Svabodhasiddhiḥ
Az egyén saját Tudatosságának elérése
नमः सकलकल्याणमयकैवल्यदायिने ।
शिवाय शमिताशेषभवाध्वध्वान्तभानवे ॥१॥
Namaḥ sakalakalyāṇamayakaivalyadāyine |
Śivāya śamitāśeṣabhavādhvadhvāntabhānave || 1 ||
Tisztelet (namaḥ) Śiva-nak (śivāya), (Aki) a ragyogás a saṃsāra kerekének sötétjében (ami most) lecsillapodott (śamita-aśeṣa-bhava-adhva-dhvānta-bhānave), (és a) Teljes Boldogságból álló Felszabadulás adományozója (sakala-kalyāṇa-maya-kaivalya-dāyine). || 1 ||
अशेषदर्शनावेशविशेषाधिविवर्जितम् ।
स्वसंवेदनसंवेद्यं स्वस्थं वन्दे परं शिवम् ॥२॥
Aśeṣadarśanāveśaviśeṣādhivivarjitam |
Svasaṃvedanasaṃvedyaṃ svasthaṃ vande paraṃ śivam || 2 ||
Hódolatom (vande) (ama) Legfőbb (param) Śiva-nak (śivam), (Aki) szabad az összes filózófiai rendszer büszkeségéből fakadó különböző gondolatoktól vagy az összes filózófiai rendszert átjáró gondolatoktól (aśeṣa-darśana-āveśa-viśeṣa-ādhi-vivarjitam), (és Akit) mindenkinek úgy kell ismernie saját tapasztalata által (sva-saṃvedan-asaṃvedyam), mint saját Én-jét (sva-stham). || 2 ||
निरस्तकल्पनाजालविकल्पौघविघातिने ।
नमो ऽस्तु परमानन्दपदातीताय शम्भवे ॥३॥
Nirastakalpanājālavikalpaughavighātine |
Namo 'stu paramānandapadātītāya
śambhave || 3 ||
Dicsőítjük (namah…astu) a Legmagasabb Gyönyör Állapotán túl lakó (parama-ānanda-pada-atītāya) Śambhu-t (śambhave), (Aki) a feltáruló képzelgések hálójából (származó) gondolatok folyamának pusztítója (nirasta-kalpanā-jāla-vikalpa-ogha-vighātine). || 3 ||
जयन्त्यपारसंसारसारासारविभागदाः ।
कैवल्यज्ञानसंबोधहेतवश्शम्भवाङ्घ्रयः ॥४॥
Jayantyapārasaṃsārasārāsāravibhāgadāḥ |
Kaivalyajñānasaṃbodhahetavaśśambhavāṅghrayaḥ || 4 ||
Śambhu Lába (śambhava-aṅghrayaḥ), (ami) a Felszabadulás Tudásának tökéletes megértését ajándékozza (kaivalya-jñāna-saṃbodha-hetavaḥ), (ugyanakkor) a végtelen saṃsāra minden ellentétje közti különbözőség adományozója (apāra-saṃsāra-sāra-asāra-vibhāga-dāḥ), (mindig) győzedelmeskedik (jayanti). || 4 ||
मनो बुद्धिरहं प्राणास्तन्मात्रेन्द्रियजीवनम् ।
यं दृष्ट्वा विनिवर्तन्ते तमुपास्यमुपास्महे ॥५॥
Mano buddhirahaṃ prāṇāstanmātrendriyajīvanam |
Yaṃ dṛṣṭvā vinivartante tamupāsyamupāsmahe || 5 ||
Az érzékszervek és a finom elemek élete (tanmātra-indriya-jīvanam) az elme (manas), az intellektus (buddhi), (és) a hamis Én --vagy ego-- (aham). Miután láttuk azt amit (yam) el kell érni -- azaz a célt-- (upāsyam), meditálunk (azon) (upāsmahe), (majd) a prāṇa-k --életenergiák-- (prāṇāḥ) visszafordulnak (vinivartante). || 5 ||
ममाहमितिहृद्ग्रन्थिच्छेदनैककृपाणिकाम् ।
स्पन्दास्पन्दकृतग्रासां नौम्यहं शुद्धसंविदम् ॥६॥
Mamāhamitihṛdgranthicchedanaikakṛpāṇikām |
Spandāspandakṛtagrāsāṃ naumyahaṃ śuddhasaṃvidam || 6 ||
Dicsőítem (naumi-aham) (eme) Tiszta Tudatosságot (śuddha-saṃvidam), (ami) az aktivitás és passzivitás felfalója (spanda-aspanda-kṛta-grāsām), (és ami) az egyetlen tőr mely képes átvágni a szív csomóit (hṛd-granthi-chedana-eka-kṛpāṇikām), melyek úgy ismertek (iti): ‘Én’ (aham) és ‘enyém’ (mama). || 6 ||
व्यपदेशविहीनस्य तत्त्वस्य कथनं कथम् ।
स्वसंवेदनसद्युक्त्या गम्यते यदि केनचित् ॥७॥
Vyapadeśavihīnasya tattvasya kathanaṃ katham |
Svasaṃvedanasadyuktyā gamyate yadi kenacit || 7 ||
Hogyan (katham) (lehet képes) a szóbeli kifejtése (kathanam) eme Valóságnak (tattvasya), (mely) híján van bármiféle állításnak (, elérni azt) (vyapadeśa-vihīnasya), ha (yadi) (ez a Valóság csak) azon helyes érvelés révén érthető meg (…sat-yuktyā) valaki által (kenacit), ami az egyén saját tapasztalatából tárul fel (sva-saṃvedana…) --azaz, ha a kimondhatatlan Valóság pusztán valaki saját tapasztalatából érthető meg, mi haszna a végső realizáció szempontjából ezen Valóság szóbeli kifejtésének--? || 7 ||
ज्ञानयोगोपदेशेन यस्य नाश्वासान्तरः ।
समाश्वासविहीनत्वात्कथं नैःश्रेयसं फलम् ॥८॥
Jñānayogopadeśena yasya nāśvāsāntaraḥ |
Samāśvāsavihīnatvātkathaṃ naiḥśreyasaṃ phalam || 8 ||
Hogyan (lehet képes bárki) (katham), akinek (yasya) nem (nyújtanak) belső vigaszt (na-āśvāsa-antaraḥ) a Tudás Yoga-jának útmutatásai (jñāna-yoga-upadeśena), (elérni) a Gyümölcsöt (phalam), (ami) a Boldogsághoz vezet (nais-śreyasam), az állapotból (ami) híján van a (saját szívében látottakba vetett) bizalomnak (samāśvāsa-vihīnatvāt)? || 8 ||
उपेयप्राप्त्युपायो ऽयं स्वबोधे जागरूकता
स्वबोधजागरूकत्वान्निर्विभागा स्थितिर्मुनेः ॥९॥
Upeyaprāptyupāyo 'yaṃ svabodhe jāgarūkatā
Svabodhajāgarūkatvānnirvibhāgā sthitirmuneḥ || 9 ||
Ez (ayam) a célravezető módszer (upeya-prāpti-upāyaḥ) az éberség állapota (jāgarūka-tā). Ezen Tudatosságra irányuló figyelem állapotán --azaz éberségen-- keresztül (sva-bodha-jāgarūka-tvāt), a bölcs számára (muneḥ) (eléretik) az osztatlan (nirvibhāgā) megnyugvás (sthitiḥ) saját Tudatosságában (sva-bodhe). || 9 ||
उपायो नापरः कश्चित्स्वसत्तानुगमादृते ।
तामेवानुसरन्योगी स्वस्थो यः स सुखी भवेत् ॥१०॥
Upāyo nāparaḥ kaścitsvasattānugamādṛte |
Tāmevānusaranyogī svastho yaḥ sa sukhī bhavet || 10 ||
Nincs (na) semmilyen (kaścit) más (aparaḥ) út (upāyaḥ) mint (ṛte) az egyén saját létének megragadása (sva-sattā-anugamāt). Csak (eva) ezt (tām) hajszolván (anusaran), a yogī (yogī), aki (yaḥ) a saját Énjében nyugszik (sva-sthaḥ…sah), eléri (bhavet) a boldogságot (sukhī). || 10 ||
स्वसंकल्पपरामर्शाद्विशुद्धज्ञानसंश्रयात् ।
परमाह्लादलाभाच्च बोधैकघनता मुनेः ॥११॥
Svasaṃkalpaparāmarśādviśuddhajñānasaṃśrayāt |
Paramāhlādalābhācca bodhaikaghanatā muneḥ || 11 ||
Az egyén képzelgéseinek megragadása által (sva-saṃkalpa-parāmarśāt), (majd) a Tiszta Tudásban való menedékvétel által (viśuddha-jñāna-saṃśrayāt), majd (ca) a Legmagasabb Gyönyört elérve (parama-āhlāda-lābhāt), a pusztán Tudatosságból álló Állapot (bodha-eka-ghana-tā) (tárul fel) a bölcs számára (muneḥ). || 11 ||
निगृहीते स्वसंकल्पे शक्तेः शक्तिमति स्थितिः ।
शक्तिशक्तिमतोरैक्यमित्युपेयं च योगिनाम् ॥१२॥
Nigṛhīte svasaṃkalpe śakteḥ śaktimati sthitiḥ |
Śaktiśaktimatoraikyamityupeyaṃ ca yoginām || 12 ||
Amikor az egyén képzelgései sva-saṃkalpe féken tartottak nigṛhīte, Śakti (vagyis az Én-tudatosság) śakteḥ Śakti tartójában --aki Śiva--śaktimati nyugszik sthitiḥ. Ezután, a yogin-ok yoginām elérendő célja upeyam Śakti és Śakti tartójának śakti-śaktimatoḥ egysége aikyam…iti. || 12 ||
प्राप्ते स्वरूपविज्ञाने सन्त्यक्ते तत्त्वकञ्चुके ।
उद्योगकारणे कीर्णे मुक्तः स किल कथ्यते ॥१३॥
Prāpte svarūpavijñāne santyakte tattvakañcuke |
Udyogakāraṇe kīrṇe muktaḥ sa kila kathyate || 13 ||
(Az,) aki saḥ elérte prāpte saját Esszenciális Természetének Tudását sva-rūpa-vijñāne, (ami) teljesen szabad santyakte a Valóságot elfedő burkoktól tattva-kañcuke, az ‘Udyoga’ vagy folyamatos erőfeszítés udyoga-kāraṇe kiáradása által kīrṇe, úgy ismert kathyate, (mint) ténylegesen kila Felszabadult muktaḥ. || 13 ||
बोधमात्रे ग्रहः कार्यः सुप्रबुद्धेन चेतसा ।
तावद्यावत्स्वसामर्थ्यात्स्वनिष्ठः केवलो भवेत् ॥१४॥
Bodhamātre grahaḥ kāryaḥ suprabuddhena cetasā |
Tāvadyāvatsvasāmarthyātsvaniṣṭhaḥ kevalo bhavet || 14 ||
Kitartani grahaḥ csupán a Tudatosság mellett bodha-mātre, teljesen felébredett supra-buddhena éberséggel cetasā, ez a helyes tett kāryaḥ, mígnem tāvat-yāvat az Én-ben való megnyugvás sva-niṣṭhaḥ saját erőből sva-sāmarthyāt eléretik bhavet. || 14 ||
सर्वदा सुप्रबुद्धस्सन्पश्यत्यात्मानमात्मना ।
द्रष्टुः स्वरूपसंस्थस्य किमन्यदवशिष्यते ॥१५॥
Sarvadā suprabuddhassanpaśyatyātmānamātmanā |
Draṣṭuḥ svarūpasaṃsthasya kimanyadavaśiṣyate || 15 ||
(Amikor) a teljesen felébredett supra-buddhaḥ mindig sarva-dā látja paśyati az Én-t ātmānam az Én által ātmanā, mi kim más anyat (tennivaló) marad avaśiṣyate a Látó számára draṣṭuḥ, (Aki) saját Esszenciális Természetében nyugszik svarūpa-saṃsthasya? || 15 ||
सदैव सुप्रबुद्धत्वमेतावन्मनसः क्षयः ।
तत्क्षयाद्योगिनां सम्यक्साक्षात्कारो भवत्यलम् ॥१६॥
Sadaiva suprabuddhatvametāvanmanasaḥ kṣayaḥ |
Tatkṣayādyogināṃ samyaksākṣātkāro bhavatyalam || 16 ||
Eképp etāvat, a tökéletesen felébredett állapot supra-buddha-tvam mindig sadā-eva az elme manasaḥ pusztítója --azaz Elmétlen Állapot-- kṣayaḥ. Ennek a pusztulásnak a következtében tat-kṣayāt, a teljes realizáció vagy intuitív érzékelés samyak-sākṣātkāraḥ ténylegesen alam bekövetkezik bhavati a yogin-ok számára yoginām. || 16 ||
पर्यावृत्तः स्वसंवित्तौ वर्तते यस्त्वभेदतः ।
स सम्राड्योगयुक्तानामज्ञानध्वान्तभास्करः ॥१७॥
Paryāvṛttaḥ svasaṃvittau vartate yastvabhedataḥ |
Sa samrāḍyogayuktānāmajñānadhvāntabhāskaraḥ || 17 ||
Az, aki yaḥ…tu elfordul (a különbözőségektől és) paryāvṛttaḥ összekapcsolódott vartate saját tudatosságával sva-saṃvittau, Ő saḥ non-dualitásának következtében abhedataḥ a tudatlanság sötétjének Leleplezője ajñāna-dhvānta-bhāskaraḥ (és) a Legfőbb Ura samrāṭ a yoga-ban elmerülteknek yoga-yuktānām. || 17 ||
स्वरूपानुभवाह्लाददशातीतेन्दुसंस्थितिः ।
अवाप्तव्यं किमस्तीह क्षीणान्तःकरणस्य मे ॥१८॥
Svarūpānubhavāhlādadaśātītendusaṃsthitiḥ |
Avāptavyaṃ kimastīha kṣīṇāntaḥkaraṇasya me || 18 ||
(Amikor) az egyén Esszenciális Természetének közvetlen tapasztalata mögött (feltáruló) Nektárban való megnyugvás (megtörténik) sva-rūpa-anubhava-āhlāda-daśa-atīta-indu-saṃsthitiḥ, mi (más) kim lenne (még) asti elérhető avāptavyaṃ számomra me ezen a világon iha kiben a belső pszicihikai szerve elpustultak kṣīṇa-antaḥ-karaṇasya? || 18 ||
Megjegyzés:
Amikor az egyén belső pszichikai szervei elpusztítottak, az ‘ő saját Nektárjában Nyugvás’ következtében, mit mást kellene tennie?
स्वपरिज्ञप्तिविश्रान्ती सुदृढे यस्य सुस्फुटे ।
तस्य वृत्तिविमुक्तस्य भवेत्केवलताचिरात् ॥१९॥
Svaparijñaptiviśrāntī sudṛḍhe yasya susphuṭe |
Tasya vṛttivimuktasya bhavetkevalatācirāt || 19 ||
Annak, (aki) tasya megszabadult a változásoktól vṛtti-vimuktasya, az ‘Egyedül levés’ állapota kevala-tā hamar acirāt eléretik bhavet, amikor yasya saját Énjének Megértése sva-pari-jñapti… ragyog susphuṭe (, és) a benne Nyugvás…viśrāntī stabil sudṛḍhe. || 19 ||
ग्राह्यग्रहणसंस्कारतिरस्कारैकचेतसाम् ।
योगिनां स्वात्मनिष्ठानां मोक्षलक्ष्मीर्न दुर्लभा ॥२०॥
Grāhyagrahaṇasaṃskāratiraskāraikacetasām |
Yogināṃ svātmaniṣṭhānāṃ mokṣalakṣmīrna durlabhā || 20 ||
Azon yogin-ok számára yoginām, (akik) Tudatossága nem tesz mást, mint az objektum és a kogníció aktusa látens benyomásának elrejtése grāhya-grahaṇa-saṃskāra-tiraskāra-eka-cetasām (, és következésképp) saját Énjükben nyugszanak sva-ātmā-niṣṭhānām, a Felszabadulás Ajándékát mokṣa-lakṣmīḥ nem na nehéz elérni durlabhā. || 20 ||
लब्धा स्वरूपविश्रान्तिर्निर्वृत्ता क्लेशसन्ततिः ।
ग्राह्यग्राहकता भग्ना स्वरूपस्थोऽ स्मि संस्थितः ॥२१॥
Labdhā svarūpaviśrāntirnirvṛttā kleśasantatiḥ |
Grāhyagrāhakatā bhagnā svarūpastho' smi saṃsthitaḥ || 21 ||
Elérvén labdhā a saját Esszenciális Természetemben Nyugvás (állapotát) svarūpa-viśrāntiḥ, a gyötrelmek folyása kleśa-santatiḥ véget ér nirvṛttā, szubjektum és objektum (dualitásának) kondíciója grāhya-grāhaka-tā összetörik bhagnā, (és) Én asmi megmaradok saṃsthitaḥ saját Esszenciális természetemben Állva sva-rūpa-sthaḥ. || 21 ||
अभेदबोधसंबोधस्वरूपानुभवस्थितिम् ।
व्युत्थितः सन्निरुद्धो वा लभते यः स तत्त्ववित् ॥२२॥
Abhedabodhasaṃbodhasvarūpānubhavasthitim |
Vyutthitaḥ sanniruddho vā labhate yaḥ sa tattvavit || 22 ||
Még ha vā valaki saḥ…yaḥ meg is reked (spirituális fejlődésében) sam-ni-ruddhaḥ (az ő mentális) nyugtalansága miatt --szó szerint: mivel ő roppant sokféle véleménnyel bír-- vyutthitaḥ, a Valóság Tudójává (válik) tattva-vit (amint) eléri labhate saját Esszenciális Természetének közvetlen tapasztalatában szilárdan állás (állapotát), ami a ‘Non-dualitás Éberségével’ kapcsolatos Megvilágosodás abheda-bodha-saṃbodha-sva-rūpa-anubhava-sthitim. || 22 ||
यस्य सर्वास्ववस्थासु स्वस्थितिर्नैव लुप्यते ।
तस्य किं नाम कुर्वन्ति शास्त्रभ्रमणविभ्रमाः ॥२३॥
Yasya sarvāsvavasthāsu svasthitirnaiva lupyate |
Tasya kiṃ nāma kurvanti śāstrabhramaṇavibhramāḥ || 23 ||
Annak számára tasya, kinek yasya a saját Énjében nyugvás állapota sva-sthitiḥ sosem na…eva szűnik lupyate semmilyen sarvāsu helyzetben avasthāsu, mi értelme kim…nāma azon tetteknek kurvanti, (amit a) szövegekben bolyongástól zavarodottak (tesznek) śāstra-bhramaṇa-vibhramāḥ? || 23 ||
Megjegyzés:
Amikor valaki saját Énjében nyugszik, a mentális működés egyszerűen értéktelen, mégha a Szövegekben úszkál is.
विगलितसदसद्विकल्पसदसद्भ्रमजनितमोहमुक्तात्मा ।
जीवन्नपि जनमध्ये विगतभयः सर्वदा योगी ॥२४॥
Vigalitasadasadvikalpasadasadbhramajanitamohamuktātmā |
Jīvannapi janamadhye vigatabhayaḥ sarvadā yogī || 24 ||
(Valaki akit) jellemez a ‘szabad vagyok az illúziótól’ (ébersége, mely illúzió) a létezés és nem létezés állapotaival kapcsolatos zavarodottságból jön létre, ami a létről és nem létről formált gondolataiból születik vigalita-sat-asat-vikalpa-sat-asat-bhrama-janita-moha-mukta-ātmā, egy yogī yogī (, aki) mindig sarva-dā félelem nélküli vigatabhayaḥ, mégha api átlagemberek közt jana-madhye él (is) jīvat. || 24 ||
निरस्तकरणो येन समाधिः सेवितः सकृत् ।
परः साक्षात्कृतस्तेन चरितार्थेन योगिना ॥२५॥
Nirastakaraṇo yena samādhiḥ sevitaḥ sakṛt |
Paraḥ sākṣātkṛtastena caritārthena yoginā || 25 ||
A Samādhi samādhiḥ (melyben) az érzékek elutasítottak --azaz átlátszóvá váltak-- nirasta-karaṇaḥ hirtelen sakṛt meglátogatott sevitaḥ a yogin által yoginā aki yena a célt elérte carita-arthena. Ezen keresztül tena, a Legfőbb paraḥ tisztán a szeme elé lett helyezve sākṣāt-kṛtaḥ. || 25 ||
अहमात्मन्यसम्भिन्नः संगृह्य स्वप्रयत्नतः ।
प्रबुद्धः स्यात्स्वनिष्ठः सन्यावत्सादाशिवद्युतिः ॥२६॥
Ahamātmanyasambhinnaḥ saṃgṛhya svaprayatnataḥ |
Prabuddhaḥ syātsvaniṣṭhaḥ sanyāvatsādāśivadyutiḥ || 26 ||
Az ‘Aham’ vagy ‘Én vagyok’ Természetének aham-ātmani az egyén folyamatos erőfeszítése (, hogy pusztán saját Tudatosságában legyen megalapozva) általi sva-prayatnataḥ megértése után saṃgṛhya, (egy ilyen) prabuddha vagy részlegesen felébredett prabuddhaḥ folyton asambhinnaḥ saját Énjében sva kell syāt nyugodjon niṣṭhaḥ, míg yāvat az Örök Śiva Igazi Ragyogása (eléretik) san…sādā-śiva-dyutiḥ. || 26 ||
निरस्तसर्वार्थनिरंशवृत्तिर्ज्ञानी सकृत्स्वात्मनि लब्धलाभः ।
सम्यङ्निबोधैकपरः स्वनिष्ठः स्वकञ्चुकं हन्त जहाति योगी ॥२७॥
Nirastasarvārthaniraṃśavṛttirjñānī sakṛtsvātmani
labdhalābhaḥ |
Samyaṅnibodhaikaparaḥ svaniṣṭhaḥ svakañcukaṃ hanta jahāti yogī || 27 ||
Jñānī jñānī az, (aki) hirtelen sakṛt elérte labdha saját Énjét sva-ātmani (és) elégedetté vált (vele) lābhaḥ (, és) úgy látszik (mint az állapot) minden fokozaton túl, (mivel ez) az összes objektum elpusztítása nirasta-sarva-artha-niraṃśa-vṛttiḥ. Egy Yogī, ó! yogī…hanta valaki (, aki) saját Énjében nyugszik sva-niṣṭhaḥ (, és akit) csupán a Teljes Megértés érdekel samyak-nibodha-eka-paraḥ. (Ennek érdekében egy yogin végül) eldobja jahāti saját limitációjának burkait sva-kañcukam. || 27 ||
वागनुभवसद्युक्तिर्यस्यास्ति निरन्तरं स्वसंवित्तौ ।
तस्योपदेशकरणं युक्तं शिष्येषु बोधनं सम्यक् ॥२८॥
Vāganubhavasadyuktiryasyāsti nirantaraṃ
svasaṃvittau |
Tasyopadeśakaraṇaṃ yuktaṃ śiṣyeṣu bodhanaṃ samyak || 28 ||
Akinek tasya a Beszéd Közvetlen Tapasztalatának helyes megértése vāk-anubhava-sat-yuktiḥ állandóan nirantaram saját Tudatosságában sva-saṃvittau ragyog asti, annak yasya instrukciója upadeśa-karaṇam tökéletesen samyak alkalmas yuktam hogy felébressze bodhanam a tanítványokat śiṣyeṣu. || 28 ||
नैर्वासन्यात्स्वसंबोधात्त्यागादाशाभिमानयोः ।
सदसत्पदविच्छेदान्न पुनर्विग्रहग्रहः ॥२९॥
Nairvāsanyātsvasaṃbodhāttyāgādāśābhimānayoḥ |
Sadasatpadavicchedānna punarvigrahagrahaḥ || 29 ||
A vāsanā-któl vagy benyomásoktól mentes állapotból nairvāsanyāt, az egyén saját felébredéséből sva-saṃbodhāt és az elvárások és büszkeség āśā-abhimānayoḥ feladásából tyāgāt, (valamint) a létezés (és) nemlétezés állapotainak elvágásából sat-asat-pada-vicchedāt, az elválasztottság érzete vigraha-grahaḥ sosem na (tárul fel) újra punar. || 29 ||
आश्वस्तान्तःकरणः क्षीणविकल्पः स्वरूपलाभरतः ।
स्वानुभवामृततृप्तः कैवल्यं याति चरितार्थः ॥३०॥
Āśvastāntaḥkaraṇaḥ kṣīṇavikalpaḥ svarūpalābharataḥ |
Svānubhavāmṛtatṛptaḥ kaivalyaṃ yāti caritārthaḥ || 30 ||
(Akinek) gondolatai elpusztítottak kṣīṇa-vikalpaḥ (és) belső pszichikai szervei hálásak és meggyőzöttek āśvasta-antar-karaṇaḥ, (és) elragadtatott az egyén saját Esszenciális Természetének elérésétől svarūpa-lābha-rataḥ, (ugyanakkor) elégedett az egyén saját Megnyilvánulásának Nektárjával sva-anubhava-amṛta-tṛptaḥ, (és ebből kifolyólag) eléri yāti a Felszabadulást kaivalyam, (az) eléri célját avagy sikeres (spirituális útján) carita-arthaḥ. || 30 ||
इत्थमुपेयप्राप्तौ विगतमला चित्प्रकाशिका सत्या ।
कैवल्यभूतिजननी स्वबोधसिद्धिर्मया गदिता ॥३१॥
Itthamupeyaprāptau vigatamalā citprakāśikā satyā |
Kaivalyabhūtijananī svabodhasiddhirmayā gaditā || 31 ||
Eképp ittham, a (Végső Felszabadulás) Céljának elérése közben upeya-prāptau, Én megszereztem mayā az Igazságot (Mely) Feltárja a Tudatosságot satyā…cit-prakāśikā (és) mentes (minden) tisztátalanságtól vigata-malā. (Az, ami úgy) nevezett gaditā, mint az egyén saját Tudatosságának elérése sva-bodha-siddhiḥ, a Felszabadulás Létezését generálja kaivalya-bhūti-jananī. || 31 ||
येनोपदेशेन नलब्धलाभो भवत्यलं संशयदोषमुक्तः ।
तेनोपदेशेन नसंशयेन किं नाम कुर्याद्बहुशास्त्रपाठी ॥३२॥
Yenopadeśena nalabdhalābho bhavatyalaṃ
saṃśayadoṣamuktaḥ |
Tenopadeśena nasaṃśayena kiṃ nāma kuryādbahuśāstrapāṭhī || 32 ||
Eképp kim…nāma, valakinek aki a Szövegeket tanulmányozza bahu-śāstra-pāṭhī -kétség saṃśayena kívül na - meg kell ragadnia kuryāt az Útmutatást tena…upadeśena…upadeśena mely által yena valaki (aki) még nem na érte el célját labdha-lābhaḥ, képes alam (azzá) válni bhavati (aki) a kétségek sötétjéből megszabadult saṃśaya-doṣa-muktaḥ. || 32 ||
अशेषकृतमङ्गलं विविधकर्मदावानलं
स्वरूपपददर्शकं सकलकल्पनावर्जितम् ।
समस्तसुखमन्दिरं विविधदुःखमूलच्छिदे
नमाम्यसमसुन्दरं गुरुमुखोपदिष्टं शिवम् ॥३३॥
Aśeṣakṛtamaṅgalaṃ vividhakarmadāvānalaṃ
Svarūpapadadarśakaṃ sakalakalpanāvarjitam |
Samastasukhamandiraṃ vividhaduḥkhamūlacchide
Namāmyasamasundaraṃ gurumukhopadiṣṭaṃ śivam || 33 ||
Meghajolok namāmi azon Śiva előtt śivam (Aki) Páratlan Szépség asama-sundaram, (és) a teljes produktum Boldogsága aśeṣa-kṛta-maṅgalam, (Aki,) elvágván a bánat gyökerét vividha-duḥkha-mūla-acchide (, Ragyog mint) a Mindent Átható Öröm Temploma samasta-sukha-mandiram, (és) az Egyetlen (Aki) megvilágítja az egyén saját Esszenciális Természetét svarūpa-pada-darśakam, (ami) mentes a képzelgések sokféleségétől sakala-kalpanā-varjitam. Ő a különféle tetteket Felemésztő Tűz vividha-karma-dāvānalam, (és Ő) az akiről a Guru Szája tanított (engem) guru-mukha-upadiṣṭam. || 33 ||
॥इति श्रीभट्टभूतिविरचिता स्वबोधसिद्धिस्समाप्ता॥
|| Iti śrībhaṭṭabhūtiviracitā svabodhasiddhissamāptā ||
Ez iti a ‘Svabodhasiddhiḥ’ vagy ‘Az egyén saját Tudatosságának elérése’ sva-bodha-siddhiḥ, (melyet) a tiszteletreméltó Bhūti írt śrī-bhaṭṭa-bhūti-viracitā, elkészült samāptā. ||
