Mahānaya

Śivasūtralaghuvṛttiḥ

A Śivasūtra-k rövid kommentárja

Durvāsāḥ

Első Fejezet

𑆃𑆡 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆂

अथ प्रथमोल्लासः

Atha prathamollāsaḥ

Az Első Kiáradás (prathama-ullāsaḥ) elkezdődik (atha)

𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆼 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆨𑆳𑆮𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆂 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆳𑆮𑆼𑆯𑆪𑆾𑆓𑆠𑆂𑇆

प्रथमोल्लासे निर्विकल्पभावः प्रकाशितः शाम्भवावेशयोगतः॥

Prathamollāse nirvikalpabhāvaḥ prakāśitaḥ śāmbhavāveśayogataḥ ||

A (Śivasūtra-k) első Kiáradásában (prathama-ullāse) kifejtésre kerül (prakāśitaḥ) a ‘Śāmbhavāveśa’ vagy ‘Śāmbhava Behatolása’ által (bekövetkező) (śāmbhava-āveśa-yogataḥ) ‘Gondolatmentes állapot’ (nirvikalpa-bhāvaḥ). ||

𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑇆𑇑/𑇑𑇆

चैतन्यमात्मा ॥१/१॥

Caitanyamātmā || 1/1 ||

A Tudatosság (caitanyam) az (egyén saját) Énje (ātmā) || 1/1 ||

𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆩𑆴𑆲 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆠𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑆾𑆩𑆶𑆒𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆠𑆶 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆾𑆠𑇀𑆠𑆵𑆫𑇀𑆟𑆳 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆠𑇀𑆫
𑆥𑆫𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆖𑆳𑆥𑆫𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆼𑆠𑆴 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳 𑆤𑆽𑆮𑆳𑆱𑇀𑆠𑆴 𑇅 𑆍𑆠𑆖𑇀𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆁
𑆠𑆳𑆫𑆠𑆩𑇀𑆪𑆮𑆴𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆩𑆥𑆴 𑆠𑆳𑆫𑆠𑆩𑇀𑆪𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆢𑇀𑆓𑆠𑆩𑇀 𑇅 𑆢𑆼𑆲𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳𑆮𑆥𑆴 𑆢𑆼𑆲𑆳𑆠𑆵𑆠𑆁
𑆠𑆠𑇀𑆫𑆽𑆮 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆢𑆼𑆲𑆥𑇀𑆫𑆥𑆚𑇀𑆖𑆮𑆢𑇀𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑇅 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆁 𑆠𑆶 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆫𑆷𑆥𑆴
𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆠𑆳𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆠𑆖𑇀𑆖𑆴𑆢𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆱𑆳𑆓𑆫 𑆅𑆠𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆪𑆯𑇀𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆇𑆖𑇀𑆪𑆠 𑆅𑆲
𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆖𑇀𑆗𑆴𑆮𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆼𑆰𑆶 𑇅 𑆄𑆠𑇀𑆩𑆳𑆤𑆶𑆨𑆷𑆪𑆠𑆼 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳 𑆪𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆨𑆶𑆮 𑆇𑆢𑆪𑆯𑇀𑆖 𑆨𑆷𑆥𑆳𑆠𑆂 𑆱𑆩𑆳
𑆪𑆠 𑆄𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆤 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆾 𑆤 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆴𑆑𑆶𑆬𑆩𑆴𑆖𑇀𑆗𑆳𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁
𑆠𑆖𑇀𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆳𑆤𑇀𑆤 𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆩𑇀 𑇅 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆩𑆢𑇀𑆫𑇀𑆰𑇀𑆪𑆩𑆥𑆴 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆖𑆑𑇀𑆰𑆟𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫
𑆱𑆫𑇀𑆮𑆱𑇀𑆥𑆫𑇀𑆯𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆲𑆱𑇀𑆠𑆼𑆤 𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑆼𑆓𑆳𑆨𑇀𑆪𑆳𑆱𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆽𑆮𑆁
𑆑𑆿𑆬𑆴𑆑𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆫𑆷𑆥𑆑𑆁 𑆱𑆴𑆠𑆠𑆫𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆩𑇀 𑇅 𑆩𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆖 𑆩𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁
𑆖𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆩𑆣𑇀𑆪𑆤𑆳𑆝𑇀𑆪𑆳𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆁 𑆖 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆨𑆳𑆮𑆳𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆠𑆶 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆼
𑆥𑆳𑆠𑆤𑆁 𑆖𑆼𑆠𑇀𑆪𑆳𑆢𑆴𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳 𑆤 𑆱𑆤𑇀𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆳𑆤𑆴 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆓𑆠𑆳𑆤𑆴 𑆠𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆳𑆤𑆴
𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆠𑆂 𑇅 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆳𑆲𑆁𑆨𑆳𑆮𑆫𑆷𑆥𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆩𑆴𑆲
𑆠𑆢𑆼𑆑𑆖𑆼𑆠𑆤𑆳𑆯𑆳𑆤𑇀𑆠𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆩𑆼𑆮 𑇆𑇑𑇆

चैतन्यमिह पूर्णत्वात्मकं सर्वतोमुखं विश्वात्मिका तु विश्वोत्तीर्णा संविद्यत्र
परावस्था चापरावस्थेति कल्पना नैवास्ति । एतच्चैतन्यं व्यापकं
तारतम्यविवर्जितमपि तारतम्यत्वं तद्गतम् । देहस्थितावपि देहातीतं
तत्रैव ग्राह्यं स्वदेहप्रपञ्चवद्विभाति । निर्विकल्पं तु चिन्तारूपि
स्वतन्त्रतारूपं तच्चिदपरिमितसागर इत्यात्मा यश्चैतन्यमिति उच्यत इह
श्रीमच्छिवसूत्रेषु । आत्मानुभूयते योगिना यस्मै भुव उदयश्च भूपातः समा
यत आत्मा न ग्राह्यो न ग्राहकस्तु सर्ववृत्तिकुलमिच्छाज्ञानक्रियात्मकं
तच्चैतन्यरूपान्न च्युतम् । चैतन्यमद्र्ष्यमपि तद्विचक्षणं सर्वत्र
सर्वस्पर्शनात्मकं सामरस्यहस्तेन कश्चिद्वेगाभ्यासं विनैवं
कौलिकसिद्धिरूपकं सिततरसंवित्स्वरूपम् । मदात्मा च मत्स्वरूपं
चान्तःप्रवेशो मध्यनाड्यामुत्थानं च निर्विकल्पभावाच्युतरूपं तु विकल्पने
पातनं चेत्यादिसंशया न सन्ति । तानि चैतन्यस्वरूपगतानि तदात्मकानि
तत्त्वतः । व्यापिकपूर्णाहंभावरूपचैतन्यमिति परमेश्वरतत्त्वमिह
तदेकचेतनाशान्तस्वरूपमेव ॥१॥

Caitanyamiha pūrṇatvātmakaṃ sarvatomukhaṃ viśvātmikā tu viśvottīrṇā saṃvidyatra parāvasthā cāparāvastheti kalpanā naivāsti | Etaccaitanyaṃ vyāpakaṃ tāratamyavivarjitamapi tāratamyatvaṃ tadgatam | Dehasthitāvapi dehātītaṃ tatraiva grāhyaṃ svadehaprapañcavadvibhāti | Nirvikalpaṃ tu cintārūpi svatantratārūpaṃ taccidaparimitasāgara ityātmā yaścaitanyamiti ucyata iha śrīmacchivasūtreṣu | Ātmānubhūyate yoginā yasmai bhuva udayaśca bhūpātaḥ samā yata ātmā na grāhyo na grāhakastu sarvavṛttikulamicchājñānakriyātmakaṃ taccaitanyarūpānna cyutam | Caitanyamadrṣyamapi tadvicakṣaṇaṃ sarvatra sarvasparśanātmakaṃ sāmarasyahastena kaścidvegābhyāsaṃ vinaivaṃ kaulikasiddhirūpakaṃ sitatarasaṃvitsvarūpam | Madātmā ca matsvarūpaṃ cāntaḥpraveśo madhyanāḍyāmutthānaṃ ca nirvikalpabhāvācyutarūpaṃ tu vikalpane pātanaṃ cetyādisaṃśayā na santi | Tāni caitanyasvarūpagatāni tadātmakāni tattvataḥ | Vyāpikapūrṇāhaṃbhāvarūpacaitanyamiti parameśvaratattvamiha tadekacetanāśāntasvarūpameva || 1 ||

Itt (iha) a Caitanyam-ot (caitanyam) a ‘Pūrṇatva’ vagy ‘Teljesség’ jellemzi (pūrṇatva-ātmakam). Minden irányba néző (sarvatomukham), Tudatosság (saṃvit), (Ami) immanens az univerzumban (viśva-ātmikā), de egyúttal transzcendálja is azt (viśva-uttīrṇā), ahol (yatra) nem léteznek (na…eva…asti) (olyan) képzetek (kalpanā…iti) (, mint) ‘legfőbb állapot’ (parā-avasthā) és (ca) ‘alacsony állapot’ (aparāvasthā). Ez (etat) a Caitanyam (caitanyam) Mindent-átható (vyāpakam), (és) bár (api) mentes a ‘több vagy kevesebb’ koncepciójától (tāratamya-vivarjitam), (még) a ‘több vagy kevesebb’ (koncepciója) (tāratamyatvam) is Ebben nyilvánul meg (tat-gatam). Túl van a testen (deha-atītam), még (api) a test jelenléte közben is (deha-sthitau), és ott (, a test jelenléte közben) (tatra…eva), az objektumok (grāhyam) az egyén saját Testének Kiterjedéseként (sva-deha-prapañca-vat) nyilvánulnak meg (vibhāti). Gondolatmentes (tat…nirvikalpam), de (mégis) (tu) a gondolatok formáját ölti (cintā-rūpi), (mivel Ez) a Szabadság Maga (svatantra-tā-rūpam). Az Ātmā (ātmā) a (iti) Tudatosság Korlátlan Óceánja (cit-aparimita-sāgaraḥ), Amit (yaḥ) Caitanyam-nak (caitanyam) nevezünk (iti…ucyate) itt (iha), a Legtiszteletreméltóbb Śivasūtra-kban (śrīmat-śiva-sūtreṣu). (Ezt) az Ātmā-t vagy Valóságot (ātmā) azok a yogin-ok (yoginā) tapasztalják meg (anubhūyate), akik számára (yasmai) a ‘felemelkedés (udayaḥ) a világból (bhuvaḥ)’ és (ca) a ‘világba zuhanás’ (bhū-pātaḥ) egy és ugyanaz (samāḥ), hiszen (yataḥ) az Ātmā (ātmā) nem (na) valami megragadható (grāhyaḥ), de nem (na) is az, aki megragad (grāhakaḥ), hiszen (tu) Ez (tat) az Összessége vagy Teljessége minden aktivitásnak (sarva-vṛtti-kulam), melyet az Akarat, Tudás és Cselekvés jellemez (icchā-jñāna-kriyā-ātmakam), (ami) soha nem zuhan ki (na cyutam) a Caitanyam (vagy Univerzális Tudatosság) Természetéből (caitanya-rūpāt). (Egy ilyen) Caitanyam (caitanyam) bár (api) nem tapasztalható (adrṣyam), mégis (tat) mindenhol (sarvatra) látható (vicakṣaṇam), mivel ‘mindennel kapcsolatban van’ --vagyis mindent megérint-- (sarva-sparśana-ātmakam) az ‘Egység kezeivel’ (sāmarasya-hastena) anélkül, hogy bármilyen tett véghezvitelére szüksége lenne (kaścit-vega-abhyāsam…vinā). Ily módon (evam), (a Caitanyam Maga) a Totalitás Elérésének Formát Öltése (kaulika-siddhi-rūpakam), a (tat) Makulátlan Tudatosság Esszenciális Természete (sitatara-saṃvit-svarūpam). Oly kétségek, mint (ca…iti-ādi-saṃśayāḥ…ca…ca…ca): “Saját Énem” (mad-ātmā), “Saját Esszenciális Természetem” (mat-svarūpam), “Bepillantás” (antaḥ-praveśaḥ), “Felemelkedés a suṣumṇā-n keresztül” (madhya-nāḍyām…utthānam), “Kiesés a gondolatmentes állapotból” (nirvikalpa-bhāva-acyuta-rūpam) vagy (tu) “Elmerülés a gondolatokban”, stb. (vikalpane…pātanam) nem léteznek (na…santi) (a Caitanyam-ban, mivel) mindezek (tāni) az egyén saját Esszenciális Természetében öltenek formát (, melyet Caitanyam-nak neveznek) (caitanya-svarūpa-gatāni), (tehát) valójában (tattvataḥ) Abból állnak --vagyis Caitanyam-ból, mivel az előbbiek az Úr Játéka, és nem a Vele kapcsolatos kétségek-- (tat-ātmakāni). Itt (iha) a Legfőbb Úr Valósága (parama-īśvara-tattvam) a (iti) Caitanyam (, Ami) a Mindent-átható Tökéletes Én-ség Természete (vyāpika-pūrṇa-ahaṃbhāva-rūpa-caitanyam), (mivel) Ez (tat) egyszerűen (eva) az Egyedüli Tudatos Létező Békés Eredendő Valósága (eka-cetanā-śānta-svarūpam). || 1/1 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑇆𑇑/𑇒𑇆

ज्ञानं बन्धः ॥१/२॥

Jñānaṃ bandhaḥ || 1/2 ||

A (duális) tudás (jñānam) kötöttség (bandhaḥ) || 1/2 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆴𑆲 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆓𑆠𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮 𑆍𑆮 𑆢𑇀𑆮𑆽𑆠𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆬𑆵𑆬𑆪𑆾𑆢𑆴𑆠𑆁
𑆩𑆳𑆠𑆸𑆩𑆼𑆪𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆫𑆠𑆴 𑆧𑆳𑆲𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆠𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆥𑆫𑆨𑆳𑆮𑆤𑆁
𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑆴𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇑/𑇒𑇆

ज्ञानमिह चैतन्यगतपरिमितानुभव एव द्वैतलक्षणं परमेश्वरलीलयोदितं
मातृमेयभावेन । तत्र विश्वं प्रसरति बाह्यरूपता स्वपरभावनं
क्षोभात्मकमित्युच्यते ॥१/२॥

Jñānamiha caitanyagataparimitānubhava eva dvaitalakṣaṇaṃ parameśvaralīlayoditaṃ mātṛmeyabhāvena | Tatra viśvaṃ prasarati bāhyarūpatā svaparabhāvanaṃ kṣobhātmakamityucyate || 1/2 ||

A Jñāna-t avagy Tudást (jñānam) jelen esetben (iha) a dualitás jellemzi (dvaita-lakṣaṇam), (és) kizárólag (eva) (azt) a korlátolt tapasztalást (jelenti, ami) a Caitanyam-ban nyilvánul meg (caitanya-gata-parimita-anubhavaḥ) (és) a Legfőbb úr Játéka által (parama-īśvara-līlayā) tárul fel (uditam) a szubjektum és objektum (dualitásának) formájában (mātṛ-meya-bhāvena). Itt (tatra), az univerzum (viśvam) a ‘külsőség’ formájában (bāhya-rūpatā). nyilvánul meg (prasarati). (Ez egy) képzelgés az ‘énről’ és ‘másokról’ (sva-para-bhāvanam), (és ezt) nevezik (iti…ucyate) zavarodottságnak (kṣobha-ātmakam). || 1/2 ||

𑆪𑆾𑆤𑆴𑆮𑆫𑇀𑆓𑆂 𑆑𑆬𑆳𑆯𑆫𑆵𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇓𑇆

योनिवर्गः कलाशरीरम् ॥१/३॥

Yonivargaḥ kalāśarīram || 1/3 ||

A Forrásban megnyilvánuló ‘dolgok’ sokasága (yoni-vargaḥ)
 (alkotja) a részekre osztottság testét (kalā-śarīram) || 1/3 ||

𑆄𑆨𑆳𑆱𑆲𑆼𑆠𑆶𑆫𑆴𑆠𑆴 𑆪𑆾𑆤𑆴𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳 𑆮𑆫𑇀𑆓𑆾 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆾𑆢𑆴𑆠𑆂 𑆑𑆬𑆳𑆫𑆷𑆥𑆴 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆩𑇀 𑇅
𑆃𑆠𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑆮𑆴𑆑𑆳𑆫𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆠𑆡𑆽𑆮 𑆠𑆫𑆁𑆓𑆳𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆥𑆸𑆰𑇀𑆜𑆓𑆠𑆳𑆓𑆠𑆳𑆂 𑇅
𑆥𑆿𑆫𑇀𑆮𑆳𑆥𑆫𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆑𑆳𑆬𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑇅 𑆍𑆠𑆢𑇀𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑆳𑆮𑆯𑆳𑆘𑇀𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁
𑆩𑆳𑆠𑆸𑆩𑆳𑆤𑆩𑆼𑆪𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟𑆳𑆤𑆶𑆨𑆷𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇑/𑇓𑇆

आभासहेतुरिति योनिश्च तस्या वर्गो ज्ञानोदितः कलारूपि शरीरम् ।
अतस्तत्परमेशविकाररूपं तथैव तरंगाश्चित्समुद्रपृष्ठगतागताः ।
पौर्वापर्यरूपं कालात्मकं । एतद्भिन्नतावशाज्ज्ञानं
मातृमानमेयरूपेणानुभूयते ॥१/३॥

Ābhāsaheturiti yoniśca tasyā vargo jñānoditaḥ kalārūpi śarīram | Atastatparameśavikārarūpaṃ tathaiva taraṃgāścitsamudrapṛṣṭhagatāgatāḥ | Paurvāparyarūpaṃ kālātmakaṃ | Etadbhinnatāvaśājjñānaṃ mātṛmānameyarūpeṇānubhūyate || 1/3 ||

Az (univerzum) megnyilvánulásának vagy megjelenésének a Forrása (ābhāsa-hetuḥ) a Yoni, a (Tudatosság) Méhe (iti…yoniḥ), és (ca) az Ő (tasyāḥ) varga-jának vagy csoportjainak sokasága (vargaḥ) jelenik meg úgy, mint jñāna avagy korlátolt tapasztalás (jñāna-uditaḥ). (Ez) a test (śarīram) (, ami) a ‘részek’ formáját ölti (kalā-rūpi). Következésképpen (ataḥ), Ez a (tat) Legfőbb Úr (látszólagos) módosulása (parama-īśa-vikāra-rūpam), (ami) hasonlatos (tatha…eva) a hullámokhoz (taraṃgāḥ), melyek jönnek és mennek az óceán felszínén (cit-samudra-pṛṣṭha-gata-agatāḥ). Ez a megnyilvánulása a ‘korábbi’ és ‘későbbi’ (paurvāparya-rūpam) (koncepcióknak), melyet az Idő jellemez (kālā-ātmakam). Ezen megkülönböztetés hatása alatt (etat-bhinnatā-vaśāt) a korlátolt érzékelés (jñānam) a szubjektum, kogníció és objektum hármasának formájában (mātṛ-māna-meya-rūpeṇa) kerül megtapasztalásra (anubhūyate). || 1/3 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆳𑆣𑆴𑆰𑇀𑆜𑆳𑆤𑆁 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳 𑇆𑇑/𑇔𑇆

ज्ञानाधिष्ठानं मातृका ॥१/४॥

Jñānādhiṣṭhānaṃ mātṛkā || 1/4 ||

Mātṛkā vagy a betűk ereje (mātṛkā)
a (dualitás) tudásának alapja (jñānā-adhiṣṭhānam) || 1/4 ||

𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆳 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆩𑆳𑆠𑆸𑆮𑆫𑇀𑆓𑆨𑆳𑆮𑆂 𑇅 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆯𑆳𑆘𑇀𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆳𑆥𑆴𑆠𑆁
𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆩𑆳𑆥𑆤𑆪𑆾𑆓𑆠𑆾’ 𑆤𑆶𑆨𑆳𑆮𑆼 𑇅 𑆪𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆤𑆿 𑆑𑆬𑆳 𑆮𑆴𑆱𑆫𑇀𑆓𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆥𑆫𑇀𑆱𑆷𑆪𑆤𑇀𑆠𑆼
𑆑𑆮𑆫𑇀𑆓𑆳𑆢𑆴𑆮𑇀𑆪𑆚𑇀𑆘𑆤𑆳𑆤𑇀𑆩𑆼𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆳𑆤𑆤𑆶𑆱𑆼𑆮𑆪𑆠𑆴 𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆱𑇀𑆮𑆫𑆼𑆟 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳 𑇅 𑆍𑆮𑆁 𑆱𑆳
𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆼𑆤𑇀𑆣𑆤𑆫𑆷𑆥𑆯𑆧𑇀𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆑𑆳𑆫𑆴𑆑𑆳 𑆖 𑆮𑆳𑆖𑆑𑆮𑆳𑆖𑇀𑆪𑆿 𑆨𑆮𑆠𑆱𑇀𑆠𑆪𑆳 𑇅
𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆼𑆮𑆁 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆁 𑆠𑆢𑆼𑆮 𑆨𑆼𑆢𑆠𑆳 𑆠𑆡𑆽𑆮𑆾𑆫𑇀𑆩𑆵𑆟𑆳𑆁 𑆨𑆼𑆢𑆳 𑆪
𑆇𑆥𑆩𑆼𑆪𑆳𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆼𑆑𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳 𑇅 𑆍𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆥𑆤𑆼 𑆩𑆳𑆠𑆳 𑆱𑆁𑆓𑆶𑆥𑇀𑆠𑆾’ 𑆮𑆴𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆮𑆯𑆳𑆢𑇀𑆪𑆽𑆮𑆁
𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆳𑆣𑆴𑆰𑇀𑆜𑆳𑆤𑆁 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆠𑆢𑆳 𑇅 𑆍𑆠𑆱𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆯𑆴𑆮𑆤𑆳𑆡𑆾’ 𑆟𑆶𑆫𑇀𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆪𑆂
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆤𑇀𑆮𑆴𑆰𑇀𑆛𑆂 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆱𑆁𑆘𑇀𑆚𑆳 𑆪𑆠𑆂 𑆱𑆾’ 𑆤𑇀𑆮𑆼𑆖𑇀𑆗𑆠𑆴 𑆠𑆁 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆁
𑆪𑆩𑆯𑆑𑇀𑆪𑆁 𑆱𑆩𑇀𑆪𑆓𑇀𑆓𑆾𑆞𑆶𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆂 𑇅 𑆃𑆠𑆂 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆶𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆤𑆳𑆡𑆳𑆱𑇀𑆪
𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆼𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆮𑆑𑇀𑆯𑇀𑆪𑆩𑆳𑆟𑆳 𑇆𑇑/𑇔𑇆

मातृका विकल्पशक्तिर्या परिमितमातृवर्गभावः । तद्वशाज्ज्ञानं संस्थापितं
संकल्पमापनयोगतो’ नुभावे । यदा योनौ कला विसर्गशक्त्या पर्सूयन्ते
कवर्गादिव्यञ्जनान्मेयात्मकाननुसेवयति मात्रात्मकस्वरेण मातृका । एवं सा
विकल्पेन्धनरूपशब्दार्थकारिका च वाचकवाच्यौ भवतस्तया ।
परिमितज्ञानमेवं विकल्पनस्थितं तदेव भेदता तथैवोर्मीणां भेदा य
उपमेयाः प्रत्येकं प्रमात्रा । एतन्मापने माता संगुप्तो’ विकारो मातृकावशाद्यैवं
परिमितज्ञानाधिष्ठानं संशयात्मकं तदा । एतस्मात्शिवनाथो’ णुर्विभाति यः
स्वान्विष्टः । तस्यावस्था क्षोभसंज्ञा यतः सो’ न्वेच्छति तं शुद्धप्रमात्रां
यमशक्यं सम्यग्गोढुं परमार्थतः । अतः शुद्धप्रमातुः शिवनाथास्य
प्रत्यभिज्ञा स्वतः शिवावस्थेत्युच्यते वक्श्यमाणा ॥१/४॥

Mātṛkā vikalpaśaktiryā parimitamātṛvargabhāvaḥ | Tadvaśājjñānaṃ saṃsthāpitaṃ saṃkalpamāpanayogato’ nubhāve | Yadā yonau kalā visargaśaktyā parsūyante kavargādivyañjanānmeyātmakānanusevayati mātrātmakasvareṇa mātṛkā | Evaṃ sā vikalpendhanarūpaśabdārthakārikā ca vācakavācyau bhavatastayā | Parimitajñānamevaṃ vikalpanasthitaṃ tadeva bhedatā tathaivormīṇāṃ bhedā ya upameyāḥ pratyekaṃ pramātrā | Etanmāpane mātā saṃgupto’ vikāro mātṛkāvaśādyaivaṃ parimitajñānādhiṣṭhānaṃ saṃśayātmakaṃ tadā | Etasmātśivanātho’ ṇurvibhāti yaḥ svānviṣṭaḥ | Tasyāvasthā kṣobhasaṃjñā yataḥ so’ nvecchati taṃ śuddhapramātrāṃ yamaśakyaṃ samyaggoḍhuṃ paramārthataḥ | Ataḥ śuddhapramātuḥ śivanāthāsya pratyabhijñā svataḥ śivāvasthetyucyate vakśyamāṇā || 1/4 ||

Mātṛkā (mātṛkā), a vikalpaśakti avagy a gondolkodás ereje (vikalpa-śaktiḥ), aki (yā) a korlátolt tapasztaló és az ő csoportjának --vagyis tapasztalásnak és a tapasztalás tárgyának—létezése (parimita-mātṛ-varga-bhāvaḥ). Az ő hatása alatt (tat-vaśāt), a korlátolt tudás (jñānam) a gondolatok megfogalmazása által (saṃkalpa-māpana-yogataḥ) kerül fenntartásra (anubhāve) a tapasztalás közben (saṃsthāpitam). Amikor (yadā) a Visargaśakti avagy a Teremtés Ereje által (visarga-śaktyā), létrejönnek (parsūyante) a kalā-k avagy a részek (kalāḥ) a Yoni-ban avagy a Tudatosság Méhében (yonau), (akkor) mātṛkā (visarga-śaktyā), összefűzi (anusevayati) a ‘ka’ csoporttal kezdődő, objektivitás jellemezte mássalhangzókat (ka-varga-ādi-vyañjanān-meya-ātmakān), a magánhangzókkal, (melyeket) a szubjektivitás jellemez (mātṛ-ātmaka-svareṇa). Ily módon (evam), létrehozza a ‘szavak jelentését’, (melyek) a gondolkodás hajtóanyaga (sā…vikalpa-indhana-rūpa-śabda-artha-kārikā), és (ca) (így) megnyilvánítja (bhavataḥ-tayā) a ‘szavakat és azok jelölt objektumait’ --vagyis a szubjektumot és az objektumot--(vācaka-vācyau). Következésképpen (evam), a korlátolt tapasztalást (parimita-jñānam) a gondolkodás tartja fenn (vikalpana-sthitam) (, és) ez (tat) csupán (eva) a dualitás állapota (bhedatā), csakúgy (mint a) (tathā…eva) különböző (bhedāḥ) hullámok (urmīṇām), melyeket (ye) (azok) a tapasztalója (pramātrā) egytől egyig összehasonlíthat (egymással) (upameyāḥ…pratyekam). A (szubjektum és objektum) ezen mérése során (pramātrā), elfedésre kerül (saṃguptaḥ) a változatlan (pramātrā) szubjektum (mātā) mātṛkā ereje által (mātṛkā-vaśāt), aki (yā) így (evam…tadā) a korlátolt tudás alapjává válik (parimita-jñāna-adhiṣṭhānam), melyet a zavarodottság jellemez (saṃśaya-ātmakam). Ezen okból (etasmāt), az Úr Śiva (śiva-nāthaḥ) a korlátolt létező vagy aṇu formájában (aṇuḥ), jelenik meg (vibhāti), aki (yaḥ) a saját Énjét keresi (sva-anviṣṭaḥ). Az Ő (tasya) állapotát (avasthā) ‘kṣobha’-nak avagy ‘zavarodottságnak’ nevezzük (kṣobha-saṃjñā), mivel (yataḥ) keresi (saḥ-anvecchati) azt (tam) a Tiszta Tapasztalót --vagyis az Úr Śiva-t--(śuddha-pramātrām), Aki (yam), valójában (paramārthataḥ), soha nem lehet (aśakyam) teljesen elrejtett(samyak-goḍhum). Következésképpen(ataḥ), az Úr Śiva (śiva-nāthāsya) spontán (svataḥ) ‘Felismerése’(pratyabhijñā), mint a Tiszta Tapasztaló (śuddha-pramātuḥ), úgy nevezett, (iti…ucyate) mint ‘Śivāvasthā’ avagy ‘Śiva Állapota’(śiva-avasthā), de (tu) (ez később) kerül kifejtésre (vakśyamāṇā). || 1/4 ||

𑆇𑆢𑇀𑆪𑆩𑆾 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆂 𑇆𑇑/𑇕𑇆

उद्यमो भैरवः ॥१/५॥

Udyamo bhairavaḥ || 1/5 ||

Bhairava (bhairavaḥ) a (Legfőbb Tudatosság) spontán feltárulása (udyamaḥ) || 1/5 ||

𑆨𑆽𑆫𑆮𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆮𑇀𑆪𑆚𑇀𑆘𑆤𑆩𑆣𑇀𑆪𑆓𑆾‘ 𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆧𑆲𑆵𑆫𑆷𑆥𑆩𑆳𑆠𑆸𑆩𑆼𑆪𑆢𑇀𑆮𑆪𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆩𑇀
𑆠𑆪𑆾𑆫𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆬𑆵𑆤𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆼𑆮 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆾𑆢𑇀𑆪𑆩𑆾’ 𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆓𑆾𑆖𑆫𑆼
𑆠𑆢𑆶𑆢𑆪𑆂 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆳𑆲𑆁𑆨𑆳𑆮𑆫𑆷𑆥𑆳𑆮𑆼𑆯𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆱𑆲𑆱𑆳 𑆱𑆂 𑆱𑆢𑆱𑆢𑇀𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆾’ 𑆥𑆴 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆣𑆳𑆫𑆵
𑆱𑆢𑆳 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆵 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆳 𑆪𑆳𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑇀𑆮𑆫𑆶𑆥𑆴𑆟𑇀𑆪𑆑𑇀𑆫𑆩𑆳 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆳𑆠𑇀𑆱
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆤𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆫𑆠𑆴 𑆠𑆖𑇀𑆖𑆾𑆢𑆤𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆳𑆤𑆤𑇀𑆠𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆫𑇀𑆖𑆑𑆼
𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑇀𑆪𑆑𑇀𑆫𑆩𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆵 𑇅 𑆍𑆰𑆳 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆤𑇀𑆤 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆼𑆟𑆳𑆤𑆶𑆨𑆷𑆪𑆠𑆼 𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆳𑆢𑆴𑆤𑆳
𑆠𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆠𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆠𑆠𑆾 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆂 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢 𑆇𑆤𑇀𑆩𑆘𑇀𑆘𑆤𑆪𑆾𑆓𑆠 𑆍𑆮𑆳𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆾 𑆨𑆼𑆢𑆤𑆳𑆯𑆳𑆪
𑆪𑆡𑆳𑆮𑆴𑆣𑆴 𑇅 𑆱𑆲𑆱𑆼𑆠𑆵𑆲 𑆠𑆢𑆑𑇀𑆫𑆩𑆠𑆳𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳 𑆤𑆳𑆩 𑆪𑆠𑆾 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆾 𑆤 𑆮𑇀𑆫𑆘𑆼𑆤𑇀𑆤
𑆬𑆪𑆼𑆠 𑆱 𑆱𑆢𑆾𑆢𑆴𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆑𑆼𑆮𑆬𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳 𑆠𑆠𑆂 𑆱𑆲𑆱𑆽𑆮
𑆤 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆠𑆶 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆑𑆸𑆠𑇀𑆫𑆴𑆩𑆩𑇀 𑇅 𑆑𑆴𑆩𑆫𑇀𑆡𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆯𑆧𑇀𑆢𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠
𑆅𑆠𑆴𑆖𑆼𑆢𑇀𑆨𑆓𑆮𑆳𑆤𑇀𑆨𑆵𑆩𑆂 𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆴𑆟𑆼 𑆪𑆠𑆂 𑆱 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆫𑆷𑆥𑆬𑆾𑆑𑆪𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆁
𑆥𑆶𑆫𑇀𑆪𑆰𑇀𑆛𑆑𑆱𑆁𑆫𑆶𑆢𑇀𑆣𑆨𑆳𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆤𑆁 𑆥𑆯𑆶𑆨𑆳𑆮𑆁 𑆤𑆳𑆯𑆪𑆠𑆴 𑇅 𑆃𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑆥𑆴
𑆨𑆽𑆫𑆮𑆯𑆧𑇀𑆢𑆂 𑆨𑆫𑆟𑆫𑆮𑆟𑆮𑆩𑆤𑆯𑆧𑇀𑆢𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆲𑇀𑆫𑆳𑆱𑆂 𑇅 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆼 𑆨𑆑𑆳𑆫𑆾
𑆨𑆫𑆟𑆁 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆯𑇀𑆖 𑆫𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆫𑆮𑆟𑆁 𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆯𑇀𑆖 𑆮𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆮𑆩𑆤𑆁 𑆱𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆂 𑇅 𑆨𑆽𑆫𑆮
𑆍𑆮 𑆪𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆣𑆳𑆫𑆪𑆠𑆴 𑆥𑆯𑆶𑆨𑆳𑆮𑆼’ 𑆥𑆴 𑆠𑆢𑆳 𑆱 𑆠𑆢𑇀𑆣𑆳𑆫𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆬𑆳𑆥𑆪𑆠𑆴
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆴 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆠𑆢𑆽𑆮 𑆱 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆳𑆫𑆪𑆠𑆴 𑆥𑆶𑆤𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆼𑆤 𑆱𑆩𑆠𑆳𑆪𑆳𑆁 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆴𑆤𑆳𑆁
𑆠𑆢𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆳𑆤𑆳𑆩𑇀 𑇅𑆱𑆾’ 𑆠𑆂 𑆱𑆳 𑆥𑆫𑆳𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆳𑆂
𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆳𑆥𑆴𑆠𑆳𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆥𑆴𑆟𑇀𑆝𑆮𑆠𑇀𑆱 𑆍𑆮𑆁 𑆖 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆾𑆠𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆟𑆾’ 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆠𑇀𑆮𑆤𑆳𑆯𑆑𑆂
𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆠𑆳𑆥𑆫𑆩𑆳𑆩𑆸𑆠𑆥𑇀𑆫𑆢𑆳𑆠𑆳 𑇆𑇑/𑇕𑇆

भैरवः स्वरव्यञ्जनमध्यगो‘ न्तर्बहीरूपमातृमेयद्वयं स्वयम्
तयोरन्तर्लीनरूपं स्वात्मसंविदेव । तस्योद्यमो’ हंविमर्शसंविद्गोचरे
तदुदयः शुद्धाहंभावरूपावेशभावेन सहसा सः सदसद्वर्जितो’ पि विश्वधारी
सदा । तस्य शक्तिः भैरवी व्यापिका याभिन्नत्वरुपिण्यक्रमा । तत्प्रसादात्स
स्वात्मनः स्वात्मानं प्रसरति तच्चोदनात्स्वानन्तसंविदर्चके
योगिन्यक्रमसंवित्स्वरूपी । एषा संविन्न क्रमेणानुभूयते ध्यानादिना
तद्व्यापकत्वात्ततो भैरवः संविद उन्मज्जनयोगत एवाभिज्ञातो भेदनाशाय
यथाविधि । सहसेतीह तदक्रमताप्रत्यभिज्ञा नाम यतो भैरवो न व्रजेन्न
लयेत स सदोदितः स्वात्मभावेन केवलम् । तस्य प्रत्यभिज्ञा ततः सहसैव
न क्रमात्तु क्रमत्वं कृत्रिमम् । किमर्थं तस्मै भैरवशब्दः प्रयुक्त
इतिचेद्भगवान्भीमः संसारिणे यतः स संशयात्मसंसाररूपलोकयात्रां
पुर्यष्टकसंरुद्धभावात्मानं पशुभावं नाशयति । अपरिमितयोगिनामपि
भैरवशब्दः भरणरवणवमनशब्दानां प्रतिह्रासः । भैरवे भकारो
भरणं स्थितिश्च रकारो रवणं संहारश्च वकारो वमनं सृष्टिः । भैरव
एव यो विश्वं धारयति पशुभावे’ पि तदा स तद्धारयति वा प्रलापयति
स्वात्मनि योगिनां तदैव स तत्सारयति पुनः स्वेन समतायां ज्ञानिनां
तदभिन्नानाम् ।सो’ तः सा परासंविद्यस्यां विश्वसृष्टिस्थितिसंहाराः
संस्थापिताश्चित्पिण्डवत्स एवं च विश्वात्मको विश्वोत्तिर्णो’ व्यापकत्वनाशकः
स्वतन्त्रतापरमामृतप्रदाता ॥१/५॥

Bhairavaḥ svaravyañjanamadhyago‘ ntarbahīrūpamātṛmeyadvayaṃ svayam tayorantarlīnarūpaṃ svātmasaṃvideva | Tasyodyamo’ haṃvimarśasaṃvidgocare tadudayaḥ śuddhāhaṃbhāvarūpāveśabhāvena sahasā saḥ sadasadvarjito’ pi viśvadhārī sadā | Tasya śaktiḥ bhairavī vyāpikā yābhinnatvarupiṇyakramā | Tatprasādātsa svātmanaḥ svātmānaṃ prasarati taccodanātsvānantasaṃvidarcake yoginyakramasaṃvitsvarūpī | Eṣā saṃvinna krameṇānubhūyate dhyānādinā tadvyāpakatvāttato bhairavaḥ saṃvida unmajjanayogata evābhijñāto bhedanāśāya yathāvidhi | Sahasetīha tadakramatāpratyabhijñā nāma yato bhairavo na vrajenna layeta sa sadoditaḥ svātmabhāvena kevalam | Tasya pratyabhijñā tataḥ sahasaiva na kramāttu kramatvaṃ kṛtrimam | Kimarthaṃ tasmai bhairavaśabdaḥ prayukta iticedbhagavānbhīmaḥ saṃsāriṇe yataḥ sa saṃśayātmasaṃsārarūpalokayātrāṃ puryaṣṭakasaṃruddhabhāvātmānaṃ paśubhāvaṃ nāśayati | Aparimitayogināmapi bhairavaśabdaḥ bharaṇaravaṇavamanaśabdānāṃ pratihrāsaḥ | Bhairave bhakāro bharaṇaṃ sthitiśca rakāro ravaṇaṃ saṃhāraśca vakāro vamanaṃ sṛṣṭiḥ | Bhairava eva yo viśvaṃ dhārayati paśubhāve’ pi tadā sa taddhārayati vā pralāpayati svātmani yogināṃ tadaiva sa tatsārayati punaḥ svena samatāyāṃ jñānināṃ tadabhinnānām |So’ taḥ sā parāsaṃvidyasyāṃ viśvasṛṣṭisthitisaṃhārāḥ saṃsthāpitāścitpiṇḍavatsa evaṃ ca viśvātmako viśvottirṇo’ vyāpakatvanāśakaḥ svatantratāparamāmṛtapradātā || 1/5 ||

Bhairava (bhairavaḥ) áthatja, vagyis mozog a sarva és vyañjana (közt), azaz a magánhangzók --vagyis szubjektum-- és mássalhangzók --vagyis objektum—között (svara-vyañjana-madhya-gaḥ), (mivel Ő) Maga (svayam) a nem-különbözősége a mātṛ-nak és meya-nak, vagyis a szubjektumnak és az objektumnak (, melyek) rendre a belső és külső (kondíciók) (antar-bahir-rūpa-mātṛ-meya-dvayam). (Mivel Ő) ezen (belső és külső koncepciók) (tayoḥ) eredendő természete (antar-līna-rūpam), (ezért) egyszerűen (eva) (Ő) az egyén saját Énjének Tudatossága (svātmā-saṃvid). Az Ő (tasya) ‘Udyama’-ja avagy ‘Feltárulása’ (udyamaḥ) a Tudatosság avagy Ön-éberség körében (aham-vimarśa-saṃvid-gocare) (történő) felemelkedés (tad-udayaḥ) formájában (következik be) (aham-vimarśa-saṃvid-gocare), mint egy hirtelen Behatolás a Tiszta Én-ség Természetébe (śuddha-ahaṃ-bhāva-rūpa-āveśa-bhāven…sahasā). Habár (api) Ő (sahasā) mentes a ‘létezéstől’ és ‘nem-létezéstől’ (sad-asad-varjitaḥ), (Ő mégis) szüntelen (sadā) fenntartja az univerzumot (viśva-dhārī). Az Ő (tasya) Ereje (śaktiḥ) Bhairavī (bhairavī), Aki (yā) Mindent-átható (vyāpikā) (, miközben) megtartja a ‘nem-különbözőség’ formáját (abhinnatva-rupiṇī) fokozatosság nélkül (akramā). Ő az egyén saját Énjéből (svātmanaḥ), az egyén saját Énjébe (svātmānam) áramlik (saḥ...prasarati), az Ő Kegyelme által (tat-prasādāt) (azon) yogin-okban (yogini), (akik) az ő saját Végtelen Tudatosságukat imádják (sva-ananta-saṃvid-arcake) az Ő --vagyis Bhairava-- Inspirációja következtében (tat-codanāt), mivel Ő a fokozatmentes Éberség Esszenciális Természete (akrama-saṃvit-svarūpī). Az Ő Mindent-átható Természete miatt (tat-vyāpakatvāt) ez (eṣā) a Tudatosság (saṃvid) nem (na) a meditáció és a többi formáját öltő (dhyāna-ādinā) fokozatásság által (krameṇa) tapasztalható meg (anubhūyate), következésképpen (tataḥ) Bhairava (bhairavaḥ) kizárólag (eva) a Saṃvid avagy Ön-Éberség (saṃvidaḥ) külömbözőséget elpusztító (bheda-nāśāya) Unmajjana-ja vagy Feltárulása következtében (unmajjana-yogataḥ) ismerhető fel (abhijñātaḥ), az Ő parancsa szerint (yathāvidhi). A ‘sahasā’ vagy ‘hirtelen’ (szó) (sahasā…iti) csupán az ‘Ő nem-egymásutáni és nem fokozatos Természetének Felismerése’ (tat-akrama-tā-pratyabhijñā) miatt áll (nāma) itt (iha), mivel (yataḥ) Bhairava (bhairavaḥ) nem (na) tart (semmi felé) (vrajet) (, és) nem (na) is olvad (be sehova) (layeta). Ő (saḥ) pusztán (kevalam) az egyén saját Énjének (formájában) (svātmā-bhāvena) létezik szüntelen (sadā-uditaḥ). Az Ő (tasya) Felismerése (pratyabhijñā) következésképpen (tataḥ) kizárólag (eva) ‘hirtelen’ (sahasā) (lehet), (és) nem (na) fokozatos (kramāt), mivel (tu) a ‘fokozatosság’ (kramatvam) kreált (kṛtrimam). Ha kétség merülne fel (iti…cet), (hogy) miért (kimartham) a Bhairava szóval (bhairava-śabdaḥ) illetjük (prayuktaḥ) Őt (tasmai), (a válasz a következő:) A saṃsārin avagy újjászülető létező (saṃsāriṇe) retteg (bhīmaḥ) az Úrtól (bhagavān), mivel (yataḥ) Ő (saḥ) elpusztítja (nāśayati) a ‘paśubhāva-t’ avagy ‘korlátolt létezést’ (paśu-bhāvam) (, ami) az az állapot, melyben az egyént leigázza a saját finom teste vagy puryaṣṭaka-ja (puryaṣṭaka-saṃruddha-bhāva-ātmānam), (ami) a saṃsāra formáját öltő világi létezésből áll, melynek természete a ‘kétség’ (saṃśaya-ātmā-saṃsāra-rūpa-lokayātrām). Ellenben (api) a korlátlan yogin-ok számára (aparimita-yoginām) a ‘Bhairava’ szó (bhairava-śabdaḥ) a ‘bharaṇa, ravaṇa és vamana’ (bharaṇa-ravaṇa-vamana-śabdānām) rövidítése (pratihrāsaḥ). (Eképpen) a ‘Bhairava’ szóban (bhairave), a ‘bha’ szótag (bha-kāraḥ) a ‘bharaṇa-t’ (bharaṇam) avagy ‘fenntartást’ (sthitiḥ), a ‘ra’ szótag (rakāraḥ) a‘ravaṇa-t’ --szó szerint üvöltést-- (ravaṇam) avagy ‘visszavonást’ (saṃhāraḥ), és (ca…ca) a ‘va’ szótag (vakāraḥ) a ‘vamana’ (vamanam) avagy ‘megnyilvánítást’ (jelöli) (sṛṣṭiḥ). Következésképpen (tathā) Ő Bhairava (bhairavaḥ…eva), Aki (yaḥ) fenntartja (dhārayati) az univerzumot (viśvam) még (api) a korlátolt létezők (esetében is) (paśu-bhāve), majd (tadā) Ő (saḥ) (az, Aki) visszavonja (hārayati), azaz (vā) feloldja (pralāpayati) azt (tat) a yogin-ok számára (yoginām) a saját Énjükbe (svātmani), és végül (tadā…eva) Ő (saḥ) hozza mozgásba (tat…sārayati) újra (punaḥ) az Önmagával való (svena) Egységben (samatāyām) a Jñānī-k esetében (jñāninām), (Akik) nem különböznek Tőle (tat-abhinnānām). Mindazonáltal (ataḥ) Ő (saḥ) Az (sā) a Legfőbb Tudatosság (parā-saṃvid), Kiben (yasyām) az univerzum Megnyilvánítása, Fenntartása és Visszavonása (viśva-sṛṣṭi-sthiti-saṃhārāḥ) egységben áll (saṃsthāpitāḥ) a Tudatosság Egyetlen Tömegeként (cit-piṇḍa-vat). Ilyen módon (evam…ca), Ő (saḥ) immanens az univerzumban (viśva-ātmakaḥ), (de) transzcendálja (is) a univerzumot (viśva-uttirṇaḥ), azáltal, hogy ‘Elpusztítja azt a (korlátolt) állapotot, mely nem mindent-átható’ (avyāpakatva-nāśakaḥ), (és így Ő válik) a Szabadság Legfőbb Nektárjának Adományozójává (svatantratā-parama-amṛta-pradātā). || 1/5 ||

𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆼 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆂 𑇆𑇑/𑇖𑇆

शक्तिचक्रसन्धाने विश्वसंहारः ॥१/६॥

Śakticakrasandhāne viśvasaṃhāraḥ || 1/6 ||

Az univerzum feloldódása (annak Forrásával való egységébe) (viśva-saṃhāraḥ)
Śakti (minden) Kerekének egyesülésén keresztül megy végbe (śakti-cakra-sandhāne) || 1/6 ||

𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆾 𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆡𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆤𑇀𑆤𑆽𑆮 𑆑𑆴𑆚𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆑𑆸𑆠𑆁
𑆨𑆽𑆫𑆮𑆧𑆲𑆴𑆂𑆱𑇀𑆡𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆢𑇀𑆪𑆠𑇀𑆥𑆶𑆩𑆳𑆁𑆱𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆧𑆾𑆣𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆥𑆫𑆨𑆳𑆮𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆫𑆷𑆥𑆩𑇀 𑇅
𑆍𑆠𑆠𑇀𑆱𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆥𑆶𑆁𑆱𑆳𑆁 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆢𑆼𑆲𑆱𑆩𑆠𑆳 𑆠𑆡𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆩𑆪𑆁
𑆠𑆠𑇀𑆥𑆫𑆩𑆑𑆶𑆬𑆁 𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆠𑇀𑆮𑆼’ 𑆥𑆴 𑆱𑆢𑆳 𑇅 𑆪𑆢𑆽𑆰𑆳 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆠𑆳 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆶𑆤𑇀𑆩𑆘𑇀𑆘𑆤𑆠𑆂
𑆱𑇀𑆥𑆰𑇀𑆛𑆵𑆑𑆸𑆠𑆳 𑆠𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆼 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆨𑆽𑆫𑆮𑆱𑆩𑆠𑆪𑆳
𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆾 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆥𑆫𑆠𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆁 𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆩𑆼𑆮 𑇅
𑆠𑆳𑆱𑆳𑆁 𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆼 𑆤 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆨𑆮𑆠𑇀𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆱𑆫𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆨𑆽𑆫𑆮𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆢𑆴𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆥𑆚𑇀𑆖𑆩𑆨𑆼𑆢𑆩𑇀 𑇅𑆅𑆢𑆳𑆤𑆵𑆁 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆳𑆟𑆴 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆼𑆂 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵 𑆧𑆾𑆣𑆫𑆷𑆥𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆸𑆓𑆳
𑆢𑆴𑆑𑇀𑆖𑆫𑇀𑆪𑆤𑇀𑆠𑆂𑆑𑆫𑆟𑆓𑆳 𑆓𑆾𑆖𑆫𑆵 𑆖 𑆧𑆲𑆴𑆰𑇀𑆑𑆫𑆟𑆓𑆳 𑆨𑆷𑆖𑆫𑆵 𑆠𑆶 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆼𑆪𑆓𑆾𑆖𑆫𑆼 𑆖𑆫𑆠𑆵𑆲 𑇅
𑆠𑆳𑆱𑆳𑆁 𑆖𑆫𑆟𑆁 𑆠𑆶 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆫𑆟𑆩𑇀 𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆮𑆫𑇀𑆓𑆱𑆫𑇀𑆘𑆤𑆼𑆤
𑆩𑆟𑇀𑆝𑆬𑆮𑆢𑇀𑆨𑆽𑆫𑆮𑆩𑆪𑆳𑆖𑆬𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆥𑆫𑆴𑆮𑆼𑆰𑇀𑆛𑆤𑆩𑇀 𑇅 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆳𑆟𑆴 𑆠𑆡𑆳 𑆥𑆫𑆴𑆠𑆾
𑆨𑇀𑆫𑆩𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆮𑆳 𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆪𑆢𑆽𑆮 𑆠𑆳𑆱𑆳𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆑𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆁 𑆓𑆷𑆞𑆁 𑆬𑆵𑆬𑆪𑆳 𑆠𑆢𑆳 𑆠𑆳
𑆃𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆫𑆷𑆥𑆥𑆵𑆜𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆨𑇀𑆫𑆩𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑇅 𑆃𑆠𑆂
𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆯𑇀𑆖𑆑𑇀𑆫𑆑𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆮𑆼𑆰𑆟𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆾𑆤𑇀𑆩𑆘𑇀𑆘𑆤𑆳𑆠𑇀𑆠𑆢𑆼𑆑𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆑𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆾 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆪𑆡𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆶 𑆠𑆤𑇀𑆩𑆪𑆁 𑆠𑆡𑆳 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆾𑆤𑇀𑆩𑆘𑇀𑆘𑆤𑆠𑆂
𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆁 𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆠 𑆍𑆠𑆖𑇀𑆖 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆾 𑆪𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆱𑆲𑆘𑆨𑆳𑆮
𑆍𑆮 𑆤𑆽𑆮 𑆖 𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆤𑇀𑆤𑆮𑆂 𑆑𑆸𑆠𑇀𑆫𑆴𑆩𑆂 𑇅 𑆍𑆮𑆁 𑆖
𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆥𑆠𑆼𑆫𑇀𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆳𑆱𑆁𑆮𑆴𑆘𑇀𑆘𑆪𑆼𑆢𑆵𑆠𑇀𑆪𑆫𑇀𑆡𑆂 𑇆𑇑/𑇖𑇆

यथोक्तो विश्वानुभवो भिन्नत्वप्रथात्मकश्च तन्नैव किञ्चित्कृतं
भैरवबहिःस्थम् । तद्यत्पुमांसो विश्वं बोधन्ति स्वपरभावक्षोभरूपम् ।
एतत्सत्यं पुंसां स्थूलसूक्ष्मदेहसमता तथा विश्वं भैरवमयं
तत्परमकुलं क्षोभत्वे’ पि सदा । यदैषा सत्यता भैरवसंविदुन्मज्जनतः
स्पष्टीकृता तदा योगिनः शक्तिचक्रसन्धाने चक्रेश्वरभैरवसमतया
क्षोभात्मकविश्वसंहारो भवेत् । परतो विश्वं शक्तिचक्राणां भिन्नत्वरूपमेव ।
तासां सन्धाने न विश्वं भवत्यतस्तत्सर्वात्मभैरवमात्रादिसंविदः
प्रपञ्चमभेदम् ।इदानीं चक्राणि शक्तेः खेचरी बोधरूपप्रमातृगा
दिक्चर्यन्तःकरणगा गोचरी च बहिष्करणगा भूचरी तु प्रमेयगोचरे चरतीह ।
तासां चरणं तु प्रसरणम् तत्त्ववर्गसर्जनेन
मण्डलवद्भैरवमयाचलतत्त्वपरिवेष्टनम् । शक्तिचक्राणि तथा परितो
भ्रमन्ति वा स्पन्दन्ति यदैव तासां स्वात्मरूपकेन्द्रं गूढं लीलया तदा ता
अहंविमर्शरूपपीठं विना भ्रमन्ति क्षोभात्मसंसाररूपेण । अतः
क्षोभश्चक्रकेन्द्रान्वेषणात्मकस्तु भैरवोन्मज्जनात्तदेकेच्छायाः केन्द्रं योगी
चक्रेश्वरो भवेत् । यथा विश्वं तु तन्मयं तथा चक्रेश्वरोन्मज्जनतः
शक्तिचक्रसन्धानं स्फुटं स्वभावत एतच्च विश्वसंहारो यः सर्वसहजभाव
एव नैव च कश्चिन्नवः कृत्रिमः । एवं च
विश्वपतेर्व्यापिकासंविज्जयेदीत्यर्थः ॥१/६॥

Yathokto viśvānubhavo bhinnatvaprathātmakaśca tannaiva kiñcitkṛtaṃ bhairavabahiḥstham | Tadyatpumāṃso viśvaṃ bodhanti svaparabhāvakṣobharūpam | Etatsatyaṃ puṃsāṃ sthūlasūkṣmadehasamatā tathā viśvaṃ bhairavamayaṃ tatparamakulaṃ kṣobhatve’ pi sadā | Yadaiṣā satyatā bhairavasaṃvidunmajjanataḥ spaṣṭīkṛtā tadā yoginaḥ śakticakrasandhāne cakreśvarabhairavasamatayā kṣobhātmakaviśvasaṃhāro bhavet | Parato viśvaṃ śakticakrāṇāṃ bhinnatvarūpameva | Tāsāṃ sandhāne na viśvaṃ bhavatyatastatsarvātmabhairavamātrādisaṃvidaḥ prapañcamabhedam |Idānīṃ cakrāṇi śakteḥ khecarī bodharūpapramātṛgā dikcaryantaḥkaraṇagā gocarī ca bahiṣkaraṇagā bhūcarī tu prameyagocare caratīha | Tāsāṃ caraṇaṃ tu prasaraṇam tattvavargasarjanena maṇḍalavadbhairavamayācalatattvapariveṣṭanam | Śakticakrāṇi tathā parito bhramanti vā spandanti yadaiva tāsāṃ svātmarūpakendraṃ gūḍhaṃ līlayā tadā tā ahaṃvimarśarūpapīṭhaṃ vinā bhramanti kṣobhātmasaṃsārarūpeṇa | Ataḥ kṣobhaścakrakendrānveṣaṇātmakastu bhairavonmajjanāttadekecchāyāḥ kendraṃ yogī cakreśvaro bhavet | Yathā viśvaṃ tu tanmayaṃ tathā cakreśvaronmajjanataḥ śakticakrasandhānaṃ sphuṭaṃ svabhāvata etacca viśvasaṃhāro yaḥ sarvasahajabhāva eva naiva ca kaścinnavaḥ kṛtrimaḥ | Evaṃ ca viśvapatervyāpikāsaṃvijjayedītyarthaḥ || 1/6 ||

Ahogy korábban kifejtésre került (yathā-uktaḥ), az univerzum tapasztalását (viśva-anubhavaḥ) a különbözőség érzékelése jellemzi (bhinnatva-prathā-ātmakaḥ), és (ca) ez (tat) egyáltalán nem (na…eva) olyasmi (kiñcit), (ami) Bhairava-n kívül (bhairava-bahiḥ-stham) teremtett (kṛtam). Amit (tat…yat) a korlátolt létezők (pumāṃsaḥ) az univerzumnak (viśvam) tartanak (bodhanti), az (valójában) a zavarodottság, ami az ‘én’ és ‘más’ létezésének formáját ölti (sva-para-bhāva-kṣobha-rūpam). Ez (etat) nem más, mint (satyam) a korlátolt létezők (puṃsām) önazonosítása a finom és durva testeivel (puṃsām…sthūla-sūkṣma-deha-samatā); továbbá (tathā), az univerzum (viśvam) mindig (sadā) Bhairava-ból áll (bhairava-mayam), mivel (ez) az Ő Legfőbb Teste (tat-parama-kulam), még (api) az (Ő saját Játékából fakadó) zavarodottság jelenléte során is (kṣobhatve).

Amikor (yadā) ez (eṣā) az Igazság (satyatā) világossá válik (spaṣṭī-kṛtā) Bhairava (Tudatosságának) Feltárulása miatt (bhairava-saṃvid-unmajjanataḥ), akkor (tadā) Bhairava-val, minden Kerék Urával való Önazonosítás révén (cakreśvara-bhairava-samatayā), a yogī-k számára (yoginaḥ) az összes Kerék Egyesülésében (śakti-cakra-sandhāne) Feloldódik az univerzum, melyet a zavarodottság jellemez (kṣobha-ātmaka-viśva-saṃhāraḥ…bhavet). Más szóval (parataḥ), az univerzum (viśvam) csupán (eva) Śakti Kerekei (śakti-cakrāṇām) különbözőségének látszata (bhinnatva-rūpam). Az ő (tāsām) Egyesülésükben (sandhāne) nem (na) létezik (bhavati) univerzum (viśvam), mivel (ataḥ) ez (tat) Bhairava, Aki mindenki Saját Énje, (Kinek Ön-ébersége) a szubjektum, (kogníció és objektum) formájában (nyilvánul meg), (és Aki) az Ön-éberség (sarva-ātmā-bhairava-mātṛ-ādi-saṃvidaḥ) nem-duális (abhedam) Kiterjedése (prapañcam).

Śakti (śakteḥ) Kerekei (cakrāṇi) most (idānīm) itt a (következők) (iha): Khecarī (khecarī) (, ami) áthatja a szubjektum vagy tapasztaló felébredett állapotát (bodha-rūpa-pramātṛ-gā); Dikcarī (dikcarī) (, ami) áthatja a (három) belső érzékszervet (antaḥkaraṇa-gā), (és) Gocarī (gocarī) (, ami) áthatja a külső érzékszerveket (mely kettő alkotja a tapasztalást) (bahiṣkaraṇa-gā), és (ca) Bhūcarī (bhūcarī…tu) (, ami) az objektumok vagy a tapasztalt síkján (prameya-gocare) mozog (carati). Ezek (tāsām) ‘caraṇam’-ja avagy mozgása (caraṇam…tu) (e fázisokban nem más, mint) a tattva-k vagy princípiumok csoportjának létrehozása révén (bekövetkező) (tattva-varga-sarjanena) kiterjedés (prasaraṇam), mint egy burok a Mozdíthatatlan Valóság körül (, Ami) Maga Bhairava (bhairava-maya-acala-tattva-pariveṣṭanam…maṇḍala-vat). Következésképpen (tathā), Śakti Kerekei (śakti-cakrāṇi) (ily módon) forognak vagy vibrálnak (paritaḥ…bhramanti…vā…spandanti); habár amikor (yadā…eva) ezek (tāsām) Középpontja vagy Tengelye -ami az egyén saját Énje- (svātmā-rūpa-kendram) játékosan (līlayā) elfedődik (gūḍham), akkor (tadā) nincs (vinā) hely, ahol az Önéberségben --vagyis Bhairava-ban—megállapodhatnának (aham-vimarśa-rūpa-pīṭham), (így) vándorolnak --vagyis forognak-- (tāḥ…bhramanti) a saṃsāra-ban vagy újjászülető létezésben, melyet a zavarodottság jellemez (kṣobha-ātmā-saṃsāra-rūpeṇa). Tehát (ataḥ) a zavarodottság (kṣobhaḥ) nem más, mint az ‘összes Kerék Középpontjának keresése’ (cakra-kendra-anveṣaṇa-ātmakaḥ), és (tu) Bhairava Saját puszta Akaratából (tat-eka-icchāyāḥ) történő Feltárulása következtében (bhairava-unmajjanāt), a yogin (yogī) a Középponttá (kendram) válik (bhavet), mint Cakreśvara, avagy a Kerekek Ura (cakreśvaraḥ). Csakúgy (yathā…tathā), ahogy az univerzum (viśvam…tu) Belőle áll (tat-mayam), Bhairava Feltárulásában (cakreśvara-unmajjanataḥ) minden Kerék Egyesülése (śakti-cakra-sandhānam) Tisztán (sphuṭam) (és) természetesen ragyog (svabhāvataḥ), és (ca) ez (etat) a ‘univerzum Feloldódása’ (viśva-saṃhāraḥ), ami (yaḥ) egyszerűen (eva) mindenki Eredendő Állapota (sarva-sahaja-bhāvaḥ) és (ca) egyáltalán nem (na…eva) valami (kaścid) újonnan (navaḥ) létrehozott (kṛtrimaḥ). Ily módon (evam…ca) győzedelmeskedik (jayet) az univerzum Urának (viśva-pateḥ) Mindent-átható Tudatossága (vyāpikā-saṃvid). Ez a jelentése (ennek a sūtra-nak) (iti…arthaḥ). || 1/6 ||

𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆨𑆼𑆢𑆼 𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆳𑆨𑆾𑆓𑆱𑆩𑇀𑆨𑆮𑆂 𑇆𑇑/𑇗𑇆

जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तभेदे तुर्याभोगसम्भवः ॥१/७॥

Jāgratsvapnasuṣuptabhede turyābhogasambhavaḥ || 1/7 ||

(Ezután) a Turya élvezete (ragyog) (turya-ābhoga-saṃvit) az ébrenlét, álom és mélyalvás különböző állapotaiban (jāgrat-svapna-suṣupta-bhede) || 1/7 ||

𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆩𑆼𑆮 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆨𑆼𑆢𑆩𑆪𑆁 𑆖 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆳𑆠𑇀𑆠𑆳𑆱𑇀𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆼 𑆱𑆁𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆳𑆂 𑇅
𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆩𑆴𑆲 𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆡𑆩𑆶𑆥𑆖𑆳𑆫𑆠𑆾 𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑇀𑆨𑆽𑆫𑆮𑆤𑆳𑆡𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆴𑆠𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆼𑆮 𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆁
𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆳𑆢𑆴𑆠𑇀𑆫𑆪𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆷𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆠𑆢𑆳𑆨𑆾𑆓𑆾 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆳𑆢𑆴𑆨𑆼𑆢𑆼 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆱𑆢𑆾𑆢𑆴𑆠𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆾
𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆧𑆾𑆣𑆾 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑇅

𑆱𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆁 𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆫𑆷𑆥𑆩𑆣𑇀𑆪𑆣𑆳𑆩𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆵 𑆨𑆘𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆼 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑆴 𑆖
𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆳𑆮𑆥𑆴 𑇅 𑆍𑆮𑆁 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆨𑆳𑆮𑆾 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁
𑆨𑆑𑇀𑆠𑆶𑆁 𑆪𑆠𑆂 𑆱 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆑𑆂 𑇅 𑆱 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆁
𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆳𑆢𑇀𑆪𑆳𑆯𑇀𑆫𑆴𑆠𑆾𑇁 𑆨𑆮𑆖𑇀𑆖 𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆨𑆳𑆮𑆓𑆂 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆩𑆼𑆮
𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆨𑆘𑆑𑆂 𑇅 𑇆𑇑/𑇗𑇆

विश्वमेव जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तिभेदमयं च तत्संहारात्तास्तुर्ये संयुक्ताः ।
तुर्यमिह चतुर्थमुपचारतो यतस्तद्भैरवनाथस्य समुत्थितसंविदेव यस्यां
जाग्रदादित्रयं प्रसूयते । तदाभोगो जाग्रदादिभेदे योगिनः सदोदितायाः संविदो
नित्यबोधो विभाति ।

सानन्दं तुर्यरूपं योगी संविद्रूपमध्यधामविकासी भजते स्वप्ने जाग्रति च
सुषुप्तावपि । एवं सुप्रबुद्धभावो भवति । योगी शक्तस्तुर्यं विश्वात्मकं
भक्तुं यतः स भैरवशुद्धसंविदभिज्ञातपूर्वकः । स पूर्वं
धारणाध्यानाद्याश्रितोऽ भवच्च प्रबुद्धभावगः सुषुप्त्यामेव
समाधिभजकः । ॥१/७॥

Viśvameva jāgratsvapnasuṣuptibhedamayaṃ ca tatsaṃhārāttāsturye saṃyuktāḥ | Turyamiha caturthamupacārato yatastadbhairavanāthasya samutthitasaṃvideva yasyāṃ jāgradāditrayaṃ prasūyate | Tadābhogo jāgradādibhede yoginaḥ sadoditāyāḥ saṃvido nityabodho vibhāti |

Sānandaṃ turyarūpaṃ yogī saṃvidrūpamadhyadhāmavikāsī bhajate svapne jāgrati ca suṣuptāvapi | Evaṃ suprabuddhabhāvo bhavati | Yogī śaktasturyaṃ viśvātmakaṃ bhaktuṃ yataḥ sa bhairavaśuddhasaṃvidabhijñātapūrvakaḥ | Sa pūrvaṃ dhāraṇādhyānādyāśrito' bhavacca prabuddhabhāvagaḥ suṣuptyāmeva samādhibhajakaḥ | || 1/7 ||

Az univerzum (viśvam) kizárólag (eva) ébrenlétből, álomból és mélyalvásból áll (jāgrat-svapna-suṣupti-bheda-mayam), és (ca) ezen (univerzum) feloldódása következtében --ahogy a 6. sūtra-ban kifejtésre került-- (tat-saṃhārāt) az (ébrenlét, álom és mélyalvás) (tāḥ) egyesül (saṃyuktāḥ) a Turya avagy a Negyedik (állapotban) (turye). Itt (iha) a Turya-t (turyam) képletesen nevezzük (upacārataḥ) ‘negyediknek’ (caturtham), mivel (yataḥ) Ez (tat) kizárólag (eva) az Úr Bhairava (bhairava-nāthasya) (Udyama formájában) Feltárult Tudatossága (samutthita-saṃvid), miben (yasyām) a jāgrat avagy ébrenlét, stb. (állapotok) hármasa (jāgrat-ādi-trayam) megnyilvánul (prasūyate). Ezen (Turyanak) Élvezete (tat-ābhogaḥ) úgy ragyog (vibhāti) a yogī-k (yoginaḥ) számára a jāgrat, stb. duális (megnyilvánulása) közben (is) (jāgrat-ādi-bhede), mint az Örök (sadā-uditāyāḥ) Tudatosság (saṃvidaḥ) Szakadatlan Ébersége (nitya-bodhaḥ). (Azon) yogī-k (yogī) élvezik (bhajate) a Turya (turya-rūpam) Gyönyörét (sānandam) az álom (svapne), ébrenlét (jāgrati…ca), de még (api) a mélyalvás során is (suṣuptau), akik Telve vannak a Tudatosság Középső Állapotának Kivirágzásával vagy Kiterjedésével --vagyis a Tiszta és Állandó Tapasztalói mindennek, ami az egyén saját Esszenciális Természete-- (saṃvid-rūpa-madhya-dhāma-vikāsī). Ily módon (evam) nyilvánul meg (bhavati) a Suprabuddhabhāvaḥ avagy Tökéletesen Felébredett Állapot (supra-buddha-bhāvaḥ). A yogī-k (yogī) azért képesek (śaktaḥ) élvezni (bhaktum) a Turya-t (turyam) annak univerzális formájában (viśva-ātmakam), mert (yataḥ) korábban megtapasztalták Bhairava Tiszta Tudatosságát (saḥ…bhairava-śuddha-saṃvit-abhijñāta-pūrvakaḥ). Korábban (ezen yogī-k) (pūrvam) függtek a koncentrációtól, meditációtól, és a többi (módszertől) (saḥ…abhavat…dhāraṇā-dhyāna-ādi-āśritaḥ), majd ahogy elérték a ‘prabuddhabhāvaḥ’-t avagy ‘részlegesen felébredett állapotot’ (ca…prabuddha-bhāva-gaḥ), akkor a samādhi-t (samādhi) kizárólag (eva) mélyalvásban (suṣuptyām) élvezték --vagyis a Szubjektivitás Tiszta Tudatosságaként-- (bhajakaḥ). || 1/7 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑇀 𑇆𑇑/𑇘𑇆

ज्ञानं जाग्रत् ॥१/८॥

Jñānaṃ jāgrat || 1/8 ||

Az érzékszervi tapasztalás (jñānaṃ) az ébrenlét (tudatállapota) (jāgrat) || 1/8 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆴𑆲 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆧𑆲𑆴𑆰𑇀𑆑𑆫𑆟𑆳𑆨𑇀𑆪𑆳𑆱 𑆍𑆮 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆖𑆫𑆳𑆖𑆫𑆁
𑆱𑇀𑆮𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆁 𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆼𑆪𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆁 𑆧𑆳𑆲𑇀𑆪𑆠𑆳 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑇆𑇑/𑇘𑇆

ज्ञानमिह जाग्रदवस्था प्रथनात्मकबहिष्करणाभ्यास एव । तत्र चराचरं
स्वभिन्नं भाति प्रमेयलक्षणं बाह्यता क्रियाशक्त्यात्मिका ॥१/८॥

Jñānamiha jāgradavasthā prathanātmakabahiṣkaraṇābhyāsa eva | Tatra carācaraṃ svabhinnaṃ bhāti prameyalakṣaṇaṃ bāhyatā kriyāśaktyātmikā || 1/8 ||

Itt (iha) a ‘jñāna’ (jñānam) (az) az ‘ébrenléti állapot’ (jāgrat-avasthā), mely csupán (eva) a külső érzékszervek ismétlődő aktivitásából áll, mely (érzékszerveknek) az érzékelés a természete (prathana-ātmaka-bahiḥ-karaṇa-abhyāsaḥ). Itt (tatra) (az ébrenléti állapotban) Kriyāśakti avagy a Cselekvés Ereje jellemzi (kriyā-śakti-ātmikā) a világot --vagyis az mozgó és mozdulatlan entitások összességét-- (carā-acaram), (ami) az egyéntől különbözőként (sva-bhinnam) nyilvánul meg (bhāti), (mivel ez) eredményezi a prameya-t vagy objektivitást (prameya-lakṣaṇam) a külsőség (formájában, ami nem más, mint különbözőség) (bāhyatā). || 1/8 ||

𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆾 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆂 𑇆𑇑/𑇙𑇆

स्वप्नो विकल्पः ॥१/९॥

Svapno vikalpaḥ || 1/9 ||

A gondolat (vikalpaḥ) álom (svapnaḥ) || 1/9 ||

𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑆁 𑆱𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂𑆑𑆫𑆟𑆳𑆨𑇀𑆪𑆳𑆱 𑆍𑆮 𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤 𑆍𑆮𑆁 𑆖 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆣𑆴𑆰𑇀𑆜𑆳𑆤𑆁 𑆪𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆤𑆽𑆮
𑆥𑇀𑆫𑆮𑆫𑇀𑆠𑆠𑆼 𑆮𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆲𑆵𑆤𑆼 𑆤 𑆧𑆳𑆲𑇀𑆪𑆠𑆳 𑇅 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆾𑇁 𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆩𑆶𑆒𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆾’ 𑆠𑆾 𑆪𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆟𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆂 𑇆𑇑/𑇙𑇆

स्वप्नावस्थापि विकल्पलक्षणा ज्ञानशक्त्यात्मिकान्तरं सान्तःकरणाभ्यास एव ।
स्वप्न एवं च जाग्रदधिष्ठानं यतः स्वप्नं विना जाग्रदवस्था नैव
प्रवर्तते वा विकल्पहीने न बाह्यता । विकल्पात्मकोऽ न्तर्मुखस्वप्नो’ तो यः
प्रमाणलक्षणः ॥१/९॥

Svapnāvasthāpi vikalpalakṣaṇā jñānaśaktyātmikāntaraṃ sāntaḥkaraṇābhyāsa eva | Svapna evaṃ ca jāgradadhiṣṭhānaṃ yataḥ svapnaṃ vinā jāgradavasthā naiva pravartate vā vikalpahīne na bāhyatā | Vikalpātmako' ntarmukhasvapno’ to yaḥ pramāṇalakṣaṇaḥ || 1/9 ||

Bár (api) a ‘svapna’ avagy ‘álom tudatállapot’ (svapna-avasthā) ‘gondolatokat --vagyis gondolkodást--’ eredményez (vikalpa-lakṣaṇā), (és) a Jñānaśakti avagy a Tudás Ereje jellemzi (jñāna-śakti-ātmikā), (de) ez (sā) belső (antaram), (hiszen) ez csupán (eva) az antaḥkaraṇa vagy belső érzékszervek ismétlődő aktivitása (antaḥ-karaṇa-abhyāsaḥ). Ily módon (evam…ca), a svapna vagy álom állapota (svapnaḥ) a jāgrat vagy ébrenlét alapja (jāgrat-adhiṣṭhānam), mivel (yataḥ) svapna vagy gondolkodás (svapnam) nélkül (vinā) a jāgrat állapota (jāgrat-avasthā) nem (na…eva) nyilvánul meg (pravartate), más szóval (vā) a gondolkodás hiányában (vikalpahīne) nincs (na) külsőség (sem) (bāhyatā). Következésképpen (ataḥ), a svapna -melyet a vikalpa-k alkotnak- olyan belső természettel bír (antar-mukha-svapnaḥ…yaḥ…vikalpa-ātmakaḥ), melyet a pramāṇa avagy tapasztalás jellemez (pramāṇa-lakṣaṇaḥ).  || 1/9 ||

𑆃𑆮𑆴𑆮𑆼𑆑𑆾 𑆩𑆳𑆪𑆳𑆱𑆿𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇐𑇆

अविवेको मायासौषुप्तम् ॥१/१०॥

Aviveko māyāsauṣuptam || 1/10 ||

A tudatlanság avagy (a dualitással kapcsolatos) helyes megítélés hiánya (avivekaḥ)
Māyā avagy a spirituális illúzió mélyalvása, ami az éberség hiánya (māyā-sauṣuptam) || 1/10 ||

𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆪𑆠𑆂 𑆱𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆸𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳𑆥𑇀𑆪𑆮𑆴𑆮𑆼𑆑𑆱𑆩𑇀𑆨𑆸𑆠𑆳 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆪𑆳 𑇅 𑆃𑆮𑆴𑆮𑆼𑆑
𑆅𑆲 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆤𑆶𑆱𑆁𑆣𑆳𑆤𑆳𑆨𑆳𑆮𑆾 𑆧𑆳𑆲𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆠𑇀𑆮𑆮𑆯𑆠𑆱𑇀𑆠𑆠𑆂 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑇀𑆪𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳
𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆖𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳 𑆱𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆣𑆴𑆰𑇀𑆜𑆳𑆤𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆾𑇁 𑆧𑆾𑆣 𑆍𑆮 𑇅
𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆓𑆶𑆥𑇀𑆠𑆳𑆩𑆳𑆪𑆳𑆮𑆯𑆳𑆠𑇀𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆵𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆠𑆴𑆱𑇀𑆫𑆾𑇁 𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆂
𑆱𑆁𑆪𑆾𑆘𑆴𑆠𑆳𑆱𑇀𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆤𑆳𑆩𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆡𑆑𑆳𑆪𑆳𑆩𑆳𑆓𑆳𑆩𑆴𑆤𑆴 𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆼 𑇆𑇑/𑇑𑇐𑇆

सुषुप्तिर्मायात्मिका यतः सा प्रमातृलक्षणाप्यविवेकसम्भृता मातृकया । अविवेक
इह तत्र मात्रनुसंधानाभावो बाह्यात्मग्राह्यत्ववशतस्ततः सुषुप्त्यवस्था
क्षोभात्मा चेच्छाशक्तिलक्षणा सा स्वप्नावस्थाधिष्ठानं स्वात्मनोऽ बोध एव ।
सुषुप्तिगुप्तामायावशात्कश्चित्संसारीत्युच्यते । तिस्रोऽ वस्थाः
संयोजितास्तुर्यनामचतुर्थकायामागामिनि सूत्रे ॥१/१०॥

Suṣuptirmāyātmikā yataḥ sā pramātṛlakṣaṇāpyavivekasambhṛtā mātṛkayā | Aviveka iha tatra mātranusaṃdhānābhāvo bāhyātmagrāhyatvavaśatastataḥ suṣuptyavasthā kṣobhātmā cecchāśaktilakṣaṇā sā svapnāvasthādhiṣṭhānaṃ svātmano' bodha eva | Suṣuptiguptāmāyāvaśātkaścitsaṃsārītyucyate | Tisro' vasthāḥ saṃyojitāsturyanāmacaturthakāyāmāgāmini sūtre || 1/10 ||

A ‘suṣupti’-t avagy ‘mélyalvást’ (suṣuptiḥ) a māyā avagy illúzió (dualitása) jellemzi  (māyā-ātmikā), (ami) bár (api) feltételezi a pramātṛ-t avagy szubjektumot (sā…pramātṛ-lakṣaṇā), mégis (yataḥ) mātṛkā miatt (mātṛkayā) az aviveka avagy a (szubjektummal kapcsolatos) éberség hiánya jellemzi (aviveka-sambhṛtā). Itt (iha) az ‘aviveka’ avagy az ‘éberség hiánya’ (avivekaḥ) (azt jelenti, hogy) ebben (a mélyalvás állapotában az egyén) (tatra) nem keresi a tapasztaló szubjektum (valóságát) (mātṛ-anusaṃdhāna-abhāvaḥ) az ‘objektivitás’ vagy ‘kifelé fordultság’ miatt (bāhyatā-ātmā-grāhyatva-vaśataḥ). Ebből kifolyólag (tataḥ), a suṣupti avagy mélyalvás állapotát (suṣupti-avasthā) a zavarodottság alkotja (kṣobha-ātmā), és (ca) az Icchāśakti avagy az Akarat Ereje jellemezi (sā…icchā-śakti-lakṣaṇā); (így mivel ezen állapot, nem más, mint) csupán (eva) az egyén saját Énjével kapcsolatos (svātmanaḥ) ‘éberségének hiánya’ (abodhaḥ), ez az alapja a svapna avagy álom állapotának (ami a gondolkodás maga) (svapna-avasthā-adhiṣṭhānam). Saṃsārin-nak avagy újjászülető létezőnek (saṃsārī) nevezzük (iti…ucyate) azt az egyént (kaścit), (aki) megrészegült māyā erejétől, (ami) a mélyalvásban rejtőzködik (suṣupti-guptā-māyā-vaśāt). A három (tisraḥ) tudatállapot --vagyis a jāgrat, svapna és suṣupti-- (avasthāḥ) a Turya-nak nevezett negyedik állapotban (turya-nāma-caturthakāyām) egyesül (saṃyojitāḥ) a következő (āgāmini) sūtra-ban (sūtre). || 1/10 ||

𑆠𑇀𑆫𑆴𑆠𑆪𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆮𑆵𑆫𑆼𑆯𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇑𑇆

त्रितयभोक्ता वीरेशः ॥१/११॥

Tritayabhoktā vīreśaḥ || 1/11 ||

E három állapot Élvezője vagy Tapasztalója (tritaya-bhoktā) az érzékek Ura (vīra-īśaḥ) || 1/11 ||

𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆓𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆳𑆢𑆴𑆫𑆷𑆥𑆠𑇀𑆫𑆴𑆠𑆪𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑇅 𑆮𑆵𑆫𑆼𑆯𑆂 𑆥𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆠𑆾 𑆱 𑆪𑆾 𑆤 𑆨𑆶𑆑𑇀𑆠𑆾𑇁
𑆥𑆯𑆶𑆂 𑇅 𑆮𑆵𑆫𑆼𑆯𑆱𑇀𑆪 𑆧𑆬𑆁 𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆁 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆠𑆾𑇁 𑆠𑆂 𑆱 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆸𑆫𑆷𑆥𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆼𑆫𑆥𑆴
𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆪𑆠𑆾 𑆮𑆵𑆫𑆼𑆯𑆱𑇀𑆪 𑆖𑆴𑆢𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆾 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆮𑆳𑆩𑆴𑆤𑆾 𑆤 𑆮𑆳𑆱𑆤𑆳𑆫𑆷𑆥𑆩𑆴𑆠𑆩𑆳𑆠𑆸𑆱𑆩𑆠𑆳 𑇅
𑆥𑆫𑆠𑆾 𑆮𑆵𑆫𑆼𑆯𑆱𑇀𑆪 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆳𑆥𑆴 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆾 𑆤 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆾 𑆪𑆠𑆂 𑆱
𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆪𑆑𑆳𑆫𑆑𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇑𑇆

तुर्यगो योगी जाग्रदादिरूपत्रितयभोक्ता । वीरेशः पतिर्यतो स यो न भुक्तोऽ
पशुः । वीरेशस्य बलं नान्यं शुद्धाहंविमर्शतोऽ तः स प्रमातृरूपसुषुप्तेरपि
भोक्ता यतो वीरेशस्य चिदानन्दात्मनो चित्तस्वामिनो न वासनारूपमितमातृसमता ।
परतो वीरेशस्य प्रमातापि ग्राह्यो न ग्राहको यतः स
शुद्धग्राहकस्त्रयकारकः ॥१/११॥

Turyago yogī jāgradādirūpatritayabhoktā | Vīreśaḥ patiryato sa yo na bhukto' paśuḥ | Vīreśasya balaṃ nānyaṃ śuddhāhaṃvimarśato' taḥ sa pramātṛrūpasuṣupterapi bhoktā yato vīreśasya cidānandātmano cittasvāmino na vāsanārūpamitamātṛsamatā | Parato vīreśasya pramātāpi grāhyo na grāhako yataḥ sa śuddhagrāhakastrayakārakaḥ || 1/11 ||

A jāgrat, (svapna és suṣupti) hármasának tapasztalója (jāgrat-ādi-rūpa-tritaya-bhoktā) az a yogī (yogī), (aki) áthatja a Turya-t (turya-gaḥ). (Az egyén) érzékszerveinek Vīreśa-ja avagy az Ura --szó szerint az Ura a vīra-knak vagy hősöknek, melyek a megvilágosodott érzékszervek-- (vīreśaḥ), Aki (yaḥ) maga Pati --vagyis Ura a paśu-knak vagy korlátolt létezőknek-- (patiḥ), mivel (yataḥ) Ő (saḥ) ‘nem élvezet (tárgya)’ vagyis ‘nem tapasztalható’ --mivel nem egy objektum-- (saḥ…bhuktaḥ), (következésképpen Ő) nem egy paśu (, aki az érzékszervekkel élvezhető) (apaśuḥ). A Vīreśa (vīreśasya) Ereje (balam) nem más, mint (na…anyam) Tiszta Ön-ébrerség (śuddha-ahaṃ-vimarśataḥ); ebből kifolyólag (ataḥ) Ő a Tapasztalója a suṣupti-nak is (, ami a korlátolt) szubjektum maga (api…pramātṛ-rūpa-suṣupteḥ), mivel (yataḥ) a Vīreśa --vagyis a realizált yogin-- (vīreśasya) (, Akit) a ‘Cit és Ānanda’ avagy ‘Tudatosság és Gyönyör’ jellemez (cit-ānanda-ātmanaḥ), Birtokosa saját elméjének (citta-svāminaḥ), (és következésképpen) nem (na) azonosítja (Magát) a vāsanā-kból vagy visszamaradt benyomásokból álló korlátolt szubjektummal (melyekből az egyén korlátolt identitása áll) (vāsanā-rūpa-mita-mātṛ-samatā). Más szóval (parataḥ), a Vīreśa számára (vīreśasya) még (api) a pramātā vagy (korlátolt) szubjektum is (pramātā) (csupán) egy objektum (grāhyaḥ) (és) nem (na) egy szubjektum (grāhakaḥ), hiszen (yataḥ) Ő (, avagy Vīreśa) (saḥ) a Legfőbb Szubjektum (śuddha-grāhakaḥ), a Teremtője (és Tapasztalója vagy Élvezője) e (korlátolt szubjektumból, kognícióból és objektumból álló) hármasnak (traya-kārakaḥ).  || 1/11 ||

𑆮𑆴𑆱𑇀𑆩𑆪𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆨𑆷𑆩𑆴𑆑𑆳𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇒𑇆

विस्मयो योगभूमिकाः ॥१/१२॥

Vismayo yogabhūmikāḥ || 1/12 ||

Az egyesülés állapotai (yoga-bhūmikāḥ) ámulattal teltek (vismayaḥ) || 1/12 ||

𑆪𑆾𑆘𑆤𑆱𑇀𑆪 𑆨𑆷𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆥𑆢𑆳𑆤𑆴 𑆪𑆳𑆤𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑇅
𑆥𑇀𑆫𑆨𑆶𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆥𑆫𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆖𑆩𑆠𑇀𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆨𑆮𑆼𑆢𑇀𑆪𑆼𑆤
𑆩𑆤𑆾𑆤𑇀𑆩𑆤𑆵𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆱𑆠𑆠𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆼𑇁 𑆥𑆴 𑆓𑆬𑆠𑆴 𑇅 𑆮𑆴𑆱𑇀𑆩𑆪𑆾
𑆮𑆽𑆲𑆳𑆨𑆴𑆤𑆮𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆱𑆾𑇁 𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆯𑇀𑆖𑆳𑆤𑆤𑇀𑆠𑆫𑆷𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇒𑇆

योजनस्य भूमिका विमर्शपदानि यानि प्रत्यभिज्ञातो योगिनः ।
प्रभुप्रसादतस्तस्मै परानन्दचमत्कारो भवेद्येन
मनोन्मनीस्वात्मपरामर्शरूपं सततं व्युत्थानेऽ पि गलति । विस्मयो
वैहाभिनवविमर्शात्मा सोऽ भिज्ञातश्चानन्तरूपात्मकः ॥१/१२॥

Yojanasya bhūmikā vimarśapadāni yāni pratyabhijñāto yoginaḥ | Prabhuprasādatastasmai parānandacamatkāro bhavedyena manonmanīsvātmaparāmarśarūpaṃ satataṃ vyutthāne' pi galati | Vismayo vaihābhinavavimarśātmā so' bhijñātaścānantarūpātmakaḥ || 1/12 ||

  A Yoga avagy Egyesülés (yojanasya) állapotai (bhūmikāḥ) a Felbéredés Fázisai (vimarśa-padāni), melyek (yāni) az Ön-felismerés által (tárulnak fel) (pratyabhijñātaḥ) a yogin számára (yoginaḥ). Neki (tasmai) a Camatkāra avagy Ámulat - (ami maga a) Legfőbb Gyönyör - (para-ānanda-camat-kāraḥ), az Úr Kegyelméből (prabhu-prasādataḥ) nyilvánul meg (bhavet), amely (Kegyelem) következtében (yena) Feltárul az egyén saját Énjének Megértése, (mely) túl (van) a mentális aktivitáson (manonmanī-svātma-parāmarśa-rūpam), (és Ami) állandóan (satatam) szivárog vagy kiterjed (galati) még (api) a vyutthāna-ban is (vyutthāne). Másképp fogalmazva (vā), a ‘Vismaya’ avagy ‘Ámulat’ (vismayaḥ) úgy ismert (abhijñātaḥ) itt (iha), mint az (saḥ) Örökké-új Éberség Esszenciája (abhinava-vimarśa-ātmā), és (ca) (Amit) a ‘Végtelenség’ jellemez, mivel ‘Mindig jelenlévő’ (ananta-rūpa-ātmakaḥ). || 1/12 ||

𑆅𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆶𑆩𑆳 𑆑𑆶𑆩𑆳𑆫𑆵 𑇆𑇑/𑇑𑇓𑇆

इच्छाशक्तिरुमा कुमारी ॥१/१३॥

Icchāśaktirumā kumārī || 1/13 ||

Umā, (Śiva) Ragyogása (umā), a Szűz (kumārī),
a Legfőbb Akarat Erő (icchā-śaktiḥ (tamā) || 1/13 ||

𑆅𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆤𑆳𑆡𑆠𑇀𑆫𑆴𑆯𑆷𑆬𑆩𑆶𑆒𑇀𑆪𑆯𑆷𑆬𑆾 𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆳𑆤𑆩𑆼𑆪𑆫𑆷𑆥𑆼 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆷𑆪𑆼𑆠𑆼 𑇅
𑆱𑆳 𑆑𑆶𑆩𑆳𑆫𑆵 𑆠𑆫𑆶𑆟𑆵 𑆤 𑆨𑆾𑆓𑇀𑆪𑆳 𑆠𑆶 𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆽𑆮 𑆖 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆠𑆪𑆳 𑆱𑆁𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆢𑆩𑇀𑆥𑆠𑆵𑆮𑆠𑇀𑆱𑆠𑆠𑆁
𑆱𑆫𑇀𑆓𑆲𑆼𑆠𑆶𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆓𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆿 𑇅 𑆇𑆩𑆳𑆱𑆁𑆘𑇀𑆚𑆳 𑆪𑆠𑆂 𑆱𑆳 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳 𑆤𑆳𑆡𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆴𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆳𑆤𑇀𑆠𑆠𑆼𑆘
𑆍𑆮 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆤𑆳𑆡𑆱𑆩𑆠𑆳𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆠𑆢𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑇀𑆮𑆪𑆾𑆓𑆠𑆂 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂
𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯 𑆍𑆮𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆥𑆳𑆬𑆴𑆠𑆂 𑆱𑆢𑆳 𑇆𑇑/𑇑𑇓𑇆

इच्छाशक्तिः शिवनाथत्रिशूलमुख्यशूलो यस्या विश्वस्य मानमेयरूपे प्रसूयेते ।
सा कुमारी तरुणी न भोग्या तु भोक्तैव च योगी तया संयुक्तो दम्पतीवत्सततं
सर्गहेतुः सर्गस्थितौ । उमासंज्ञा यतः सा तस्या नाथस्य शिवस्य शान्ततेज
एव । तस्यां विश्वं शिवनाथसमतारूपेण विभाति तदभिन्नत्वयोगतः । योगिनः
स्वस्वात्मविमर्श एवं व्यापिकेच्छाशक्तिपालितः सदा ॥१/१३॥

Icchāśaktiḥ śivanāthatriśūlamukhyaśūlo yasyā viśvasya mānameyarūpe prasūyete | Sā kumārī taruṇī na bhogyā tu bhoktaiva ca yogī tayā saṃyukto dampatīvatsatataṃ sargahetuḥ sargasthitau | Umāsaṃjñā yataḥ sā tasyā nāthasya śivasya śāntateja eva | Tasyāṃ viśvaṃ śivanāthasamatārūpeṇa vibhāti tadabhinnatvayogataḥ | Yoginaḥ svasvātmavimarśa evaṃ vyāpikecchāśaktipālitaḥ sadā || 1/13 ||

Icchāśakti avagy az Akarat Ereje (icchā-śaktiḥ) a Triśūla avagy az Úr Szigonyának fő ága (śiva-nātha-triśūla-mukhya-śūlaḥ), Kiből --vagyis Icchāśakti-ból-- (yasyāḥ) feltárulnak (prasūyete) az univerzum aspektusai (melyek rendre) ‘māna’ avagy ‘kogníció’ és ‘meya’ avagy ‘objektum’ (māna-meya-rūpe…viśvasya). Ő (sā) Kumārī a Szűz (kumārī) Erő (taruṇī). (Szűz, mivel Ő) nem élvezet tárgya (na…bhogyā), hanem (tu) maga (eva) az Élvező (bhoktā), és (ca) a Vele (tayā) való egyesülés következtében (saṃyuktaḥ), a Yogī (yogī) hasonlatossá válik a Férj és Feleség (egyesüléséhez, mint egyetlen Létező; és ilyen módon, Ő) (dampatīvat) (marad) mindvégig (satatam) a megnyilvánulás Forrása (sarga-hetuḥ) (még) az univerzum jelenléte során (is) (sarga-sthitau). Őt (sā) technikailag ‘Umā’-nak nevezzük (umā-saṃjñā), mivel (yataḥ) Általa (tasyāḥ) egyedül (eva) a Úr (nāthasya) Śiva (śivasya) Békés (és Univerzális) Tündöklése (lüktet) (śānta-tejaḥ). (Következésképpen) Benne (tasyām), az univerzum (viśvam) az ‘Úr Śiva-val való Azonososság’ formájában (śiva-nātha-samatā-rūpeṇa) ragyog (vibhāti), a ‘tény következtében, miszerint az nem különbözik Tőle’ (tat-abhinnatva-yogataḥ). Ilyen módon (evam), egy ilyen Yogī számára (yoginaḥ) az Akarat Mindent-átható Ereje táplálja (vyāpikā-icchā-śakti-pālitaḥ) szakadatlan (sadā) az egyén saját Valódi Természetének Éberségét (sva-sva-ātmā-vimarśaḥ). || 1/13 ||

𑆢𑆸𑆯𑇀𑆪𑆁 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇔𑇆

दृश्यं शरीरम् ॥१/१४॥

Dṛśyaṃ śarīram || 1/14 ||

A tapasztalható (megnyilvánulás) (dṛśyam) (az Ő) teste (śarīram) || 1/14 ||

𑆠𑆢𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆁𑆪𑆾𑆓𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆠𑆼𑆘𑆱𑆴 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆫𑆳𑆘𑆠𑆼 𑆖 𑆢𑆸𑆯𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤
𑆇𑆢𑇀𑆢𑇀𑆪𑆾𑆠𑆴𑆠𑆑𑆫𑆟𑆽𑆂 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆁 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆍𑆠𑆢𑇀𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆁
𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆫𑆷𑆥𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆁 𑆘𑆳𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆅𑆠𑆴 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆁 𑆤 𑆑𑆼𑆮𑆬𑆁 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆯𑆫𑆵𑆫𑆼 𑆠𑆶
𑆧𑆲𑆴𑆂𑆱𑇀𑆡𑆢𑆸𑆯𑇀𑆪𑆩𑆥𑆴 𑇅 𑆠𑆡𑆳 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆾𑇁 𑆬𑆁𑆓𑇀𑆫𑆳𑆱𑆪𑆾𑆓𑆠𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇔𑇆

तदा स्वेच्छाशक्तिसंयोगात्स्वतेजसि विश्वं राजते च दृश्यं योगिन
उद्द्योतितकरणैः शरीरं भवेत् । एतद्यतस्तस्मिन्चिद्विकासनं
विमर्शरूपप्रथनं जायते । इति तस्य शरीरं न केवलं स्थूलसूक्ष्मशरीरे तु
बहिःस्थदृश्यमपि । तथा परिमितयोगी व्यापकोऽ लंग्रासयोगतः ॥१/१४॥

Tadā svecchāśaktisaṃyogātsvatejasi viśvaṃ rājate ca dṛśyaṃ yogina uddyotitakaraṇaiḥ śarīraṃ bhavet | Etadyatastasmincidvikāsanaṃ vimarśarūpaprathanaṃ jāyate | Iti tasya śarīraṃ na kevalaṃ sthūlasūkṣmaśarīre tu bahiḥsthadṛśyamapi | Tathā parimitayogī vyāpako' laṃgrāsayogataḥ || 1/14 ||

Ezután (tadā) a ‘minden, mi érzékelhetőből (álló)(dṛśyam) univerzum (viśvam) az egyén saját Fényében (sva-tejasi) ragyog (rājate), és (ez az univerzum) a Yogī (yoginaḥ) testévé (śarīram) válik (bhavet) (, amikor azt) a megvilágosodott érzékszervein keresztül (tapasztalja) (uddyotita-karaṇaiḥ) a saját Icchāśakti-jával való egyesülés folytán (sva-icchā-śakti-saṃyogāt). Ez azért van (etat), mert (yataḥ) az Éberség Tapasztalása (vimarśa-rūpa-prathanam) uralkodik (jāyate) benne (tasmin) (és ezen Éberség csupán a saját) Tudatosságának Kiterjedése (cit-vikāsanam). Ez azt jelenti (iti), hogy az ő (tasya) teste (śarīram) nem (na) csupán (kevalam) a durva és finom testekből (áll) (sthūla-sūkṣma-śarīre), de (tu) az (érzékszervei által tapasztalt) külső objektumokból (bahiḥ-stha-dṛśyam) is (api). Következésképpen (tathā), (egy ilyen) korlátlan Yogī (parimita-yogī) Mindent-átható (vyāpakaḥ) az Alaṃgrāsa avagy a különbségek Teljes Visszavonása miatt (alaṃgrāsa-yogataḥ).  || 1/14 ||

𑆲𑆸𑆢𑆪𑆼 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑆕𑇀𑆔𑆛𑇀𑆛𑆳𑆢𑇀𑆢𑆸𑆯𑇀𑆪𑆱𑇀𑆮𑆳𑆥𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇕𑇆

हृदये चित्तसङ्घट्टाद्दृश्यस्वापदर्शनम् ॥१/१५॥

Hṛdaye cittasaṅghaṭṭāddṛśyasvāpadarśanam || 1/15 ||

(Az Univerzális Tudatosság) Szívében (hṛdaye), az individuális elmével való egyesülésen át (citta-saṅghaṭṭāt), (minden külső és belső) objektum, (valamint) a tudatlanság (valósága is úgy) kerül felismerésre (, mint ami az egyén saját testét alkotja) (dṛśya-svāpa-darśanam) || 1/15 ||

𑆲𑆸𑆢𑆪𑆼’ 𑆥𑆴 𑆪𑆖𑇀𑆖𑆴𑆠𑆴𑆫𑇀𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆤𑆵 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆖𑆴𑆠𑆴𑆱𑆁𑆑𑆾𑆖𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆼𑆤 𑆱𑆁𑆑𑆾𑆖𑆠𑇀𑆮𑆼𑆤
𑆱𑆁𑆔𑆛𑇀𑆛𑆳𑆠𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆫𑆷𑆥𑆢𑆸𑆱𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆶 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆮𑆳𑆥𑆱𑇀𑆪
𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆁 𑆲𑆸𑆢𑆪𑆳𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆤 𑆑𑆴𑆚𑇀𑆖𑆴𑆖𑇀𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆁 𑆲𑆸𑆢𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪𑆠𑆾 𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆴𑆲 𑆤
𑆢𑇀𑆫𑇀𑆰𑇀𑆪𑆱𑇀𑆮𑆳𑆥𑆤𑆳𑆯𑆤𑆁 𑆠𑆶 𑆱𑆩𑇀𑆪𑆓𑆢𑇀𑆮𑆪𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯 𑆍𑆮 𑆪𑆠𑇀𑆫 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆁
𑆱𑆢𑆳 𑇅 𑆃𑆠 𑆍𑆠𑆢𑇀𑆣𑆸𑆢𑆪𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆖𑆳𑆥𑆴 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆾𑆠𑇀𑆠𑆵𑆫𑇀𑆟𑆩𑇀
𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆡𑆳 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆯𑆷𑆤𑇀𑆪𑆠𑇀𑆮𑆩𑆥𑆴 𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆢𑇀𑆮𑆪𑆯𑆽𑆮𑆼 𑆅𑆲 𑇅
𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆩𑆼𑆠𑆤𑇀𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆫𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆤𑆴𑆫𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆪𑆂 𑆥𑆷𑆉𑆤𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆪𑆾𑆓𑆠𑆂 𑇅

हृदये’ पि यच्चितिर्व्यापिनी चित्तं चितिसंकोचरूपं भवति । तेन संकोचत्वेन
संघट्टात्तत्र जाग्रत्स्वप्नरूपदृस्यस्य प्रोक्तस्य तु सुषुप्तिरूपस्वापस्य
दर्शनं हृदयाच्युतत्वं भवेत् । न किञ्चिच्च्युतं हृदयाद्यतो मुक्तिरिह न
द्र्ष्यस्वापनाशनं तु सम्यगद्वयपरामर्श एव यत्र सर्वं चित्प्रकाशस्थितं
सदा । अत एतद्धृदयं स्वातन्त्र्यं यद्व्यापकं विश्वात्मकं चापि विश्वोत्तीर्णम्
परमेश्वरस्य तथा सर्वं शून्यत्वमपि तत्स्थितं परमाद्वयशैवे इह ।
यथोक्तमेतन्नित्यसमाधिरपरिमितयोगिनो निरावेशो यः पूऋनाहंविमर्शयोगतः ।

Hṛdaye’ pi yaccitirvyāpinī cittaṃ citisaṃkocarūpaṃ bhavati | Tena saṃkocatvena saṃghaṭṭāttatra jāgratsvapnarūpadṛsyasya proktasya tu suṣuptirūpasvāpasya darśanaṃ hṛdayācyutatvaṃ bhavet | Na kiñciccyutaṃ hṛdayādyato muktiriha na drṣyasvāpanāśanaṃ tu samyagadvayaparāmarśa eva yatra sarvaṃ citprakāśasthitaṃ sadā | Ata etaddhṛdayaṃ svātantryaṃ yadvyāpakaṃ viśvātmakaṃ cāpi viśvottīrṇam parameśvarasya tathā sarvaṃ śūnyatvamapi tatsthitaṃ paramādvayaśaive iha | Yathoktametannityasamādhiraparimitayogino nirāveśo yaḥ pūṛnāhaṃvimarśayogataḥ |

Habár (api) a citta avagy az individuális elme (cittam), (ami nem más, mint) a Citi összezsugorodott formája (citi-saṃkoca-rūpam), a Tudatosáság Szívében (hṛdaye) nyugszik (bhavati), mely (yat) (Szív) maga Citi avagy a Tudatosság Ereje (citiḥ) az Ő Mindent-átható Formájában (vyāpinī). Az összezsugorodott állapottal --vagyis a citta-val-- (tena…saṃkocatvena) való egyesülés miatt (saṃghaṭṭāt), a korábban említett (tatra…proktasya) svapna és jāgrat (jāgrat-svapna-rūpa-dṛsyasya), de még (tu) a svāpa -ami a suṣupti avagy mélyalvás természete (suṣupti-rūpa-svāpasya)- is úgy jelenik meg (darśanam), mint ami a Tudatosság Szívével Egységben (hṛdaya-acyutatvam) létezik (bhavet). Mivel (yataḥ) semmi sem (na…kiñcid) létezik a Tudatosság Szívén (hṛdayāt) kívül (cyutam), (így) a ‘Mukti’ vagy ‘Felszabadulás’ (muktiḥ) itt (iha) nem (na) a drśya és svāpa --vagyis az objektumok és azok hiányának-- elpusztítása (drṣya-svāpa-nāśanam), hanem (tu) csupán (eva) a Nem-dualitás Tökéletes Megértése (samyak-advaya-parāmarśaḥ), Miben (yatra) minden (sarvam) a Tudatosság Fényében nyugszik (cit-prakāśa-sthitam) szüntelen (sadā). Ennélfogva (ataḥ) a Tudatosság e Szíve (etat…hṛdayam) (nem más, mint) a Legfőbb Úr (parameśvarasya) Szabadsága (svātantryam), Mely (yat) Mindent-átható (vyāpakam) és (Ami) az univerzumot alkotja (viśva-ātmakam), de egyúttal (ca…api) túl (is) van az univerzumon (viśva-uttīrṇam); hiszen (tathā) itt (iha), a Śaivizmus Legfőbb Nem-dualitásában (parama-advaya-śaive) minden (sarvam), még a (mélyalvás) üressége (śūnyatvam) is (api) Benne nyugszik (tat-sthitam). Ahogy korábban kifejtésre került (yathā-uktam), ez (etat) a korlátlan yogin-ok (aparimita-yoginaḥ) Elnyelődés Nélküli (nirāveśaḥ) Örök Samādhi-ja (nitya-samādhiḥ), Ami (yaḥ) a Tökéletes vagy Kiterjedt Ön-éberség által nyilvánul meg (pūṛna-ahaṃ-vimarśa-yogataḥ). || 1/15 ||

𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆳𑆢𑇀𑆮𑆳𑆥𑆯𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇖𑇆

शुद्धतत्त्वसन्धानाद्वापशुशक्तिः ॥१/१६॥

Śuddhatattvasandhānādvāpaśuśaktiḥ || 1/16 ||

Vagy (másképp) (vā), (az Univerzális Tudatosság) Tiszta Princípiumával való egyesülés során (śuddha-tattva-sandhānāt), (az individualitás) megkötő ereje eltűnik (apaśu-śaktiḥ) || 1/16 ||

𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆮𑆳 𑆲𑆸𑆢𑆪𑆁 𑆪𑆠𑇀𑆱𑆫𑇀𑆮𑆾𑆠𑇀𑆠𑆵𑆫𑇀𑆟𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆁 𑆖
𑆠𑆠𑇀𑆱𑆩𑇀𑆪𑆑𑇀𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆳𑆠𑇀𑆥𑆯𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆳 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳𑆥𑆴 𑆑𑆶𑆖𑆴𑆠𑆳 𑆤𑆳𑆡𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆪𑆳
𑆑𑆶𑆖𑆴𑆠𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆑𑆬𑆳𑆫𑆷𑆥𑆰𑆛𑇀𑆠𑇀𑆫𑆴𑆁𑆰𑆠𑇀𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆥𑆚𑇀𑆖𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤𑆳𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆳
𑆨𑆮𑆠𑆵𑆠𑇀𑆪𑆥𑆯𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆴𑆠𑇀𑆪𑆶𑆪𑇀𑆖𑆠 𑆅𑆲 𑇅 𑆃𑆥𑆯𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆱𑆳𑆑𑆬𑆳𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆳
𑆥𑇀𑆫𑆨𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆴𑆠𑇀𑆪𑆫𑇀𑆡𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇖𑇆

शुद्धतत्त्वं वा हृदयं यत्सर्वोत्तीर्णं सर्वात्मकं चैतन्यं च
तत्सम्यक्सन्धानात्पशुशक्तिर्या चैतन्यस्थितापि कुचिता नाथस्वातन्त्र्यक्रीडया
कुचिताहंविमर्शरूपेण कलारूपषट्त्रिंषत्तत्त्वप्रपञ्चभावेनादृष्टा
भवतीत्यपशुशक्तिरित्युय्चत इह । अपशुशक्तिः साकलास्वरूपं चैतन्यं व्यापिका
प्रभुशक्तिरित्यर्थः ॥१/१६॥

Śuddhatattvaṃ vā hṛdayaṃ yatsarvottīrṇaṃ sarvātmakaṃ caitanyaṃ ca tatsamyaksandhānātpaśuśaktiryā caitanyasthitāpi kucitā nāthasvātantryakrīḍayā kucitāhaṃvimarśarūpeṇa kalārūpaṣaṭtriṃṣattattvaprapañcabhāvenādṛṣṭā bhavatītyapaśuśaktirityuycata iha | Apaśuśaktiḥ sākalāsvarūpaṃ caitanyaṃ vyāpikā prabhuśaktirityarthaḥ || 1/16 ||

Másképp (fogalmazva) (vā), a Tudatosság Szíve (hṛdayam) (az) a Tiszta Princípium (śuddha-tattvam), Ami (yat) mindenben immanens (sarva-ātmakam), (de mégis) túl van mindenen (sarva-uttīrṇam), (hiszen Ez Maga) Caitanyam avagy az Univerzális Tudatosság (caitanyam); és (ca) az Azzal való Tökéletes Egyesülés által (tat-samyak-sandhānāt), a ‘paśuśakti’ avagy ‘korlátoltság ereje’ (paśu-śaktiḥ) eltűnik (adṛṣṭā…bhavati). Habár (api) (a korlátoltság) ezen (ereje) (yā) az Univerzális Tudatosságban nyugszik (caitanya-sthitā), (azt mégis) az Úr Szabaságának Játéka (nātha-svātantrya-krīḍayā) korlátozza (kucitā) limitált Ön-éberség formájában (kucita-ahaṃ-vimarśa-rūpeṇa), ami (azon) harmichat princípium kiterjedése, (melyből) a ‘részekre osztottság’ (benyomása) áll (kalā-rūpa-ṣaṭtriṃṣat-tattva-prapañca-bhāvena). Ezt (iti…iti) itt (iha) ‘apaśuśakti’-nak avagy a ‘korlátozó erő hiányának’ (apaśu-śaktiḥ) nevezzük (ucyate). Az ‘apaśuśakti’ (a-paśu-śaktiḥ) az (sā) egyén saját Részek Nélküli Esszenciális Természete (akalā-svarūpam), (Ami Maga) Caitanyam (caitanyam), (azaz) ‘Prabhuśakti’ (prabhu-śaktiḥ) avagy az ‘Úr Mindent-átható Ereje’ (vyāpikā). Ez a sūtra jelentése (iti…arthaḥ).  || 1/16 ||

𑆮𑆴𑆠𑆫𑇀𑆑 𑆄𑆠𑇀𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇗𑇆

वितर्क आत्मज्ञानम् ॥१/१७॥

Vitarka ātmajñānam || 1/17 ||

A Helyes érvelés (vitarka) az Én ismerete (ātmā-jñānam) || 1/17 ||

𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆾’ 𑆲𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆯𑆴𑆮𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆫𑆴𑆠𑆴 𑆮𑆴𑆠𑆫𑇀𑆑 𑆍𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑇀 𑇅 𑆍𑆠𑆘𑇀𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆂 𑆱𑆳
𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆫𑇀𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆱𑆠𑆠𑆁 𑆨𑆳𑆠𑇀𑆪𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆴
𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆳𑆢𑆴𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆠𑆂 𑇅 𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆠𑇀𑆱𑆾𑆩𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆼𑆤 𑆯𑆸𑆆𑆯𑆴𑆮𑆢𑆸𑆰𑇀𑆠𑆿

𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆾𑇁𑆥𑇀𑆪𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤 𑆍𑆮𑆳𑆱𑇀𑆩𑆴 𑆯𑆴𑆮 𑆅𑆠𑇀𑆡𑆁 𑆮𑆴𑆖𑆼𑆰𑇀𑆛𑆤𑆩𑇀  𑇅
𑆯𑆴𑆮𑆾 𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆾 𑆨𑆾𑆘𑇀𑆪𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆼𑆰𑆶 𑆯𑆴𑆮𑆱𑆳𑆣𑆤𑆂𑇆

𑆨𑆶𑆑𑇀𑆠𑇀𑆮𑆾𑆢𑆼𑆠𑆴 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆼𑆠𑇀𑆡𑆁 𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆸𑆫𑆷𑆥𑆠𑆳  𑇅
𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆑𑆫𑇀𑆠𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆑𑆫𑇀𑆩 𑆯𑆴𑆮𑆾𑇁𑆱𑇀𑆩𑆴 𑆑𑆫𑆟𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆂𑇆

𑆯𑆴𑆮 𑆍𑆮 𑆦𑆬𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆳𑆫 𑆅𑆠𑆴 𑆱𑆳𑆣𑆶𑆰𑆶  𑇅
𑆨𑆳𑆮𑆤𑆳𑆑𑆫𑆟𑆳𑆨𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆑𑆴𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆠𑆠𑆾𑆢𑆴𑆠𑆼𑆂𑇆

𑆱𑆶𑆒𑆼 𑆢𑆶𑆂𑆒𑆼 𑆮𑆴𑆩𑆾𑆲𑆼 𑆖 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆾𑇁𑆲𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆂  𑇅
𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆥𑆳𑆢𑆴𑆠𑆩𑆼𑆠𑆳𑆮𑆠𑇀 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆩𑆼𑆮 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑆴𑆠𑆴 𑇆𑇆𑇑/𑇑𑇗𑇆

विश्वं शिवो’ हमिति शिवदृष्टिरिति वितर्क एवात्मज्ञानम् । एतज्ज्ञानमात्मनः सा
दृष्टिर्या विमर्शात्मिका सततं भात्यपरिमितयोगिनः सर्वसंविदि
धारणाध्यानादिवर्जिता स्वभावतः । यथोक्तं श्रीमत्सोमानन्देन शृईशिवदृष्तौ

भिन्नोऽप्यभिन्न एवास्मि शिव इत्थं विचेष्टनम्  ।
शिवो भोक्ता शिवो भोज्यं शिवेषु शिवसाधनः॥

भुक्त्वोदेति शिवावस्था स्थितेत्थं भोक्तृरूपता  ।
शिवः कर्ता शिवः कर्म शिवोऽस्मि करणात्मकः॥

शिव एव फलावस्था व्यापार इति साधुषु  ।
भावनाकरणाभ्यां किं शिवस्य सततोदितेः॥

सुखे दुःखे विमोहे च स्थितोऽहं परमः शिवः  ।
प्रतिपादितमेतावत् सर्वमेव शिवात्मकमिति ॥॥१/१७॥

Viśvaṃ śivo’ hamiti śivadṛṣṭiriti vitarka evātmajñānam | Etajjñānamātmanaḥ sā dṛṣṭiryā vimarśātmikā satataṃ bhātyaparimitayoginaḥ sarvasaṃvidi dhāraṇādhyānādivarjitā svabhāvataḥ | Yathoktaṃ śrīmatsomānandena śṛīśivadṛṣtau

Bhinno'pyabhinna evāsmi śiva itthaṃ viceṣṭanam  |
Śivo bhoktā śivo bhojyaṃ śiveṣu śivasādhanaḥ ||

Bhuktvodeti śivāvasthā sthitetthaṃ bhoktṛrūpatā  |
Śivaḥ kartā śivaḥ karma śivo'smi karaṇātmakaḥ ||

Śiva eva phalāvasthā vyāpāra iti sādhuṣu  |
Bhāvanākaraṇābhyāṃ kiṃ śivasya satatoditeḥ ||

Sukhe duḥkhe vimohe ca sthito'haṃ paramaḥ śivaḥ  |
Pratipāditametāvat sarvameva śivātmakamiti || || 1/17 ||

“Én vagyok (aham) Śiva (śivaḥ) (Aki nem más, mint) az univerzum (viśvam)”. Ezt (iti) (nevezzük) ‘Śivadṛṣṭi’-nek, vagy ‘Śiva nézőpontjának’ (śiva-dṛṣṭiḥ). Kizárólag (eva) ez (iti) a vitarka avagy érvelés (vitarkaḥ) az ‘Én Ismerete’ (ātmā-jñānam). Az ‘Én (ātmanaḥ) ezen (etat) Ismerete (jñānam)’ az (sā) a ‘Nézőpont’ (dṛṣṭiḥ), melyet (yā) az Éberség jellemez (vimarśa-ātmikā), és mindig (satatam) természetes módon (svabhāvataḥ) ragyog (bhāti) a korlátlan yogin (aparimita-yoginaḥ) minden tapasztalásában (sarva-saṃvidi), (bárminemű) koncentráció, meditáció, stb. nélkül (dhāraṇā-dhyāna-ādi-varjitā). Ahogy ezt kifejti (yathā-uktam) a Legtiszteletreméltóbb Somānanda (śrīmat-somānandena) a Tiszteletreméltó Śivadṛṣṭi-ben (śṛī-śiva-dṛṣtau):

“… így (ittham) Én vagyok (asmi) Śiva (śivaḥ), bár (api) részekre osztott (bhinnaḥ), de valójában (eva) osztatlan (abhinnaḥ). Śiva (śivaḥ) a Tapasztaló (bhoktā), az aktivitás (viceṣṭanam), és Śiva (śivaḥ) a tapasztalat tárgya (bhojyam). (Śiva) a módszer Śiva eléréséhez (śiva-sādhanaḥ) az összes Śiva-ban (śiveṣu).

A (korlátolt lét) élvezete után (bhuktvā), Śiva Állapota (śiva-avasthā) feltárul (udeti), (és) így (ittham) megmarad (sthite) (, mint) Bhoktṛ avagy a Szubjektum (bhoktṛ-rūpatā). (Mivel) én vagyok (asmi) Śiva (śivaḥ), (Aki) a Cselekvő (kartā), (így én vagyok) Śiva (śivaḥ), aki a tett (karma), mivel Śiva (śivaḥ) Maga az érzékszervek (karaṇa-ātmakaḥ).

Kizárólag (eva) Śiva (śivaḥ) a Gyümölcs (phala-avasthā), az Aktivitás (vyāpāraḥ…iti), (ami minden) igaz létezőben --vagyis valódi yogin-ban-- (tevékenykedik) (sādhuṣu). Mi tárulna (hát) fel (kim) a bhāvanā-ból avagy kontemplációból, vagy a karaṇa-ból avagy koncentrációból (bhāvanā-karaṇābhyām), ha Śiva szüntelen létezik --vagyis már eleve mindig feltárult-- (śivasya…satatā…uditeḥ)?

Én (aham) maradok (sthitaḥ) a Legfőbb (paramaḥ) Śiva (śivaḥ) az örömben (sukhe), a fájdalomban (duḥkhe) és (ca) (még) az illúzióban (is) (vimohe). (Ez a tény) oly sokszor be lett bizonyítva… (pratipāditam…etāvat) minden (, beleértve a teljes univerzumot) (sarvam…eva), Śiva természetével bír (śiva-ātmakam…iti).”

 || 1/17 ||

𑆬𑆾𑆑𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆂 𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆱𑆶𑆒𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇘𑇆

लोकानन्दः समाधिसुखम् ॥१/१८॥

Lokānandaḥ samādhisukham || 1/18 ||

A világtól (való nem-különbözőség) Öröme (loka-ānandaḥ) a Samādhi, vagyis az azonosság befogadásának Gyönyöre (samādhi-sukham) || 1/18 ||

𑆬𑆾𑆑𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆾 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆼𑆤 𑆧𑆲𑆴𑆫𑆤𑇀𑆠𑆂𑆑𑆫𑆟𑆽𑆯𑇀𑆖 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆩𑆲𑆳𑆤𑇀𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆠𑆾
𑆲𑆳𑆤𑆳𑆢𑆳𑆤𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂 𑆥𑆫𑆩𑆁 𑆥𑆢𑆁 𑆪𑆳𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆠𑆢𑆳 𑆬𑆾𑆑𑆼 𑆱
𑆱𑇀𑆮𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆪𑆾𑆓𑆠𑆱𑇀𑆠𑆴𑆰𑇀𑆜𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆮𑆫𑇀𑆓𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆤
𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆳𑆢𑇀𑆪𑆠𑆂 𑆥𑆫𑆩𑆥𑆢𑆼𑆤 𑆬𑆾𑆑𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆵𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆠𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆂
𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆠 𑆅𑆠𑆴 𑆬𑆾𑆑𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆂 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆡
𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆱𑆶𑆒𑆩𑆴𑆲 𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆂 𑆑𑆫𑆟𑆳𑆤𑆴 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆤 𑆖𑆳𑆥𑆴 𑆪𑆂 𑆱 𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆥𑆫𑆳𑆑𑆾𑆛𑆴𑆂
𑆑𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆂 𑇅 𑆱𑆶𑆒𑆩𑆴𑆲 𑆥𑆫𑆳𑆯𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆾𑆢𑆴𑆠𑆳𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆾 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑇅
𑆃𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆮𑆳 𑆤 𑆑𑆳𑆫𑇀𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆥𑆫𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆬𑆳𑆨𑆳𑆪 𑆪𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆴
𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆢𑆳 𑆫𑆳𑆘𑆠𑆼 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆠𑇀𑆮𑆮𑆯𑆠 𑆅𑆠𑆴 𑆥𑆫𑆳𑆯𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆂 𑇅 𑆪𑆠𑇀𑆫
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆠𑆾 𑆘𑆪𑆠𑆴 𑆖 𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆂 𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆼
𑆯𑆴𑆮𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆠𑇀𑆮𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯 𑆍𑆮𑆁 𑆖 𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆨𑆮𑆼𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆯𑇀𑆖
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆲𑆩𑇀𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆫𑆷𑆥𑆧𑆬𑆁 𑆠𑆡𑆳 𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆱𑆶𑆒𑆁 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆠𑇀𑆮𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯 𑆍𑆮 𑆪𑆾
𑆤𑆴𑆫𑆮𑆑𑆳𑆯𑆱𑆩𑇀𑆮𑆴𑆠𑇀𑆠𑆴𑆫𑆷𑆥𑆮𑆽𑆒𑆫𑇀𑆪𑆳𑆢𑆴𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑇀 𑆃𑆥𑆫𑆳𑆥𑆢𑆩𑇀 𑇆𑇑/𑇑𑇘𑇆

लोकः सर्वग्राह्यो ग्राहकेन बहिरन्तःकरणैश्च योगी महान्स्वात्मपरामर्शतो
हानादानवर्जितः स्वस्वात्मविश्रान्तः परमं पदं यात्वा तदा लोके स
स्वचिद्विकासनयोगतस्तिष्ठति । तत्र ग्राह्यग्राहकवर्गस्तस्मै न
भिन्नस्तस्माद्यतः परमपदेन लोकं स्वीक्रियते । चित्पूर्णत्वस्यानन्दः
व्यापकस्वात्मसंस्थितस्य सामरस्याहंविमर्शत इति लोकानन्दः । तस्याथ
समाधिसुखमिह नात्मावेशः करणानि विना न चापि यः स धारणाध्यानपराकोटिः
क्रमात्समाधिः । सुखमिह पराशान्तिर्नित्योदितास्वात्मसंविदात्मविमर्शो सर्वत्र ।
अपरिमितयोगिनो वा न कार्यः स्वात्मपरिज्ञानलाभाय यतः स्वात्मा तस्य संविदि
सर्वत्र सर्वदा राजते तस्य निर्विकल्पत्ववशत इति पराशान्तिः । यत्र
स्वात्मविश्रान्तिः स्वभावतो जयति च समाधिः सूत्रे
शिवशक्तिनित्यसामरस्यत्वपरामर्श एवं च शिवः स्वात्मा भवेच्छक्तिश्च
स्वाहम्विमर्शरूपबलं तथा समाधिसुखं पूर्णत्वविमर्श एव यो
निरवकाशसम्वित्तिरूपवैखर्यादिसामरस्य् अपरापदम् ॥१/१८॥

Lokaḥ sarvagrāhyo grāhakena bahirantaḥkaraṇaiśca yogī mahānsvātmaparāmarśato hānādānavarjitaḥ svasvātmaviśrāntaḥ paramaṃ padaṃ yātvā tadā loke sa svacidvikāsanayogatastiṣṭhati | Tatra grāhyagrāhakavargastasmai na bhinnastasmādyataḥ paramapadena lokaṃ svīkriyate | Citpūrṇatvasyānandaḥ vyāpakasvātmasaṃsthitasya sāmarasyāhaṃvimarśata iti lokānandaḥ | Tasyātha samādhisukhamiha nātmāveśaḥ karaṇāni vinā na cāpi yaḥ sa dhāraṇādhyānaparākoṭiḥ kramātsamādhiḥ | Sukhamiha parāśāntirnityoditāsvātmasaṃvidātmavimarśo sarvatra | Aparimitayogino vā na kāryaḥ svātmaparijñānalābhāya yataḥ svātmā tasya saṃvidi sarvatra sarvadā rājate tasya nirvikalpatvavaśata iti parāśāntiḥ | Yatra svātmaviśrāntiḥ svabhāvato jayati ca samādhiḥ sūtre śivaśaktinityasāmarasyatvaparāmarśa evaṃ ca śivaḥ svātmā bhavecchaktiśca svāhamvimarśarūpabalaṃ tathā samādhisukhaṃ pūrṇatvavimarśa eva yo niravakāśasamvittirūpavaikharyādisāmarasy aparāpadam || 1/18 ||

A ’loka’ avagy a ’világ’ (lokaḥ) (nem más, mint) a belső és külső érzékszervek (bahir-antaḥ-karaṇaiḥ) objektumainak összessége (sarva-grāhyaḥ), beleértve a (korlátolt) tapasztalót (grāhakena), és (ca) az ’elutasítás’ és ’elfogadás’ (dualitásától) mentes (hāna-ādāna-varjitaḥ) nagy (mahān) yogī-t (saḥ…yogī), (aki) a saját Énjében nyugszik (sva-svātmā-viśrāntaḥ), a saját Énje Megértéséből fakadóan (svātmā-parāmarśataḥ), miután elérte (yātvā) a Legfőbb (paramam) Állapotot (padam), (ki) végül (tadā) megmarad (tiṣṭhati) a világban (loke) az ő saját Tudatossága Kiterjedésének következtében (cit-vikāsana-yogataḥ).

Számára (tasmai) Ott (, e Kiterjedt Tudatosságban) (tatra), az objektumok és korlátolt szubjektum alkotta csoport (grāhya-grāhaka-vargaḥ) nem (na) különbözik (bhinnaḥ) tőle (tasmāt), hiszen (yataḥ) a Legfőbb Állapot (parama-padena) a világot Magáévá teszi --vagyis átöleli azt-- (lokam…svīkriyate).

A Tökéletes vagy Teljes Tudatosság (cit-pūrṇatvasya) Gyönyöre (ānandaḥ) (nem más, mint) maga (iti)Lokānandaḥ’avagy a ‘világ Gyönyöre(lokānandaḥ), (ami) annak (tárul fel), aki az Egységet (formáló) Önéberségből fakadóan (sāmarasya-ahaṃ-vimarśataḥ) az ő saját Mindent-átható Énjében nyugszik (vyāpaka-svātmā-saṃsthitasya). (E nagy yogī) Számára (, aki megtapasztalja a lokānanda-t) (tasya), a ‘samādhi élvezete’ (samādhi-sukham) itt (iha) nem (na) az érzékszervek (karaṇāni) nélküli (vinā) ‘Énbe való behatolás’ (ātmā-āveśaḥ), és (ca) még csak (api) nem (na) is az (saḥ) a ‘samādhi’ (samādhiḥ), amit (yaḥ) fokozatosan (kramāt) (elért) a koncentráció és meditáció legmagasabb pontjaként (dhāraṇā-dhyāna-parā-koṭiḥ). Továbbá (atha), itt (iha) a ’sukha’ avagy az ’élvezet’ --szó szerint könnyedség-- (sukham) valójában ‘Parāśānti’ avagy a ‘Legfőbb Béke’ (parā-śāntiḥ), (ami nem más, mint) Éberség, melyet az Örökké Feltáruló --vagyis örökké létező-- Én Tapasztalása jellemez (nitya-uditā-svātmā-saṃvid-ātmā-vimarśaḥ) mindenhol (sarvatra). Vagy (másképp) (vā), a Legfőbb Béke (parāśāntiḥ) az (iti), (amikor) a korlátlan yogī-nak (aparimita-yoginaḥ) nincs már mit tennie (na…kāryaḥ), hogy elérje az ő saját Énjének Tökéletes Megértését (svātmā-parijñāna-lābhāya), mivel (yataḥ) az ő Énje (svātmā) mindig (sarvadā) és mindenhol (sarvatra) az ő (tasya) Tudatosságában (saṃvidi) ragyog (rājate) az ő (tasya) Gondolatmentes Állapotának Ereje miatt (nirvikalpatva-vaśataḥ).

Ott (yatra) természetes módon (svabhāvataḥ) uralkodik (jayati) (az Állapot, melyben) az egyén saját Énjében Nyugszik (svātmā-viśrāntiḥ). És (ca) a ‘samādhi(szó) (samādhiḥ) az aforizmában (sūtre) ‘Śiva és Śakti Örök Egységének Megértését’ (jelenti) (śiva-śakti-nitya-sāmarasyatva-parāmarśaḥ); és (ca) ilyen módon (evam) válik (bhavet) Śiva (śivaḥ) az egyén saját Énjévé (svātmā), és (ca) Śakti (śaktiḥ) (pedig) az egyén saját Erejévé, (ami) úgy nyilvánul meg, mint az egyén saját Énjéről való Éberség (sva-aham-vimarśa-rūpa-balam). Következésképpen (tathā), ‘Samādhisukham(samādhi-sukham) kizárólag (eva) a Teljesség Ébersége (pūrṇatva-vimarśaḥ), Ami (yaḥ) paśyantī, madhyamā és vaikharī egyésge vagy ‘Parā’-ja, (illetve) az Időtlen és Tér Nélküli Tudatosság Tapasztalása (niravakāśa-samvitti-rūpa-vaikharī-ādi-sāmarasya-parā-padam). || 1/18 ||

𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆼 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆾𑆠𑇀𑆥𑆠𑇀𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇙𑇆

शक्तिसन्धाने शरीरोत्पत्तिः ॥१/१९॥

Śaktisandhāne śarīrotpattiḥ || 1/19 ||

A (Tudatosság) Erejével való egyesülés során (śakti-sandhāne),
(the yogī akarata szerint)
testesít meg (bármit) (śarīra-utpattiḥ) || 1/19 ||

𑆨𑆷𑆠𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆨𑆷𑆠𑆥𑆸𑆡𑆑𑇀𑆠𑇀𑆮𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑆕𑇀𑆔𑆛𑇀𑆛𑆳𑆂 𑇆𑇑/𑇒𑇐𑇆

भूतसन्धानभूतपृथक्त्वविश्वसङ्घट्टाः ॥१/२०॥

Bhūtasandhānabhūtapṛthaktvaviśvasaṅghaṭṭāḥ || 1/20 ||

Az egyesülés az elemekkel, az elemektől való elkülönülés (és) a világgal való egyesülés (szintén feltárul) (bhūta-sandhāna-bhūta-pṛthak-tva-viśva-saṅghaṭṭāḥ) || 1/20 ||

𑆍𑆠𑆪𑆾𑆂 𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆪𑆾𑆂 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆪𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆳𑆂 𑇅 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆩𑆴𑆲
𑆥𑆫𑆳𑆲𑆤𑇀𑆠𑆳𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆫𑆴𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆖 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆾𑆠𑇀𑆥𑆠𑇀𑆠𑆴𑆫𑆴𑆲
𑆪𑆠𑇀𑆠𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆼𑆰𑇀𑆛𑆁 𑆑𑆸𑆠𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆮𑆯𑆠𑆂 𑇅 𑆍𑆠𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂
𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆠𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆱𑆩𑇀𑆨𑆮𑆁 𑆠𑇀𑆮𑆤𑆶𑆨𑆮𑆫𑆷𑆥𑆴 𑆤 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆤𑆴𑆫𑆷𑆥𑆴𑆠𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆣𑆳𑆤𑆠𑆾
𑆪𑆠 𑆍𑆠𑆢𑆨𑇀𑆪𑆱𑆤𑆁 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆠𑇀𑆮𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆨𑆴𑆫𑆤𑆶𑆨𑆷𑆪𑆤𑇀𑆠𑆼
𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆠𑆱𑇀𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆤𑆴𑆫𑆵𑆲𑆠𑇀𑆮𑆠𑆱𑇀𑆠𑇀𑆮𑆼𑆠𑆢𑇀𑆮𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆩𑆳𑆟𑆩𑇀 𑇅 𑆅𑆢𑆳𑆤𑆵𑆁
𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆨𑆷𑆠𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆱𑆁𑆘𑇀𑆚𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆨𑆷𑆠𑆱𑆁𑆪𑆾𑆘𑆤𑆁 𑆑𑆫𑇀𑆠𑆶𑆁 𑆪𑆡𑆳 𑆯𑆴𑆰𑇀𑆪𑆁 𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳
𑆱𑆩𑆳𑆪𑆾𑆘𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆳 𑆱 𑆱𑇀𑆮𑆁 𑆩𑆼𑆣𑆼𑆤 𑆥𑆾𑆱𑇀𑆑𑆪𑆠𑆴 𑇅 𑆨𑆷𑆠𑆥𑆸𑆡𑆑𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆖 𑆪𑆢𑆳 𑆱
𑆯𑆴𑆰𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆑𑆶𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆩𑆥𑆤𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆳 𑆱 𑆩𑆼𑆣𑆁 𑆯𑇀𑆬𑆼𑆰𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆳𑆩𑆪𑆁 𑆱 𑆒𑆟𑇀𑆝𑆪𑆠𑇀𑆪𑆖𑆴𑆫𑆼𑆟
𑆤𑆳𑆡𑆱𑆼𑆮𑆤𑆳𑆫𑇀𑆡𑆳𑆪 𑇅 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑆁𑆔𑆛𑇀𑆛𑆯𑇀𑆖 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆨𑆷𑆠𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆱𑆁𑆔𑆛𑇀𑆛𑆾 𑆪𑆼𑆤 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆢𑆼𑆯𑆑𑆳𑆬𑆳𑆠𑆵𑆠𑆾 𑆓𑆶𑆲𑇀𑆪𑆳𑆤𑆴 𑆥𑆯𑇀𑆪𑆠𑆴 𑆱 𑆨𑆷𑆠𑆳𑆤𑆴 𑆱𑆁𑆔𑆳𑆛𑆪𑆠𑆴 𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆠𑆂 𑇆𑇑/𑇑𑇙-𑇒𑇐𑇆

एतयोः सूत्रयोः परिमितसिद्धयः प्रकाशिताः । शक्तिसन्धानमिह
पराहन्ताविश्रान्तिरिच्छाशक्तिसन्धानं प्रोक्तं च शरीरोत्पत्तिरिह
यत्तद्योगिनेष्टं कृतं तस्येच्छाशक्तिवशतः । एतद्योगिनः
सामरस्यसंस्थानत्वात्सम्भवं त्वनुभवरूपि न कल्पनानिरूपितं प्रधानतो
यत एतदभ्यसनं परिमितयोगिनां त्वपरिमितयोगिभिरनुभूयन्ते
तत्स्वभावतस्तेषां निरीहत्वतस्त्वेतद्वक्ष्यमाणम् । इदानीं
शक्तिर्भूतसन्धानसंज्ञा योगी शक्तो भूतसंयोजनं कर्तुं यथा शिष्यं दृष्ट्या
समायोजयति वा स स्वं मेधेन पोस्कयति । भूतपृथक्त्वं च यदा स
शिष्यात्कुदृष्टिमपनयति वा स मेधं श्लेषयति वामयं स खण्डयत्यचिरेण
नाथसेवनार्थाय । विश्वसंघट्टश्च विश्वभूतानां संघट्टो येन योगी
देशकालातीतो गुह्यानि पश्यति स भूतानि संघाटयति विशेषतः ॥१/१९-२०॥

Etayoḥ sūtrayoḥ parimitasiddhayaḥ prakāśitāḥ | Śaktisandhānamiha parāhantāviśrāntiricchāśaktisandhānaṃ proktaṃ ca śarīrotpattiriha yattadyogineṣṭaṃ kṛtaṃ tasyecchāśaktivaśataḥ | Etadyoginaḥ sāmarasyasaṃsthānatvātsambhavaṃ tvanubhavarūpi na kalpanānirūpitaṃ pradhānato yata etadabhyasanaṃ parimitayogināṃ tvaparimitayogibhiranubhūyante tatsvabhāvatasteṣāṃ nirīhatvatastvetadvakṣyamāṇam | Idānīṃ śaktirbhūtasandhānasaṃjñā yogī śakto bhūtasaṃyojanaṃ kartuṃ yathā śiṣyaṃ dṛṣṭyā samāyojayati vā sa svaṃ medhena poskayati | Bhūtapṛthaktvaṃ ca yadā sa śiṣyātkudṛṣṭimapanayati vā sa medhaṃ śleṣayati vāmayaṃ sa khaṇḍayatyacireṇa nāthasevanārthāya | Viśvasaṃghaṭṭaśca viśvabhūtānāṃ saṃghaṭṭo yena yogī deśakālātīto guhyāni paśyati sa bhūtāni saṃghāṭayati viśeṣataḥ || 1/19-20 ||

E két (etayoḥ) aforizmában(sūtrayoḥ), a korlátolt siddhi-k avagy képességek (parimita-siddhayaḥ) kerülnek kifejtésre (prakāśitāḥ). Itt (iha), a ‘śaktisandhāna’ avagy a ‘Śakti-val való egyesülés’ (śakti-sandhānam) (az) az ‘Én-ségben való Nyugvás’ (parāhantā-viśrāntiḥ), (ami) a korábban említett (proktam) Icchāśakti-val való egyesülés (icchā-śakti-sandhānam). Valamint (ca) a‘śarīrotpattiḥ’ avagy a ‘testek létrehozása’ (śarīra-utpattiḥ) itt (iha) (azt jelenti, hogy) az (tat), amire (yat) egy yogin (yoginā) vágyik (iṣṭam), létrejön (kṛtam) az Ő Icchāśakti-ja Ereje által (tasya…icchā-śakti-vaśataḥ). Ez (etat) az ‘egységben való szilárd megalapozódás’ miatt (sāmarasya-saṃsthānatvāt) lehetséges (sambhavam) a yogin részéről (yoginaḥ), de (tu) (ez) a ‘tapasztalás’ formáját ölti (anubhava-rūpi), (tehát) nem (na) fantáziálás által megfejtendő --vagyis ezen képességek kizárólag valódi yogin-ok számára elérhetőek, és felesleges róluk gondolkodni anélkül, hogy valaki rendelkezne ilyen képességekkel-- (kalpanā-nirūpitam), elsősorban (pradhānataḥ) azért, mert (yataḥ) ezek (etat) a korlátolt yogī-k (parimita-yoginām) gyakorlatai --vagyis ők gyakorolják-- (abhyasanam), de (tu) a korlátlan yogī-k (aparimita-yogibhiḥ) természetes módon (svabhāvataḥ) tapasztalják meg (anubhūyante) (ezen képességek) valóságát (a nélkül, hogy gyakorolnák azokat) (tat), mivel ők (teṣām) közönbösek (a külsőségek iránt, így nem érdekeltek bárminek is a manipulálásában) (nirīhatvataḥ), de (tu) ez (etat) később kifejtésre kerül (vakṣyamāṇam). Itt (idānīm) a képesség pedig (śaktiḥ), (melyet) ‘bhūtasandhāna’-nak avagy az ‘elemekkel való egységnek’ neveznek (bhūta-sandhāna-saṃjñā), (nem más, mint amikor) a yogī (yogī) képes (śaktaḥ) létrehozni (kartum) az elemek egységét (bhūta-saṃyojanam), mint például (yathā) felruházni (samāyojayati) az ő tanítványát (śiṣyam) a (helyes) nézőponttal --vagyis a tanítvány elméjébe plántálni a helyes nézőpontot, hogy megértse a tanításokat-- (dṛṣṭyā), vagy (vā) képes (saḥ) súlyát gyarapítani (ha szükséges valamilyen okból) (svam…medhena…poskayati). Továbbá (ca) a ‘bhūtapṛthaktva’ avagy az ‘elemek szétválasztása’ (bhūta-pṛthaktvam) (például) az, amikor (yadā) eltávolítja (saḥ…apanayati) a hibás nézőpontot (kudṛṣṭim) a tanítványa (elméjéből) (śiṣyāt), vagy (vā) amikor le tudja fogyasztani (a testét, ha szükséges) (saḥ…śleṣayati…medham), vagy (vā) (amikor) ideiglenesen (acireṇa) elvág--vagyis megszüntet-- (saḥ..khaṇḍayati) (a testében) egy betegséget (āmayam) az Úr szolgálata érdekében (nātha-sevana-arthāya). Valamint (ca) a ‘viśvasaṃghaṭṭa’ avagy a ‘világ létrehozása’ (viśva-saṃghaṭṭaḥ) pedig (az, amikor) a világ elemeit (viśva-bhūtānām) összerakja (saṃghaṭṭaḥ), mely által (yena) a (saḥ) yogin (yogī) (meghaladja) az időt és teret (deśa-kāla-atītaḥ), és titkokat (guhyāni) pillant meg (paśyati), az elemek (bhūtāni) egy speciális módon történő (viśeṣataḥ) összerakásával --vagyis képes látni, hogy mi történik egy konkrét helyen vagy időben egy konkrét személlyel, stb.-- (saṃghāṭayati). || 1/19-20 ||

𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆾𑆢𑆪𑆳𑆖𑇀𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑆠𑇀𑆮𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆂 𑇆𑇑/𑇒𑇑𑇆

शुद्धविद्योदयाच्चक्रेशत्वसिद्धिः ॥१/२१॥

Śuddhavidyodayāccakreśatvasiddhiḥ || 1/21 ||

A Tiszta Tudás feltárulása révén (śuddha-vidya-udayāt)
 (eléretik) a Kerék Urának --vagyis Śiva-nak-- állapota (cakra-īśa-tva-siddhiḥ) || 1/21 ||

𑆃𑆤𑇀𑆪𑆠𑆾’ 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆧𑆳𑆲𑇀𑆪𑆠𑆳𑆤𑆴𑆫𑆵𑆲𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆤𑇀𑆢𑆴𑆠𑆱𑇀𑆪𑆽𑆮𑆽𑆠𑆳𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆪𑆂
𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆽𑆮 𑆠𑆡𑆳 𑆱 𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆤𑆶𑆫𑆑𑇀𑆠𑆂 𑇅 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆼𑆲 𑆱𑆲𑆘𑆳𑆲𑆁𑆨𑆳𑆮𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆵 𑆪𑆳
𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆾𑆣𑇀𑆪𑆂 𑆥𑆶𑆰𑇀𑆥𑆤𑆴𑆘𑆥𑆫𑆴𑆩𑆬 𑆅𑆮 𑆪𑆂 𑆥𑆶𑆰𑇀𑆥𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆿 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆡𑆠𑆼 𑇅 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆼𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆲𑆘𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳 𑆱𑆳 𑆥𑆶𑆫𑇀𑆮𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆪𑆪𑆳 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆯𑇀𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁 𑆪𑆳 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆥𑇀𑆫𑆮𑆴𑆠𑆠𑆳 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆳 𑇅
𑆪𑆾𑆓𑇀𑆪𑆮𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆠𑇀𑆮𑆱𑆩𑇀𑆪𑆓𑆶𑆬𑇀𑆬𑆕𑇀𑆔𑆤𑆫𑆑𑇀𑆠𑆯𑇀𑆖 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆾𑆢𑇀𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆾
𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆤𑆴𑆫𑆵𑆲𑆠𑇀𑆮𑆠𑆯𑇀𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵𑆁 𑆩𑆴𑆬𑆼𑆠𑇀𑆠𑆢𑆳 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑆱𑆩𑆠𑆳𑆁 𑆮𑇀𑆫𑆘𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆃𑆠 𑆆𑆢𑆸𑆰𑆳 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳
𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆳 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆱𑆩𑆠𑆳𑆪𑆳 𑆪𑆠𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆧𑆲𑆴𑆫𑇀𑆨𑆼𑆢𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆠𑆳𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆳 𑆠𑆠𑆂 𑆱𑆳
𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆳𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆱𑆁𑆘𑇀𑆚𑆳 𑇆𑇑/𑇒𑇑𑇆

अन्यतो’ परिमितयोगिनो बाह्यतानिरीहात्मनः स्वात्मनन्दितस्यैवैताः शक्तयः
क्रीडैव तथा स मुक्त्यनुरक्तः । शुद्धविद्येह सहजाहंभावः सर्वव्यापी या
न प्राप्तस्तु प्रतिबोध्यः पुष्पनिजपरिमल इव यः पुष्पस्थितौ स्वतः
प्रथते । शुद्धविद्येति स्वसहजविद्या सा पुर्वोक्ता यया चक्रेश्वरत्वं तत्तस्य
स्वभावश्चक्रेश्वरी स्वयं या शक्तिचक्रप्रवितता व्यापिका ।
योग्यवच्छेदत्वसम्यगुल्लङ्घनरक्तश्च चैतन्योद्युक्तो
प्रोक्तनिरीहत्वतश्चक्रेश्वरीं मिलेत्तदा चक्रेशसमतां व्रजेत् । अत ईदृषा विद्या
नान्या चक्रेश्वरसमताया यतश्च तस्य
विद्यान्तर्बहिर्भेदरूपसंशयात्मिकाशुद्धतावर्जिता ततः सा
व्यापिकाशुद्धविद्यासंज्ञा ॥१/२१॥

Anyato’ parimitayogino bāhyatānirīhātmanaḥ svātmananditasyaivaitāḥ śaktayaḥ krīḍaiva tathā sa muktyanuraktaḥ | Śuddhavidyeha sahajāhaṃbhāvaḥ sarvavyāpī yā na prāptastu pratibodhyaḥ puṣpanijaparimala iva yaḥ puṣpasthitau svataḥ prathate | Śuddhavidyeti svasahajavidyā sā purvoktā yayā cakreśvaratvaṃ tattasya svabhāvaścakreśvarī svayaṃ yā śakticakrapravitatā vyāpikā | Yogyavacchedatvasamyagullaṅghanaraktaśca caitanyodyukto proktanirīhatvataścakreśvarīṃ milettadā cakreśasamatāṃ vrajet | Ata īdṛṣā vidyā nānyā cakreśvarasamatāyā yataśca tasya vidyāntarbahirbhedarūpasaṃśayātmikāśuddhatāvarjitā tataḥ sā vyāpikāśuddhavidyāsaṃjñā || 1/21 ||

Ellentétben (anyataḥ) a korlátlan yogī-k esetében (aparimita-yoginaḥ), kik közönbösek a külsőségekkel szemben (bāhyatā-nirīha-ātmanaḥ) (és) valóban (eva) élvezik a saját Énjüket (svātmā-nanditasya), (számukra) ezen (etāḥ) képességek (śaktayaḥ) csupán (eva) játékok (krīḍā); következésképpen (tathā) (kizárólag) a Felszabadulásra törekednek (saḥ…mukti-anuraktaḥ). A ‘Śuddhavidyā’ avagy ‘Tiszta Tudás’ (śuddha-vidyā) itt (iha) a ‘Sahajāhaṃbhāva’ avagy ‘Természetes Én-ség’ (sahaja-ahaṃ-bhāvaḥ), amely (yā) Mindent-átható (sarva-vyāpī) (és ez) nem (na) elérendő (prāptaḥ), hanem (tu) megértendő --vagyis fel kell ismerni-- (prati-bodhyaḥ) csakúgy (iva), mint a virágban lakozó illatot (puṣpa-nija-parimalaḥ), ami (yaḥ) természetes módon (svataḥ) árad ki (prathate) a virág léte alatt (puṣpa-sthitau). A Śuddhavidyā (śuddha-vidyā) (így) az (iti…sā) egyén korábban említett (purva-uktā) Természetes Tudása (sva-sahaja-vidyā), ami által (yayā) realizálható Cakreśvara avagy (minden) Kerék Ura (cakreśvara-tvam). Ez (az Állapot) (tat) az Ő (tasya) ‘Svabhāva’-ja vagy ‘Esszenciális Természete’ (svabhāvaḥ), (Aki) Maga Cakreśvarī, A Kerekek Úrnője --vagyis Cakreśvara Én-Tudatossága-- (cakreśvarī…svayam), Mely (Cakreśvarī) (yā) a Mindent-átható ‘Śakticakra’-nak avagy a ‘Śakti Kerekeinek’ (formájában) terjed ki (śakti-cakra-pravitatā…vyāpikā).

(Azon) yogī-k (yogī) találkoznak (milet) Cakreśvarī-val (cakreśvarīm), (akik) eltökéltek, hogy maradéktalanul meghaladják az elkülönülség állapotát (avacchedatva-samyak-ullaṅghana-raktaḥ), és (ca) elkötelezettek ‘Caitanya’ avagy az ‘Univerzális Tudatosság’ iránt (caitanya-udyuktaḥ) a korábban említett ‘közömbös állapotuk’ miatt (prokta-nirīhatvataḥ), majd (e találkozás után) (tadā) eljutnak (vrajet) a Cakreśvara-val való Önazonosításhoz (cakreśa-samatām). Következésképpen (ataḥ) ez (īdṛṣā) a Vidyā avagy Tudás (vidyā) nem (na) különbözik (anyā) a ‘Cakreśvara-val való Önazonosítástól’ (cakreśvara-samatāyāḥ), és (ca) mivel (yataḥ) Cakreśvara (tasya) Vidyā-ja avagy Tudása (vidyā) mentes attól a tisztátalanságtól, ami a ‘belső’ és ‘külső’ dualitásának formáját öltő zavarodottság (antar-bahir-bheda-rūpa-saṃśaya-ātmikā-aśuddhatā-varjitā); így (tataḥ) Ez (sā) technikailag úgy nevezett, mint a Mindent-átható Śuddhavidyā avagy Tiszta Tudás (vyāpikā-śuddha-vidyā-saṃjñā). || 1/21 ||

𑆩𑆲𑆳𑆲𑇀𑆫𑆢𑆳𑆤𑆶𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆳𑆤𑇀𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑆵𑆫𑇀𑆪𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆂 𑇆𑇑/𑇒𑇒𑇆

महाह्रदानुसन्धानान्मन्त्रवीर्यानुभवः ॥१/२२॥

Mahāhradānusandhānānmantravīryānubhavaḥ || 1/22 ||

A Mantra --vagyis az ‘Aham’ azaz Én Vagyok’-- Potenciáljának Tapasztalata (eléretik) (mantra-vīrya-anubhavaḥ) a Nagy Tó (alapos) vizsgálata során (mahā-hrada-anusandhānāt)
 || 1/22 ||

𑆠𑆡𑆳 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆾𑆢𑆪𑆠𑆾 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆩𑆲𑆳𑆲𑇀𑆫𑆢𑆩𑆤𑆶𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆪
𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑆵𑆫𑇀𑆪𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆬𑆧𑇀𑆣𑆂 𑇅 𑆩𑆲𑆳𑆲𑇀𑆫𑆢𑆾 𑆤𑆴𑆫𑆮𑆑𑆳𑆯𑆫𑆷𑆥𑆵 𑆥𑆫𑆳𑆢𑆴𑆪𑆾𑆘𑆤𑆼 𑆱 𑆪𑆂
𑆱𑆳𑆑𑇀𑆰𑆳𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆡𑆠𑆼 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩𑆠𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆢𑆾𑆠𑇀𑆡𑆴𑆠𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳𑆂 𑇅 𑆱 𑆖𑆴𑆢𑆳𑆑𑆳𑆯 𑆍𑆮
𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆸𑆩𑆳𑆤𑆩𑆼𑆪𑆽𑆑𑆫𑆷𑆥𑆠𑆳 𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆩𑆲𑆁𑆫𑆷𑆥𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆂 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵
𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆤𑇀𑆢𑆠𑆾 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆮𑆵𑆫𑇀𑆪𑆁 𑆱𑆳 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆾𑆖𑇀𑆖𑆳𑆫𑆳
𑆪𑆾𑆓𑇀𑆪𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆮𑆯𑆳𑆠𑇀𑆠𑆠𑇀𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆼𑆮 𑆱𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆾𑆫𑇀𑆩𑆴𑆫𑆷𑆥𑆳 𑇅 𑆃𑆠𑆾 𑆩𑆲𑆳𑆮𑇀𑆪𑆾𑆩𑇀𑆤𑆾’ 𑆤𑆶𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆁
𑆠𑆡𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆁 𑆑𑆴𑆬 𑆖 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆠𑆠𑇀𑆫𑆽𑆮
𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑆵𑆫𑇀𑆪𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆧𑆸𑆁𑆲𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇑/𑇒𑇒𑇆

तथा शुद्धविद्योदयतो महायोगी महाह्रदमनुसन्धाय
मन्त्रवीर्यानुभवलब्धः । महाह्रदो निरवकाशरूपी परादियोजने स यः
साक्षात्प्रथते सर्वत्राक्रमतः सर्वदोत्थितशुद्धविद्यायाः । स चिदाकाश एव
स्वच्छस्वरूपं प्रमातृमानमेयैकरूपता यस्यामहंरूपमन्त्रः खेचरी
स्वच्छन्दतो भवति । तस्य वीर्यं सा शक्तिर्योच्चारा
योग्यहंविमर्शवशात्तत्संविद्येव सानन्दोर्मिरूपा । अतो महाव्योम्नो’ नुसन्धानं
तथाहंविमर्शात्मकं नान्यं किल च योगी तत्रैव
मन्त्रवीर्यानुभवबृंहितः ॥१/२२॥

Tathā śuddhavidyodayato mahāyogī mahāhradamanusandhāya mantravīryānubhavalabdhaḥ | Mahāhrado niravakāśarūpī parādiyojane sa yaḥ sākṣātprathate sarvatrākramataḥ sarvadotthitaśuddhavidyāyāḥ | Sa cidākāśa eva svacchasvarūpaṃ pramātṛmānameyaikarūpatā yasyāmahaṃrūpamantraḥ khecarī svacchandato bhavati | Tasya vīryaṃ sā śaktiryoccārā yogyahaṃvimarśavaśāttatsaṃvidyeva sānandormirūpā | Ato mahāvyomno’ nusandhānaṃ tathāhaṃvimarśātmakaṃ nānyaṃ kila ca yogī tatraiva mantravīryānubhavabṛṃhitaḥ || 1/22 ||

Következésképpen (tathā), a Śuddhavidyā Felrátulása következtében (śuddha-vidyā-udayataḥ) a nagy yogī (mahā-yogī), miután (alaposan) megvizsgálta (anusandhāya) a Nagy Tavat (mahā-hradam), eléri a Mantravīrya avagy a Mantra Potenciáljának Megtapasztalását, (ami nem más, mint) az ‘Én Vagyok’ (állapota) (mantra-vīrya-anubhava-labdhaḥ). Az Időtlen és Tér Nélküli Tudatosság formáját öltő (niravakāśa-rūpī) ‘Mahāhrada’ avagy ‘Nagy Tó’ (mahā-hradaḥ), a Parā-val és a többi (Beszéddel) Egyesülve (parā-ādi-yojane), (nem más, mint) Az (saḥ), Ami (yaḥ) mindig (sarvadā) (és) mindenhol (sarvatra) fokozatosság nélkül (akramataḥ) kiterjed (prathate) az egyén saját szemei előtt (sākṣāt), a Tiszta Tudás feltárulása miatt (utthita-śuddha-vidyāyāḥ). Kizárólag (eva) Ez (saḥ) a Tudatosság Ege (cit-ākāśaḥ), az egyén Átlátszó avagy Szabad Esszenciális Természete (svaccha-svarūpam), (Ami) a ‘szubjektum, tapasztalás és objektum’ Egységessége (pramātṛ-māna-meya-eka-rūpatā), melyben (yasyām) az ‘Aham’, azaz ‘Én’ Formájával (bíró) Mantra (ahaṃrūpa-mantraḥ) spontán (svacchandataḥ) Khecarī-vá avagy ‘Az Égben Lakozó Létezővé’ (khecarī) válik (bhavati). Ennek (a Mantra-nak) (tasya) a ‘Vīrya’-ja avagy ‘Potencialitása’ (vīryam) Az (sā) a Śakti (śaktiḥ), Aki (yā) kizárólag (eva) az ő Tudatosságában (tat-saṃvidi) tárul fel (uccārā) a Yogī Ön-ébersége következtében (yogi-aham-vimarśa-vaśāt), (és) úgy jelenik meg, mint a (Tudatosság) Gyönyörének Hullámai (sānanda-ūrmi-rūpā). Következésképpen (ataḥ), (ezen) Hatalmas Égbolt (mahā-vyomnaḥ) Vizsgálatát (anusandhānam) így (tathā) valójában (kila) kizárólag az Éberség jellemzi (aham-vimarśa-ātmakam…na…anyam), ebből kifolyólag (tathā) a Yogī (yogī) a Mantra Potenciáljának Tapasztalatával bír (mantra-vīrya-anubhava-bṛṃhitaḥ) eme Éberségben vagy Vizsgálatban (vimarśane). || 1/22 ||

𑆱𑆁𑆓𑇀𑆫𑆲 𑆅𑆢𑆳𑆤𑆵𑆩𑇀

𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤 𑆅𑆲𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴
𑆠𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆫𑆷𑆥𑆱𑆩𑇀𑆪𑆑𑇀𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳 𑆱 𑆧𑆾𑆣𑆠𑆴 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆧𑆤𑇀𑆣𑆁 𑆪𑆾’ 𑆁𑆯𑆠𑇀𑆮𑆩𑆼𑆮
𑆨𑆼𑆢𑆂 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆪𑆳 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆠𑆶 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆶𑆢𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱 𑆥𑆫𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆳 𑆖
𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆖 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆼𑆤
𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆢𑆴𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆾’ 𑆠𑆂 𑆱 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆾 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑇅 𑆪𑆢𑆳 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆳𑆢𑇀𑆪𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆂 𑆱 𑆧𑆾𑆣𑆠𑆴
𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳 𑆍𑆠𑆠𑇀𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆳𑆨𑆾𑆓𑆂 𑇅 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆴𑆲 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆯𑇀𑆖 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆯𑇀𑆖
𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆫𑆮𑆴𑆮𑆼𑆑𑆫𑆷𑆥𑆳 𑆩𑆳𑆪𑆳 𑇅 𑆆𑆢𑆸𑆯𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆮𑆵𑆫𑆼𑆯𑆂 𑆥𑆫𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆳 𑆠𑇀𑆫𑆪𑆱𑇀𑆪 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆮𑆴𑆱𑇀𑆩𑆪𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆠𑆢𑆳 𑆱 𑆱𑇀𑆮𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆪𑆾𑆘𑆴𑆠𑆾’ 𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆢𑆸𑆯𑇀𑆪𑆁 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆩𑇀 𑇅
𑆠𑆢𑆳 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆫𑆥𑆴 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆁𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆫𑆵𑆫𑆩𑆼𑆠𑆖𑇀𑆖 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆁 𑆪𑆼𑆤
𑆥𑆯𑆶𑆠𑇀𑆮𑆤𑆳𑆯𑆤𑆩𑆥𑆯𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆴𑆤𑇀𑆤𑆳 𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆫𑆼𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆴𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅
𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆬𑆿𑆑𑆴𑆑𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆂 𑆥𑆫𑆾 𑆬𑆾𑆑𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳𑆱𑇀𑆠𑆢𑆽𑆮𑆁 𑆱
𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁 𑆱𑆠𑆠𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆮𑆯𑆠𑆯𑇀𑆖 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑆵𑆫𑇀𑆪𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆲𑆳𑆲𑇀𑆫𑆢𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤
𑆱𑇀𑆦𑆶𑆫𑆼𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆠𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆠𑆂𑇆

संग्रह इदानीम्

शाम्भवयोगिन इहात्मा चैतन्यस्वरूपं विभाति
तद्व्यापकरूपसम्यक्प्रत्यभिज्ञातस्तदा स बोधति ज्ञानं बन्धं यो’ ंशत्वमेव
भेदः । तत्स्थितिर्मातृकया भवति तु भैरवसंविदुदयात्स परप्रमाता च
निर्माता विश्वस्य भवेत् । तद्विकासनं तस्य शक्तिचक्ररूपं च तत्सन्धानेन
मात्रादिरूपसंहारो’ तः स व्यापको विभाति । यदा जाग्रदाद्यवस्थाः स बोधति
तुर्यसंस्थिता एतत्तुर्याभोगः । जाग्रदिह ज्ञानं स्वप्नश्च विकल्पश्च
सुषुप्तिरविवेकरूपा माया । ईदृशो योगी वीरेशः परप्रमाता त्रयस्य । योगस्तस्य
विस्मयरूपेण भवति तदा स स्वेच्छाशक्तियोजितो’ तस्तस्मै दृश्यं शरीरम् ।
तदा सुषुप्तिरपि तत्संविच्छरीरमेतच्च शुद्धतत्त्वसन्धानं येन
पशुत्वनाशनमपशुशक्तिभावेन । तस्याविच्छिन्ना दृष्टिरेवात्मज्ञानमित्युच्यते ।
तस्यालौकिकस्य समाधिः परो लोकानन्दरूपेण भवेत् । शुद्धविद्यायास्तदैवं स
चक्रेश्वरः स्वयं सततविमर्शवशतश्च मन्त्रवीर्यं तस्य महाह्रदभावेन
स्फुरेद्व्यापकत्वस्वरूपतः॥

Saṃgraha idānīm

Śāmbhavayogina ihātmā caitanyasvarūpaṃ vibhāti tadvyāpakarūpasamyakpratyabhijñātastadā sa bodhati jñānaṃ bandhaṃ yo’ ṃśatvameva bhedaḥ | Tatsthitirmātṛkayā bhavati tu bhairavasaṃvidudayātsa parapramātā ca nirmātā viśvasya bhavet | Tadvikāsanaṃ tasya śakticakrarūpaṃ ca tatsandhānena mātrādirūpasaṃhāro’ taḥ sa vyāpako vibhāti | Yadā jāgradādyavasthāḥ sa bodhati turyasaṃsthitā etatturyābhogaḥ | Jāgradiha jñānaṃ svapnaśca vikalpaśca suṣuptiravivekarūpā māyā | Īdṛśo yogī vīreśaḥ parapramātā trayasya | Yogastasya vismayarūpeṇa bhavati tadā sa svecchāśaktiyojito’ tastasmai dṛśyaṃ śarīram | Tadā suṣuptirapi tatsaṃviccharīrametacca śuddhatattvasandhānaṃ yena paśutvanāśanamapaśuśaktibhāvena | Tasyāvicchinnā dṛṣṭirevātmajñānamityucyate | Tasyālaukikasya samādhiḥ paro lokānandarūpeṇa bhavet | Śuddhavidyāyāstadaivaṃ sa cakreśvaraḥ svayaṃ satatavimarśavaśataśca mantravīryaṃ tasya mahāhradabhāvena sphuredvyāpakatvasvarūpataḥ ||

És most (idānīm) (következzen) egy összefoglalás (saṃgrahaḥ):

Itt (, a Śivasūtra-k Első Fejezetében) (iha) egy Śāmbhavayogī számára (śāmbhava-yogine) az Én avagy a Valóság (ātmā) úgy ragyog (vibhāti), mint az egyén Esszenciális Természete a ‘Caitanyam’ avagy ‘Univerzális Tudatosság’ (formájában) (caitanya-svarūpam), Ezen (Én) Mindent-átható Formájában történő Tökéletes Felismerése miatt (tat-vyāpaka-rūpa-samyak-pratyabhijñātaḥ).

Ezután (tadā) megérti (saḥ…bodhati), hogy a ‘jñāna’ avagy ‘korlátolt tudás’ (jñānam) (valójában)kötelék(bandham), mely (yaḥ) csupán (eva) ‘amśatva’ avagy ‘a részekre osztottság’ --vagyis az elkülönültséggel kapcsolatos tudás-- (aṃśatvam), (ami maga) a dualitás (bhedaḥ). Ennek (a dualitásnak) az állandó megjelenését (tat-sthitiḥ) mātṛkā (mātṛkayā) hozza létre (bhavati), de (tu) Bhairava Tudatosságának Feltárulásából fakadóan (bhairava-saṃvid-udayāt), ő (saḥ) válik (bhavet) a világ (viśvasya) Legfőbb Tapasztalójává (para-pramātā) és Teremtőjévé (nirmātā).

(Egy ilyen yogī) számára (tasya), Ezen (világ) kiterjedése (tat-vikāsanam) úgy nyilvánul meg, mint ‘Śakticakra’ avagy ‘Śakti Kerekei(śakti-cakra-rūpam), és (ca) a velük való egyesülés következtében (tat-sandhānena), eltűnik a szubjektumból (, kognícióból és objektumból álló korlátolt) aspektus (mātṛ-ādi-rūpa-saṃhāraḥ), (és) ezután (ataḥ) ő (saḥ) Mindent-átható (formában) (vyāpakaḥ) ragyog (vibhāti).

Amikor (yadā) úgy ismeri fel (saḥ…bodhati) a Jāgrat-tal avagy ébrenléttel kezdődő állapotait (a Tudatosságnak) (jāgrad-ādi-avasthāḥ), mint amelyek a Negyedikben avagy a Turya-ban nyugszanak (turya-saṃsthitāḥ), azt (etat) a ‘Turya Élvezetének’ (nevezzük) (turya-ābhogaḥ).

Itt (iha) a ‘Jāgrat’ avagy ‘ébrenlét’ (jāgrat) (nem más, mint) a jñāna avagy érzékszervi tapasztalás (jñānam), a ‘Svapna’ avagy ‘álom’ (svapnaḥ) a gondolat (vikalpaḥ), és (ca…ca) a ‘Suṣupti’ avagy mélyalvás (suṣuptiḥ) (pedig) māyā (māyā), (ami) úgy jelenik meg mint ‘aviveka’ avagy ‘az ön-éberség hiánya(aviveka-rūpā).

Egy ilyen (īdṛśaḥ) yogī (yogī) az (úgy nevezett, mint)Vīreśa’ avagy a ‘vīra-k, azaz a saját érzékszerveinek Ura’ (vīreśaḥ), (ki) a (Tudatosság) háromrétű állapotának (trayasya) Legfőbb Tapasztalója (para-pramātā). Számára (tasya) a ‘Yoga’ avagy ‘Egyesülés’ (yogaḥ) a ‘Vismaya’-nak avagy a ‘Tudatosság Ámulatának’ formájában (vismaya-rūpeṇa) nyilvánul meg (bhavati), majd (tadā) (ezután) ő (saḥ) eggyé válik a saját ‘Icchāśakti’-jával avagy ‘Akaraterejével’ (sva-icchā-śakti-yojitaḥ), és végül (ataḥ) (mindennemű) tapasztalható objektum (dṛśyam) számára (tasmai) a saját testévé válik (śarīram).

Ezután (a következő aforizmában) (tadā) még (api) a ‘Suṣupti’ avagy ‘mélyalvás’ (suṣuptiḥ) is az ő Tudatosságának Testévé (válik) (tat-saṃvit-śarīram), és (ca) ez (etat) (úgy nevezett, mint) a ‘Śuddhatattvasandhānam’ avagy a ‘Tiszta Princípiummal való Egyesülés(śuddha-tattva-sandhānam), mi (yena) elpusztítja a Paśu természetet (paśutva-nāśanam) az ‘Apaśuśakti avagy a ‘nem-korlátolt létezés Erejének’ (Megnyilvánítása által) (apaśu-śakti-bhāvena).

Egyedül (eva) ennek (a yogī-nak) (tasya) a Zavartalan (avicchinnā) Nézőpontját avagy (a Valósággal kapcsolatos) ‘Látásmódját’ (dṛṣṭiḥ) nevezik (iti…ucyate)Ātmajñānam’-nak avagy az ‘Én Ismeretének’ (ātmā-jñānam). Egy (ilyen)Alaukika’ avagy ‘Spirituális Létező’ (alaukikasya) számára (tasya) úgy tárul fel (bhavet) a Legfőbb (paraḥ) Samādhi (samādhiḥ), mint ‘Lokānanda’ avagy a ‘világ Gyönyöre(loka-ānanda-rūpeṇa). Ezt követően (tadā) az ily módon (evam) (feltáruló)Śuddhavidyā’ avagy ‘Tiszta Tudás’ (śuddha-vidyāyāḥ) következtében ő (saḥ) Maga (svayam) válik ‘Cakreśvara’-vá avagy ‘(Śakti Minden) Kerekének az Urává(cakreśvaraḥ) az Állandó Éberség hatása alatt (satata-vimarśa-vaśataḥ); és (ca) számára (tasya) a ‘Mantravīrya’ avagy a ‘Mantra Potenciálja’ (mantra-vīryam) úgy sugárzik (sphuret), mint ‘Mahāhrada’ avagy a (mindenütt jelenlévő Korlátlan Tudatosság ‘Nagy Tava(mahā-hrada-bhāvena), a ‘Mindent-áthatóság Valódi Természete’ miatt (vyāpakatva-sva-rūpataḥ). || 1 ||

𑇆𑆅𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆂 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆖𑇀𑆗𑆴𑆮𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆬𑆔𑆶𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇆

॥इति प्रथमोल्लासः श्रीमच्छिवसूत्रलघुवृत्त्याम् ॥१॥

 || Iti prathamollāsaḥ śrīmacchivasūtralaghuvṛttyām || 1 ||

 || Itt ér véget (iti) az ‘Első Kiáradás’ (prathama-ullāsaḥ) a tiszteletreméltó Śivasūtralaghuvṛttiḥ-ben (śrīmat-śiva-sūtra-laghu-vṛttyām) || 1 ||

Második Fejezet

𑆃𑆡 𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆂

अथ द्वितीयोल्लासः

Atha dvitīyollāsaḥ

A Második Kiáradás (dvitīya-ullāsaḥ) elkezdődik (atha)

𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆼 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆨𑆳𑆮 𑆄𑆫𑆩𑇀𑆨𑆑𑆑𑇀𑆫𑆩𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆂 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆳𑆮𑆼𑆯𑆪𑆾𑆓𑆠𑆂𑇆

द्वितीयोल्लासे शुद्धविकल्पभाव आरम्भकक्रमः
प्रकाशितः शाक्तावेशयोगतः॥

Dvitīyollāse śuddhavikalpabhāva ārambhakakramaḥ
Prakāśitaḥ śāktāveśayogataḥ ||

A (Śivasūtra-k) Második Kiáradásában (dvitīya-ullāse) a ‘Tiszta Gondolat állapota’ (śuddha-vikalpa-bhāvaḥ) kerül kifejtésre (prakāśitaḥ), (mely) a ‘Śāktāveśa’ avagy a ‘Śākta Behatolás’ által (nyilvánul meg) (śākta-āveśa-yogataḥ) a (Śāmbhava Állapotot) előkészítő folyamatként (ārambhaka-kramaḥ). ||

𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆁 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑆩𑇀𑆮𑆴𑆢𑇀𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆥𑆯𑇀𑆪𑆠𑇀𑆪𑆷𑆫𑇀𑆩𑆴𑆫𑆷𑆥𑆮𑆫𑇀𑆘𑆤 𑆍𑆮 𑆪𑆠𑆾 𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟
𑆱𑆲 𑆱 𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆾𑆫𑇀𑆩𑆴𑆨𑆼𑆢𑆱𑆁𑆯𑆪𑆴𑆠𑆂 𑇅 𑆠𑆡𑆳 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆪𑆾𑆓𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆼 𑆫𑆷𑆥𑆮𑆫𑇀𑆘𑆵
𑆠𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆩𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆪 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆫𑆷𑆥𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆾𑆫𑇀𑆩𑆪𑆾 𑆤 𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳𑆢𑇀𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆳𑆂 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼 𑇅
𑆠𑆠𑇀𑆫𑆾𑆫𑇀𑆩𑆪𑆾 𑆤𑆳𑆩𑆽𑆮 𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆡𑆳 𑆱 𑆈𑆫𑇀𑆩𑆵𑆤𑇀𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆳𑆤𑆴 𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆼 𑆧𑆾𑆣𑆠𑆴 𑇅
𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆳𑆤𑆴 𑆤 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆧𑆾𑆢𑇀𑆣𑆶𑆁 𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆠𑇀𑆮𑆠𑆂 𑇅 𑆠𑆡𑆳 𑆱
𑆖𑆴𑆢𑇀𑆢𑆫𑇀𑆥𑆟𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆁 𑆥𑆯𑇀𑆪𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼’ 𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆯𑇀𑆖𑆾𑆫𑇀𑆩𑆪 𑆍𑆑𑆵𑆑𑆸𑆠𑆳𑆂 𑇅
𑆍𑆠𑆠𑇀𑆥𑆫𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫 𑆅𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆠𑆡𑆳 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆫𑆷𑆥𑆮𑆫𑇀𑆘𑆑𑆂 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆨𑆘𑆑𑆂
𑆥𑆫𑆳𑆥𑆫𑆂 𑇅 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾’ 𑆥𑆴
𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆥𑆫𑆴𑆓𑇀𑆫𑆲𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆯𑇀𑆖𑆳𑆫𑆷𑆥𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆧𑆾𑆣𑆑𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫𑆖𑆳𑆫𑆷𑆥𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆥𑆫𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆳𑆢𑇀𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆖𑆽𑆮
𑆱𑇀𑆮𑆵𑆑𑆸𑆠𑆩𑆼𑆠𑆖𑇀𑆖 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆩𑆴𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆪𑆡𑆳 𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆯𑆧𑇀𑆢𑆾 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆫𑇀𑆡𑆯𑇀𑆖𑆾𑆫𑇀𑆩𑆴𑆯𑆧𑇀𑆢𑆾
𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆫𑇀𑆡𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆳𑆮𑆼𑆯𑆼 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆁
𑆧𑆬𑆳𑆠𑇀𑆠𑇀𑆪𑆘𑆼𑆠𑇀𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆧𑆬𑆩𑆴𑆲 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆯𑇀𑆖𑆼𑆠𑆤𑆳 𑇅 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆮𑆳
𑆪𑆾𑆓𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆁𑆨𑆸𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼 𑆱 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆨𑆼𑆢𑆁
𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆵𑆨𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆱𑇀𑆩𑆫𑇀𑆠𑆶𑆩𑆤𑆳𑆮𑆼𑆯𑆠𑆾 𑆪𑆠𑆂 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮 𑆄𑆮𑆼𑆱𑆳𑆠𑆵𑆠𑆂 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆂 𑇅𑆅𑆠𑆴
𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆖 𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆂𑇆

शाक्ते योगी चित्समुद्रं शुद्धसम्विद्रूपेण पश्यत्यूर्मिरूपवर्जन एव यतो रूपेण
सह स समुद्रोर्मिभेदसंशयितः । तथा शाक्तयोग्यरूपसमुद्राभिज्ञे रूपवर्जी
त्वरूपसमुद्रमभिज्ञाय तस्मै रूपलक्षणोर्मयो न समुद्राद्भिन्नाः शाम्भवे ।
तत्रोर्मयो नामैव समुद्रतत्त्वस्य तथा स ऊर्मीन्प्रतिबिम्बानि समुद्रे बोधति ।
शाक्ते योगी प्रतिबिम्बानि न शक्तो बोद्धुं तेषां विशेषत्वतः । तथा स
चिद्दर्पणं स्वातन्त्र्यं पश्येच्छाम्भवे’ तस्तस्मै समुद्रश्चोर्मय एकीकृताः ।
एतत्परसमुद्र इत्युच्यते । तथा शाक्तावेशो रूपवर्जकः शुद्धसंविद्भजकः
परापरः । शाम्भवावेशो’ पि
त्यागपरिग्रहवर्जितश्चारूपतत्त्वबोधकस्तत्रचारूपतत्त्वपरिज्ञानाद्रूपं चैव
स्वीकृतमेतच्च चैतन्यमित्युच्यते । यथा समुद्रशब्दो निर्विकल्पार्थश्चोर्मिशब्दो
विकल्पार्थस्तथा शाम्भवावेशो निर्विकल्पः स्वभावतस्तु शाक्तावेशे योगी विकल्पं
बलात्त्यजेत्तथापि बलमिह सम्बोधश्चेतना । शाक्ते वा
योग्यात्मसमावेशशक्तिसंभृतस्तु शाम्भवे स शक्तो भेदं
शाम्भवीभिर्विस्मर्तुमनावेशतो यतः शाम्भव आवेसातीतः परमार्थतः ।इति
शाम्भवे शाक्ते च विशेषः॥

Śākte yogī citsamudraṃ śuddhasamvidrūpeṇa paśyatyūrmirūpavarjana eva yato rūpeṇa saha sa samudrormibhedasaṃśayitaḥ | Tathā śāktayogyarūpasamudrābhijñe rūpavarjī tvarūpasamudramabhijñāya tasmai rūpalakṣaṇormayo na samudrādbhinnāḥ śāmbhave | Tatrormayo nāmaiva samudratattvasya tathā sa ūrmīnpratibimbāni samudre bodhati | Śākte yogī pratibimbāni na śakto boddhuṃ teṣāṃ viśeṣatvataḥ | Tathā sa ciddarpaṇaṃ svātantryaṃ paśyecchāmbhave’ tastasmai samudraścormaya ekīkṛtāḥ | Etatparasamudra ityucyate | Tathā śāktāveśo rūpavarjakaḥ śuddhasaṃvidbhajakaḥ parāparaḥ | Śāmbhavāveśo’ pi tyāgaparigrahavarjitaścārūpatattvabodhakastatracārūpatattvaparijñānādrūpaṃ caiva svīkṛtametacca caitanyamityucyate | Yathā samudraśabdo nirvikalpārthaścormiśabdo vikalpārthastathā śāmbhavāveśo nirvikalpaḥ svabhāvatastu śāktāveśe yogī vikalpaṃ balāttyajettathāpi balamiha sambodhaścetanā | Śākte vā yogyātmasamāveśaśaktisaṃbhṛtastu śāmbhave sa śakto bhedaṃ śāmbhavībhirvismartumanāveśato yataḥ śāmbhava āvesātītaḥ paramārthataḥ |Iti śāmbhave śākte ca viśeṣaḥ ||

A Śākta (Behatolás során) (śākte) a yogī (yogī) a Tudatosság Óceánját  (cit-samudram) egyedül (eva) (akkor) látja (paśyati) a Tiszta Tudatosság formájában (śuddha-samvid-rūpeṇa), amikor elutasítja Annak hullámait (ūrmi-rūpa-varjane), mivel (yataḥ) a formák (rūpeṇa) jelenlétében (saha) összezavarodik az ‘óceán’ és a ‘hullámok’ dualitását illetően (saḥ…samudra-ūrmi-bheda-saṃśayitaḥ). Következésképpen (tathā) a Śāktayogī (śākta-yogī) elutasítja a formákat (, jelen szimbolikában a hullámokat) (rūpa-varjī), hogy felsimerje a Formátlan Óceánt (arūpa-samudra-abhijñe), de (tu) felismervén (abhijñāya) a Formátlan Óceánt (arūpa-samudram) a Śāmbhava (Behatolásban) (śāmbhave), a (formát öltő) hullámok (rūpa-lakṣaṇa-ūrmayaḥ) nem (na) különböznek (bhinnāḥ) az Óceántól (samudrāt) a (Śāmbhavayogī) esetében (tasmai). Ott (tatra) a ‘hullámok’ (ūrmayaḥ) csupán (egy másik) neve (nāma…eva) az ‘Óceán Valóságának’ (samudra-tattvasya); ennek következtében (tathā) a hullámokra (ūrmīn) úgy tekint (saḥ…bodhati), mint tükröződések (pratibimbāni) az Óceánban (samudre). A Śākta (folyamat során) (śākte) a Śāktayogī (yogī) képtelen (na…śaktaḥ) megérteni (boddhum) a tükröződések (valóságát) (pratibimbāni), azok különbözősége, vagyis eltérő természete miatt (teṣām…viśeṣatvataḥ).

Ennélfogva (tathā), látnia kell (saḥ…paśyet) a Tudatosság Tükrét (cit-darpaṇam), (Ami Maga a) Śāmbhava (Állapotban nyugvó) (śāmbhave) Szabadság (svātantryam), ezután (ataḥ) az ‘Óceán’ (samudraḥ) és (ca) ‘Annak Hullámai’ (ūrmayaḥ) azonossá válnak (ekīkṛtāḥ) számára (tasmai). Ez (etat) úgy nevezhető (iti…ucyate), mint a (Tudatosság) Legfőbb Óceánja (para-samudraḥ). Tehát (tathā) a Śākta Behatolás (śākta-āveśaḥ) elutasítja a ‘formát’ (rūpa-varjakaḥ), (és csak) a Tiszta Tudatosságot imádja (śuddha-saṃvid-bhajakaḥ), (így ez)parāpara’, vagyis (egyszerre) ‘duális és nem-duális’ (para-aparaḥ). Ezzel szemben (api) a Śāmbhava Behatolás (śāmbhava-āveśaḥ) mentes (bárminemű) ‘elutasítástól’ és ‘megragadásától’ (tyāga-parigraha-varjitaḥ), és (ca) Felfedi a ‘Formátlanság Valóságát’ (arūpa-tattva-bodhakaḥ). De (ca) ott (tatra), a ‘Formátlanság Valóságának’ teljes megértéséből fakadóan (arūpa-tattva-parijñānāt), még (ca…eva) a ‘formát’ (rūpam) is magába foglalja (svīkṛtam), és (ca) ez (etat) úgy nevezett (iti…ucyate), mint ‘Caitanyam’ avagy ‘Univerzális Tudatosság’ (caitanyam) (, Ami)Para’ avagy ‘nem-duális’ (param). Hasonlóképp (yathā), ahogy a ‘samudra’ avagy ‘óceán’ szó (samudra-śabdaḥ) jelentése ‘nirvikalpa’ avagy ‘gondolatmentesség’ (nirvikalpa-arthaḥ), és (ca) az ‘ūrmi’ avagy ‘hullám’ szó (ūrmi-śabdaḥ) jelentése ‘gondolat’ (vikalpa-arthaḥ…tathā), a Śāmbhava Behatolás (śāmbhava-āveśaḥ) természetes módon (svabhāvataḥ) Gondolatmentes (nirvikalpaḥ), míg (tu) a Śākta Behatolás során (śākta-āveśe) a yogī-nak (yogī) Erővel (balāt) el kell utasítania (tyajet) a gondolatokat (vikalpam), ámbár (tathā…api) az ’Erő’ (balam) itt (iha) ‘Megértést’ (sambodhaḥ) azaz ‘Éberséget’ jelent (cetanā).

Vagy (másképp) (vā), a Śākta (fázisban) (śākte) a yogī-t (yogī) az Ātman-ba --vagyis az ő Énjébe-- való behatolás képességével bír (ātmā-samāveśa-śakti-saṃbhṛtaḥ), de (tu) a Śāmbhava-ban (śāmbhave) képes (saḥ…śaktaḥ) elfelejteni (vismartum) a dualitást (bhedam) a Śāmbhavīśakti-k által (śāmbhavībhiḥ), a ‘nem-behatolás’ révén (anāveśataḥ), hiszen (yataḥ) a Śāmbhava (Állapot) (śāmbhavaḥ) valójában (paramārthataḥ) túl van (bárminemű) ‘behatoláson’ (āvesa-atītaḥ).

Ez (iti) a különbség (viśeṣaḥ) a Śākta (śākte) és (ca) a Śāmbhava (Behatolás) között (śāmbhave). ||

𑆃𑆡 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆁 𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆼 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆮𑆴𑆮𑆫𑆟𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆼 𑇅

अथ प्रथमसूत्रं द्वितीयोल्लासे शाक्तविवरणात्मके ।

Atha prathamasūtraṃ dvitīyollāse śāktavivaraṇātmake |

Most (atha), a (Śivasūtra-k) Második Kiáradásának (dvitīya-ullāse) első aforizmája (elkezdődik) (prathama-sūtram). (Ez) kifejti a Śākta folyamatot (śākta-vivaraṇa-ātmake). |

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆂 𑇆𑇒/𑇑𑇆

चित्तं मन्त्रः ॥२/१॥

Cittaṃ mantraḥ || 2/1 ||

Az elme (cittam) a Mantra (mantra) || 2/1 ||

𑆖𑆴𑆠𑆴𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆴𑆲 𑆖 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆑𑆶𑆚𑇀𑆖𑆴𑆠𑆨𑆳𑆮𑆼 𑆱𑆳 𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑇀𑆪𑆳𑆢𑆴𑆮𑆫𑇀𑆓𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆨𑆳𑆠𑆴 𑇅
𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆖 𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆢𑆴𑆨𑆼𑆢𑆫𑆷𑆥𑆥𑆯𑆶𑆠𑇀𑆮𑆣𑆫𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆱𑆁𑆪𑆾𑆓𑆠𑆱𑇀𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆲𑆼𑆠𑆶𑆫𑆴𑆠𑆴
𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆾 𑆨𑆮𑆠𑇀𑆪𑆠𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆍𑆮𑆁 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆂 𑇅 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆯𑆧𑇀𑆢 𑆅𑆲 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆲𑆼𑆠𑆾𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆳𑆫𑇀𑆡𑆾’
𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆂 𑇅 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆨𑆼𑆢𑆱𑆩𑇀𑆪𑆑𑇀𑆥𑇀𑆫𑆬𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳
𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆯𑆧𑇀𑆣𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆖𑆴𑆠𑆼𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆳𑆫𑇀𑆡𑆂 𑇅 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆼 𑆠𑆶 𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆮𑆴𑆬𑆵𑆪𑆤𑆩𑆼𑆑𑆳𑆓𑇀𑆫𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆳𑆨𑆾𑆓𑆂
𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆠𑆾’ 𑆮𑆣𑆳𑆤𑆠𑆂 𑇅 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫 𑆅𑆲 𑆤𑆽𑆮 𑆮𑆫𑇀𑆟𑆳𑆮𑆬𑆴𑆫𑆶𑆖𑇀𑆖𑆳𑆫𑆟𑆵𑆪𑆳 𑆠𑆶
𑆠𑆢𑆶𑆖𑇀𑆖𑆳𑆫𑆑𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆩𑇀 𑇅 𑆱 𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆳𑆬𑆴𑆤𑇀𑆪𑆳𑆩𑆶𑆖𑇀𑆖𑆳𑆫𑆫𑆲𑆴𑆠𑆁 𑆮𑆱𑇀𑆠𑆶
𑆖𑆼𑆠𑆱𑆽𑆮 𑆮𑆴𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆪𑆤𑆴𑆠𑆴 𑇅 𑆪𑆾 𑆩𑆤𑆤𑆳𑆠𑇀𑆠𑇀𑆫𑆳𑆪𑆠 𑆅𑆠𑆴 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫 𑆅𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆖𑆽𑆮 𑆯𑆽𑆮𑆼

चितिश्चितः शक्तिरिह च तस्याः कुञ्चितभावे सा बुद्ध्यादिवर्गचित्तरूपं भाति ।
चित्तं च मात्रादिभेदरूपपशुत्वधरम् । तेषां शाक्तसंयोगतस्तेषां हेतुरिति
मन्त्रो भवत्यतश्चित्तं एवं मन्त्रः । शाक्तशब्द इह चित्तहेतोः सम्बोधार्थो’
हंविमर्शात्मकः । शाम्भवस्तु भेदसम्यक्प्रलयात्मकस्तथा
शाम्भवशब्धस्तत्र चितेर्विकासनार्थः । शाक्तयोगिने तु तस्य
चित्तविलीयनमेकाग्रमन्त्ररूपेण भवेत् । चित्तसम्बोधस्तथान्तरसंविदाभोगः
शक्तिस्वरूपतो’ वधानतः । मन्त्र इह नैव वर्णावलिरुच्चारणीया तु
तदुच्चारकविमर्शात्मस्वरूपम् । स यथोक्तं श्रीमालिन्यामुच्चाररहितं वस्तु
चेतसैव विचिन्तयनिति । यो मननात्त्रायत इति मन्त्र इत्युच्यते चैव शैवे

Citiścitaḥ śaktiriha ca tasyāḥ kuñcitabhāve sā buddhyādivargacittarūpaṃ bhāti | Cittaṃ ca mātrādibhedarūpapaśutvadharam | Teṣāṃ śāktasaṃyogatasteṣāṃ heturiti mantro bhavatyataścittaṃ evaṃ mantraḥ | Śāktaśabda iha cittahetoḥ sambodhārtho’ haṃvimarśātmakaḥ | Śāmbhavastu bhedasamyakpralayātmakastathā śāmbhavaśabdhastatra citervikāsanārthaḥ | Śāktayogine tu tasya cittavilīyanamekāgramantrarūpeṇa bhavet | Cittasambodhastathāntarasaṃvidābhogaḥ śaktisvarūpato’ vadhānataḥ | Mantra iha naiva varṇāvaliruccāraṇīyā tu taduccārakavimarśātmasvarūpam | Sa yathoktaṃ śrīmālinyāmuccārarahitaṃ vastu cetasaiva vicintayaniti | Yo mananāttrāyata iti mantra ityucyate caiva śaive

 A Citi (citiḥ) itt (iha) a Tudatosság (citaḥ) Ereje (śaktiḥ), és (ca) Ő (tasyāḥ) korlátolt aspektusában (kuñcita-bhāve) úgy jelenik meg (sā…bhāti), mint Citta avagy individuális elme, (ami) a buddhi avagy intellektus, stb. csoportjából (áll) (buddhi-ādi-varga-citta-rūpam). Továbbá (ca), a citta (cittam) a paśubhāva avagy korlátolt létezés alapja (, mely) a (korlátolt) szubjektum, (kogníció és objektum) elkülönültségének formáját ölti (mātṛ-ādi-bheda-rūpa-paśutva-dharam). A Śākta (folyamatban) ezek egyesülése által (teṣām…śākta-saṃyogataḥ) megnyilvánul (bhavati) a Forrásuk (teṣām…hetuḥ), (mi) úgy nevezett (iti), mint a ‘Mantra’ (mantraḥ); ezután (ataḥ) ily módon (evam) (válik) a citta avagy individuális elme (cittam) (Magává) a Mantra-vá (mantraḥ). A ‘śākta’ szó (śākta-śabdaḥ) itt (iha) az individuális elme Forrásával (citta-hetoḥ) kapcsolatos ‘Megvilágosodásra’, azaz (Annak) ‘Megértésére’ utal (sambodha-arthaḥ), (mely ‘Megvilágásodást’) az Ön-éberség jellemzi (ahaṃ-vimarśa-ātmakaḥ). Mivel (tu) a Śāmbhava (Állapotban) (śāmbhavaḥ) a dualitás tökéletes feloldódik (bheda-samyak-pralaya-ātmakaḥ…tathā), (így) a ’śāmbhava’ szó (śāmbhava-śabdhaḥ…tatra) a ‘Tudatosság (citeḥ) Kiterjedésére’ utal (vikāsana-arthaḥ). A śāktayogī számára (śākta-yogine…tu) az ő citta-jának feloldódása (tasya…citta-vilīyanam) az Egy-hegyű ‘Mantra’ formájában (ekāgra-mantra-rūpeṇa) nyilvánul meg (bhavet). A ‘Cittasambodha’ avagy ‘az elme Megvilágosodása’ (citta-sambodhaḥ) következésképpen (tathā) (nem más, mint) a ‘belső Éberség Élvezete’ (antara-saṃvid-ābhogaḥ), Śakti Esszenciális jellegéből adódóan (śakti-svarūpataḥ), (ami maga) a ‘Figyelem’ (avadhānataḥ). A Mantra (mantraḥ) itt (iha) egyáltalán nem (na…eva) (valami) kiejtendő (uccāraṇīyā) betűsor (mint ahogy azt általában érteni szokás) (varṇa-āvaliḥ), hanem (tu) ezen (Mantra) Kimondójának Éberség formáját öltő Esszenciális Természete (tat-uccāraka-vimarśa-ātmā-svarūpam). Ahogy Ez (a Mantra) kifejtésre került (yathā-uktam…saḥ) a Tiszteletreméltó Mālinīvijayottara-ban (is) (śrī-mālinyām): (Ez Az) a Valóság (vastu) (, amely) kiejtéstől mentes (uccāra-rahitam), (és amin) kizárólag (eva) Éberséggel (cetasā…iti) kell meditálni (vicintayan). De a Śaivizmus úgy is szokás mondani (iti…ucyate…ca…eva…śaive), hogy a ‘Mantra’ (mantraḥ) (az), ami (yaḥ) megvéd (trāyate…iti) a gondolkodástól (mananāt)’. || 2/1 ||

𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆂 𑆱𑆳𑆣𑆑𑆂 𑇆𑇒/𑇒𑇆

प्रयत्नः साधकः ॥२/२॥

Prayatnaḥ sādhakaḥ || 2/2 ||

A szüntelen erőfeszítés (prayatnaḥ) hatékony (sādhakaḥ) || 2/2 ||

𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤 𑆅𑆠𑆴 𑆇𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆱𑆩𑇀𑆥𑆠𑇀𑆠𑆴𑆨𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆩𑇀𑆨𑆸𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆪𑆾 𑆱𑆳𑆣𑆑𑆂 𑆑𑆡𑆴𑆠𑆾
𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆖𑆳𑆫 𑆍𑆮 𑆱𑆳𑆣𑆑 𑆇𑆖𑇀𑆖𑆳𑆫𑆑𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆾𑆠𑇀𑆱𑆶𑆑𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑 𑆍𑆮 𑇅
𑆱𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆠𑆡𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆁 𑆑𑆫𑆾𑆠𑆶 𑆥𑆶𑆤𑆂 𑆥𑆶𑆤𑆾 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆩𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆶𑆁 𑆪𑆡𑆳𑆮𑆴𑆣𑆴 𑇅
𑆑𑆬𑆳𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆫𑆷𑆥𑆨𑆳𑆮𑆤𑆳 𑆮𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆩𑆳𑆤𑆳𑆟𑆮𑆼 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆾𑆥𑆳𑆪𑆼 𑆠𑇀𑆮𑆴𑆲 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆠𑆠𑇀𑆥𑆫𑆳𑆑𑆾𑆛𑆴𑆫𑆼𑆮
𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆳 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆫𑆳𑆟𑆮𑆼 𑆢𑆼𑆮𑆠𑆳 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆴𑆠𑆳 𑆱𑆳𑆫𑇀𑆖𑆴𑆠𑆳 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆫𑆣𑆳 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼’ 𑆥𑆴 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆾𑆥𑆳𑆪𑆼
𑆢𑆼𑆮𑆠𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆠𑆽𑆮 𑆪𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆼𑆤 𑆥𑆷𑆘𑆤𑆵𑆪𑆳 𑆪𑆠𑆾’ 𑆲𑆁𑆫𑆷𑆥𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆢𑆼𑆮𑆠𑆳
𑆱𑆁𑆪𑇀𑆠𑆾𑆰𑇀𑆪𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆪𑆾𑆓𑆠𑆾 𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆠𑆂 𑇅 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆂 𑆥𑆫𑆳𑆥𑆫𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆢𑆼𑆮𑆠𑆾𑆢𑆴𑆠𑆳
𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆠𑆳𑆁 𑆱𑆩𑇀𑆥𑆷𑆘𑇀𑆪𑆽𑆮 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳 𑇅 𑆍𑆠𑆠𑇀𑆱𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆠𑆂 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆯𑇀𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆴𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳
𑆢𑆼𑆮𑆠𑆳𑆪𑆳 𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆪𑆡𑆳𑆩𑆠𑇀𑆪𑆠𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆾’ 𑆥𑆫𑆴𑆲𑆫𑆟𑆵𑆪𑆂 𑆥𑆶𑆤𑆂 𑇅 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆼’
𑆤𑇀𑆠𑆼’ 𑆥𑆴 𑆠𑆶 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆤𑇀𑆩𑆠𑆴𑆮𑆼𑆯𑆑𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆁
𑆥𑆯𑇀𑆖𑆳𑆠𑇀𑆑𑇀𑆫𑆩𑆪𑆾𑆓𑆠𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆪𑆡𑆳𑆩𑆠𑆴 𑇅 𑆃𑆤𑇀𑆪𑆠𑆂 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼 𑆥𑆫 𑆇𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆾
𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆑𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆠𑆶 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆩𑆳𑆤𑆱𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆾 𑆤 𑆖 𑇅 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤 𑆍𑆮𑆁 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆠𑆶 𑆑𑆾
𑆣𑇀𑆪𑆳𑆪𑆵𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆯𑇀𑆤𑆂 𑇅 𑆍𑆰 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆮𑆳𑆲𑇀𑆪𑆳 𑆖 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆱𑆳 𑆠𑇀𑆫𑆴𑆠𑆵𑆪𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆢𑆫𑇀𑆯𑆴𑆠𑆳 𑇆𑇒/𑇒𑇆

प्रयत्न इति उद्योगो योगसम्पत्तिभक्तिसम्भृतस्य योगिनो यो साधकः कथितो
यतस्तस्याचार एव साधक उच्चारकस्वरूपमन्त्रपरामर्शोत्सुकात्मक एव ।
सद्योगी तथा प्रयत्नं करोतु पुनः पुनो मन्त्ररहस्यमभिज्ञातुं यथाविधि ।
कलासंहाररूपभावना वक्ष्यमानाणवे क्रियोपाये त्विह शाक्ते तत्पराकोटिरेव
प्रकाशिता । तत्राणवे देवता चिन्तिता सार्चिता चित्रधा शाक्ते’ पि ज्ञानोपाये
देवताहंविमर्शात्मतैव या स्वविमर्शेन पूजनीया यतो’ हंरूपमन्त्रदेवता
संय्तोष्या प्रयत्नयोगतो नान्यतः । शाक्तः परापरस्तथा मन्त्रदेवतोदिता
स्वभावतस्तु तां सम्पूज्यैव योगिना । एतत्सत्यं यतः शाक्ते योगिनश्चिन्तितात्मा
देवताया भिन्नो योगिनो यथामत्यतः प्रयत्नो’ परिहरणीयः पुनः । प्रयत्ने’
न्ते’ पि तु शक्तिः स्यान्मतिवेशका स्वतस्तथापि शक्तिरूपं स्याद्विज्ञातं
पश्चात्क्रमयोगतो योगिनो यथामति । अन्यतः शाम्भवे पर उद्योगो
निर्विकल्पकस्तथा तु योगिनो मानसप्रयत्नो न च । प्रयत्न एवं शाक्ते तु को
ध्यायीति प्रश्नः । एष विद्यावाह्या च शाक्ते सा त्रितीयसूत्रदर्शिता ॥२/२॥

Prayatna iti udyogo yogasampattibhaktisambhṛtasya yogino yo sādhakaḥ kathito yatastasyācāra eva sādhaka uccārakasvarūpamantraparāmarśotsukātmaka eva | Sadyogī tathā prayatnaṃ karotu punaḥ puno mantrarahasyamabhijñātuṃ yathāvidhi | Kalāsaṃhārarūpabhāvanā vakṣyamānāṇave kriyopāye tviha śākte tatparākoṭireva prakāśitā | Tatrāṇave devatā cintitā sārcitā citradhā śākte’ pi jñānopāye devatāhaṃvimarśātmataiva yā svavimarśena pūjanīyā yato’ haṃrūpamantradevatā saṃytoṣyā prayatnayogato nānyataḥ | Śāktaḥ parāparastathā mantradevatoditā svabhāvatastu tāṃ sampūjyaiva yoginā | Etatsatyaṃ yataḥ śākte yoginaścintitātmā devatāyā bhinno yogino yathāmatyataḥ prayatno’ pariharaṇīyaḥ punaḥ | Prayatne’ nte’ pi tu śaktiḥ syānmativeśakā svatastathāpi śaktirūpaṃ syādvijñātaṃ paścātkramayogato yogino yathāmati | Anyataḥ śāmbhave para udyogo nirvikalpakastathā tu yogino mānasaprayatno na ca | Prayatna evaṃ śākte tu ko dhyāyīti praśnaḥ | Eṣa vidyāvāhyā ca śākte sā tritīyasūtradarśitā || 2/2 ||

A ‘Prayatna’ (prayatnaḥ) az ‘Udyoga’ is egyben (iti), avagy a yogin (yoginaḥ) ‘Szakadatlan Erőfeszítése’ (udyogaḥ), aki (yaḥ) Eltökélt, hogy Célba érjen a Yoga (Útján) (yoga-sampatti-bhakti-sambhṛtasya). (Emiatt őt) úgy nevezik (kathitaḥ), hogy ‘sādhaka’ avagy spirituális törekvő (sādhakaḥ), hiszen (yataḥ) egyedül (eva) az ő (tasya) ācāra-ja avagy diszciplínája (ācāraḥ) hatékony (sādhakaḥ), (mivel) kizárólag a ‘Mantra, (vagyis) a Kimondó Esszenciális Termrészetének megértésének vágya hajtja’ (és nem a ‘kimondott’ megértése, ami nem valódi mantra) (uccāraka-svarūpa-mantra-parāmarśa-utsuka-ātmakaḥ…eva). Következésképpen (tathā) egy valódi yogin-nak (sat-yogī) a tanítások szerint (yathāvidhi) buzgó erőfeszítést (prayatnam) kell tennie (karotu) újra (punaḥ) és újra (punaḥ), hogy felismerje (abhijñātum) a ‘Mantra Titkát’ (mantra-rahasyam).

A ‘Bhāvanā’ avagy ‘kontempláció’ (, amit) a részek feloldódása jellemez (kalā-saṃhāra-rūpa-bhāvanā) (a harmadik fejezetben) kerül később kifejtésre (vakṣyamānā), (ami) az aṇu útjával (foglalkozik) (āṇave), (mely út) az ‘aktivitás módszere’ (kriya-upāye), de (tu) itt (iha) a ‘śākta (folyamatban) (śākte), kizárólag (eva) e (fokozatos kontempláció) betetőzése (tat-parā-koṭiḥ) kerül ismertetésre (prakāśitā). Az āṇava (folyamatban) (tatra…āṇave) az (sā) Istennő (devatā) számos módon (citradhā) elképzelt (cintitā) (és) dicsőített (arcitā), de (api) a śākta (folyamatban) (śākte) (, ami) a ‘tudás módszere’ (jñāna-upāye), az Istennő (devatā) egyedül (eva) az ‘Ön-éberség’ Esszenciája (ahaṃvimarśa-ātmatā), amit (yā) (kizárólag) Éberséggel (svavimarśena) kell imádni (pūjanīyā), mivel (yataḥ) a ‘Mantradevatā’ avagy a ‘Mantra Istennője’ úgy jelenik meg, mint ‘Aham’ avagy az ‘Én’ (aham-rūpa-mantra-devatā), (és Ezt az Ént kizárólag) az Állandó Erőfeszítés által (prayatna-yogataḥ) lehet elégedetté tenni (saṃytoṣyā), (és) semmilyen (na) más módon (anyataḥ). A śākta (folyamat) (śāktaḥ) parāpara (para-aparaḥ), következépsképpen (tathā) a Mantradevatā (mantra-devatā) természetes módon (svabhāvataḥ) tárul fel --vagyis ez a ‘para’ avagy ‘legfőbb’ aspektus-- (uditā), de (tu) ez egyedül a yogin (yoginā) imádatát követően (nyilvánul meg) --vagyis ez az ‘apara’ avagy ‘nem-legfőbb’ aspekus-- (tām…sampūjyaiva). Ez (etat) azért van így (satyam), mert (yataḥ) a śākta folyamat során (śākte) a yogin (yoginaḥ) elképzelt énje (cintitā-ātmā) különbözik (bhinnaḥ) Devatā-tól (devatāyāḥ) a yogin intellektusából avagy megértéséből fakadóan (yoginaḥ…yathā-mati). Így (api…tu) a ‘prayatna’ avagy ‘szüntelen erőfeszítés’ végén (prayatne…ante) Śakti (śaktiḥ) természetes módon (syāt…svataḥ) lép be a ‘yogin’ intellektusába (mati-veśakā); mindazonáltal (tathā…api) Śakti Természetét (śakti-rūpam) (csak) később (paścāt) érti meg (syāt…vijñātam) (a yogin) fokozatosan (krama-yogataḥ) a megértésének (kapacitása) szerint (yoginaḥ…yathā-mati); tehát (ataḥ) a ‘prayatna’-t (prayatnaḥ) újra és újra (punaḥ) végre kell hajtani --vagyis nem kihagyható-- (apariharaṇīyaḥ). Ezzel ellentétben (anyataḥ), a legfőbb (pare) śāmbhava (állapotban) (śāmbhave), a ‘szüntelen erőfeszítés’ (udyogaḥ) gondolatmentes (nirvikalpakaḥ), következésképpen (tathā…tu) nincs (na…ca) mentális erőfeszítés (mānasa-prayatnaḥ) a yogin részéről (yoginaḥ). Ily módon (evam), a ‘szüntelen erőfeszítés’ (prayatnaḥ) a śākta (folyamat során a következő) (śākte…tu) kérdést (eredményezi) (praśnaḥ): “Ki (kaḥ) az aki meditál (dhyāyī…iti)?”. Ez (eṣaḥ) az a Vidyā avagy Bölcsesség (vidyā), melyet invokálni kell (āvāhyā), és (ca) Ez (sā) kerül eme śākta (úttal foglalkozó fejezet) (śākte) harmadik sūtra-jában kifejtésre (tritīya-sūtra-darśitā). || 2/2 ||

𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆯𑆫𑆵𑆫𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆩𑇀 𑇆𑇒/𑇓𑇆

विद्याशरीरसत्ता मन्त्ररहस्यम् ॥२/३॥

Vidyāśarīrasattā mantrarahasyam || 2/3 ||

A Létezés Ereje, (Ami) megtestesíti a Bölcsességet (vidyā-śarīra-sattā),
a Mantra --vagyis az ‘Aham’ avagy az ‘Én’-- titka (mantra-rahasyam) || 2/3 ||

𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆩𑆴𑆲𑆳𑆮𑆳𑆲𑇀𑆪𑆳𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆯𑆫𑆵𑆫𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳 𑇅 𑆠𑆢𑆼𑆮 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳 𑆱𑆳
𑆖𑆴𑆠𑆴𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆫𑆷𑆥𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆮𑆫𑆳 𑆱𑆠𑆾 𑆧𑆾𑆣 𑆍𑆮 𑇅 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆂 𑆯𑆽𑆮𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆼
𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆾𑆑𑇀𑆠𑆾’ 𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆩𑆲𑆴𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆠𑆳 𑆪𑆳 𑆱𑆁𑆑𑆾𑆖𑆳𑆖𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆲𑆼𑆠𑆶𑆯𑇀𑆖 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁
𑆨𑆮𑆼𑆖𑇀𑆖 𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆳𑆖𑇀𑆖𑆴𑆠𑆴𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆼𑆮 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆁 𑆓𑆷𑆞𑆁 𑆬𑆿𑆑𑆴𑆑𑆳𑆤𑆳𑆁
𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆨𑆼𑆢𑆥𑆷𑆘𑆑𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆫𑆷𑆥𑆧𑆲𑆴𑆫𑇀𑆩𑆶𑆒𑆠𑆳𑆪𑆳𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆱𑆢𑆾𑆢𑆴𑆠𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆩𑆶𑆒𑆳𑆟𑆳𑆁
𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆁𑆄𑆮𑆴𑆰𑇀𑆛𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆓𑆶𑆫𑇀𑆮𑆳𑆪𑆠𑇀𑆠𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆯𑆩𑇀𑆨𑆶𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆠𑆂 𑇅 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆼𑆲𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆂 𑆥𑆶𑆤𑆾
𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆾𑆠𑇀𑆠𑆵𑆫𑇀𑆟𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆥𑇀𑆫𑆯𑇀𑆤𑆳𑆮𑆳𑆲𑇀𑆪𑆳 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆧𑆬𑆵𑆑𑆸𑆠𑆼𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆖𑆼𑆠𑆱𑆳 𑇅
𑆍𑆠𑆢𑆳𑆮𑆳𑆲𑆤𑆁 𑆤𑆽𑆮 𑆥𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆳𑆮𑆣𑆳𑆤𑆁 𑆠𑆶 𑆣𑇀𑆪𑆳𑆪𑆴𑆨𑆷𑆠𑇀𑆪𑆮𑆣𑆳𑆤𑆩𑆼𑆮 𑆠𑆡𑆳
𑆮𑆫𑇀𑆟𑆳𑆮𑆬𑆴𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆳𑆫𑆾’ 𑆤𑆫𑇀𑆡𑆑𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆼 𑇅 𑆍𑆠𑆖𑇀𑆗𑆳𑆑𑇀𑆠𑆥𑆢𑆁 𑆬𑆧𑇀𑆣𑆶𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆖𑆾𑆢𑆑𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂𑆱𑇀𑆡𑆱𑆁𑆯𑆪𑆤𑆴𑆫𑆥𑆼𑆑𑇀𑆰𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆁 𑆑𑆫𑆾𑆠𑆶 𑆨𑆑𑇀𑆠𑆴𑆠 𑆍𑆮 𑆪𑆠𑆾’
𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆥𑇀𑆫𑆱𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆱𑆳𑆣𑆑𑆳 𑇅 𑆃𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆁 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆥𑇀𑆫𑆢𑆫𑇀𑆯𑆴𑆠𑆩𑆼𑆮
𑆥𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆳𑆠𑆵𑆠𑆼 𑆠𑆢𑆶𑆢𑆴𑆠𑆁 𑆖𑆳𑆠𑆴𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆨𑆑𑇀𑆠𑆿 𑆯𑆴𑆰𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪 𑇆𑇒/𑇓𑇆

प्रोक्तं मन्त्ररहस्यमिहावाह्याविद्याशरीरसत्ता । तदेव स्वस्वरूपं सत्ता सा
चितिशक्तिर्या विद्यारूपा स्वाहंविमर्शवरा सतो बोध एव । मन्त्रः शैवदर्शने
पूर्वोक्तो’ हंविमर्शः प्रकाशमहिमात्मता या संकोचाच्चित्तहेतुश्च चित्तं स्वयं
भवेच्च विकासाच्चितिशक्तिरेव विभाति । तथापि मन्त्ररहस्यं गूढं लौकिकानां
तेषां भेदपूजकानां संशयरूपबहिर्मुखतायास्तत्सदोदितं योगिनामन्तर्मुखाणां
शक्तिसंआविष्टानां गुर्वायत्तानां शम्भुप्रसादतः । विद्येहाहंविमर्शः पुनो
विश्वोत्तीर्णः प्रोक्तप्रश्नावाह्या गुरुशक्तिसबलीकृतेन प्रबुद्धचेतसा ।
एतदावाहनं नैव पदार्थावधानं तु ध्यायिभूत्यवधानमेव तथा
वर्णावलिमन्त्रव्यापारो’ नर्थकः शक्ते । एतच्छाक्तपदं लब्धुं योगी
संकल्पचोदकान्तःस्थसंशयनिरपेक्षः प्रयत्नं करोतु भक्तित एव यतो’
हंविमर्शप्रसक्तिस्तथा शाक्ते साधका । अहंविमर्शरहस्यं गुरुप्रदर्शितमेव
पदार्थातीते तदुदितं चातिमात्रभक्तौ शिष्यस्य ॥२/३॥

Proktaṃ mantrarahasyamihāvāhyāvidyāśarīrasattā | Tadeva svasvarūpaṃ sattā sā citiśaktiryā vidyārūpā svāhaṃvimarśavarā sato bodha eva | Mantraḥ śaivadarśane pūrvokto’ haṃvimarśaḥ prakāśamahimātmatā yā saṃkocāccittahetuśca cittaṃ svayaṃ bhavecca vikāsāccitiśaktireva vibhāti | Tathāpi mantrarahasyaṃ gūḍhaṃ laukikānāṃ teṣāṃ bhedapūjakānāṃ saṃśayarūpabahirmukhatāyāstatsadoditaṃ yogināmantarmukhāṇāṃ śaktisaṃāviṣṭānāṃ gurvāyattānāṃ śambhuprasādataḥ | Vidyehāhaṃvimarśaḥ puno viśvottīrṇaḥ proktapraśnāvāhyā guruśaktisabalīkṛtena prabuddhacetasā | Etadāvāhanaṃ naiva padārthāvadhānaṃ tu dhyāyibhūtyavadhānameva tathā varṇāvalimantravyāpāro’ narthakaḥ śakte | Etacchāktapadaṃ labdhuṃ yogī saṃkalpacodakāntaḥsthasaṃśayanirapekṣaḥ prayatnaṃ karotu bhaktita eva yato’ haṃvimarśaprasaktistathā śākte sādhakā | Ahaṃvimarśarahasyaṃ gurupradarśitameva padārthātīte taduditaṃ cātimātrabhaktau śiṣyasya || 2/3 ||

Itt (iha), ahogy korábban említve lett (proktam), a Mantra Titka (mantra-rahasyam) a Létezés Ereje, (Ami Azt) a Bölcsességet testesíti meg, melyet (feltétlen) invokálni kell (āvāhyā-vidyā-śarīra-sattā). Egyedül (eva) az (a Titok) (tat) az egyén saját Valódi Természete (sva-sva-rūpam), Ami (sā) (Maga) a Létezés (sattā), a Tudatosság Ereje (citi-śaktiḥ-yā), Mely (yā) a Bölcsesség Formáját ölti (vidyā-rūpā), mint a legkiválóbb Én-tudatosság (sva-aham-vimarśa-varā), (mivel Ez) csupán (eva) az (egyén saját) Létezésének, vagyis a Lézetés Tényének (sataḥ) Megértése (bodhaḥ).

Már korábban kifejtésre került (pūrva-uktaḥ), (hogy) a Mantra (mantraḥ) a Śaiva Doktrínában (śaiva-darśane) az Ön-éberség (aham-vimarśaḥ), (vagyis) a Hatalmas Prakāśa avagy a (Tudatosság) Fényének Esszenciája (prakāśa-mahimā-ātmatā), Ami (yā) korlátolt (formában) (saṃkocāt) a citta avagy individuális elme (citta-hetuḥ) Forrásává válik (bhavet), de egyben (ca) maga (svayam) a citta is (cittam), habár (ca) a kiterjedt (formában) (vikāsāt) egyedül (eva) úgy ragyog (vibhāti), mint Citiśakti, (vagyis) a Tudatosság Ereje (citi-śaktiḥ).

Ámbár (tathā…api) a ‘Manta Titka’ (mantra-rahasyam) rejtett (gūḍham) a laukika-k avagy világi létezők esetében (laukikānām), (akik) a különbözőséget imádják (bheda-pūjakānām) a zavarodottságukból fakadó kifelé fordultságuk miatt, (teṣām…saṃśaya-rūpa-bahir-mukhatāyāḥ) (ellenben) Ez (a Titok) (tat) állandóan feltárul (sadā…uditam) a befelé forduló (antar-mukhāṇām) yogī-k esetében (yoginām), kiket Śakti megszállt (śakti-saṃāviṣṭānām) (és) a Guru-n nyugszanak (guru-āyattānām) az Úr Śambhu Kegyelméből (śambhu-prasādataḥ).

Ismét (punaḥ), a ‘Vidyā’ avagy ‘Bölcsesség’ (vidyā) itt (iha) Ön-éberség (aham-vimarśaḥ), ami túl van a világon --vagyis transcendens-- (viśva-uttīrṇaḥ), (és) a Guru Erejével hajtott (guru-śakti-sabalī-kṛtena) felébredt intellektus által (prabuddha-cetasā) kell Őt Invokálni a korábban említett Kérdéssel (prokta-praśna-āvāhyā).

Ez (etat) az Invokáció (āvāhanam) egyáltalán nem (na…eva) ‘szavakra --vagyis ‘mantra-kra’-- fordított figyelem’ (pada-artha-avadhānam), hanem (tu) puszta (eva) ‘Figyelem a Meditáló Létezésére’ (dhyāyi-bhūti-avadhānam); következésképpen (tathā) a betűkből álló mantra-k használata (varṇa-āvali-mantra-vyāpāraḥ) haszontalan (anarthakaḥ) a śākta (folyamat) során (śakte). E (etat) śākta állapot (śākta-padam) eléréséhez (labdhum) a yogī-nak (yogī), (aki) közömbös a magában hordozott kétségeivel szemben, (melyek) a képzelgést táplálják (saṃkalpa-codaka-antaḥ-stha-saṃśaya-nirapekṣaḥ), puszta Imádatból (bhaktitaḥ…eva) kell ‘folyamatos erőfeszítést’ (prayatnam) végeznie (karotu), mivel (yataḥ) az ‘Én-tudatossággal felruházott állapot’ (aham-vimarśa-prasaktiḥ) a ‘kulcs a sikerhez’ (sādhakā) a śākta úton (śākte). Kizárólag a Guru fedi fel (guru-pradarśitam…eva) az Én-Tudatosság Titkát (aham-vimarśa-rahasyam), (Mi) túl van a szavak síkján (pada-artha-atīte), és (ca) akkor tárul fel (tat…uditam), amikor a törekvő (śiṣyasya) hatalmas imádattal bír (ati-mātra-bhaktau). || 2/3 ||

𑆓𑆫𑇀𑆨𑆼 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆾𑇁𑆮𑆴𑆯𑆴𑆰𑇀𑆛𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆂 𑇆𑇒/𑇔𑇆

गर्भे चित्तविकासोऽविशिष्टविद्या स्वप्नः ॥२/४॥

Garbhe cittavikāso'viśiṣṭavidyā svapnaḥ || 2/4 ||

Az elme kiterjedése (citta-vikāsaḥ) a (Tudatosság) Méhében (garbhe) a különböző (dolgok) ismerete (viśiṣṭa-vidyā) (, ami csupán egy) álom (svapnaḥ) || 2/4 ||

𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆪𑆳 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆩𑆼𑆑𑆳𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆾 𑆪𑆼𑆤𑆳𑆤𑆼𑆑𑆳𑆓𑇀𑆫𑆫𑆷𑆥𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆂 𑇅
𑆪𑆢𑆳 𑆠𑆶 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑇀𑆪𑆳𑆢𑆴𑆫𑆷𑆥𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤 𑆍𑆮 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆪𑆂 𑇅 𑆍𑆰𑆳 𑆮𑆴𑆯𑆴𑆰𑇀𑆠𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳 𑆓𑆫𑇀𑆨𑆼’ 𑆤𑇀𑆠𑆫𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆴 𑆑𑆳𑆫𑆑𑆼 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆷𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆱𑆳 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳
𑆑𑆶𑆚𑇀𑆖𑆴𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆯𑆴𑆰𑇀𑆠𑆫𑆷𑆥𑆳 𑆖𑆳𑆁𑆯𑆠𑆳 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆨𑆼𑆢𑆠𑆳 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼‘
𑆮𑆴𑆯𑆴𑆰𑇀𑆛𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆩𑆮𑆼𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆧𑆾𑆣𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆾 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁
𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆢𑇀𑆨𑆷𑆠𑇀𑆪𑆳

𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆢𑇀𑆮𑆴𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆱𑆁𑆯𑇀𑆫𑆪𑆳𑆠𑇀  𑇅
𑆥𑆫𑆩𑆳𑆲𑇀𑆬𑆳𑆢𑆬𑆳𑆨𑆳𑆖𑇀𑆖 𑆧𑆾𑆣𑆽𑆑𑆔𑆤𑆠𑆳 𑆩𑆶𑆤𑆼𑆫𑆴𑆠𑆴𑇆

𑇆𑇒/𑇔𑇆

विद्या प्रोक्ता या मन्त्ररहस्यमेकाग्राहंविमर्शो येनानेकाग्ररूपचित्तं मन्त्रः ।
यदा तु चित्तं भवति बुद्ध्यादिरूपविकासरूपेण तद्विद्या स्वप्न एव चित्तस्य
वृत्तयः । एषा विशिष्तविद्या गर्भे’ न्तरसंविदि कारके प्रसूयते । सा विद्या
कुञ्चिता विशिष्तरूपा चांशता ग्राह्यग्राहकभेदता पूर्वोक्ता । योगी शाक्ते‘
विशिष्टविद्यां मन्त्रमवेक्ष्यबोधरूपस्वप्नवर्जितो भवेत् । यथोक्तं
श्रीमद्भूत्या

स्वसंकल्पपरामर्शाद्विशुद्धज्ञानसंश्रयात्  ।
परमाह्लादलाभाच्च बोधैकघनता मुनेरिति॥

॥२/४॥

Vidyā proktā yā mantrarahasyamekāgrāhaṃvimarśo yenānekāgrarūpacittaṃ mantraḥ | Yadā tu cittaṃ bhavati buddhyādirūpavikāsarūpeṇa tadvidyā svapna eva cittasya vṛttayaḥ | Eṣā viśiṣtavidyā garbhe’ ntarasaṃvidi kārake prasūyate | Sā vidyā kuñcitā viśiṣtarūpā cāṃśatā grāhyagrāhakabhedatā pūrvoktā | Yogī śākte‘ viśiṣṭavidyāṃ mantramavekṣyabodharūpasvapnavarjito bhavet | Yathoktaṃ śrīmadbhūtyā

Svasaṃkalpaparāmarśādviśuddhajñānasaṃśrayāt  |
Paramāhlādalābhācca bodhaikaghanatā muneriti ||

 || 2/4 ||

A korábban említett (proktā) ‘Vidyā’ (vidyā), ami (yā) a Mantra Titka (mantra-rahasyam), az egyhegyű Ön-éberség (ekāgra-aham-vimarśaḥ), ami által (yena) (az egyén) töredezett individuális elméje (anekāgra-rūpa-cittam) Mantra-vá --vagyis Önmagáról éber Létezővé-- (válik) (mantraḥ). De (tu) amikor (yadā) a ‘citta’ (cittam) a kiterjedt intellektus, stb. formájában (buddhi-ādi-rūpa-vikāsa-rūpeṇa) létezik (bhavati), annak ‘vidyā’-ja avagy ‘tudása’ (tat-vidyā) csupán (eva) ‘álmodozás’ (svapnaḥ), (ami nem más, mint) az elme (cittasya) összes aktivitása (vṛttayaḥ). Ez (eṣā) a ‘viśiṣtavidyā’ avagy a (megkülönböztetéssel kapcsolatos) ‘részleges tudás’ (viśiṣta-vidyā) a ‘garbha’-ban, vagyis a teremtő (kārake) ‘Méhben’ (garbhe) tárul fel (prasūyate), (ami) a belső tudatosság (antara-saṃvidi). Ez (sā) a korlátolt (kuñcitā) vidyā (vidyā) a különbözőség formájában jelenik meg (viśiṣta-rūpā), és (ca) (ez) a ‘részekre osztottság’ állapota (aṃśatā), ami a korábban kifejtett szubjektum és objektum közti különbözőség a valósága (grāhya-grāhaka-bhedatā…pūrva-uktā). A śākta úton (śākte), egy yogī (yogī) figyelmessé (avekṣī) válik (bhavet) az ‘aviśiṣtavidyā’-ra avagy a ‘nem-megkülönböztető tudásra’ (aviśiṣṭa-vidyām), (ami úgy nevezünk) ‘Mantra’ (mantram) (, és) elutasítja az álmodozást (, ami) az ‘éberség hiányának’ természete (abodha-rūpa-svapna-varjitaḥ). Ahogy ezt a Legtiszteletreméltóbb Bhūtiḥ (śrīmat-bhūtyā) kifejtette (yathā-uktam):

“Megragadván az egyén saját képzelgéseit (sva-saṃkalpa-parāmarśāt), (majd) menedéket véve a Tiszta Tudásban --mely Tudás Maga az Úr, és nem egy korlátolt létező-- (viśuddha-jñāna-saṃśrayāt), így (ca) a Legfőbb Gyönyört elérvén (parama-āhlāda-lābhāt), a bölcs számára (feltárul) (muneḥ…iti) az Állapot, (ami) egyedül Tudatosságból áll --vagyis a yogin felismeri, hogy minden csupán Tudatosság, E (Tudatosságtól) való megkülönböztetés nélkül, legyen az objektum vagy egy korlátolt létező-- (bodha-eka-ghana-tā).” ||

 || 2/4 ||

𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆱𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆨𑆳𑆮𑆴𑆑𑆼 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑇆𑇒/𑇕𑇆

विद्यासमुत्थाने स्वाभाविके खेचरी शिवावस्था ॥२/५॥

Vidyāsamutthāne svābhāvike khecarī śivāvasthā || 2/5 ||

A Bölcsesség spontán feltárulásakor (vidyā-samutthāne…svābhāvike), a Tudatosság Végtelen Terében való létezés (khecarī) (ragyog, mely) Śiva állapota (śiva-avasthā) || 2/5 ||

𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆓𑆠𑆮𑆴𑆯𑆴𑆰𑇀𑆠𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆫𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆫𑆲𑆱𑇀𑆪𑆁 𑆥𑆫𑆳𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳 𑆘𑆪𑆠𑆼 𑇅
𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆥𑆫𑆳𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆱𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆁 𑆱𑆲𑆱𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆳𑆢𑆴𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆒𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆼 𑆖𑆫𑆠𑆴 𑆱 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆒𑆩𑆴𑆲 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆪𑆢𑇀𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆾𑆠𑇀𑆠𑆵𑆫𑇀𑆟𑆁
𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼’ 𑆥𑆴 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆩𑇀 𑇅 𑆪𑆡𑆳 𑆒𑆁 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆨𑆷𑆩𑆿
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆩𑆪𑆩𑆳𑆬𑆾𑆖𑆴𑆠𑆁 𑆠𑆡𑆳 𑆠𑆖𑇀𑆗𑆴𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆼𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼’ 𑆠𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆱𑆠𑆠𑆁
𑆧𑆲𑆶𑆫𑆷𑆥𑆽𑆑𑆫𑆷𑆥𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆑𑇀𑆰𑆪𑆂 𑆥𑆫𑆳𑆲𑆤𑇀𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆂 𑆥𑆫𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆳 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆳𑆟𑆳𑆁 𑆪𑆾’ 𑆱𑇀𑆠𑆴
𑆮𑆴𑆰𑆪𑆳𑆟𑆳𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆬𑆪𑆼’ 𑆥𑆴 𑆖 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆣𑆳𑆩 𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆩𑆤𑆤𑇀𑆠𑆁 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆨𑆼𑆢𑆯𑆷𑆤𑇀𑆪𑆁
𑆒𑆁 𑆪𑆠𑇀𑆫 𑆱𑆾’ 𑆱𑇀𑆠𑆴 𑆮𑆳 𑆖𑆫𑆠𑆴 𑆠𑆡𑆳 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆱 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵
𑆯𑆽𑆮𑆼 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆪𑆢𑆳 𑆠𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆤𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆠𑇀𑆮𑆼’ 𑆥𑆴 𑆧𑆾𑆣𑆠𑆴 𑆱 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵𑆱𑆩𑆠𑆳𑆁
𑆮𑇀𑆫𑆘𑆼𑆠𑇀 𑇅

𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆧𑆾𑆣𑆴𑆠 𑆄𑆮𑆼𑆯𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆮𑆳 𑆪𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆒𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆑𑆂 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼
𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆼

𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆼 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼’ 𑆥𑆴 𑆱𑆾’𑆱𑇀𑆠𑆴 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱𑆠𑆠𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆳𑆢𑆿
𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆂 𑆑𑆁𑆖𑆴𑆢𑆳𑆮𑆼𑆯𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑇅 𑆍𑆰𑆳 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳 𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳
𑆥𑆫𑆩𑆯𑆴𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳𑆥𑆴 𑆪𑆠𑇀𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾𑇁 𑆥𑆴 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆾 𑆪𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆤𑆳𑆮𑆳𑆥𑇀𑆪𑆂
𑆥𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆂 𑇅

𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆮𑆳 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆪𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆒𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆪𑆠𑆴 𑆱𑆲𑆱𑆳 𑆱 𑆖𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆴𑆠𑆾
𑆪𑆳𑆮𑆠𑇀𑆯𑆴𑆮𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆼𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆱𑆩𑆠𑆳𑆪𑆳𑆁 𑆑𑇀𑆰𑆟𑆴𑆑𑇀𑆪𑆳𑆩𑇀 𑇅 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼’ 𑆥𑆴 𑆱 𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆱𑆢𑆳 𑆠𑆶
𑆤 𑆮𑆼𑆯𑆑𑆾 𑆪𑆠𑆂 𑆱 𑆧𑆾𑆣𑆾 𑆪𑆂 𑆱𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆱𑇀𑆠𑆁 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆴𑆯𑆠𑆴 𑆖 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆨𑆳𑆘𑆤𑆩𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆁 𑆨𑆮𑆼𑆢𑆼𑆮𑆁 𑆖 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆧𑆾𑆣𑆾 𑆣𑆸𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫
𑆱𑆁𑆠𑆠𑆴𑆂 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆩𑆼𑆮 𑆖 𑆱𑆾’ 𑆖𑆬𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆱𑆩𑇀𑆮𑆴𑆢𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆩𑇀𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆾
𑆓𑆖𑇀𑆗𑆠𑆴 𑆤 𑆑𑆶𑆠𑇀𑆫𑆖𑆴𑆢𑇀 𑇅 𑆍𑆠𑆤𑇀𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆠𑇀𑆮𑆠𑆼𑆘𑆯𑇀𑆖𑆽𑆰 𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆾 𑆪𑆼𑆤 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆘𑆵𑆮𑆼𑆤 𑆯𑆴𑆮𑆁
𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆪𑆠𑆴 𑆖 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳 𑆨𑆽𑆫𑆮𑇀𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆳𑆠𑇀𑆱𑆳 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆨𑆼𑆢𑆫𑆷𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆱𑇀𑆪
𑆒𑆼𑆖𑆫𑇀𑆪𑆳𑆬𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆥𑆫𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆢𑆵𑆮𑇀𑆪𑆠𑆴 𑇅 𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆨𑆽𑆫𑆮𑆼

𑆢𑆴𑆑𑇀𑆑𑆳𑆬𑆑𑆬𑆤𑆾𑆤𑇀𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆢𑆼𑆯𑆾𑆢𑇀𑆢𑆼𑆯𑆳𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆴𑆤𑆵  𑇅
𑆮𑇀𑆪𑆥𑆢𑆼𑆰𑇀𑆛𑆶𑆩𑆯𑆑𑇀𑆪𑆳𑆱𑆳𑆮𑆑𑆡𑇀𑆪𑆳 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆂𑇆

𑆃𑆤𑇀𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆾𑆤𑇀𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆓𑆾𑆖𑆫𑆳  𑇅
𑆪𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆨𑆫𑆴𑆠𑆳𑆑𑆳𑆫𑆳 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆵 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆂𑇆

𑆠𑆢𑇀𑆮𑆥𑆶𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆠𑆾 𑆘𑇀𑆚𑆼𑆪𑆁 𑆮𑆴𑆩𑆬𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆥𑆷𑆫𑆟𑆩𑇀  𑇅
𑆍𑆮𑆁𑆮𑆴𑆣𑆼 𑆥𑆫𑆼 𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆼 𑆑𑆂 𑆥𑆷𑆘𑇀𑆪𑆂 𑆑𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆸𑆥𑇀𑆪𑆠𑆴𑇆

𑆍𑆮𑆁𑆮𑆴𑆣𑆳 𑆨𑆽𑆫𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆪𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆥𑆫𑆴𑆓𑆵𑆪𑆠𑆼  𑇅
𑆱𑆳 𑆥𑆫𑆳 𑆥𑆫𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆥𑆫𑆳𑆢𑆼𑆮𑆵 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆵𑆫𑇀𑆠𑆴𑆠𑆳𑇆

𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆩𑆠𑆾𑆫𑇀𑆪𑆢𑇀𑆮𑆢𑆨𑆼𑆢𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆢𑆳 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆂  𑇅
𑆃𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑇀𑆣𑆫𑇀𑆩𑆣𑆫𑇀𑆩𑆴𑆠𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆥𑆫𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆥𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆂𑇆

𑆤 𑆮𑆲𑇀𑆤𑆼𑆫𑇀𑆢𑆳𑆲𑆴𑆑𑆳 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆮𑇀𑆪𑆠𑆴𑆫𑆴𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆮𑇀𑆪𑆠𑆼  𑇅
𑆑𑆼𑆮𑆬𑆁 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳𑆪𑆳𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆫𑆩𑇀𑆨𑆾’𑆪𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆤𑆼𑇆

𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆥𑇀𑆫𑆮𑆴𑆰𑇀𑆛𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆨𑆳𑆓𑆼𑆤 𑆨𑆳𑆮𑆤𑆳  𑇅
𑆠𑆢𑆳𑆱𑆿 𑆯𑆴𑆮𑆫𑆷𑆥𑆵 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆯𑆽𑆮𑆵 𑆩𑆶𑆒𑆩𑆴𑆲𑆾𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼𑇆

𑆪𑆡𑆳𑆬𑆾𑆑𑆼𑆤 𑆢𑆵𑆥𑆱𑇀𑆪 𑆑𑆴𑆫𑆟𑆽𑆫𑇀𑆨𑆳𑆱𑇀𑆑𑆫𑆱𑇀𑆪 𑆖  𑇅
𑆘𑇀𑆚𑆳𑆪𑆠𑆼 𑆢𑆴𑆓𑇀𑆮𑆴𑆨𑆳𑆓𑆳𑆢𑆴 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆴𑆪 𑆅𑆠𑆴𑇆

𑇆𑇒/𑇕𑇆

योगिनश्चित्तगतविशिष्तविद्याया विरक्त्यां मन्त्ररहस्यं पराविद्या जयते ।
शाक्तपराविद्यासमुत्थानं सहसात्मावेशो धारणाध्यानादिवर्जितस्तत्र योगी
खस्वभावे चरति स खेचरीत्युच्यते । खमिह चित्स्वरूपं यद्विश्वोत्तीर्णं
शाक्ते शाम्भवे’ पि तद्विश्वात्मकं व्यापकम् । यथा खं शाक्तभूमौ
स्वात्ममयमालोचितं तथा तच्छिवावस्थेत्युच्यते’ तः शिवः सततं
बहुरूपैकरूपः स्वात्माक्षयः पराहन्तात्मकः परप्रमाता सर्वभावाणां यो’ स्ति
विषयाणां प्रलये’ पि च । तस्य धाम स्वच्छमनन्तं ग्राह्यग्राहकभेदशून्यं
खं यत्र सो’ स्ति वा चरति तथा तस्यावस्था शिवावस्था खेचरत्वं स खेचरी
शैवे । योगी यदा तं स्वात्मानं व्यापकत्वे’ पि बोधति स खेचरीसमतां
व्रजेत् ।

स्वात्मा बोधित आवेशरूपेण वा यदा योगी खेचरीशक्त्या खप्रवेशकः शाक्ते
शुद्धविकल्पात्मके

निर्विकल्पात्मके शाम्भवे’ पि सो’स्ति तत्र स्यात्सततं सर्वत्र जाग्रदादौ
व्यापकः कंचिदावेशं विना । एषा खेचरीमुद्रा नित्या शाम्भवावस्था
परमशिवावस्था विश्वात्मिकापि यत्रात्मावेशोऽ पि ग्राह्यो यतः स्वात्मा नावाप्यः
परमार्थतः ।

शाक्ते वा विद्यया योगी खं प्रवेशयति सहसा स चानन्दितो
यावत्शिवावस्थास्थितेः शिवसमतायां क्षणिक्याम् । शाम्भवे’ पि स शिवः सदा तु
न वेशको यतः स बोधो यः सानन्दस्तं महायोगिनं प्रविशति च योगी
प्रवेशभाजनमच्युतं भवेदेवं च तस्मिन्बोधो धृतः स्वतः सर्वत्र
संततिः । तस्य चिद्विकासनमेव च सो’ चलः सर्वसम्विदि स्वात्मसम्स्थितो
गच्छति न कुत्रचिद् । एतन्निर्विकल्पत्वतेजश्चैष मार्गो येन शक्तिर्जीवेन शिवं
प्रवेशयति च तस्या भैरव्या विकासनात्सा भैरवस्य शिवाभेदरूपात्मकस्य
खेचर्यालयस्य परावस्थाभावेन दीव्यति । यथोक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

दिक्कालकलनोन्मुक्ता देशोद्देशाविशेषिनी  ।
व्यपदेष्टुमशक्यासावकथ्या परमार्थतः॥

अन्तः स्वानुभवानन्दा विकल्पोन्मुक्तगोचरा  ।
यावस्था भरिताकारा भैरवी भैरवात्मनः॥

तद्वपुस्तत्त्वतो ज्ञेयं विमलं विश्वपूरणम्  ।
एवंविधे परे तत्त्वे कः पूज्यः कश्च तृप्यति॥

एवंविधा भैरवस्य यावस्था परिगीयते  ।
सा परा पररूपेण परादेवी प्रकीर्तिता॥

शक्तिशक्तिमतोर्यद्वदभेदः सर्वदा स्थितः  ।
अतस्तद्धर्मधर्मित्वात्पराशक्तिः परात्मनः॥

न वह्नेर्दाहिका शक्तिर्व्यतिरिक्ता विभाव्यते  ।
केवलं ज्ञानसत्तायां प्रारम्भो’यं प्रवेशने॥

शक्त्यवस्थाप्रविष्टस्य निर्विभागेन भावना  ।
तदासौ शिवरूपी स्यात्शैवी मुखमिहोच्यते॥

यथालोकेन दीपस्य किरणैर्भास्करस्य च  ।
ज्ञायते दिग्विभागादि तद्वच्छक्त्या शिवः प्रिय इति॥

॥२/५॥

Yoginaścittagataviśiṣtavidyāyā viraktyāṃ mantrarahasyaṃ parāvidyā jayate | Śāktaparāvidyāsamutthānaṃ sahasātmāveśo dhāraṇādhyānādivarjitastatra yogī khasvabhāve carati sa khecarītyucyate | Khamiha citsvarūpaṃ yadviśvottīrṇaṃ śākte śāmbhave’ pi tadviśvātmakaṃ vyāpakam | Yathā khaṃ śāktabhūmau svātmamayamālocitaṃ tathā tacchivāvasthetyucyate’ taḥ śivaḥ satataṃ bahurūpaikarūpaḥ svātmākṣayaḥ parāhantātmakaḥ parapramātā sarvabhāvāṇāṃ yo’ sti viṣayāṇāṃ pralaye’ pi ca | Tasya dhāma svacchamanantaṃ grāhyagrāhakabhedaśūnyaṃ khaṃ yatra so’ sti vā carati tathā tasyāvasthā śivāvasthā khecaratvaṃ sa khecarī śaive | Yogī yadā taṃ svātmānaṃ vyāpakatve’ pi bodhati sa khecarīsamatāṃ vrajet |

Svātmā bodhita āveśarūpeṇa vā yadā yogī khecarīśaktyā khapraveśakaḥ śākte śuddhavikalpātmake

Nirvikalpātmake śāmbhave’ pi so’sti tatra syātsatataṃ sarvatra jāgradādau vyāpakaḥ kaṃcidāveśaṃ vinā | Eṣā khecarīmudrā nityā śāmbhavāvasthā paramaśivāvasthā viśvātmikāpi yatrātmāveśo' pi grāhyo yataḥ svātmā nāvāpyaḥ paramārthataḥ |

Śākte vā vidyayā yogī khaṃ praveśayati sahasā sa cānandito yāvatśivāvasthāsthiteḥ śivasamatāyāṃ kṣaṇikyām | Śāmbhave’ pi sa śivaḥ sadā tu na veśako yataḥ sa bodho yaḥ sānandastaṃ mahāyoginaṃ praviśati ca yogī praveśabhājanamacyutaṃ bhavedevaṃ ca tasminbodho dhṛtaḥ svataḥ sarvatra saṃtatiḥ | Tasya cidvikāsanameva ca so’ calaḥ sarvasamvidi svātmasamsthito gacchati na kutracid | Etannirvikalpatvatejaścaiṣa mārgo yena śaktirjīvena śivaṃ praveśayati ca tasyā bhairavyā vikāsanātsā bhairavasya śivābhedarūpātmakasya khecaryālayasya parāvasthābhāvena dīvyati | Yathoktaṃ śrīvijñānabhairave

Dikkālakalanonmuktā deśoddeśāviśeṣinī  |
Vyapadeṣṭumaśakyāsāvakathyā paramārthataḥ ||

Antaḥ svānubhavānandā vikalponmuktagocarā  |
Yāvasthā bharitākārā bhairavī bhairavātmanaḥ ||

Tadvapustattvato jñeyaṃ vimalaṃ viśvapūraṇam  |
Evaṃvidhe pare tattve kaḥ pūjyaḥ kaśca tṛpyati ||

Evaṃvidhā bhairavasya yāvasthā parigīyate  |
Sā parā pararūpeṇa parādevī prakīrtitā ||

Śaktiśaktimatoryadvadabhedaḥ sarvadā sthitaḥ  |
Atastaddharmadharmitvātparāśaktiḥ parātmanaḥ ||

Na vahnerdāhikā śaktirvyatiriktā vibhāvyate  |
Kevalaṃ jñānasattāyāṃ prārambho’yaṃ praveśane ||

Śaktyavasthāpraviṣṭasya nirvibhāgena bhāvanā  |
Tadāsau śivarūpī syātśaivī mukhamihocyate ||

Yathālokena dīpasya kiraṇairbhāskarasya ca  |
Jñāyate digvibhāgādi tadvacchaktyā śivaḥ priya iti ||

 || 2/5 ||

Amikor a yogī közönbös (az ő saját) citta-jában (megnyilvánuló) részleges tudással (szemben) (citta-gata-viśiṣta-vidyāyāḥ…yoginaḥ…viraktyām), (akkor) a Legfőbb Vidyā (parā-vidyā), a Mantra Titka (mantra-rahasyam) győzedelmeskedik (jayate). Ezen Legfőbb Vidyā Feltárulása a śākta (fázishoz) kötődik (śākta-parā-vidyā-samutthānam), (ami) az Énbe való SpontánBehatolás (sahasā…ātmā-aveśaḥ) koncentráció vagy meditáció nélkül (dhāraṇā-dhyāna-ādi-varjitaḥ), (és) Ott (tatra), a yogī (yogī) a Kha avagy Korlátlan Tudatosság Esszenciális Természetében (kha-svabhāve) mozog (carati), (így) őt (saḥ) úgy nevezezik (iti…ucyate), ‘Khecarī’ (khecarī).

(Mivel) a ‘Kha’ (kham) (jelentése) itt (iha) a Tudatosság Esszenciális Természete (cit-svarūpam), Ami (yat) az univerzumon túl (kerül felismerésre) (viśva-uttīrṇam) a Śākta (folyamatban) (śākte), de (api) lévén Mindent-átható (vyāpakam) a Śāmbhava (állapotban) (śāmbhave), (e ‘Kha’ magát) az univerzumot alkotja (tat…viśva-ātmakam). Csakúgy (yathā…tathā), ahogy a ‘Kha’-t (kham) a śākta szférában (śākta-bhūmau) az egyén a saját Énjének (svātmā-mayam) látja (ālocitam), Mi (tat) úgy nevezett (iti…ucyate), mint ‘Śivāvasthā’ avagy ‘Śiva Állapota’ (śiva-avasthā); következésképpen (ataḥ), Śiva (śivaḥ) mindig (satatam) az Egyedüli Terrmészete mindenkinek --szó szerint sokaknak-- (bahu-rūpa-eka-rūpaḥ), az egyén saját Elpusztíthatatlan Énje (svātmā…akṣayaḥ), amit a Tiszta Én-ség alkot (parāhantā-ātmakaḥ), a Legfőbb Tapasztalója (para-pramātā) minden objektumnak (sarva-bhāvāṇām), Aki (yaḥ) még (api…ca) az objektumok (viṣayāṇām) hiányában (pralaye) is Létezik (asti).

Az Ő (tasya) Dhāma-ja avagy Hajléka (dhāma) Áttetsző (svaccham) (és) Örök (anantam), (valamint) a grāhya és grāhaka avagy az objektum és (annak korlátolt) szubjektumának dualitásától mentes (grāhya-grāhaka-bheda-śūnyam). (Tehát Ez úgy nevezett, mint) Kha --szó szerint üres tér-- (kham), Ahol (yatra) Ő (saḥ) Létezik (asti) vagy (vā) Mozog (carati); következésképpen (tathā) az Ő (tasya) Állapota (avasthā) az (abban) a ‘Kha-ban való Létezés’ Kondíciója (khecaratvam), (ami) Śivāvasthā-nak (nevezett) (śiva-avasthā), (így) Ő (saḥ) Khecarī (khecarī) a Śaiva Doktrínában (śaive). (Ez azt jelenti, hogy) amikor (yadā) a yogī (yogī) felismeri (bodhati) Śiva-t (tam) az ő saját Énjeként (svātmānam) még (api) a Mindent-átható Állapotban is --vagyis még akkor is, amikor az univerzum nyilvánvalóan tapasztalható-- (vyāpakatve), Ő (saḥ) eléri (vrajet) a Khecarī-val való Önazonosítást (khecarī-samatām). A śākta (folyamatban) (śākte) (, amit) a ‘śuddhavikalpa’ avagy ‘tiszta gondolat’ jellemez (śuddha-vikalpa-ātmake), az egyén felismeri avagy megérti (bodhitaḥ) saját Énjét (sva-ātmā) az āveśa avagy behatolás formájában --vagyis belép az ‘Énbe’-- (āveśa-rūpeṇa), vagy más szóval (vā), (ez az) amikor (yadā) Khecarīśakti által (khecarī-śaktyā) a yogī (yogī) belép a ‘Kha’-ba avagy a ‘Tudatosság Terébe’ (kha-praveśakaḥ).

Habár (api) a śāmbhava (állapotban) (śāmbhave) (, ami) gondolatmentes természetű (nirvikalpa-ātmake), a yogin (saḥ) valójában (syāt) ott (tatra) létezik (a Kha-ban) (asti), mindig (satatam) (és) mindenhol --vagyis bármely állapotban-- (sarvatra), mint az ébrenlétben, stb. (jāgrat-ādau), (mivel) ő Mindent-átható (vyāpakaḥ), bárminemű (kaṃcid) behatolás (āveśam) nélkül (vinā). Ezt (nevezik) (eṣā) ‘Khecarīmudrā’-nak (khecarī-mudrā) (, ami) szüntelen (nityā) jellemzője a Śāmbhava (állapotnak) (śāmbhava-avasthā), Paramaśiva Állapotának (parama-śiva-avasthā), (ami) magába foglalja még a világot is --vagyis a śākta fázissal ellentétben, nem utasítja el a világot-- (viśva-ātmikā…api), (és) amiben (yatra) még (api) az ‘Énbe való behatolás’ is (ātma-āveśaḥ) (csak) a tapasztalás tárgya (grāhyaḥ), mivel valójában (paramārthataḥ) az egyén saját Énje (svātmā) nem (na) (valamilyen módszerrel) elérendő (dolog) (avāpyaḥ).

Más szóval (vā), a śākta (folyamat során) (śākte) a yogī-nak (yogī) a Vidyā által (vidyayā) vehemen módon (sahasā) belépést nyer (praveśayati) ‘Kha’-ba avagy a ‘Tudatosság Terébe’ (kham), és (ca) ő (saḥ) (ott) boldoggá válik (ānanditaḥ), amíg (yāvat) ideiglenesen (kṣaṇikyām) Śiva-val azonosítja magát (śiva-samatāyām), Śiva Állapotának fenntartása miatt (śiva-avasthā-sthiteḥ).

De (api) a śāmbhava (állapotban) (śāmbhave) ő (saḥ) mindig (sadā) Śiva (śivaḥ) és (tu) nem (na) hatol be (Śiva-ba) (veśakaḥ), mivel (yataḥ) (Śiva) Gyönyörteli (sānandaḥ) ‘Ébersége’ (bodhaḥ) Az (saḥ), ami (yaḥ) behatol (praviśati) belé (tam), (aki immár egy) Nagy Yogī (mahā-yoginam); és (ca) Ő (yogī) válik (bhavet) a ‘Behatolás Befogadójává’ --vagyis ő nem a behatoló-- (praveśa-bhājanam), (mivel Ő) mindig ugyanaz (‘behatolással’ vagy a nélkül) (acyutam). Ilyen módon (evam…ca), a ‘Bodha’ avagy ‘Éberség’ (bodhaḥ) benne (tasmin) természetes módon (svataḥ) fenntartott (dhṛtaḥ) mindig (saṃtatiḥ) és mindenhol (sarvatra). Számára (tasya) (ekkor) egyedül (eva) a ‘Cidvikāsana’ avagy a ‘Tudatosság Kiterjedése’ (létezik) (cit-vikāsanam), és (ca) Ő (saḥ) sehova sem (na…kutracid) megy (gacchati), (mivel Ő) Mozdulatlan (acalaḥ), (és) szilárdan Áll a saját Énjében (sva-ātmā-samsthitaḥ), függetlenül attól, hogy mit tapasztal --szó szerint minden tapasztalásában-- (sarva-samvidi).

Ez (etat) a Gondolatmentesség Dicsősége (nirvikalpatva-tejaḥ), és (ca) ez (eṣaḥ) a módszer (mārgaḥ), mely által Śakti (śaktiḥ) eléri, hogy a jīva (jīvena) belépjen Śiva-ba (śivam…praveśayati); továbbá (ca), az Ő (tasyāḥ) Kiterjedése miatt (vikāsanāt) Ő (sā) -(, Aki ebben a fázisban úgy nevezett, mint) Bhairavī (bhairavyā)- úgy Ragyog (dīvyati), mint Bhairava (bhairavasya) Legfőbb Állapota (parā-avasthā-bhāvena), (Akit végül) az Úr Śiva Nem-duális Aspektusa jellemez --lévén az Ő neve ‘Bhairava’-- (śiva-abheda-rūpa-ātmakasya), (Aki még) Khecarī-nak is a Hajléka (khecarī-ālayasya). Ahogy ez kifejtésre került (yathā-uktam) a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava-ban (śrī-vijñāna-bhairave):

“Bhairava szabad a képzelgéstől, tértől és időtől (dik-kāla-kalanā-unmuktā), (és senki) sem tudja megnevezni, (merre) honol --szó szerint Neki nincs oly tartózkodási helye, amit meg lehetne nevezni-- (deśa-uddeśa-aviśeṣinī). Valójában (parama-arthataḥ), Ő (asau) leírhatatlan (akathyā), (tehát) lehetetlen (aśakyā) (Róla) beszélni (vyapadeṣṭum). ||

(Ő) az egyén saját Tapasztalásának Eredendő Gyönyöre (antaḥ…sva-anubhava-ānandā), (mi) túl van a gondolatok síkján (vikalpa-unmukta-gocarā). (Ez az) Állapot (avasthā), amely (yā) (úgy nyilvánul meg, mint) ami Teljes (bharita-ākārā) (, Maga) Bhairavī (bhairavī), (Amit) Bhairava (Természete) jellemez --vagyis Bhairavī nem más, mint Bhairava Természtete-- (bhairava-ātmanaḥ). ||

Valójában (tattvataḥ) Ez (tat) a Természetet (vapuḥ) úgy ismert (jñeyam), mint a Makulátlan --vagyis a mala-któl mentes-- (vimalam), (és Ami) betölti az univerzumot --vagyis Univerzális-- (viśva-pūraṇam). Egy ilyen (evaṃvidhe) Legfőbb (pare) Valóságban (tattve), kit (kaḥ) kell imádni (pūjyaḥ), és (ca) ki (kaḥ) válik elégedetté (az imádattal) (tṛpyati)? ||

Bhairava (bhairavasya) e (evaṃvidhā) Legfőbb (parā) Állapota (avasthā), Amit (yā) (a Śaivāgama-k) dicsőítenek (parigīyate), úgy nevezett (prakīrtitā), mint a (sā) Legfőbb Istennő (parā-devī), a legmagasabb értelemben (para-rūpeṇa). ||

Ilyen módon (yat-vat), mindig (sarvadā) fennáll (sthitaḥ) Śakti és az Ő Megtartójának (śakti-śaktimatoḥ) nem-különbözősége (abhedaḥ). Következésképpen (ataḥ), mivel (Śakti) Śiva Természetével bír (tat-dharma-dharmitvāt), A Legfőbb Śakti (parā-śaktiḥ) a Legfőbb Énhez tartozik --vagyis a Legfőbb Erő a Legfőbb Én Ereje vagy Ön-ébersége-- (parā-ātmanaḥ). ||

Az égés (dāhikā) ereje (śaktiḥ) nem (na) nyilvánul meg (vibhāvyate) elkülönülten (vyatiriktā) (attól) a tűztől, (amihez tartozik) (vahneḥ). A (ayam) (tűznek és annak hőjének avagy Śiva és Śakti elkülönült kifejtése) csak (kevalam) azért van, hogy el (lehessen) indulni (prārambhaḥ), amikor (az egyén) belép (praveśane) a (Yogikus) Tudás Világába --vagyis az ő spirituális útja kezdetén-- (jñāna-sattāyām). ||

(Amikor) valaki belép Śakti Állapotában --vagyis az Ön-éberségbe-- (śakti-avasthā-praviṣṭasya), (számára) a ‘Bhāvanā’ avagy a ‘Śiva-n való Kontempláció’ (bhāvanā) osztatlanná (válik számára) (nirvibhāgena), ekkor (tadā) Śiva Megnyilvánulása (asau…śiva-rūpī) valójában (syāt) Śaivī, azaz Śakti (Maga, Aki) Śiva Ereje (śaivī), (és Akit a Śiva-hoz vezető) Kapunak vagy Bejáratnak (mukham) tartanak (ucyate) ebben a világban (iha). ||

Csakúgy (yathā) (, ahogy egy lámpát) annak (dīpasya) fényén keresztül (lehet megérteni vagy felismerni) (ālokena), vagy (ca) (ahogy a Napot) annak (bhāskarasya) sugarain keresztül (lehet megismerni) (kiraṇaiḥ), (vagy ahogy még) a tér, stb. felosztottsága (is így értelmezett) (dig-vibhāga-ādi), ugyanilyen módon (tadvat), ó Kedvesem (priye)! Śiva-t (śivaḥ) Śakti-n keresztül (śaktyā) (lehet) megérteni (jñāyate). ||”

 || 2/5 ||

𑆓𑆶𑆫𑆶𑆫𑆶𑆥𑆳𑆪𑆂 𑇆𑇒/𑇖𑇆

गुरुरुपायः ॥२/६॥

Gururupāyaḥ || 2/6 ||

(Ennek eléréséhez,) a Guru (guruḥ) a módszer (upāyaḥ) || 2/6 ||

𑆪𑆡𑆳𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆩𑆶𑆥𑆳𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆖𑇀𑆗𑆽𑆮𑆵 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆨𑆽𑆫𑆮𑆩𑆶𑆒𑆁 𑆮𑆑𑇀𑆠𑇀𑆫𑆁 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑇅 𑆃𑆠𑆾
𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆱𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆁 𑆓𑆶𑆫𑆾𑆫𑆼𑆮 𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑇀𑆓𑆶𑆫𑆶𑆢𑆳𑆤𑆁 𑆖 𑆤𑆳𑆡𑆳𑆤𑆶𑆓𑇀𑆫𑆲𑆦𑆬𑆁 𑆱𑆢𑆳 𑇅
𑆓𑆶𑆫𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆢𑆸𑆰𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴 𑆱𑆳 𑆧𑆲𑆶𑆫𑆷𑆥𑆴𑆟𑆵 𑆢𑆼𑆯𑆴𑆑𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆼 𑇅 𑆢𑆼𑆯𑆴𑆑𑆳𑆂 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆫𑆷𑆥𑆳𑆯𑇀𑆖
𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆳𑆟𑆴 𑆠𑆶 𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆖𑆳𑆫𑆾𑆥𑆢𑆼𑆯𑆑𑆳𑆤𑇀𑆪𑆼𑆮𑆁 𑆖 𑆱𑆳𑆣𑆑𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆮𑆳𑆱𑆤𑆳𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆂
𑆱𑆶𑆮𑇀𑆪𑆮𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳 𑆇𑆥𑆯𑆳𑆩𑇀𑆪𑆤𑇀𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳 𑆇𑆥𑆯𑆩𑆤𑆪𑆾𑆓𑆠𑆾 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆫𑇀𑆠𑆠𑆼 𑇅 𑆥𑆶𑆤𑆾
𑆢𑆼𑆯𑆴𑆑𑆾 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆁 𑆖 𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆥𑆫𑆳𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆠𑆶 𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆪𑆂
𑆱𑆩𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪 𑇅 𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆯𑆴𑆰𑇀𑆪𑆑𑆫𑆟𑆳𑆤𑆳𑆩𑆼𑆮 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆪𑆠𑆂 𑆱𑆢𑆶𑆥𑆢𑆼𑆯𑆾
𑆢𑆼𑆯𑆴𑆑𑆑𑆡𑆤𑆁 𑆢𑆸𑆑𑇀𑆥𑆳𑆠𑆑𑆡𑆳𑆢𑆴𑆫𑆷𑆥𑆴 𑆥𑆫𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆱𑆳𑆑𑇀𑆰𑆳𑆠𑇀𑆑𑆳𑆫𑆂 𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆡𑆂 𑇅
𑆯𑆽𑆮𑆼 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆪𑆳 𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆵𑆑𑆸𑆠𑆁 𑆑𑆴𑆬 𑆠𑆡𑆳 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆫𑆶𑆥𑆳𑆪𑆾 𑆤 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆂 𑇆𑇒/𑇖𑇆

यथाप्रोक्तमुपायः स्याच्छैवी श्रीभैरवमुखं वक्त्रं गुरुशक्तिः । अतो
विद्यासमुत्थानं गुरोरेव यतस्तद्गुरुदानं च नाथानुग्रहफलं सदा ।
गुरुशक्तिरदृष्यापि सा बहुरूपिणी देशिकशास्त्रदर्शने । देशिकाः स्थूलरूपाश्च
सूक्ष्मरूपशास्त्राणि तु युक्त्याचारोपदेशकान्येवं च साधकानां वासनारूपसंशयाः
सुव्यवस्थिता उपशाम्यन्ति । तस्या उपशमनयोगतो गुरुशक्तिः प्रवर्तते । पुनो
देशिको गुरुशक्तिस्थूलरूपं शास्त्रं च सूक्ष्मरूपं परारूपं तु समावेशो यः
समः सर्वस्य । तथापि स्थूलरूपं शिष्यकरणानामेव विभाति यतः सदुपदेशो
देशिककथनं दृक्पातकथादिरूपि परतत्त्वसाक्षात्कारः शास्त्रमिति महार्थः ।
शैवे सर्वं तया सिद्धीकृतं किल तथा गुरुरुपायो न संशयः ॥२/६॥

Yathāproktamupāyaḥ syācchaivī śrībhairavamukhaṃ vaktraṃ guruśaktiḥ | Ato vidyāsamutthānaṃ guroreva yatastadgurudānaṃ ca nāthānugrahaphalaṃ sadā | Guruśaktiradṛṣyāpi sā bahurūpiṇī deśikaśāstradarśane | Deśikāḥ sthūlarūpāśca sūkṣmarūpaśāstrāṇi tu yuktyācāropadeśakānyevaṃ ca sādhakānāṃ vāsanārūpasaṃśayāḥ suvyavasthitā upaśāmyanti | Tasyā upaśamanayogato guruśaktiḥ pravartate | Puno deśiko guruśaktisthūlarūpaṃ śāstraṃ ca sūkṣmarūpaṃ parārūpaṃ tu samāveśo yaḥ samaḥ sarvasya | Tathāpi sthūlarūpaṃ śiṣyakaraṇānāmeva vibhāti yataḥ sadupadeśo deśikakathanaṃ dṛkpātakathādirūpi paratattvasākṣātkāraḥ śāstramiti mahārthaḥ | Śaive sarvaṃ tayā siddhīkṛtaṃ kila tathā gururupāyo na saṃśayaḥ || 2/6 ||

Ahogy korábban kifejtésre került (yathāproktam), az ‘upāya’, vagyis az út vagy módszer (upāyaḥ) nem más, mint (syāt) ‘Śaivī’ (śaivī), (azaz) a Tiszteletreméltó Bhairava Szája vagy Kapuja (śrī-bhairava-mukham…vaktram), (és Ez úgy nevezett, mint) Guruśakti avagy a Guru Ereje (guru-śaktiḥ). Ennélfogva (ataḥ), a Vidyā Feltárulása (vidyā-samutthānam) egyedül (eva) a Guru-tól (ered) (guroḥ), mivel (yataḥ) Ez (tat) a Guru Ajándéka (guru-dānam), hiszen (ca) (Ez) mindig (sadā) az Úr Kegyelmének Gyümölcse (nātha-anugraha-phalam). A Guruśakti (guru-śaktiḥ) bár (api) láthatatlan (adṛṣyā), (mégis) számos formát (bahu-rūpiṇī) ölt (sā), (mint például) a Spirituális Tanító, vagy a Śāstra-k Megnyilvánulása (deśika-śāstra-darśane).

A Spirituális Tanítók (deśikāḥ) (a Guruśakti)durva formái(sthūla-rūpāḥ…ca), és a ’finom fomáit(nevezik) Śāstra-nak avagy Szövegnek --szó szerint parancsnak vagy tanításnak-- (sūkṣma-rūpa-śāstrāṇi…tu), (és ezen formák) adományozzák az ‘érvelés’ és ‘diszciplína’ (ismeretét) (yukti-ācāra-upadeśakāni); melyek által (evam…ca), a Guruśakti (guru-śaktiḥ) szükség szerint (suvyavasthitāḥ) módosítja vagy lecsendesíti (upaśāmyanti) a spirituális törekvők vāsanā-it avagy benyomásait, (melyekből) ‘kétségeik’ állnak (vāsanā-rūpa-saṃśayāḥ…sādhakānām). Tehát (a Guruśakti) az Ő Lecsendesítő (Folyamata) révén (tasyāḥ…upaśamana-yogataḥ) létezik (pravartate). Megerősítésképp (punaḥ): a Spirituális Tanítók (deśikaḥ) Guruśakti ‘durva formái’ (guru-śakti-sthūla-rūpam), a Śāstra-k (ca…śāstram) a ‘finom formái’ (sūkṣma-rūpam), míg (tu) a ‘Samāveśa’ avagy ‘Behatolás’ (samāveśaḥ) a Legfőbb Formája (parā-rūpam), Ami (yaḥ) mindenki számára (sarvasya) azonos (samaḥ).

Mindazonáltal (tathā…api) fontos (iti…mahārthaḥ), hogy a ‘durva forma’ --vagyis a tanító-- (sthūla-rūpam) kizárólag (eva) a törekvők érzékszervei számára (śiṣya-karaṇānām) nyilvánul meg (vibhāti), hiszen (yataḥ) a Spirituális Tanító Instrukciója (deśika-kathanam) -legyen az akár a Tekintete, Szóbeli Tanítás, stb.- (dṛk-pāta-kathā-adi-rūpi) a valódi Upadeśa (sat-upadeśaḥ), ami megmutatja a Legfőbb Princípiumot az egyén saját szemei előtt --vagyis közvetlenül-- (para-tattva-sākṣāt-kāraḥ); (következésképpen Ez a valódi) Śāstra (śāstram). A Śaivizmusban (śaive) minden (sarvam) kizárólag (kila) a Guruśakti által (tayā) kerül felismerésre (siddhī-kṛtam); így (tathā) nincs (na) kétség (saṃśayaḥ) (afelől, hogy) a Guru (guruḥ) a (siker) módszere (upāyaḥ). || 2/6 ||

𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆂 𑇆𑇒/𑇗𑇆

मातृकाचक्रसम्बोधः ॥२/७॥

Mātṛkācakrasambodhaḥ || 2/7 ||

(A Guru által bekövetkezik) Mātṛkā Kerekének tökéletes megértése (mātṛkā-cakra-sambodhaḥ) || 2/7 ||

𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳 𑆩𑆴𑆠𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆳𑆣𑆴𑆰𑇀𑆜𑆳𑆤𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆳 𑆥𑆯𑆶𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑇅
𑆠𑆪𑆳 𑆮𑆫𑇀𑆟𑆳𑆮𑆬𑆴𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑆨𑆼𑆢𑆂 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆴𑆲 𑆑𑆡𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆩𑆼𑆮𑆁
𑆢𑇀𑆮𑆽𑆠𑆁 𑆥𑆯𑆮𑆼 𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆷𑆪𑆠𑆼 𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆁 𑆨𑇀𑆫𑆩𑆠𑆼 𑆩𑆴𑆠𑆖𑆼𑆠𑆱𑆴 𑇅
𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆂 𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆯𑇀𑆫𑆴𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆤𑆱𑆼𑆮𑆤𑆁 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆮𑆯𑆠𑆂 𑇅
𑆪𑆡𑆳𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆼

𑆯𑆧𑇀𑆢𑆫𑆳𑆯𑆴𑆱𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆮𑆫𑇀𑆓𑆱𑇀𑆪 𑆨𑆾𑆓𑇀𑆪𑆠𑆳𑆩𑇀  𑇅
𑆑𑆬𑆳𑆮𑆴𑆬𑆶𑆥𑇀𑆠𑆮𑆴𑆨𑆮𑆾 𑆓𑆠𑆂 𑆱𑆤𑇀𑆱 𑆥𑆯𑆶𑆂 𑆱𑇀𑆩𑆸𑆠𑆂𑇆

𑆥𑆫𑆳𑆩𑆸𑆠𑆫𑆱𑆳𑆥𑆳𑆪𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆪𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆾𑆢𑇀𑆨𑆮𑆂  𑇅
𑆠𑆼𑆤𑆳𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆠𑆳𑆩𑆼𑆠𑆴 𑆱 𑆖 𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆓𑆾𑆖𑆫𑆂𑇆

𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆳𑆮𑆫𑆟𑆼 𑆖𑆳𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆪𑆂 𑆱𑆠𑆠𑆾𑆠𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳𑆂  𑇅
𑆪𑆠𑆂 𑆯𑆧𑇀𑆢𑆳𑆤𑆶𑆮𑆼𑆣𑆼𑆤 𑆤 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆾𑆢𑇀𑆨𑆮𑆂𑇆

𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆾𑆢𑆪𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆩𑆤𑆾𑇁𑆲𑆩𑇀𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆴𑆮𑆫𑇀𑆠𑆴𑆤𑆳  𑇅
𑆥𑆶𑆫𑇀𑆪𑆰𑇀𑆛𑆑𑆼𑆤 𑆱𑆁𑆫𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆠𑆢𑆶𑆠𑇀𑆡𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆾𑆢𑇀𑆨𑆮𑆩𑇀𑇆

𑆨𑆶𑆕𑇀𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆥𑆫𑆮𑆯𑆾 𑆨𑆾𑆓𑆁 𑆠𑆢𑇀𑆨𑆳𑆮𑆳𑆠𑇀𑆱𑆁𑆱𑆫𑆼𑆠𑇀𑇆

𑆅𑆠𑆴 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣 𑆅𑆲 𑆠𑆠𑇀𑆑𑆸𑆅𑆠𑇀𑆫𑆴𑆩𑆫𑆷𑆥𑆾𑆥𑆬𑆧𑇀𑆣𑆴𑆫𑇀𑆓𑆶𑆫𑆶𑆟𑆳 𑇅 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆩𑆶𑆥𑆢𑆴𑆯𑆠𑆴
𑆖 𑆠𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆳𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆲𑆼𑆠𑆶𑆁 𑆩𑆳𑆠𑆫𑆁 𑆧𑆾𑆣𑆠𑆴 𑇅 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆢𑆫𑇀𑆯𑆑𑆁
𑆓𑆶𑆫𑆶𑆢𑆳𑆤𑆩𑇀 𑇅 𑆅𑆢𑆳𑆤𑆵𑆁 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆮𑆳𑆢𑆂 𑆱𑆩𑆳𑆱𑆠𑆂

𑆃𑆑𑆳𑆫𑆾’ 𑆤𑆶𑆠𑇀𑆠𑆫𑆳𑆒𑇀𑆪𑆯𑇀𑆖𑆳𑆑𑆳𑆫 𑆄𑆤𑆤𑇀𑆢 𑆇𑆢𑆳𑆲𑆸𑆠𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆪𑆡𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩𑆂 𑇅
𑆃𑆑𑆳𑆫𑆯𑇀𑆖𑆴𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆳𑆑𑆳𑆫 𑆄𑆤𑆤𑇀𑆢𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆠𑆿 𑆠𑇀𑆮𑆳𑆣𑆳𑆫𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆥𑆚𑇀𑆖𑆱𑇀𑆪 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆮𑆪𑆂 𑇅
𑆅𑆑𑆳𑆫 𑆅𑆖𑇀𑆗𑆳 𑆠𑇀𑆮𑆵𑆑𑆳𑆫 𑆆𑆯𑆳𑆤𑆩𑆴𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆠𑆳𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆶𑆢𑆳𑆲𑆸𑆠𑆿 𑇅𑆠𑆢𑆾𑆑𑆳𑆫
𑆇𑆤𑇀𑆩𑆼𑆰𑆱𑇀𑆠𑇀𑆮𑆷𑆑𑆳𑆫 𑆈𑆤𑆠𑆳 𑆖 𑆠𑆿 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆶𑆢𑆳𑆲𑆸𑆠𑆿 𑇅 𑆉𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆌𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆾’
𑆑𑆳𑆫𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆖𑆠𑆶𑆰𑇀𑆛𑆪𑆂 𑆰𑆟𑇀𑆞𑆫𑆷𑆥𑆂 𑇅 𑆠𑆢𑆽𑆑𑆳𑆫𑆾’ 𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆯𑇀𑆖𑆽𑆑𑆳𑆫𑆂 𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛 𑆏𑆑𑆳𑆫𑆂
𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆠𑆫 𑆐𑆑𑆳𑆫𑆯𑇀𑆖 𑆠𑇀𑆫𑆴𑆯𑆷𑆬𑆳𑆒𑇀𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆠𑆩𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆠𑆶𑆰𑇀𑆛𑆪𑆂 𑇅 𑆃𑆁𑆑𑆳𑆫𑆾’
𑆤𑆶𑆱𑇀𑆮𑆳𑆫𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆧𑆴𑆤𑇀𑆢𑆶𑆂 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆮𑆴𑆱𑆫𑇀𑆓𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆧𑆴𑆤𑇀𑆢𑆶𑆂 𑇅 𑆍𑆰𑆳 𑆰𑆾𑆝𑆱𑆱𑇀𑆮𑆫𑆳𑆮𑆬𑆴𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆳𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆳
𑆯𑆴𑆮𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁 𑇅 𑆮𑇀𑆪𑆚𑇀𑆘𑆤𑆳𑆮𑆬𑆴𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆷𑆥𑆳 𑆱𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳
𑆖𑆴𑆢𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆵𑆤𑆳𑆁 𑆩𑆴𑆯𑇀𑆫𑆵𑆨𑆳𑆮𑆂 𑆥𑆚𑇀𑆖𑆮𑆴𑆁𑆯𑆠𑆴𑆫𑇀𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆴𑆠𑆂 𑇅 𑆑𑆮𑆫𑇀𑆓𑆂
𑆥𑆚𑇀𑆖𑆨𑆷𑆠𑆳𑆤𑆴 𑆕𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆑𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠 𑆄𑆑𑆳𑆯𑆯𑇀𑆖𑆴𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆥𑆸𑆡𑆴𑆮𑆵 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳 𑆪𑆡𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩𑆾’
𑆤𑆶𑆠𑇀𑆠𑆫𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆩𑇀 𑇅 𑆖𑆮𑆫𑇀𑆓𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆟𑆴 𑆚𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆖𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂
𑆯𑆧𑇀𑆢𑆯𑇀𑆖𑆴𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆓𑆤𑇀𑆣𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳 𑆪𑆡𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩 𑆅𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆩𑇀 𑇅 𑆛𑆮𑆫𑇀𑆓𑆂
𑆑𑆫𑇀𑆩𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆟𑆴 𑆟𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆑𑆛𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆾 𑆮𑆳𑆑𑇀𑆖𑆴𑆢𑆶𑆥𑆱𑇀𑆡𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳 𑆪𑆡𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩 𑆉𑆊𑆑𑆳𑆫𑆪𑆾𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆮𑆫𑇀𑆓𑆂 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆟𑆴 𑆤𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆑𑆠𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆾 𑆔𑇀𑆫𑆳𑆟𑆁 𑆖𑆴𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂
𑆯𑇀𑆫𑆾𑆠𑇀𑆫𑆁 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳 𑆪𑆡𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩 𑆋𑆌𑆑𑆳𑆫𑆪𑆾𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆩𑇀 𑇅 𑆥𑆮𑆫𑇀𑆓𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳
𑆩𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆑𑆥𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆾 𑆩𑆤𑆾’ 𑆲𑆁𑆑𑆳𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆴𑆥𑇀𑆫𑆑𑆸𑆠𑆴𑆥𑆶𑆫𑆶𑆯𑆯𑇀𑆖 𑆥𑆶𑆫𑆶𑆰𑆯𑇀𑆖𑆴𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆩𑆑𑆳𑆫𑆾
𑆩𑆤𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆥𑆑𑆳𑆫𑆂 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆨𑆷𑆂 𑇅 𑆅𑆠𑆴 𑆮𑇀𑆪𑆚𑇀𑆘𑆤𑆳𑆮𑆬𑆴𑆂 𑆥𑆚𑇀𑆖𑆮𑆴𑆁𑆯𑆠𑆴𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆁 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆥𑆚𑇀𑆖𑆑𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑇅 𑆠𑆢𑆳 𑆮𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆪𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂
𑆥𑆶𑆫𑆶𑆰𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂𑆱𑇀𑆡𑆂 𑆑𑆚𑇀𑆖𑆶𑆑𑆮𑆫𑇀𑆓𑆾 𑆘𑆵𑆮𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳𑆒𑇀𑆪𑆾 𑆩𑆳𑆪𑆳𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆼𑆤 𑆱𑆲𑆳 𑇅 𑆅𑆲 𑆪𑆑𑆳𑆫𑆂
𑆑𑆳𑆬𑆑𑆬𑆳 𑆫𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆬𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆫𑆳𑆓𑆤𑆴𑆪𑆠𑆴𑆫𑇀𑆮𑆑𑆳𑆫𑆾 𑆩𑆳𑆪𑆳𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑇅
𑆯𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆲𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆮𑆫𑇀𑆓𑆂 𑇅 𑆯𑆑𑆳𑆫𑆂 𑆱𑆢𑇀𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆰𑆑𑆳𑆫 𑆆𑆯𑇀𑆮𑆫𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁
𑆱𑆑𑆳𑆫𑆂 𑆱𑆢𑆳𑆯𑆴𑆮𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆲𑆑𑆳𑆫𑆯𑇀𑆖 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆢𑆳 𑆯𑆑𑆳𑆫𑆳𑆢𑆴𑆲𑆑𑆳𑆫𑆳𑆩𑇀𑆠𑆾’
𑆲𑆁𑆫𑆷𑆥𑆾𑆢𑆪𑆑𑇀𑆫𑆩𑆂 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑 𑆈𑆰𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆂 𑇅
𑆪𑆡𑆳𑆑𑆳𑆫𑆢𑆴𑆲𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆩𑆑𑆳𑆫𑆳𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆳𑆲𑆳𑆫𑆠𑆾’
𑆑𑆳𑆫𑆲𑆑𑆳𑆫𑆱𑆁𑆪𑆾𑆓𑆳𑆢𑆲𑆩𑆳𑆒𑇀𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑆳𑆫𑆂 𑇅 𑆍𑆠𑆠𑇀𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆂 𑆓𑆶𑆫𑇀𑆮𑆳𑆪𑆠𑇀𑆠
𑆍𑆮 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆂 𑇆𑇒/𑇗𑇆

पूर्वोक्ता मातृका मितज्ञानाधिष्ठानं शिवा पशुसंस्थिता विकल्पात्मा क्रियात्मिका ।
तया वर्णावलिश्चित्ते भेदः संशयलक्षणमज्ञानमिह कथ्यते । विश्वमेवं
द्वैतं पशवे क्षोभरूपेण प्रसूयते चैतन्मातृकाचक्रं भ्रमते मितचेतसि ।
तस्य संशयमार्गः संकल्पाश्रितः स्यात्स चिन्तनसेवनं मातृकावशतः ।
यथास्पन्दे

शब्दराशिसमुत्थस्य शक्तिवर्गस्य भोग्यताम्  ।
कलाविलुप्तविभवो गतः सन्स पशुः स्मृतः॥

परामृतरसापायस्तस्य यः प्रत्ययोद्भवः  ।
तेनास्वतन्त्रतामेति स च तन्मात्रगोचरः॥

स्वरूपावरणे चास्य शक्तयः सततोत्थिताः  ।
यतः शब्दानुवेधेन न विना प्रत्ययोद्भवः॥

तन्मात्रोदयरूपेण मनोऽहम्बुद्धिवर्तिना  ।
पुर्यष्टकेन संरुद्धस्तदुत्थं प्रत्ययोद्भवम्॥

भुङ्क्ते परवशो भोगं तद्भावात्संसरेत्॥

इति तत्सम्बोध इह तत्कृइत्रिमरूपोपलब्धिर्गुरुणा । गुरुर्मातृकाचक्रमुपदिशति
च तत्प्रसादाद्योगी मातृकाहेतुं मातरं बोधति । सम्बोधस्तथा मन्त्रदर्शकं
गुरुदानम् । इदानीं मातृकाचक्रवादः समासतः

अकारो’ नुत्तराख्यश्चाकार आनन्द उदाहृतः शिवः शक्तिर्यथाक्रमः ।
अकारश्चिच्छक्तिराकार आनन्दशक्तिस्तौ त्वाधारः प्रपञ्चस्य विश्वस्याद्वयः ।
इकार इच्छा त्वीकार ईशानमित्युच्यते ताविच्छाशक्तिरुदाहृतौ ।तदोकार
उन्मेषस्त्वूकार ऊनता च तौ ज्ञानशक्तिरुदाहृतौ । ऋकारादिॡकारान्तो’
कारस्थितचतुष्टयः षण्ढरूपः । तदैकारो’ स्फुटश्चैकारः स्फुट ओकारः
स्फुटतर औकारश्च त्रिशूलाख्यः स्फुटतमः क्रियाशक्तिचतुष्टयः । अंकारो’
नुस्वारः शिवबिन्दुः स्याद्विसर्गः शक्तिबिन्दुः । एषा षोडसस्वरावलिः शिवाच्युता
शिवतत्त्वं स्वयं । व्यञ्जनावलिः शक्तिरूपा सृष्टिलक्षणा
चिदानन्देच्छाज्ञानक्रियाशक्तीनां मिश्रीभावः पञ्चविंशतिर्बिम्बितः । कवर्गः
पञ्चभूतानि ङकारादिककारान्त आकाशश्चिच्छक्तिः पृथिवी क्रिया यथाक्रमो’
नुत्तरानन्दप्रतिबिम्बम् । चवर्गश्च तन्मात्राणि ञकारादिचकारान्तः
शब्दश्चिच्छक्तिर्गन्धः क्रिया यथाक्रम इच्छाशक्तिप्रतिबिम्बम् । टवर्गः
कर्मेन्द्रियाणि णकारादिकटकारान्तो वाक्चिदुपस्थः क्रिया यथाक्रम ऋॠकारयोः
प्रतिबिम्बम् । तवर्गः ज्ञानेन्द्रियाणि नकारादिकतकारान्तो घ्राणं चिच्छक्तिः
श्रोत्रं क्रिया यथाक्रम ऌॡकारयोः प्रतिबिम्बम् । पवर्गस्तदा
मकारादिकपकारान्तो मनो’ हंकारबुद्धिप्रकृतिपुरुशश्च पुरुषश्चिच्छक्तिर्मकारो
मनः क्रियाशक्तिः पकारः ज्ञानशक्तिभूः । इति व्यञ्जनावलिः पञ्चविंशतिः
प्रतिबिम्बं शक्तिपञ्चकस्य सृष्टिरूपेण । तदा वकारादियकारान्तः
पुरुषान्तःस्थः कञ्चुकवर्गो जीवधारणाख्यो मायातत्त्वेन सहा । इह यकारः
कालकला रकारो विद्यातत्त्वं लकारो रागनियतिर्वकारो मायातत्त्वं ।
शकारादिहकारान्तः शक्तिवर्गः । शकारः सद्विद्यातत्त्वं षकार ईश्वरतत्त्वं
सकारः सदाशिवतत्त्वं हकारश्च शक्तितत्त्वं तदा शकारादिहकाराम्तो’
हंरूपोदयक्रमः विमर्शात्मक ऊष्मरूपः ।
यथाकारदिहकारान्तमातृकाचक्रमकाराच्युतं प्रत्याहारतो’
कारहकारसंयोगादहमाख्यः स्वात्मा मातृकाचक्रसारः । एतत्परामर्शः गुर्वायत्त
एव मातृकाचक्रसम्बोधः ॥२/७॥

Pūrvoktā mātṛkā mitajñānādhiṣṭhānaṃ śivā paśusaṃsthitā vikalpātmā kriyātmikā | Tayā varṇāvaliścitte bhedaḥ saṃśayalakṣaṇamajñānamiha kathyate | Viśvamevaṃ dvaitaṃ paśave kṣobharūpeṇa prasūyate caitanmātṛkācakraṃ bhramate mitacetasi | Tasya saṃśayamārgaḥ saṃkalpāśritaḥ syātsa cintanasevanaṃ mātṛkāvaśataḥ | Yathāspande

Śabdarāśisamutthasya śaktivargasya bhogyatām  |
Kalāviluptavibhavo gataḥ sansa paśuḥ smṛtaḥ ||

Parāmṛtarasāpāyastasya yaḥ pratyayodbhavaḥ  |
Tenāsvatantratāmeti sa ca tanmātragocaraḥ ||

Svarūpāvaraṇe cāsya śaktayaḥ satatotthitāḥ  |
Yataḥ śabdānuvedhena na vinā pratyayodbhavaḥ ||

Tanmātrodayarūpeṇa mano'hambuddhivartinā  |
Puryaṣṭakena saṃruddhastadutthaṃ pratyayodbhavam ||

Bhuṅkte paravaśo bhogaṃ tadbhāvātsaṃsaret ||

Iti tatsambodha iha tatkṛitrimarūpopalabdhirguruṇā | Gururmātṛkācakramupadiśati ca tatprasādādyogī mātṛkāhetuṃ mātaraṃ bodhati | Sambodhastathā mantradarśakaṃ gurudānam | Idānīṃ mātṛkācakravādaḥ samāsataḥ

Akāro’ nuttarākhyaścākāra ānanda udāhṛtaḥ śivaḥ śaktiryathākramaḥ | Akāraścicchaktirākāra ānandaśaktistau tvādhāraḥ prapañcasya viśvasyādvayaḥ | Ikāra icchā tvīkāra īśānamityucyate tāvicchāśaktirudāhṛtau |Tadokāra unmeṣastvūkāra ūnatā ca tau jñānaśaktirudāhṛtau | Ṛkārādiḹkārānto’ kārasthitacatuṣṭayaḥ ṣaṇḍharūpaḥ | Tadaikāro’ sphuṭaścaikāraḥ sphuṭa okāraḥ sphuṭatara aukāraśca triśūlākhyaḥ sphuṭatamaḥ kriyāśakticatuṣṭayaḥ | Aṃkāro’ nusvāraḥ śivabinduḥ syādvisargaḥ śaktibinduḥ | Eṣā ṣoḍasasvarāvaliḥ śivācyutā śivatattvaṃ svayaṃ | Vyañjanāvaliḥ śaktirūpā sṛṣṭilakṣaṇā cidānandecchājñānakriyāśaktīnāṃ miśrībhāvaḥ pañcaviṃśatirbimbitaḥ | Kavargaḥ pañcabhūtāni ṅakārādikakārānta ākāśaścicchaktiḥ pṛthivī kriyā yathākramo’ nuttarānandapratibimbam | Cavargaśca tanmātrāṇi ñakārādicakārāntaḥ śabdaścicchaktirgandhaḥ kriyā yathākrama icchāśaktipratibimbam | Ṭavargaḥ karmendriyāṇi ṇakārādikaṭakārānto vākcidupasthaḥ kriyā yathākrama ṛṝkārayoḥ pratibimbam | Tavargaḥ jñānendriyāṇi nakārādikatakārānto ghrāṇaṃ cicchaktiḥ śrotraṃ kriyā yathākrama ḷḹkārayoḥ pratibimbam | Pavargastadā makārādikapakārānto mano’ haṃkārabuddhiprakṛtipuruśaśca puruṣaścicchaktirmakāro manaḥ kriyāśaktiḥ pakāraḥ jñānaśaktibhūḥ | Iti vyañjanāvaliḥ pañcaviṃśatiḥ pratibimbaṃ śaktipañcakasya sṛṣṭirūpeṇa | Tadā vakārādiyakārāntaḥ puruṣāntaḥsthaḥ kañcukavargo jīvadhāraṇākhyo māyātattvena sahā | Iha yakāraḥ kālakalā rakāro vidyātattvaṃ lakāro rāganiyatirvakāro māyātattvaṃ | Śakārādihakārāntaḥ śaktivargaḥ | Śakāraḥ sadvidyātattvaṃ ṣakāra īśvaratattvaṃ sakāraḥ sadāśivatattvaṃ hakāraśca śaktitattvaṃ tadā śakārādihakārāmto’ haṃrūpodayakramaḥ vimarśātmaka ūṣmarūpaḥ | Yathākāradihakārāntamātṛkācakramakārācyutaṃ pratyāhārato’ kārahakārasaṃyogādahamākhyaḥ svātmā mātṛkācakrasāraḥ | Etatparāmarśaḥ gurvāyatta eva mātṛkācakrasambodhaḥ || 2/7 ||

Korábban kifejtésre került (pūrva-uktā), hogy Mātṛkā (mātṛkā) a ‘korlátolt tudás alapja’ (mita-jñāna-adhiṣṭhānam), (mivel ez) Śiva Ereje (śivā), (mi) szilárdan nyugszik a paśu-ban avagy a korlátolt egyénben (paśu-saṃsthitā), (valamint) a ‘gondolatok’ (vikalpa-ātmā) (és mentális) ‘aktivitás’ jellemzi (kriyā-ātmikā). Általa (nyilvánul meg) (tayā) a betűk sora (varṇa-āvaliḥ) a citta-ban avagy individuális elmében (citte), (és mivel) a zavarodottság természetével bír (saṃśaya-lakṣaṇam), (ezért ez a) ‘bheda’ avagy a ‘dualitás’ (bhedaḥ), (ami) itt (iha) úgy nevezett (kathyate), mint ‘ajñāna’ avagy ‘tudatlanság’ (ajñānam).

Ilyen módon (evam), a duális (dvaitam) univerzum (viśvam) a zavarodottság formájában (kṣobha-rūpeṇa) tárul fel (prasūyate) a paśu számára (paśave), és (ca) ez (etat) a ‘mātṛkācakra’ avagy a ‘félreértés Kereke’ (mātṛkā-cakram), (ami) a korlátolt intellektusban (mita-cetasi) forog (bhramate). A paśu-é (tasya) a ‘kétségek útja’ (saṃśaya-mārgaḥ), (ami) a képzeteken alapszik (saṃkalpa-āśritaḥ), (és) ez (saḥ) nem más (syāt), mint a ‘gondolkodás imádata’ (cintana-sevanam) Mātṛkā hatása alatt (mātṛkā-vaśataḥ). Ahogy kifejtésre került (yathā) a Spanda-ban (spande):

(Kinek) Dicsőségét lerombolja ‘kalā’ avagy a ‘részekre osztottság’ (kalā-vilupta-vibhavaḥ), az élvezet tárgyává (bhogyatām) válik (gataḥ) (azon) erők csoportja számára (śakti-vargasya), amelyek a betűk füzéreként jelennek meg (śabda-rāśi-samutthasya). (Következésképpen,) azt mondják (smṛtaḥ), hogy ő (saḥ) egy paśu-két avagy korlátolt individuumként (paśuḥ) létezik (san). ||

Továbbá (ca) az ő esetében (tasya), ő (saḥ) függővé (asvatantratām) válik (eti) a (szilárd meggyőződéssel bíró) gondolatok feltárulásának (pratyaya-udbhavaḥ) következtében (tena), amely (feltárulás) (yaḥ) a tanmātra-k avagy finom elemek köréből fakad (tanmātra-gocaraḥ) (, és ami) a Legfőbb Nektár íze elvesztésének (jele) (para-amṛta-rasa-apāyaḥ). ||

Valamint (ca) a (korábban említett) erők (śaktayaḥ) mindig (satatā) az Esszenciális Természet elrejtésére (svarūpa-āvaraṇe…asya) törekednek (utthitāḥ), mivel (yataḥ) szavak összekapcsolása (śabda-anuvedhena) nélkül (vinā) nem (na) tárul fel gondolat (pratyaya-udbhavaḥ) az (egyén elméjében). ||

Ez (iyam) Śiva (śivasya) Ereje (śaktiḥ) (, Ami) a korlátolt létezőben nyugszik (paśu-vartinī) (, és) Őt (sā) az aktivitás jellemzi (kriyā-ātmikā) (amikor) megköti (a korlátolt létezőt) (bandhayitrī), (de amikor Śakti) úgy kerül felismerésre (jñātā), mint az egyén saját Énjéhez vezető Út (sva-mārga-sthā), (akkor) elvezet a sikerhez (siddhi-upapādikā). ||

(A korlátolt létezőt) leigázza (sa…mruddhaḥ) a (saját) puryaṣṭaka-ja avagy finom teste (puryaṣṭakena) (, ami) az intellektusban, a hamis-énben és az elmében honol (manaḥ-aham-buddhi-vartinā), (mint) a tanmātra-k avagy a (gondolkodás) finom elemeinek megnyilvánulása (tanmātra-udaya-rūpeṇa), (mivel) a gondolatok feltárulása ebben a (puryaṣṭaka-ban) (pratyaya-udbhavam) történik (tat-uttham). ||

Aki (a puryaṣṭaka eme játékának) alanya (paravaśaḥ), (az) élvezi (bhuṅkte) (e játék) gyümölcsét --vagyis a gondolatokat-- (bhogam) (és az elméjében) vándorol (saṃsaret) a (puryaṣṭaka) létezéséből fakadóan (tat-bhāvāt…iti). ||”

Következzen (idānīm) a Mātṛkācakra Doktrínájának (mātṛkā-cakra-vādaḥ) összegzése (samāsataḥ):

Az ‘A’ betű (akāraḥ) úgy nevezett, mint ‘Anuttara(anuttara-ākhyaḥ), és (ca) az ‘Ā betű (ākāraḥ) úgy nevezett (udāhṛtaḥ), mint ‘Ānanda(ānandaḥ). (Ők) rendre (yathākramaḥ)Śiva(śivaḥ) és ‘Śakti(śaktiḥ). Az ‘A’ betű (akāraḥ)Citśakti’, (vagyis) a ‘Tudatosság Ereje(cit-śaktiḥ), az ‘Ā’ betű (ākāraḥ)Ānandaśakti’, (vagyis)a (Tudatosság) Gyönyörének Ereje(ānanda-śaktiḥ), és (tu) Ők (együttesen) (tau) a Nem-dualisztikus (advayaḥ) Támasza vagy Alapja (ādhāraḥ) az univerzum (viśvasya) megnyilvánulásának (prapañcasya).

Az ‘I’ betű (ikāraḥ) (úgy nevezett, mint)Icchā’ (icchā), és (tu) az ‘Ī’ betűt (īkāraḥ) úgy nevezik (iti…ucyate)Īśāna(īśānam), (és) őket (együttesen) (tau)Icchāśakti’-nak, (azaz) a ‘Teremtő Akarat Erejének(icchā-śaktiḥ) nevezik (udāhṛtau).

Ezután (jön) (tadā) az ‘U’ betű (ukāraḥ), amit ‘Unmeśa’-nak (unmeṣaḥ), és (tu) az ‘Ū’ betű (ūkāraḥ), amit ‘Ūnatā’-nak (neveznek) (ūnatā), és (ca) őket (együtt) (tau) nevezik (udāhṛtau)Jñānaśakti’-nak, (vagyis) a ‘Tudás Erejének(jñāna-śaktiḥ).

A ‘Ṛ’-vel kezdődő és ‘’-vel végződő négyest (nevezik)ṣaṇḍha természetének’ avagy az ‘eunuk állapot’, (mivel) az ‘A’ betűn nyugszanak (ṛkāra-ādi-ḹkāra-antaḥ…akāra-sthita-catuṣṭayaḥ…ṣaṇḍha-rūpaḥ). Ezután (tadā) (következik) az ‘E’ betű (ekāraḥ), (ami)Asphuṭa’, azaz ‘Homályos’ (asphuṭaḥ), majd (ca) az ‘AI’ betű (aikāraḥ), ami ‘Sphuṭa’ avagy ‘Különböző’ (sphuṭaḥ). Az ‘O’ betű (okāraḥ) a ‘Sphuṭatara’, avagy a ‘Méginkább különböző’ (sphuṭa-taraḥ), és (végül) (ca) az ‘AU’ betű, (mit úgy neveznek) ‘Triśūla’ avagy ‘Szigony’ (triśūla-ākhyaḥ), (ami)Sphuṭatama’, azaz ‘Leginkább Különböző’ (sphuṭa-tamaḥ). E négy alkotja Kriyāśakti-t, a ‘Cselekvés Erejét(kriyā-śakti-catuṣṭayaḥ).

Az ‘AṂ’ betű (aṃkāraḥ)Anusvāra(anusvāraḥ), ami (syāt) a Śivabindu (śiva-binduḥ), (és az AḤ’ betű úgy nevezett, mint)Visarga’ (visargaḥ), (ami) a Śaktibindu (śakti-binduḥ).

Ez (eṣā) a magánhanzók Tizenhatérű sorozata (ṣoḍasa-svara-āvaliḥ), (ami) soha nem hagyja el Śiva-t --vagyis az ‘A’ betűt-- (śiva-acyutā), (mivel ez) a ‘Śivatattva(śiva-tattvam) Maga (svayam).

A ‘mássalhangzók’ sora (vyañjana-āvaliḥ) alkotja Śakti (természetét) (śakti-rūpā), (amit) a ‘megnyilvánulás’ jellemez (sṛṣṭi-lakṣaṇā). Ez huszonötrétű (pañca-viṃśatiḥ) tükrözött (bimbitaḥ) keveréke (miśrī-bhāvaḥ) az öt śakti-nak, azaz Cit, Ānanda, Icchā, Jñāna és Kriyā (cit-ānanda-icchā-jñāna-kriyā-śaktīnām).

A Kavarga, vagyis a ‘KA’ betűvel kezdődő csoport (kavargaḥ) az öt durva elem (pañca-bhūtāni), ami ‘ṅa’-tól ‘ka’-ig tart (ṅa-kāra-adi-ka-kāra-antaḥ), (ahol) rendre (yathākramaḥ) az ‘ākāśa’ avagy ‘éter’ (ākāśaḥ) a Citśakti (cit-śaktiḥ), (és) a ‘pṛthivī’ avagy ‘föld elem’ (pṛthivī) a Kriyāśakti (kriyā). (E teljes csoport elemei) Anuttara és Ānanda tükröződései (anuttara-ānanda-pratibimbam).

Ezután (ca) a Cavarga avagy a ‘CA’ betűvel kezdődő csoport (cavargaḥ) az öt finom elem (tanmātrāṇi), ami a ‘ña’-tól a ‘ca’-ig tart (ña-kāra-adi-ca-kāra-antaḥ), (ahol) rendre (yathākramaḥ) a ‘śabda’ avagy a ‘hang’ (śabdaḥ) a Citśakti (cit-śaktiḥ), (és) a ‘gandha’ avagy ‘illat’ (gandhaḥ) a Kriyāśakti (kriyā). (Ezek) az Icchāśakti tükröződései (icchā-śakti-pratibimbam).

A Ṭavarga, avagy a ‘ṬA’ betűvel kezdődő csoport (ṭavargaḥ) az öt cselekvő képesség (karmendriyāṇi), ami ‘ṇa’-tól ‘ṭa’-ig tart (ṇa-kāra-adi-ṭa-kāra-antaḥ), (ahol) rendre (yathākramaḥ) a ‘vāk’ avagy ‘beszéd’ (vāk) a Citśakti (cit) (és) az ‘upastha’ avagy a ‘szaporodás képessége’ (upasthaḥ) Kriyāśakti (kriyā). (Ezek) a ṛ és ṝ betűk tükröződései (ṛ-ṝ-kārayoḥ-pratibimbam).

A Tavarga, avagy a ‘TA’ betűvel kezdődő csoport (tavargaḥ) az öt érzékszerv (jñāna-indriyāṇi), ami a ‘na’-tól a ‘ta’-ig tart (na-kāra-adi-ta-kāra-antaḥ), (ahol) rendre (yathākramaḥ) a ‘ghrāṇa’ avagy ‘szaglás’ (ghrāṇam) a Citśakti (cit-śaktiḥ), (és) ‘śrotra’ avagy ‘hallás’ (śrotram) a Kriyāśakti (kriyā). (Ezek) a ḷ és ḹ betűk tükröződései (ḷ-ḹ-kārayoḥ-pratibimbam).

Ezután (tadā) a Pavarga avagy a ‘PA’ betűvel kezdődő csoport (következik) (pavargaḥ), (ami) az elméből, hamis énből és intellektusból álló belső érzékszervekből (illetve) a prakṛti és puruṣa (tattva-kból áll) (manas-ahaṃkāra-buddhi-prakṛti-puruśaḥ), (és ami) a ‘ma’-tól a ‘pa’-ig tart (ma-kāra-adi-pa-kāra-antaḥ), ahol (ca) a ‘puruṣa’ avagy ‘korlátolt létező’ (puruṣaḥ) a Citśakti (cit-śaktiḥ), (míg) a ‘ma’ betű (ma-kāraḥ) a ‘manas’ avagy ‘elme’ (manaḥ) a Kriyāśakti (kriyā-śaktiḥ), a ‘pa’ betű (pa-kāraḥ) (és a hozzá tartozó csoport) a Jñānaśakti-ból tárul fel (jñāna-śaktibhūḥ).

Ez (iti) a mássalhangzók huszonötrétű sorozata (pañca-viṃśatiḥ…vyañjana-āvaliḥ), az öt śakti (śakti-pañcakasya) tükröződése (pratibimbam) a külső megnyilvánulás formájában (sṛṣṭi-rūpeṇa).

Ezután (tadā) (jön) a ‘kañcuka’-k avagy ‘limitációk’ csoportja (kañcuka-vargaḥ) a māyātattva-val együtt (māyā-tattvena…sahā), (ami) úgy nevezett, (mint) a korlátolt létezés ‘fenntatója’ (jīva-dhāraṇa-ākhyaḥ), (és ez) a puruṣa-ban nyugszik (puruṣa-antaḥ-sthaḥ), (ami a)VA’-tól ‘YA’-ig tartó (betűk sorozata) (va-kāra-ādi-ya-kāra-antaḥ). Itt (iha) a ‘YA’ betű (ya-kāraḥ) a ‘Kāla és Kalā’ avagy ‘Idő és korlátolt cselekvés’ (kāla-kalā), a ‘RA’ betű (ra-kāraḥ) a ‘Vidyātattva’ avagy a ‘korlátolt tudás princípiuma’ (vidyā-tattvam), a ‘LA’ betű (la-kāraḥ) a ‘Rāga és Niyati’ avagy a ‘vágy és tér’ (rāga-niyatiḥ), (míg) a ‘VA’ betű (va-kāraḥ) a māyātattva, avagy a ‘dualitás princípiuma’ (māyā-tattvam).

Śakti csoportja (śakti-vargaḥ) (a sorozat, ami) a ŚA’ betűtől a ‘HA’ betűig tart (śa-kāra-ādi-ha-kāra-antaḥ):

(Ahol) a ‘ŚA’ betű (śa-kāraḥ) a ‘Sadvidyātattva’ avagy a ‘Tiszta Tudás Princípiuma(sat-vidyā-tattvam).

A ‘ṢA’ betű (ṣa-kāraḥ) az ‘Īśvaratattva’ avagy ‘Isten Princípiuma’ (īśvara-tattvam).

A ‘SA’ betű (sa-kāraḥ) a ‘Sadāśivatattva’ avagy az ‘Örök Śiva Princípiuma(sadā-śiva-tattvam).

És (ca) a ‘HA’ betű (ha-kāraḥ) a ‘Śaktitattva’ avagy ‘Śakti, vagyis az Éberség Princípiuma(śakti-tattvam).

Következésképpen (tadā) a betűk sorozata ami ‘ŚA’-tól ‘HA’-ig tart (akāra-ādi-ha-kāra-antaḥ) az ‘AHAM’ avagy az ‘Én’ Természete Feltárulásának Folyamata (aham-rūpa-udaya-kramaḥ), (és amit) az Éberség jellemez (vimarśa-ātmakaḥ), (tehát úgy mondják, hogy) ez az ‘Ūṣma’ avagy a ‘(Tudatosság) Hőjének’ Természete (ūṣma-rūpaḥ).

Csakúgy (yathā), ahogy az ‘A’ betűtől a ‘HA’ betűig tartó Mātṛkācakra (akāra-ādi-ha-kāra-anta-mātṛkā-cakram) sosem hagyja el az ‘A’ betűt --vagyis valóban Egy, azaz Nem-duális-- (akāra-acyutam), a pratyāhāra avagy az ‘A’ és ‘HA’ betűk összerakásával (pratyāhārataḥ…a-kāra-ha-kāra-saṃyogāt), (amit kapunk), az úgy nevezett, mint ‘AHAM’ avagy az ‘Én(aham-ākhyaḥ), (és ez) a Mātṛkācakra Esszenciája, (ami nem más, mint) az egyén saját Esszenciális Természete (mātṛkā-cakra-sāraḥ), vagyis az Énje (sva-ātmā). Ennek (az Esszenciának a Mātṛkācakra Titkaként való) Tökéletes Megértése (etat-parāmarśaḥ) kizárólag a Gurun nyugszik (guru-āyattaḥ…eva), (tehát ez úgy nevezett, mint)Mātṛkācakrasambodha’ avagy a ‘Mātṛkā Kerekének Tökéletes megértése(mātṛkā-cakra-sambodhaḥ). || 2/7 ||

𑆯𑆫𑆵𑆫𑆁 𑆲𑆮𑆴𑆂 𑇆𑇒/𑇘𑇆

शरीरं हविः ॥२/८॥

Śarīraṃ haviḥ || 2/8 ||

(Ezután,) a (durva és finom) test (śarīram) áldozattá
(válik a felébredett Tudatosság Tüzében) (haviḥ) || 2/8 ||

𑆓𑆶𑆫𑆶𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆼𑆤 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆑𑆳𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑆩𑇀𑆧𑆾𑆣𑆳𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑆸𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆾𑆢𑆪𑆯𑇀𑆖 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆢𑆼𑆮 𑆩𑆳𑆠𑆸𑆱𑆢𑇀𑆨𑆳𑆮𑆂
𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆃𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆩𑆶𑆒𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆩𑆳𑆠𑆶𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆮𑆴𑆢𑇀𑆧𑆾𑆣𑆴𑆠𑆳 𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆖𑆴𑆢𑆓𑇀𑆤𑆴𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟
𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆯𑆫𑆵𑆫𑆱𑆩𑆠𑆳 𑆬𑆪𑆁 𑆪𑆳𑆠𑆴 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀 𑇅 𑆍𑆰
𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆾 𑆮𑆳𑆱𑆤𑆳𑆫𑆷𑆥𑆥𑆶𑆫𑇀𑆪𑆰𑇀𑆛𑆑𑆮𑆴𑆬𑆳𑆥𑆤𑆁 𑆲𑆮𑆤𑆩𑆼𑆮 𑆪𑆠 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆩𑆠𑆳 𑆪𑆳𑆓𑆂
𑆑𑆸𑆠𑇀𑆫𑆴𑆩𑆯𑆫𑆵𑆫𑆱𑆩𑆠𑆳𑆢𑆳𑆲𑆤𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆫𑆷𑆥𑆖𑆴𑆢𑆓𑇀𑆤𑆿 𑇅 𑆍𑆠𑆠𑇀𑆱𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆠𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑆓𑇀𑆤𑇀𑆪𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆾
𑆩𑆴𑆠𑆱𑆩𑆠𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆧𑆬𑆠𑆫𑆯𑇀𑆖 𑆖𑆴𑆢𑆓𑇀𑆤𑇀𑆪𑆨𑆴𑆮𑆫𑇀𑆣𑆤𑆼 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆁 𑆲𑆮𑆴𑆫𑆼𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇒/𑇘𑇆

गुरुप्रसादेन मातृकाचक्रसम्बोधान्मातृविमर्शोदयश्च विमर्शादेव मातृसद्भावः
स्फुटेत् । अन्तर्मुखभावेन योगिनो मातुः सम्विद्बोधिता संहारात्मकचिदग्निरूपेण
चित्ते । तत्र योगिनः स्थूलसूक्ष्मरूपशरीरसमता लयं याति क्रमात् । एष
संहारो वासनारूपपुर्यष्टकविलापनं हवनमेव यत स्वात्मसमता यागः
कृत्रिमशरीरसमतादाहनं प्रसादरूपचिदग्नौ । एतत्सत्यं यतश्चिदग्न्यानन्दो
मितसमतायाः प्रबलतरश्च चिदग्न्यभिवर्धने शरीरं हविरेवम् ॥२/८॥

Guruprasādena mātṛkācakrasambodhānmātṛvimarśodayaśca vimarśādeva mātṛsadbhāvaḥ sphuṭet | Antarmukhabhāvena yogino mātuḥ samvidbodhitā saṃhārātmakacidagnirūpeṇa citte | Tatra yoginaḥ sthūlasūkṣmarūpaśarīrasamatā layaṃ yāti kramāt | Eṣa saṃhāro vāsanārūpapuryaṣṭakavilāpanaṃ havanameva yata svātmasamatā yāgaḥ kṛtrimaśarīrasamatādāhanaṃ prasādarūpacidagnau | Etatsatyaṃ yataścidagnyānando mitasamatāyāḥ prabalataraśca cidagnyabhivardhane śarīraṃ havirevam || 2/8 ||

A Guru Kegyelméből (guru-prasādena), a Mātṛkā Kerekének Tökéletes megértése következtében (mātṛkā-cakra-sambodhāt) Feltárul Mātṛ Ébersége, (vagyis) a Szubjektum (mātṛ-vimarśa-udayaḥ), és (ca) kizárólag (eva) (ezen) Éberség által (vimarśāt) ragyog (sphuṭet) a Szubjektum Esszenciális Természete (mātṛ-sadbhāvaḥ). A befelé fordulás következtében (antar-mukha-bhāvena), a yogī-k (yoginaḥ) Szubjektív (mātuḥ) Tudatossága (samvit) megnyilvánul (bodhitā) az egyén elméjében (citte) a Tudatosság Tüzének formáját öltve, melyet a feloldódás jellemez (saṃhārātmaka-cit-agni-rūpeṇa).

Ekkor (tatra) fokozatosan (kramāt) visszavonódik (yāti…layam) a yogī (yoginaḥ) durva és finom testével való önazonosítása (sthūla-sūkṣma-rūpa-śarīra-samatā). Ez (eṣaḥ) a ‘Visszavonás’ (saṃhāraḥ) az elpusztítása a puryaṣṭaka-nak (, melyet) a vāsanā-k avagy benyomások alkotnak (vāsanā-rūpa-puryaṣṭaka-vilāpanam), (és) kizárólag (eva) (ez) a (valódi) ‘Havana’ avagy ‘Áldozat’ (havanam), mivel (yataḥ) az egyén saját Igazi Énjével való önazonosítása (svātmā-samatā) a ‘Yāga’ (maga) (yāgaḥ), (ami) a kreált testekkel való önazonosítás Felemésztése (kṛtrima-śarīra-samatā-dāhanam) a Tudatosság Tüzében, (ami kizárólag az Úr) Kegyelme (prasāda-rūpa-cit-agnau). Ez (etat) igaz (satyam), mivel (yataḥ) a Tudatosság Tüzének Gyönyöre (cit-agni-ānandaḥ) erősebb (prabalataraḥ) a korlátolt önazonosításnál (mita-samatāyāḥ), és (ca) így (evam) válnak a testek (śarīram) áldozattá (haviḥ) a Tudatosság Tüzének felerősödése során (cit-agni-abhivardhane). || 2/8 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆤𑇀𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇒/𑇙𑇆

ज्ञानमन्नम् ॥२/९॥

Jñānamannam || 2/9 ||

(Majd a yogin számára) saját Énjének ismerete (jñānam)
 (válik) étellé (annam) || 2/9 ||

𑆪𑆳𑆮𑆬𑇀𑆬𑆿𑆑𑆴𑆑𑆳𑆤𑆳𑆩𑆤𑇀𑆤𑆁 𑆠𑆢𑇀𑆪𑆢𑇀𑆮𑇀𑆫𑆵𑆲𑆴𑆥𑇀𑆫𑆵𑆠𑆴𑆮𑆠𑇀𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆯𑆫𑆵𑆫𑆁 𑆠𑆶𑆰𑇀𑆪𑆠𑆴
𑆠𑆳𑆮𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑆤𑇀𑆤𑆁 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆫𑆷𑆥𑆩𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑇀 𑇅 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤
𑆄𑆤𑆤𑇀𑆢𑆠𑇀𑆪𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆼 𑆖𑆽𑆠𑆢𑇀𑆓𑆶𑆫𑆶𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆩𑆲𑆴𑆩𑆳 𑇅 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆱𑆳𑆠𑇀𑆠𑆼’ 𑆤𑇀𑆪𑆳𑆤𑇀𑆤𑆁 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆳𑆩𑆼𑆮
𑆧𑆾𑆣𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆤𑇀𑆤 𑆠𑆶𑆰𑇀𑆛𑆴𑆑𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇒/𑇙𑇆

यावल्लौकिकानामन्नं तद्यद्व्रीहिप्रीतिवत्स्थूलसूक्ष्मशरीरं तुष्यति
तावद्योगिनामन्नं ज्ञानं विमर्शरूपमानन्दात्मकम् । स्वात्मा योगिन
आनन्दत्यहंविमर्शे चैतद्गुरुप्रसादमहिमा । तद्वसात्ते’ न्यान्नं चित्क्रीडामेव
बोधन्ति यतस्तन्न तुष्टिकरम् ॥२/९॥

Yāvallaukikānāmannaṃ tadyadvrīhiprītivatsthūlasūkṣmaśarīraṃ tuṣyati tāvadyogināmannaṃ jñānaṃ vimarśarūpamānandātmakam | Svātmā yogina ānandatyahaṃvimarśe caitadguruprasādamahimā | Tadvasātte’ nyānnaṃ citkrīḍāmeva bodhanti yatastanna tuṣṭikaram || 2/9 ||

Míg (yāvat) a világi emberek számára (laukikānām) az (tat) az étel (annam), ami (yat) a durva és finom testet (sthūla-sūkṣma-śarīram) táplálja vagy elégíti ki (tuṣyati), mint például a rizs vagy az élvezet (vrīhi-prīti-vat), (addig) a yogī-k számára (tāvat…yoginām) az ‘étel’ (annam) a ‘Tudás’ (jñānam), (ami) Gyönyörteli (ānanda-ātmakam) Ön-éberség formájában nyilvánul meg (vimarśa-rūpam); (következésképpen) a yogī (yoginaḥ) Énje (svātmā) ezen Ön-éberségét (aham-vimarśe) élvezi (ānandati), és (ca) ez (etat) a Guru Kegyelmének Nagysága (guru-prasāda-mahimā). Ezen (Kegyelem) Ereje vagy Hatalma következtében (tat-vasāt), ők (te) (bármi) ‘egyéb ételt’ (anya-annam) csupán (eva) a Tudatosság Játékának (cit-krīḍām) tartanak (bodhanti), mivel (yataḥ) (számukra) az (tat) nem (na) kielégítő (tuṣṭi-karam). || 2/9 ||

𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆼 𑆠𑆢𑆶𑆠𑇀𑆡𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇒/𑇑𑇐𑇆

विद्यासंहारे तदुत्थस्वप्नदर्शनम् ॥२/१०॥

Vidyāsaṃhāre tadutthasvapnadarśanam || 2/10 ||

Amikor (egy ilyen) Bölcsesség eltűnik (vidyā-saṃhāre) (a yogin -annak fenntartásra irányuló- képességének hiánya miatt, újra) megjelenik az álom (ideák és gondolatok formájában, amik) Ennek (a Bölcsességnek) eltűnése miatt tárulnak fel (tat-uttha-svapna-darśanam). || 2/10 ||

𑆪𑆢𑆳𑆥𑆴 𑆥𑆶𑆫𑇀𑆮𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆂 𑆱𑆳 𑆬𑆪𑆁 𑆪𑆳𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆨𑆷𑆩𑆿 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆪𑆾 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆲𑆵𑆤𑆂
𑆑𑇀𑆫𑆩𑆼 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆫𑆷𑆥𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆼 𑆥𑆠𑆠𑆴 𑆪𑆾 𑆢𑆶𑆫𑆶𑆠𑇀𑆠𑆫𑆂 𑆧𑆲𑆴𑆫𑇀𑆩𑆶𑆒𑆠𑆂 𑇅 𑆪𑆡𑆳𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆼

𑆃𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆣𑆴𑆪𑆱𑇀𑆠𑇀𑆮𑆼𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆱𑇀𑆡𑆓𑆤𑆾𑆢𑇀𑆪𑆠𑆳𑆂  𑇅
𑆥𑆳𑆠𑆪𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆢𑆶𑆫𑆶𑆠𑇀𑆠𑆳𑆫𑆼 𑆔𑆾𑆫𑆼 𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆮𑆫𑇀𑆠𑇀𑆩𑆤𑆴𑇆

𑆅𑆠𑆴 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆮𑆑𑇀𑆠𑇀𑆫𑆾𑆢𑇀𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆥𑆷𑆘𑆤𑆩𑆼𑆑𑆁 𑆠𑆳𑆫𑆑𑆩𑇀 𑇆𑇒/𑇑𑇐𑇆

यदापि पुर्वोक्ताविद्यासंहारः सा लयं याति स्वप्नभूमौ । योगी यो विमर्शहीनः
क्रमे संशयरूपविकल्पसमुद्रे पतति यो दुरुत्तरः बहिर्मुखतः । यथास्पन्दे

अप्रबुद्धधियस्त्वेते स्वस्थितिस्थगनोद्यताः  ।
पातयन्ति दुरुत्तारे घोरे संसारवर्त्मनि॥

इति तस्य गुरुवक्त्रोद्दिष्टस्वात्मपूजनमेकं तारकम् ॥२/१०॥

Yadāpi purvoktāvidyāsaṃhāraḥ sā layaṃ yāti svapnabhūmau | Yogī yo vimarśahīnaḥ krame saṃśayarūpavikalpasamudre patati yo duruttaraḥ bahirmukhataḥ | Yathāspande

Aprabuddhadhiyastvete svasthitisthaganodyatāḥ  |
Pātayanti duruttāre ghore saṃsāravartmani ||

Iti tasya guruvaktroddiṣṭasvātmapūjanamekaṃ tārakam || 2/10 ||

De amikor (yadā…api) a (fentebb) kifejtett Vidyā feloldódik (purva-uktā-vidyā-saṃhāraḥ), (akkor) Az (sā) beolvad (layam…yāti) az álom szférájába (svapna-bhūmau). Egy yogī (yogī), ki (yaḥ) ezen folyamat során (krame) az Éberségtől megfosztottá válik (vimarśa-hīnaḥ), kapacitás híján, hogy megtartsa Azt (asāmarthyāt), a zavarodottsággal teli gondolatok óceánjába (saṃśaya-rūpa-vikalpa-samudre) zuhan (patati), mely (óceánt) (yaḥ) nehéz meghaladni (duruttaraḥ) annak kifelé forduló természete miatt (bahir-mukha-taḥ). Ahogy ez kifejtésre került a Spanda-ban (yathā-spande):

“De (tu) ezen (attribútumok) (ete) szorgalmasan és fáradhatatlanul munkálkodnak, hogy elfedjék saját hajlékukat (sva-sthiti-sthagana-udyatāḥ), (és hogy) a fel nem ébredett intellektust (a-pra-buddha-dhiyaḥ), a saṃsāra rettenetes körforgásába (ghore…saṃsāra-vartmani) húzzák (pātayanti), (melyet) meghaladni nehéz (duruttāre…iti). ||”

Számára (tasya) az egyetlen (ekam) ‘Megmentő’ (tārakam) a ‘saját Énjének Imádata, a Guru Tanításai szerint’ (guru-vaktra-uddiṣṭa-svātmā-pūjanam).  || 2/10 ||

Harmadik Fejezet

𑆄𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇑𑇆

आत्मा चित्तम् ॥३/१॥

Ātmā cittam || 3/1 ||

Az korlátolt én (ātmā) az elme (cittam) || 3/1 ||

𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆼 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆾 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆾 𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆼 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆂
𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆴𑆠𑆵𑆪𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆼 𑆠𑆶 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆟𑆮𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆢𑆫𑇀𑆯𑆴𑆠𑆂 𑇅 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆯𑆳𑆩𑇀𑆨𑆮𑆼
𑆖𑆽𑆠𑆤𑇀𑆪𑆁 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆼 𑆠𑆶 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆾 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆒𑇀𑆪 𑆄𑆟𑆮𑆼’ 𑆥𑆴 𑆱 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁
𑆖𑆴𑆠𑆴𑆱𑆁𑆑𑆾𑆖𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆢𑆳 𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆨𑆷𑆤𑆴𑆯𑇀𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆖𑆼𑆠𑆾 𑆩𑆾𑆲𑆴𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆠𑆾
𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑇀𑆪𑆳𑆢𑆴𑆱𑆩𑆠𑆳 𑆨𑆳𑆠𑆴 𑇅 𑆱 𑆥𑆯𑆶𑆂 𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆵𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆘𑆵𑆮𑆂
𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆥𑇀𑆫𑆯𑆳𑆱𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇆

प्रथमोल्लासे शाम्भवो निर्विकल्पात्मको द्वितीयोल्लासे शाक्तः
शुद्धविकल्पात्मकस्त्रितीयोल्लासे तु विकल्पात्माणवः प्रदर्शितः । स्वात्मा शाम्भवे
चैतन्यं पूर्णत्वं शाक्ते तु मन्त्रो विद्याख्य आणवे’ पि स चित्तं
चितिसंकोचत्वम् । तदा मितयोगिनो यस्य नाहंविमर्शभूनिश्चिन्तचेतो मोहितस्यातो
बुद्ध्यादिसमता भाति । स पशुः संसारीत्युच्यते जीवः
संकल्पप्रशासितः ॥३/१॥

Prathamollāse śāmbhavo nirvikalpātmako dvitīyollāse śāktaḥ śuddhavikalpātmakastritīyollāse tu vikalpātmāṇavaḥ pradarśitaḥ | Svātmā śāmbhave caitanyaṃ pūrṇatvaṃ śākte tu mantro vidyākhya āṇave’ pi sa cittaṃ citisaṃkocatvam | Tadā mitayogino yasya nāhaṃvimarśabhūniścintaceto mohitasyāto buddhyādisamatā bhāti | Sa paśuḥ saṃsārītyucyate jīvaḥ saṃkalpapraśāsitaḥ || 3/1 ||

Az Első Kiáradásban (vagy fejezetben) (prathama-ullāse) a Śāmbhava (Állapotot) (śāmbhavaḥ) a gondolatmentesség jellemzi (nirvikalpa-ātmakaḥ), a Második Kiáradásban (dvitīya-ullāse) a Śākta (Folyamatot) (śāktaḥ) a Tiszta Gondolat jellemzi (śuddha-vikalpa-ātmakaḥ), és (tu) a Harmadik Kiáradásban (tritīya-ullāse), megjelenik (pradarśitaḥ) az āṇava avagy korlátolt állapot, melyet a gondolatok jellemeznek (vikalpa-ātmā-āṇavaḥ).

Az egyén saját Énje (svātmā) a Śāmbhava (Állapotban) (śāmbhave) Caitanyam (caitanyam) (, vagyis az Univerzális Tudatosság) Teljessége (pūrṇatvam), a Śākta (Folyamatban) (śākte…tu) (Ez) a Mantra (mantraḥ) (, melyet) Vidyā-nak avagy Bölcsességnek (nevezünk) (vidyā-ākhyaḥ), de (api) az (aṇu-hoz avagy a korlátolt létezőhöz tartozó) āṇava állapotban (āṇave), Ez (saḥ) a citta avagy individuális elme (cittam), (ami maga) a Citi korlátolt (formában), (ami nem más, mint) a Tudatosság Ereje (citi-saṃkocatvam).

Következésképpen (tadā) a yogī korlátolt (mita-yoginaḥ) (és) káprázatban (él) (mohitasya), így (ataḥ) az intellektussal, és a többivel azonítja magát (buddhi-ādi-samatā…bhāti), mivel elméje nem gondolatmentes, (mely gondolatmentesség mindig) az Ön-éberségből születik (yasya…na…aham-vimarśa-bhū-niścinta-cetaḥ). A (saḥ) jīva-t avagy individuális lelket (jīvaḥ) paśu-nak (paśuḥ) vagy saṃsārin-nak (saṃsārī) nevezzük (iti…ucyate), (mivel őt) a képzelgés irányítja (saṃkalpa-praśāsitaḥ). || 3/1 ||

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇆

ज्ञानं बन्धः ॥३/२॥

Jñānaṃ bandhaḥ || 3/2 ||

Az érzékszervi tudás (jñānam) kötöttség (bandhaḥ) || 3/2 ||

𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆩𑆳𑆤𑆱𑆩𑆼𑆮 𑆧𑆤𑇀𑆣𑆫𑆷𑆥𑆁
𑆢𑇀𑆮𑆴𑆰𑆛𑇀𑆑𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑇀 𑇅 𑆇𑆥𑆼𑆪 𑆅𑆲 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆲𑆼𑆠𑆶𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓 𑆍𑆮
𑆄𑆓𑆩𑆴𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆥𑇀𑆫𑆳𑆫𑆧𑇀𑆣𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇆

यतस्तस्य नात्मज्ञानं ज्ञानं तस्मै मानसमेव बन्धरूपं
द्विषट्केन्द्रियात्मकम् । उपेय इह चित्तहेतुमन्त्रमार्ग एव
आगमिसूत्रप्रारब्धः ॥३/२॥

Yatastasya nātmajñānaṃ jñānaṃ tasmai mānasameva bandharūpaṃ dviṣaṭkendriyātmakam | Upeya iha cittahetumantramārga eva āgamisūtraprārabdhaḥ || 3/2 ||

Mivel (yataḥ) nem (tasya…na) Ismeri a saját Énjét (ātmā-jñānam), számára (tasmai) a tudás (jñānam) kizálólag (eva) mentális (mānasam), (ami) kötött (bandha-rūpam) a tizenkét érzékszerv által (dviṣaṭka-indriya-ātmakam). Itt (iha) az egyetlen (eva) út (, melyen) végig kell mennie (upeyaḥ), a Mantra, vagyis a Saját Énjének Útja, (ami) az elme Forrása (citta-hetu-mantra-mārgaḥ), (és a Śivasūtra-k) elkezdi (ennek) kifejtését a következő aforizmában (āgami-sūtra-prārabdhaḥ). || 3/2 ||

𑆑𑆬𑆳𑆢𑆵𑆤𑆳𑆁 𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆳𑆤𑆳𑆩𑆮𑆴𑆮𑆼𑆑𑆾 𑆩𑆳𑆪𑆳 𑇆𑇓/𑇓𑇆

कलादीनां तत्त्वानामविवेको माया ॥३/३॥

Kalādīnāṃ tattvānāmaviveko māyā || 3/3 ||

A Kalā-val vagyis a limitált cselekvés erejével (kalā-dīnām) kezdődő tattva-kkal (tattvānām) kapcsolatos helyes megítélés hiánya (avivekaḥ) Māyā avagy a (dualitás) spirituális illúziója (māyā) || 3/3 ||

𑆃𑆮𑆴𑆮𑆼𑆑𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆑𑆬𑆳𑆢𑆵𑆤𑆳𑆩𑆴𑆲 𑆠𑆼𑆰𑆳𑆁 𑆑𑆸𑆠𑆫𑆷𑆥𑆳𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑇀 𑇅 𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑇀𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆤𑆁 𑆲𑆼𑆠𑆶𑆁
𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆤 𑆧𑆾𑆣𑆠𑆴 𑆱 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆨𑆮𑆼𑆤𑇀𑆤𑆳𑆡𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆮𑆱𑆳𑆖𑇀𑆖 𑆱 𑆠𑆼𑆤 𑆪𑆾𑆓𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆁
𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆪𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆾𑆥𑆳𑆪𑆾 𑆣𑆳𑆫𑆟𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆾𑆥𑆳𑆪𑆂 𑇆𑇓/𑇓𑇆

अविवेकस्तत्त्वानां कलादीनामिह तेषां कृतरूपाज्ञानम् । कश्चिद्यः स्वात्मानं हेतुं
तत्त्वानां न बोधति स योगी भवेन्नाथप्रसादवसाच्च स तेन योगमार्गं
प्रवेशयति । तस्योपायो धारणध्यानोपायः ॥३/३॥

Avivekastattvānāṃ kalādīnāmiha teṣāṃ kṛtarūpājñānam | Kaścidyaḥ svātmānaṃ hetuṃ tattvānāṃ na bodhati sa yogī bhavennāthaprasādavasācca sa tena yogamārgaṃ praveśayati | Tasyopāyo dhāraṇadhyānopāyaḥ || 3/3 ||

Az aviveka avagy a ’helyes megítélés vagy éberség hiánya’ (avivekaḥ) a tattva-kkal kapcsolatban (tattvānām), kezdve a kalā-val avagy korlátolt aktivitással (kalā-ādīnām), (mely) itt (iha) azt jelenti, hogy ’nem tapasztalja (vagy látja ezen tattva-k) kreált természetét’ (teṣām…kṛta-rūpa-ajñānam). Aki (kaścit…yaḥ) nem (na) tartja (bodhati) a saját Énjét (svātmānam) a tattva-k (tattvānām) Forrásának (hetum), az Úr Kegyelme hatására (nātha-prasāda-vasāt) válik (bhavet) yogin-ná (yogī), és (ca) Ez (saḥ) vezeti őt (tena…praveśayati) a Yoga Útjára (yoga-mārgam). Neki (tasya) a koncentráció és meditáció ’upāya’-ját avagy módszerét (dhāraṇa-dhyāna-upāyaḥ) kell alkalmaznia (upāyaḥ). || 3/3 ||

𑆯𑆫𑆵𑆫𑆼 𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆂 𑆑𑆬𑆳𑆤𑆳𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇔𑇆

शरीरे संहारः कलानाम् ॥३/४॥

Śarīre saṃhāraḥ kalānām || 3/4 ||

A részek (kalānām) eltűnése (saṃhāraḥ) a testben (következik be) (śarīre) || 3/4 ||

𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆳𑆮𑆬𑆴𑆂 𑆑𑆬𑆳𑆩𑆪𑆵 𑆖 𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆲𑆼𑆠𑆶𑆫𑆮𑆣𑆳𑆫𑆟𑆵𑆪𑆾’ 𑆤𑇀𑆠𑆫 𑆅𑆲 𑆠𑆠𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆩𑆲𑆳𑆨𑆷𑆠𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆼𑆰𑆶 𑆱𑆁𑆬𑆪𑆁 𑆨𑆳𑆮𑆪𑆼𑆢𑆼𑆑𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳 𑆠𑆤𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆩𑆴𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆽𑆂 𑆱𑆲
𑆱𑆁𑆬𑆪𑆁 𑆥𑆶𑆫𑆶𑆰𑆼 𑆥𑆫𑆳𑆑𑆾𑆠𑆴𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆾’ 𑆤𑇀𑆠𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇔𑇆

यतस्तत्त्वावलिः कलामयी च तत्त्वानां हेतुरवधारणीयो’ न्तर इह ततो योगी
महाभूतानां तन्मात्रेषु संलयं भावयेदेकाग्रतस्तदा तन्मात्राणामिन्द्रियैः सह
संलयं पुरुषे पराकोतिः शिवो’ न्तरम् ॥३/४॥

Yatastattvāvaliḥ kalāmayī ca tattvānāṃ heturavadhāraṇīyo’ ntara iha tato yogī mahābhūtānāṃ tanmātreṣu saṃlayaṃ bhāvayedekāgratastadā tanmātrāṇāmindriyaiḥ saha saṃlayaṃ puruṣe parākotiḥ śivo’ ntaram || 3/4 ||

Mivel a tattva-k sora ’részekből’ --vagyis csoportokból-- áll, és a Forrásukat itt ’belsőnek’ kell tekinteni, a yogī-nak osztatlan figyelemmel kell kontemplálnia a mahābhūta-k avagy durva elemek tanmātra-kba avagy finom elemekbe történő feloldódásán, majd a tanmātra-k és az érzékszervek a puruṣa-ba történő feloldódásán, (míg végül) eléri (eme folyamat) legmagasabb pontját, (ami) mélyen legbelül (Maga) Śiva. || 3/4 ||

𑆤𑆳𑆝𑆵𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆨𑆷𑆠𑆘𑆪𑆨𑆷𑆠𑆑𑆽𑆮𑆬𑇀𑆪𑆨𑆷𑆠𑆥𑆸𑆡𑆑𑇀𑆠𑇀𑆮𑆳𑆤𑆴 𑇆𑇓/𑇕𑇆

नाडीसंहारभूतजयभूतकैवल्यभूतपृथक्त्वानि ॥३/५॥

Nāḍīsaṃhārabhūtajayabhūtakaivalyabhūtapṛthaktvāni || 3/5 ||

(Ez) a prāṇikus csatornák feloldódásából (nāḍī-saṃhāra), az elemek feletti győzelemből (bhūta-jaya), az elemektől való elszigetelődésből (bhūta-kaivalya), (majd) az elemektől való elszakadásból áll (a yogin meditatív folyamatának fejlődése közben) (bhūta-pṛthaktvāni) || 3/5 ||

𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆱𑆶𑆒𑆳𑆱𑆤𑆱𑇀𑆡𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆥𑆳𑆤𑆮𑆳𑆲𑆁 𑆨𑆳𑆮𑆪𑆼𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆖𑆳𑆮𑆣𑆳𑆤𑆼𑆤 𑆱 𑆮𑆳𑆲𑆳𑆤𑆶𑆱𑆳𑆫𑆵
𑆩𑆣𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆳𑆥𑆪𑆠𑆴 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆠𑆂 𑇅 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆥𑆳𑆤𑆮𑆳𑆲𑆱𑇀𑆪 𑆠𑆢𑆳 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆩𑇀𑆟𑆳𑆪𑆳𑆁 𑆱𑆁𑆬𑆪 𑆅𑆠𑆴
𑆤𑆳𑆝𑆵𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆯𑇀𑆖𑆽𑆰 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆪𑆳𑆩𑆾’ 𑆮𑆣𑆳𑆤𑆳𑆤𑆶𑆰𑇀𑆜𑆼𑆪𑆂 𑇅 𑆨𑆷𑆠𑆮𑆴𑆪𑆾𑆘𑆤𑆁 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆠𑇀𑆫𑆴𑆑𑇀𑆫𑆩𑆾
𑆨𑆷𑆠𑆘𑆪𑆨𑆷𑆠𑆑𑆽𑆮𑆬𑇀𑆪𑆨𑆷𑆠𑆥𑆸𑆡𑆑𑇀𑆠𑇀𑆮𑆩𑆪𑆂 𑇅 𑆃𑆲𑆁𑆠𑆳𑆬𑆳𑆨𑆳𑆪 𑆪𑆾𑆓𑇀𑆪𑆮𑆣𑆳𑆤𑆁
𑆨𑆷𑆠𑆼𑆨𑇀𑆪𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆳𑆲𑆫𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆅𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆳𑆲𑆳𑆫𑆂 𑇅 𑆇𑆥𑆼𑆪 𑆅𑆲 𑆩𑆣𑇀𑆪𑆬𑆳𑆨 𑆍𑆑𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑆾
𑆨𑆑𑇀𑆠𑆴𑆯𑆳𑆬𑆴𑆤𑆂 𑇅 𑆃𑆲𑆁𑆠𑆳𑆬𑆳𑆨𑆫𑆷𑆥𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆠𑆾 𑆪𑆳𑆮𑆢𑇀𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳 𑆤𑆳𑆤𑆳𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆪𑆾’
𑆤𑆶𑆨𑆷𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇓/𑇕𑇆

योगी सुखासनस्थः प्राणापानवाहं भावयेत्तस्य चावधानेन स वाहानुसारी
मध्यं यापयति क्रमतः । प्राणापानवाहस्य तदा सुषुम्णायां संलय इति
नाडीसंहारश्चैष प्राणायामो’ वधानानुष्ठेयः । भूतवियोजनं तत्र त्रिक्रमो
भूतजयभूतकैवल्यभूतपृथक्त्वमयः । अहंतालाभाय योग्यवधानं
भूतेभ्यः प्रत्याहरेत् । इति प्रत्याहारः । उपेय इह मध्यलाभ एकाग्रतो
भक्तिशालिनः । अहंतालाभरूपसमाधिः प्रसादतो यावद्योगिना नानासिद्धयो’
नुभूयते ॥३/५॥

Yogī sukhāsanasthaḥ prāṇāpānavāhaṃ bhāvayettasya cāvadhānena sa vāhānusārī madhyaṃ yāpayati kramataḥ | Prāṇāpānavāhasya tadā suṣumṇāyāṃ saṃlaya iti nāḍīsaṃhāraścaiṣa prāṇāyāmo’ vadhānānuṣṭheyaḥ | Bhūtaviyojanaṃ tatra trikramo bhūtajayabhūtakaivalyabhūtapṛthaktvamayaḥ | Ahaṃtālābhāya yogyavadhānaṃ bhūtebhyaḥ pratyāharet | Iti pratyāhāraḥ | Upeya iha madhyalābha ekāgrato bhaktiśālinaḥ | Ahaṃtālābharūpasamādhiḥ prasādato yāvadyoginā nānāsiddhayo’ nubhūyate || 3/5 ||

A yogin-nak  (yogī) kényelmes pózban (sukha-āsana-sthaḥ) kell kontemplálnia (bhāvayet) a kilégzés és belégzés áramlásán (prāṇa-apāna-vāham), és (ca) fokozatosan kell (kramataḥ) figyelmét (tasya…avadhānena) (a két légzés) középpontja felé (madhyam) terelnie   (saḥ…yāpayati) (azok) áramlását követve (vāha-anusārī). Ezután (tadā) (bekövetkezik) a kilégzés és belégzés folyamának (prāṇa-apāna-vāhasya) feloldódása (saṃlayaḥ) a suṣumṇā-ba (suṣumṇāyām), melyet nāḍīsaṃhāraḥ-nak avagy a ’prāṇikus csatornák feloldódásának’ (nāḍī-saṃhāraḥ) nevezünk (iti), és (ca) ez (eṣaḥ) a ’prāṇāyāma’ avagy a ’légzés visszatartása’ (prāṇāyāmaḥ), (melyet) a ’figyelem’ által, (és nem a légzés kontrollálásával) kell végrehajtani (avadhāna-anuṣṭheyaḥ).

Itt (tatra) az ’objektivitás elemeitől való elszeparálódás’ (bhūta-viyojanam) háromrétű folyamata következik be (trikramaḥ), ami ‘bhūtajaya-ból, bhūtakaivalya-ból, és bhūtapṛthaktva-ból’ áll (bhūta-jaya-bhūta-kaivalya-bhūta-pṛthaktva-mayaḥ). A ’Szubjektivitás’ elérése végett (ahaṃtā-lābhāya), a yogin-nak (yogī) vissza kell vonnia (pratyāharet) a figyelmét (avadhānam) az objektivitás elemeiről (bhūtebhyaḥ). Ez (iti) a ’pratyāhāra’ (pratyāhāraḥ). Itt (iha) a cél, amit az elhivatottaknak (bhakti-śālinaḥ) kutatniuk kell (upeyaḥ), (az) a (két légzés) középpontjának elérése (madhya-lābhaḥ) az egyhegyűség által (ekāgrataḥ). A Samādhi a ’Szubjektivitás Eléréseként’ jelenik meg (ahaṃtā-lābha-rūpa-samādhiḥ) az (Úr) Kegyelméből (prasādataḥ), miközben (yāvat) a yogī (yoginā) különböző (spirituális) sikereket (nānā-siddhayaḥ) tapasztal meg (anubhūyate).  || 3/5 ||

𑆩𑆾𑆲𑆳𑆮𑆫𑆟𑆳𑆠𑇀𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆂 𑇆𑇓/𑇖𑇆

मोहावरणात्सिद्धिः ॥३/६॥

Mohāvaraṇātsiddhiḥ || 3/6 ||

A siddhi-k vagy limitált yogikus erők (siddhiḥ) az illúzió (igazságot) elfedő aktivitása miatt (tárulnak fel) (moha-āvaraṇāt) || 3/6 ||

𑆠𑆳𑆂 𑆩𑆳𑆤𑆱𑆳𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆷𑆪𑆤𑇀𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼 𑆖 𑆩𑆾𑆲𑆫𑆷𑆥𑆑𑆬𑆤𑆳𑆫𑆠𑆳𑆂 𑇅 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆲𑆼𑆠𑆶𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆤𑆼
𑆠𑆢𑇀𑆓𑆷𑆞𑆱𑆑𑇀𑆠𑆪𑆂 𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆪 𑆅𑆠𑇀𑆪𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇅 𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆳 𑆨𑆼𑆢𑆫𑆷𑆥𑆩𑆾𑆲𑆮𑆯𑆳𑆢𑆶𑆢𑆴𑆠𑆳𑆯𑇀𑆖
𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆖𑆾𑆢𑆑𑆳𑆱𑇀𑆠𑆠𑆂 𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆫𑇀𑆩𑆾𑆲𑆳𑆮𑆫𑆟𑆳𑆢𑇀𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑇆𑇓/𑇖𑇆

ताः मानसाः प्रसूयन्ते स्वचित्ते च मोहरूपकलनारताः । चित्तहेतुपरामर्शने
तद्गूढसक्तयः सिद्धय इत्युच्यते । यतस्ता भेदरूपमोहवशादुदिताश्च
संकल्पचोदकास्ततः सिद्धिर्मोहावरणाद्ग्राह्यात्मिका ॥३/६॥

Tāḥ mānasāḥ prasūyante svacitte ca moharūpakalanāratāḥ | Cittahetuparāmarśane tadgūḍhasaktayaḥ siddhaya ityucyate | Yatastā bhedarūpamohavaśāduditāśca saṃkalpacodakāstataḥ siddhirmohāvaraṇādgrāhyātmikā || 3/6 ||

Ezek (tāḥ) mentális természetűek (mānasāḥ), és (ca) az egyén elméjében (sva-citte) tárulnak fel (prasūyante), (mivel) a mentális aktivitás a hajtóerejük, ami moha avagy illúzió (moha-rūpa-kalanā-ratāḥ). Az elme Forrásának (fokozatos) megértése során (citta-hetu-parāmarśane), annak rejtett erői (megnyilvánulnak) (tat-gūḍha-saktayaḥ) (, melyeket) ’siddhi’-knek --szó szerint sikereknek-- (siddhaya) nevezünk (iti…ucyate). Mivel (yataḥ) úgy nyilvánulnak meg (tāḥ…uditāḥ) mint ’bheda’ avagy ’dualitás’ az illúzió hatása alatt (bheda-rūpa-moha-vaśāt), valamint (ca) fantáziálásra ösztökélnek (saṃkalpa-codakāḥ…tataḥ), a siddhi-k (siddhiḥ) az illúzió elrejtő aktivitása miatt (tárulnak fel) (moha-āvaraṇāt), (következésképpen) az ’objektivitás’ jellemzi őket --szó szerint az, amit meg kell ragadni (mentális aktivitás útján)-- (grāhya-ātmikā). || 3/6 ||

𑆩𑆾𑆲𑆘𑆪𑆳𑆢𑆤𑆤𑇀𑆠𑆳𑆨𑆾𑆓𑆳𑆠𑇀𑆱𑆲𑆘𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆘𑆪𑆂 𑇆𑇓/𑇗𑇆

मोहजयादनन्ताभोगात्सहजविद्याजयः ॥३/७॥

Mohajayādanantābhogātsahajavidyājayaḥ || 3/7 ||

(Ezért,) legyőzvén (ezt az) illúziót (moha-jayāt) a végtelen (Tudatosság) beteljesedése vagy élvezete által (, elvetvén a limitált erők élvezetét) (ananta-ābhogāt), a Természetes Bölcsesség Győzelme (tárul fel) (sahaja-vidyā-jayaḥ) || 3/7 ||

𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆱𑆼𑆮𑆵 𑆠𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆪𑆘𑆼𑆢𑇀𑆠𑆢𑆮𑆣𑆳𑆤𑆗𑆼𑆢𑆠𑆂 𑇅 𑆪𑆠𑆾 𑆩𑆾𑆲𑆾
𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆨𑆼𑆢 𑆍𑆮𑆳𑆤𑆤𑇀𑆠𑆳𑆨𑆾𑆓 𑆍𑆮 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆾 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆑𑆾 𑆪𑆂
𑆱𑆲𑆘𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪-𑆄𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳𑆁 𑆪𑆳𑆠𑆴 𑇅 𑆠𑆘𑇀𑆘𑆪 𑆅𑆲 𑆠𑆢𑆑𑇀𑆫𑆩𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆁 𑆱𑆠𑆠𑆁
𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼’ 𑆥𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆁 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆠𑆂 𑇅 𑆪𑆡𑆳𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆼

𑆠𑆼𑆤 𑆯𑆧𑇀𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆱𑆶 𑆤 𑆱𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆤 𑆪𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆂  𑇅
𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆽𑆮 𑆨𑆾𑆓𑇀𑆪𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆱𑆢𑆳 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠 𑆅𑆠𑆴 𑇅 𑇅

𑇆𑇓/𑇗𑇆

योगी विमर्शसेवी तास्त्यजेद्तदवधानछेदतः । यतो मोहो
परिमितविकल्पात्मकभेद एवानन्ताभोग एव स्वात्मनो निर्विकल्पको यः
सहजविद्यां स्वातन्त्र्य-आत्मिकां याति । तज्जय इह तदक्रमदर्शनं सततं
चित्ते’ पि प्रोक्तं विमर्शविकासनं गुरुप्रसादतः । यथास्पन्दे

तेन शब्दार्थचिन्तासु न सावस्था न या शिवः  ।
भोक्तैव भोग्यभावेन सदा सर्वत्र संस्थित इति । ।

॥३/७॥

Yogī vimarśasevī tāstyajedtadavadhānachedataḥ | Yato moho parimitavikalpātmakabheda evānantābhoga eva svātmano nirvikalpako yaḥ sahajavidyāṃ svātantrya-ātmikāṃ yāti | Tajjaya iha tadakramadarśanaṃ satataṃ citte’ pi proktaṃ vimarśavikāsanaṃ guruprasādataḥ | Yathāspande

Tena śabdārthacintāsu na sāvasthā na yā śivaḥ  |
Bhoktaiva bhogyabhāvena sadā sarvatra saṃsthita iti | |

 || 3/7 ||

A yogī-nak (yogī), aki (kizárólag) az Éberség iránt elkötelezett (vimarśa-sevī), el kell utasítania (tyajet) ezeket (tāḥ) azáltal, hogy a figyelmét elfordítja róluk (tat-avadhāna-chedataḥ). Mivel (yataḥ) a ’moha’ avagy ’illúzió’ (mohaḥ) csupán (eva) dualitás, melyet a véges vikalpa-k avagy gondolatok határoznak meg (parimita-vikalpa-ātmaka-bhedaḥ), (és) egyedül (eva) az egyén saját Énjének (svātmanaḥ) végtelen élvezete (ananta-ābhogaḥ) (az), ami (yaḥ) ’gondolatmentes’ (nirvikalpakaḥ), (és Ez) éri el (yāti) az egyén Természetes Bölcsességét avagy Tudását (sahaja-vidyām), (ami Maga) a Szabadság (svātantrya-ātmikām). Ennek Győzedelme (tat-jayaḥ) itt (iha) (azt jelenti, hogy) Ennek fokozatoktól mentes szakadatlan Megnyilvánulása (ragyog) (tat-akrama-darśanam…satatam), még (api) az egyén elméjében is (citte), (és Ez) a már korábban kifejtett (proktam) ’Éberség avagy Tudatosság Kiterjedése’ (vimarśa-vikāsanam) (, amely) a Guru Kegyelméből (tárul fel) (guruprasādataḥ). Ahogy ezt a Spanda (is) kifejtette (yathā-spande):

“Ezen (kondíción) keresztül (tena), nincs (na) állapot (avasthā), mely (yā) ne lenne (na) Śiva (śivaḥ) a szavakban, az objektumokban (, vagy akár) a gondolatokban (śabda-ārtha-cintāsu), (és) egyedül (eva) a Tapasztaló (bhoktā) (az, aki) megmarad (saṃsthitaḥ) a tapasztalt (objektum) (megnyilvánulásaként) (bhogya-bhāvena), mindig (sadā) (és) mindenhol (sarvatra…iti). || ”

 || 3/7 ||

𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑇀𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆑𑆫𑆂 𑇆𑇓/𑇘𑇆

जाग्रद्द्वितीयकरः ॥३/८॥

Jāgraddvitīyakaraḥ || 3/8 ||

(A Tudatosság) második Sugara (dvitīya-karaḥ)
az ébrenléti állapot (jāgrat) || 3/8 ||

𑆱𑆲𑆘𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆼𑆮 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆴𑆲
𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆤𑇀𑆠𑆯𑇀𑆖 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆲𑆁𑆠𑆳 𑆖
𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆫𑆷𑆥𑆢𑇀𑆮𑆴𑆠𑆵𑆪𑆑𑆫𑆾 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆳𑆢𑇀𑆪𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑇅 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆤 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆵 𑆪𑆠𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁
𑆠𑆠𑇀𑆱𑆁𑆮𑆴𑆤𑇀𑆩𑆪𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆯𑇀𑆖 𑆤𑆽𑆮 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆥𑆫𑆴𑆓𑇀𑆫𑆲𑆵 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑇀𑆮𑆳𑆢𑇀𑆮𑆳
𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆯𑆧𑇀𑆢𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆥𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆂 𑇅 𑆪𑆡𑆳𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆼

𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆘𑇀𑆚𑆼𑆪𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆴𑆟𑇀𑆪𑆳 𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆥𑆫𑆩𑆪𑆳 𑆪𑆶𑆠𑆂  𑇅
𑆥𑆢𑆢𑇀𑆮𑆪𑆼 𑆮𑆴𑆨𑆶𑆫𑇀𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆠𑆢𑆤𑇀𑆪𑆠𑇀𑆫 𑆠𑆶 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆩𑆪 𑆅𑆠𑆴𑇆

𑇆𑇓/𑇘𑇆

सहजविद्यायां योगिनो जाग्रदेव स्वसंविद्भाति विकासनम् । तथापि जाग्रदिह
सुषुप्तिस्वप्नजाग्रन्तश्च योगिनः प्रथमा स्वात्माहंता च
तद्विकासरूपद्वितीयकरो जाग्रदाद्यवस्था । महायोगी न विश्वत्यागी यतो विश्वं
तत्संविन्मयं परमार्थतश्च नैव विश्वपरिग्रही तस्य स्वात्माभिन्नत्वाद्वा
विश्वशब्दस्तस्मै स्वाहंविमर्शविकासनपदार्थः । यथास्पन्दे

ज्ञानज्ञेयस्वरूपिण्या शक्त्या परमया युतः  ।
पदद्वये विभुर्भाति तदन्यत्र तु चिन्मय इति॥

॥३/८॥

Sahajavidyāyāṃ yogino jāgradeva svasaṃvidbhāti vikāsanam | Tathāpi jāgradiha suṣuptisvapnajāgrantaśca yoginaḥ prathamā svātmāhaṃtā ca tadvikāsarūpadvitīyakaro jāgradādyavasthā | Mahāyogī na viśvatyāgī yato viśvaṃ tatsaṃvinmayaṃ paramārthataśca naiva viśvaparigrahī tasya svātmābhinnatvādvā viśvaśabdastasmai svāhaṃvimarśavikāsanapadārthaḥ | Yathāspande

Jñānajñeyasvarūpiṇyā śaktyā paramayā yutaḥ  |
Padadvaye vibhurbhāti tadanyatra tu cinmaya iti ||

 || 3/8 ||

A Természetes Tudás feltárulásában (sahaja-vidyāyām) az ébrenléti állapot (jāgrat…eva) úgy jelenik meg (bhāti) a yogin számára (yoginaḥ), mint az saját Tudatossága (sva-saṃvid) Kiterjedt (formában) (vikāsanam). Mindazonáltal (tathāpi) a jāgrat (jāgrat) jelentése itt (iha) ’suṣupti, svapna és jāgrat’ (suṣupti-svapna-jāgrantaḥ), és (ca) a yogī Énjének Szubjektivitása (svātmā-ahaṃtā) az első (prathamā), míg (ca) az (Ő Tudatosságának) második sugara Annak Kiterjedéseként jelenik meg (tat-vikāsa-rūpa-dvitīya-karaḥ) az ébrenlét, és a többi állapot (formájában) (jāgrat-ādi-avasthā). A Nagy Yogī (mahā-yogī) következésképpen nem (na) utasítja el az univerzumot (viśva-tyāgī), mivel (yataḥ) valójában (paramārthataḥ) az univerzum (viśvam) az ő Tudatosságából áll (tat-saṃvit-mayam), és (ca) egyáltalán (eva) nem (na) ragadja meg az univerzumot (viśva-parigrahī), mivel (tasya) ’az nem különbözik a saját Énjétől’ --vagyis azért, mert az nem objektív többé-- (svātmā-abhinnatvāt). Vagy más szóval (vā), az ő esetében (tasmai) az ’univerzum’ szó (viśva-śabdaḥ) az ő saját Ön-éberségének Kiterjedésére utal (sva-aham-vimarśa-vikāsana-pada-arthaḥ). Ahogy ezt a Spanda kifejti (yathā-spande):

“Az Örök Úr (vibhuḥ) (az éberség és álom) kétrétű állapotában (pada-dvaye) jelenik meg (bhāti) az (Ő Saját) Legfőbb (paramayā) Śakti-jával (śaktyā) együtt (yutaḥ) (, Aki az álom tudatállapotban) a tudás (formáját ölti, az ébrenlétben pedig) a tudhatót testesíti meg (jñāna-jñeya-svarūpiṇyā), de (tu) a mélyalvásban (tat…anyatra), (Ő úgy jelenik meg, mint) ami (kizárólag) Tudatosságból áll (cit-mayaḥ…iti). ||”

 || 3/8 ||

𑆤𑆫𑇀𑆠𑆑 𑆄𑆠𑇀𑆩𑆳 𑇆𑇓/𑇙𑇆

नर्तक आत्मा ॥३/९॥

Nartaka ātmā || 3/9 ||

Az Én (ātmā) a színész (nartakaḥ) || 3/9 ||

𑆫𑆕𑇀𑆓𑆾𑇁𑆤𑇀𑆠𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑇆𑇓/𑇑𑇐𑇆

रङ्गोऽन्तरात्मा ॥३/१०॥

Raṅgo'ntarātmā || 3/10 ||

A belső én avagy a finom test (antar-ātmā)
 (az Én játékának) színpada (raṅgaḥ) || 3/10 ||

𑆥𑇀𑆫𑆼𑆑𑇀𑆰𑆑𑆳𑆟𑆵𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆟𑆴 𑇆𑇓/𑇑𑇑𑇆

प्रेक्षकाणीन्द्रियाणि ॥३/११॥

Prekṣakāṇīndriyāṇi || 3/11 ||

Az érzékek (indriyāṇi) a nézők (prekṣakāṇi) || 3/11 ||

𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆤𑆫𑇀𑆠𑆑𑆾 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆪𑆾 𑆤𑆸𑆠𑇀𑆪𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆷𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆫𑆟𑇀𑆓𑆼𑇁 𑆤𑇀𑆠𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆴
𑆮𑆳𑆱𑆤𑆳𑆫𑆷𑆥𑆥𑆶𑆫𑇀𑆪𑆰𑇀𑆛𑆑𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆼 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆥𑆶𑆩𑆳𑆤𑇀𑆤𑆲𑆁 𑆖 𑆩𑆴𑆠𑆾’ 𑆲𑆁 𑆮𑆳 𑆪𑆾𑆓𑇀𑆪𑆲𑆁 𑆮𑆳
𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆾’ 𑆲𑆩𑆴𑆠𑇀𑆪𑆳𑆢𑆴𑆱𑇀𑆮𑆮𑇀𑆪𑆑𑇀𑆠𑆴𑆠𑆳 𑆨𑇀𑆫𑆩𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆼𑆑𑇀𑆰𑆑𑆫𑆷𑆥𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆼𑆨𑇀𑆪𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆪𑆳 𑇅
𑆍𑆠𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆮𑆲𑆳𑆫𑆂 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆾 𑆪𑆾 𑆓𑆷𑆞𑆾 𑆢𑆶𑆫𑇀𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆵𑆤𑆳𑆁 𑆔𑆾𑆫𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆼 𑇆𑇓/𑇙-𑇑𑇑𑇆

योगिनः स्वात्मा नर्तको भवति यो नृत्यति स्वभूमिका रण्गेऽ न्तरात्मनि
वासनारूपपुर्यष्टकात्मके । तत्र पुमान्नहं च मितो’ हं वा योग्यहं वा
प्रबुद्धो’ हमित्यादिस्वव्यक्तिता भ्रमन्ति प्रेक्षकरूपेन्द्रियेभ्यः क्रीडया ।
एतद्व्यवहारः संशयात्मको यो गूढो दुर्बुद्धीनां घोररूपसंसारे ॥३/९-११॥

Yoginaḥ svātmā nartako bhavati yo nṛtyati svabhūmikā raṇge' ntarātmani vāsanārūpapuryaṣṭakātmake | Tatra pumānnahaṃ ca mito’ haṃ vā yogyahaṃ vā prabuddho’ hamityādisvavyaktitā bhramanti prekṣakarūpendriyebhyaḥ krīḍayā | Etadvyavahāraḥ saṃśayātmako yo gūḍho durbuddhīnāṃ ghorarūpasaṃsāre || 3/9-11 ||

(Egy ilyen) yogī (yoginaḥ) Énje (sva-ātmā) egy Színésszé (nartakaḥ) válik (bhavati), Aki (yaḥ) játsza (nṛtyati) az Saját szerepét (sva-bhūmikāḥ) a ’színpadon’ (raṇge), (ami) az egyén belső énje (antara-ātmani), (ami) a puryaṣṭaka-ból avagy finom testből áll, (melyet) a benyomások alkotnak (vāsanā-rūpa-puryaṣṭaka-ātmake). (A benyomások, mint:) “Én (aham) egy emberi létező vagyok (pumān…ca)”, “Én (aham) korlátolt vagyok (mitaḥ)”, vagy (vā…vā) “Én (aham) egy yogī vagyok (yogī)”, “Én (aham) felébredett vagyok (prabuddhaḥ)”, stb. (ādi), (melyek) az ő személyiségeit alkotják (svavyaktitāḥ), játékosan (krīḍayā) léteznek (bhramanti) ott (tatra), (és ilyen) szerepeket (játszik) az egyén érzékszervei számára (, mivel azok az Én játékának) közönsége (prekṣaka-rūpa-indriyebhyaḥ). Ez (etat) a világi létezés (vyavahāraḥ), telve zavarodottsággal (saṃśaya-ātmakaḥ), ami (yaḥ) a saṃsāra félelmetes körforgásában (ghora-rūpa-saṃsāre) bújik meg (gūḍhaḥ) (azok számára, kiknek) intellektusa (még) fel nem ébredett (dur-buddhīnām).  || 3/9-11 ||

𑆣𑆵𑆮𑆯𑆳𑆠𑇀𑆱𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇒𑇆

धीवशात्सत्त्वसिद्धिः ॥३/१२॥

Dhīvaśātsattvasiddhiḥ || 3/12 ||

A Létezés Valódi Esszenciájának Realizációja (sattva-siddhiḥ)
a (felébredett) intellektus erején keresztül (tárul fel) (dhī-vaśāt) || 3/12 ||

𑆠𑆡𑆳𑆥𑇀𑆪𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆣𑆵𑆮𑆯𑆳𑆢𑆼𑆠𑆢𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆫𑆷𑆥𑆱𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆫𑇀𑆪𑆠𑆾 𑆣𑆵𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆥𑆳𑆠𑆯𑆾𑆣𑆴𑆠𑆳
𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆤𑆫𑇀𑆠𑆑𑆱𑆩𑆠𑆳𑆢𑆫𑇀𑆯𑆑𑆳 𑇆𑇓/𑇑𑇒𑇆

तथाप्यपरिमितधीवशादेतदभिन्नरूपसत्त्वसिद्धिर्यतो धीः शक्तिपातशोधिता
विमर्शात्मिका नर्तकसमतादर्शका ॥३/१२॥

Tathāpyaparimitadhīvaśādetadabhinnarūpasattvasiddhiryato dhīḥ śaktipātaśodhitā vimarśātmikā nartakasamatādarśakā || 3/12 ||

De (tathā…api) a Korlátlan Intellektus Ereje miatt (aparimita-dhī-vaśāt), (bekövetkezik) a Sattva-nak avagy a Létezés Valódi Esszenciájának a Realizációja azok Egységeként (etat-abhinna-rūpa-sattva-siddhiḥ), mivel (yataḥ) a Śaktipāta avagy (az Úr) Kegyelmének Alászállása által megtisztított (śakti-pāta-śodhitā) Dhī avagy Korlátlan Intellektus (dhīḥ) Éber (vimarśa-ātmikā), (és) azonosságot mutat a Színésszel (, és nem csupán az Ő szerepeivel) (nartaka-samatā-darśakā). || 3/12 ||

𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆨𑆳𑆮𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇓𑇆

सिद्धः स्वतन्त्रभावः ॥३/१३॥

Siddhaḥ svatantrabhāvaḥ || 3/13 ||

(Így,) a Szabadság Állapota (svatantra-bhāvaḥ) eléretett (siddhaḥ) || 3/13 ||

𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆼𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆨𑆳𑆮𑆾 𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆾 𑆪𑆾
𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆠𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆱𑆲𑆘𑆳𑆲𑆁𑆨𑆳𑆮𑆾’ 𑆥𑆼𑆑𑇀𑆰𑆳𑆮𑆫𑆴𑆘𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆢𑆥𑆼𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆼𑆮𑆁
𑆱𑇀𑆮𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇑𑇓𑇆

सिद्धेस्तु स्वतन्त्रभावो सिद्धः प्रत्यभिज्ञातो यो
व्यापकत्वात्मकसहजाहंभावो’ पेक्षावरिजो योगिनः । तस्मै विश्वं तदपेक्ष्येवं
स्वविकासनम् ॥३/१३॥

Siddhestu svatantrabhāvo siddhaḥ pratyabhijñāto yo vyāpakatvātmakasahajāhaṃbhāvo’ pekṣāvarijo yoginaḥ | Tasmai viśvaṃ tadapekṣyevaṃ svavikāsanam || 3/13 ||

Így (tu) (ezen) Siddhi avagy Realizáció következtében (siddheḥ), a Szabadság Állapota (svatantrabhāvaḥ) eléretik (siddhaḥ) (vagy) felismerésre kerül (pratyabhijñātaḥ), Ami (yaḥ) a yogī Természetes (és) Mindent-átható Ön-ébersége (vyāpakatva-ātmaka-sahaja-aham-bhāvaḥ), (mely) mentes mindennemű függőségtől (apekṣā-varijaḥ). Számára (tasmai), az univerzum (viśvam) az ő saját Kiterjedése (sva-vikāsanam), (ami) ilyesformán (evam) tőle függ (tadapekṣi). || 3/13 ||

𑆪𑆡𑆳 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆠𑆡𑆳𑆤𑇀𑆪𑆠𑇀𑆫 𑇆𑇓/𑇑𑇔𑇆

यथा तत्र तथान्यत्र ॥३/१४॥

Yathā tatra tathānyatra || 3/14 ||

Ahogy (yathā) ott --vagyis egy ilyen Nagy Yogin esetében-- (tatra),
úgy (tathā) máshol is (anyatra) || 3/14 ||

𑆮𑆴𑆱𑆫𑇀𑆓𑆱𑇀𑆮𑆳𑆨𑆳𑆮𑇀𑆪𑆳𑆢𑆧𑆲𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆼𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇕𑇆

विसर्गस्वाभाव्यादबहिः स्थितेस्तत्स्थितिः ॥३/१५॥

Visargasvābhāvyādabahiḥ sthitestatsthitiḥ || 3/15 ||

(Ez azt jelenti:) lévén a (világ) megnyilvánulása természetes (visarga-svābhāvyāt), annak megjelenése (tat-sthitiḥ) nem lép ki (a Tudatosságból) (abahiḥ…sthiteḥ) || 3/15 ||

𑆪𑆡𑆳 𑆠𑆠𑇀𑆫𑆼𑆠𑆴 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆴 𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆨𑆳𑆮𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆡𑆳𑆤𑇀𑆪𑆠𑇀𑆫𑆼𑆠𑆴
𑆮𑇀𑆪𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆼’ 𑆥𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆨𑆳𑆮𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆂 𑇅 𑆪𑆡𑆳 𑆤 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆾 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆁
𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆖 𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆁 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆠𑆡𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆩𑆧𑆲𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆼
𑆥𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑇀𑆪𑆼𑆮 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆣𑆵𑆱𑆩𑇀𑆨𑆸𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇔-𑇑𑇕𑇆

यथा तत्रेति योगिनः स्वात्मनि समाधिरूपेण स्वतन्त्रभावश्च तथान्यत्रेति
व्युत्थाने’ पि स्वतन्त्रभावः प्रथनात्मकः । यथा न ग्राह्यो भवति प्रथनं
विना च न प्रथनं भवति ग्राहकं विना तथा विश्वमबहिः स्वस्वातन्त्र्ये
परमात्मन्येव विभाति धीसम्भृतस्य योगिनः ॥३/१४-१५॥

Yathā tatreti yoginaḥ svātmani samādhirūpeṇa svatantrabhāvaśca tathānyatreti vyutthāne’ pi svatantrabhāvaḥ prathanātmakaḥ | Yathā na grāhyo bhavati prathanaṃ vinā ca na prathanaṃ bhavati grāhakaṃ vinā tathā viśvamabahiḥ svasvātantrye paramātmanyeva vibhāti dhīsambhṛtasya yoginaḥ || 3/14-15 ||

A ’yathā (yathā) tatra (tatra)’ avagy ’ahogy ott’ jelentése (iti): a Svatantrabhāva avagy a Szabadság Állapota (ilyen módon nyilvánul meg) a yogī Énjében (yoginaḥ…svātmani) a Samādhi avagy Spirituális Transz formájában (samādhi-rūpeṇa), és (ca) a ’tathā (tathā) anyatra (anyatra)’ avagy ’máshol is’ jelentése (iti): a Szabadság Állapota (svatantra-bhāvaḥ) még (api) a vyutthāna-ban avagy hétköznapi állapotban is (jelen van, ami látszólag különbözik a Samādhi-tól)  (vyutthāne) (, amit) az érzékszervi tapasztalás határoz meg (prathana-ātmakaḥ).

Ahogy (yathā) nem (na) létezik (bhavati) objektum (grāhyaḥ) tapasztalás (prathanam) nélkül (vinā), és (ca) nem (na) létezik (bhavati) tapasztalás (prathanam) a tapasztaló (grāhakam…tathā) nélkül (vinā), (ugyanígy) az univerzum (viśvam) nem külső (abahiḥ) (, mivel) kizárólag (eva) a Legfőbb Énben (parama-ātmani) ragyog (vibhāti) (, Aki) az ő saját Szabadsága (svasvātantrye) a Yogī esetében (yoginaḥ), (ki) Korlátlan Intellektussal avagy Intelligenciával Bír (dhī-sambhṛtasya). || 3/14-15 ||

𑆧𑆵𑆘𑆳𑆮𑆣𑆳𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇑𑇖𑇆

बीजावधानम् ॥३/१६॥

Bījāvadhānam || 3/16 ||

(Fent kell tartani a) Figyelmet (avadhānam)
a Magra (ami nem más, mint az Éberség) (bījā) || 3/16 ||

𑆧𑆵𑆘𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆧𑆵𑆘𑆩𑆲𑆩𑇀𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆮𑆣𑆳𑆤𑆪𑆾𑆓𑆠𑆂 𑆱𑆠𑆠𑆩𑆤𑆤𑇀𑆠𑆫𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆠𑆢𑇀𑆣𑆳𑆫𑆵 𑆠𑆢𑆳𑆢𑇀𑆪𑆤𑇀𑆠𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆂 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆨𑆳𑆮𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁 𑆨𑆮𑆼𑆠𑇀 𑇅 𑆪𑆡𑆳𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆼

𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆢𑆳 𑆠𑆴𑆰𑇀𑆜𑆼𑆘𑇀𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆼𑆤𑆳𑆬𑆾𑆑𑇀𑆪 𑆓𑆾𑆖𑆫𑆩𑇀  𑇅
𑆍𑆑𑆠𑇀𑆫𑆳𑆫𑆾𑆥𑆪𑆼𑆠𑇀𑆱𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆠𑆾𑇁𑆤𑇀𑆪𑆼𑆤 𑆤 𑆥𑆵𑆝𑇀𑆪𑆠 𑆅𑆠𑆴𑇆

𑇆𑇓/𑇑𑇖𑇆

बीजमिति विश्वबीजमहम्विमर्शात्मकं तस्यावधानयोगतः सततमनन्तरं योगी
तद्धारी तदाद्यन्तवर्जितः सुप्रबुद्धभावः स्वयं भवेत् । यथास्पन्दे

प्रबुद्धः सर्वदा तिष्ठेज्ज्ञानेनालोक्य गोचरम्  ।
एकत्रारोपयेत्सर्वं ततोऽन्येन न पीड्यत इति॥

॥३/१६॥

Bījamiti viśvabījamahamvimarśātmakaṃ tasyāvadhānayogataḥ satatamanantaraṃ yogī taddhārī tadādyantavarjitaḥ suprabuddhabhāvaḥ svayaṃ bhavet | Yathāspande

Prabuddhaḥ sarvadā tiṣṭhejjñānenālokya gocaram  |
Ekatrāropayetsarvaṃ tato'nyena na pīḍyata iti ||

 || 3/16 ||

A ’Bījam avagy Mag’ (bījam) az univerzum Magjára (viśva-bījam) utal (iti), (mely) Éber Önmagáról (aham-vimarśa-ātmakam). Mivel ’Erről (tasya) állandóan (satatam) éber (avadhāna-yogataḥ)’, szünet nélkül (anantaram), a yogī (yogī), (ki) ennek fenntartója (tat-dhārī) a kezdet és vég (ideáin) túl (tat-ādi-anta-varjitaḥ), ő maga (svayam) válik (bhavet) a Tökéletesen Felébredett Állapot Létezésévé (supra-buddha-bhāvaḥ). Ahogy a Spanda ezt kifejtette (yathā-spande):

“Látván (mindent, ami) (ālokya) az ő tapasztalásának körébe tartozik (gocaram) az (ő) érzékszervi kogníciójának ismeretén keresztül (jñānena), (neki) folyamatosan (sarvadā) ébernek kell maradnia  (prabuddhaḥ…tiṣṭhet) (és) mindent (sarvam) egy helyre (ekatra) (kell) tennie --vagyis a saját Énjébe-- (āropayet); következésképpen (tataḥ), őt nem (na) terheli (pīḍyate) (semmi) más (anyena). ||”

 || 3/16 ||

𑆄𑆱𑆤𑆱𑇀𑆡𑆂 𑆱𑆶𑆒𑆁 𑆲𑇀𑆫𑆢𑆼 𑆤𑆴𑆩𑆘𑇀𑆘𑆠𑆴 𑇆𑇓/𑇑𑇗𑇆

आसनस्थः सुखं ह्रदे निमज्जति ॥३/१७॥

Āsanasthaḥ sukhaṃ hrade nimajjati || 3/17 ||

(Az, aki az Éberség) āsana-ján nyugszik (āsana-sthaḥ), könnyedén (sukham) elmerül (nimajjati) a (Tudatosság Nagy) Tavában (hrade) || 3/17 ||

𑆧𑆵𑆘𑆳𑆮𑆣𑆳𑆤𑆼 𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆵𑆠𑇀𑆪𑆳𑆱𑆤𑆱𑇀𑆡𑆾 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆾
𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆼 𑆮𑆴𑆤𑆼𑆠𑆴 𑆱𑆶𑆒𑆁 𑆖𑆴𑆢𑇀𑆣𑇀𑆫𑆢𑆼 𑆤𑆴𑆩𑆘𑇀𑆘𑆠𑆴 𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆲𑆼𑆠𑆶𑆱𑆁𑆯𑆪𑆱𑇀𑆠𑆴𑆫𑆾𑆓𑆠𑆂 𑇅 𑆠𑆼𑆤 𑆱𑇀𑆮𑆖𑆴𑆢𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆾𑆢𑆪𑆫𑆷𑆥𑆳𑆮𑆼𑆯𑆂 𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆂 𑆱𑆶𑆲𑆷𑆪𑆠
𑆅𑆖𑇀𑆗𑆳𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇗𑇆

बीजावधाने संस्थितो योगीत्यासनस्थो विमर्शात्मकप्रथमस्पन्दस्थितो
धारणाध्याने विनेति सुखं चिद्ध्रदे निमज्जति यतस्तस्य
विश्वहेतुसंशयस्तिरोगतः । तेन स्वचिदानन्दोदयरूपावेशः समाधिः सुहूयत
इच्छातः ॥३/१७॥

Bījāvadhāne saṃsthito yogītyāsanastho vimarśātmakaprathamaspandasthito dhāraṇādhyāne vineti sukhaṃ ciddhrade nimajjati yatastasya viśvahetusaṃśayastirogataḥ | Tena svacidānandodayarūpāveśaḥ samādhiḥ suhūyata icchātaḥ || 3/17 ||

A yogī  (yogī), (ki) stabilan áll (saṃsthitaḥ) a ’Magról való éberség’ (folyamatában)  (bīja-avadhāne) (, úgy nevezett, mint) az ’āsana-n (āsana-sthaḥ) vagy Kezdeti Spanda-n nyugvó’, (melyet) az Éberség jellemez  (iti…vimarśa-ātmaka-prathama-spanda-sthitaḥ). Ő könnyedén (sukham), vagyis (iti) koncentráció vagy meditáció (dhāraṇā-dhyāne) nélkül (vinā) merül el (nimajjati) a Tudatosság Tavában (cit-hrade), mivel (yataḥ) eltűnt (tirogataḥ) az univerzum Forrásával kapcsolatos zavarodottsága (tasya…viśva-hetu-saṃśayaḥ). Ő (tena) saját Akarata szerint (icchātaḥ) invokálja (suhūyate) a ’Samādhi’-t (samādhiḥ) avagy a ’Behatolást az ő saját Tudatossága Legfőbb Gyönyörének Feltárulása formájában’ (sva-cit-ānanda-udaya-rūpa-āveśaḥ). || 3/17 ||

𑆱𑇀𑆮𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆟𑆩𑆳𑆥𑆳𑆢𑆪𑆠𑆴 𑇆𑇓/𑇑𑇘𑇆

स्वमात्रानिर्माणमापादयति ॥३/१८॥

Svamātrānirmāṇamāpādayati || 3/18 ||

Ő a (diverzitás) mértékét --vagyis a teremtést-- saját mértéke fényében
--vagyis önmagából-- (sva-mātrā-nirmāṇam) hozza létre (āpādayati) || 3/18 ||

𑆠𑆢𑆳 𑆱 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆟𑆲𑆼𑆠𑆶𑆯𑇀𑆖 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆥𑆚𑇀𑆖𑆯𑇀𑆖 𑆱 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑆳 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆟𑆱𑇀𑆪 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽
𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆾 𑆲𑆼𑆠𑆶𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆾’ 𑆱𑇀𑆠𑆴 𑆖𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆱 𑆅𑆰𑇀𑆛𑆁 𑆑𑆫𑆾𑆠𑆴 𑆱𑆢𑆳 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆮𑆳 𑆤
𑆑𑆴𑆚𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆑𑆸𑆠𑆁 𑆠𑆢𑆴𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑇅 𑆍𑆠𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆥𑆶𑆫𑇀𑆟𑆳𑆲𑆁𑆠𑆳𑆪𑆳 𑆩𑆲𑆴𑆩𑆳 𑆖𑆽𑆰
𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆥𑇀𑆫𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑆥𑆫𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆾 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆽𑆮 𑇆𑇓/𑇑𑇘𑇆

तदा स निर्माणहेतुश्च विश्वं स्वप्रपञ्चश्च स निर्माता निर्माणस्य । तस्मै
नान्यो हेतुः स्वात्मनो’ स्ति चेच्छाशक्त्या स इष्टं करोति सदा । तस्मै वा न
किञ्चित्कृतं तदिच्छाशक्तिं विना । एतत्तस्य पुर्णाहंताया महिमा चैष
ग्राह्यग्राहकप्रबन्धः परिज्ञातो योगिनैव ॥३/१८॥

Tadā sa nirmāṇahetuśca viśvaṃ svaprapañcaśca sa nirmātā nirmāṇasya | Tasmai nānyo hetuḥ svātmano’ sti cecchāśaktyā sa iṣṭaṃ karoti sadā | Tasmai vā na kiñcitkṛtaṃ tadicchāśaktiṃ vinā | Etattasya purṇāhaṃtāyā mahimā caiṣa grāhyagrāhakaprabandhaḥ parijñāto yoginaiva || 3/18 ||

Ezután (tadā) ő (saḥ) a teremtés Forrásává válik (nirmāṇa-hetuḥ), és (ca) az univerzumot (viśvam) a saját kiterjedésének (látja) (sva-prapañcaḥ), így (ca) ő (saḥ) a mérték (avagy a teremtés) (nirmāṇasya) Létrehozója (nirmātā). Számára (tasmai) nincs (na…asti) más (anyaḥ) Forrás (hetuḥ), (csak) a saját Énje (sva-ātmanaḥ), és az Icchāśakti-ja révén (icchā-śaktyā) mindig (sadā) megteremti (saḥ…karoti) (azt, amire) vágyik (iṣṭam). Másképp fogalmazva (vā), számára (tasmai) nincs semmi (na…kiñcit), ami az ő Akarat Ereje (tad-icchā-śaktim) nélkül (vinā) jönne létre (kṛtam). Ez (etat) az Nagysága (mahimā) az ő (tasya) Tökéletes Ön-Éberségének (purṇā-ahaṃtāyāḥ), és (ca) ezt (eṣaḥ) a szubjektum és az objektum közötti (valódi) kapcsolatot (grāhya-grāhaka-prabandhaḥ) kizárólag (eva) egy (ilyen) yogin (yoginā) érti tökéletesen (parijñātaḥ). || 3/18 ||

𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆮𑆴𑆤𑆳𑆯𑆼 𑆘𑆤𑇀𑆩𑆮𑆴𑆤𑆳𑆯𑆂 𑇆𑇓/𑇑𑇙𑇆

विद्याविनाशे जन्मविनाशः ॥३/१९॥

Vidyāvināśe janmavināśaḥ || 3/19 ||

Egy (másik) születés (lehetősége) szertefoszlik (janma-vināśaḥ) a Bölcsesség fenntartása esetén (vidyā-avināśe) || 3/19 ||

𑆪𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵𑆢𑆸𑆰𑆾 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆂 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆖𑆼𑆠𑆱𑆳 𑆠𑆢𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆘𑆤𑇀𑆩𑆤𑆾 𑆮𑆴𑆤𑆳𑆯𑆂
𑆱𑇀𑆮𑆠𑆂 𑆪𑆠𑆾 𑆘𑆤𑇀𑆩 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆯𑆪 𑆍𑆮 𑇆𑇓/𑇑𑇙𑇆

यदा योगीदृषो विद्यास्थितः सुप्रबुद्धचेतसा तदा विकल्पात्मकजन्मनो विनाशः
स्वतः यतो जन्म कल्पनारूपसंशय एव ॥३/१९॥

Yadā yogīdṛṣo vidyāsthitaḥ suprabuddhacetasā tadā vikalpātmakajanmano vināśaḥ svataḥ yato janma kalpanārūpasaṃśaya eva || 3/19 ||

Mikor (yadā) egy ilyen (īdṛṣaḥ) yogī (yogī) megszilárdul a Vidyā avagy Tudás által (vidyā-sthitaḥ), (ami) a tökéletesen felébredett intellektusa révén (következik be) (supra-buddha-cetasā), akkor (tadā) a ’következő születés’ koncepciója (vikalpa-ātmaka-janmanaḥ) (számára) természetes módon (svataḥ) eltűnik (vināśaḥ), mivel (yataḥ) a ’születés’ (janma) nem más, mint (eva) a ’kétség a kalpanā avagy gondolkodás formájában’ (kalpanā-rūpa-saṃśayaḥ). || 3/19 ||

𑆑𑆮𑆫𑇀𑆓𑆳𑆢𑆴𑆰𑆶 𑆩𑆳𑆲𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆥𑆯𑆶𑆩𑆳𑆠𑆫𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇐𑇆

कवर्गादिषु माहेश्वर्याद्याः पशुमातरः ॥३/२०॥

Kavargādiṣu māheśvaryādyāḥ paśumātaraḥ || 3/20 ||

Māheśvarī és más (úrnők) (māhā-īśvarī-ādyāḥ) a limitált létező anyái (paśu-mātaraḥ), (mert ők) a ‘ka’-val kezdődő betűk csoportjában laknak, (amelyek iránt a limitált létező elkötelezett) (ka-varga-ādiṣu) || 3/20 ||

𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆤𑆳𑆯𑆼 𑆱 𑆥𑆶𑆤𑆂 𑆥𑆯𑆶𑆫𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆳𑆠𑆫𑆾 𑆩𑆾𑆲𑆣𑆳𑆫𑆑𑆳 𑆩𑆳𑆲𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪𑆳𑆂 𑇅
𑆠𑆳 𑆨𑆼𑆢𑆫𑆷𑆥𑆑𑆮𑆫𑇀𑆓𑆳𑆢𑆴𑆁 𑆥𑆳𑆬𑆪𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆖 𑆠𑆳𑆱𑆳𑆁 𑆮𑆯𑆠𑆂 𑆥𑆯𑆶𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂
𑆯𑆧𑇀𑆢𑆤𑆳𑆤𑆳𑆫𑇀𑆡𑆾𑆢𑆪𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆖𑆾𑆢𑆑𑆳 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑇆𑇓/𑇒𑇐𑇆

तथापि विद्याया विनाशे स पुनः पशुर्यस्य मातरो मोहधारका माहेश्वर्याद्याः ।
ता भेदरूपकवर्गादिं पालयन्ति च तासां वशतः पशुशक्तिः
शब्दनानार्थोदयरूपसंकल्पचोदका भवति ॥३/२०॥

Tathāpi vidyāyā vināśe sa punaḥ paśuryasya mātaro mohadhārakā māheśvaryādyāḥ | Tā bhedarūpakavargādiṃ pālayanti ca tāsāṃ vaśataḥ paśuśaktiḥ śabdanānārthodayarūpasaṃkalpacodakā bhavati || 3/20 ||

De (tathā…api) amikor az (Ön-éberség) Vidyā-ja (vidyāyāḥ) feloldódik (vināśe), ő (saḥ) ismét (punaḥ) egy paśu-vá válik (paśuḥ), kinek (yasya) Māheśvarī és más (úrnők) (māhā-īśvarī-ādyāḥ) a tápláló anyái (mātaraḥ) -akik az illúzó alapjai- (moha-dhārakāḥ). Ők (tāḥ) uralják (pālayanti) a kavarga-t, vagyis a ka betűvel kezdődő betűk csoportják (, tehát a mássalhangzókat), melyek a dualitást nyilvánítják meg (bheda-rūpa-ka-varga-ādim), és (ca) az ő hatásuk alatt (tāsām…vaśataḥ) jelen van (bhavati) a paśuśakti avagy a limitáció ereje (paśu-śaktiḥ), (ami) különböző jelentéssel bíró szavak formájában táplálja a képzelgést (śabda-nānā-artha-udaya-rūpa-saṃkalpa-codakā). || 3/20 ||

𑆠𑇀𑆫𑆴𑆰𑆶 𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆡𑆁 𑆠𑆽𑆬𑆮𑆢𑆳𑆱𑆼𑆖𑇀𑆪𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇑𑇆

त्रिषु चतुर्थं तैलवदासेच्यम् ॥३/२१॥

Triṣu caturthaṃ tailavadāsecyam || 3/21 ||

Mint az olaj szüntelen folyamát (tailavat), a (Tudatosság) Negyedik (Állapotát, ami ‘azok Szemlélője’), (caturtham) bele kell önteni (āsecyam) a másik háromba --vagyis az érzékszervi tapasztalásba, mentális tevékenységbe és e kettő hiányába is-- (triṣu) || 3/21 ||

𑆍𑆠𑆢𑇀𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆼𑆤 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆤 𑆱𑆳𑆑𑇀𑆰𑆳𑆢𑆤𑆶𑆨𑆷𑆪𑆠𑆼 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑇅 𑆠𑆡𑆳
𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆡𑆳𑆒𑇀𑆪𑆱𑇀𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪 𑆄𑆱𑆼𑆖𑇀𑆪𑆾 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆠𑇀𑆫𑆴𑆰𑆶 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑇅
𑆘𑆳𑆓𑆫 𑆅𑆲 𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆾 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆯𑇀𑆖 𑆓𑇀𑆫𑆲𑆟𑆁 𑆖 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆂 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆳𑆢𑇀𑆪𑆼𑆑𑆠𑆳𑆁 𑆨𑆳𑆮𑆪𑆼𑆠𑇀𑆱𑆾’ 𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆾 𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆼𑆮 𑇅 𑆪𑆡𑆳𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆼

𑆃𑆠𑆂 𑆱𑆠𑆠𑆩𑆶𑆢𑇀𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆮𑆴𑆮𑆴𑆑𑇀𑆠𑆪𑆼  𑇅
𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆢𑆼𑆮 𑆤𑆴𑆘𑆁 𑆨𑆳𑆮𑆩𑆖𑆴𑆫𑆼𑆟𑆳𑆣𑆴𑆓𑆖𑇀𑆗𑆠𑆵𑆠𑆴𑇆

𑇆𑇑/𑇒𑇑𑇆

एतद्यतस्तेन स्वात्मरूपतुर्यावस्था न साक्षादनुभूयते सर्वत्र । तथा
चतुर्थाख्यस्तुर्य आसेच्यो जाग्रत्स्वप्नसुषुप्त्यावस्थात्मकत्रिषु विमर्शभावेन ।
जागर इह नान्यो ग्राह्यात्स्वप्नश्च ग्रहणं च सुषुप्तिर्ग्राहकः । योगी
जाग्रदाद्येकतां भावयेत्सो’ स्तु सुप्रबुद्धो जाग्रत्येव । यथास्पन्दे

अतः सततमुद्युक्तः स्पन्दतत्त्वविविक्तये  ।
जाग्रदेव निजं भावमचिरेणाधिगच्छतीति॥

॥१/२१॥

Etadyatastena svātmarūpaturyāvasthā na sākṣādanubhūyate sarvatra | Tathā caturthākhyasturya āsecyo jāgratsvapnasuṣuptyāvasthātmakatriṣu vimarśabhāvena | Jāgara iha nānyo grāhyātsvapnaśca grahaṇaṃ ca suṣuptirgrāhakaḥ | Yogī jāgradādyekatāṃ bhāvayetso’ stu suprabuddho jāgratyeva | Yathāspande

Ataḥ satatamudyuktaḥ spandatattvaviviktaye  |
Jāgradeva nijaṃ bhāvamacireṇādhigacchatīti ||

 || 1/21 ||

Ez (etat) azért (következik be), mert (yataḥ) ő (tena) nem (na) tapasztalja (anubhūyate) a Turya Állapotát, amit az egyén saját Énjének (Ébersége) jellemez(sva-ātmā-rūpa-turya-avasthā) mindenütt (sarvatra) a saját szemei előtt --vagyis közvetlenül minden állapotban-- (sākṣāt). Következésképpen (tathā), a Turya-t (turyaḥ) (avagy) a Tudatosság Negyedik Állapotát (caturtha-ākhyaḥ) Ön-éberség formájában (vimarśa-bhāvena) bele kell önteni (āsecyaḥ) a ‘jāgrat, svapna és suṣupti’, avagy ébrenlét, álom és mélyalvás’ hármasába (jāgrat-svapna-suṣupti-avasthā-ātmaka-triṣu). (Mivel) itt (iha) a jāgrat avagy ébrenlét (jāgaraḥ) nem különbözik az ’objektivitástól’ (grāhyāt…na…anyaḥ…grāhyāt…ca), a svapna (svapnaḥ) (jelentése pedig) ’kogníció’ (grahaṇam), és (ca) a ’suṣupti’ (suṣuptiḥ) (jelentése) tapasztaló (grāhakaḥ), (így) a yogī-nak (yogī) a jāgrat, svapna és suṣupti egységén (jāgrat-ādi-ekatām) kell kontemplálnia (bhāvayet), (ennélfogva) neki (saḥ) még (eva) az ébrenléti (állapotban) (jāgrati) is teljesen felébredettnek (supra-buddhaḥ) kell lennie (astu). Ahogy a Spanda kifejtette (yathā-spande):

“Ezért (ataḥ) (aki) szüntelen (satatam) elkötekelezett (udyuktaḥ) a Spanda Valóságának felismerésében (spanda-tattva-viviktaye), hamarosan (acireṇa) eléri (adhigacchati) az (ő) Eredendő (nijam) Természetét (bhāvam), még (eva) az ébrenléti (állapotban) is (jāgrat). ||”

 || 3/21 ||

𑆩𑆓𑇀𑆤𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆴𑆯𑆼𑆠𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇒𑇆

मग्नः स्वचित्तेन प्रविशेत् ॥३/२२॥

Magnaḥ svacittena praviśet || 3/22 ||

(A Yogin-nak, aki) elmerült (a háromban, azok Szemlélőjeként) (magnaḥ), (gondolatmentes) elméjével (sva-cittena) kell belépnie (praviśet) (az Univerzális Tudatosságba) || 3/22 ||

𑆪𑆾𑆓𑆵𑆢𑆸𑆯𑆾 𑆪𑆾 𑆩𑆓𑇀𑆤𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑇀𑆣𑇀𑆫𑆢𑆼 𑆠𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆮𑆴𑆯𑆼𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼𑆤 𑇅 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆼𑆤 𑆱𑆲𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳𑆤𑆴 𑆩𑆓𑇀𑆤𑆳𑆤𑆴
𑆖 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆮𑆴𑆬𑆵𑆪𑆤𑇀𑆠𑆼 𑆯𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆫𑆷𑆥𑆲𑇀𑆫𑆢𑆼 𑇅 𑆍𑆠𑆖𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆾’
𑆤𑇀𑆠𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇒𑇆

योगीदृशो यो मग्नश्चिद्ध्रदे तत्प्रविशेत्स्वचित्तेन । चित्तेन सहेन्द्रियानि मग्नानि
च विकल्पास्तु विलीयन्ते शुद्धसंविद्रूपह्रदे । एतच्चित्प्रवेशो’
न्तरम् ॥३/२२॥

Yogīdṛśo yo magnaściddhrade tatpraviśetsvacittena | Cittena sahendriyāni magnāni ca vikalpāstu vilīyante śuddhasaṃvidrūpahrade | Etaccitpraveśo’ ntaram || 3/22 ||

Az (īdṛśaḥ) a yogī (yogī), aki (yaḥ) elmerült (magnaḥ) a Tudatosság Tavában (cit-hrade), (először) az elméjével (svacittena) lép be Abba (tat-praviśet). (Ez azt jelenti, hogy) az elméjével (cittena) együtt (saha) az érzékszervek (indriyāni) is (ca) elmerülnek (magnāni), de (tu) (egyben) az összes gondolat (vikalpāḥ) (is) feloldódik (vilīyante) a Tiszta Tudatosság Tavában (śuddha-saṃvid-rūpa-hrade). Ez (etat) a ’belső (antaram) Behatolás a Tudatosságba (cit-praveśaḥ)’. || 3/22 ||

𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑆩𑆳𑆖𑆳𑆫𑆼 𑆱𑆩𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇓𑇆

प्राणसमाचारे समदर्शनम् ॥३/२३॥

Prāṇasamācāre samadarśanam || 3/23 ||

(A megfelelő módon végzett) kilégzés közben --vagyis a világ megnyilvánulása közben, annak Forrására irányuló Éberség fenntartása mellett-- (prāṇa-samācāre) a (yogī a belsőt és külsőt) Azonosnak tapasztalja (sama-darśanam) || 3/23 ||

𑆪𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑆩𑆳𑆖𑆳𑆫𑆼’ 𑆤𑇀𑆠𑆫𑆱𑆩𑆳𑆢𑆼𑆫𑆳𑆓𑆖𑇀𑆗𑆠𑇀𑆪𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆧𑆲𑆴𑆂𑆱𑆩𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆩𑇀 𑇅 𑆱
𑆥𑆯𑇀𑆪𑆠𑇀𑆪𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆧𑆲𑆴𑆫𑆨𑆼𑆢𑆁 𑆧𑆵𑆘𑆳𑆮𑆣𑆳𑆤𑆪𑆾𑆓𑆠𑆾’ 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆳𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆼’ 𑆥𑆵𑆠𑆴 𑆱𑆩𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆩𑇀 𑇅
𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑆩𑆳𑆖𑆳𑆫 𑆅𑆲 𑆪𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆼’ 𑆥𑆴 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆢𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆬𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆧𑆵𑆘𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆾
𑆤𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆥𑇀𑆫𑆡𑆳𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆵 𑆠𑆶 𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆓𑆠𑆱𑇀𑆥𑆸𑆲𑆂 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯 𑆍𑆮𑆩𑆩𑇀𑆬𑆳𑆤𑆱𑇀𑆠𑆴𑆰𑇀𑆜𑆠𑆴
𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪 𑇆𑇓/𑇒𑇓𑇆

यदा योगी प्राणसमाचारे’ न्तरसमादेरागच्छत्यन्तर्बहिःसमदर्शनम् । स
पश्यत्यन्तर्बहिरभेदं बीजावधानयोगतो’ क्रमाद्व्युत्थाने’ पीति समदर्शनम् ।
प्राणसमाचार इह यदा योगी प्रथने’ पि स्यादन्तर्लक्ष्यबीजस्थितो
नेन्द्रियप्रथात्यागी तु तद्विगतस्पृहः । तस्य समावेश एवमम्लानस्तिष्ठति
सुप्रबुद्धस्य ॥३/२३॥

Yadā yogī prāṇasamācāre’ ntarasamāderāgacchatyantarbahiḥsamadarśanam | Sa paśyatyantarbahirabhedaṃ bījāvadhānayogato’ kramādvyutthāne’ pīti samadarśanam | Prāṇasamācāra iha yadā yogī prathane’ pi syādantarlakṣyabījasthito nendriyaprathātyāgī tu tadvigataspṛhaḥ | Tasya samāveśa evamamlānastiṣṭhati suprabuddhasya || 3/23 ||

Amikor (yadā) a yogī kilép (āgacchati) a belső a samādhi-ból (antara-samādeḥ) a ’prāṇasamārāca’ avagy a ’megfelelő módon végzett kilégzés’ közben (prāṇa-samācāre), a (belső és külső) Azonosságát tapasztalja (antar-bahiḥ-sama-darśanam). Ő (saḥ) fokozatmentesen (akramāt) látja (paśyati) a belső és külső nem-különbözőségét (antar-bahir-abhedam) a ’Magra fordított Figyelem’ miatt (bīja-avadhāna-yogataḥ), még (api) a vyutthāna avagy a hétköznapi állapotban is (vyutthāne). Ez (iti) a ‘samadarśanam(jelentése) (sama-darśanam). A ’prāṇasamārāca(prāṇa-samācāraḥ) (jelentése) itt (az) (iha), amikor (yadā) a yogī (yogī) valóban (syāt) a ’belsőn (avagy az ő saját) bīja-ján’ avagy ’Ön-éberségén’ nyugszik (antar-lakṣya-bīja-sthitaḥ), még (api) az érzékszervi tapasztalás (virágzása) közben is (prathane), (mialatt) nem (na) utasítja el az érzékszervei kiterjedését (indriya-prathā-tyāgī), de mégis (tu) közömbös marad a (külső megnyilvánulással szemben) (tat-vigata-spṛhaḥ). Az ő (tasya) (az Énjében való) Elmerülése (samāveśaḥ) nem halványul el --szó szerint világos marad-- (amlānaḥ…tiṣṭhati); (és) ily módon (evam) (ő) suprabuddha-vá (válik) (su-pra-buddhasya). || 3/23 ||

𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼𑇁𑆮𑆫𑆥𑇀𑆫𑆱𑆮𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇔𑇆

मध्येऽवरप्रसवः ॥३/२४॥

Madhye'varaprasavaḥ || 3/24 ||

(Ám) a közbenső állapotban --vagyis amikor a tudatállapot maga jelen van--, alantas állapotok jönnek létre (amikor az Éberség nincs megtartva) (avara-prasavaḥ) || 3/24 ||

𑆠𑆡𑆳𑆥𑇀𑆪𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀’ 𑆮𑆫𑆥𑇀𑆫𑆱𑆮𑆂 𑇅
𑆠𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆱𑆁𑆑𑆬𑇀𑆥𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆮𑇀𑆫𑆘𑆼𑆖𑇀𑆖 𑆠𑆤𑇀𑆩𑆾𑆲𑆣𑆤𑆩𑇀 𑇅 𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆾’ 𑆥𑇀𑆪𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆧𑆵𑆘𑆳𑆮𑆣𑆳𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆣𑆤𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆳𑆒𑇀𑆪𑆁 𑆤𑆰𑇀𑆛𑆩𑇀 𑇅 𑆱𑆾’ 𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆂 𑆱𑆠𑆠𑆩𑆠
𑆄𑆓𑆳𑆩𑆴𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆥𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆪𑆾𑆓𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇔𑇆

तथाप्यसुप्रबुद्धस्यावस्थामध्ये स्वात्माचेतस्’ वरप्रसवः ।
तस्मिन्संकल्परूपं व्रजेच्च तन्मोहधनम् । प्रबुद्धो’ प्यचेतस्तत्र तस्य
बीजावधानात्मधनतुर्याख्यं नष्टम् । सो’ स्तु सुप्रबुद्धः सततमत
आगामिसूत्रपदार्थयोगतः ॥३/२४॥

Tathāpyasuprabuddhasyāvasthāmadhye svātmācetas’ varaprasavaḥ | Tasminsaṃkalparūpaṃ vrajecca tanmohadhanam | Prabuddho’ pyacetastatra tasya bījāvadhānātmadhanaturyākhyaṃ naṣṭam | So’ stu suprabuddhaḥ satatamata āgāmisūtrapadārthayogataḥ || 3/24 ||

De (tathā…api) aki nem suprabuddha (a-su-pra-buddhasya), (lévén) nem éber a saját Énjéről (svātmā-acetasaḥ) az avasthā-k avagy állapotok közepén (mint az ébrenlét, álom) (avasthā-madhye), (számára feltárulnak) az alantas állapotok (avara-prasavaḥ). (Ez azt jelenti, hogy) benne (tasmin) létrejön (vrajet) a képzelgés (saṃkalpa-rūpam), ami (ca…tat) kizárólag az illúziót szolgálja (moha-dhanam). Habár (api) ő ’prabuddha’ avagy ’részelgesen felébredett yogī’ (prabuddhaḥ), (de mégis) tudatlan (acetaḥ) ott (, például az ébrenlétben) (tatra); (következésképp) számára (tasya) elveszett (naṣṭam) az Én Kincse, (mely) a ’Magra való Figyelem’ formáját ölti, (amit itt) Turya-nak nevezünk (bīja-avadhāna-ātmā-dhana-turya-ākhyam). Hadd legyen ő (saḥ…astu) ’suprabuddha’ avagy ’tökéletesen felébredett’ (su-pra-buddhaḥ) szüntelenül (, minden állapotban) (satatam), most (ataḥ) a következő aforizma szavainak jelentése által (āgāmi-sūtra-padārtha-yogataḥ)! || 3/24 ||

𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆱𑆤𑇀𑆣𑆳𑆤𑆼 𑆤𑆰𑇀𑆛𑆱𑇀𑆪 𑆥𑆶𑆤𑆫𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇕𑇆

मात्रास्वप्रत्ययसन्धाने नष्टस्य पुनरुत्थानम् ॥३/२५॥

Mātrāsvapratyayasandhāne naṣṭasya punarutthānam || 3/25 ||

(Ezért,) amikor (a Yogin) kizárólag (a belső és külső Azonosságával kapcsolatos) meggyőződését tartja fent (mātrā-sva-pratyaya-sandhāne), akkor újra feltárul (punaḥ…utthānam) az, ami korábban eltűnt --vagyis a Szemlélő Ébersége-- (naṣṭasya) || 3/25 ||

𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆪𑆾 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆮𑆑𑇀𑆠𑇀𑆫𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆳𑆪𑆠𑇀𑆠𑆾 𑆧𑆲𑆴𑆂𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆁 𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆖𑆴𑆢𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆁 𑆨𑆾𑆢𑆼𑆢𑇀𑆪𑆠
𑆆𑆢𑆸𑆯𑆁 𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑇀𑆮𑆩𑆼𑆮 𑆠𑆁 𑆤𑆴𑆪𑆖𑇀𑆗𑆠𑆴 𑇅 𑆄𑆪𑆠𑇀𑆠𑆯𑆧𑇀𑆢
𑆅𑆲𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆤𑆴𑆧𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆮𑆩𑆠𑆴𑆤𑆴𑆫𑆳𑆱𑆂 𑇅 𑆍𑆠𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆾 𑆪𑆾
𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆨𑆳𑆮𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆑𑆂 𑇅 𑆠𑆼𑆤 𑆤𑆰𑇀𑆛𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆳𑆲𑇀𑆬𑆳𑆢𑆂 𑆥𑆶𑆤𑆾 𑆘𑆳𑆓𑆫𑆼’ 𑆥𑇀𑆪𑆾𑆢𑆴𑆠𑆂
𑆪𑆠𑇀𑆫 𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆁 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆥𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆓𑆩𑆼𑆮𑆁 𑆠𑆢𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆠𑇀𑆫𑆪𑆁 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆴𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆤
𑆱𑆩𑇀𑆯𑆪𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇕𑇆

प्रबुद्धयोगी यो गुरुवक्त्रशास्त्रायत्तो बहिःस्थितं रूपं चिदभिन्नं भोदेद्यत
ईदृशं भिन्नत्वमेव तं नियच्छति । आयत्तशब्द
इहेन्द्रियनिबद्धस्वमतिनिरासः । एतत्तस्य प्रत्ययो यो
सुप्रबुद्धभावप्रवेशकः । तेन नष्टतुर्यरूपाह्लादः पुनो जागरे’ प्योदितः
यत्र तुर्यं सुषुप्तिस्वप्नगमेवं तदवस्थात्रयं तत्सिक्तं न
सम्शयः ॥३/२५॥

Prabuddhayogī yo guruvaktraśāstrāyatto bahiḥsthitaṃ rūpaṃ cidabhinnaṃ bhodedyata īdṛśaṃ bhinnatvameva taṃ niyacchati | Āyattaśabda ihendriyanibaddhasvamatinirāsaḥ | Etattasya pratyayo yo suprabuddhabhāvapraveśakaḥ | Tena naṣṭaturyarūpāhlādaḥ puno jāgare’ pyoditaḥ yatra turyaṃ suṣuptisvapnagamevaṃ tadavasthātrayaṃ tatsiktaṃ na samśayaḥ || 3/25 ||

A részlegesen felébedett yogī-nak (prabuddha-yogī) -aki a Guru és a Śāstra-k Tanításán nyugszik- (guru-śāstra-āyattaḥ) a külső megnyilvánulásra (bahiḥ-sthitam…rūpam) úgy kell tekintenie (bhodet), mint ami nem különbözik a Tudatosságtól (cit-abhinnam), mivel (yataḥ) kizárólag (eva) ez (īdṛśam) a megkülönböztetés (bhinnatvam) tartja vissza (a Tökéletes Realizációtól) (tam…niyacchati). Az ‘āyatta’ szó avagy a ’(Guru és a Śāstra-k tanításán) való nyugvás’ (āyatta-śabdaḥ) itt (iha) az egyén (külsőséggel kapcsolatos) véleményének elutasítását jelenti, (mivel) ezt az egyén érzékszevei korlátozzák (indriya-nibaddha-svamati-nirāsaḥ). Ez (etat) az ő (tasya) ’pratyaya’-ja avagy ’meggyőződése’ (pratyayaḥ), ami (yaḥ) ráveszi arra, hogy belépjen a ’suprabuddhabhāva’-ba avagy a 'tökéletesen felébredett állapotba’ (su-pra-buddha-bhāva-praveśakaḥ). Ez által (tena) újra (punaḥ) feltárul (uditaḥ) a korábban eltűnt Turya Öröme (naṣṭa-turya-rūpa-āhlādaḥ), még az ébrenléti állapotban is (jāgare…api), ahol (yatra) a Turya (turyam) áthatja a mélyalvás és álom (állapotokat) (suṣupti-svapna-gam), (és) ilyen módon (evam) Ezen (Turya) átitatja (tat-siktam) a (tat) (tudat)állapotok hármasát (avasthā-trayam). Nincs kétség efelől (na…samśayaḥ). || 3/25 ||

𑆯𑆴𑆮𑆠𑆶𑆬𑇀𑆪𑆾 𑆘𑆳𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇓/𑇒𑇖𑇆

शिवतुल्यो जायते ॥३/२६॥

Śivatulyo jāyate || 3/26 ||

(Így,) olyanná válik (jāyate), mint Śiva (śiva-tulyaḥ) || 3/26 ||

𑆪𑆢𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆾 𑆨𑆾𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆪 𑆠𑇀𑆫𑆪𑆼 𑆱 𑆯𑆴𑆮𑆠𑆶𑆬𑇀𑆪𑆾
𑆨𑆮𑆼𑆢𑇀𑆪𑆠𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆓𑆁 𑆤 𑆱𑆢𑆳
𑆤𑆴𑆧𑆢𑇀𑆣𑆩𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆤𑆴𑆫𑆳𑆮𑆼𑆯𑆁 𑆪𑆡𑆳 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆠𑇀𑆯𑆴𑆮𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆿

𑆍𑆮𑆁 𑆨𑆼𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆩𑆤𑆤𑇀𑆠𑆑𑆩𑇀  𑇅
𑆠𑆡𑆳 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆮𑇀𑆪𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆳𑆤𑇀𑆤𑆳𑆤𑆳𑆫𑆷𑆥𑆼𑇁𑆥𑆴 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆠𑆼𑆠𑆴 𑇅

𑆱 𑆤 𑆱𑆁𑆪𑆑𑇀𑆯𑆴𑆮𑆾 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆮𑆳𑆲𑆫𑆷𑆥𑆢𑆼𑆲𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆼𑆂 𑇅 𑆃𑆱𑆿 𑆘𑆵𑆮𑆳𑆤𑇀𑆤𑆥𑆴
𑆧𑆤𑇀𑆢𑆩𑆾𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆯𑆴𑆮𑆳𑆯𑆴𑆮𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆤𑇀𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆂 𑇅 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑇀𑆪𑆳𑆤𑇀𑆠𑆼’ 𑆥𑆴 𑆱 𑆥𑆫𑆩𑆯𑆴𑆮
𑆅𑆠𑆴 𑆑𑆡𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆖𑆴𑆠𑇀𑆱𑆁𑆪𑆑𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆵 𑇅 𑆪𑆳𑆮𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳𑆤𑇀𑆪𑆳𑆓𑆳𑆩𑆵𑆤𑆴 𑇆𑇓/𑇒𑇖𑇆

यदा योगी सुप्रबुद्धो भोक्ता तुर्यस्य स्वभावरूपस्य त्रये स शिवतुल्यो
भवेद्यतः शिवरूपं सत्तात्मकं सर्वगं न सदा
निबद्धमपरिमिताहंविमर्शात्मकं निरावेशं यथा श्रीमत्शिवदृष्टौ

एवं भेदात्मकं नित्यं शिवतत्त्वमनन्तकम्  ।
तथा तस्य व्यवस्थानान्नानारूपेऽपि सत्यतेति ।

स न संयक्शिवो प्राणवाहरूपदेहस्थितेः । असौ जीवान्नपि
बन्दमोक्षोभयात्मकशिवाशिवरूपसंशयान्मुक्तः । प्राणस्यान्ते’ पि स परमशिव
इति कथ्यते स्वातन्त्र्यरूपचित्संयक्विकासी । यावत्तस्य
लक्षणान्यागामीनि ॥३/२६॥

Yadā yogī suprabuddho bhoktā turyasya svabhāvarūpasya traye sa śivatulyo bhavedyataḥ śivarūpaṃ sattātmakaṃ sarvagaṃ na sadā nibaddhamaparimitāhaṃvimarśātmakaṃ nirāveśaṃ yathā śrīmatśivadṛṣṭau

Evaṃ bhedātmakaṃ nityaṃ śivatattvamanantakam  |
Tathā tasya vyavasthānānnānārūpe'pi satyateti |

Sa na saṃyakśivo prāṇavāharūpadehasthiteḥ | Asau jīvānnapi bandamokṣobhayātmakaśivāśivarūpasaṃśayānmuktaḥ | Prāṇasyānte’ pi sa paramaśiva iti kathyate svātantryarūpacitsaṃyakvikāsī | Yāvattasya lakṣaṇānyāgāmīni || 3/26 ||

Mikor (yadā) a tökéletesen felébredett (supra-buddhaḥ) yogī (yogī) úgy Élvezi (bhoktā) Turya-t (turyasya), mint az ő saját Esszenciális Természetét (svabhāva-rūpasya) az (állapotok) hármasában (traye), (akkor) ő (saḥ) olyanná válik, mint Śiva (śiva-tulyaḥ). Mivel (yataḥ) Śiva Természete (śiva-rūpam) a Mindent-átható (sarva-gam) Létezés (sattā-ātmakam), amit a korlátlan Ön-éberség jellemez (aparimita-aham-vimarśa-ātmakam), (mely) túl van a ’behatoláson’ (nirāveśam) (és) sohasem (na…sadā) korlátozott (nibaddham). Ahogy ezt (yathā) a Legtiszteletreméltóbb Śivadṛṣṭi kifejtette (śrīmat-śiva-dṛṣṭau):

“Mivel (evam) a Śivatattva (śiva-tattvam) Örök (nityam) (és) Végtelen (anantakam), (és Ez) az (Esszenciális) Természete (avagy Forrása) a különbségeknek (bheda-ātmakam); következésképpen (tathā) Eme (Śivatattva-nak) (tasya) folytonossága miatt (vyavasthānāt), az (Ő) Valósága (satyatā) még (api) a különböző formákban is (jelen van) (nānā-rūpe…iti). ||”

Ő (saḥ) nem (na) tökéletesen Śiva (saṃyak-śivaḥ) a testének folyamatos létezése miatt, amely a prāṇa avagy (individuális) élet-erő mozgásából áll (prāṇa-vāha-rūpa-deha-sthiteḥ). (Ennélfogva) Ő (asau) élő (jīvān), de mégis (api) Szabad (muktaḥ) a kétségektől (melyek) ’Śiva létezésével és nem-létezésével’ (kapcsolatos zavarodottságból) állnak, (ami maga a) felszabadulás és kötöttség (dualitása) (banda-mokṣa-ubhaya-ātmaka-śiva-aśiva-rūpa-saṃśayāt). De (api) a prāṇa (folyamának) végén --vagyis amikor elhagyja a testét-- (prāṇasya…ante), Őt (saḥ) úgy nevezik (iti…kathyate), mint a Legfőbb Śiva (parama-śivaḥ), (Ki) Maradéktalanul Kiterjedt Tudatosság, Aki Szabad (svātantrya-rūpa-cit-saṃyak-vikāsī). Addig is (yāvat) a Jīvanmukta (tasya) kvalitásai (lakṣaṇāni) a következő aforizmában (kerülnek kifejtésre) (āgāmīni).  || 3/26 ||

𑆯𑆫𑆵𑆫𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆮𑇀𑆫𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇗𑇆

शरीरवृत्तिर्व्रतम् ॥३/२७॥

Śarīravṛttirvratam || 3/27 ||

Testének fenntartása (śarīra-vṛttiḥ) az (Ő) szolgálata (vratam) || 3/27 ||

𑆯𑆫𑆵𑆫𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆯𑆫𑆵𑆫𑆣𑆳𑆫𑆟𑆁 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆮𑇀𑆫𑆠𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆤𑆳𑆡𑆥𑆷𑆘𑆤𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆮𑆲𑆳𑆫𑆼’ 𑆥𑆴 𑇅
𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆗𑆶𑆩𑇀𑆩𑆳𑆱𑆁𑆑𑆼𑆠𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆤𑆼

𑆅𑆠𑇀𑆡𑆁 𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼’𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆫𑆩𑆩𑆳𑆤𑆱𑇀𑆪 𑆬𑆾𑆑𑆮𑆠𑇀  𑇅
𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆠𑆸𑆥𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆑𑆱𑇀𑆪𑆖𑆴𑆠𑇀𑇆

𑆥𑆫𑆩𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆳𑆲𑇀𑆬𑆳𑆢𑆖𑆩𑆠𑇀𑆑𑆳𑆫𑆼𑆟 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆢𑆳  𑇅
𑆤𑆴𑆪𑆠𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆓𑇀𑆫𑆳𑆱𑆳𑆖𑇀𑆗𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆩𑆕𑇀𑆘𑆪𑆠𑆼 𑆥𑆫𑆳𑇆

𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆑𑆫𑇀𑆩 𑆪𑆡𑆳 𑆠𑆡𑆳  𑇅
𑆑𑆶𑆫𑇀𑆮𑆤𑇀𑆤𑆴𑆫𑆳𑆩𑆪𑆾 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆵 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆢𑆠𑇀𑆪𑆼𑆑𑆳𑆪𑆤𑆾’𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠 𑆅𑆠𑆴𑇆

𑇆𑇓/𑇒𑇗𑇆

शरीरवृत्तिः शरीरधारणं तस्य व्रतं शिवनाथपूजनं व्यवहारे’ पि ।
यथोक्तं श्रीछुम्मासंकेतप्रकाशने

इत्थं संसारचक्रे’स्मिन्रममानस्य लोकवत्  ।
ज्ञातस्वात्मस्वरूपस्य नित्यतृप्तस्य कस्यचित्॥

परमानुभवाह्लादचमत्कारेण सर्वदा  ।
नियतानुभवग्रासाच्छान्तिर्मङ्जयते परा॥

यतस्ततस्तु सर्वत्र सर्वकर्म यथा तथा  ।
कुर्वन्निरामयो व्यापी क्रीदत्येकायनो’च्युत इति॥

॥३/२७॥

Śarīravṛttiḥ śarīradhāraṇaṃ tasya vrataṃ śivanāthapūjanaṃ vyavahāre’ pi | Yathoktaṃ śrīchummāsaṃketaprakāśane

Itthaṃ saṃsāracakre’sminramamānasya lokavat  |
Jñātasvātmasvarūpasya nityatṛptasya kasyacit ||

Paramānubhavāhlādacamatkāreṇa sarvadā  |
Niyatānubhavagrāsācchāntirmaṅjayate parā ||

Yatastatastu sarvatra sarvakarma yathā tathā  |
Kurvannirāmayo vyāpī krīdatyekāyano’cyuta iti ||

 || 3/27 ||

A ‘śarīravṛttiḥ’ avagy a ’testi aktivitás’ az ’(ő) testének fenntartása’, ami az Ő vrata-ja avagy erénye, az ’Úr Śiva szolgálata’, még a hétköznapi állapotban is. Ahogy azt a Tiszteletreméltó Chummasaṃketaprakāśa kijfeti:

“Így (ittham), az elnyelt korlátolt érzékelés miatt (niyata-anubhava-grāsāt) a Legfőbb Közvetlen Tapasztalás Örömének Ámulatán keresztül (parama-anubhava-āhlāda-camat-kāreṇa), a Legfőbb (parā) Béke (śāntiḥ) zavartalanul (sarvadā) (és) tisztán ragyog (maṅjayate), a Saṃsāra (sāṃsāra) e (asmin) Kerekében (cakre) annak (kasyacit), aki mindig elégedett (nitya-tṛptasya) az ő saját tapasztalt vagy realizált Énjének Esszenciális Természetével (jñāta-sva-ātmā-sva-rūpasya) (, és következésképpen) a hétköznapi élet szerint (lokavat) játszik (rama-mānasya).”

“Mivel (yatas…tatas) a Mindent-átható (vyāpī) Tökéletes Létező --szó szerint betegségtől mentes-- (nir-āmayaḥ), (Ki) Elnyelődött (az Egységbe) (eka-ayana) (úgy) játszik (krīdati), hogy nem esik ki az (ő Esszenciális Természetéből) (acyutaḥ); ezért (yathā…tathā) (Ő) mindig és mindehol (sarvatra) véghez viszi (kurvat) (a világ) minden cselekedetét (sarva-karma).”

 || 3/27 ||

𑆑𑆡𑆳 𑆘𑆥𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇘𑇆

कथा जपः ॥३/२८॥

Kathā japaḥ || 3/28 ||

Szavai (kathā) az imák mormolása (japaḥ) || 3/28 ||

𑆱 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆥𑆶𑆟𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆠𑆡𑆳 𑆑𑆡𑆳 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆘𑆥𑆂 𑇅 𑆍𑆰𑆾’ 𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆾’ 𑆨𑆴𑆮𑇀𑆪𑆳𑆲𑆸𑆠𑆂 𑇅
𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆨𑆽𑆫𑆮𑆼

𑆨𑆷𑆪𑆾 𑆨𑆷𑆪𑆂 𑆥𑆫𑆼 𑆨𑆳𑆮𑆼 𑆨𑆳𑆮𑆤𑆳 𑆨𑆳𑆮𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆲𑆴 𑆪𑆳  𑇅
𑆘𑆥𑆂 𑆱𑆾’𑆠𑇀𑆫 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁 𑆤𑆳𑆢𑆾 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆘𑆥𑇀𑆪 𑆆𑆢𑆸𑆯𑆂𑇆

𑆃𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆘𑆥𑆂 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆾 𑆬𑆨𑇀𑆪𑆂 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆁𑆥𑇀𑆫𑆢𑆳𑆪𑆫𑆷𑆥𑆑𑆡𑆳𑆪𑆾𑆓𑆠𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳
𑆠𑆠𑇀𑆑𑆡𑆳 𑆘𑆥𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑆠𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇘𑇆

स महायोगी पुण्यात्मा तथा कथा तस्य जपः । एषो’ हंविमर्शो’ भिव्याहृतः ।
यथोक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

भूयो भूयः परे भावे भावना भाव्यते हि या  ।
जपः सो’त्र स्वयं नादो मन्त्रात्मा जप्य ईदृशः॥

अपरिमितजपः परमार्थतो लभ्यः तस्य संप्रदायरूपकथायोगतस्तथा योगिना
तत्कथा जप्यते शास्त्रवत् ॥३/२८॥

Sa mahāyogī puṇyātmā tathā kathā tasya japaḥ | Eṣo’ haṃvimarśo’ bhivyāhṛtaḥ | Yathoktaṃ śrīvijñānabhairave

Bhūyo bhūyaḥ pare bhāve bhāvanā bhāvyate hi yā  |
Japaḥ so’tra svayaṃ nādo mantrātmā japya īdṛśaḥ ||

Aparimitajapaḥ paramārthato labhyaḥ tasya saṃpradāyarūpakathāyogatastathā yoginā tatkathā japyate śāstravat || 3/28 ||

Ő (saḥ) egy Nagy Yogī (mahā-yogī), (Ki) Szent (puṇyā-ātmā); így (tathā) az Ő (tasya) Kathā-ja avagy Beszéde (kathā) a Japa avagy ima (japaḥ). (Ennek jelentése:) Ez (eṣaḥ) a ’Ön-éberség’ (ahaṃvimarśaḥ) kiejtett formája (abhivyāhṛtaḥ). Ahogy ezt a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava kifejtette (yathā-uktam…śrī-vijñāna-bhairave):

(Az) a kontemplác (japaḥ)(bhāvanā) a ’Japa’ avagy a ’Recitáció’, melyet (yā) újra és újra (bhūyaḥ…bhūyaḥ) a Legfőbb (pare) Természetnek (bhāve) szentelnek (bhāvyate), és (eme Japa-ban) (atra) Magát (īdṛśaḥ…svayam) a ’Nāda’-t avagy az ’Isteni Hangot’ (nādaḥ), (azaz) a ’Mantra’ Esszenciáját --vagyis az ’Én vagyok’ Éberségének Folytonosságát-- (mantra-ātmā) kell recitálni --vagyis ismételten fenntartani-- (japyaḥ). ||”

A Korlátlan Japa (aparimita-japaḥ) valójában (paramārthataḥ) az Ő Kathā-ja által elérhető, (Ami az egyén saját Esszenciális Természetének) Sampradāya-jának avagy Szóbeli Tanításának formáját ölti (labhyaḥ…tasya…saṃpradāya-rūpa-kathā-yogataḥ); következésképpen (tathā) a yogī-nak (yoginā) úgy kell invokálnia vagy ismételnie (japyate) az Ő Kathā-ját (tat-kathā), mint egy ’Parancsot’ (śāstra-vat). || 3/28 ||

𑆢𑆳𑆤𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇒𑇙𑇆

दानमात्मज्ञानम् ॥३/२९॥

Dānamātmajñānam || 3/29 ||

Az Énről való Tudása (ātmā-jñānam) (az Ő) Ajándéka (dānam) || 3/29 ||

𑆠𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆤𑆤𑇀𑆠𑆫𑆯𑆴𑆮𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆫𑆷𑆥𑆳𑆠𑇀𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆢𑆳𑆤𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆢𑆁 𑇅 𑆍𑆠𑆠𑇀𑆱𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆠𑆾
𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆱𑇀𑆠𑆼𑆤 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆁 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆂 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆪𑆼𑆮 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑆼𑆮 𑇅 𑆆𑆢𑆸𑆯𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆵
𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆤𑇀𑆩𑆾𑆖𑆪𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇒𑇙𑇆

ततस्तस्यानन्तरशिवदृष्टिरूपात्मज्ञानं दानं स्वभावदं । एतत्सत्यं यतो
विशेषस्तेन योगिनां स्थितः परिमितचेतस्येव योगिनामेव । ईदृशमहायोगी
संशयान्मोचयति स्वात्मज्ञानमात्रतः ॥३/२९॥

Tatastasyānantaraśivadṛṣṭirūpātmajñānaṃ dānaṃ svabhāvadaṃ | Etatsatyaṃ yato viśeṣastena yogināṃ sthitaḥ parimitacetasyeva yogināmeva | Īdṛśamahāyogī saṃśayānmocayati svātmajñānamātrataḥ || 3/29 ||

Ennélfogva (tataḥ), az Ő (tasya) Ajándéka (dānam) az Énről való Tudása, (melyet) az Ő szakadatlan Śiva-hoz tartozó Nézőpontja jellemez (anantara-śiva-dṛṣṭi-rūpa-ātmā-jñānam), (mely Ajándék) az egyén Esszenciális Természetének Adományozója (svabhāvadam). Ez (etat) azért igaz (satyam), mert (yataḥ) a yogī-k (yoginām) és a Közte (tena) rejlő (sthitaḥ) különbség (viśeṣaḥ) kizárólag (eva…eva) a yogī-k (yoginām) korlátolt intellektusában van jelen (, de nem az Ő Korlátlan Tudatosságában) (parimita-cetasi). Egy ilyen Nagy Yogī (īdṛśa-mahā-yogī) csupán az Ő saját Énjének Ismerete által (sva-ātmā-jñāna-mātrataḥ) (képes) felszabadítani (mocayati) (másokat) a zavarodottságból (saṃśayāt). || 3/29 ||

𑆪𑆾𑇁𑆮𑆴𑆥𑆱𑇀𑆡𑆾 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆲𑆼𑆠𑆶𑆯𑇀𑆖 𑇆𑇓/𑇓𑇐𑇆

योऽविपस्थो ज्ञाहेतुश्च ॥३/३०॥

Yo'vipastho jñāhetuśca || 3/30 ||

Aki (yaḥ) megszilárdult a gyámoltalanok Urának vagy Védelmezőjének (szerepében) (avi-pa-sthaḥ), az emellett (ca) (számukra) a Tudás Forrásává (válik) (jñā-hetuḥ) || 3/30 ||

𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑇀𑆪𑆾’ 𑆮𑆴𑆥𑆱𑇀𑆡𑆾’ 𑆱𑆿 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆲𑆼𑆠𑆶𑆫𑆮𑆵𑆤𑆳𑆩𑆤𑆳𑆡𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑇀 𑇅 𑆪𑆾𑆓𑆵𑆲𑆳𑆬𑆿𑆑𑆴𑆑𑆾’ 𑆤𑆳𑆡𑆾
𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆩𑆷𑆞𑆧𑆾𑆣𑆵 𑆠𑇀𑆮𑆤𑇀𑆪𑆾 𑆤 𑇅 𑆪𑆠𑆂 𑆥𑆨𑆳𑆮𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆨𑆷𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆠𑆡𑆳 𑆱 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆲𑆼𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆢𑆳
𑆱𑆾’ 𑆤𑆳𑆡𑆳𑆤𑇀𑆥𑆯𑇀𑆪𑆠𑇀𑆪𑆤𑆶𑆓𑇀𑆫𑆲𑆑𑆳𑆫𑆑𑆂 𑇆𑇓/𑇓𑇐𑇆

कश्चिद्यो’ विपस्थो’ सौ ज्ञाहेतुरवीनामनाथानां योगिनाम् । योगीहालौकिको’ नाथो
यः स्वमूढबोधी त्वन्यो न । यतः पभावस्तस्य भूमिका तथा स ज्ञाहेतुर्यदा
सो’ नाथान्पश्यत्यनुग्रहकारकः ॥३/३०॥

Kaścidyo’ vipastho’ sau jñāheturavīnāmanāthānāṃ yoginām | Yogīhālaukiko’ nātho yaḥ svamūḍhabodhī tvanyo na | Yataḥ pabhāvastasya bhūmikā tathā sa jñāheturyadā so’ nāthānpaśyatyanugrahakārakaḥ || 3/30 ||

Aki (kaścid…yaḥ) az (asau) Isten nélküliek Ura vagy Védelmezője (vipasthaḥ), (Ő) a Tudás Forrása (jñā-hetuḥ) a gyámoltalan --szó szerint bárány-- (avīnām) yogī-k számára (yoginām), (kiknek) nincs Ura --vagyis akik még mindig a korlátolt testtel azonosítják magukat-- (anāthānām). Itt (iha) egy yogī (yogī) (az), aki (yaḥ) nem egy világi ember (alaukikaḥ), (de még) Isten nélküli (anāthaḥ) (, vagyis) éber a saját korlátoltságáról (sva-mūḍha-bodhī). De (tu) mások (anyaḥ) (, akik nem éberek saját korlátoltságukról, azok) nem (yogī-k) (na). Lévén (yataḥ) az Ő (tasya) szerepe (bhūmikā…tathā) ’Védelmezni a gyámoltalanokat’ (pa-bhāvaḥ), (így) Ő (saḥ) (egyedül) akkor a Tudás Forrása (jñā-hetuḥ), amikor (yadā) lát (saḥ…paśyati) (valakit, Kinek) nincs Istene (anāthān), (és) kinek Kegyelem adható (anugrahakārakaḥ). || 3/30 ||

𑆱𑇀𑆮𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆥𑇀𑆫𑆖𑆪𑆾𑇁𑆱𑇀𑆪 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇓𑇑𑇆

स्वशक्तिप्रचयोऽस्य विश्वम् ॥३/३१॥

Svaśaktipracayo'sya viśvam || 3/31 ||

Számára (asya), saját Erőinek összessége vagy kiterjedése (sva-śakti-pracayaḥ) (alkotja) az univerzumot (viśvam) || 3/31 ||

𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆬𑆪𑆿 𑇆𑇓/𑇓𑇒𑇆

स्थितिलयौ ॥३/३२॥

Sthitilayau || 3/32 ||

(Valamint annak) fenntartása és feloldódása (is) (sthiti-layau) || 3/32 ||

𑆱𑇀𑆮𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆴𑆠𑆴 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆲𑆘𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆖𑆪𑆂 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆳𑆟𑆴 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴
𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆬𑆪𑆳𑆮𑆥𑆴 𑇅 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆟𑆖𑆑𑇀𑆫𑆁 𑆖 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆼𑆪𑆖𑆑𑇀𑆫𑆁 𑆖
𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆸𑆖𑆑𑇀𑆫𑆁 𑆠𑇀𑆫𑆪𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆼 𑇅 𑆃𑆱𑆿 𑆱𑆠𑆠𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆲𑆼𑆠𑆶𑆂
𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆮𑆯𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇓𑇑-𑇓𑇒𑇆

स्वशक्तिरिति तस्य सहजाहंविमर्शश्च तस्याः प्रचयः शक्तिचक्राणि विभाति
विश्वसृष्टिश्च तत्स्थितिलयावपि । प्रमाणचक्रं च प्रमेयचक्रं च
प्रमातृचक्रं त्रयं विश्वं महायोगिने । असौ सततं विश्वहेतुः
तत्स्वातन्त्र्यवशतः ॥३/३१-३२॥

Svaśaktiriti tasya sahajāhaṃvimarśaśca tasyāḥ pracayaḥ śakticakrāṇi vibhāti viśvasṛṣṭiśca tatsthitilayāvapi | Pramāṇacakraṃ ca prameyacakraṃ ca pramātṛcakraṃ trayaṃ viśvaṃ mahāyogine | Asau satataṃ viśvahetuḥ tatsvātantryavaśataḥ || 3/31-32 ||

Az Ő saját Ereje (sva-śaktiḥ) valójában (iti) az Ő (tasya) Eredendő Ön-ébersége (sahaja-aham-vimarśaḥ), és (ca) az Ő (tasyāḥ) Kiterjedése (pracayaḥ) (számára úgy) ragyog (vibhāti) az univerzum megnyilvánulásaként (viśva-sṛṣṭiḥ) (, mint) Śakti Kerekei (śakti-cakrāṇi), és (ca) (ez igaz) még ennek (az univerzumnak) a fenntartása és visszavonása során is (tat-sthiti-layau…api). (Ez a) ‘Pramāṇacakram’-ból avagy a ‘tapasztalás Kerekéből’ (pramāṇa-cakram), a ‘Prameyacakram’-ból avagy a ’tapasztalt Kerekéből’ (prameya-cakram), és (ca…ca) a ’Pramātṛcakram’-ból avagy a ’tapasztaló Kerekéből’ (áll) (pramātṛ-cakram), (és) a Nagy Yogī  számára (mahā-yogine) (ez) a hármas (trayam) az univerzum (viśvam). Ő (asau) mindig (satatam) az univerzum Forrása (viśva-hetuḥ) az Ő Szabadságának Erejéből adódóan (tat-svātantrya-vaśataḥ). || 3/31-32 ||

𑆠𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆳𑆮𑆥𑇀𑆪𑆤𑆴𑆫𑆳𑆱𑆂 𑆱𑆁𑆮𑆼𑆠𑇀𑆠𑆸𑆨𑆳𑆮𑆳𑆠𑇀 𑇆𑇓/𑇓𑇓𑇆

तत्प्रवृत्तावप्यनिरासः संवेत्तृभावात् ॥३/३३॥

Tatpravṛttāvapyanirāsaḥ saṃvettṛbhāvāt || 3/33 ||

Még (api) ezen (univerzumnak) jelenlétekor (tat-pravṛttau) sem tűnik el (Ébersége) (anirāsaḥ), mert a Szubjektum, (mint saját Énje) szüntelen jelen van (saṃvettṛ-bhāvāt) || 3/33 ||

𑆪𑆠𑆾’ 𑆱𑆿 𑆱𑆩𑇀𑆮𑆼𑆠𑇀𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆢𑆳 𑆠𑆠𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆁 𑆠𑆼𑆤 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑇅 𑆃𑆱𑆳
𑆮𑆤𑆤𑇀𑆠𑆫𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆾 𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆢𑆴𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳𑆮𑆥𑆴 𑇅 𑆱 𑆄𑆮𑆼𑆯𑆳𑆠𑆵𑆠𑆂
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂 𑇆𑇓/𑇓𑇓𑇆

यतो’ सौ सम्वेत्ता विश्वस्य सदा ततो विश्वं न प्रकाशितं तेन विना । असा
वनन्तराहंविमर्शात्मको मात्रादिविश्वस्थितावपि । स आवेशातीतः
स्वात्मविश्रान्तः ॥३/३३॥

Yato’ sau samvettā viśvasya sadā tato viśvaṃ na prakāśitaṃ tena vinā | Asā vanantarāhaṃvimarśātmako mātrādiviśvasthitāvapi | Sa āveśātītaḥ svātmaviśrāntaḥ || 3/33 ||

Mivel (yataḥ) Ő (asau) mindig (sadā) az univerzum (viśvasya) Legfőbb Tapasztalója (samvettā); így (tataḥ) az univerzum (viśvam) nem (na) nyilvánul meg (prakāśitam) Nélküle (vinā…tena). Őt (asau) a szüntelen Ön-éberség jellemzi (anantara-aham-vimarśa-ātmakaḥ), még (api) a szubjektumból, (kognícióból és objektumból) álló univerzum fenntatása során is (mātṛ-ādi-viśva-sthitau). Ő (saḥ) a Saját Énjében Nyugszik (svātmā-viśrāntaḥ) az (Abba való) behatolás nélkül (āveśa-atītaḥ). || 3/33 ||

𑆱𑆶𑆒𑆢𑆶𑆂𑆒𑆪𑆾𑆫𑇀𑆧𑆲𑆴𑆫𑇀𑆩𑆤𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇓𑇔𑇆

सुखदुःखयोर्बहिर्मननम् ॥३/३४॥

Sukhaduḥkhayorbahirmananam || 3/34 ||

(Számára) öröm és bánat (sukha-duḥkhayoḥ) úgy ismert (mananam)
 (, mint valami) külső (realitás) (bahis) || 3/34 ||

𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴 𑆱𑆶𑆒𑆢𑆶𑆂𑆒𑆿 𑆩𑆳𑆤𑆱𑆳𑆮𑆼𑆮 𑆩𑆤𑆾𑆓𑆠𑆿 𑆧𑆲𑆴𑆂𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆿 𑇅 𑆧𑆲𑆴𑆫𑆴𑆲 𑆤 𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆠𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆥𑆚𑇀𑆖𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆠𑆡𑆳𑆱𑆿 𑆠𑆪𑆾𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆳𑆥𑇀𑆪𑆱𑇀𑆥𑆸𑆰𑇀𑆛𑆂 𑆱𑆢𑆳 𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑆩𑆠𑆳𑆪𑆳𑆂 𑇆𑇓/𑇓𑇔𑇆

तस्यापि सुखदुःखौ मानसावेव मनोगतौ बहिःस्थितौ । बहिरिह न तस्य
स्वभावस्तु तत्प्रपञ्चरूपं तथासौ तयोः प्रमाताप्यस्पृष्टः सदा तस्य
स्वात्मसमतायाः ॥३/३४॥

Tasyāpi sukhaduḥkhau mānasāveva manogatau bahiḥsthitau | Bahiriha na tasya svabhāvastu tatprapañcarūpaṃ tathāsau tayoḥ pramātāpyaspṛṣṭaḥ sadā tasya svātmasamatāyāḥ || 3/34 ||

De (api) Számára (tasya) az öröm és bánat (sukha-duḥkhau) kizárólag (eva) mentális (mānasau), (vagyis) az elméjében nyilvánulnak meg (manas-gatau) (, mint valami) külső (bahiḥ-sthitau). A ’külső’ (bahiḥ) itt (iha) (azt jelenti, hogy) nem (na) az Ő (tasya) Esszenciális Természete (svabhāvaḥ), hanem (tu) Annak kiterjedt formája (tat-prapañca-rūpam); következésképpen (tathā), bár (api) Ő (asau) tapasztalja (pramātā) mindkettőt (tayoḥ), (mégis) mindvégig (sadā) Érintetlen (aspṛṣṭaḥ) (marad tőlük), az Ő (tasya) Saját Valódi Énjével való Önazonosítása  miatt (, az olyan kreált dolgok helyett, mint a mentális vagy fizikai teste) (sva-ātmā-samatāyāḥ).  || 3/34 ||

𑆠𑆢𑇀𑆮𑆴𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆑𑆼𑆮𑆬𑆵 𑇆𑇓/𑇓𑇕𑇆

तद्विमुक्तस्तु केवली ॥३/३५॥

Tadvimuktastu kevalī || 3/35 ||

Ő valóban (tu) szabad ezen (örömtől és bánattól) (tat-vimuktaḥ),
 
(így, Ő) egy ‘Kevalin’ vagy ‘Egyedül létező’ (kevalī) || 3/35 ||

𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆴 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆁 𑆖 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆁 𑆖 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑆳𑆥𑆴 𑆠𑆠𑇀𑆑𑆸𑆠𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆥𑆫𑆳𑆲𑆁𑆠𑆳𑆮𑆯𑆠𑆾’ 𑆱𑆿 𑆑𑆼𑆮𑆬𑆵 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆱𑆲 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑇆𑇓/𑇓𑇕𑇆

यतस्तस्य संविदि सर्वं ग्राह्यं च प्रथनं च प्रमातापि तत्कृतम् । तस्य
पराहंतावशतो’ सौ केवली स्वाभिन्नशक्त्या सह भवति ॥३/३५॥

Yatastasya saṃvidi sarvaṃ grāhyaṃ ca prathanaṃ ca pramātāpi tatkṛtam | Tasya parāhaṃtāvaśato’ sau kevalī svābhinnaśaktyā saha bhavati || 3/35 ||

Mivel (yataḥ) az Ő (tasya) Tudatosságában (saṃvidi) minden (sarvam) tapasztalható (grāhyam), tapasztalás (prathanam) és (ca…ca) még (api) a tapasztaló (pramātā) is Őáltala jön létre (tat-kṛtam); (így) a Legfőbb Én-érzetének Hatalma révén (tasya…parāhaṃtā-vaśataḥ), Ő (asau) Egyedül (kevalī) Létezik (bhavati) a saját Erejével (, Aki) nem különbözik Tőle (saha…sva-abhinna-śaktyā). || 3/35 ||

𑆩𑆾𑆲𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆱𑆁𑆲𑆠𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆑𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑇆𑇓/𑇓𑇖𑇆

मोहप्रतिसंहतस्तु कर्मात्मा ॥३/३६॥

Mohapratisaṃhatastu karmātmā || 3/36 ||

De (tu) (az, akit) a ‘cselekvés’ jellemez (karma-ātmā),
az az illúzió megtestesülése (moha-prati-saṃhataḥ) || 3/36 ||

𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆼 𑆤𑆴𑆫𑆵𑆲𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆼 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆳𑆪 𑆑𑆫𑇀𑆩 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯 𑆍𑆮 𑆖 𑆤 𑆑𑆳𑆫𑇀𑆪𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽
𑆱𑇀𑆮𑆱𑆠𑇀𑆠𑆳𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆉𑆠𑆼 𑇅 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆑𑆫𑇀𑆩 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆯𑆫𑆵𑆫𑆓𑆠𑆁
𑆪𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆠𑆂 𑇅 𑆠𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆩𑆾𑆲𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆳𑆪 𑆑𑆫𑇀𑆩 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆯𑆫𑆵𑆫𑆖𑆾𑆢𑆴𑆠𑆁 𑆠𑆶 𑆱
𑆑𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆯𑆫𑆵𑆫𑆳𑆨𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆑𑆫𑇀𑆩𑆳𑆟𑆴 𑆑𑆫𑇀𑆠𑆶𑆩𑆴𑆖𑇀𑆗𑆠𑆴 𑆪𑆽𑆂 𑆱 𑆤𑆴𑆧𑆢𑇀𑆣𑆂 𑇅
𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆖𑇀𑆗𑆶𑆩𑇀𑆩𑆳𑆱𑆁𑆑𑆼𑆠𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆼

𑆖𑆼𑆰𑇀𑆛𑆳𑆑𑆳𑆪𑆥𑆫𑆴𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆂 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆶𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆖𑆾𑆢𑆴𑆠𑆂  𑇅
𑆠𑆼𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆘𑇀𑆙𑆴𑆠𑆫𑆷𑆥𑆼𑆪𑆁 𑆤𑆴𑆯𑇀𑆖𑆼𑆰𑇀𑆛𑆳𑆓𑆠𑆴𑆫𑆶𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼𑇆

𑆪𑆳 𑆱𑆳 𑆤𑆴𑆫𑆵𑆲𑆮𑆳𑆖𑇀𑆪𑆼𑆲 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆓𑇀𑆫𑆳𑆱𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆁𑆉𑆠𑆳  𑇅
𑆱𑆠𑆴 𑆑𑇀𑆯𑆾𑆨𑆼’𑆥𑆴 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑆨𑇀𑆫𑆳𑆘𑆩𑆳𑆤𑆳𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳 𑆱𑆢𑆼𑆠𑆴𑇆

𑇆𑇓/𑇓𑇖𑇆

महायोगिने निरीहात्मने निर्विकल्पाय कर्म स्वात्मविमर्श एव च न कार्यस्तस्मै
स्वसत्ताविश्रान्त्या ऋते । सर्वकर्म तस्य स्थूलसूक्ष्मशरीरगतं
यन्त्रवत्स्वतः । तथापि मोहविश्रान्ताय कर्म स्थूलसूक्ष्मशरीरचोदितं तु स
कर्मात्मा स्थूलसूक्ष्मशरीराभ्यां कर्माणि कर्तुमिच्छति यैः स निबद्धः ।
यथोक्तं श्रीमच्छुम्मासंकेतप्रकाशे

चेष्टाकायपरिस्पन्दः संविदुल्लासचोदितः  ।
तेन प्रोज्झितरूपेयं निश्चेष्टागतिरुच्यते॥

या सा निरीहवाच्येह कल्पनाग्रासतः स्ंऋता  ।
सति क्शोभे’पि सर्वत्र भ्राजमानास्थिता सदेति॥

॥३/३६॥

Mahāyogine nirīhātmane nirvikalpāya karma svātmavimarśa eva ca na kāryastasmai svasattāviśrāntyā ṛte | Sarvakarma tasya sthūlasūkṣmaśarīragataṃ yantravatsvataḥ | Tathāpi mohaviśrāntāya karma sthūlasūkṣmaśarīracoditaṃ tu sa karmātmā sthūlasūkṣmaśarīrābhyāṃ karmāṇi kartumicchati yaiḥ sa nibaddhaḥ | Yathoktaṃ śrīmacchummāsaṃketaprakāśe

Ceṣṭākāyaparispandaḥ saṃvidullāsacoditaḥ  |
Tena projjhitarūpeyaṃ niśceṣṭāgatirucyate ||

Yā sā nirīhavācyeha kalpanāgrāsataḥ sṃṛtā  |
Sati kśobhe’pi sarvatra bhrājamānāsthitā sadeti ||

 || 3/36 ||

A Nagy Yogī számára (mahā-yogine), (Kit) az ’Inaktivitás’ jellemez (nirīha-ātmane) az (Ő) gondolatmentes természete miatt (nirvikalpāya), az ’akitvitás’ (karma) csupán (eva) az Ő saját Énjének Ébersége (sva-ātmā-vimarśaḥ), és (ca) nincs semmi más (na) tennivaló (kāryaḥ) Számára (tasmai), csak (ṛte) a Saját Énjén Nyugodni (sva-sattā-viśrāntyāḥ). (Az Ő Tudatosságában) minden cselekvés (sarva-karma)  természetes módon (svataḥ) nyilvánul meg az elmejében és testében (tasya…sthūla-sūkṣma-śarīra-gatam), hasonlatosan egy gépezethez (yantra-vat). Ellentétben (tathā…āpi) annak, aki az illúzióban nyugszik (moha-viśrāntāya), a ’karma’-t avagy ’cselekvést’ (karma) a durva és finom testek ösztökélik (sthūla-sūkṣma-śarīra-coditam), így (tu) őt (saḥ) az ’aktivitás’ jellemzi (karma-ātmā), (és következésképpen) (tetteket) akar (icchati) véghezvinni (kartum) a durva és finom testekkel (sthūla-sūkṣma-śarīrābhyām), mely (tettek) (yaiḥ) megkötik (nibaddhaḥ) őt (saḥ). Ahogy ezt a Legtiszteletreméltóbb Chummāsaṃketaprakāśaḥ (śrīmat-chummā-saṃketa-prakāśe) kifejti (yathā-uktam):

“A test és végtagok mozgását --vagyis a testi aktivitást-- (ceṣṭā-kāya-pari-spandaḥ) a Tudatosság Megnyilvánulása ösztökéli (saṃvit-ullāsa-coditaḥ). Ez a természet, (ami) túl van azon (projjhita-rūpā…iyam), (tena) úgy nevezett (ucyate), mint a Mozdulatlan Útja --vagyis a Megnyilvánulás Forrása-- (niś-ceṣṭā-gatiḥ).

Ezt (sā) a ‘Nirīha’ vagy ‘Inaktivitás’ által kell kifejezni (nirīha-vācyā), amit (yā) itt (, ebben a Doktrínában) (iha) a ‘képzelgések elnyelése’ --vagyis nem-gondolkodás-- (kalpanā-grāsataḥ) által kell felismerni (sṃṛtā). (Ez) mindenütt (sarvatra) és mindig (sadā) ragyog (bhrājamānā), (és érintetlen) marad (sthitā) még (api) a világ zavarai (kśobhe) közben is (sati). ||”

 || 3/36 ||

𑆨𑆼𑆢𑆠𑆴𑆫𑆱𑇀𑆑𑆳𑆫𑆼 𑆱𑆫𑇀𑆓𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑆑𑆫𑇀𑆩𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇓𑇗𑇆

भेदतिरस्कारे सर्गान्तरकर्मत्वम् ॥३/३७॥

Bhedatiraskāre sargāntarakarmatvam || 3/37 ||

Amikor a dualitás feloldódott (bheda-tiras-kāre),
 (a Yogin) egy új (, nem-duális) teremtés forrásává válik (sarga-antara-karma-tvam) || 3/37 ||

𑆪𑆢𑆳 𑆨𑆼𑆢𑆾 𑆤𑆳𑆱𑇀𑆠𑆴 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆾𑆣𑆠𑆾’ 𑆱𑆿 𑆠𑆼𑆤 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆴
𑆖𑆴𑆢𑆳𑆱𑆴𑆑𑇀𑆠𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆑𑆫𑆾𑆠𑆴 𑇆𑇓/𑇓𑇗𑇆

यदा भेदो नास्ति तस्मै व्यापकविमर्शप्रतिबोधतो’ सौ तेन संविदि
चिदासिक्तविश्वं करोति ॥३/३७॥

Yadā bhedo nāsti tasmai vyāpakavimarśapratibodhato’ sau tena saṃvidi cidāsiktaviśvaṃ karoti || 3/37 ||

Mikor (yadā) Számára (tasmai) az Ő Mindent-átható Éberségének Felébredése miatt (vyāpaka-vimarśa-prati-bodhataḥ) nincs (na…asti) dualitás (bhedaḥ), (akkor) Ő (asau) ezáltal (tena) létrehoz (karoti) a Tudatosságában (saṃvidi) egy (olyan) univerzumot, (mely eme) Tudatossággal Átitatott (cit-āsikta-viśvam).  || 3/37 ||

𑆑𑆫𑆟𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆾𑇁𑆤𑆶𑆨𑆮𑆳𑆠𑇀 𑇆𑇓/𑇓𑇘𑇆

करणशक्तिः स्वतोऽनुभवात् ॥३/३८॥

Karaṇaśaktiḥ svato'nubhavāt || 3/38 ||

Az érzékszervek Ereje (karaṇa-śaktiḥ) Magától bizonyításra kerül
 (svataḥ) (a yogin) saját tapasztalata által (anubhavāt) || 3/38 ||

𑆍𑆠𑆠𑇀𑆑𑆫𑆟𑆱𑇀𑆪 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆾’ 𑆤𑆶𑆨𑆮𑆳𑆢𑇀𑆪𑆡𑆳 𑆬𑆿𑆑𑆴𑆑𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆁
𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤 𑆇𑆥𑆪𑆾𑆘𑆪𑆠𑆴 𑆠𑆡𑆽𑆮 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆑𑆫𑆟𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆘𑆳𑆓𑇀𑆫𑆠𑆴 𑆑𑆫𑆟𑆽𑆂 𑇅
𑆠𑆠𑇀𑆫𑆽𑆮 𑆱𑇀𑆮𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆁𑆪𑆾𑆓𑆳𑆢𑆱𑆳𑆮𑆴𑆰𑇀𑆛𑆑𑆳𑆫𑆑𑆂 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆳 𑆍𑆮𑆁 𑆘𑆳𑆓𑆫𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆥𑆴
𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆤𑆮𑆠𑇀 𑇅 𑆍𑆠𑆠𑇀 𑆱𑇀𑆮-𑆑𑆫𑆟-𑆆𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵-𑆩𑆲𑆴𑆩𑆳 𑇆𑇓/𑇓𑇘𑇆

एतत्करणस्य शक्तिर्भवति स्वतो’ नुभवाद्यथा लौकिकः स्वशक्तिं
सूक्ष्मरूपस्वप्न उपयोजयति तथैव महायोगी करणात्माजाग्रति करणैः ।
तत्रैव स्वेच्छाशक्तिसंयोगादसाविष्टकारकः । तस्मा एवं जागरावस्थापि
स्वप्नवत् । एतत् स्व-करण-ईश्वरी-महिमा ॥३/३८॥

Etatkaraṇasya śaktirbhavati svato’ nubhavādyathā laukikaḥ svaśaktiṃ sūkṣmarūpasvapna upayojayati tathaiva mahāyogī karaṇātmājāgrati karaṇaiḥ | Tatraiva svecchāśaktisaṃyogādasāviṣṭakārakaḥ | Tasmā evaṃ jāgarāvasthāpi svapnavat | Etat sva-karaṇa-īśvarī-mahimā || 3/38 ||

Eme (korábban említett) teremtés (etat-karaṇasya) Ereje (śaktiḥ) természetes módon (svataḥ) létezik (bhavati) az Ő saját érzékszervi Tapasztalásában (anubhavāt). Miképp (yathā) egy világi létező (laukikaḥ) a saját erejét (sva-śaktim) használja (upayojayati) (, hogy létrehozza a saját álmát, vagyis a gondolatait) a ’svapna’-ban avagy az ’álom tudatállapotban’ --vagyis mentálisan-- (sūkṣma-rūpa-svapne), hasonlóképp (tathā…eva) a Nagy Yogī (mahā-yogī) (ugyanezt teszi) az érzékszervein keresztül (karaṇaiḥ) a jāgrat-ban avagy ébrenléti állapotban, melyekben az érzékszervek dominálnak (karaṇā-ātmā-jāgrati). Mivel ott (tatra…eva) Ő Egyesült a Saját Icchāśakti-jával avagy Teremtő Erejével (sva-icchā-śakti-saṃyogāt), Ő (asau) azt hoz létre amit csak akar (iṣṭa-kārakaḥ); és ily módon (evam), Számára (tasmai) még (api) az ’ébrenléti állapot’ (jāgara-avasthā) is olyan, mint egy álom (svapna-vat). Ez (etat) a Nagysága az Ő Karaṇeśvarī-jainak, vagyis a saját Érzékszervei Erejének, (melyek) a saját Énjének Éberségén Nyugszanak (sva-aham-vimarśa-sthitā-karaṇa-iśvarī-mahimā). || 3/38 ||

𑆠𑇀𑆫𑆴𑆥𑆢𑆳𑆢𑇀𑆪𑆤𑆶𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇓𑇙𑇆

त्रिपदाद्यनुप्राणनम् ॥३/३९॥

Tripadādyanuprāṇanam || 3/39 ||

(Ezután bekövetkezik minden kogníció) három fázisának életre keltése a legfőbb állapot által --vagyis a Negyedik avagy Turya által-- (tri-pada-ādi-anu-prāṇanam) || 3/39 ||

𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆱𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆱𑆁𑆲𑆳𑆫𑆼𑆰𑆶 𑆖𑆠𑆶𑆫𑇀𑆡𑆼𑆤𑆳𑆟𑆶𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆤𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆢𑆴𑆠𑇀𑆫𑆪𑆁
𑆫𑆷𑆥𑆳𑆠𑆵𑆠𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆫𑆷𑆥𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆱𑆁𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆠𑆢𑆳
𑆠𑆠𑇀𑆠𑆶𑆫𑇀𑆪𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇓𑇙𑇆

प्रथनसृष्टिस्थितिसंहारेषु चतुर्थेनाणुप्राणनमिति प्रमात्रादित्रयं
रूपातीताहंविमर्शात्मकस्वात्मरूपतुर्यसंयुक्तं तदा
तत्तुर्यसंस्थितम् ॥३/३९॥

Prathanasṛṣṭisthitisaṃhāreṣu caturthenāṇuprāṇanamiti pramātrāditrayaṃ rūpātītāhaṃvimarśātmakasvātmarūpaturyasaṃyuktaṃ tadā tatturyasaṃsthitam || 3/39 ||

A tapasztalás három fázisa (, a sṛṣṭi, sthiti és saṃhāra avagy megnyilvánítás, fenntartás és visszavonás) során (prathana-sṛṣṭi-sthiti-saṃhāreṣu) a Negyedik által (caturthena) (bekövetkező) ‘Aṇuprāṇana’ avagy ‘Életrekeltés’ (aṇuprāṇanam) nem más, mint (iti) (amikor) a szubjetumból, objektumból és tapasztalásból álló hármas (pramātṛ-ādi-trayam) egyesül a Turya-val, (Ami) úgy jelenik meg, mint az egyén saját Énje, melyet az Ön-éberség jellemez, (mely) túl (van) a formákon (rūpa-atīta-aham-vimarśa-ātmaka-sva-ātmā-rūpa-turya-saṃyuktam). Ezután (tadā) e (hármas) (tat) a Turya-n Nyugszik (turya-saṃsthitam). || 3/39 ||

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆮𑆖𑇀𑆗𑆫𑆵𑆫𑆑𑆫𑆟𑆧𑆳𑆲𑇀𑆪𑆼𑆰𑆶 𑇆𑇓/𑇔𑇐𑇆

चित्तस्थितिवच्छरीरकरणबाह्येषु ॥३/४०॥

Cittasthitivaccharīrakaraṇabāhyeṣu || 3/40 ||

Az elme ugyanezen mozdulatlansága (citta-sthiti-vat) (jelenik meg) a testben, az érzékekben (és még) a (Valóság) külső terepén (is) (śarīra-karaṇa-bāhyeṣu) || 3/40 ||

𑆃𑆤𑆤𑇀𑆠𑆫𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑇀𑆮𑆯𑆳𑆢𑆼𑆮𑆁 𑆱 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆫𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆾 𑆪𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠 𑆇𑆢𑆴𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆯𑆫𑆵𑆫𑆼
𑆑𑆫𑆟𑆼𑆰𑆶 𑆖 𑆧𑆳𑆲𑇀𑆪𑆼𑆰𑇀𑆮𑇀𑆪𑆥𑆴 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆥𑆫𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆠 𑆍𑆮 𑇅 𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆳𑆬𑆴𑆤𑆵𑆮𑆴𑆘𑆪𑆼

𑆨𑆳𑆮𑆪𑆼𑆠𑇀𑆥𑆫𑆩𑆳𑆁 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫𑆽𑆮 𑆮𑆴𑆖𑆑𑇀𑆰𑆟𑆂
𑆤𑆴𑆯𑇀𑆖𑆬𑆁 𑆠𑆶 𑆩𑆤𑆂 𑆑𑆸𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆪𑆳𑆮𑆠𑇀𑆠𑆤𑇀𑆩𑆪𑆠𑆳𑆁 𑆓𑆠 𑆅𑆠𑆴

अनन्तरसंविद्वशादेवं स स्थिरविमर्शो यश्चित्तस्थित उदितः स्थूलशरीरे
करणेषु च बाह्येष्व्यपि व्यापकपरविमर्शत एव । यथोक्तं श्रीमालिनीविजये

भावयेत्परमां शक्तिं सर्वत्रैव विचक्षणः
निश्चलं तु मनः कृत्वा यावत्तन्मयतां गत इति

Anantarasaṃvidvaśādevaṃ sa sthiravimarśo yaścittasthita uditaḥ sthūlaśarīre karaṇeṣu ca bāhyeṣvyapi vyāpakaparavimarśata eva | Yathoktaṃ śrīmālinīvijaye

Bhāvayetparamāṃ śaktiṃ sarvatraiva vicakṣaṇaḥ
Niścalaṃ tu manaḥ kṛtvā yāvattanmayatāṃ gata iti

A Szakadatlan Tudatosságának Hatalma révén (anantara-saṃvid-vaśāt) így (evam) (eléri) azt (saḥ) a Mozdulatlan Éberséget (sthira-vimarśaḥ), mely (yaḥ) az elméjében nyugszik (citta-sthitaḥ), (és) megnyilvánul (uditaḥ) a durva testében (sthūla-śarīre), az érzékszerveiben (karaṇeṣu) és (ca) még (api) a (Valóság) külső terepén is (bāhyeṣu), csupán (eva) a Mindent-átható Legfőbb Ébersége révén (vyāpaka-para-vimarśataḥ). Ahogy ezt a Tiszteletreméltó Mālinīvijayatantra (śrī-mālinī-vijaye) is kifejti (yathā-uktam):

“Miután az egyén elméjét (manaḥ) mozdulatlanná (niścalam…tu) tette (kṛtvā), a Legfőbb (paramām) Śakti-n --vagyis az Ön-éberségen-- (śaktim) kell kontemplálnia (bhāvayet), amíg (yāvat) Az eléri (gataḥ) (azt) az Állapotot tat-maya-tām, (amiben) mindenhol (sarvatra…eva) látható --vagyis addig, amíg a yogin számára kizárólag a Legfőbb Śakti ragyog mindenütt--  (vicakṣaṇaḥ). ||”

 || 3/40 ||

𑆃𑆨𑆴𑆬𑆳𑆰𑆳𑆢𑇀𑆧𑆲𑆴𑆫𑇀𑆓𑆠𑆴𑆂 𑆱𑆁𑆮𑆳𑆲𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪 𑇆𑇓/𑇔𑇑𑇆

अभिलाषाद्बहिर्गतिः संवाह्यस्य ॥३/४१॥

Abhilāṣādbahirgatiḥ saṃvāhyasya || 3/41 ||

A (valami külsőre irányuló) vágy miatt (abhilāṣāt), (bekövetkezik) a kifelé fordulása (bahiḥ-gatiḥ) annak, kinek figyelmét elterelik (az objektumok) --vagyis a limitált létezőnek-- (saṃvāhyasya) || 3/41 ||

𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆨𑆼𑆢𑆫𑆷𑆥𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆥𑇀𑆫𑆡𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆷𑆪𑆠𑆼 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆯𑇀𑆖
𑆬𑆿𑆑𑆴𑆑𑆱𑇀𑆪𑆳𑆨𑆴𑆬𑆳𑆰𑆳𑆢𑇀𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆮𑆴𑆖𑆳𑆫𑆤𑆼 𑇅 𑆥𑆫𑆴𑆩𑆴𑆠𑆾 𑆮𑆳 𑆱𑆁𑆮𑆳𑆲𑇀𑆪𑆾 𑆪𑆂 𑆑𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑆨𑆼𑆢𑆾
𑆮𑆴𑆪𑆾𑆘𑆴𑆠𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆱 𑆨𑆳𑆪𑆳𑆨𑆴𑆬𑆳𑆰𑆵 𑇆𑇓/𑇔𑇑𑇆

ग्राह्यग्राहकभेदरूपपरिमितप्रथा प्रसूयते परिमितयोगिनश्च
लौकिकस्याभिलाषाद्ग्राह्यविचारने । परिमितो वा संवाह्यो यः कस्मिनभेदो
वियोजितस्तथा स भायाभिलाषी ॥३/४१॥

Grāhyagrāhakabhedarūpaparimitaprathā prasūyate parimitayoginaśca laukikasyābhilāṣādgrāhyavicārane | Parimito vā saṃvāhyo yaḥ kasminabhedo viyojitastathā sa bhāyābhilāṣī || 3/41 ||

A világi létezők (laukikasya), de még (ca) a korlátolt yogin-ok esetében is (parimita-yoginaḥ) az objektumok megfigyelésének (grāhya-vicārane) vágya miatt (abhilāṣāt) feltárul (prasūyate), a szubjektum és objektum dualitásából álló korlátolt tapasztalás (grāhya-grāhaka-bheda-rūpa-parimita-prathā). Az a ’korlátolt’ (személy) (parimitaḥ), vagyis (vā) akinek ’elterelődött’ (saṃvāhyaḥ) a figyelme, olyasvalaki (yaḥ), kiben (kasmin) a (szubjektum és objektum) nem-dualitása (abhedaḥ) lerombolódott --vagyis szétvált-- (viyojitaḥ), ennélfogva (tathā) ő (saḥ) a kifelé fodrulásra vágyik (bhāya-abhilāṣī). || 3/41 ||

𑆠𑆢𑆳𑆫𑆷𑆞𑆥𑇀𑆫𑆩𑆴𑆠𑆼𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆑𑇀𑆰𑆪𑆳𑆘𑇀𑆘𑆵𑆮𑆱𑆕𑇀𑆑𑇀𑆰𑆪𑆂 𑇆𑇓/𑇔𑇒𑇆

तदारूढप्रमितेस्तत्क्षयाज्जीवसङ्क्षयः ॥३/४२॥

Tadārūḍhapramitestatkṣayājjīvasaṅkṣayaḥ || 3/42 ||

(Miután) Megalapozódott eme (vágy) meghaladásában (tat-ārūḍha-pramiteḥ), (ekkor) e (vágy) feloldódásán keresztül (tat-kṣayāt) (bekövetkezik) az individualitás teljes megszűnése (jīva-saṅkṣayaḥ) || 3/42 ||

𑆠𑆡𑆳 𑆪𑆢𑆳 𑆱𑆾’ 𑆨𑆴𑆬𑆳𑆰𑆂 𑆱𑆁𑆪𑆑𑇀𑆑𑇀𑆰𑆪𑆴𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆫𑆷𑆥𑆘𑆵𑆮𑆱𑆁𑆑𑇀𑆰𑆪𑆂 𑇅
𑆠𑆢𑆳𑆫𑆷𑆞𑆩𑆤𑆶𑆓𑇀𑆫𑆲𑆓𑆠𑆩𑆼𑆮 𑆍𑆠𑆢𑇀𑆪𑆠𑆾 𑆤 𑆬𑆨𑇀𑆪𑆁 𑆠𑇀𑆮𑆳𑆢𑆼𑆪𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆱𑇀𑆮𑆠𑆾’
𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆩𑆶𑆒𑆵 𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆡𑆳𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆵 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆑𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆥𑇀𑆫𑆬𑆪𑆼 𑇆𑇓/𑇔𑇒𑇆

तथा यदा सो’ भिलाषः संयक्क्षयितस्तदा संशयरूपजीवसंक्षयः ।
तदारूढमनुग्रहगतमेव एतद्यतो न लभ्यं त्वादेयम् । तत्र महायोगी स्वतो’
न्तर्मुखी न प्रथात्यागी व्यापकस्तु चित्तप्रलये ॥३/४२॥

Tathā yadā so’ bhilāṣaḥ saṃyakkṣayitastadā saṃśayarūpajīvasaṃkṣayaḥ | Tadārūḍhamanugrahagatameva etadyato na labhyaṃ tvādeyam | Tatra mahāyogī svato’ ntarmukhī na prathātyāgī vyāpakastu cittapralaye || 3/42 ||

Ennélfogva (tathā), mikor (yadā) e (saḥ) vágy (abhilāṣaḥ) teljesen megsemmisül (saṃyak-kṣayitaḥ), akkor (tadā) az individualitás, azaz a kétségekkel teli jīva-természet (is) megszűnik (saṃśaya-rūpa-jīva-saṃkṣayaḥ). Eme (vágy) meghaladása (tat-ārūḍham) kizárólag (eva) (az Úr) Kegyelméből (következik be) (anugraha-gatam), mivel (yataḥ) ez (etat) nem (na) (valami) elérhető (labhyam), hanem (tu) megkapható (az egyén saját Énjétől) (ādeyam). A citta avagy individuális elme feloldódásában (tatra…citta-pralaye) a Nagy Yogī (mahā-yogī) természetes módon befelé fordult (antar-mukhī) (marad) (svataḥ), anélkül (na), hogy elutasítaná az érzékszervi tapasztalást (prathā-tyāgī), és ily módon (tu), Mindent-áthatóvá (válik) (vyapakaḥ). || 3/42 ||

𑆨𑆷𑆠𑆑𑆚𑇀𑆖𑆶𑆑𑆵 𑆠𑆢𑆳 𑆮𑆴𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆨𑆷𑆪𑆂 𑆥𑆠𑆴𑆱𑆩𑆂 𑆥𑆫𑆂 𑇆𑇓/𑇔𑇓𑇆

भूतकञ्चुकी तदा विमुक्तो भूयः पतिसमः परः ॥३/४३॥

Bhūtakañcukī tadā vimukto bhūyaḥ patisamaḥ paraḥ || 3/43 ||

Majd (tadā) (eme vágy feloldódása miatt, annak ellenére, hogy Őt továbbra is) az elemek burkolják --vagyis testét nem hagyja el-- (bhūta-kañcukī), Ő Felszabadult (vimuktaḥ) (és) méginkább (bhūyas) azonos az Úrral (patisamaḥ), (lévén Ő) is Szabad és Teljes (paraḥ). || 3/43 ||

𑆆𑆢𑆸𑆯𑆾 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆨𑆷𑆠𑆑𑆚𑇀𑆖𑆶𑆑𑇀𑆪𑆥𑇀𑆪𑆱𑆿 𑆮𑆴𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆾 𑆧𑆤𑇀𑆢𑆩𑆾𑆑𑇀𑆰𑆳𑆨𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆠𑆡𑆳𑆱𑆿 𑆥𑆫𑆂
𑆥𑆠𑆴𑆱𑆩𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆯𑆴𑆮𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑆑𑆚𑇀𑆖𑆶𑆑𑆼𑆰𑇀𑆮𑆥𑆴 𑆪𑆳𑆤𑆱𑆿
𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆫𑆷𑆥𑆱𑆩𑇀𑆮𑆴𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆳𑆤𑆴 𑆧𑆾𑆣𑆠𑆴 𑇅 𑆪𑆡𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆨𑆽𑆫𑆮𑆼

𑆤 𑆩𑆼 𑆧𑆤𑇀𑆣𑆾 𑆤 𑆩𑆾𑆑𑇀𑆰𑆾 𑆩𑆼 𑆨𑆵𑆠𑆱𑇀𑆪𑆽𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆨𑆵𑆰𑆴𑆑𑆳𑆂  𑇅
𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆧𑆴𑆩𑇀𑆧𑆩𑆴𑆢𑆁 𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆼𑆫𑇀𑆘𑆬𑆼𑆰𑇀𑆮𑆴𑆮 𑆮𑆴𑆮𑆱𑇀𑆮𑆠 𑆅𑆠𑆴𑇆

ईदृशो महायोगी भूतकञ्चुक्यप्यसौ विमुक्तो बन्दमोक्षाभ्यां तथासौ परः
पतिसमः स्वसंवित्शिवस्वरूपं विभाति सर्वत्र कञ्चुकेष्वपि यानसौ
स्वस्वातन्त्र्यरूपसम्वित्प्रतिबिम्बानि बोधति । यथोक्तं श्रीविज्ञानभैरवे

न मे बन्धो न मोक्षो मे भीतस्यैता विभीषिकाः  ।
प्रतिबिम्बमिदं बुद्धेर्जलेष्विव विवस्वत इति॥

Īdṛśo mahāyogī bhūtakañcukyapyasau vimukto bandamokṣābhyāṃ tathāsau paraḥ patisamaḥ svasaṃvitśivasvarūpaṃ vibhāti sarvatra kañcukeṣvapi yānasau svasvātantryarūpasamvitpratibimbāni bodhati | Yathoktaṃ śrīvijñānabhairave

Na me bandho na mokṣo me bhītasyaitā vibhīṣikāḥ  |
Pratibimbamidaṃ buddherjaleṣviva vivasvata iti ||

 || 3/43 ||

Egy ilyen (īdṛśaḥ) Nagy Yogī-t (mahā-yogī), bár (api) elemek burkolják -- vagyis nem hagyja el a testét-- (bhūta-kañcukī), (mégis) Szabad (marad) (asau…vimuktaḥ) a ‘kötelék és felszabadulás’ (dualitásától) (banda-mokṣābhyām); következésképpen (tathā), Ő (asau) a Legfőbb (paraḥ), csakúgy mint az Úr (pati-samaḥ), (és Számára) a saját Tudatossága (sva-saṃvit) mindenütt (sarvatra) úgy jelenik meg (vibhāti), mint Śiva Esszenciális Természete (śiva-svarūpam), még (api) eme burkokban is (kañcukeṣu), melyeket (yān) a saját Szabadság természetű Tudatossága tükröződésének (sva-svātantrya-rūpa-samvit-pratibimbāni) látja (asau…bodhati). Ahogy ezt a Tiszteletreméltó Vijñānabhairava (śrī-vijñāna-bhairave) is kifejti (yathā-uktam):

(Az egyénnek az Úr Śiva ezen szavain kell kontemplálnia:) “Nem (na) vagyok (me) sem kötött (bandhaḥ); sem (na) felszabadult (me…mokṣaḥ). Ezen (etāḥ) (tulajdonságok csupán) egy gyáva személy --vagyis egy ‘jīvasya’, azaz egy korlátolt létező-- (bhītasya) megrémisztését szolgálják (vibhīṣikāḥ). Ez (idam) a (világ csupán) egy tükröződés (pratibimbam) az intellektusban (buddheḥ), hasonlatosan (iva), ahogy a nap sugarai (vivasvataḥ) (tükröződnek) a vízben (jaleṣu).  ||”

 || 3/43 ||

𑆤𑆽𑆱𑆫𑇀𑆓𑆴𑆑𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂 𑇆𑇓/𑇔𑇔𑇆

नैसर्गिकः प्राणसम्बन्धः ॥३/४४॥

Naisargikaḥ prāṇasambandhaḥ || 3/44 ||

Az individuális életerővel való kapcsolat (prāṇa-sambandhaḥ) természetes (naisargikaḥ) || 3/44 ||

𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆢𑆾 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆾 𑆤𑆽𑆱𑆫𑇀𑆓𑆴𑆑𑆾 𑆤𑆽𑆮 𑆖 𑆲𑆼𑆠𑆶𑆑𑆳𑆫𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆂 𑇅
𑆘𑆵𑆮𑆫𑆷𑆥𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆥𑇀𑆫𑆳𑆫𑆩𑇀𑆨𑆯𑇀𑆖 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑇀𑆪𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂 𑆱𑆩𑆂 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽 𑆮𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆤𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑆠𑆾’ 𑆱𑆿 𑆖𑆼𑆠𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆾 𑆘𑆵𑆮𑆤𑆫𑆷𑆥𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆼’ 𑆥𑆴 𑇆𑇓/𑇔𑇔𑇆

प्राणसम्बन्दो महायोगिनो नैसर्गिको नैव च हेतुकार्यात्मकः ।
जीवरूपप्राणप्रारम्भश्च प्राणस्यान्तः समः । तस्मै वा प्राणसम्बन्धः
प्राणनरूपं विमर्शात्मकमतो’ सौ चेतनात्मको जीवनरूपप्राणे’ पि ॥३/४४॥

Prāṇasambando mahāyogino naisargiko naiva ca hetukāryātmakaḥ | Jīvarūpaprāṇaprārambhaśca prāṇasyāntaḥ samaḥ | Tasmai vā prāṇasambandhaḥ prāṇanarūpaṃ vimarśātmakamato’ sau cetanātmako jīvanarūpaprāṇe’ pi || 3/44 ||

Az individuális életerővel való kapcsolat (prāṇa-sambandaḥ) természetes (naisargikaḥ) a Nagy Yogī számára (mahā-yoginaḥ) és (ca) egyáltalán nem (na…eva) az ok és okozat jellemzi (hetu-kārya-ātmakaḥ). (Számára) egy és ugyanaz (samaḥ) a prāṇa kezdete (, ami) az individualitást (alkotja) (jīva-rūpa-prāṇa-prārambhaḥ), és (ca) a prāṇa (prāṇasya) vége (, ami a testének elhagyása) (antaḥ).

Vagy, egy másik nézőpontból (vā), a ‘prāṇasambanda’ (jelentése) a kilégzés és belégzés közötti Kapcsolat (prāṇa-sambandhaḥ) (, ami) a Prāṇana avagy ‘Életre keltés’ (prāṇana-rūpam), melyet az Éberség jellemez (vimarśa-ātmakam); következésképpen (ataḥ), Ő (asau) Éber (cetanā-ātmakaḥ), még (api) a légzés individuális aktivitása során is (, és nem csak akkor, amikor a kettő egyesül, mint a korlátolt yogin-ok esetében) (jīvana-rūpa-prāṇe).  || 3/44 ||

𑆤𑆳𑆱𑆴𑆑𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆩𑆣𑇀𑆪𑆱𑆁𑆪𑆩𑆳𑆠𑇀𑆑𑆴𑆩𑆠𑇀𑆫 𑆱𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆱𑆮𑇀𑆪𑆱𑆿𑆰𑆶𑆩𑇀𑆤𑆼𑆰𑆶 𑇆𑇓/𑇔𑇕𑇆

नासिकान्तर्मध्यसंयमात्किमत्र सव्यापसव्यसौषुम्नेषु ॥३/४५॥

Nāsikāntarmadhyasaṃyamātkimatra savyāpasavyasauṣumneṣu || 3/45 ||

Amikor jelen van a szüntelen éberség a prāṇa vagy élet-erő Középpontjában (nāsika-antar-madhya-saṃyamāt) a bal, a jobb és a középső csatornában, (savya-apasavya-sauṣumneṣu), mi egyebet mondhatna bárki (minderről) (kim…atra)? || 3/45 ||

𑆪𑆢𑆳 𑆱𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆱𑆮𑇀𑆪𑆱𑆿𑆰𑆶𑆩𑇀𑆤𑆼𑆰𑆶 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆤𑆫𑆷𑆥𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑇀𑆩𑆣𑇀𑆪𑆱𑆁𑆪𑆩𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳
𑆥𑇀𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆢𑆴𑆫𑆷𑆥𑆤𑆳𑆝𑆵𑆠𑇀𑆫𑆪𑆁 𑆱𑆩𑆩𑆼𑆑𑆨𑆳𑆮𑆪𑆾𑆘𑆴𑆠𑆁 𑆑𑆴𑆁 𑆧𑆲𑆶𑆤𑆾𑆑𑇀𑆠𑆼𑆤 𑇆𑇓/𑇔𑇕𑇆

यदा सव्यापसव्यसौषुम्नेषु प्राणनरूपान्तर्मध्यसंयमस्तदा
प्रमात्रादिरूपनाडीत्रयं सममेकभावयोजितं किं बहुनोक्तेन ॥३/४५॥

Yadā savyāpasavyasauṣumneṣu prāṇanarūpāntarmadhyasaṃyamastadā pramātrādirūpanāḍītrayaṃ samamekabhāvayojitaṃ kiṃ bahunoktena || 3/45 ||

Amikor (yadā) a bal, jobb és a középső csatornákban (savya-apasavya-sauṣumneṣu) (jelen van) a Prāṇa avagy élet-erő Középpontjának szüntelen ébersége, (Mely Középpontot) a Prāṇana jellemzi (prāṇana-rūpa-antar-madhya-saṃyamaḥ), (és) az Egységben eggyé válik (eka-bhāva-yojitam) a három nāḍī-ból álló hármas, (melyeket) úgy nevezünk ‘pramātṛ’ avagy ‘szubjetum’ (, ‘pramāṇa’ avagy ‘kogníció’ és ‘prameya’ avagy ‘objektum’) (pramātṛ-ādi-rūpa-nāḍī-trayam); (és lévén) ezek ugyanazok (samam), mi egyebet mondhatna bárki minderről (kim…bahunā…uktena)? || 3/45 ||

𑆨𑆷𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆩𑆵𑆬𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇓/𑇔𑇖𑇆

भूयः स्यात्प्रतिमीलनम् ॥३/४६॥

Bhūyaḥ syātpratimīlanam || 3/46 ||

(Egy ilyen Yogin számára) jelen van (syāt) újra és újra (Saját Esszenciális Természetének Ébersége) (bhūyaḥ), kívül (és) belül egyaránt (prati-mīlanam) || 3/46 ||

𑆩𑆲𑆳𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤 𑆇𑆤𑇀𑆩𑆼𑆰𑆤𑆴𑆩𑆼𑆰𑆱𑆩𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆩𑆵𑆬𑆤𑆁 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆱𑆠𑆠𑆩𑇀 𑇅 𑆠𑆱𑇀𑆩𑆽
𑆱𑆶𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆖𑆼𑆠𑆱𑆼’ 𑆤𑇀𑆠𑆫𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆤𑆴𑆩𑆼𑆰𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆁 𑆱𑆢𑆾𑆢𑆴𑆠𑆁 𑆖 𑆧𑆲𑆴𑆂𑆥𑇀𑆫𑆡𑆽𑆮
𑆪𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆽𑆑𑆠𑆳 𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆠𑆼 𑆱𑆢𑆳 𑇅 𑆃𑆱𑆿 𑆨𑆮𑆤𑆳𑆠𑇀𑆪𑆳𑆓𑆵 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆮𑇀𑆪𑆮𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆨𑆷𑆪𑆾
𑆨𑆷𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆩𑆲𑆳𑆱𑆶𑆒𑆵 𑇆𑇓/𑇔𑇖𑇆

महायोगिन उन्मेषनिमेषसमरूपं प्रतिमीलनं स्याद्भवति सततम् । तस्मै
सुप्रबुद्धचेतसे’ न्तरस्वात्मस्वरूपं निमेषात्मकं सदोदितं च बहिःप्रथैव
या स्वात्मैकता स्पन्दते सदा । असौ भवनात्यागी विश्वव्यवच्छेदं विना भूयो
भूयः स्वात्ममहासुखी ॥३/४६॥

Mahāyogina unmeṣanimeṣasamarūpaṃ pratimīlanaṃ syādbhavati satatam | Tasmai suprabuddhacetase’ ntarasvātmasvarūpaṃ nimeṣātmakaṃ sadoditaṃ ca bahiḥprathaiva yā svātmaikatā spandate sadā | Asau bhavanātyāgī viśvavyavacchedaṃ vinā bhūyo bhūyaḥ svātmamahāsukhī || 3/46 ||

Eme Nagy Yogī számára (mahā-yogine), kétségkívül (syāt) a ‘pratimīlana’ (pratimīlana) avagy az Unmeṣa és Nimeṣa Egysége (unmeṣa-nimeṣa-sama-rūpam) nyilvánul meg (bhavati) szüntelenül (satatam). Számára (tasmai) a Tökéletesen Felébredett Ébersége (következtében) (supra-buddha-cetase), a saját Énjének Belső Esszenciális Természetét (antara-svātmā-svarūpam) a ‘Nimeṣa’ avagy ‘becsukott-szem’ jellemzi (, mint a Formátlan Esszenciális Természetének Ébersége) (nimeṣa-ātmakaṃ), (és Ez) szüntelen feltárul (sadā-uditam), és (ca) még (eva) az Ő saját Természetével (yā…svātmā-eka-tā) azonos külső kiterjedés (bahiḥ-prathā) is (egyaránt) szakadatlan (sadā) Pulzál (spandate). Neki (asau) nincs szüksége bármiféle bhāvanā-ra avagy kontemplációra (bhavanā-tyāgī), (és) a világ elutasítása (viśva-vyavacchedam) nélkül (vinā), (Ő) Valóban Örvend a saját Énjének (sva-ātmā-mahā-sukhī) mindörökké (bhūyaḥ…bhūyaḥ).  || 3/46 ||

Első Fejezet

Második Fejezet

Harmadik Fejezet

 || Iti śivam ||

loading...