Mahānaya

Svabodhasiddhiḥ

Az egyén saját Tudatosságának elérése

Bhūtiḥ

𑆤𑆩𑆂 𑆱𑆑𑆬𑆑𑆬𑇀𑆪𑆳𑆟𑆩𑆪𑆑𑆽𑆮𑆬𑇀𑆪𑆢𑆳𑆪𑆴𑆤𑆼 𑇅
𑆯𑆴𑆮𑆳𑆪 𑆯𑆩𑆴𑆠𑆳𑆯𑆼𑆰𑆨𑆮𑆳𑆣𑇀𑆮𑆣𑇀𑆮𑆳𑆤𑇀𑆠𑆨𑆳𑆤𑆮𑆼 𑇆𑇑𑇆

नमः सकलकल्याणमयकैवल्यदायिने ।
शिवाय शमिताशेषभवाध्वध्वान्तभानवे ॥१॥

Namaḥ sakalakalyāṇamayakaivalyadāyine |
Śivāya śamitāśeṣabhavādhvadhvāntabhānave || 1 ||

Tisztelet (namaḥ) Śiva-nak (śivāya), (Aki) a ragyogás a saṃsāra kerekének sötétjében (ami most) lecsillapodott (śamita-aśeṣa-bhava-adhva-dhvānta-bhānave), (és a) Teljes Boldogságból álló Felszabadulás adományozója (sakala-kalyāṇa-maya-kaivalya-dāyine). || 1 ||

𑆃𑆯𑆼𑆰𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆳𑆮𑆼𑆯𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆳𑆣𑆴𑆮𑆴𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆩𑇀 𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆼𑆢𑆤𑆱𑆁𑆮𑆼𑆢𑇀𑆪𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆡𑆁 𑆮𑆤𑇀𑆢𑆼 𑆥𑆫𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇆

अशेषदर्शनावेशविशेषाधिविवर्जितम् ।
स्वसंवेदनसंवेद्यं स्वस्थं वन्दे परं शिवम् ॥२॥

Aśeṣadarśanāveśaviśeṣādhivivarjitam |
Svasaṃvedanasaṃvedyaṃ svasthaṃ vande paraṃ śivam || 2 ||

Hódolatom (vande) (ama) Legfőbb (param) Śiva-nak (śivam), (Aki) szabad az összes filózófiai rendszer büszkeségéből fakadó különböző gondolatoktól vagy az összes filózófiai rendszert átjáró gondolatoktól (aśeṣa-darśana-āveśa-viśeṣa-ādhi-vivarjitam), (és Akit) mindenkinek úgy kell ismernie saját tapasztalata által (sva-saṃvedan-asaṃvedyam), mint saját Én-jét (sva-stham). || 2 ||

𑆤𑆴𑆫𑆱𑇀𑆠𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆘𑆳𑆬𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆿𑆔𑆮𑆴𑆔𑆳𑆠𑆴𑆤𑆼 𑇅
𑆤𑆩𑆾 𑇁𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆥𑆢𑆳𑆠𑆵𑆠𑆳𑆪 𑆯𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼 𑇆𑇓𑇆

निरस्तकल्पनाजालविकल्पौघविघातिने ।
नमो ऽस्तु परमानन्दपदातीताय शम्भवे ॥३॥

Nirastakalpanājālavikalpaughavighātine  |
N
amo 'stu paramānandapadātītāya śambhave || 3 ||

Dicsőítjük (namah…astu) a Legmagasabb Gyönyör Állapotán túl lakó (parama-ānanda-pada-atītāya) Śambhu-t (śambhave), (Aki) a feltáruló képzelgések hálójából (származó) gondolatok folyamának pusztítója (nirasta-kalpanā-jāla-vikalpa-ogha-vighātine). || 3 ||

𑆘𑆪𑆤𑇀𑆠𑇀𑆪𑆥𑆳𑆫𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆱𑆳𑆫𑆳𑆱𑆳𑆫𑆮𑆴𑆨𑆳𑆓𑆢𑆳𑆂 𑇅
𑆑𑆽𑆮𑆬𑇀𑆪𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆱𑆁𑆧𑆾𑆣𑆲𑆼𑆠𑆮𑆯𑇀𑆯𑆩𑇀𑆨𑆮𑆳𑆕𑇀𑆔𑇀𑆫𑆪𑆂 𑇆𑇔𑇆

जयन्त्यपारसंसारसारासारविभागदाः ।
कैवल्यज्ञानसंबोधहेतवश्शम्भवाङ्घ्रयः ॥४॥

Jayantyapārasaṃsārasārāsāravibhāgadāḥ |
Kaivalyajñānasaṃbodhahetavaśśambhavāṅghrayaḥ || 4 ||

Śambhu Lába (śambhava-aṅghrayaḥ), (ami) a Felszabadulás Tudásának tökéletes megértését ajándékozza (kaivalya-jñāna-saṃbodha-hetavaḥ), (ugyanakkor) a végtelen saṃsāra minden ellentétje közti különbözőség adományozója (apāra-saṃsāra-sāra-asāra-vibhāga-dāḥ), (mindig) győzedelmeskedik (jayanti). || 4 ||

𑆩𑆤𑆾 𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆴𑆫𑆲𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆱𑇀𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆘𑆵𑆮𑆤𑆩𑇀 𑇅
𑆪𑆁 𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑇀𑆮𑆳 𑆮𑆴𑆤𑆴𑆮𑆫𑇀𑆠𑆤𑇀𑆠𑆼 𑆠𑆩𑆶𑆥𑆳𑆱𑇀𑆪𑆩𑆶𑆥𑆳𑆱𑇀𑆩𑆲𑆼 𑇆𑇕𑇆

मनो बुद्धिरहं प्राणास्तन्मात्रेन्द्रियजीवनम् ।
यं दृष्ट्वा विनिवर्तन्ते तमुपास्यमुपास्महे ॥५॥

Mano buddhirahaṃ prāṇāstanmātrendriyajīvanam |
Yaṃ dṛṣṭvā vinivartante tamupāsyamupāsmahe || 5 ||

Az érzékszervek és a finom elemek élete (tanmātra-indriya-jīvanam) az elme (manas), az intellektus (buddhi), (és) a hamis Én --vagy ego-- (aham). Miután láttuk azt amit (yam) el kell érni -- azaz a célt-- (upāsyam), meditálunk (azon) (upāsmahe), (majd) a prāṇa-k --életenergiák-- (prāṇāḥ) visszafordulnak (vinivartante). || 5 ||

𑆩𑆩𑆳𑆲𑆩𑆴𑆠𑆴𑆲𑆸𑆢𑇀𑆓𑇀𑆫𑆤𑇀𑆡𑆴𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆤𑆽𑆑𑆑𑆸𑆥𑆳𑆟𑆴𑆑𑆳𑆩𑇀 𑇅
𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆳𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆑𑆸𑆠𑆓𑇀𑆫𑆳𑆱𑆳𑆁 𑆤𑆿𑆩𑇀𑆪𑆲𑆁 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆩𑇀 𑇆𑇖𑇆

ममाहमितिहृद्ग्रन्थिच्छेदनैककृपाणिकाम् ।
स्पन्दास्पन्दकृतग्रासां नौम्यहं शुद्धसंविदम् ॥६॥

Mamāhamitihṛdgranthicchedanaikakṛpāṇikām |
Spandāspandakṛtagrāsāṃ naumyahaṃ śuddhasaṃvidam || 6 ||

Dicsőítem (naumi-aham) (eme) Tiszta Tudatosságot (śuddha-saṃvidam), (ami) az aktivitás és passzivitás felfalója (spanda-aspanda-kṛta-grāsām), (és ami) az egyetlen tőr mely képes átvágni a szív csomóit (hṛd-granthi-chedana-eka-kṛpāṇikām), melyek úgy ismertek (iti): ‘Én’ (aham) és ‘enyém’ (mama). || 6 ||

𑆮𑇀𑆪𑆥𑆢𑆼𑆯𑆮𑆴𑆲𑆵𑆤𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆑𑆡𑆤𑆁 𑆑𑆡𑆩𑇀 𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆼𑆢𑆤𑆱𑆢𑇀𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆓𑆩𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆪𑆢𑆴 𑆑𑆼𑆤𑆖𑆴𑆠𑇀 𑇆𑇗𑇆

व्यपदेशविहीनस्य तत्त्वस्य कथनं कथम् ।
स्वसंवेदनसद्युक्त्या गम्यते यदि केनचित् ॥७॥

Vyapadeśavihīnasya tattvasya kathanaṃ katham |
Svasaṃvedanasadyuktyā gamyate yadi kenacit || 7 ||

Hogyan (katham) (lehet képes) a szóbeli kifejtése (kathanam) eme Valóságnak (tattvasya), (mely) híján van bármiféle állításnak (, elérni azt) (vyapadeśa-vihīnasya), ha (yadi) (ez a Valóság csak) azon helyes érvelés révén érthető meg (…sat-yuktyā) valaki által (kenacit), ami az egyén saját tapasztalatából tárul fel (sva-saṃvedana…) --azaz, ha a kimondhatatlan Valóság pusztán valaki saját tapasztalatából érthető meg, mi haszna a végső realizáció szempontjából ezen Valóság szóbeli kifejtésének--? || 7 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆪𑆾𑆓𑆾𑆥𑆢𑆼𑆯𑆼𑆤 𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆳𑆯𑇀𑆮𑆳𑆱𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑆂 𑇅
𑆱𑆩𑆳𑆯𑇀𑆮𑆳𑆱𑆮𑆴𑆲𑆵𑆤𑆠𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆑𑆡𑆁 𑆤𑆽𑆂𑆯𑇀𑆫𑆼𑆪𑆱𑆁 𑆦𑆬𑆩𑇀 𑇆𑇘𑇆

ज्ञानयोगोपदेशेन यस्य नाश्वासान्तरः ।
समाश्वासविहीनत्वात्कथं नैःश्रेयसं फलम् ॥८॥

Jñānayogopadeśena yasya nāśvāsāntaraḥ |
Samāśvāsavihīnatvātkathaṃ naiḥśreyasaṃ phalam || 8 ||

Hogyan (lehet képes bárki) (katham), akinek (yasya) nem (nyújtanak) belső vigaszt (na-āśvāsa-antaraḥ) a Tudás Yoga-jának útmutatásai (jñāna-yoga-upadeśena), (elérni) a Gyümölcsöt (phalam), (ami) a Boldogsághoz vezet (nais-śreyasam), az állapotból (ami) híján van a (saját szívében látottakba vetett) bizalomnak (samāśvāsa-vihīnatvāt)? || 8 ||

𑆇𑆥𑆼𑆪𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑇀𑆪𑆶𑆥𑆳𑆪𑆾 𑇁𑆪𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆧𑆾𑆣𑆼 𑆘𑆳𑆓𑆫𑆷𑆑𑆠𑆳
𑆱𑇀𑆮𑆧𑆾𑆣𑆘𑆳𑆓𑆫𑆷𑆑𑆠𑇀𑆮𑆳𑆤𑇀𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆨𑆳𑆓𑆳 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆫𑇀𑆩𑆶𑆤𑆼𑆂 𑇆𑇙𑇆

उपेयप्राप्त्युपायो ऽयं स्वबोधे जागरूकता
स्वबोधजागरूकत्वान्निर्विभागा स्थितिर्मुनेः ॥९॥

Upeyaprāptyupāyo 'yaṃ svabodhe jāgarūkatā
Svabodhajāgarūkatvānnirvibhāgā sthitirmuneḥ || 9 ||

Ez (ayam) a célravezető módszer (upeya-prāpti-upāyaḥ) az éberség állapota (jāgarūka-tā). Ezen Tudatosságra irányuló figyelem állapotán --azaz éberségen-- keresztül (sva-bodha-jāgarūka-tvāt), a bölcs számára (muneḥ) (eléretik) az osztatlan (nirvibhāgā) megnyugvás (sthitiḥ) saját Tudatosságában (sva-bodhe). || 9 ||

𑆇𑆥𑆳𑆪𑆾 𑆤𑆳𑆥𑆫𑆂 𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳𑆤𑆶𑆓𑆩𑆳𑆢𑆸𑆠𑆼 𑇅
𑆠𑆳𑆩𑆼𑆮𑆳𑆤𑆶𑆱𑆫𑆤𑇀𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆡𑆾 𑆪𑆂 𑆱 𑆱𑆶𑆒𑆵 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇆𑇑𑇐𑇆

उपायो नापरः कश्चित्स्वसत्तानुगमादृते ।
तामेवानुसरन्योगी स्वस्थो यः स सुखी भवेत् ॥१०॥

Upāyo nāparaḥ kaścitsvasattānugamādṛte |
Tāmevānusaranyogī svastho yaḥ sa sukhī bhavet || 10 ||

Nincs (na) semmilyen (kaścit) más (aparaḥ) út (upāyaḥ) mint (ṛte) az egyén saját létének megragadása (sva-sattā-anugamāt). Csak (eva) ezt (tām) hajszolván (anusaran), a yogī (yogī), aki (yaḥ) a saját Énjében nyugszik (sva-sthaḥ…sah), eléri (bhavet) a boldogságot (sukhī). || 10 ||

𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆢𑇀𑆮𑆴𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆱𑆁𑆯𑇀𑆫𑆪𑆳𑆠𑇀 𑇅
𑆥𑆫𑆩𑆳𑆲𑇀𑆬𑆳𑆢𑆬𑆳𑆨𑆳𑆖𑇀𑆖 𑆧𑆾𑆣𑆽𑆑𑆔𑆤𑆠𑆳 𑆩𑆶𑆤𑆼𑆂 𑇆𑇑𑇑𑇆

स्वसंकल्पपरामर्शाद्विशुद्धज्ञानसंश्रयात् ।
परमाह्लादलाभाच्च बोधैकघनता मुनेः ॥११॥

Svasaṃkalpaparāmarśādviśuddhajñānasaṃśrayāt |
Paramāhlādalābhācca bodhaikaghanatā muneḥ || 11 ||

Az egyén képzelgéseinek megragadása által (sva-saṃkalpa-parāmarśāt), (majd) a Tiszta Tudásban való menedékvétel által (viśuddha-jñāna-saṃśrayāt), majd (ca) a Legmagasabb Gyönyört elérve (parama-āhlāda-lābhāt), a pusztán Tudatosságból álló Állapot (bodha-eka-ghana-tā) (tárul fel) a bölcs számára (muneḥ).  || 11 ||

𑆤𑆴𑆓𑆸𑆲𑆵𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆼 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆼𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆩𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆂 𑇅
𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆩𑆠𑆾𑆫𑆽𑆑𑇀𑆪𑆩𑆴𑆠𑇀𑆪𑆶𑆥𑆼𑆪𑆁 𑆖 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇒𑇆

निगृहीते स्वसंकल्पे शक्तेः शक्तिमति स्थितिः ।
शक्तिशक्तिमतोरैक्यमित्युपेयं च योगिनाम् ॥१२॥

Nigṛhīte svasaṃkalpe śakteḥ śaktimati sthitiḥ |
Śaktiśaktimatoraikyamityupeyaṃ ca yoginām || 12 ||

Amikor az egyén képzelgései sva-saṃkalpe féken tartottak nigṛhīte, Śakti (vagyis az Én-tudatosság) śakteḥ Śakti tartójában --aki Śiva--śaktimati nyugszik sthitiḥ. Ezután, a yogin-ok yoginām elérendő célja upeyam Śakti és Śakti tartójának śakti-śaktimatoḥ egysége aikyam…iti. || 12 ||

𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆼 𑆱𑆤𑇀𑆠𑇀𑆪𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆑𑆚𑇀𑆖𑆶𑆑𑆼 𑇅
𑆇𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆑𑆳𑆫𑆟𑆼 𑆑𑆵𑆫𑇀𑆟𑆼 𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆂 𑆱 𑆑𑆴𑆬 𑆑𑆡𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇑𑇓𑇆

प्राप्ते स्वरूपविज्ञाने सन्त्यक्ते तत्त्वकञ्चुके ।
उद्योगकारणे कीर्णे मुक्तः स किल कथ्यते ॥१३॥

Prāpte svarūpavijñāne santyakte tattvakañcuke |
Udyogakāraṇe kīrṇe muktaḥ sa kila kathyate || 13 ||

(Az,) aki saḥ elérte prāpte saját Esszenciális Természetének Tudását sva-rūpa-vijñāne, (ami) teljesen szabad santyakte a Valóságot elfedő burkoktól tattva-kañcuke, az ‘Udyoga’ vagy folyamatos erőfeszítés udyoga-kāraṇe kiáradása által kīrṇe, úgy ismert kathyate, (mint) ténylegesen kila Felszabadult muktaḥ. || 13 ||

𑆧𑆾𑆣𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆼 𑆓𑇀𑆫𑆲𑆂 𑆑𑆳𑆫𑇀𑆪𑆂 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆼𑆤 𑆖𑆼𑆠𑆱𑆳 𑇅
𑆠𑆳𑆮𑆢𑇀𑆪𑆳𑆮𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆱𑆳𑆩𑆫𑇀𑆡𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆤𑆴𑆰𑇀𑆜𑆂 𑆑𑆼𑆮𑆬𑆾 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇆𑇑𑇔𑇆

बोधमात्रे ग्रहः कार्यः सुप्रबुद्धेन चेतसा ।
तावद्यावत्स्वसामर्थ्यात्स्वनिष्ठः केवलो भवेत् ॥१४॥

Bodhamātre grahaḥ kāryaḥ suprabuddhena cetasā |
Tāvadyāvatsvasāmarthyātsvaniṣṭhaḥ kevalo bhavet || 14 ||

Kitartani grahaḥ csupán a Tudatosság mellett bodha-mātre, teljesen felébredett supra-buddhena éberséggel cetasā, ez a helyes tett kāryaḥ, mígnem tāvat-yāvat az Én-ben való megnyugvás sva-niṣṭhaḥ saját erőből sva-sāmarthyāt eléretik bhavet. || 14 ||

𑆱𑆫𑇀𑆮𑆢𑆳 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆱𑆤𑇀𑆥𑆯𑇀𑆪𑆠𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆤𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆳 𑇅
𑆢𑇀𑆫𑆰𑇀𑆛𑆶𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆱𑇀𑆪 𑆑𑆴𑆩𑆤𑇀𑆪𑆢𑆮𑆯𑆴𑆰𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇑𑇕𑇆

सर्वदा सुप्रबुद्धस्सन्पश्यत्यात्मानमात्मना ।
द्रष्टुः स्वरूपसंस्थस्य किमन्यदवशिष्यते ॥१५॥

Sarvadā suprabuddhassanpaśyatyātmānamātmanā |
Draṣṭuḥ svarūpasaṃsthasya kimanyadavaśiṣyate || 15 ||

(Amikor) a teljesen felébredett supra-buddhaḥ mindig sarva-dā látja paśyati az Én-t ātmānam az Én által ātmanā, mi kim más anyat (tennivaló) marad avaśiṣyate a Látó számára draṣṭuḥ, (Aki) saját Esszenciális Természetében nyugszik svarūpa-saṃsthasya? || 15 ||

𑆱𑆢𑆽𑆮 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆠𑇀𑆮𑆩𑆼𑆠𑆳𑆮𑆤𑇀𑆩𑆤𑆱𑆂 𑆑𑇀𑆰𑆪𑆂 𑇅
𑆠𑆠𑇀𑆑𑇀𑆰𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆱𑆩𑇀𑆪𑆑𑇀𑆱𑆳𑆑𑇀𑆰𑆳𑆠𑇀𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆨𑆮𑆠𑇀𑆪𑆬𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇖𑇆

सदैव सुप्रबुद्धत्वमेतावन्मनसः क्षयः ।
तत्क्षयाद्योगिनां सम्यक्साक्षात्कारो भवत्यलम् ॥१६॥

Sadaiva suprabuddhatvametāvanmanasaḥ kṣayaḥ |
Tatkṣayādyogināṃ samyaksākṣātkāro bhavatyalam || 16 ||

Eképp etāvat, a tökéletesen felébredett állapot supra-buddha-tvam mindig sadā-eva az elme manasaḥ pusztítója --azaz Elmétlen Állapot-- kṣayaḥ. Ennek a pusztulásnak a következtében tat-kṣayāt, a teljes realizáció vagy intuitív érzékelés samyak-sākṣātkāraḥ ténylegesen alam bekövetkezik bhavati a yogin-ok számára yoginām. || 16 ||

𑆥𑆫𑇀𑆪𑆳𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆠𑆿 𑆮𑆫𑇀𑆠𑆠𑆼 𑆪𑆱𑇀𑆠𑇀𑆮𑆨𑆼𑆢𑆠𑆂 𑇅
𑆱 𑆱𑆩𑇀𑆫𑆳𑆝𑇀𑆪𑆾𑆓𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆳𑆤𑆳𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆣𑇀𑆮𑆳𑆤𑇀𑆠𑆨𑆳𑆱𑇀𑆑𑆫𑆂 𑇆𑇑𑇗𑇆

पर्यावृत्तः स्वसंवित्तौ वर्तते यस्त्वभेदतः ।
स सम्राड्योगयुक्तानामज्ञानध्वान्तभास्करः ॥१७॥

Paryāvṛttaḥ svasaṃvittau vartate yastvabhedataḥ |
Sa samrāḍyogayuktānāmajñānadhvāntabhāskaraḥ || 17 ||

Az, aki yaḥ…tu elfordul (a különbözőségektől és) paryāvṛttaḥ összekapcsolódott vartate saját tudatosságával sva-saṃvittau, Ő saḥ non-dualitásának következtében abhedataḥ a tudatlanság sötétjének Leleplezője ajñāna-dhvānta-bhāskaraḥ (és) a Legfőbb Ura samrāṭ a yoga-ban elmerülteknek yoga-yuktānām. || 17 ||

𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆳𑆲𑇀𑆬𑆳𑆢𑆢𑆯𑆳𑆠𑆵𑆠𑆼𑆤𑇀𑆢𑆶𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆂 𑇅
𑆃𑆮𑆳𑆥𑇀𑆠𑆮𑇀𑆪𑆁 𑆑𑆴𑆩𑆱𑇀𑆠𑆵𑆲 𑆑𑇀𑆰𑆵𑆟𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂𑆑𑆫𑆟𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆼 𑇆𑇑𑇘𑇆

स्वरूपानुभवाह्लाददशातीतेन्दुसंस्थितिः ।
अवाप्तव्यं किमस्तीह क्षीणान्तःकरणस्य मे ॥१८॥

Svarūpānubhavāhlādadaśātītendusaṃsthitiḥ |
Avāptavyaṃ kimastīha kṣīṇāntaḥkaraṇasya me || 18 ||

(Amikor) az egyén Esszenciális Természetének közvetlen tapasztalata mögött (feltáruló) Nektárban való megnyugvás (megtörténik) sva-rūpa-anubhava-āhlāda-daśa-atīta-indu-saṃsthitiḥ, mi (más) kim lenne (még) asti elérhető avāptavyaṃ számomra me ezen a világon iha kiben a belső pszicihikai szerve elpustultak kṣīṇa-antaḥ-karaṇasya?  || 18 ||

Megjegyzés:

Amikor az egyén belső pszichikai szervei elpusztítottak, az ‘ő saját Nektárjában Nyugvás’ következtében, mit mást kellene tennie?

𑆱𑇀𑆮𑆥𑆫𑆴𑆘𑇀𑆚𑆥𑇀𑆠𑆴𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆵 𑆱𑆶𑆢𑆸𑆞𑆼 𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆶𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆼 𑇅
𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆴𑆮𑆴𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀𑆑𑆼𑆮𑆬𑆠𑆳𑆖𑆴𑆫𑆳𑆠𑇀 𑇆𑇑𑇙𑇆

स्वपरिज्ञप्तिविश्रान्ती सुदृढे यस्य सुस्फुटे ।
तस्य वृत्तिविमुक्तस्य भवेत्केवलताचिरात् ॥१९॥

Svaparijñaptiviśrāntī sudṛḍhe yasya susphuṭe |
Tasya vṛttivimuktasya bhavetkevalatācirāt || 19 ||

Annak, (aki) tasya megszabadult a változásoktól vṛtti-vimuktasya, az ‘Egyedül levés’ állapota kevala-tā hamar acirāt eléretik bhavet, amikor yasya saját Énjének Megértése sva-pari-jñapti… ragyog susphuṭe (, és) a benne Nyugvás…viśrāntī stabil sudṛḍhe. || 19 ||

𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆲𑆟𑆱𑆁𑆱𑇀𑆑𑆳𑆫𑆠𑆴𑆫𑆱𑇀𑆑𑆳𑆫𑆽𑆑𑆖𑆼𑆠𑆱𑆳𑆩𑇀 𑇅
𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆴𑆰𑇀𑆜𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆩𑆾𑆑𑇀𑆰𑆬𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆵𑆫𑇀𑆤 𑆢𑆶𑆫𑇀𑆬𑆨𑆳 𑇆𑇒𑇐𑇆

ग्राह्यग्रहणसंस्कारतिरस्कारैकचेतसाम् ।
योगिनां स्वात्मनिष्ठानां मोक्षलक्ष्मीर्न दुर्लभा ॥२०॥

Grāhyagrahaṇasaṃskāratiraskāraikacetasām |
Yogināṃ svātmaniṣṭhānāṃ mokṣalakṣmīrna durlabhā || 20 ||

Azon yogin-ok számára yoginām, (akik) Tudatossága nem tesz mást, mint az objektum és a kogníció aktusa látens benyomásának elrejtése grāhya-grahaṇa-saṃskāra-tiraskāra-eka-cetasām (, és következésképp) saját Énjükben nyugszanak sva-ātmā-niṣṭhānām, a Felszabadulás Ajándékát mokṣa-lakṣmīḥ nem na nehéz elérni durlabhā. || 20 ||

𑆬𑆧𑇀𑆣𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆳 𑆑𑇀𑆬𑆼𑆯𑆱𑆤𑇀𑆠𑆠𑆴𑆂 𑇅
𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆠𑆳 𑆨𑆓𑇀𑆤𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆡𑆾𑇁 𑆱𑇀𑆩𑆴 𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇒𑇑𑇆

लब्धा स्वरूपविश्रान्तिर्निर्वृत्ता क्लेशसन्ततिः ।
ग्राह्यग्राहकता भग्ना स्वरूपस्थोऽ स्मि संस्थितः ॥२१॥

Labdhā svarūpaviśrāntirnirvṛttā kleśasantatiḥ |
Grāhyagrāhakatā bhagnā svarūpastho' smi saṃsthitaḥ || 21 ||

Elérvén labdhā a saját Esszenciális Természetemben Nyugvás (állapotát) svarūpa-viśrāntiḥ, a gyötrelmek folyása kleśa-santatiḥ véget ér nirvṛttā, szubjektum és objektum (dualitásának) kondíciója grāhya-grāhaka-tā összetörik bhagnā, (és) Én asmi megmaradok saṃsthitaḥ saját Esszenciális természetemben Állva sva-rūpa-sthaḥ. || 21 ||

𑆃𑆨𑆼𑆢𑆧𑆾𑆣𑆱𑆁𑆧𑆾𑆣𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆩𑇀 𑇅
𑆮𑇀𑆪𑆶𑆠𑇀𑆡𑆴𑆠𑆂 𑆱𑆤𑇀𑆤𑆴𑆫𑆶𑆢𑇀𑆣𑆾 𑆮𑆳 𑆬𑆨𑆠𑆼 𑆪𑆂 𑆱 𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆮𑆴𑆠𑇀 𑇆𑇒𑇒𑇆

अभेदबोधसंबोधस्वरूपानुभवस्थितिम् ।
व्युत्थितः सन्निरुद्धो वा लभते यः स तत्त्ववित् ॥२२॥

Abhedabodhasaṃbodhasvarūpānubhavasthitim |
Vyutthitaḥ sanniruddho vā labhate yaḥ sa tattvavit || 22 ||

Még ha valaki saḥyaḥ meg is reked (spirituális fejlődésében) sam-ni-ruddhaḥ (az ő mentális) nyugtalansága miatt --szó szerint: mivel ő roppant sokféle véleménnyel bír-- vyutthitaḥ, a Valóság Tudójává (válik) tattva-vit (amint) eléri labhate saját Esszenciális Természetének közvetlen tapasztalatában szilárdan állás (állapotát), ami a ‘Non-dualitás Éberségével’ kapcsolatos Megvilágosodás abheda-bodha-saṃbodha-sva-rūpa-anubhava-sthitim. || 22 ||

𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆳𑆱𑇀𑆮𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆱𑆶 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆫𑇀𑆤𑆽𑆮 𑆬𑆶𑆥𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅
𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆑𑆴𑆁 𑆤𑆳𑆩 𑆑𑆶𑆫𑇀𑆮𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆨𑇀𑆫𑆩𑆟𑆮𑆴𑆨𑇀𑆫𑆩𑆳𑆂 𑇆𑇒𑇓𑇆

यस्य सर्वास्ववस्थासु स्वस्थितिर्नैव लुप्यते ।
तस्य किं नाम कुर्वन्ति शास्त्रभ्रमणविभ्रमाः ॥२३॥

Yasya sarvāsvavasthāsu svasthitirnaiva lupyate |
Tasya kiṃ nāma kurvanti śāstrabhramaṇavibhramāḥ || 23 ||

Annak számára tasya, kinek yasya a saját Énjében nyugvás állapota sva-sthitiḥ sosem na…eva szűnik lupyate semmilyen sarvāsu helyzetben avasthāsu, mi értelme kim…nāma azon tetteknek kurvanti, (amit a) szövegekben bolyongástól zavarodottak (tesznek) śāstra-bhramaṇa-vibhramāḥ? || 23 ||

Megjegyzés:

Amikor valaki saját Énjében nyugszik, a mentális működés egyszerűen értéktelen, mégha a Szövegekben úszkál is.

𑆮𑆴𑆓𑆬𑆴𑆠𑆱𑆢𑆱𑆢𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆱𑆢𑆱𑆢𑇀𑆨𑇀𑆫𑆩𑆘𑆤𑆴𑆠𑆩𑆾𑆲𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳  𑇅
𑆘𑆵𑆮𑆤𑇀𑆤𑆥𑆴 𑆘𑆤𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼 𑆮𑆴𑆓𑆠𑆨𑆪𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑇆𑇒𑇔𑇆

विगलितसदसद्विकल्पसदसद्भ्रमजनितमोहमुक्तात्मा  ।
जीवन्नपि जनमध्ये विगतभयः सर्वदा योगी ॥२४॥

Vigalitasadasadvikalpasadasadbhramajanitamohamuktātmā  |
Jīvannapi janamadhye vigatabhayaḥ sarvadā yogī || 24 ||

(Valaki akit) jellemez a ‘szabad vagyok az illúziótól’ (ébersége, mely illúzió) a létezés és nem létezés állapotaival kapcsolatos zavarodottságból jön létre, ami a létről és nem létről formált gondolataiból születik vigalita-sat-asat-vikalpa-sat-asat-bhrama-janita-moha-mukta-ātmā,  egy yogī yogī (, aki) mindig sarva-dā félelem nélküli vigatabhayaḥ, mégha api átlagemberek közt jana-madhye él (is) jīvat. || 24 ||

𑆤𑆴𑆫𑆱𑇀𑆠𑆑𑆫𑆟𑆾 𑆪𑆼𑆤 𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆂 𑆱𑆼𑆮𑆴𑆠𑆂 𑆱𑆑𑆸𑆠𑇀 𑇅
𑆥𑆫𑆂 𑆱𑆳𑆑𑇀𑆰𑆳𑆠𑇀𑆑𑆸𑆠𑆱𑇀𑆠𑆼𑆤 𑆖𑆫𑆴𑆠𑆳𑆫𑇀𑆡𑆼𑆤 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳 𑇆𑇒𑇕𑇆

निरस्तकरणो येन समाधिः सेवितः सकृत् ।
परः साक्षात्कृतस्तेन चरितार्थेन योगिना ॥२५॥

Nirastakaraṇo yena samādhiḥ sevitaḥ sakṛt |
Paraḥ sākṣātkṛtastena caritārthena yoginā || 25 ||

A Samādhi samādhiḥ (melyben) az érzékek elutasítottak --azaz átlátszóvá váltak-- nirasta-karaṇaḥ hirtelen sakṛt meglátogatott sevitaḥ a yogin által yoginā aki yena a célt elérte carita-arthena. Ezen keresztül tena, a Legfőbb paraḥ tisztán a szeme elé lett helyezve sākṣāt-kṛtaḥ. || 25 ||

𑆃𑆲𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑇀𑆪𑆱𑆩𑇀𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆂 𑆱𑆁𑆓𑆸𑆲𑇀𑆪 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆠𑆂 𑇅
𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆂 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆤𑆴𑆰𑇀𑆜𑆂 𑆱𑆤𑇀𑆪𑆳𑆮𑆠𑇀𑆱𑆳𑆢𑆳𑆯𑆴𑆮𑆢𑇀𑆪𑆶𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇒𑇖𑇆

अहमात्मन्यसम्भिन्नः संगृह्य स्वप्रयत्नतः ।
प्रबुद्धः स्यात्स्वनिष्ठः सन्यावत्सादाशिवद्युतिः ॥२६॥

Ahamātmanyasambhinnaḥ saṃgṛhya svaprayatnataḥ |
Prabuddhaḥ syātsvaniṣṭhaḥ sanyāvatsādāśivadyutiḥ || 26 ||

Az ‘Aham’ vagy ‘Én vagyok’ Természetének aham-ātmani az egyén folyamatos erőfeszítése (, hogy pusztán saját Tudatosságában legyen megalapozva) általi sva-prayatnataḥ megértése után saṃgṛhya, (egy ilyen) prabuddha vagy részlegesen felébredett prabuddhaḥ folyton asambhinnaḥ saját Énjében sva kell syāt nyugodjon niṣṭhaḥ, míg yāvat az Örök Śiva Igazi Ragyogása (eléretik) san…sādā-śiva-dyutiḥ. || 26 ||

𑆤𑆴𑆫𑆱𑇀𑆠𑆱𑆫𑇀𑆮𑆳𑆫𑇀𑆡𑆤𑆴𑆫𑆁𑆯𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆵 𑆱𑆑𑆸𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆴 𑆬𑆧𑇀𑆣𑆬𑆳𑆨𑆂 𑇅
𑆱𑆩𑇀𑆪𑆕𑇀𑆤𑆴𑆧𑆾𑆣𑆽𑆑𑆥𑆫𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆤𑆴𑆰𑇀𑆜𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆑𑆚𑇀𑆖𑆶𑆑𑆁 𑆲𑆤𑇀𑆠 𑆘𑆲𑆳𑆠𑆴 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑇆𑇒𑇗𑇆

निरस्तसर्वार्थनिरंशवृत्तिर्ज्ञानी सकृत्स्वात्मनि लब्धलाभः ।
सम्यङ्निबोधैकपरः स्वनिष्ठः स्वकञ्चुकं हन्त जहाति योगी ॥२७॥

Nirastasarvārthaniraṃśavṛttirjñānī sakṛtsvātmani labdhalābhaḥ |
Samyaṅnibodhaikaparaḥ svaniṣṭhaḥ svakañcukaṃ hanta jahāti yogī || 27 ||

Jñānī jñānī az, (aki) hirtelen sakṛt elérte labdha saját Énjét sva-ātmani (és) elégedetté vált (vele) lābhaḥ (, és) úgy látszik (mint az állapot) minden fokozaton túl, (mivel ez) az összes objektum elpusztítása nirasta-sarva-artha-niraṃśa-vṛttiḥ. Egy Yogī, ó! yogī…hanta valaki (, aki) saját Énjében nyugszik sva-niṣṭhaḥ (, és akit) csupán a Teljes Megértés érdekel samyak-nibodha-eka-paraḥ. (Ennek érdekében egy yogin végül) eldobja jahāti saját limitációjának burkait sva-kañcukam. || 27 ||

𑆮𑆳𑆓𑆤𑆶𑆨𑆮𑆱𑆢𑇀𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆱𑇀𑆠𑆴 𑆤𑆴𑆫𑆤𑇀𑆠𑆫𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆠𑆿  𑇅
𑆠𑆱𑇀𑆪𑆾𑆥𑆢𑆼𑆯𑆑𑆫𑆟𑆁 𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑆴𑆰𑇀𑆪𑆼𑆰𑆶 𑆧𑆾𑆣𑆤𑆁 𑆱𑆩𑇀𑆪𑆑𑇀 𑇆𑇒𑇘𑇆

वागनुभवसद्युक्तिर्यस्यास्ति निरन्तरं स्वसंवित्तौ  ।
तस्योपदेशकरणं युक्तं शिष्येषु बोधनं सम्यक् ॥२८॥

Vāganubhavasadyuktiryasyāsti nirantaraṃ svasaṃvittau  |
Tasyopadeśakaraṇaṃ yuktaṃ śiṣyeṣu bodhanaṃ samyak || 28 ||

Akinek tasya a Beszéd Közvetlen Tapasztalatának helyes megértése vāk-anubhava-sat-yuktiḥ állandóan nirantaram saját Tudatosságában sva-saṃvittau ragyog asti, annak yasya instrukciója upadeśa-karaṇam tökéletesen samyak alkalmas yuktam hogy felébressze bodhanam a tanítványokat śiṣyeṣu. || 28 ||

𑆤𑆽𑆫𑇀𑆮𑆳𑆱𑆤𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆧𑆾𑆣𑆳𑆠𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆳𑆢𑆳𑆯𑆳𑆨𑆴𑆩𑆳𑆤𑆪𑆾𑆂 𑇅
𑆱𑆢𑆱𑆠𑇀𑆥𑆢𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆳𑆤𑇀𑆤 𑆥𑆶𑆤𑆫𑇀𑆮𑆴𑆓𑇀𑆫𑆲𑆓𑇀𑆫𑆲𑆂 𑇆𑇒𑇙𑇆

नैर्वासन्यात्स्वसंबोधात्त्यागादाशाभिमानयोः ।
सदसत्पदविच्छेदान्न पुनर्विग्रहग्रहः ॥२९॥

Nairvāsanyātsvasaṃbodhāttyāgādāśābhimānayoḥ |
Sadasatpadavicchedānna punarvigrahagrahaḥ || 29 ||

A vāsanā-któl vagy benyomásoktól mentes állapotból nairvāsanyāt, az egyén saját felébredéséből sva-saṃbodhāt és az elvárások és büszkeség āśā-abhimānayoḥ feladásából tyāgāt, (valamint) a létezés (és) nemlétezés állapotainak elvágásából sat-asat-pada-vicchedāt, az elválasztottság érzete vigraha-grahaḥ sosem na (tárul fel) újra punar. || 29 ||

𑆄𑆯𑇀𑆮𑆱𑇀𑆠𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂𑆑𑆫𑆟𑆂 𑆑𑇀𑆰𑆵𑆟𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆬𑆳𑆨𑆫𑆠𑆂  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆳𑆩𑆸𑆠𑆠𑆸𑆥𑇀𑆠𑆂 𑆑𑆽𑆮𑆬𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆳𑆠𑆴 𑆖𑆫𑆴𑆠𑆳𑆫𑇀𑆡𑆂 𑇆𑇓𑇐𑇆

आश्वस्तान्तःकरणः क्षीणविकल्पः स्वरूपलाभरतः  ।
स्वानुभवामृततृप्तः कैवल्यं याति चरितार्थः ॥३०॥

Āśvastāntaḥkaraṇaḥ kṣīṇavikalpaḥ svarūpalābharataḥ  |
Svānubhavāmṛtatṛptaḥ kaivalyaṃ yāti caritārthaḥ || 30 ||

(Akinek) gondolatai elpusztítottak kṣīṇa-vikalpaḥ (és) belső pszichikai szervei hálásak és meggyőzöttek āśvasta-antar-karaṇaḥ, (és) elragadtatott az egyén saját Esszenciális Természetének elérésétől svarūpa-lābha-rataḥ, (ugyanakkor) elégedett az egyén saját Megnyilvánulásának Nektárjával sva-anubhava-amṛta-tṛptaḥ, (és ebből kifolyólag) eléri yāti a Felszabadulást kaivalyam, (az) eléri célját avagy sikeres (spirituális útján) carita-arthaḥ. || 30 ||

𑆅𑆠𑇀𑆡𑆩𑆶𑆥𑆼𑆪𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑆿 𑆮𑆴𑆓𑆠𑆩𑆬𑆳 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆑𑆳 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆳 𑇅
𑆑𑆽𑆮𑆬𑇀𑆪𑆨𑆷𑆠𑆴𑆘𑆤𑆤𑆵 𑆱𑇀𑆮𑆧𑆾𑆣𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆫𑇀𑆩𑆪𑆳 𑆓𑆢𑆴𑆠𑆳 𑇆𑇓𑇑𑇆

इत्थमुपेयप्राप्तौ विगतमला चित्प्रकाशिका सत्या ।
कैवल्यभूतिजननी स्वबोधसिद्धिर्मया गदिता ॥३१॥

Itthamupeyaprāptau vigatamalā citprakāśikā satyā |
Kaivalyabhūtijananī svabodhasiddhirmayā gaditā || 31 ||

Eképp ittham, a (Végső Felszabadulás) Céljának elérése közben upeya-prāptau, Én megszereztem mayā az Igazságot (Mely) Feltárja a Tudatosságot satyā…cit-prakāśikā (és) mentes (minden) tisztátalanságtól vigata-malā. (Az, ami úgy) nevezett gaditā, mint az egyén saját Tudatosságának elérése sva-bodha-siddhiḥ, a Felszabadulás Létezését generálja kaivalya-bhūti-jananī. || 31 ||

𑆪𑆼𑆤𑆾𑆥𑆢𑆼𑆯𑆼𑆤 𑆤𑆬𑆧𑇀𑆣𑆬𑆳𑆨𑆾 𑆨𑆮𑆠𑇀𑆪𑆬𑆁 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆢𑆾𑆰𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆂 𑇅
𑆠𑆼𑆤𑆾𑆥𑆢𑆼𑆯𑆼𑆤 𑆤𑆱𑆁𑆯𑆪𑆼𑆤 𑆑𑆴𑆁 𑆤𑆳𑆩 𑆑𑆶𑆫𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆧𑆲𑆶𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆥𑆳𑆜𑆵 𑇆𑇓𑇒𑇆

येनोपदेशेन नलब्धलाभो भवत्यलं संशयदोषमुक्तः ।
तेनोपदेशेन नसंशयेन किं नाम कुर्याद्बहुशास्त्रपाठी ॥३२॥

Yenopadeśena nalabdhalābho bhavatyalaṃ saṃśayadoṣamuktaḥ |
Tenopadeśena nasaṃśayena kiṃ nāma kuryādbahuśāstrapāṭhī || 32 ||

Eképp kim…nāma, valakinek aki a Szövegeket tanulmányozza bahu-śāstra-pāṭhī -kétség saṃśayena kívül na - meg kell ragadnia kuryāt az Útmutatást tena…upadeśena…upadeśena mely által yena valaki (aki) még nem na érte el célját labdha-lābhaḥ, képes alam (azzá) válni bhavati (aki) a kétségek sötétjéből megszabadult saṃśaya-doṣa-muktaḥ. || 32 ||

𑆃𑆯𑆼𑆰𑆑𑆸𑆠𑆩𑆕𑇀𑆓𑆬𑆁 𑆮𑆴𑆮𑆴𑆣𑆑𑆫𑇀𑆩𑆢𑆳𑆮𑆳𑆤𑆬𑆁
𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆥𑆢𑆢𑆫𑇀𑆯𑆑𑆁 𑆱𑆑𑆬𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆩𑇀 𑇅

𑆱𑆩𑆱𑇀𑆠𑆱𑆶𑆒𑆩𑆤𑇀𑆢𑆴𑆫𑆁 𑆮𑆴𑆮𑆴𑆣𑆢𑆶𑆂𑆒𑆩𑆷𑆬𑆖𑇀𑆗𑆴𑆢𑆼
𑆤𑆩𑆳𑆩𑇀𑆪𑆱𑆩𑆱𑆶𑆤𑇀𑆢𑆫𑆁 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆩𑆶𑆒𑆾𑆥𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇓𑇓𑇆

अशेषकृतमङ्गलं विविधकर्मदावानलं
स्वरूपपददर्शकं सकलकल्पनावर्जितम् ।

समस्तसुखमन्दिरं विविधदुःखमूलच्छिदे
नमाम्यसमसुन्दरं गुरुमुखोपदिष्टं शिवम् ॥३३॥

Aśeṣakṛtamaṅgalaṃ vividhakarmadāvānalaṃ
Svarūpapadadarśakaṃ sakalakalpanāvarjitam |

Samastasukhamandiraṃ vividhaduḥkhamūlacchide
Namāmyasamasundaraṃ gurumukhopadiṣṭaṃ śivam || 33 ||

Meghajolok namāmi azon Śiva előtt śivam (Aki) Páratlan Szépség asama-sundaram, (és) a teljes produktum Boldogsága aśeṣa-kṛta-maṅgalam, (Aki,) elvágván a bánat gyökerét vividha-duḥkha-mūla-acchide (, Ragyog mint) a Mindent Átható Öröm Temploma samasta-sukha-mandiram, (és) az Egyetlen (Aki) megvilágítja az egyén saját Esszenciális Természetét svarūpa-pada-darśakam, (ami) mentes a képzelgések sokféleségétől sakala-kalpanā-varjitam. (Ő) a különféle tetteket Felemésztő Tűz vividha-karma-dāvānalam, (és Ő) az akiről a Guru Szája tanított (engem) guru-mukha-upadiṣṭam.  || 33 ||

𑇆 𑆅𑆠𑆴 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆨𑆛𑇀𑆛𑆨𑆷𑆠𑆴𑆮𑆴𑆫𑆖𑆴𑆠𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆧𑆾𑆣𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆱𑇀𑆱𑆩𑆳𑆥𑇀𑆠𑆳 𑇆

॥ इति श्रीभट्टभूतिविरचिता स्वबोधसिद्धिस्समाप्ता ॥

 || Iti śrībhaṭṭabhūtiviracitā svabodhasiddhissamāptā ||

Ez iti a ‘Svabodhasiddhiḥ’ vagy ‘Az egyén saját Tudatosságának elérése’ sva-bodha-siddhiḥ, (melyet) a tiszteletreméltó Bhūti írt śrī-bhaṭṭa-bhūti-viracitā, elkészült samāptā. ||

Fordította angolról David Paricārakaḥ
loading...