Paramārcanatriṃśikā
Harminc versszak a Legfőbb Imádatról
ओमँ
स्नानपूजनसमाधिभिः क्रमाद्यन्महात्मभिरवाप्यते पदम् ।
कैश्चिदक्रमत एव यन्मया तत्समर्चनमिषेण कथ्यते ॥१॥
Om̐
Snānapūjanasamādhibhiḥ kramādyanmahātmabhiravāpyate padam |
Kaiścidakramata eva yanmayā tatsamarcanamiṣeṇa kathyate || 1 ||
Azt (tat) a Tisztálkodás, Imádat és Samādhi-kon keresztül (snāna-pūjana-samādhibhiḥ) a Felszabadultak (mahā-ātmabhiḥ) által fokozatosan (kramāt) elért (avāpyate) Állapotot (padam), valami olyasminek hívom (mayā…kaiścid…kathyate), mely (yat) bizonyosan (eva) spontán tárul fel (akramataḥ) az Imádat Folyamata során --vagyis spontán tárul fel az (ok)on a Tapasztalás (ok)on keresztül, (melyeket) ebben a szövegben jelképesen Imádatnak hívok-- (samarcana-miṣeṇa). || 1 ||
Jegyzetek:
Nāgaḥ -a szerző- kinyilatkoztatja, hogy Én-realizációja egy pillanat alatt történt és bár egy ilyen tapasztalásnak több artikulálható aspektusa van a szavak síkján, ő ezt mind az Imádat Folyamatának tekinti. Egy ilyen jellegű nézőponton keresztül magyarázza el az igaz Imádat természetét. Röviden, meg fogja tanítani, hogy mi történik, amikor a yogin esetében az Én-realizáció valós, más szavakkal, elmagyarázza a Végső Tapasztalást, mely mindig spontán.
बालिकारचितवस्त्रपुत्रिकाक्रीडितेन सदृशं तदर्चनम् ।
यत्र शाम्यति मनो न निर्मलस्फीतचिज्जलधिमध्यमाश्रितम् ॥२॥
Bālikāracitavastraputrikākrīḍitena sadṛśaṃ tadarcanam |
Yatra śāmyati mano na nirmalasphītacijjaladhimadhyamāśritam || 2 ||
Az (tat) imádat folyamata (arcanam), melyben (yatra) az elme (manaḥ) nem (na) nyugszik meg --’megnyugszik’ (itt) annyit tesz ‘már nem keres tovább’-- (śāmyati), (mialatt) a Makulátlan és Bőséges vagy Kiterjedt Tudatosság Óceánjának Méhéhez fordul (nirmala-sphīta-cit-jaladhi-madhyamā-āśritam), olyan, mint (sadṛśam) (a játék), melyet kislányok által készített ruhákba (öltöztetett) babákkal játszanak (bālikā-racita-vastra-putrikā-krīḍitena). || 2 ||
Jegyzetek:
Az Igaz Imádat a Tudatosság Kiterjedésének Magja felé fordul, mely az elmét megnyugtatja vagy megszabadítja a kételyektől. Ha az elme nem nyugszik meg, az imádat nem teljes.
किंतदर्चनमनल्पकल्पनाजालशम्बरनिपातितात्मनाम् ।
यत्र नास्ति सविकल्पनोज्झितः स्फीतमौख्यशिवसङ्गमोत्सवः ॥३॥
Kiṃtadarcanamanalpakalpanājālaśambaranipātitātmanām |
Yatra nāsti savikalpanojjhitaḥ sphītamaukhyaśivasaṅgamotsavaḥ || 3 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a Śiva-val való Egyesülés Virágzása, (mely) a minden képzelgéstől mentes (Tudatosság) Kiterjedt Uralma (sa-vikalpana-ujjhitaḥ…sphīta-maukhya-śiva-saṅgama-utsavaḥ) nem (na) létezik (asti) azokban, kik birtokában vannak az ilyen jellegű megértésnek, melyben megsemmisül a temérdek gondolat csapdájának értéke (analpa-kalpanā-jāla-śambara-nipātita-ātmanām)? || 3 ||
Jegyzetek:
Igaz Imádat, mely azokban történik, kik látják a temérdek gondolat csapdájának értéktelenségét, a Śiva -val való Egyesülés képzetektől mentes feltárulása.
अप्रयत्नमनिकेतनं पदं दिव्यमाप्यमनसैव वृत्तयः ।
यत्र यान्ति विलयं न सर्वतः किं तदर्चनमसौ पराभवः ॥४॥
Aprayatnamaniketanaṃ padaṃ divyamāpyamanasaiva vṛttayaḥ |
Yatra yānti vilayaṃ na sarvataḥ kiṃ tadarcanamasau parābhavaḥ || 4 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a Könnyed (aprayatnam) és Helyhez nem kötött (aniketanam) Isteni (divyam) Állapot (realizált) (padam), de (api) (az elme) szenvedései (vṛttayaḥ) nem (na) tartanak (yānti) a teljes (sarvataḥ) eltűnés (vilayam) felé (yānti), kizárólag (eva) az intelligencia hiányából fakadóan (amanasā)? Ez (asau) (valóban) kudarc (para-abhavaḥ). || 4 ||
Jegyzetek:
Igaz Imádat az, melyben az elme szenvedései feloldódnak.
यत्र वर्षति न खेचरी स्थितिश्चित्सुधारसभरौघनिर्झरम् ।
देहचित्तपरिपीडनावहं किं तदर्चनमसौ पराभवः ॥५॥
Yatra varṣati na khecarī sthitiścitsudhārasabharaughanirjharam |
Dehacittaparipīḍanāvahaṃ kiṃ tadarcanamasau parābhavaḥ || 5 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a Tudatosság Nektárjának Levét avagy a szüntelen létező Khecarī-t --vagyis a Tudatosság Korlátlan Egét Áthatót-- ajándékozó Áramlat Zuhataga (khecarī...sthitiḥ-cit-sudhā-rasa-bhara-augha-nirjharam) nem (na) zúdul (varṣati) (és csupán) a test és elme gyötrelmét okozza (deha-citta-pari-pīḍanā-vaham)? Az (asau) (is) kudarc (para-abhavaḥ). || 5 ||
Jegyzetek:
Igaz Imádat során nincs korlátozva az elme és nincs fizikai gyakorlatokkal kínozva a test. Az a Legfőbb Éberség fenntartása, ahol a yogin megpihen az elme akadályai felett, így áthatja a Tudatosság Egét. Ezt az Éberségi Állapotot Khecarī-nak nevezzük.
खेचरीप्रभृतिपञ्चकात्मना व्याप्तिमम्बरगतां निभालयन् ।
हृद्विकाससुभगां भवापदो यत्र मुञ्चति न किं तदर्चनम् ॥६॥
Khecarīprabhṛtipañcakātmanā vyāptimambaragatāṃ nibhālayan |
Hṛdvikāsasubhagāṃ bhavāpado yatra muñcati na kiṃ tadarcanam || 6 ||
Miféle (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) (az egyén) nem (na) ereszti (muñcati) a világi lét állapotát (bhavā-padaḥ) az univerzális kiterjedést (vyāptim) érzékelve (nibhālayan), mely a Tudatosság Egén rejlő (ambara-gatām) Szív Szerteáradásának Gyönyörűsége (hṛt-vikāsa-subhagām), az által, (melynek) Khecarī-val kezdődő ötrétű természete van (khecarī-prabhṛti-pañcaka-ātmanā)? || 6 ||
Jegyzetek:
Ez a shloka az előző állapotról beszél, de hozzáfűzi a módszert, ami által a yogin eléri azt az Állapotot. A Khecarī-val kezdődő ötrétű természet valószínűleg a Mudrā-k ötrétű Sorozata: Khecarī, Lelihānī, Bhairavī, Krodhanī and Karaṅkiṇī. Ez az öt Mudrā reprezentálja a Realizáció Folyamatának szakaszait.
यत्र साहससमाधिसंश्रयः प्रस्फुरद्विमलबोधनिर्भरः ।
स्फीतसंविदुदयं न विन्दते सर्ववृत्तिषु किमेतदर्चनम् ॥७॥
Yatra sāhasasamādhisaṃśrayaḥ prasphuradvimalabodhanirbharaḥ |
Sphītasaṃvidudayaṃ na vindate sarvavṛttiṣu kimetadarcanam || 7 ||
Miféle (kim) Imádat (arcanam) az (etat), melyben (yatra) (az egyén) nem (na) tapasztalja meg (vindate) a Kiterjedt Tudatosság Feltárulását--vagyis az Éberség Kiterjedését az Univerzális Tudatosság felé-- (sphīta-saṃvid-udayam) minden tevékenységben (sarva-vṛttiṣu), miközben a makulátlan ragyogó Éberséggel telt (pra-sphurat-vimala-bodha-nirbharaḥ) spontán egyesülésben lakozik (sāhasa-samādhi-saṃśrayaḥ)? || 7 ||
Jegyzetek:
Igaz Imádat az, melyben az egyén Ébersége Kiterjedt, vagy más szavakkal, nyilvánvalóan áthatja az érzékek aktivitását és azok “tárgyait”, mely nem más, mint az Egyesülés.
विश्वसंहृतिरसैकतत्परोलेलिहानरसनाकुलोयमः ।
यत्र चिच्छिखिशिखा सुहूयते लीलयैव न किमेतदर्चनम् ॥८॥
Viśvasaṃhṛtirasaikatatparolelihānarasanākuloyamaḥ |
Yatra cicchikhiśikhā suhūyate līlayaiva na kimetadarcanam || 8 ||
Miféle (kim) imádat (arcanam) az (etat), melyben (yatra) (a yogin) kötelessége (yamaḥ) hogy Lelihāna --vagyis, Aki ‘nyaldos’-- Nyelvével teljen (lelihāna-rasanā-kulaḥ) (és) csak a (benyomásokból álló) világ Feloldódásának Ízével foglalkozzon lelkesen (viśva-saṃhṛti-rasa-eka-tat-paraḥ), (de benne) a (tudás zenitjét elérő egyén) Tudatossága Tüzének Lángja (cit-śikhin-śikhā) nem (na) támad fel (suhūyate) erőfeszítés nélkül (līlayā...eva)? || 8 ||
Jegyzetek:
Igaz Imádatban, amikor a yogin Éberségi szintjének köszönhetően, elköltelezett a dualitás Feloldásának Ízében, a Tudatosság Tüze könnyedén feléled általa, mert egy ilyen yogin a Tudatosságot saját Esszenciális Természetének tekinti, így nagyon figyelmes, hiszen “figyelmesnek lenni” a Tudatosság Természete.
स्तब्धमन्थरमनोहरेक्षणः प्रोल्लसत्पुलकचुम्बिताननः ।
मध्यमां भुवमनल्पसम्पदं यत्र नाश्रयति किं तदर्चनम् ॥९॥
Stabdhamantharamanoharekṣaṇaḥ prollasatpulakacumbitānanaḥ |
Madhyamāṃ bhuvamanalpasampadaṃ yatra nāśrayati kiṃ tadarcanam || 9 ||
Miféle (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a (yogin) mozdulatlan és tágra nyílt szemei (stabdha-manthara-manas-harekṣaṇaḥ) (és) a (saját Énje által okozott) borzongás --vagyis libabőr-- közeli érintésétől ragyogó arca (pra-ullasat-pulaka-cumbita-ānanaḥ) nem (na) nyugszik (āśrayati) a (feltárulás) magjában --ami a Suṣumṇā-- (madhyamām…bhuvam) ami valóban nagy siker (analpa-sampadam)? || 9 ||
Jegyzetek:
Az Igaz Imádat pillanatában, amikor a Tudatosság spontán Érintése feltárul, a hatások, mint Örömmel telt borzongás és ámulat, (melyeket) a yogin tapasztal, a yogin Lényének Magjából “erednek”. Mások azt gondolják, hogy az ilyen jellegű élmények valami “másból” fakadnak, mivel ők nem nyugszanak a ”magban” avagy az egyén saját “Énjében”.
मानमेयमितिकल्पनोज्झितोनिर्विकारमनिकेतनः शिवः ।
गाढगाढमवगाह्यते क्षणान्नैव यत्र ननु किं तदर्चनम् ॥१०॥
Mānameyamitikalpanojjhitonirvikāramaniketanaḥ śivaḥ |
Gāḍhagāḍhamavagāhyate kṣaṇānnaiva yatra nanu kiṃ tadarcanam || 10 ||
Imádat-e az (kim-tadarcanam), melyben (yatra) mély elmerülésen (keresztül) (gādha-gādham) a helyhez nem kötött (aniketanaḥ), (így) kogníció és objektumok képzetétől mentes (māna-meyam-iti-kalpanaḥ-ujjhitaḥ) változatlan (nirvikāram) Śiva (śivaḥ) ténylegesen (eva) nem (na) realizált (ava-gāhyate) egy pillanat alatt (kṣaṇāt)? Nem, az nem (imádat) (nanu). || 10 ||
Jegyzetek:
Igaz Imádat során, Śiva Változatlan Természetébe történő mély Elmerülésen keresztül minden objektum, így azok kogníciója is megszűnik különállónak lenni, a Legfőbb Szubjektum vagy Śiva Felsőbbrendűsége által.
व्योमकल्पममितं निजं वपुर्वीक्ष्य चित्परसुधारसाञ्चितम् ।
स्वात्मनात्मनि निरस्तकल्पनो यत्र हृष्यति न किं तदर्चनम् ॥११॥
Vyomakalpamamitaṃ nijaṃ vapurvīkṣya citparasudhārasāñcitam |
Svātmanātmani nirastakalpano yatra hṛṣyati na kiṃ tadarcanam || 11 ||
Miféle (kim) Imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a (yogin,) Saját (nijam) Esszenciáját vagy Természetét (vapuḥ) a Határtalan Éggel azonosként (amitam…vyoma-kalpam) realizálta (vīkṣya) az Énben (ātmani), (átitatva) a Tudatosság Legfőbb Nektárjával (cit-para-sudhā-rasa-añcitam), (de) az egyén saját Énje (sva-ātmanā) nincs (na) elragadtatva (hṛṣyati) az elutasított képzelgésektől (nirasta-kalpanaḥ)? || 11 ||
Jegyzetek:
Amikor az egyén Esszenciája vagy Természete, mely olyan, mint a minden akadálytól mentes Tudatosság Határtalan Ege realizált, akkor az egyén saját gyönyöre a képzelgések automatikus elutasításán alapszik.
निर्निकेतनिरुपाधिनिर्मलस्फारचिद्रविमरीचिसङ्चयैः ।
विश्वमारचितमीक्ष्य विस्मयं यत्र नाश्रयति किं तदर्चनम् ॥१२॥
Nirniketanirupādhinirmalasphāracidravimarīcisaṅcayaiḥ |
Viśvamāracitamīkṣya vismayaṃ yatra nāśrayati kiṃ tadarcanam || 12 ||
Miféle (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra), látván (īkṣya) a Kiterjedt Tudatosság Napja sugarainak sokasága által formált világot, (mely) Határtalan, Abszolút --tulajdonság nélküli-- és Makulátlan (nirniketa-nirupādhi-nirmala-sphāra-cit-ravi-marīci-saṅcayaiḥ...viśvam-āracitam), (az egyén) nem (na) Ámulatban (vismayam) nyugszik (āśrayati)? || 12 ||
Jegyzetek:
Igaz Imádat során, melyet a Tudatosság Sugarainak Kiterjedése jellemez, az Éberség a világi létezést is áthatja és a mindenre kiterjedő Igazság az Ámulat formájában jelenik meg az egyén saját szemei előtt, az Igazság nyilvánvalósága miatt.
यत्र नित्यपरहर्षनिर्भरश्चित्सुधारसनिपानघूर्णितः
ध्यानयोगकलनासु लज्जते नीरसासु न किमेतदर्चनम् ॥१३॥
Yatra nityaparaharṣanirbharaścitsudhārasanipānaghūrṇitaḥ
Dhyānayogakalanāsu lajjate nīrasāsu na kimetadarcanam || 13 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) ez (etat), melyben (yatra) a Legfőbb és Örök Boldogsággal telt Tudatosság Nektárjának ivása következtében mámortól remegő (realizáció tárul fel) (nitya-para-harṣa-nirbharaḥ-cit-sudhārasa-nipāna-ghūrṇitaḥ), (de az egyén) nem (na) szégyenkezik (lajjate) az ízetlen vagy száraz meditációhoz folyamodni (dhyāna-yoga-kalanāsu…nīrasāsu)? || 13 ||
Jegyzetek:
A Én-realizációból feltáruló Legfőbb Boldogsággal felruházva, a szokásos meditáció, mint egy, a yogin által végzett tevékenység, száraznak vagy halottnak tűnik. Lehetetlen az egyén saját Énjét bármilyen kogníció tárgyává tenni, legyen az ‘meditáció’ vagy sem. A meditáció haszontalansága -a korábban említett okok miatt- az Éberség jele. Ez az állapot természetes és semmi köze sincs a yogin lustaságához. Bármilyen, a tudatosság fejlesztésére irányuló gyakorlat ízetlensége, a felébredt Tudatosság természetéből adódóan az erőfeszítés nélkül megtartott zavartalan Tudatosság létezésének tényét tükrözi.
शक्तिविस्तरविमर्शविस्फुरत्कन्दयुग्मयुगपद्विगाहनात् ।
भैरवं वपुरुदारचेष्टितं यत्र न स्फुरति किं तदर्चनम् ॥१४॥
Śaktivistaravimarśavisphuratkandayugmayugapadvigāhanāt |
Bhairavaṃ vapurudāraceṣṭitaṃ yatra na sphurati kiṃ tadarcanam || 14 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) az Éberség párjába merülve egyidejűleg (feltárul) Śakti Kiterjedése és a lángoló ‘kanda’ vagy hagymagyökér (śakti-vistara-vimarśa-visphurat-kanda-yugma-yuga-pad-vigāhanāt), (de) a Félelemmel teljes Éberség (bhairavam...vapuḥ) Magasztos Jele (udāra-ceṣṭitam) nem (na) ragyog (sphurati). || 14 ||
Jegyzetek:
Kanda reprezentálja Kuṇḍalinī fejének nyugvóhelyét és Éberség az Ő emelkedett Állapotát. Egyidejű elmerülés ebben a kettőben ennek a látszólagosan kettő kondíciójának az egyesülését jelenti, mint az individualitás gyökere és az egyén saját Énjének Valósága, rendre. A Félelemmel teljes Éberség tükrözi az ilyen egyesítő Tudatosság Természetét, mely átszúrja az egyéni éberség képzelt hitét az Egység tényleges Igazságával. Az ilyen jellegű tapasztalás elkerülhetetlen a Yogikus Folyamatban.
इन्द्रियेषु विषयानुवर्तिषु प्राणवर्त्मनि निजप्रवाहके ।
कापि निर्वृतिमयी चिदूर्जिता यत्र नोल्लसति किं तदर्चनम् ॥१५॥
Indriyeṣu viṣayānuvartiṣu prāṇavartmani nijapravāhake |
Kāpi nirvṛtimayī cidūrjitā yatra nollasati kiṃ tadarcanam || 15 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a prāṇa vagy individuális életerő útja (prāṇa-vartmani) az érzékelés (indriyeṣu) objektumait (viṣaya-anuvartiṣu) követve (végre) Önmagába tér (nija-pravāhake), (de) a Tudatossággal átitatott (cidūrjitā) leírhatatlan (kāpi) Gyönyör Állapota (nirvṛti-mayī) nem (na) árad (ullasati). || 15 ||
Jegyzetek:
A mindennapi élet ciklusaiban, melyben a figyelem -a kogníció folyamatán keresztül- eléri az objektivitás szféráját, aztán visszatér a Szubjektumhoz, a Tudatosság Gyönyöre természetesen árad az Éberség Folyamatának köszönhetően. Röviden, ennek a kognitív ciklusnak minden pillanatában a Szubjektum az Esszencia. Ez a megértés, az artikuláción túl, spontán a Gyönyör Áramlását vagy a Létezés Örömét idézi elő.
दिव्यखेचरदृशा निरीहया नादबिन्दुमयभावसञ्चयम् ।
यत्र शुष्कमिव पावकस्तृणं न क्षयं नयति किं तदर्चनम् ॥१६॥
Divyakhecaradṛśā nirīhayā nādabindumayabhāvasañcayam |
Yatra śuṣkamiva pāvakastṛṇaṃ na kṣayaṃ nayati kiṃ tadarcanam || 16 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) az Isteni Tudatosságot átható Tűz Vágy nélküli Tekintete (divya-khecara-dṛśā…nirīhayā…pāvakaḥ) nem (na) vezet (nayati) az egységhez, (amiben) a világi létezés Nāda-ból és Bindu-ból --vagyis ‘Én Vagyok’-ból-- áll (nāda-bindu-maya-bhāva-sañcayam), (mely) --vagyis az egység-- (olyan, mint a sokrétű világ) pusztulása (kṣayam), hasonlóan egy száraz fűszál (ellobbanásához) (śuṣkam-iva…tṛṇam). || 16 ||
Jegyzetek:
Isteni Tudatosság által az egész világ olyannak tűnik, mint amilyen valójában, vagyis csupán az egyén saját Létezéséből álló, ahol a formák egyszerűen a formátlan valóság tükörképei.
शान्तिमेति न विकल्पविप्लवश्चिच्चमत्कृतिरसो न वर्धते ।
लुप्यते न घनवासनावनं कापि तृप्तिरसना न जायते ॥१७॥
मन्यते न कृतकृत्यतां मनोद्वैतमेघतिमिरं न भिद्यते ।
यत्र दोषशतसञ्कुलं मनो न प्रसीदति किमेतदर्चनम् ॥१८॥
Śāntimeti na vikalpaviplavaściccamatkṛtiraso na vardhate |
Lupyate na ghanavāsanāvanaṃ kāpi tṛptirasanā na jāyate || 17 ||
Manyate na kṛtakṛtyatāṃ manodvaitameghatimiraṃ na bhidyate |
Yatra doṣaśatasañkulaṃ mano na prasīdati kimetadarcanam || 18 ||
Miféle (kim) imádat (arcanam) ez (etat), melyben (yatra) a gondolatok lerombolása (vikalpa-viplavaḥ) nem (na) vezet (eti) Békéhez (śāntim), a Tudatosság Ámulatának Nektárja (cit-camat-kṛti-rasaḥ) nem (na) gyarapszik (vardhate), a benyomások tömkelege (ghana-vāsanā-vanam) nem (na) tűnik el (lupyate), az Elégedettség leírhatatlan Íze (kā-api…tṛpti-rasanā) nem (na) jelenik meg (jāyate), Siker --vagyis minden kötelesség teljesítése-- (kṛta-kṛtyatām) megértésre nem kerül (na...manyate), az elme dualitása által (formált) felhők sötétsége (manas-dvaita-megha-timiram) nincs (na) átszúrva (bhidyate) (és ezek következtében) a -több száz bűnnel --vagyis limitációval telt-- elme (doṣa-śata-sañkulam…manas) nem (na) csendesül el (mint --a vihar utáni-- Égbolt) (prasīdati)? || 17-18 ||
चिन्नभः सरसि सारसीं परां शक्तिमच्छविभवां प्रबोधयन् ।
मन्त्रवीर्यममितं निसर्गतो यत्र नाश्रयति किं तदर्चनम् ॥१९॥
Cinnabhaḥ sarasi sārasīṃ parāṃ śaktimacchavibhavāṃ prabodhayan |
Mantravīryamamitaṃ nisargato yatra nāśrayati kiṃ tadarcanam || 19 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a végtelen (amitam) Mantravīrya --vagyis a Mantra Ereje avagy Én-Tudatosság-- (mantra-vīryam) nem (na) nyugszik (āśrayati) természetesen (nisargataḥ) a Legfőbb (parām) Śakti-ban (śaktim), (Kinek) áttetsző --vagyis Szabad-- Dicsősége (accha-vibhavām) a Tó maga (sarasi), (melyből) Ő származik (sārasīm) (, amikor) a Tudatosság Ege (cit-nabhaḥ) felébreszti (Őt) (prabodhayan)? || 19 ||
Jegyzetek:
Mantravīrya a Tudatosság spontán --vagyis a Legfőbb Akarat általi-- Realizáló Ereje, mialatt Ő feltárul Önmagából, ami azt jelenti, hogy Ő nem jön és megy, csupán Létezik. Ahogy a vers említi, Ő --vagyis Tudatosság-- a Tudatosság Ege által Ébred. Ez azt jelenti: a Tudatosság Létezése evidenssé válik, amikor az egyén saját Ébersége áthatja a határtalan Eget, mely a gondolatmentes állapot szimbóluma, melyben a Tudatosság --vagyis “Én Létezek”-- szabadon kiterjed a gondolatok formájában megjelenő akadályok nélkül. Bár érdemes megemlíteni, hogy a gondolatmentesség nem jelenti a mentális vagy szenzoros aktivitás teljes hiányát. A Valódi gondolatmentesség állapota olyan dimenzióban létezik, mely minden gondolat fölött áll, de át is hatja őket anélkül, hogy azok hatással lennének rá.
निर्विकारमजरं निरामयं निर्विकल्पममितं निजं वपुः ।
वीक्ष्य जन्ममरणोद्यतं भयं यत्र मुञ्चति न किं तदर्चनम् ॥२०॥
Nirvikāramajaraṃ nirāmayaṃ nirvikalpamamitaṃ nijaṃ vapuḥ |
Vīkṣya janmamaraṇodyataṃ bhayaṃ yatra muñcati na kiṃ tadarcanam || 20 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra), látván --vagyis tapasztalván-- (vīkṣya) a Változatlan (nirvikāram), Szüntelen (ajaraṃ), Gondolatmentes (nirvikalpam) (és) Végtelen (amitam) Eredendő (nijam) betegségtől --vagyis illúziótól-- Mentes (nirāmayam) Természetet (vapuḥ), a születés és halál (fogalmából) feltáruló (janma-maraṇa-udyatam) félelem (bhayam) fel nem adatik (na...muñcati)? || 20 ||
Jegyzetek:
Az Igaz Imádat megérteti az egyénnel, hogy a halálfélelem a születés képzetéből ered, mint annak logikus megfelelője vagy ellentétpárja az elmében. Az egyénnek gondolnia kell erre ahhoz, hogy az ilyen jellegű félelem alapjaként szolgáló kapcsolat létezhessen. A gondolatmentesség és a Végtelen Tudatosság ezt az individuális szokást felőrli Eredendő Természetének köszönhetően.
शान्तवीचिचयसिन्धुसन्निभां सर्वसंविदुदयावनिं पराम् ।
सृष्तिसंस्थितिलयप्रशक्तिभिर्विश्वसुन्दरविवर्तवर्तिनीम् ॥२१॥
शक्तिचक्रपरमाधिदेवतामम्बरप्रथमभूमिकामजाम् ।
मङ्गलामसममन्त्रमातरं यत्र पश्यति न किं तदर्चनम् ॥२२॥
Śāntavīcicayasindhusannibhāṃ sarvasaṃvidudayāvaniṃ parām |
Sṛṣtisaṃsthitilayapraśaktibhirviśvasundaravivartavartinīm || 21 ||
Śakticakraparamādhidevatāmambaraprathamabhūmikāmajām |
Maṅgalāmasamamantramātaraṃ yatra paśyati na kiṃ tadarcanam || 22 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) az (tat), melyben (yatra) a mindenség Érzékeléseként tárul fel a Legfőbb Áramlat (sarva-saṃvid-udaya-āvanim…parām), (mely olyan), mint a Megnyilvánulás, Fenntartás és a Feloldódás áramló Erőin keresztül (sṛṣti-saṃsthiti-laya-pra-śaktibhiḥ) a világ táncában résztvevő (viśva-sundara-vivarta-vartinīm) Békés Hullámok tömegének Óceánja (śānta-vīci-caya-sindhu-sannibhāṃ), (és) Śakti Kerekének első Legfőbb Istensége (śakti-cakra-paramā-ādhi-devatām), az Ég ősi Állapota (ambara-prathama-bhūmikām), a Meg Nem Született (ajām) Maṅgalā --Kedvező-- (maṅgalām), a Mantra páratlan Édesanyja --vagyis a Tudatosság-- (asama-mantra-mātaram) nem (na) tapasztalt (paśyati)? || 21-22 ||
सोमसूर्यदहनेन्धनोद्यतस्फीतचिज्ज्वलनदीप्तिभास्वरः ।
दुर्निरीक्ष्यगतिरक्रमः शिवो भाति यत्र न किमेतदर्चनम् ॥२३॥
Somasūryadahanendhanodyatasphītacijjvalanadīptibhāsvaraḥ |
Durnirīkṣyagatirakramaḥ śivo bhāti yatra na kimetadarcanam || 23 ||
Mi (féle) (kim) imádat (arcanam) ez (etat), melyben (yatra) a Kiterjedt Tudatosság Tüze Ragyogásának Napja feltárult a Soma és Sūrya --vagyis tárgyak és kogníció-- elpusztításának Vágyából (soma-sūrya-dahana-indhana-udyata-sphīta-cijjvalana-dīpti-bhāsvaraḥ), (de) a részektől mentes (akramaḥ) (és) nehezen látható Śiva-ként (dur-nirīkṣya-gatiḥ...śivaḥ) nem (na) jelenik meg (bhāti)? || 23 ||
Jegyzetek:
Śiva-t nehéz látni, mivel Ő olyan Tudatosság, melyben nincs különbség kogníció és objektivitás közt, mivel ez a Legfőbb részektől mentes Szubjektum nem meghatározott e kettő által. Röviden, a Kiterjedt Tudatosság felfalja a kogníciót és az objektumot és ezt a kettőt Forrásukkal eggyé teszi. Mit lehet látni és hogyan, ha Létezés van csupán, az Úr Śiva Maga?
आत्मनात्मनि न जानते विधिं निस्तरङ्गपरबोधभास्वराः ।
यत्पदस्थितिजुषो महाजनाः मुक्तिसंसृतिसमानबुद्धयः ॥२४॥
यद्यदापतति वेद्यताभुवं तेन तेन ननु यद्विवर्जितम् ।
नित्यनिर्मलसमाधिभूमयो यत्पदे विमतिबालकल्पना ॥२५॥
Ātmanātmani na jānate vidhiṃ nistaraṅgaparabodhabhāsvarāḥ |
Yatpadasthitijuṣo mahājanāḥ muktisaṃsṛtisamānabuddhayaḥ || 24 ||
Yadyadāpatati vedyatābhuvaṃ tena tena nanu yadvivarjitam |
Nityanirmalasamādhibhūmayo yatpade vimatibālakalpanā || 25 ||
A Nagy Létezők (mahā-janāḥ), (kik) befogadói az Örök és Makulátlan Egyesülésnek (nitya-nirmala-samādhi-bhūmayaḥ), (következésképp) a Megvilágosodást és a világi létezést egynek tekintik (mukti-saṃsṛti-sa-māna-buddhayaḥ) -ami (maga) a Mindent elsöprő Legfőbb Éberség Ragyogása- (nistaraṅga-para-bodha-bhāsvarāḥ) (azok semmilyen) módszert vagy szabályt (vidhim) nem (na) érzékelnek (jānate) az Énben (ātmani), mely Állapotban (csupán) az Én által kívánnak maradni (ātmanā…yat-pada-sthiti-juṣaḥ), mely (Állapot) (yat), az objektivitás szférájába (vedyatā-bhuvam) ereszekdvén (yadā…patati), mely bármely esetben (tena…tena) (az a) kondíció, melyben (yat-pade) (azok elméjének) képzelgése (tárul fel), (kiknek intellektusa) nem teljesen fejlett, (mivel) más véleményük (van a Felszabadulás és a világi létezés kapcsolatáról) (vimati-bāla-kalpanā), bizonyosan mentes (ettől) (yat-vivarjitam…nanu). || 24-25 ||
Jegyzetek:
Nagy Létezők szabadok a Megvilágosodás és a világi lét közötti különbség képzelt fikciójától még akkor is, amikor úgymond tárgyakat látnak, mialatt az Én Legfőbb Állapotában nyugszanak, Kik nem tartanak semmilyen ‘objektivitást’ különbözőnek.
यद्विशृङ्खलमहोदयोल्लसच्छक्तिपातवशतो विजृम्भते
तत्पदं यदि गुरुप्रसादतो लब्धमुत्तममथार्चितः शिवः ॥२६॥
Yadviśṛṅkhalamahodayollasacchaktipātavaśato vijṛmbhate
Tatpadaṃ yadi guruprasādato labdhamuttamamathārcitaḥ śivaḥ || 26 ||
Ha (yadi) megnyílik (vijṛmbhate) az a (tat) Legkiválóbb (uttamam) Állapot (padam), ami (yat) a kötetlen Nagy Feltárulás Felragyogása (viśṛṅkhala-maha-udaya-ullasat) a Śaktipāta vagy az Erő --vagyis Isteni Kegyelem-- Leereszkedése hatásán keresztül (śakti-pāta-vaśataḥ), ami a Guru kegyelme által éretik el (guru-prasādataḥ...labdham), akkor (athā) Śiva (śivaḥ) imádott (arcitaḥ). || 26 ||
Jegyzetek:
Śiva valódi értelemben imádott, amikor a Tudatosság Ébredése az Isteni Kegyelem által történik meg. Más szavakkal, az ilyen jellegű Ébredés az egyetlen ‘dolog’, ami Śiva valódi imádataként megfogalmazható, mert a legmagasztosabb értelmében, amikor a Szubjektum egy tárgyra vagy objektumra van kivetítve, akkor minden más csak a spirituális emelkedés alacsonyabb fokainak megfelelő imitált imádat.
भावसञ्चयविमुक्तविग्रहा विश्वमय्यपि परप्रथात्मिका ।
कापि संविदमलाम्बरप्रभा जृम्भते यदि तदर्चितः शिवः ॥२७॥
Bhāvasañcayavimuktavigrahā viśvamayyapi paraprathātmikā |
Kāpi saṃvidamalāmbaraprabhā jṛmbhate yadi tadarcitaḥ śivaḥ || 27 ||
Ha (yadi) valami -- vagyis egy Állapot-- (kā-api), a világi létezés (többrétű természetétől) mentes formát vesz fel (bhāva-sañcaya-vimukta-vigrahā), de a világból is áll (viśva-mayī…api) (amiatt, hogy) a Legfőbb Kiterjedés --vagyis Immanens és Transzcendens és a kettő egyszerre-- természetével rendelkezik (para-prathā-ātmikā), amely a virágzó (jṛmbhate) Tudatosság Tiszta --vagyis illúziómentes-- Egének Ragyogása (saṃvid-amala-ambara-prabhā), (Akit) imádnak (arcitaḥ), Az (tat) Śiva (śivaḥ). || 27 ||
किञ्चनापि न विमुच्यते क्वचित्किञ्चनापि न च गृह्यते क्वचित् ।
स्वं वपुर्विमलबोधनिर्भरं मृश्यते यदि तदर्चितः शिवः ॥२८॥
Kiñcanāpi na vimucyate kvacitkiñcanāpi na ca gṛhyate kvacit |
Svaṃ vapurvimalabodhanirbharaṃ mṛśyate yadi tadarcitaḥ śivaḥ || 28 ||
Olykor (kvacit), egyáltalán nincs mit (kiñcana-api…na) elengedni (vimucyate) és (ca) máskor (kvacit), egyáltalán nincs mit (kiñcana-api…na) megragadni (gṛhyate). (Mégis) Ha (yadi) az egyén saját (svam) Természete (vapuḥ) a Makulátlan Éberséggel telve (vimala-bodha-nirbharam) Megérintett --vagyis realizált-- (mṛśyate), (akkor --vagyis abban az esetben) Śiva (śivaḥ) Az (tat), (Aki) imádott (arcitaḥ). || 28 ||
भैरवा विविधकल्पनात्मकाः प्रोल्लसन्ति बहवस्ततो’म्बिकाः ।
सा यतः स्फुरति तत्परं पदं भाति चेद्गुरुदृशा शिवो’र्चितः ॥२९॥
Bhairavā vividhakalpanātmakāḥ prollasanti bahavastato’mbikāḥ |
Sā yataḥ sphurati tatparaṃ padaṃ bhāti cedgurudṛśā śivo’rcitaḥ || 29 ||
Habár (tataḥ) feltárul (pra-ullasanti), számos (bahavaḥ), a különböző benyomások természetével --vagyis az egyén elméjének képzelt tartalmával-- bíró (vividha-kalpana-ātmakāḥ) félelmetes Erő (bhairavāḥ) --az (úgynevezett) Tápláló Anyák (ambikāḥ)--, de amikor (ced) a (sā) Guru Tekintetén (guru-dṛśā) keresztül (bhāti) evidenssé válik a Legfőbb Állapot --szó szerint ‘a Guru Tekintete a Legfőbb Állapotként ragyog, (mely) evidenssé válik’-- (sphurati), akkor (yataḥ) (Aki) imádott (arcitaḥ), Az (tat) Śiva (śivaḥ). || 29 ||
Jegyzetek:
A félelmetes Erők az Éberséget egy félelmetes folyamaton keresztül köpülik, (mely) változatos állapotként tűnik fel az elmében, az egyén irányításán túl. Ezek az Erők, ennek a köpülésnek a folyamatán keresztül táplálják egyre több és több finom Éberséggel. Amikor ebből a folyamatból a Legfőbb Állapot feltűnik az Isten vagy a Guru Kegyelmének Ereje által, Śiva-t valóban imádják.
आसादितं गुरुमुखादिदमप्रयत्नसिद्धं
शिवार्चनमपापधियामवाप्यम् ।
यत्तन्मयानिगदितं तदनल्पवाञ्चा सम्बोधनाय
सुधियां शिवभक्तिभाजाम् ॥३०॥
Āsāditaṃ gurumukhādidamaprayatnasiddhaṃ
śivārcanamapāpadhiyāmavāpyam |
Yattanmayānigaditaṃ tadanalpavāñcā sambodhanāya
sudhiyāṃ śivabhaktibhājām || 30 ||
Elérvén (āsāditam) Śiva erőfeszítéstől mentes Imádatát (śiva-ārcanam...a-prayatna-siddham), mely (yat) a Guru Szájából (guru-mukhāt) érhető el (avāpyam) azok számára, (kik) szeplőtelen intellektussal (bírnak) (apāpa-dhiyām), számos állítás formájában elmondtam (tat-mayā-nigaditam) azon bölcsek (sudhiyām) ébredéséért (sambodhanāya), (kik) a Śiva iránti odaadásnak szentelik (magukat) (śiva-bhakti-bhājām). || 30 ||
अनवच्छिन्नचिद्व्योमपरमामृतबृंहितः ।
नागाभिधो व्यधादेनां परमार्चनत्रिंशिकाम्॥
Anavacchinnacidvyomaparamāmṛtabṛṃhitaḥ |
Nāgābhidho vyadhādenāṃ paramārcanatriṃśikām ||
Ezt (etām) a Paramārcanatriṃśikā vagy ‘Harminc versszak a Legfőbb Imádatról’ (paramārcanatriṃśikām) (című művet) (az) írta (vyadhāt), kit Nāgaḥ-nak hívnak (nāga-ābhidhaḥ), akit a Tudatosság Végtelen Egének Legfőbb Nektárja táplál (anavacchinna-cit-vyoma-parama-amṛta-bṛṃhitaḥ). ||
॥इति श्रीमहामाहेश्वरनागविपश्चिद्विरचितापरमार्चनत्रिंशिका समाप्ता॥
|| Iti śrīmahāmāheśvaranāgavipaścidviracitāparamārcanatriṃśikā samāptā ||
|| Itt (iti) véget ér (samāptā) a Paramārcanatriṃśikā vagy ‘Harminc versszak a Legfőbb Imádatról’, (melyet) a tiszteletreméltó Nāgaḥ írt, (ki) tanult tudós (és) a Hatalmas Úr nagyszerű híve (śrī-mahā-māhā-īśvara-nāga-vipaścit-viracitā-parama-arcana-triṃśikā). ||
