Mahānaya

Yāgavilāsaḥ

Az Áldozat Felragyogása

David Durvāsāḥ
Yāgavilāsaḥ illustration

𑆮𑆤𑇀𑆢𑆼𑇁𑆲𑆩𑆼𑆮 𑆨𑆮𑆠𑆵𑆁 𑆩𑆩 𑆲𑆸𑆢𑇀𑆪𑆨𑆷𑆠𑆼𑆫𑇀-
𑆢𑆼𑆮𑆵𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵𑆁 𑆲𑆸𑆢𑆪𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆴 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆾 𑆪𑆳  𑇅
𑆱𑆁𑆢𑆫𑇀𑆯𑆴𑆠𑆳𑆁 𑆠𑆶 𑆩𑆩𑆠𑆳𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆮𑆳𑆱𑆤𑆳𑆁
𑆱𑆩𑇀𑆩𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆩𑆤𑆳𑆑𑇀𑆥𑆫𑆩𑆪𑆳 𑆑𑆶𑆫𑆶𑆠𑆼 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆲𑇀𑆪𑇆

वन्देऽहमेव भवतीं मम हृद्यभूतेर्-
देवीश्वरीं हृदयसंविदि संविदो या  ।
संदर्शितां तु ममतामिति वासनां
सम्मत्या मनाक्परमया कुरुते प्रसह्य॥

Vande'hameva bhavatīṃ mama hṛdyabhūter-
devīśvarīṃ hṛdayasaṃvidi saṃvido yā  |
Saṃdarśitāṃ tu mamatāmiti vāsanāṃ
sammatyā manākparamayā kurute prasahya ||

Ó Devī (devi)! Tudatosság (saṃvidaḥ) Úrnője (īśvarīm)! A legbelsőbb Létezésem (hṛdya-bhūteḥ) által (mama) csodállak (aham…eva…vande) Téged (bhavatīm), Ki (yā) egyes egyedül (kurute…tu), erővel (prasahya) feltárod (saṃdarśitām) az ‘enyém’ állapotának (mama-tām…iti) (illuzórikus) benyomását (vāsanām), pusztán (manāk) a (Te) Legfelsőbb (paramayā) Parancsoddal (sammatyā), mikor a Szív Megtapasztalása (megnyilvánul) (hṛdaya-saṃvidi)!

𑆨𑆷𑆪𑆳𑆤𑇀𑆩𑆲𑆳𑆲𑆮𑆤𑆨𑆳𑆱𑆤𑆩𑆼𑆑𑆩𑆼𑆮𑆁
𑆱𑇀𑆮𑆑𑇀𑆰𑆼𑆠𑇀𑆫𑆥𑆳𑆬𑆱𑆶𑆩𑆶𑆒𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛 𑆇𑆝𑇀𑆝𑆴𑆪𑆳𑆟𑆼  𑇅
𑆢𑆼𑆮𑇀𑆪𑆳𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆖𑆫𑆟𑆳𑆪 𑆱𑆩𑆵𑆲𑆴𑆠𑆳𑆤𑆳𑆩𑇀-
𑆃𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆧𑆲𑆵𑆫𑆱𑆤𑆫𑆷𑆰𑆩𑆴𑆲 𑆥𑇀𑆫𑆬𑆵𑆤𑆩𑇀𑇆

भूयान्महाहवनभासनमेकमेवं
स्वक्षेत्रपालसुमुखात्स्फुट उड्डियाणे  ।
देव्यास्तु सर्वचरणाय समीहितानाम्-
अन्तर्बहीरसनरूषमिह प्रलीनम्॥

Bhūyānmahāhavanabhāsanamekamevaṃ
svakṣetrapālasumukhātsphuṭa uḍḍiyāṇe  |
Devyāstu sarvacaraṇāya samīhitānām-
antarbahīrasanarūṣamiha pralīnam ||

Hadd (bhūyāt) ragyogjon (bhāsanam) az egyetlen (eva.ekam) Hatalmas Áldozat (mahā-havana), ami az egyén saját Mezejét Védelmezőjének Gyönyörű Szájából tárul fel (sva-kṣetra-pāla-su-mukhāt) azokban, (kik) arra vágynak (samīhitānām) (, hogy) Devī (devyāḥ…tu) mindent elnyeljen (sarva-caraṇāya), ahol (iha) a belső és külső keserű íze (antar-bahir-rasana-rūṣam) feloldódik (pralīnam) azon tisztán látott (sphuṭe) helybe, ahonnan felrepülhet (uḍḍiyāṇe).

Prathamollāsaḥ

Első Kiáradás

Krīḍānidarśanam

Az (Isteni) Játék Bemutatása

𑆢𑆶𑆫𑇀𑆮𑆳𑆫𑆮𑆴𑆱𑇀𑆠𑆫𑆁 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑆱𑆩𑇀𑆩𑆾𑆲𑆢𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆪𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆩𑇀  𑇅
𑆃𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆳𑆤𑇀𑆩𑆲𑆳𑆢𑆶𑆂𑆒𑆳𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆥𑆯𑆶𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆘𑆤𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇑/𑇑𑇆

दुर्वारविस्तरं चित्ते सम्मोहद्रेश्यलक्षणम्  ।
अदर्शनान्महादुःखात्तस्य पशुस्तु जन्यते ॥१/१॥

Durvāravistaraṃ citte sammohadreśyalakṣaṇam  |
Adarśanānmahāduḥkhāttasya paśustu janyate || 1/1 ||

Az illúzió látható jellegzetessége (sammoha-dreśya-lakṣaṇam) az ellenállhatatlan szószátyárság (durvāra-vistaram) az elmében (citte). Azonban (tu) a korlátolt létező (paśuḥ) ennek a láthatatlan (aspektusából) (tasya…a-darśanāt) születik (janyate), ami (nem más, mint) a nagy szenvedés (mahā-duḥkhāt). || 1/1 ||

𑆪𑆳𑆩𑆪𑆠𑇀𑆪𑆟𑆶𑆤𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆼𑆤 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆤𑆁 𑆩𑆾𑆲𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳  𑇅
𑆮𑆴𑆑𑆬𑆠𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆵 𑆑𑆴𑆬𑆳𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆳𑆩𑆱𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇒𑇆

यामयत्यणुना स्वेन चिन्तनं मोहकल्पना  ।
विकलत्वस्य निर्मात्री किलाप्रकाशितामसम् ॥१/२॥

Yāmayatyaṇunā svena cintanaṃ mohakalpanā  |
Vikalatvasya nirmātrī kilāprakāśitāmasam || 1/2 ||

Az illúzió működése (moha-kalpanā), ami nem más mint (kila) a zavarodottság avagy tökéletlenség állapotának (vikalatvasya) létrehozója (nirmātrī) (, mi) arra készteti a korlátolt létezőt (aṇunā), hogy magával (svena) cipelje (yāmayati) ezt a láthatatlan sötétséget (aprakāśin-tāmasam), (melyet úgy neveznek), mint a ‘gondolkodás folyamata’ (cintanam). || 1/2 ||

𑆩𑆾𑆲𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂 𑆯𑆕𑇀𑆑𑆠𑆼 𑆮𑆱𑇀𑆠𑆶𑆧𑆳𑆲𑆶𑆬𑆳𑆠𑇀  𑇅
𑆪𑆢𑇀𑆨𑆳𑆘𑆴𑆠𑆥𑆢𑆁 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆼𑆠𑆴 𑆩𑆾𑆲𑆂 𑆱𑇀𑆫𑆰𑇀𑆛𑆶𑆩𑆁𑆯𑆠𑆳𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇓𑇆

मोहदर्शनविश्रान्तः शङ्कते वस्तुबाहुलात्  ।
यद्भाजितपदं क्रीडेति मोहः स्रष्टुमंशताम् ॥१/३॥

Mohadarśanaviśrāntaḥ śaṅkate vastubāhulāt  |
Yadbhājitapadaṃ krīḍeti mohaḥ sraṣṭumaṃśatām || 1/3 ||

Az, aki az illúzió nézőpontján nyugszik (moha-darśana-viśrāntaḥ), féli (śaṅkate) a Valóság sokrétűségét (vastu-bāhulāt), mely (yat) felosztott állapot (bhājita-padam) úgy nevezett, mint ‘Krīḍā avagy Isteni Játék’ (krīḍā…iti), ami az illúzió (maga és azért létezik) (mohaḥ), hogy kiárassza (sraṣṭum) a részekre osztottságot (aṃśatām). || 1/3 ||

𑆥𑆫𑆳 𑆑𑆶𑆬𑆽𑆑𑆠𑆳 𑆮𑆱𑇀𑆠𑇀𑆮𑆼𑆮 𑆧𑆲𑆴𑆫𑆤𑇀𑆠𑆫𑆳𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳  𑇅
𑆮𑆴𑆣𑆼𑆪𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆥𑆫𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆤𑆶𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆫𑇀𑆡𑆁 𑆠𑆶 𑆫𑆳𑆘𑆠𑆼 𑇆𑇑/𑇔𑇆

परा कुलैकता वस्त्वेव बहिरन्तरास्थिता  ।
विधेयत्वं पराशक्त्यानुक्रियार्थं तु राजते ॥१/४॥

Parā kulaikatā vastveva bahirantarāsthitā  |
Vidheyatvaṃ parāśaktyānukriyārthaṃ tu rājate || 1/4 ||

A Valóság (vastu) ténylegesen (eva) a Legfőbb Teljesség Egysége (parā…kula-ekatā) és nem a külső (és) belső (állapotokon) nyugszik (bahir-antara-asthitam), azonban (tu) (ezen dualitáson való) függőség (vidheyatvam) a Legfőbb Erő (parā-śaktyā) által ragyog (rājate) (pusztán) az imitáció kedvéért (anukriyā-arthaṃ). || 1/4 ||

𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳𑆩𑆼𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆣𑆼𑆪𑆠𑇀𑆮𑆩𑆶𑆥𑆢𑆼𑆯𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆼𑆘𑆱𑆂  𑇅
𑆢𑆾𑆰𑆘𑇀𑆚𑆱𑆳𑆣𑆑𑆳 𑆩𑆫𑇀𑆓𑆪𑆼𑆪𑆶𑆂 𑆱𑆢𑆽𑆮 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇕𑇆

क्रीडामेतद्विधेयत्वमुपदेशस्य तेजसः  ।
दोषज्ञसाधका मर्गयेयुः सदैव चिन्तनम् ॥१/५॥

Krīḍāmetadvidheyatvamupadeśasya tejasaḥ  |
Doṣajñasādhakā margayeyuḥ sadaiva cintanam || 1/5 ||

A bölcs spirituális törekvőknek (doṣa-jña-sādhakāḥ) folyamatosan fürkészniük kell (margayeyuḥ…sadā…eva) azon (igazságot), ami a Tanítások (upadeśasya) Tündökléséből (tejasaḥ) tárul fel, (nevezetesen) ez (a már fentebb említett) függőség (etat-vidheyatvam) maga a Játék (krīḍām), mely (nem más, mint) ‘a gondolkodás folyamata’ (cintanam). || 1/5 ||

𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢 𑆍𑆮 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆤𑆁 𑆓𑇀𑆫𑆱𑆴𑆠𑆶𑆁 𑆑𑆴𑆬  𑇅
𑆮𑇀𑆪𑆥𑆢𑆼𑆱𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆶 𑆱𑇀𑆮𑆵𑆑𑆳𑆫 𑆍𑆠𑆢𑇀𑆮𑆳 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇑/𑇖𑇆

प्रसाद एव शक्तस्तु चिन्तनं ग्रसितुं किल  ।
व्यपदेसस्य तु स्वीकार एतद्वा क्रमस्थितः ॥१/६॥

Prasāda eva śaktastu cintanaṃ grasituṃ kila  |
Vyapadesasya tu svīkāra etadvā kramasthitaḥ || 1/6 ||

Nincs kétség afelől (kila), hogy kizárólag (eva) az Isteni Kegyelem (prasādaḥ) képes (śaktaḥ…tu) elpusztítani (grasitum) a gondolkodás folyamatát (cintanam), de (vā) ennek (etat) a ténynek (vyapadesasya…tu) az elfogadása (svīkāraḥ) (is maga) a Folyamat része (krama-sthitaḥ). || 1/6 ||

𑆨𑆳𑆮𑆴𑆖𑆫𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆠𑆾 𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆼𑆫𑆼𑆰 𑆘𑆵𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆮𑆳𑆱𑇀𑆠𑆮𑆼  𑇅
𑆑𑆁𑆖𑆴𑆢𑇀𑆢𑆴𑆮𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆁 𑆑𑆳𑆫𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆳 𑆥𑆯𑆶𑆤𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆨𑆶𑆂 𑇆𑇑/𑇗𑇆

भाविचर्यं यतो दृष्टेरेष जीवस्य वास्तवे  ।
कंचिद्दिव्यस्य तं कारयति वा पशुना प्रभुः ॥१/७॥

Bhāvicaryaṃ yato dṛṣṭereṣa jīvasya vāstave  |
Kaṃciddivyasya taṃ kārayati vā paśunā prabhuḥ || 1/7 ||

A korlátolt létező (jīvasya) nézőpontja (dṛṣṭeḥ) miatt (yataḥ), ez --vagyis ennek elfogadása-- (eṣa) kétségkívül (vāstave) egy elkerülhetetlen cselekedet (bhāvin-caryam), de (vā) az Isteni (nézőpontból) (divyasya…vai), erre (kaṃcid…tam) az Úr veszi rá (prabhuḥ) a korlátolt létezőt (paśunā), hogy megtegye (kārayati). || 1/7 ||

𑆪𑆠𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆱𑆾𑆩𑆱𑇀𑆪 𑆨𑆑𑇀𑆰𑆴𑆠𑆶𑆩𑇀  𑇅
𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆠𑆶 𑆩𑆫𑆵𑆖𑆵𑆂 𑆱𑆁𑆑𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆵𑆫𑆼𑆮 𑆩𑆲𑆳𑆫𑆮𑆿 𑇆𑇑/𑇘𑇆

यतश्चित्तस्थिता क्रीडा शक्ता सोमस्य भक्षितुम्  ।
योगिनां तु मरीचीः संक्रान्तीरेव महारवौ ॥१/८॥

Yataścittasthitā krīḍā śaktā somasya bhakṣitum  |
Yogināṃ tu marīcīḥ saṃkrāntīreva mahāravau || 1/8 ||

Mivel (yataḥ) a Játék (krīḍā), a citta-ban, vagy individuális elmében honol (citta-sthitā), még (tu) a yogin-ok elől is (yoginām) képes (śaktā) elnyelni (bhakṣitum) a Holdfény (somasya) Sugarait (marīcīḥ), mely (sugarak) az egyetlen kapu (saṃkrāntīḥ…eva) a Hatalmas Naphoz (mahā-ravau). || 1/8 ||

𑆩𑆫𑆵𑆖𑆵𑆫𑆶𑆥𑆨𑆑𑇀𑆰𑆴𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆥𑆯𑆶𑆁 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆱𑆳𑆓𑆫𑆼  𑇅
𑆤𑆴𑆩𑆘𑇀𑆘𑆪𑆠𑆴 𑆩𑆷𑆞𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆽𑆰𑆳 𑆥𑆯𑆶𑆫𑇀𑆨𑆮𑆴𑆰𑇀𑆪𑆠𑆴 𑇆𑇑/𑇙𑇆

मरीचीरुपभक्षित्वा पशुं कल्पनसागरे  ।
निमज्जयति मूढः क्रीडैषा पशुर्भविष्यति ॥१/९॥

Marīcīrupabhakṣitvā paśuṃ kalpanasāgare  |
Nimajjayati mūḍhaḥ krīḍaiṣā paśurbhaviṣyati || 1/9 ||

Ez (eṣā) a Játék (krīḍā), miután felfalta (upa-bhakṣitvā) a Sugarakat (marīcīḥ), elsüllyeszti (nimajjayati) a korlátolt létezőt (paśum) a képzelgés hatalmas óceánjába (kalpana-sāgare). (Ezután) ő (paśuḥ) kábulttá (mūḍhaḥ) válik (bhaviṣyati). || 1/9 ||

𑆱𑆳 𑆪𑆳 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑆠𑆶 𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆽𑆱𑇀𑆠𑆁 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆪𑆠𑆴 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑇀  𑇅
𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳 𑆱𑆩𑆶𑆘𑇀𑆙𑆴𑆠𑆳𑆫𑇀𑆲𑆳 𑆑𑆴𑆬𑆾𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆑𑆳𑆫𑆟𑆼𑆤 𑆖 𑇆𑇑/𑇑𑇐𑇆

सा या चित्ते तु संकल्पैस्तं क्रीडयति योगिनाम्  ।
क्रीडा समुज्झितार्हा किलोद्योगकारणेन च ॥१/१०॥

Sā yā citte tu saṃkalpaistaṃ krīḍayati yoginām  |
Krīḍā samujjhitārhā kilodyogakāraṇena ca || 1/10 ||

Az (sā), ami (yā) arra készteti őt (tam), hogy az elméjében (citte) meggyőződések képzeteivel (saṃkalpaiḥ) játsszon (krīḍayati) (, maga) a Játék (krīḍā) és (ca) a yogin-oknak (yoginām) kétségkívül (kila) érdemes elhagyniuk (azt) (sam-ujjhita-ārhā) az ‘Udyoga’ vagy folyamatos erőfeszítés eszköze által (ut-yoga-kāraṇena). || 1/10 ||

𑆱𑆳 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆤𑆳𑆥𑆴 𑆑𑆴𑆁𑆖𑆴𑆤𑇀𑆤𑆪𑆠𑆴 𑆧𑆾𑆣𑆤𑆩𑇀  𑇅
𑆯𑆧𑇀𑆢𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆮𑆳𑆠𑆶𑆬𑆳 𑆯𑆳𑆫𑆢𑆦𑆳𑆬𑆴𑆥𑆳𑆠𑆴𑆤𑆵𑆮 𑆱𑆳 𑇆𑇑/𑇑𑇑𑇆

सा चित्तकल्पनानापि किंचिन्नयति बोधनम्  ।
शब्दानां वातुला शारदफालिपातिनीव सा ॥१/११॥

Sā cittakalpanānāpi kiṃcinnayati bodhanam  |
Śabdānāṃ vātulā śāradaphālipātinīva sā || 1/11 ||

Ezen (sā) mentális tevékenység (citta-kalpanā) még csak nem is (na-api) vezet semmiféle (kiṃcit-nayati) megértéshez (bodhanam). (Hiszen) ez (sā) (csupán) betűk (śabdānām) vihara (vātulā), mint az őszi levelek hullása (a szélben) (śārada-phāli-pātinī …iva). || 1/11 ||

𑆖𑆼𑆑𑆵𑆪𑆠𑆼 𑆱𑆯𑆕𑇀𑆑𑆂 𑆥𑆯𑆶𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆰𑇀𑆜𑆴𑆑𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆤𑆳  𑇅
𑆥𑆫𑆴𑆨𑇀𑆫𑆩𑆠𑆴 𑆖 𑆥𑇀𑆫𑆯𑇀𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆠𑆂 𑆯𑆧𑇀𑆢𑆾𑆥𑆘𑆵𑆮𑆴𑆤𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇒𑇆

चेकीयते सशङ्कः पशुः प्रतिष्ठिकया विना  ।
परिभ्रमति च प्रश्नान्यतः शब्दोपजीविनः ॥१/१२॥

Cekīyate saśaṅkaḥ paśuḥ pratiṣṭhikayā vinā  |
Paribhramati ca praśnānyataḥ śabdopajīvinaḥ || 1/12 ||

Szilárd alap híján (pratiṣṭhikayā-vinā) a kétségekkel teli (saśaṅkaḥ) korlátolt létező (paśuḥ) újra és újra retteg (cekīyate), mivel (yataḥ) függ a betűktől (śabda-upajīvinaḥ) és (ca) (szüntelenül) örlődik (pari-bhramati) a kérdéseken (praśnān). || 1/12 ||

𑆍𑆠𑆳 𑆲𑆴 𑆯𑆧𑇀𑆢𑆮𑆫𑇀𑆓𑆳𑆯𑇀𑆖 𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆼𑆰𑆶 𑆥𑆯𑆶𑆩𑆳𑆠𑆫𑆂  𑇅
𑆪𑆳𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆨𑆷𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆘𑆵𑆮𑆽𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆪𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆩𑆠𑆴𑆨𑇀𑆫𑆩𑆳𑆤𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇓𑇆

एता हि शब्दवर्गाश्च शास्त्रेषु पशुमातरः  ।
याः सर्वभूमिका जीवैः क्रीडयन्ति मतिभ्रमान् ॥१/१३॥

Etā hi śabdavargāśca śāstreṣu paśumātaraḥ  |
Yāḥ sarvabhūmikā jīvaiḥ krīḍayanti matibhramān || 1/13 ||

Továbbá (ca) a szövegekben (śāstreṣu), a betűk (śabda) ezen (etāḥ) csoportjai (vargāḥ) a ‘korlátolt létező anyái (paśu-mātaraḥ), kik (yāḥ) betöltik (a limitált létezés) minden szerepét (sarva-bhūmikāḥ) (és) előidézik, hogy a létezők (jīvaiḥ) a saját elméjük zavarodottságával avagy tébolyával (mati-bhramān) játsszanak (krīḍayanti). || 1/13 ||

𑆃𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆴𑆱𑆳𑆫𑆾 𑆮𑆳𑆠𑆶𑆬𑆁 𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆶𑆩𑆴𑆖𑇀𑆗𑆠𑆴  𑇅
𑆪𑆠𑆂 𑆱𑆾’𑆥𑆱𑇀𑆩𑆸𑆠𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳𑆯𑇀𑆫𑆪𑆳𑆖𑆼𑆠𑆱𑆾 𑆩𑆤𑆳𑆑𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇔𑇆

अशुद्धबुद्धिसारो वातुलं विज्ञातुमिच्छति  ।
यतः सो’पस्मृतिः स्वक्रीडाश्रयाचेतसो मनाक् ॥१/१४॥

Aśuddhabuddhisāro vātulaṃ vijñātumicchati  |
Yataḥ so’pasmṛtiḥ svakrīḍāśrayācetaso manāk || 1/14 ||

A tisztátalan intellektus mozgása (aśuddha-buddhi-sāraḥ) meg akarja (icchati) érteni (vijñātum) a (betűk) viharát (vātulam), mivel (yataḥ) zavarodott (saḥ…apasmṛtiḥ), (és zavarodottsága) csupán saját Játékának forrásáról való tudatlanságából tárul fel (sva-krīḍā-āśraya-acetasaḥ…manāk). || 1/14 ||

𑆥𑆯𑆶𑆫𑆶𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆑𑆁 𑆪𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆁𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆴𑆠𑆂 𑆑𑆴𑆬𑆾𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆮𑆳 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆑𑆾𑇁𑆥𑆴 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆮𑆴𑆥𑇀𑆫𑆖𑇀𑆗𑆤𑇀𑆤𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑆱𑇀𑆮𑆫𑆼 𑇆𑇑/𑇑𑇕𑇆

पशुरुल्लासकं यस्तु संक्रीडितः किलोच्यते  ।
स्वात्मा वा क्रीडकोऽपि स्याद्विप्रच्छन्नश्चिदस्वरे ॥१/१५॥

Paśurullāsakaṃ yastu saṃkrīḍitaḥ kilocyate  |
Svātmā vā krīḍako'pi syādvipracchannaścidasvare || 1/15 ||

(Ezáltal,) a korlátolt létező (paśuḥ), akit (yaḥ) kétségkívül (tu) úgy neveznek (ucyate), mint ‘a játszott’ (saṃkrīḍitaḥ…kila), (valójában nem más, mint) az (egyén saját) drámája (ullāsakam). Ellenben (vā) az egyén saját Énje (sva-ātman) valójában (api) úgy jelenik meg (syāt), mint a ‘Játékos’ (krīḍakaḥ), elrejtőzvén (vi-pracchannaḥ) a Tudatosság Csendjében (cit-asvare). || 1/15 ||

𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑇀𑆪𑆳 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳𑆯𑇀𑆫𑆪𑆾 𑆩𑆸𑆯𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀  𑇅
𑆪𑆼𑆤 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆠𑆶 𑆘𑆳𑆤𑆵𑆠𑆼 𑆠𑆢𑇀𑆣𑆳𑆩 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆱𑆁 𑆪𑆠𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇖𑇆

तथापि शुद्धबुद्ध्या क्रीडाश्रयो मृश्यते क्रमात्  ।
येन योगी तु जानीते तद्धाम स्वरसं यतः ॥१/१६॥

Tathāpi śuddhabuddhyā krīḍāśrayo mṛśyate kramāt  |
Yena yogī tu jānīte taddhāma svarasaṃ yataḥ || 1/16 ||

Mindazonáltal (tathā-api) a Játék Forrását (krīḍā-āśrayaḥ) fokozatosan (kramāt) megízleli (mṛśyate) a tiszta intellektus (śuddha-buddhyā), következésképpen, (yataḥ) e (Forrás) által (yena) a yogī (yogī) valóban (tu) felismeri (jānīte) ezen (tat) Hajlékot (dhāma) mint az ő saját Esszenciája (sva-rasam). || 1/16 ||

𑆥𑆱𑆾𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆠𑆳𑆲𑆳𑆤𑆼𑆂 𑆮𑆴𑆣𑆼𑆪𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆠𑆼  𑇅
𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆪𑆂 𑆥𑆫𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆠𑆾𑆢𑆪𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇗𑇆

पसोः स्वपूर्णताहानेः विधेयत्वं प्रकाशते  ।
चित्ते विकल्परूपेण यः परतन्त्रतोदयः ॥१/१७॥

Pasoḥ svapūrṇatāhāneḥ vidheyatvaṃ prakāśate  |
Citte vikalparūpeṇa yaḥ paratantratodayaḥ || 1/17 ||

A korlátolt létező (pasoḥ) saját Teljessége avagy Szabadsága (sva-pūrṇatā) csökkenéséből (adódóan) (hāneḥ), (ami) az elmében (citte) fénylő (prakāśate) függőség állapota (vidheya-tvam), a vikalpa-k avagy gondolatok formáját ölti (vikalpa-rūpeṇa), melyek (yaḥ) a ‘mástól --azaz valami máson-- való függés’ kondíciójának a megnyilvánulásai (para-tantra-tā-udayaḥ). || 1/17 ||

𑆃𑆤𑆤𑇀𑆠𑆑𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆮𑆬𑆴𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳𑆑𑆫𑇀𑆠𑆸𑆠𑆳 𑆒𑆬𑆶  𑇅
𑆥𑇀𑆫𑆧𑆤𑇀𑆣𑆳𑆠𑇀𑆱 𑆮𑆴𑆥𑆑𑇀𑆰𑆾𑇁𑆬𑆁 𑆖𑆼𑆠𑇀𑆱𑇀𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆴𑆨𑇀𑆫𑆩𑆳𑆱𑆴𑆤𑆳 𑇆𑇑/𑇑𑇘𑇆

अनन्तकविकल्पावलिः क्रीडाकर्तृता खलु  ।
प्रबन्धात्स विपक्षोऽलं चेत्स्यति विभ्रमासिना ॥१/१८॥

Anantakavikalpāvaliḥ krīḍākartṛtā khalu  |
Prabandhātsa vipakṣo'laṃ cetsyati vibhramāsinā || 1/18 ||

A vikalpa-k végtelen sora (anantaka-vikalpāḥ-āvaliḥ) valóban (khalu) a Játék hajtóereje (krīḍā-kartṛtāḥ), (ennélfogva) ez (saḥ) az ellenfél (vipakṣaḥ) képes belevágni (alam-cetsyati) a folyamatosságba (prabandhāt) a bizonytalanság kardjának forgatásával (vibhrama-asinā). || 1/18 ||

𑆱𑆁𑆥𑇀𑆫𑆪𑆳𑆠𑇀𑆪𑆼𑆮 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆪𑆳𑆯𑇀𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆁 𑆱𑆁𑆑𑆶𑆖𑆴𑆠𑆂 𑆱 𑆪𑆂  𑇅
𑆄𑆢𑇀𑆪𑆤𑇀𑆠𑆁 𑆠𑆢𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆁 𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫 𑆅𑆠𑆴 𑆑𑆠𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇑/𑇑𑇙𑇆

संप्रयात्येव चिन्तायाश्चिन्तां संकुचितः स यः  ।
आद्यन्तं तदवस्थानं संसार इति कत्यते ॥१/१९॥

Saṃprayātyeva cintāyāścintāṃ saṃkucitaḥ sa yaḥ  |
Ādyantaṃ tadavasthānaṃ saṃsāra iti katyate || 1/19 ||

A (saḥ) korlátolt egyén (saṃkucitaḥ…tu), ki (yaḥ) gondolatról (cintāyāḥ) gondolatra (cintām) vándorol (saṃprayāti), (az, akinek) kezdete és vége van (ādyantam). Az ő állapotát (tat-avasthānam) nevezik (kathyate) Saṃsāra-nak (saṃsāraḥ…iti). || 1/19 ||

𑆣𑆳𑆠𑇀𑆮𑆫𑇀𑆡𑆳𑆤𑆶𑆓𑆩𑆳𑆠𑇀𑆠𑆢𑇀𑆪𑆠𑇀𑆱𑆁𑆱𑆫𑆠𑆵𑆠𑆴 𑆠𑆠𑇀𑆑𑆴𑆬  𑇅
𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑇀𑆮𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑆥𑆯𑆶𑆁 𑆱𑆳𑆫𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆴𑆥𑇀𑆱𑆪𑆳 𑇆𑇑/𑇒𑇐𑇆

धात्वर्थानुगमात्तद्यत्संसरतीति तत्किल  ।
संसारस्तु स्वचित्ते पशुं सारयति विप्सया ॥१/२०॥

Dhātvarthānugamāttadyatsaṃsaratīti tatkila  |
Saṃsārastu svacitte paśuṃ sārayati vipsayā || 1/20 ||

A --‘sṛ’, azaz ‘folyni’-- gyök jelentése alapján (dhātu-artha-anugamāt) az, ami (tat-yat) ‘keresztül folyik vagy vándorol’ --vagyis ‘saṃsṛ’ azt jelenti ‘folyik vagy áthalad (állapotok sorozatán)’-- (saṃsarati), ez (iti) valójában (kila) maga (a saṃsāra) (tat). Tehát (tu) a Saṃsāra --vagyis a Körforgás-- (saṃsāraḥ) ráveszi az egyént (paśum), hogy (folytonos) ismétlés (vipsayā) közepette bolyongjon (sārayati) a saját elméjében (sva-citte). || 1/20 ||

𑆯𑇀𑆫𑆢𑇀𑆣𑆳𑆠𑆸𑆰𑇀𑆮𑆴𑆲 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆁𑆱𑆫𑆟𑆁 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆁 𑆮𑆴𑆫𑆳𑆘𑆠𑆴  𑇅
𑆄𑆢𑆼𑆪𑆁 𑆤𑆳𑆩 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆳𑆫𑆁 𑆩𑆳𑆤𑆱𑆁𑆱𑆫𑆟𑆁 𑆒𑆬𑆶 𑇆𑇑/𑇒𑇑𑇆

श्रद्धातृष्विह तत्संसरणं ज्ञातं विराजति  ।
आदेयं नाम तत्सारं मानसंसरणं खलु ॥१/२१॥

Śraddhātṛṣviha tatsaṃsaraṇaṃ jñātaṃ virājati  |
Ādeyaṃ nāma tatsāraṃ mānasaṃsaraṇaṃ khalu || 1/21 ||

Elfogadható (ādeyam) az, hogy létezik (virājati) ebben a világban (iha) az (tat), (ami úgy) ismert (jñātam) mint az élőlények születése és újjászületése --mely az általános felfogása a saṃsāra vagy létezés körforgásának-- (saṃsaraṇam) azok számára, akik hisznek benne (śraddhātṛṣu), mindazonáltal (nāma) ennek (a saṃsāra-nak) valódi jelentése (tat-sāram) ténylegesen (khalu) az (elmében formát öltött) koncepciók vagy elképzelések ‘születése és újjászületése’ (māna-saṃsaraṇam). || 1/21 ||

𑆱𑆳𑆣𑆑𑆳 𑆍𑆮 𑆖𑆼𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆪𑆼𑆠𑆤𑇀𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆡𑆾𑆥𑆢𑆼𑆯𑆤𑆩𑇀  𑇅
𑆃𑆤𑇀𑆪𑆡𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆱𑇀𑆪 𑆦𑆬𑆁 𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆱𑆶𑆢𑆶𑆫𑇀𑆬𑆨𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇒𑇒𑇆

साधका एव चेतन्त्येतन्महार्थोपदेशनम्  ।
अन्यथा योगमार्गस्य फलं तेषां सुदुर्लभम् ॥१/२२॥

Sādhakā eva cetantyetanmahārthopadeśanam  |
Anyathā yogamārgasya phalaṃ teṣāṃ sudurlabham || 1/22 ||

A spirituális törekvőknek (sādhakāḥ) figyelmeseknek (cetanti) kell lenniük erre (etat) a lényeges tanításra (mahā-artha-upa-deśanam); különben (anyathā) számukra (teṣām) a Yoga Útjának (yoga-mārgasya) Gyümölcse (phalam) rendkívül nehezen (lesz) elérhető (su-dur-labham). || 1/22 ||

𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆑𑆸𑆠𑆁 𑆪𑆿 𑆠𑆶 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆥𑆫𑆴𑆓𑇀𑆫𑆲𑆿  𑇅
𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆑𑆼𑆠𑆴𑆠𑆁 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆪𑆠𑆴 𑆑𑆼𑆮𑆬𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇒𑇓𑇆

कल्पनायाः कृतं यौ तु चिन्तात्यागपरिग्रहौ  ।
विकल्पकेतितं चित्तं विकल्पयति केवलम् ॥१/२३॥

Kalpanāyāḥ kṛtaṃ yau tu cintātyāgaparigrahau  |
Vikalpaketitaṃ cittaṃ vikalpayati kevalam || 1/23 ||

A mentális tevékenység (kalpanāyāḥ) eredménye (kṛtam) a megragadása és elutasítása a képzeteknek (cintā-tyāga-parigrahau), miket (yau) vikalpa-nak avagy gondolatnak neveznek (vikalpa-ketitam) (, mivel) arra kényszeríti az elmét, hogy csak válasszon --vikḷp-- (egyet a két lehetőségből, vagyis egy ellentétpár képzetéből) (cittam…vikalpayati…kevalam). || 1/23 ||

𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆑𑆁 𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆁 𑆮𑆽 𑆘𑇀𑆚𑆼𑆪𑆁 𑆯𑇀𑆬𑆾𑆑𑆳𑆤𑇀𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆡𑆑𑆩𑇀  𑇅
𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆢𑆶𑆠𑇀𑆥𑆬𑆢𑆼𑆮𑆳𑆖𑆳𑆫𑇀𑆪𑆥𑆳𑆢𑆼𑆤 𑆩𑆲𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆳 𑇆𑇑/𑇒𑇔𑇆

द्वितीयकं रहस्यं वै ज्ञेयं श्लोकान्महार्थकम्  ।
श्रीमदुत्पलदेवाचार्यपादेन महात्मना ॥१/२४॥

Dvitīyakaṃ rahasyaṃ vai jñeyaṃ ślokānmahārthakam  |
Śrīmadutpaladevācāryapādena mahātmanā || 1/24 ||

(Ez) a második (dvitīyakam) különösen fontos (mahā-arthakam) megértendő (jñeyam) titok (rahasyam…vai) a versszakból (ślokāt), melyet a nagy-lelkű (maha-ātmanā) (és) dicsőséges Utpaladeva Mester (írt) --vagyis a következő idézett versszakból-- (śrīmat-utpala-deva-ācārya-pādena). || 1/24 ||

𑆠𑆢𑆠𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆨𑆳𑆨𑆳𑆘𑆳 𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆽𑆮𑆳𑆠𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆥𑆾𑆲𑆤𑆳𑆠𑇀  𑇅
𑆠𑆤𑇀𑆤𑆴𑆯𑇀𑆖𑆪𑆤𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆲𑆴 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆾 𑆔𑆛 𑆅𑆠𑇀𑆪𑆪𑆩𑇀𑇆

तदतत्प्रतिभाभाजा मात्रैवातद्व्यपोहनात्  ।
तन्निश्चयनमुक्तो हि विकल्पो घट इत्ययम्॥

Tadatatpratibhābhājā mātraivātadvyapohanāt  |
Tanniścayanamukto hi vikalpo ghaṭa ityayam ||

“A meggyőződés (tat-niścayanam): ‘ez egy vizesedény’ (ghaṭa…ayam...iti), ami az ‘az’ (és) ‘nem az’ --tehát az ellentétpárok-- megnyilvánulásának feltárulásából születik (tad-atat-pratibhā-bhā-jā) (, majd megszilárdul) kizárólag a ‘nem-az’ elutasításával (mātra-iva-atat-vyapohanāt), (nem más) amit (hi) vikalpa-nak, vagy gondolatnak (vikalpa) neveznek (ukta)” ||

(Īśvarapratyabhijñākārikā 1/6/3)

𑆠𑆠𑆂 𑆯𑆧𑇀𑆢𑆾𑆥𑆘𑆵𑆮𑆵 𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆵 𑆣𑆫𑇀𑆰𑆴𑆠𑆂 𑆥𑆫𑆴𑆓𑇀𑆫𑆲𑆵  𑇅
𑆥𑆶𑆫𑇀𑆪𑆰𑇀𑆛𑆑𑆼𑆤 𑆱𑆁𑆫𑆶𑆢𑇀𑆣𑆂 𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆼𑆟 𑆪𑆡𑆳𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇑/𑇒𑇕𑇆

ततः शब्दोपजीवी त्यागी धर्षितः परिग्रही  ।
पुर्यष्टकेन संरुद्धः संसारेण यथास्थितः ॥१/२५॥

Tataḥ śabdopajīvī tyāgī dharṣitaḥ parigrahī  |
Puryaṣṭakena saṃruddhaḥ saṃsāreṇa yathāsthitaḥ || 1/25 ||

Ezért (tataḥ), akit leigáz (dharṣitaḥ) a saṃsāra (saṃsāreṇa), (és következésképpen) függ a betűktől (śabda-upajīvī), elutasítja (tyāgī) (és) elfogadja (az elméjében megjelenő betűket, melyek a képzelgés koncepcióit alkotják) (parigrahī), ezen oknál fogva (őt úgy nevezik) (yathā-sthitaḥ): ‘Az akit leigáz a puryaṣṭaka avagy finomtest’ --megjegyzés: ez a kifejezés a tiszteletreméltó Vasugupta-tól lett kölcsönözve-- (saṃ-ruddhaḥ…puri-aṣṭakena). || 1/25 ||

𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆥𑇀𑆫𑆮𑆳𑆲𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆁 𑆑𑆺𑆥𑇀𑆠𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆁 𑆥𑆫𑆩𑇀  𑇅
𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆠𑆶 𑆥𑆫𑆳𑆱𑇀𑆪𑆁 𑆖 𑆪𑆠𑇀𑆱𑆁𑆮𑆫𑆾 𑆪𑆡𑆳𑆪𑆡𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇒𑇖𑇆

स्वसंप्रवाहविच्छेदं कॢप्तविकल्पनं परम्  ।
योगिनां तु परास्यं च यत्संवरो यथायथम् ॥१/२६॥

Svasaṃpravāhavicchedaṃ kḷptavikalpanaṃ param  |
Yogināṃ tu parāsyaṃ ca yatsaṃvaro yathāyatham || 1/26 ||

Az egyén saját szüntelen létezésének folyamában bekövetkező törés (sva-saṃpravāha-vicchedam) csupán (param) egy kreált képzelgés (kḷpta-vikalpanam), ami (yat) választások (saṃvaraḥ) sorozatán (yathā-yatham) alapszik és (ca) amit egy yogī-nak (yoginām…tu) el kell dobnia (parāsyam). || 1/26 ||

𑆪𑆫𑇀𑆲𑆴 𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆂 𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆳𑆢𑇀𑆨𑆮𑆴𑆠𑆶𑆩𑆴𑆖𑇀𑆗𑆠𑆴  𑇅
𑆨𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆶𑆢𑇀𑆫𑆼𑆑𑆳𑆠𑇀𑆱𑆩𑆸𑆣𑇀𑆪𑆾𑆢𑆪𑆳𑆠𑇀𑆓𑆨𑆵𑆫𑆮𑆴𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆪𑆳 𑇆𑇑/𑇒𑇗𑇆

𑆱𑇀𑆮𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳𑆥𑇀𑆫𑆳𑆠𑆴𑆨𑆳𑆫𑇀𑆡𑆁 𑆦𑆶𑆬𑇀𑆬𑆠𑆴 𑆪𑆂 𑆑𑆳𑆱𑆸𑆠𑆴𑆑𑇀𑆫𑆩𑆂  𑇅
𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆖𑆑𑇀𑆫𑆑𑆫𑇀𑆠𑇀𑆠𑇀𑆫𑆵 𑆖 𑆧𑆾𑆣𑆤𑆩𑆾𑆘𑆑𑆵𑆢𑆪𑆳 𑇆𑇑/𑇒𑇘𑇆

यर्हि कश्चित्प्रमुक्तः संसाराद्भवितुमिच्छति  ।
भक्त्युद्रेकात्समृध्योदयात्गभीरविचिन्तया ॥१/२७॥

स्वसत्ताप्रातिभार्थं फुल्लति यः कासृतिक्रमः  ।
संहारचक्रकर्त्त्री च बोधनमोजकीदया ॥१/२८॥

Yarhi kaścitpramuktaḥ saṃsārādbhavitumicchati  |
Bhaktyudrekātsamṛdhyodayātgabhīravicintayā || 1/27 ||

Svasattāprātibhārthaṃ phullati yaḥ kāsṛtikramaḥ  |
Saṃhāracakrakarttrī ca bodhanamojakīdayā || 1/28 ||

Amikor (yadi) valaki (yaḥ…saḥ), gazdagon fel van ruházva (samṛdhya) egy belső tükröződéssel (gabhīra-vicintayā) az Imádat bőségének feltárulása okán (bhakti-udrekāt…udayāt), szabaddá (pramuktaḥ) akar (icchati) válni (bhavitum) a létezés körforgásától (saṃsārāt), hogy (megnyilváníthassa) az egyén saját Létezésének vagy Tökéletes Én-tudatosságának intuícióját (sva-sattā-prātibha-artham), (ekkor) a Felébredés (bodhanam) egy misztikus folyamata (kāsṛti-kramaḥ) kiterjed (phullati), ami (yaḥ) a Visszavonás Kerekének Forgatója (saṃhāra-cakra-karttrī) és (ca) Kegye az Éltetőnek (ojakī-dayā). || 1/27-28 ||

Dvitīyollāsaḥ

Második Kiáradás

Yāgasamutthānam

Az Áldozat Feltárulása

𑆤𑆷𑆤𑆁 𑆣𑆵𑆫𑆾𑇁𑆨𑆴𑆘𑆳𑆤𑆵𑆠 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆳𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆩𑇀  𑇅
𑆩𑆷𑆬𑆁 𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆧𑆤𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪 𑆬𑆴𑆕𑇀𑆓𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆖𑆴𑆠𑆾𑇁𑆤𑇀𑆠𑆫𑆳 𑇆𑇒/𑇑𑇆

नूनं धीरोऽभिजानीत चित्ताविच्छेदकल्पनाम्  ।
मूलं यस्याः प्रबन्धस्य लिङ्गरूपं चितोऽन्तरा ॥२/१॥

Nūnaṃ dhīro'bhijānīta cittāvicchedakalpanām  |
Mūlaṃ yasyāḥ prabandhasya liṅgarūpaṃ cito'ntarā || 2/1 ||

Ebből kifolyólag (nūnam), a bölcsnek (dhīraḥ) fel kell ismernie (abhijānīta) az elme folytonos működését (citta-aviccheda-kalpanām), melynek (yasyāḥ) forrása (mūlam) (az elme aktivitását formáló) gondolatok (citaḥ) között lévő (antarā) szakadatlan kapcsolat (prabandhasya) jelének avagy karakterisztikájának formáját ölti (liṅga-rūpam). || 2/1 ||

𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳𑆫𑆷𑆥𑆳𑆥𑇀𑆫𑆱𑆁𑆒𑇀𑆪𑆳𑆤𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑆯𑆧𑇀𑆢𑆖𑆳𑆬𑆤𑆩𑇀  𑇅
𑆥𑆫𑆳𑆩𑆸𑆯𑆼𑆠 𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆸𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆤𑆽𑆮 𑆱 𑆨𑆳𑆮𑆤𑆳𑆩𑆪𑆳𑆤𑇀 𑇆𑇒/𑇒𑇆

क्रीडारूपाप्रसंख्यानं स्वचित्ते शब्दचालनम्  ।
परामृशेत भोक्तृत्वं नैव स भावनामयान् ॥२/२॥

Krīḍārūpāprasaṃkhyānaṃ svacitte śabdacālanam  |
Parāmṛśeta bhoktṛtvaṃ naiva sa bhāvanāmayān || 2/2 ||

A betűk vihara (śabda-cālanam) az egyén saját elméjében (sva-citte) csupán a Játék természetének tükröződése (krīḍā-rūpa-pra-saṃkhyānam). Az egyénnek (saḥ) a tapasztaló állapotát (bhoktṛ-tvam) kell megragadnia (parāmṛśeta) (és) nem (na…eva) azokat, amiket a képzelgés hoz létre --vagyis a tapasztalás tárgyait-- (bhāvanā-mayān) || 2/2 ||

𑆱𑇀𑆮𑆱𑆷𑆮𑆴𑆰𑆪𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆵𑆠𑆼𑆫𑇀𑆬𑆼𑆞𑆶𑆑𑆳𑆩𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆷𑆪𑆠𑆼  𑇅
𑆩𑆩𑆳𑆲𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆑𑆳𑆰𑇀𑆜𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆑𑆼 𑆇𑆥𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆸 𑆖𑆳𑆚𑇀𑆖𑆠𑆵 𑇆𑇒/𑇓𑇆

स्वसूविषयसम्प्रीतेर्लेढुकामः प्रसूयते  ।
ममाहमिति काष्ठान्तिके उपभोक्तृ चाञ्चती ॥२/३॥

Svasūviṣayasamprīterleḍhukāmaḥ prasūyate  |
Mamāhamiti kāṣṭhāntike upabhoktṛ cāñcatī || 2/3 ||

A (betűk) ízlelésének vágya (leḍhum-kāmaḥ) az (elme) ön-alkotta tartalmához való ragaszkodásból (sva-sū-viṣaya-samprīteḥ) tárul fel (pra-sūyate). Továbbá (ca) (a betűkből született koncepciók) tapasztalója (upabhoktṛ) egy tűz (añcatī). Az ‘enyém’ (képzete) (mama… iti) a ‘tüzifa’ (kāṣṭha), és a ‘hamis én’ (aham… iti) (érzete) a ‘tűzrakóhely’ (antike). || 2/3 ||

𑆱𑆳𑆮𑆓𑇀𑆫𑆲𑆳𑆚𑇀𑆖𑆠𑆵𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆖𑆾𑆢𑆴𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆩𑆶𑆘𑇀𑆙𑇀𑆪 𑆪𑆂  𑇅
𑆱𑆁𑆮𑆴𑆖𑇀𑆖𑆶𑆬𑇀𑆬𑆴𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆥𑆵𑆜𑆁 𑆨𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆱𑆼𑆮𑆠𑆼 𑆮𑆴𑆢𑆶𑆂 𑇆𑇒/𑇔𑇆

सावग्रहाञ्चतीं स्वात्मचोदितस्तु समुज्झ्य यः  ।
संविच्चुल्लिं स्वपीठं भ्रान्तो योगी सेवते विदुः ॥२/४॥

Sāvagrahāñcatīṃ svātmacoditastu samujjhya yaḥ  |
Saṃvicculliṃ svapīṭhaṃ bhrānto yogī sevate viduḥ || 2/4 ||

(Az), akit (yaḥ) valóban (tu) meghív az ő saját Énje (sva-ātmā-coditaḥ), elhagyja (samujjhya) e limitált tüzet (sāvagraha-añcatīm), (és) menedéket vesz (sevate) a Tudatosság Tűzrakóhelyénél (saṃvid-cullim), (kétség kívül) egy bölcs (viduḥ) yogī (yogī), (aki) az ő saját Pīṭha-jához avagy Szent Trónjához (sva-pīṭham) zarándokolt (bhrāntaḥ). || 2/4 ||

𑆱𑆁𑆮𑆴𑆖𑇀𑆖𑆶𑆬𑇀𑆬𑆿 𑆠𑆶 𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆳𑆢𑆚𑇀𑆖𑆠𑆵𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆾𑆢𑆪𑆂  𑇅
𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳𑆩𑆥𑆴 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆫𑆶𑆠𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳 𑇆𑇒/𑇕𑇆

संविच्चुल्लौ तु संस्थानादञ्चतीलक्षणोदयः  ।
तत्स्वक्रीडामपि ज्ञात्वा स्वात्मविश्रान्तिरुत्थिता ॥२/५॥

Saṃviccullau tu saṃsthānādañcatīlakṣaṇodayaḥ  |
Tatsvakrīḍāmapi jñātvā svātmaviśrāntirutthitā || 2/5 ||

A Tudatosság Tűzrakóhelyében (saṃvit-cullau…tu) állván (saṃsthānāt) feltárul a (limitált) tűz természetének felismerése (añcatī-lakṣaṇa-udayaḥ). Miután az egyén saját Játékának (sva-krīḍām…api) látja (jñātvā) azt (tat), (a) spirituális erőfeszítés (ut-thitā) (az) ‘egyén saját Énjén való Nyugvássá’ (válik) (sva-ātmā-viśrāntiḥ). || 2/5 ||

𑆃𑆩𑇀𑆯𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆮𑆴𑆱𑆫𑇀𑆓𑆂 𑆥𑆫𑆴𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆂 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆫𑆖𑆼𑆠𑆱𑆳  𑇅
𑆤𑆴𑆫𑆳𑆮𑆫𑆟𑆫𑆷𑆥𑆠𑇀𑆮𑆼 𑆬𑆾𑆬𑆶𑆥𑆪𑆳𑆥𑆴 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑇀 𑇆𑇒/𑇖𑇆

अम्शज्ञानविसर्गः परित्यागः स्थिरचेतसा  ।
निरावरणरूपत्वे लोलुपयापि योगिनाम् ॥२/६॥

Amśajñānavisargaḥ parityāgaḥ sthiracetasā  |
Nirāvaraṇarūpatve lolupayāpi yoginām || 2/6 ||

A yogī-k (yoginām) lemondása (pari-tyāgaḥ) a mozdulatlan elmével (történő) (sthira-cetasā) részekre osztott tudás elengedése (amśa-jñāna-visargaḥ) és (api) a mohó vágy (lolupayā) a kendőzetlen természet állapotának (megismerésére) (nir-āvaraṇa-rūpa-tve). || 2/6 ||

𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆱𑆴𑆤𑇀𑆣𑆶𑆫𑆳𑆘𑆁 𑆠𑆫𑇀𑆠𑆶𑆑𑆳𑆩𑆾 𑆪𑆠𑇀𑆤𑆠𑆫𑇀𑆥𑆟𑆵𑆩𑇀  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆰𑇀𑆜𑆪𑆳 𑆪𑆳𑆓𑆱𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆁 𑆩𑆲𑆳𑆩𑆠𑆿 𑇆𑇒/𑇗𑇆

विकल्पसिन्धुराजं तर्तुकामो यत्नतर्पणीम्  ।
स्वात्मप्रतिष्ठया यागसमुत्थानं महामतौ ॥२/७॥

Vikalpasindhurājaṃ tartukāmo yatnatarpaṇīm  |
Svātmapratiṣṭhayā yāgasamutthānaṃ mahāmatau || 2/7 ||

A gondolatok óceánján való (vikalpa-sindhurāje) átkelés vágya (tartum-kāmaḥ) az Erőfeszítés Hajtóanyaga (yatna-tarpaṇīm). Szilárdan állván az egyén saját Természetében (sva-ātmā-pratiṣṭhayā), (bekövetkezik) az Áldozat feltárulása (yāga-sam-utthānam) abban, (ki) hatalmas megértéssel bír (mahā-matau).  || 2/7 ||

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆮𑆳𑆠𑆶𑆬𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆂 𑆱𑆩𑆤𑇀𑆪𑆶𑆩𑆲𑆳𑆓𑆢𑆂  𑇅
𑆱 𑆤𑆳𑆡𑆴𑆠𑆳𑆪 𑆖𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆳𑆓𑆢𑆾 𑆧𑆾𑆣𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆳𑆩𑆸𑆠𑆂 𑇆𑇒/𑇘𑇆

चित्तस्य वातुलप्रत्ययः समन्युमहागदः  ।
स नाथिताय चन्द्रागदो बोधप्रत्ययामृतः ॥२/८॥

Cittasya vātulapratyayaḥ samanyumahāgadaḥ  |
Sa nāthitāya candrāgado bodhapratyayāmṛtaḥ || 2/8 ||

(Az) elme viharába vetett erős hit (cittasya-vātula-pratyayaḥ) egy bánattal teli súlyos betegség (samanyu-mahā-gadaḥ). A (saḥ) ‘Hold gyógyíre’ (candra-agadaḥ) egy gyámoltalan számára (nāthitasya) a Tudatosságba vetett szilárd meggyőződés Nektárja (bodha-pratyaya-amṛtaḥ). || 2/8 ||

𑆇𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆲𑇀 𑆱𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆾𑇁𑆪𑆁 𑆩𑆲𑆳𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆱𑆳𑆫𑆡𑆴𑆂  𑇅
𑆱𑆳𑆣𑆑𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆱𑆩𑆳𑆖𑆳𑆫𑆫𑆷𑆥𑆠𑆪𑆳 𑆠𑆫𑆁𑆓𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇒/𑇙𑇆

उद्योगह् सत्प्रयत्नोऽयं महाप्रसादसारथिः  ।
साधकानां समाचाररूपतया तरंगितः ॥२/९॥

Udyogah satprayatno'yaṃ mahāprasādasārathiḥ  |
Sādhakānāṃ samācārarūpatayā taraṃgitaḥ || 2/9 ||

Ezen (ayam) valódi kitartó erőfeszítés (sat-prayatnaḥ) (valójában) folyamatos törekvés (udyoga), (ami) nem más, mint a Hatalmas Könyörület Óceánja (taraṃgitaḥ…prasāda-sārathiḥ), (mely) a spirituális törekvők (sādhakānām) útjaként hullámzik (samācāra-rūpatayā). || 2/9 ||

Tritīyollāsaḥ

Harmadik Kiáradás

Pūrṇasruvaḥ

A Teljesség Áldozati Öntőkanala

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆥𑇀𑆫𑆨𑆮𑆾 𑆤𑆳𑆢𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆳𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆧𑆾𑆣𑆤𑆩𑇀  𑇅
𑆱𑆫𑇀𑆮𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆱𑆫𑇀𑆮𑆓𑆾 𑆢𑆵𑆥𑇀𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆧𑆾𑆣𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇆

चित्तस्य प्रभवो नादनित्याविच्छेदबोधनम्  ।
सर्वस्मिन्सर्वगो दीप्तः स्वात्मबोधि स्वरूपतः ॥३/१॥

Cittasya prabhavo nādanityāvicchedabodhanam  |
Sarvasminsarvago dīptaḥ svātmabodhi svarūpataḥ || 3/1 ||

Az elme (cittasya) forrása (prabhavaḥ) az Én-tudatosság végtelen folytonosságának Felébredése (nāda-nitya-aviccheda-bodhanam), (mely) az egyén saját Énjének felismerését eredményezi (sva-ātmā-bodhi), (ami) mindent áthat (sarva-gaḥ) (és) természetes módon (sva-rūpataḥ) lángol (dīptaḥ) mindenkiben (sarvasmin). || 3/1 ||

𑆃𑆲𑆩𑆱𑇀𑆩𑆵𑆠𑆴 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆼𑆢𑆤𑆫𑆾𑆲𑆴𑆟𑆵  𑇅
𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆫𑆾𑆲𑆟𑆵 𑆪𑆳 𑆣𑆵𑆫𑆠𑆳𑆱𑆳𑆫𑇀𑆖𑆴𑆲𑆴𑆩𑆳𑆥𑆲𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇆

अहमस्मीति संवित्तिः स्वसंवेदनरोहिणी  ।
विमर्शारोहणी या धीरतासार्चिहिमापहः ॥३/२॥

Ahamasmīti saṃvittiḥ svasaṃvedanarohiṇī  |
Vimarśārohaṇī yā dhīratāsārcihimāpahaḥ || 3/2 ||

Az Ön-éberség megnyilvánulása (vimarśa-ārohaṇī) az ‘Én Vagyok’ (aham-asmi…iti) tapasztalása (saṃvittiḥ), ami (yā) (abból) a Tudásból nő ki (sva-saṃvedana-rohiṇī), (mely) az egyén saját Énjéből származik, (és mi maga) a Bölcsesség Égő Tüze --szó szerint a hideg eltűntetése-- (dhīra-tā-sārci-himā-apahaḥ). || 3/2 ||

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆥𑇀𑆫𑆨𑆮𑆬𑆳𑆨𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆾𑆢𑇀𑆓𑆠𑆴𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳  𑇅
𑆱 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆪𑆾𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆽𑆫𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆾𑇁𑆥𑆴 𑆮𑆴𑆤𑆳𑆑𑆸𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇓𑇆

चित्तप्रभवलाभश्चिदानन्दोद्गतिलक्षणा  ।
स चिन्ताचिन्तयोः स्वैरः स्वानन्दोऽपि विनाकृतः ॥३/३॥

Cittaprabhavalābhaścidānandodgatilakṣaṇā  |
Sa cintācintayoḥ svairaḥ svānando'pi vinākṛtaḥ || 3/3 ||

Az individuális elme forrásának elérését (citta-pra-bhava-lābhaḥ) a Tudatosság Gyönyörének feltárulása jellemzi (cit-ānanda-ut-gati-lakṣaṇā). Mindazonáltal (api), az egyén saját Gyönyöre (sva-ānandaḥ) független (saḥ…svairaḥ) (és) szabad (vinā-kṛtaḥ) a gondolatoktól vagy a gondolatok hiányától (cintā-acintayoḥ). || 3/3 ||

𑆃𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆱𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆖𑆼𑆠𑆤𑆳  𑇅
𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆳 𑆑𑆴𑆬 𑆪𑆳𑆓𑆱𑇀𑆫𑆶𑆕𑇀𑆩𑆠𑆴𑆩𑆤𑇀𑆡𑆤𑆑𑆳𑆱𑆸𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇓/𑇔𑇆

अविच्छेदः प्रकाशात्मा सा शिवः शिवचेतना  ।
शक्तिर्या किल यागस्रुङ्मतिमन्थनकासृतिः ॥३/४॥

Avicchedaḥ prakāśātmā sā śivaḥ śivacetanā  |
Śaktiryā kila yāgasruṅmatimanthanakāsṛtiḥ || 3/4 ||

Śiva (śivaḥ) a Fény (prakāśaḥ) Zavartalan (avicchedaḥ) Természete (ātmā). Śiva Ön-éberségét (śiva-cetanā) úgy nevezik (sā…kila) Śakti (śaktiḥ), Aki (yā) a Megértés Köpülésénének Titkos Ösvénye (mati-manthana-kāsṛtiḥ) (és) az Áldozat Öntőkanala (yāga-sruk). || 3/4 ||

𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆱𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆲𑆱𑇀𑆠𑆳 𑆖𑆴𑆠𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆡𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆂  𑇅
𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆡𑆾 𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆩𑆼𑆬𑆳𑆥𑆼 𑆠𑆼𑆨𑇀𑆪𑆱𑇀𑆠𑆢𑆨𑆴𑆱𑆳𑆫𑆴𑆟𑆂 𑇆𑇓/𑇕𑇆

यस्याः सा शिवहस्ता चितिः स्वस्थयोगिनः प्रियाः  ।
महार्थो भाति मेलापे तेभ्यस्तदभिसारिणः ॥३/५॥

Yasyāḥ sā śivahastā citiḥ svasthayoginaḥ priyāḥ  |
Mahārtho bhāti melāpe tebhyastadabhisāriṇaḥ || 3/5 ||

Ő a (sā) Legfelsőbb Tudatosság (citiḥ), Śiva Keze (śiva-hastā), (Aki) úgy jelenik meg (bhāti), mint a Nagy Jelentés avagy Cél (mahā-arthaḥ) a Melāpa vagy Találkozás (melāpe) pillanatában az Ő (yasyāḥ) szeretett (priyāḥ) yogin-jai számára (tebhyaḥ), (kik) a saját Énjükben nyugszanak (sva-stha-yoginaḥ) (és következésképpen) találkozni fognak Vele (tayā-abhi-sāriṇaḥ). || 3/5 ||

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆑𑆸𑆠𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆵𑆠𑆴𑆱𑆷𑆢𑆤𑆂
𑆑𑇀𑆫𑆩𑆠𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆟𑆾 𑆪𑆳𑆓𑆳𑆓𑇀𑆤𑆼𑆫𑇀𑆢𑆳𑆲𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆬𑆳𑆪𑆑𑆂 𑇆𑇓/𑇖𑇆

चित्तसम्बोधकृत्यायाश्चित्तसम्प्रीतिसूदनः
क्रमतः क्रमणो यागाग्नेर्दाहो योगिलायकः ॥३/६॥

Cittasambodhakṛtyāyāścittasamprītisūdanaḥ
Kramataḥ kramaṇo yāgāgnerdāho yogilāyakaḥ || 3/6 ||

Az elme (saját forrását) megvilágosító folyamatból fakadóan (citta-sambodha-kṛtyāyāḥ), az elméhez való kötődések fokozatosan megsemmisülnek (kramataḥ…citta-samprīti-sūdanaḥ). (Ezt a) folyamatot (kramaṇaḥ) az Áldozati Tűz (yāga-āgneḥ) Pusztításának (dāhaḥ) (nevezik), (mely) a yogin-okhoz kötődik (yogin-lāyakaḥ).  || 3/6 ||

𑆨𑆱𑇀𑆩𑆵𑆑𑆸𑆠𑆳𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆪𑆳𑆓𑆱𑇀𑆪 𑆥𑆫𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆼𑆤 𑆮𑆳𑆱𑆤𑆳𑆂  𑇅
𑆩𑆲𑆼𑆯𑆱𑆩𑆠𑆳𑆫𑇀𑆡𑆳𑆪 𑆘𑆴𑆲𑇀𑆮𑆼𑆤𑆼𑆮 𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆖𑆴𑆰𑆳 𑇆𑇓/𑇗𑇆

भस्मीकृतास्तु यागस्य परानन्देन वासनाः  ।
महेशसमतार्थाय जिह्वेनेव महार्चिषा ॥३/७॥

Bhasmīkṛtāstu yāgasya parānandena vāsanāḥ  |
Maheśasamatārthāya jihveneva mahārciṣā || 3/7 ||

A Nagy Úrral való Azonosságért (mahā-īśa-samatā-arthāya) az Áldozat (yāgasya) Legfelsőbb Gyönyörének Hatalmas, nyelvszerű Lángjai (jihvena…iva…parā-ānandena… mahā-arciṣā) porig égetik (bhasma-kṛtāḥ…tu) a látens benyomásokat (vāsanāḥ). || 3/7 ||

𑆪𑆳𑆓𑆳𑆠𑇀𑆱𑆩𑆠𑆪𑆳 𑆨𑆱𑇀𑆩 𑆥𑆫𑆁 𑆮𑆽 𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆬𑆵𑆪𑆠𑆼  𑇅
𑆩𑆲𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩𑆱𑆩𑆳𑆫𑆾𑆲𑆼 𑆱𑆲𑆱𑆳 𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆴𑆤𑆳 𑇆𑇓/𑇘𑇆

यागात्समतया भस्म परं वै सम्प्रलीयते  ।
महाक्रमसमारोहे सहसा चिद्विकासिना ॥३/८॥

Yāgātsamatayā bhasma paraṃ vai sampralīyate  |
Mahākramasamārohe sahasā cidvikāsinā || 3/8 ||

(Ekkor,) túl (yāgāt) az Áldozaton (param…vai), a Nagy Folyamathoz való felemelkedésben (mahā-krama-samārohe) a hamvak (bhasma) eltűnnek (sampralīyate) az Azonosságon keresztül (samatayā) a Tudatosság (cit) Hirtelen (sahasā) Kiterjedése által (vikāsinā).  || 3/8 ||

𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆠𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆾𑇁𑆪𑆁 𑆮𑆴𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆓𑇀𑆫𑆤𑇀𑆡𑆴𑆗𑆼𑆢𑆤𑆂  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆡𑆳𑆥𑆑𑆳𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆑𑆳𑆫𑇀𑆪𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆁𑆓𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇙𑇆

स्वरूपतः प्रसादोऽयं विभिन्नग्रन्थिछेदनः  ।
स्वरूपस्थापकाद्योगी कार्यतः स्वात्मसंगतः ॥३/९॥

Svarūpataḥ prasādo'yaṃ vibhinnagranthichedanaḥ  |
Svarūpasthāpakādyogī kāryataḥ svātmasaṃgataḥ || 3/9 ||

Ez (ayam) a Kegyelem (prasādaḥ), (ami) Önmaga által (sva-rūpataḥ) átvágja a részekre osztottság (állapotának) csomóját (vibhinna-granthi-chedanaḥ); következésképpen (kāryataḥ) rábírván az egyént, hogy saját Esszenciális Természetében álljon (sva-rūpa-sthāpakāt), a yogin (yogī) egybeolvad, vagyis egyesül az ő saját Énjével (sva-ātmā-saṃgataḥ). || 3/9 ||

𑆪𑆳𑆓𑆾𑆥𑆳𑆪𑆮𑆴𑆤𑆴𑆫𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆡𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆂  𑇅
𑆧𑆳𑆬𑆳 𑆨𑆷𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆑𑆶𑆩𑆳𑆫𑆵𑆮 𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆵𑆨𑆳𑆮𑆥𑆫𑆴𑆮𑆫𑇀𑆠𑆴𑆤𑆵 𑇆𑇓/𑇑𑇐𑇆

यागोपायविनिर्बन्धो योगमहार्थसंस्थितिः  ।
बाला भूत्वा कुमारीव स्त्रीभावपरिवर्तिनी ॥३/१०॥

Yāgopāyavinirbandho yogamahārthasaṃsthitiḥ  |
Bālā bhūtvā kumārīva strībhāvaparivartinī || 3/10 ||

Az Áldozat Ösvényén való kitartás (yāga-upāya-vinirbandhaḥ) a Yoga valódi jelentésének fontosságát adja (yoga-mahā-artha-saṃsthitiḥ), mint egy leány gyermek (kumārī-iva), (ki) eddig hajadon (bālā) volt (bhūtvā), (de most) feleséggé készül válni (strī-bhāva-parivartinī). || 3/10 ||

𑆱𑇀𑆮𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆮𑇀𑆪𑆱𑆤𑆼 𑆩𑆳𑆠𑆳 𑆘𑆤𑇀𑆩𑆑𑆳𑆬𑆼 𑆥𑆯𑆾𑆫𑇀𑆪𑆠𑆂  𑇅
𑆪𑆾𑆓𑆑𑇀𑆫𑆩𑆼𑇁𑆥𑆴 𑆱𑆩𑇀𑆱𑇀𑆡𑆳𑆪 𑆩𑆼𑆬𑆤𑆁 𑆱𑆽𑆮 𑆢𑆩𑇀𑆥𑆠𑆵 𑇆𑇓/𑇑𑇑𑇆

स्वशक्तिर्व्यसने माता जन्मकाले पशोर्यतः  ।
योगक्रमेऽपि सम्स्थाय मेलनं सैव दम्पती ॥३/११॥

Svaśaktirvyasane mātā janmakāle paśoryataḥ  |
Yogakrame'pi samsthāya melanaṃ saiva dampatī || 3/11 ||

Eképp (yataḥ), az individualitás (vyasane) születésének pillanatában (janma-kāle), az egyén saját Ereje (sva-śaktiḥ) a limitált létező (paśoḥ) Anyja (mātā), de (api) a Yoga folyamatában (yoga-krame), Ő (sā…eva), miután az Egyesülés (melanam) formáját ölti (samsthāya), Feleséggé és Férjjé (válik) (dampatī). || 3/11 ||

𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆥𑆶𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆾𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆱𑆳𑆫𑆮𑆱𑇀𑆠𑆶𑆑𑆂  𑇅
𑆪𑆾𑆓𑆨𑆳 𑆤𑆽𑆮 𑆨𑆳𑆠𑇀𑆪𑆳𑆫𑇀𑆡𑆴𑆑𑆳 𑆠𑆶 𑆱𑆁𑆑𑆵𑆫𑇀𑆟𑆖𑆳𑆫𑆴𑆟𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇑𑇒𑇆

तथापि मातृपुत्र्योः सम्बन्धः सम्सारवस्तुकः  ।
योगभा नैव भात्यार्थिका तु संकीर्णचारिणम् ॥३/१२॥

Tathāpi mātṛputryoḥ sambandhaḥ samsāravastukaḥ  |
Yogabhā naiva bhātyārthikā tu saṃkīrṇacāriṇam || 3/12 ||

Mindazonáltal (tathā-api), (ahogy) az anya és lánya --vagyis a gyermeke-- (mātṛ-putryoḥ) kapcsolata (sambandhaḥ) az esszenciája a létezés körforgásának (samsāra-vastukaḥ), az Egyesülés Tündöklése (yoga-bhā) nem (na…eva) ragyog (bhāti) oly (tu) jelentőségteljesen (ārthikā) azok számára, (akik) zavarodottan bolyonganak (az elméjükben) (saṃkīrṇa-cāriṇam). || 3/12 ||

𑆑𑆳𑆬𑆾 𑆲𑆳𑆤𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆤𑆴𑆫𑇀𑆨𑆼𑆢𑆨𑆷𑆠𑆼𑆂 𑆱 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆑𑇀𑆰𑆟𑆼  𑇅
𑆘𑆤𑇀𑆩𑆩𑆸𑆠𑇀𑆪𑆶𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆑𑆸𑆠𑆾’𑆥𑆴 𑆢𑆶𑆫𑇀𑆩𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇓𑇆

कालो हानिः स्वनिर्भेदभूतेः स भवति क्षणे  ।
जन्ममृत्युः स्वसत्ता विकल्पकृतो’पि दुर्मतिः ॥३/१३॥

Kālo hāniḥ svanirbhedabhūteḥ sa bhavati kṣaṇe  |
Janmamṛtyuḥ svasattā vikalpakṛto’pi durmatiḥ || 3/13 ||

Az idő (kālaḥ) egy hamis képzete (durmatiḥ) a (saḥ) törésnek (hāniḥ) az egyén saját zavartalan Létezésében (sva-nirbheda-bhūteḥ), abban a pillanatban (kṣaṇe), (amikor) az egyén saját léte (sva-sattā) születésre és halálra (janma-mṛtyuḥ) (osztottá) válik (bhavati), (és amit) csupán a gondolatok hoznak létre (vikalpa-kṛtaḥ…api). || 3/13 ||

𑆩𑆴𑆡𑇀𑆪𑆳𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆑𑇀𑆫𑆩𑆱𑆷𑆠𑆑𑆳𑆬𑆂 𑆱𑆁𑆮𑆳𑆫 𑆍𑆑𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆠𑆡𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳 𑆪𑆳  𑇅
𑆱𑆁𑆪𑆾𑆓𑆑𑆫𑇀𑆠𑇀𑆫𑆵 𑆑𑆴𑆬 𑆑𑆳𑆬𑆱𑆁𑆑𑆫𑇀𑆯𑆴𑆟𑆵 𑆲𑆴 𑆥𑆶𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆽 𑆠𑆶 𑆮𑆴𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆴𑆠𑆳 𑆮𑆳 𑇆𑇓/𑇑𑇔𑇆

मिथ्याविकल्पक्रमसूतकालः संवार एकस्तु तथा प्रिया या  ।
संयोगकर्त्री किल कालसंकर्शिणी हि पुत्र्यै तु विनिर्मिता वा ॥३/१४॥

Mithyāvikalpakramasūtakālaḥ saṃvāra ekastu tathā priyā yā  |
Saṃyogakartrī kila kālasaṃkarśiṇī hi putryai tu vinirmitā vā || 3/14 ||

De (vā) egy leány gyermeknek (putryai…tu), kinek (yā) sorsa (vinirmitā), hogy Feleség legyen (priyā), az egyetlen (ekaḥ…tu) akadály (saṃvāraḥ) az Idő, (mi) úgy jelenik meg, mint téves gondolatok sorozata (mithyā-vikalpa-krama-sūta-kālaḥ), ezért (tathā) az Egyesülés Létrehozóját (saṃyoga-kartrī) úgy (nevezik) (kila) Kālasaṃkarśiṇī avagy Az (, Aki) elnyeli, vagyis lerövidíti az Időt (kāla-saṃ-karśiṇī…hi). || 3/14 ||

Caturthollāsaḥ

Negyedik Kiáradás

Daṇḍayātrāsammadaḥ

A Nászmenet Öröme

𑆫𑆳𑆘𑆫𑆳𑆘𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆴𑆪𑆾𑆫𑆽𑆑𑇀𑆪𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆳𑆘𑇀𑆪𑆱𑆫𑆩𑆼𑆘𑆠𑆼  𑇅
𑆥𑆚𑇀𑆖𑆥𑆴𑆟𑇀𑆝𑆩𑆪𑆵 𑆩𑆕𑇀𑆑𑇀𑆠𑆶𑆁 𑆑𑆳𑆱𑆸𑆠𑆴𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆥𑆳𑆢𑆴𑆲 𑇆𑇔/𑇑𑇆

राजराजस्त्रियोरैक्ये स्वराज्यसरमेजते  ।
पञ्चपिण्डमयी मङ्क्तुं कासृतिः प्रतिपादिह ॥४/१॥

Rājarājastriyoraikye svarājyasaramejate  |
Pañcapiṇḍamayī maṅktuṃ kāsṛtiḥ pratipādiha || 4/1 ||

A Király és a Királynő (rāja-rājastriyoḥ) Egységében (aikye) ragyog (ejate) a saját Királyságuk Tava (svarājya-saram). Az elmerüléshez (maṅktum) egy öt seregből álló (pañca-piṇḍa-mayī) titkos ösvényen (kāsṛtiḥ) kell átkelni (pratipāt) ebben a világban (iha). || 4/1 ||

𑆃𑆤𑇀𑆪𑆡𑆳 𑆥𑆶𑆰𑇀𑆥𑆮𑆳𑆛𑇀𑆪𑆼𑆮 𑆢𑇀𑆮𑆳𑆢𑆯𑆵 𑆥𑆫𑆴𑆣𑆳𑆪𑆑𑆂  𑇅
𑆃𑆬𑆱𑆳𑆢𑇀𑆪𑆂 𑆱𑆫𑆁 𑆪𑆼𑆤 𑆫𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆱𑆫𑆩𑆟𑇀𑆝𑆬𑆵 𑇆𑇔/𑇒𑇆

अन्यथा पुष्पवाट्येव द्वादशी परिधायकः  ।
अलसाद्यः सरं येन रक्ष्यते सरमण्डली ॥४/२॥

Anyathā puṣpavāṭyeva dvādaśī paridhāyakaḥ  |
Alasādyaḥ saraṃ yena rakṣyate saramaṇḍalī || 4/2 ||

Máskülönben (anyathā), a virágoskert (puṣpavāṭī…eva) a Tó körül (sara-maṇḍalī) tizenkétrétű (dvādaśī) kerítéssé (paridhāyakaḥ) válik (yaḥ), mely (yena) védelmezi (rakṣyate) a Tavat (saram) a kábultaktól (alasāt). || 4/2 ||

𑆱𑆩𑇀𑆩𑆴𑆬𑇀𑆪 𑆠𑆫𑆴𑆠𑆳𑆨𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆑𑆵𑆪𑆳 𑆨𑆮𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆴𑆑𑆳𑆂  𑇅
𑆨𑆳𑆮𑆪𑆼𑆤𑇀𑆩𑆴𑆬𑆴𑆠𑆶𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳 𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳𑆤𑆴 𑆩𑆲𑆳𑆩𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇔/𑇓𑇆

सम्मिल्य तरिताभिः स्वकीया भवन्ति चक्रिकाः  ।
भावयेन्मिलितुं तस्या लक्षणानि महामतिः ॥४/३॥

Sammilya taritābhiḥ svakīyā bhavanti cakrikāḥ  |
Bhāvayenmilituṃ tasyā lakṣaṇāni mahāmatiḥ || 4/3 ||

A Vezetőkkel (taritābhiḥ) való találkozás után (sam-milya), (azok) seregei (cakrikāḥ) az egyén szövetségeseivé (sva-kīyāḥ) válnak (bhavanti). A találkozáshoz (militum) a bölcsnek (mahā-matiḥ) azok (tasyāḥ) természetén (lakṣaṇāni) kell meditálnia (bhāvayet). || 4/3 ||

𑆤𑆴𑆫𑆵𑆲𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆳 𑆱𑆽𑆮 𑆑𑇀𑆰𑆴𑆠𑆴𑆯𑆳𑆪𑆴𑆑𑆫𑆕𑇀𑆑𑆴𑆟𑆵  𑇅
𑆯𑆷𑆤𑇀𑆪𑆳𑆫𑆟𑆥𑆠𑆤𑇀𑆠𑆵 𑆓𑆩𑇀𑆪𑆓𑆨𑆼 𑆯𑆮𑆫𑆷𑆥𑆴𑆟𑆵 𑇆𑇔/𑇔𑇆

निरीहा प्रथमा सैव क्षितिशायिकरङ्किणी  ।
शून्यारणपतन्ती गम्यगभे शवरूपिणी ॥४/४॥

Nirīhā prathamā saiva kṣitiśāyikaraṅkiṇī  |
Śūnyāraṇapatantī gamyagabhe śavarūpiṇī || 4/4 ||

Az (sā…eva) első (prathamā), (Aki) egy holttest alakját ölti (śava-rūpiṇī) Karaṅkiṇī (, Aki) mozdulatlanul fekszik a földön a világ végén (nirīhā… kṣiti-śāyin-karaṅkiṇī) (, mialatt) belesüllyed az üresség mélységébe (śūnya-āraṇa-patantī) (, az elme által) elérhető dolgok között húzódó szakadékon keresztül (gamya-gabhe). || 4/4 ||

𑆥𑇀𑆫𑆨𑆷𑆪 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑆼 𑆑𑇀𑆫𑆶𑆢𑇀𑆣𑆼 𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆳 𑆮𑆸𑆠𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆩𑇀  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆣𑆳𑆩𑇀𑆤𑇀𑆪𑆳𑆩𑆾𑆰𑆴𑆟𑆼 𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆶𑆁 𑆮𑆼𑆯𑆴𑆑𑆳𑆁 𑆑𑇀𑆫𑆾𑆣𑆴𑆤𑆵𑆖𑇀𑆗𑆠𑆼 𑇆𑇔/𑇕𑇆

प्रभूय जाग्रते क्रुद्धे द्वितीया वृतपूर्विकाम्  ।
स्वधाम्न्यामोषिणे भोक्तुं वेशिकां क्रोधिनीच्छते ॥४/५॥

Prabhūya jāgrate kruddhe dvitīyā vṛtapūrvikām  |
Svadhāmnyāmoṣiṇe bhoktuṃ veśikāṃ krodhinīcchate || 4/5 ||

Krodhinī (krodhinī), a második (dvitīyā), (miután) úrrá lett (prabhūya) a világ (jāgrate) tolvaj természete elleni (āmoṣiṇe) haragján (kruddhe), élvezni (bhoktum) akarja (icchate) az előbbi Belépés Kincsét (veśikām…vṛta-pūrvikām) az Ő sajat hajlékában (sva-dhāmni). || 4/5 ||

𑆠𑆸𑆠𑆵𑆪𑆳 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆵 𑆩𑆷𑆫𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆱𑆳 𑆱𑇀𑆠𑆧𑇀𑆣𑆬𑆾𑆖𑆤𑆳  𑇅
𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆨𑆳𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼’𑆥𑆴 𑆨𑆷𑆖𑆫𑆵 𑆨𑆷𑆩𑆴𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳 𑇆𑇔/𑇖𑇆

तृतीया भैरवी मूर्तिर्भाति सा स्तब्धलोचना  ।
नित्यभावस्य मध्ये’पि भूचरी भूमिसंस्थिता ॥४/६॥

Tṛtīyā bhairavī mūrtirbhāti sā stabdhalocanā  |
Nityabhāvasya madhye’pi bhūcarī bhūmisaṃsthitā || 4/6 ||

A harmadik (tṛtīyā), lévén (bhāti) egy (olyan) Szobor (mūrtiḥ) (, melynek) szemeki nem pislognak (stabdha-locanā) az Örökkévalóság (nityabhāvasya) jelenlétében (madhye), (mialatt) vándorol a világban (bhū-carī), de (ugyanakkor) (api) a Mezőn is nyugszik (bhūmi-saṃsthitā), ő (sā) (nem más, mint) Bhairavī (bhairavī). || 4/6 ||

𑆱𑇀𑆮𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆖𑆑𑇀𑆫𑆥𑆳𑆬𑆳𑆮𑆬𑆾𑆑𑆴𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆰𑆤𑆳𑆯𑆴𑆑𑆳  𑇅
𑆩𑆲𑆳𑆘𑇀𑆮𑆳𑆬𑆯𑆴𑆒𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆱𑆳 𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆡𑆳 𑆬𑆼𑆬𑆴𑆲𑆳𑆤𑆴𑆑𑆳 𑇆𑇔/𑇗𑇆

स्वसूक्ष्मचक्रपालावलोकितद्विषनाशिका  ।
महाज्वालशिखायाः सा चतुर्था लेलिहानिका ॥४/७॥

Svasūkṣmacakrapālāvalokitadviṣanāśikā  |
Mahājvālaśikhāyāḥ sā caturthā lelihānikā || 4/7 ||

A negyedik (caturthā), a hatalmas lobogó láng (mahā-jvāla-śikhāyāḥ), (Ki) az egyén saját finom horizontján észlelhető ellenségek pusztítója (sva-sūkṣma-cakra-pāla-avalokita-dviṣa-nāśikā), ő (sā) Lelihānī (lelihānikā). || 4/7 ||

𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆴𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆱𑆲𑆱𑆾𑆢𑇀𑆢𑆳𑆩𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆒𑆁 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆥𑆚𑇀𑆖𑆩𑆵  𑇅
𑆤 𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆵𑆪𑆩𑆽𑆑𑇀𑆪𑆼 𑆱𑆳 𑆪𑆱𑇀𑆩𑆴𑆁𑆯𑇀𑆖𑆫𑆠𑆴 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵 𑇆𑇔/𑇘𑇆

स्फुटित्वा सहसोद्दामं स्वखं भवति पञ्चमी  ।
न लक्षणीयमैक्ये सा यस्मिंश्चरति खेचरी ॥४/८॥

Sphuṭitvā sahasoddāmaṃ svakhaṃ bhavati pañcamī  |
Na lakṣaṇīyamaikye sā yasmiṃścarati khecarī || 4/8 ||

Az ötödik (pañcamī), hirtelen kitörvén (sahasā…sphuṭitvā), az egyén saját Korlátlan Égboltjává (uddāmam…sva-kham) válik (bhavati) (, ahová) Ő (sā) behatol (carati), (és) ahol (yasmin) az Egység következtében (aikye), semmi sem létezik (na) (mi objektumként) érzékelhető vagy kifejezhető lenne (lakṣaṇīyam), (ő nem más mint) Khecarī (khecarī). || 4/8 ||

𑆠𑆳𑆱𑆳𑆁 𑆠𑆶 𑆠𑆫𑆴𑆠𑆳𑆨𑆴𑆂 𑆥𑆴𑆟𑇀𑆝𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆳𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆴𑆠𑆳𑆂  𑇅
𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆠𑆶 𑆥𑆚𑇀𑆖𑆥𑆚𑇀𑆖𑆴𑆤𑇀𑆪𑆂 𑆒𑇀𑆪𑆳𑆠𑆪𑆂 𑆯𑆴𑆰𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆴𑆟𑆩𑇀 𑇆𑇔/𑇙𑇆

तासां तु तरिताभिः पिण्डसम्बन्धास्तु मुद्रिताः  ।
तेषां तु पञ्चपञ्चिन्यः ख्यातयः शिष्यरूपिणम् ॥४/९॥

Tāsāṃ tu taritābhiḥ piṇḍasambandhāstu mudritāḥ  |
Teṣāṃ tu pañcapañcinyaḥ khyātayaḥ śiṣyarūpiṇam || 4/9 ||

A Vezetők (taritābhiḥ) Megpecsételik (muotdritāḥ) a Szövetséget a Seregeikkel (tāsām…piṇḍa-sambandhāḥ) azok számára, (kik) egy tanítvány természetét öltik --vagyis kiket tanítani kell-- (śiṣya-rūpiṇam), (az által, hogy e tanítványok megkapják) az ő (teṣām) ötrétű (pañca-pañcinyaḥ) nevüket (khyātayaḥ). || 4/9 ||

𑆑𑆫𑆕𑇀𑆑𑆴𑆟𑇀𑆪𑆳 𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑆰𑆾𑆝𑆯𑆼𑆤 𑆠𑆶  𑇅
𑆄𑆠𑇀𑆩𑆤𑆾 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆫𑆷𑆥𑆯𑇀𑆖 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇔/𑇑𑇐𑇆

करङ्किण्या समावेशः सम्बन्धः षोडशेन तु  ।
आत्मनो ज्ञानरूपश्च ज्ञानसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/१०॥

Karaṅkiṇyā samāveśaḥ sambandhaḥ ṣoḍaśena tu  |
Ātmano jñānarūpaśca jñānasiddhasya mudritaḥ || 4/10 ||

A Samāveśa vagy Elnyelődés (samāveśaḥ), ami Karaṅkiṇī (karaṅkiṇyā) Megpecsétel (mudritaḥ), (nem más mint) a kapcsolat (sambandhaḥ) a Tizenhatrétű (Sereggel) --vagyis a Szubjektivitás magánhangzóival-- (ṣoḍaśena…tu) és (ca) az ‘Én Megismerésének Feltárulásával’ bír (ātmanaḥ…jñāna-rūpaḥ), (ami) a Jñānasiddha-hoz avagy ahhoz tartozik, ki elérte a Belső Én Realizációját (jñāna-siddhasya). || 4/10 ||

𑆨𑆳𑆠𑆣𑆵𑆤𑆳𑆁 𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆮𑆴𑆁𑆯𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑆱𑆳𑆫𑆖𑆫𑇀𑆮𑆟𑆳  𑇅
𑆑𑇀𑆫𑆾𑆣𑆤𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇔/𑇑𑇑𑇆

भातधीनां चतुर्विंशसम्बन्धः सारचर्वणा  ।
क्रोधनायाः समावेशो मन्त्रसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/११॥

Bhātadhīnāṃ caturviṃśasambandhaḥ sāracarvaṇā  |
Krodhanāyāḥ samāveśo mantrasiddhasya mudritaḥ || 4/11 ||

A Samāveśa avagy Elnyelődés (samāveśaḥ), ami Krodhinī (krodhanāyāḥ) Megpecsétel (mudritaḥ) (nem más, mint a) kapcsolat (sambandhaḥ) a Huszonnégyrétű (Sereggel) --vagyis a tizenkét kifelé és befelé irányuló érzékszervvel-- (catur-viṃśa-sambandhaḥ) (és ami) a ‘feltáruló gondolatok (bhāta-dhīnām) Esszenciájának Megízlelése –vagyis ‘én vagyok ez’ megtapasztalása--’ (sāra-carvaṇā) (, ami) a Mantrasiddha-hoz tartozik, azaz a Mantra --vagyis az ‘Én Vagyok’-- Élvezőjéhez (mantra-siddhasya). || 4/11 ||

𑆨𑆽𑆫𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴 𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆾 𑆢𑇀𑆮𑆳𑆢𑆯𑆼𑆤 𑆠𑆶  𑇅
𑆧𑆲𑆴𑆫𑆤𑇀𑆠𑆂𑆱𑆩𑆱𑇀𑆪𑆳 𑆩𑆼𑆬𑆳𑆥𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇔/𑇑𑇒𑇆

भैरव्यापि समावेशः सम्बन्धो द्वादशेन तु  ।
बहिरन्तःसमस्या मेलापसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/१२॥

Bhairavyāpi samāveśaḥ sambandho dvādaśena tu  |
Bahirantaḥsamasyā melāpasiddhasya mudritaḥ || 4/12 ||

A Samāveśa vagy Elnyelődés (samāveśaḥ) (az,) amit kétségkívül (api) Megpecsétel (mudritaḥ) Bhairavī (bhairavyā), (ami) a kapcsolat (sambandhaḥ) a Tizenkétrétű (Sereggel) --vagyis a tizenkét befelé és kifelé irányultságtól mentes érzékszervvel-- (dvādaśena…tu) (és ez) a ‘belső és külső Egyesülése’ (bahir-antar-samasyā), (ami) a Melāpasiddha-hoz tartozik, vagyis ahhoz, aki az Egységen tér nyugalomra (melāpa-siddhasya). || 4/12 ||

𑆯𑆼𑆰𑆢𑆳𑆲𑆂 𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆾𑇁𑆰𑇀𑆛𑆮𑆴𑆣𑆼𑆤 𑆠𑆶  𑇅
𑆖𑆴𑆢𑆓𑇀𑆤𑆼𑆫𑇀𑆬𑆼𑆬𑆴𑆲𑆳𑆤𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇔/𑇑𑇓𑇆

शेषदाहः समावेशः सम्बन्धोऽष्टविधेन तु  ।
चिदग्नेर्लेलिहानायाः शाक्तसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/१३॥

Śeṣadāhaḥ samāveśaḥ sambandho'ṣṭavidhena tu  |
Cidagnerlelihānāyāḥ śāktasiddhasya mudritaḥ || 4/13 ||

A Samāveśa vagy Elnyelődés (samāveśaḥ), amit Lelihanī (lelihānāyāḥ) Megpecsétel (mudritaḥ), (ami) a kapcsolat (sambandhaḥ) a Nyolcrétű (Sereggel) --vagyis a puryaṣṭaka-val avagy finom testtel-- (aṣṭavidhena…tu) (és ami) az ‘ (előző fázissal való Egyesülés után keletkezett) maradványok Hamvasztása (śeṣa-dāhaḥ) a Tudatosság Tüze által (cit-agneḥ)’, (ami) Śāktasiddha-hoz tartozik, vagyis ahhoz, aki Śakti-n vagy az Én-tudatosságon Nyugszik (śākta-siddhasya). || 4/13 ||

𑆪𑆂 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆱𑆩𑆳𑆮𑆴𑆰𑇀𑆛𑆂 𑆒𑆼𑆖𑆫𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴 𑆱 𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆴𑆠𑆂  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆳𑆪 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆯𑇀𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆮𑆴𑆣𑆼𑆤 𑆖 𑇆𑇔/𑇑𑇔𑇆

यः शाम्भवसमाविष्टः खेचर्यापि स मुद्रितः  ।
स्वस्वभावाय सम्बन्धः सिद्धश्चतुर्विधेन च ॥४/१४॥

Yaḥ śāmbhavasamāviṣṭaḥ khecaryāpi sa mudritaḥ  |
Svasvabhāvāya sambandhaḥ siddhaścaturvidhena ca || 4/14 ||

Kinek (yaḥ) kapcsolata (sambandhaḥ) van a Négyrétű (Sereggel) --vagyis az ‘A’ betű négyrétű természetével-- (caturvidhena) és (ca) csordultig telve van a (gondolatmentesség) Śāmbhava Állapotával (śāmbhava-samāviṣṭaḥ), az ő maga --vagyis nem az ő ‘állapota’-- (saḥ) (, az) kétség kívül (api) Megpecsételt (mudritaḥ) Khecarī által (khecaryā…api), (mivel ő) elérte a saját Esszenciális Természetét --vagyis ő Śāmbhavasiddha, (azaz aki) elérte a Boldogság Forrását-- (sva-sva-bhāvāya…siddhaḥ). || 4/14 ||

𑆢𑆯𑆳𑆫𑇀𑆣𑆠𑆫𑆴𑆠𑆳𑆓𑆫𑇀𑆨𑆼 𑆢𑆼𑆯𑆑𑆳𑆬𑆠𑆫𑆁 𑆱𑆫𑆩𑇀  𑇅
𑆖𑆠𑆶𑆂𑆰𑆰𑇀𑆛𑆴𑆩𑆲𑆳𑆮𑆸𑆤𑇀𑆢𑆁 𑆥𑆳𑆜𑆑𑆱𑆠𑇀𑆪𑆠𑆳𑆁 𑆥𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇔/𑇑𑇕𑇆

दशार्धतरितागर्भे देशकालतरं सरम्  ।
चतुःषष्टिमहावृन्दं पाठकसत्यतां परम् ॥४/१५॥

Daśārdhataritāgarbhe deśakālataraṃ saram  |
Catuḥṣaṣṭimahāvṛndaṃ pāṭhakasatyatāṃ param || 4/15 ||

Az öt Vezetővel való Egyesülésben (daśārdha-taritā-garbhe), a Hatvannégyrétű Hatalmas Raj (catuḥ-ṣaṣṭi-mahā-vṛndam) a Legfelsőbb (param) Tóvá (saram) válik, túl Téren és Időn (deśa-kāla-taram), (ami úgy ragyog, mint) az olvasó Valósága (pāṭhaka-satya-tām). || 4/15 ||

𑆩𑆲𑆳𑆢𑆼𑆮𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆥𑆫𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆾 𑆪𑆳𑆓𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆮𑆬𑇀𑆬𑆨𑆳  𑇅
𑆑𑇀𑆫𑆩𑆠𑆂 𑆱𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆩𑇀𑆨𑆾𑆣𑆴𑆁 𑆱𑆁𑆱𑆸𑆠𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴 𑆱𑆩𑆳𑆲𑆴𑆠𑆳𑆂 𑇆𑇔/𑇑𑇖𑇆

महादेव्याः परानन्दो यागसमुद्रवल्लभा  ।
क्रमतः सा शिवाम्भोधिं संसृत्यापि समाहिताः ॥४/१६॥

Mahādevyāḥ parānando yāgasamudravallabhā  |
Kramataḥ sā śivāmbhodhiṃ saṃsṛtyāpi samāhitāḥ || 4/16 ||

A Hatalmas Istennő (mahā-devyāḥ) Legmagasabb Gyönyöre (para-ānandaḥ) az Áldozat Folyója --szó szerint az óceán úrnője-- (yāga-samudra-vallabhā). De (api) miután fokozatosan (kramataḥ) beleömlik (saṃsṛtya) Śiva Óceánjába --szó szerint a vizek gyűjtőjébe-- (śiva-ambhodhim), Ő (sā) a mindenséggé válik (samāhitāḥ). || 4/16 ||

𑆪𑆳𑆓𑆱𑇀𑆮𑆳𑆢𑆱𑇀𑆠𑆪𑆳 𑆑𑆳𑆬𑆁 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆱𑆪𑆠𑇀𑆪𑆤𑆥𑆳𑆪𑆴 𑆠𑆩𑇀  𑇅
𑆱𑆁𑆯𑆳𑆒𑇀𑆪 𑆱𑆾𑆰𑆴𑆠𑆁 𑆑𑆳𑆤𑇀𑆠𑆁 𑆓𑆳𑆪𑆠𑆴 𑆓𑆵𑆠𑆑𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆳 𑇆𑇔/𑇑𑇗𑇆

यागस्वादस्तया कालं ग्रासयत्यनपायि तम्  ।
संशाख्य सोषितं कान्तं गायति गीतकं शिवा ॥४/१७॥

Yāgasvādastayā kālaṃ grāsayatyanapāyi tam  |
Saṃśākhya soṣitaṃ kāntaṃ gāyati gītakaṃ śivā || 4/17 ||

Az Áldozat Íze (yāga-svādaḥ) arra készteti (tayā), hogy elégesse (grāsayati) az Időt (kālam), (majd) Ő (sā), -lévén Śiva Felesége- (sivā), magához ölelvén (saṃśākhya) Őt (, ki) (tam) megmaradt (uṣitam), dalolni kezdi (gāyati) Végtelen Szerelmi Énekét (kāntam…anapāyi…gītakam). || 4/17 ||

𑆖𑆴𑆢𑆩𑇀𑆧𑆫𑆼’𑆨𑆴𑆰𑆴𑆑𑇀𑆠𑆳𑆪 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆥𑆶𑆠𑇀𑆫𑆑𑆳𑆪 𑆖  𑇅
𑆢𑆼𑆮𑆵𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆴𑆟𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆒𑇀𑆪𑆳𑆩𑆳𑆬𑆴𑆤𑆼 𑆤𑆩𑆂 𑇆𑇔/𑇑𑇘𑇆

चिदम्बरे’भिषिक्ताय योगिन्याः पुत्रकाय च  ।
देवीचक्रस्वरूपिण्याः शिवाख्यामालिने नमः ॥४/१८॥

Cidambare’bhiṣiktāya yoginyāḥ putrakāya ca  |
Devīcakrasvarūpiṇyāḥ śivākhyāmāline namaḥ || 4/18 ||

Hódolat (namaḥ) (annak, aki) Śiva egy nevével füzérezett (śiva-ākhyā-māline), (Ki) a Tudatosság Egében (cit-ambare) trónra lépett (abhiṣiktāya) és (ca) egy Yoginī (yoginyāḥ) spirituális fia (putrakāya), (és Aki) megtestesíti az Istennő Kerekének Esszenciális Természetét (devī-cakra-sva-rūpiṇyāḥ). || 4/18 ||

𑆪𑆳 𑆑𑆳𑆯𑇀𑆩𑆵𑆫𑆱𑇀𑆮𑆫𑆳𑆪𑆽 𑆮𑆽 𑆑𑆳𑆮𑇀𑆪𑆬𑆳𑆕𑇀𑆓𑆬𑆑𑆫𑇀𑆰𑆴𑆟𑆵  𑇅
𑆑𑆳𑆬𑆨𑆷𑆩𑆴𑆠𑆫𑆁𑆓𑆳 𑆖 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆬𑆳𑆪𑆽 𑆱𑆢𑆳 𑆤𑆩𑆂 𑇆𑇔/𑇑𑇙𑇆

या काश्मीरस्वरायै वै काव्यलाङ्गलकर्षिणी  ।
कालभूमितरंगा च निर्मलायै सदा नमः ॥४/१९॥

Yā kāśmīrasvarāyai vai kāvyalāṅgalakarṣiṇī  |
Kālabhūmitaraṃgā ca nirmalāyai sadā namaḥ || 4/19 ||

Hódolat (namaḥ) a makulátlan (nirmalāyai) Hangnak, ki Kasmírban honol (yā…kāśmīra-svarāyai…vai), (és) a Bölcsesség Ekéjét húzza (kāvya-lāṅgala-karṣiṇī) az Idő földjén át (kāla-bhūmi-taraṃgā), mindörökké (sadā).  || 4/19 ||

𑆤𑆳𑆫𑆵𑆱𑆬𑆵𑆬𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆱𑆳𑆧𑆾𑆣𑆴𑆤𑆼 𑆥𑇀𑆫𑆨𑆾  𑇅
𑆖𑆼𑆠𑆤𑆳 𑆩𑆤𑇀𑆡𑆠𑆼 𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆧𑆾𑆣𑆤𑆼 𑆤𑆩𑆂 𑇆𑇔/𑇒𑇐𑇆

नारीसलीलरूपेण स्वभासाबोधिने प्रभो  ।
चेतना मन्थते यस्य योगिनां बोधने नमः ॥४/२०॥

Nārīsalīlarūpeṇa svabhāsābodhine prabho  |
Cetanā manthate yasya yogināṃ bodhane namaḥ || 4/20 ||

Ó Uram! (prabho) Hódolat (namaḥ) (Neked,) Felfedője az egyén saját Fényének (sva-bhāsā-bodhine), Kinek (yasya) Tudatossága (cetanā) az Áldozat Játékának formáját öltve (nārī-salīla-rūpeṇa) Köpül (manthate) a yogin-ok (yoginām) Felébredésének (folyamatában) (bodhane). || 4/20 ||

𑇆𑆮𑆤𑇀𑆢𑆼𑇁𑆲𑆁 𑆒𑆖𑆑𑇀𑆫𑆖𑆳𑆫𑆴𑆟𑆵𑆩𑇀𑇆

॥वन्देऽहं खचक्रचारिणीम्॥

 || Vande'haṃ khacakracāriṇīm ||

 || Hódolatom (aham…vande) Annak,
 (Aki) az Üresség Kerekében él (kha-cakra-cāriṇīm). ||

𑇆𑆱𑆩𑆳𑆥𑇀𑆠𑆾’𑆪𑆁 𑆢𑆶𑆫𑇀𑆮𑆳𑆱𑆾𑆤𑆳𑆩𑆑𑆸𑆠𑆯𑇀𑆫𑆵𑆪𑆳𑆓𑆮𑆴𑆬𑆳𑆱𑆂𑇆

॥समाप्तो’यं दुर्वासोनामकृतश्रीयागविलासः॥

 || Samāpto’yaṃ durvāsonāmakṛtaśrīyāgavilāsaḥ | |

 || E (ayam) tiszteletre méltó ‘Yāgavilāsaḥ’ avagy Az Áldolzat Felragyogása, (amit) valaki Durvāsāḥ néven írt (durvāsas-nāma-kṛta-śrī-yāgavilāsa), (immár) teljes (samāpta) ||

𑇆𑆯𑆶𑆨𑆁 𑆨𑆷𑆪𑆳𑆠𑇀𑇆

॥शुभं भूयात्॥

 || Śubhaṃ bhūyāt ||

Prathamollāsaḥ

Első Kiáradás

Krīḍānidarśanam

Az (Isteni) Játék Bemutatása

Dvitīyollāsaḥ

Második Kiáradás

Yāgasamutthānam

Az Áldozat Feltárulása

Tritīyollāsaḥ

Harmadik Kiáradás

Pūrṇasruvaḥ

A Teljesség Áldozati Öntőkanala

Caturthollāsaḥ

Negyedik Kiáradás

Daṇḍayātrāsammadaḥ

A Nászmenet Öröme

loading...