Mahānaya

Śāktavijñānam

Śākta Bölcsesség

Somānandaḥ

--gyakorlati tudás vagy Tudomány Kuṇḍalinī folyamatáról--

𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆾 𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆖 𑆬𑆑𑇀𑆰𑆁 𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆩𑆼𑆮 𑆖  𑇅
𑆇𑆠𑇀𑆡𑆳𑆥𑆤𑆁 𑆧𑆾𑆣𑆤𑆁 𑆖 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆩𑆩𑆼𑆮 𑆖 𑇆𑇑𑇆

𑆨𑆷𑆩𑆴𑆑𑆳𑆓𑆩𑆤𑆁 𑆖𑆽𑆮 𑆃𑆤𑇀𑆠𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆠𑆡𑆽𑆮 𑆖  𑇅
𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆩𑆂 𑆥𑆫𑆴𑆟𑆳𑆩𑆯𑇀𑆖 𑆠𑆡𑆳𑆓𑆩𑆤𑆩𑆼𑆮 𑆖 𑇆𑇒𑇆

𑆅𑆠𑆴 𑆠𑇀𑆫𑆪𑆾𑆢𑆯𑆮𑆴𑆣𑆁 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑆶𑆠𑇀𑆠𑆩𑆩𑇀  𑇅
𑆱𑆫𑇀𑆮𑆼𑆰𑆶 𑆠𑇀𑆫𑆴𑆑𑆯𑆳𑆱𑇀𑆠𑇀𑆫𑆼𑆰𑆶 𑆱𑆷𑆖𑆴𑆠𑆁 𑆯𑆩𑇀𑆨𑆶𑆤𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆩𑇀 𑇆𑇓𑇆

स्थानं प्रवेशो रूपं च लक्षं लक्षणमेव च  ।
उत्थापनं बोधनं च चक्रविश्राममेव च ॥१॥

भूमिकागमनं चैव अन्तावस्था तथैव च  ।
विश्रामः परिणामश्च तथागमनमेव च ॥२॥

इति त्रयोदशविधं शाक्तं विज्ञानमुत्तमम्  ।
सर्वेषु त्रिकशास्त्रेषु सूचितं शम्भुना स्वयम् ॥३॥

Sthānaṃ praveśo rūpaṃ ca lakṣaṃ lakṣaṇameva ca  |
Utthāpanaṃ bodhanaṃ ca cakraviśrāmameva ca || 1 ||

Bhūmikāgamanaṃ caiva antāvasthā tathaiva ca  |
Viśrāmaḥ pariṇāmaśca tathāgamanameva ca || 2 ||

Iti trayodaśavidhaṃ śāktaṃ vijñānamuttamam  |
Sarveṣu trikaśāstreṣu sūcitaṃ śambhunā svayam || 3 ||

Bázis (sthānam), Belépés (praveśaḥ), Forma (rūpam) és (ca) Tárgy (lakṣam). Továbbá (eva…ca) Tünet (lakṣaṇam), Emelkedés (utthāpanam) és (ca) Felébredés (bodhanam) és (eva…ca) Kerékben Szunnyadás, (cakra-viśrāmam) Állapot Érkezése (bhūmikā-āgamanam), de még (tatha-eva) a Végső Állapot (anta-āvasthā), Végső Megnyugvás (viśrāmaḥ), Totális Átváltozás (pariṇāmaḥ) és (ca…ca…ca…ca…eva…eva) ezután, (tathā) Visszatérés. (āgamanam) Ez (iti) a tizenhárom áthatolás vagy megnyilvánulás (trayodaśa-vidham), melyek Śakti-hoz --a Szöveg keretén belül Kuṇḍalinī-hez-- (śāktam) tartozó Legfőbb (uttamam) Bölcsesség vagy megkülönböztető tudás (vijñānam), melyre Śambhu Maga --az Úr Śiva-- (śambhunā...svayam) világít rá (sūcitam) minden (sarveṣu) Trika Szövegben (trika-śāstreṣu).  || 1-3 ||

𑆤𑆳𑆨𑇀𑆪𑆣𑆾 𑇁𑆕𑇀𑆓𑆶𑆬𑆳𑆂 𑆥𑆚𑇀𑆖𑆩𑆼𑆞𑇀𑆫𑆱𑇀𑆪𑆾𑆫𑇀𑆣𑇀𑆮𑆳𑆕𑇀𑆓𑆶𑆬𑆢𑇀𑆮𑆪𑆩𑇀  𑇅
𑆠𑆤𑇀𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼 𑆑𑆤𑇀𑆢𑆤𑆳𑆩𑆳 𑆖 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆩𑆸𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇔𑇆

नाभ्यधो ऽङ्गुलाः पञ्चमेढ्रस्योर्ध्वाङ्गुलद्वयम्  ।
तन्मध्ये कन्दनामा च चक्रस्थानमिति स्मृतम् ॥४॥

Nābhyadho 'ṅgulāḥ pañcameḍhrasyordhvāṅguladvayam  |
Tanmadhye kandanāmā ca cakrasthānamiti smṛtam || 4 ||

(A két pont) között (tat-madhye) öt (pañca) ujj szélességnyire (aṅgulāḥ) a ‘Nābhi’ vagy a köldök alatt (nābi-adhaḥ) (és) kettővel a nemi szervek fölött (található) (ūrdhvā-āṅgula-dvayam...meḍhrasya) (az, amit) ’Kanda’-nak --szó szerint: gömbölyű gyökér’-- hívnak (kanda-nāmā) és (ca) úgy ismert (iti...smṛtam), mint a cakra-k Bázisa (cakra-sthānam). || 4 ||

𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆥𑆳𑆤𑆤𑆴𑆫𑆾𑆣𑆼𑆤 𑆩𑆤𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫𑆽𑆮 𑆤𑆴𑆂𑆑𑇀𑆰𑆴𑆥𑆼𑆠𑇀  𑇅
𑆱𑆩𑇀𑆪𑆓𑇀𑆮𑆳𑆪𑆶𑆓𑆠𑆴𑆁 𑆘𑆴𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆪𑆳𑆮𑆤𑇀𑆩𑆣𑇀𑆪𑆓𑆠𑆳𑆁 𑆤𑆪𑆼𑆠𑇀 𑇆𑇕𑇆

प्राणापाननिरोधेन मनस्तत्रैव निःक्षिपेत्  ।
सम्यग्वायुगतिं जित्वा यावन्मध्यगतां नयेत् ॥५॥

Prāṇāpānanirodhena manastatraiva niḥkṣipet  |
Samyagvāyugatiṃ jitvā yāvanmadhyagatāṃ nayet || 5 ||

Uralván a légzés folyamatát (samyak…vāyu-gatim…jitvā) a prāṇa és apāna --vagyis kilégzés és belégzés-- visszatartása --vagyis figyelmen kívül hagyása-- által (prāṇa-apāna-nirodhena), az elmét (manaḥ) arra a bizonyos helyre --vagyis ‘kanda’-ra-- (tatra-eva) kell irányítani (niḥkṣipet), eközben (yāvat) legyen az a középső állapothoz vezetve (nayet...madhya-gatām). || 5 ||

𑆍𑆰𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯 𑆅𑆠𑇀𑆪𑆳𑆲𑆷 𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆮𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆳𑆩𑆴 𑆖𑆳𑆣𑆶𑆤𑆳  𑇅
𑆯𑆸𑆕𑇀𑆓𑆳𑆛𑆑𑆤𑆴𑆨𑆁 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆁 𑆰𑆝𑆫𑆁 𑆖𑆳𑆥𑆫𑆁 𑆣𑇀𑆫𑆶𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇖𑇆

𑆢𑆳𑆝𑆴𑆩𑆵𑆑𑆶𑆱𑆶𑆩𑆥𑇀𑆫𑆒𑇀𑆪𑆁 𑆑𑆤𑇀𑆢𑆁 𑆮𑆽 𑆘𑆳𑆠𑆴𑆬𑆾𑆲𑆴𑆠𑆩𑇀  𑇅
𑆍𑆠𑆢𑇀𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆱𑆩𑆳𑆒𑇀𑆪𑆳𑆠𑆁 𑆠𑆸𑆠𑆵𑆪𑆁 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆤𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑇀 𑇆𑇗𑇆

एषः प्रवेश इत्याहू रूपं वक्ष्यामि चाधुना  ।
शृङ्गाटकनिभं चक्रं षडरं चापरं ध्रुवम् ॥६॥

दाडिमीकुसुमप्रख्यं कन्दं वै जातिलोहितम्  ।
एतद्रूपं समाख्यातं तृतीयं चिन्तनात्मकम् ॥७॥

Eṣaḥ praveśa ityāhū rūpaṃ vakṣyāmi cādhunā  |
Śṛṅgāṭakanibhaṃ cakraṃ ṣaḍaraṃ cāparaṃ dhruvam || 6 ||

Dāḍimīkusumaprakhyaṃ kandaṃ vai jātilohitam  |
Etadrūpaṃ samākhyātaṃ tṛtīyaṃ cintanātmakam || 7 ||

Ezt hívják (eṣaḥ...iti...āhū) Belépés-nek. (praveśa) És (ca) most (adhunā), ‘Rūpa’-ról vagy ‘Formáról(rūpam) fogok beszélni (vakṣyāmi), (mely) valójában (vai) a ‘Kanda’ (kandam), élénkvörös akár a szerecsendió-virág --vagyis a szerecsendió héja-- (jāti-lohitam), háromszögű, mint egy háromcsúcsú hegy vagy a sulyom magja (śṛṅgāṭaka-nibham) és (ca) a hat küllőjű (ṣaṭ-aram) cakra (cakram) alatt (aparam) rögzült (dhruvam) (és) hasonló a gránátalma virágához (dāḍimī-kusuma-prakhyam). Ez (etat) a ‘Forma’ (rūpam) (, ami a tizenháromból) harmadikként (tṛtīyam) ismertetett (samākhyātam), a kontempláció jellegével bír (cintanā-ātmakam). | | 6-7 ||

𑆠𑆤𑇀𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼 𑆤𑆴𑆑𑇀𑆰𑆴𑆥𑆼𑆖𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆪𑆳𑆮𑆠𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆫𑆵𑆑𑆸𑆠𑆩𑇀  𑇅
𑆠𑇀𑆪𑆑𑇀𑆠𑆫𑆶𑆢𑇀𑆣𑆾 𑆪𑆢𑆳 𑆮𑆳𑆪𑆶𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳 𑆬𑆑𑇀𑆰𑆁 𑆮𑆴𑆤𑆴𑆫𑇀𑆢𑆴𑆯𑆼𑆠𑇀 𑇆𑇘𑇆

तन्मध्ये निक्षिपेच्चित्तं यावत्तत्र स्थिरीकृतम्  ।
त्यक्तरुद्धो यदा वायुस्तदा लक्षं विनिर्दिशेत् ॥८॥

Tanmadhye nikṣipeccittaṃ yāvattatra sthirīkṛtam  |
Tyaktaruddho yadā vāyustadā lakṣaṃ vinirdiśet || 8 ||

Ennek --vagyis Kanda-nak-- a középpontjába (tat-madhye) kell az elmét (cittam) irányítani (nikṣipet), amíg (yāvat) abban a mozdulatlanság eléretik (sthirī-kṛtam), (amit,) amint (yadā…tadā) a légzés (vāyuḥ) visszatartván uralt (tyakta-ruddhaḥ), a (kontempláció) Tárgyaként (lakṣam) kell tudni (vinirdiśet). || 8 ||

𑆑𑆤𑇀𑆢𑆖𑆑𑇀𑆫𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆣𑇀𑆪𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆠𑇀𑆮𑆤𑆳𑆲𑆠𑆩𑆪𑆵 𑆑𑆬𑆳  𑇅
𑆃𑆣 𑆈𑆫𑇀𑆣𑇀𑆮𑆼 𑆫𑆼𑆒𑆳𑆱𑆁𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆨𑆶𑆘𑆁𑆓𑆑𑆶𑆛𑆴𑆬𑆳𑆑𑆸𑆠𑆴𑆂 𑇆𑇙𑇆

𑆈𑆫𑇀𑆣𑇀𑆮𑆳𑆣𑆾 𑇁𑆮𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆱𑆷𑆫𑇀𑆪𑆳𑆖𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆩𑆱𑆳𑆮𑆶𑆨𑆿  𑇅
𑆱𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆮𑆴𑆫𑆳𑆘𑆩𑆳𑆤𑆳 𑆱𑆳 𑆱𑆲𑆱𑇀𑆫𑆳𑆫𑇀𑆑𑆱𑆩𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳 𑇆𑇑𑇐𑇆

𑆠𑆳𑆩𑆼𑆮𑆳𑆬𑆾𑆑𑆪𑆼𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆁 𑆩𑆤𑆳𑆑𑇀𑆑𑆶𑆩𑇀𑆨𑆑𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑆴𑆤𑆳  𑇅
𑆍𑆠𑆬𑇀𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆩𑆶𑆢𑇀𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆳𑆥𑆤𑆩𑆠𑆂 𑆥𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇑𑇆

कन्दचक्रस्य मध्यस्था त्वनाहतमयी कला  ।
अध ऊर्ध्वे रेखासंयुक्ता भुजंगकुटिलाकृतिः ॥९॥

ऊर्ध्वाधो ऽवस्थितावस्था सूर्याचन्द्रमसावुभौ  ।
सत्यं विराजमाना सा सहस्रार्कसमप्रभा ॥१०॥

तामेवालोकयेच्छक्तिं मनाक्कुम्भकवृत्तिना  ।
एतल्लक्षणमुद्दिष्टमुत्थापनमतः परम् ॥११॥

Kandacakrasya madhyasthā tvanāhatamayī kalā  |
Adha ūrdhve rekhāsaṃyuktā bhujaṃgakuṭilākṛtiḥ || 9 ||

Ūrdhvādho 'vasthitāvasthā sūryācandramasāvubhau  |
Satyaṃ virājamānā sā sahasrārkasamaprabhā || 10 ||

Tāmevālokayecchaktiṃ manākkumbhakavṛttinā  |
Etallakṣaṇamuddiṣṭamutthāpanamataḥ param || 11 ||

Kanda Kerekének (kanda-cakrasya) közepén állva (madhya-sthā…tu) (található) az Erő (kalā), (mely) anāhata-ból vagy a kimondatlan hangból áll (anāhata-mayī), (mely) az alsó (adhe) és a felső (ūrdhve) pontokat vonalként egyesíti (rekhā-saṃyuktā), (mely) egy összetekeredett kígyó formájában jelenik meg (bhujaṃga-kuṭilā-ākṛtiḥ). Ez (sā) valójában (satyam) az a kondíció vagy állapot, (amelynek) helye felül és alul van (ūrdhvādhaḥ…avasthitā-avasthā), mint a nap és a hold súlya (sūryā-candra-masau…ubhau) (és ami) ezer nap ragyogásaként (sahasra-ārka-sama-prabhā) tündököl (virājamānā). Ez (tām) az Erő (śaktim) pusztán (eva...manāk) a lélegzet visszatartásával (kumbhaka-vṛttinā) tapasztalható (ālokayet). Ez (etat) a Tünet (lakṣaṇam) jellemzése (uddiṣṭam). (És) most íme (ataḥ), a Legfőbb (param) Emelkedés (utthāpanam). || 9-11 ||

𑆘𑆶𑆰𑆢𑇀𑆫𑆼𑆖𑆑𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆠𑆶 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆁 𑆖𑆽𑆮 𑆱𑆩𑆶𑆖𑇀𑆖𑆫𑆼𑆠𑇀  𑇅
𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆳𑆁 𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆪𑆼𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆁 𑆢𑆟𑇀𑆝𑆮𑆠𑇀𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇒𑇆

𑆄𑆣𑆳𑆫𑆩𑆣𑇀𑆪𑆳𑆢𑆳𑆪𑆳𑆠𑆳 𑆱𑆶𑆰𑆶𑆩𑇀𑆤𑆳𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆩𑆳𑆯𑇀𑆫𑆴𑆠𑆳  𑇅
𑆇𑆠𑇀𑆡𑆳𑆥𑆤𑆁 𑆱𑆩𑆳𑆒𑇀𑆪𑆳𑆠𑆁 𑆧𑆾𑆣𑆤𑆁 𑆥𑆫𑆠𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑇆𑇑𑇓𑇆

जुषद्रेचकवृत्त्या तु मन्त्रं चैव समुच्चरेत्  ।
प्रबुद्धां चिन्तयेच्छक्तिं दण्डवत्परमेश्वरीम् ॥१२॥

आधारमध्यादायाता सुषुम्नामार्गमाश्रिता  ।
उत्थापनं समाख्यातं बोधनं परतस्तथा ॥१३॥

Juṣadrecakavṛttyā tu mantraṃ caiva samuccaret  |
Prabuddhāṃ cintayecchaktiṃ daṇḍavatparameśvarīm || 12 ||

Ādhāramadhyādāyātā suṣumnāmārgamāśritā  |
Utthāpanaṃ samākhyātaṃ bodhanaṃ paratastathā || 13 ||

Elmerülve a kilégzésben --vagyis a tüdő kiürítésében-- (juṣad-recaka-vṛttyā…tu), (a yoginnak) a mantrát (mantram) kell ismételnie (samuccaret) és (ca…eva) kontemplálnia (cintayet) a Legfőbb Úrnőn (parama-īśvarīm), (Aki) a botként (daṇḍa-vat) ébredő (pra-buddhām) Śakti (śaktim). Az ādhāra vagy a támasz --vagyis mūlādhāra-- közepéből emelkedve (ādhāra-madhyāt) megérkezik (āyātā) (és) kitölti (āśritā) a Suṣumṇā vagy a középső csatorna Útját (suṣumnā-mārgam). (Ez az) ‘Utthāpanam’ vagy Emelkedés (utthāpanam) nevet viseli (samākhyātam). A következő állapot (parataḥ…tathā) a ‘Bodhanam’ vagy Felébredés (bodhanam).  || 12-13 ||

𑆑𑆤𑇀𑆢𑆱𑇀𑆡𑆾 𑆮𑆼𑆣𑆪𑆼𑆤𑇀𑆤𑆳𑆨𑆴𑆁 𑆠𑆠𑆾 𑆲𑆸𑆠𑇀𑆱𑇀𑆡𑆁 𑆥𑆴𑆠𑆳𑆩𑆲𑆩𑇀  𑇅
𑆑𑆟𑇀𑆜𑆱𑇀𑆡𑆩𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆁 𑆱𑆳𑆑𑇀𑆰𑆳𑆢𑇀𑆫𑆶𑆢𑇀𑆫𑆁 𑆠𑆳𑆬𑆶𑆠𑆬𑆼 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇔𑇆

𑆨𑇀𑆫𑆶𑆮𑆾𑆫𑇀𑆩𑆣𑇀𑆪𑆓𑆠𑆁 𑆠𑇀𑆮𑆵𑆯𑆁 𑆧𑇀𑆫𑆲𑇀𑆩𑆢𑇀𑆮𑆳𑆫𑆼 𑆱𑆢𑆳𑆯𑆴𑆮𑆩𑇀  𑇅
𑆧𑆾𑆣𑆪𑆴𑆠𑇀𑆮𑆳 𑆮𑇀𑆫𑆘𑆼𑆢𑆳𑆯𑆶 𑆥𑆢𑆁 𑆖𑆳𑆤𑆳𑆯𑇀𑆫𑆴𑆠𑆁 𑆯𑆴𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇕𑇆

कन्दस्थो वेधयेन्नाभिं ततो हृत्स्थं पितामहम्  ।
कण्ठस्थमच्युतं साक्षाद्रुद्रं तालुतले स्थितम् ॥१४॥

भ्रुवोर्मध्यगतं त्वीशं ब्रह्मद्वारे सदाशिवम्  ।
बोधयित्वा व्रजेदाशु पदं चानाश्रितं शिवम् ॥१५॥

Kandastho vedhayennābhiṃ tato hṛtsthaṃ pitāmaham  |
Kaṇṭhasthamacyutaṃ sākṣādrudraṃ tālutale sthitam || 14 ||

Bhruvormadhyagataṃ tvīśaṃ brahmadvāre sadāśivam  |
Bodhayitvā vrajedāśu padaṃ cānāśritaṃ śivam || 15 ||

(Hadd) szúrja át (vedhayet) a ‘Nābhi’-t vagy köldököt (nābhim), (Ki) a Kanda-n nyugszik (kandasthaḥ), aztán (tataḥ) a szívben lakozó (hṛt-stham) Brahma-t --‘pitāmaha’-t vagy ‘ősapát’-t-- (pitāmaham), (majd, miután áthatol) a torokban nyugvó (kaṇṭha-stham) Viṣṇu-n --szó szerint ‘acyuta’ az elpusztíthatatlan-- (acyutam), (hadd) (szúrja át) azonnal (sākṣāt) a szájpadlás szintjén (tālu-tale) elhelyezkedő (sthitam) Rudra-t (rudram), (ezek után) a szemöldökök (bhruvoḥ) között ülő (madhya-gatam) Īśa-t --vagyis Īśvara-t--, (ezt követően) (tu) Brahma Kapujánál álló Sadāśiva-t (sadā-śivam) --azaz Brahmarandhra-t-- (brahma-dvāre). Felébredvén (eképp) (bodhayitvā), (hadd) haladjon fürgén tova (āśu...vrajet) a támaszmentes --vagyis független, leírhatatlan-- (an-āśritam) Śiva Állapotába (padam...śivam). || 14-15 ||

𑆍𑆠𑆢𑇀𑆧𑆾𑆣𑆤𑆩𑆶𑆢𑇀𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑆁 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆩𑆟𑆁 𑆠𑆠𑆂  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆨𑆳𑆮𑆴𑆑𑆁 𑆢𑆬𑆁 𑆢𑆵𑆥𑇀𑆠𑆁 𑆢𑇀𑆫𑆮𑆁 𑆱𑇀𑆡𑆴𑆫𑆤𑆨𑆾𑆥𑆩𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇖𑇆

𑆃𑆩𑆸𑆠𑆁 𑆯𑆼𑆒𑆫𑆁 𑆖𑆽𑆮 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆧𑇀𑆫𑆲𑇀𑆩𑆳 𑆠𑆡𑆽𑆮 𑆖  𑇅
𑆧𑆴𑆤𑇀𑆢𑆶𑆤𑆳𑆢𑆁 𑆠𑆡𑆳 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆢𑇀𑆮𑆳𑆢𑆯𑆑𑆁 𑆑𑆴𑆬 𑇆𑇑𑇗𑇆

𑆮𑆼𑆣𑆪𑆤𑇀𑆠𑆵 𑆑𑇀𑆫𑆩𑆳𑆖𑇀𑆗𑆑𑇀𑆠𑆴𑆯𑇀𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆑𑇀𑆰𑆟𑆩𑇀  𑇅
𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆩𑆼𑆠𑇀𑆱𑆳 𑆩𑆲𑆳𑆢𑆼𑆮𑆵 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆩 𑆇𑆠𑇀𑆠𑆩𑆂 𑇆𑇑𑇘𑇆

एतद्बोधनमुद्दिष्टं चक्रविश्रामणं ततः  ।
स्वाभाविकं दलं दीप्तं द्रवं स्थिरनभोपमम् ॥१६॥

अमृतं शेखरं चैव शक्तिर्ब्रह्मा तथैव च  ।
बिन्दुनादं तथा प्रोक्तं चक्रद्वादशकं किल ॥१७॥

वेधयन्ती क्रमाच्छक्तिश्चक्रे चक्रे प्रतिक्षणम्  ।
विश्रमेत्सा महादेवी चक्रविश्राम उत्तमः ॥१८॥

Etadbodhanamuddiṣṭaṃ cakraviśrāmaṇaṃ tataḥ  |
Svābhāvikaṃ dalaṃ dīptaṃ dravaṃ sthiranabhopamam || 16 ||

Amṛtaṃ śekharaṃ caiva śaktirbrahmā tathaiva ca  |
Bindunādaṃ tathā proktaṃ cakradvādaśakaṃ kila || 17 ||

Vedhayantī kramācchaktiścakre cakre pratikṣaṇam  |
Viśrametsā mahādevī cakraviśrāma uttamaḥ || 18 ||

Ez (etat) jellemzi (uddiṣṭam) a Felébredést (bodhanam). (És) most (tataḥ), a Cakra-ban Nyugvás (cakra-viśrāmaṇam): (Mikor áthatol) az eredendő (svābhāvikam), kinyíló szirmokon (dalam), melyek a legkiválóbb, rendíthetetlen Égboltként (sthira-nabha-upamam) szikráznak (dīptam) és áramlanak (dravam), (ez) bizonyosan (ca...eva) (maga) a Fej Koronájának --vagyis Sahasrāra-nak-- (śekharam) Nektárja (amṛtam), sőt mi több (tathā…eva…va) Śakti (śaktiḥ) (Maga), Brahman, vagy az Abszolút (brahmā), Bindu (és) Nāda --vagyis az Én és az Ő Ébersége-- (bindu-nādam), ennél (tathā) fogva ez úgymond (proktam) kétségtelenül (kila) a Cakra tizenkétrétű csoportja (cakra-dvādaśakam). (Amikor) sikeresen (kramāt) átszúródott (vedhayantī), Śakti (śaktiḥ) kiteljesedvén (pratikṣaṇam) a Cakra-ban (cakre), (nem más mint) a Csodálatos Istennő (sā...mahā-devī). Nyugodjék (viśramet) a Cakra-ban (cakre), (mely) a legfőbb (uttamaḥ) Cakra-ban Nyugvás --a nyolcadik alakulás vagy átszúrás, amely Kuṇḍalinī behatolása Sahasrāra-ba és következésképpen Ő ebben nyugszik-- (cakra-viśrāmaḥ). || 16-18 ||

𑆲𑆸𑆢𑆪𑆁 𑆑𑆩𑇀𑆥𑆠𑆼 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆳𑆬𑆶𑆑𑆢𑇀𑆮𑆳𑆫𑆩𑆼𑆮 𑆖  𑇅
𑆯𑆴𑆫𑆯𑇀𑆖 𑆨𑇀𑆫𑆩𑆠𑆼 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆢𑆸𑆰𑇀𑆛𑆴𑆱𑆁𑆑𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆬𑆑𑇀𑆰𑆟𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇙𑇆

𑆍𑆑𑆽𑆑𑆁 𑆨𑇀𑆫𑆩𑆪𑆠𑇀𑆪𑆕𑇀𑆓𑆩𑆕𑇀𑆓𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆕𑇀𑆓𑆱𑆁𑆣𑆴𑆰𑆶  𑇅
𑆔𑆷𑆫𑇀𑆟𑆠𑆼 𑆲𑆸𑆢𑆪𑆁 𑆖𑆳𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆩𑇀𑆪𑆓𑇀𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆳𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳𑆮𑆠𑆂 𑇆𑇒𑇐𑇆

𑆪𑆳𑆤𑆴 𑆪𑆳𑆤𑆴 𑆮𑆴𑆑𑆳𑆫𑆳𑆟𑆴 𑆃𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆑𑆶𑆫𑆶𑆠𑆼 𑆱𑆠𑆂  𑇅
𑆠𑆼𑆰𑆶 𑆠𑆼𑆰𑆶 𑆤 𑆨𑆼𑆠𑆮𑇀𑆪𑆁 𑆑𑇀𑆫𑆵𑆝𑆠𑆴 𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵 𑇆𑇒𑇑𑇆

𑆃𑆩𑆸𑆠𑆼 𑆱𑆼𑆪𑆩𑆶𑆤𑇀𑆩𑆠𑇀𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆑𑆳𑆫𑆳𑆤𑇀𑆑𑆶𑆫𑆶𑆠𑆼 𑆧𑆲𑆷𑆤𑇀  𑇅
𑆩𑆬𑆠𑇀𑆫𑆪𑆮𑆴𑆑𑆳𑆫𑆼𑆟 𑆧𑆲𑆶𑆘𑆤𑇀𑆩𑆱𑆶 𑆪𑆠𑇀𑆑𑆸𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇒𑇆

𑆣𑆶𑆤𑆾𑆠𑆴 𑆱 𑆩𑆬𑆳𑆤𑇀𑆥𑆳𑆯𑆳𑆠𑇀𑆥𑆫𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆩𑆶𑆠𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳𑆤𑇀  𑇅
𑆨𑆷𑆩𑆴𑆑𑆳𑆓𑆩𑆤𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆩𑆤𑇀𑆠𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆠𑆡𑆾𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇓𑇆

हृदयं कम्पते पूर्वं तालुकद्वारमेव च  ।
शिरश्च भ्रमते तस्य दृष्टिसंक्रान्तिलक्षणम् ॥१९॥

एकैकं भ्रमयत्यङ्गमङ्गप्रत्यङ्गसंधिषु  ।
घूर्णते हृदयं चास्य सम्यग्विद्याप्रभावतः ॥२०॥

यानि यानि विकाराणि अवस्था कुरुते सतः  ।
तेषु तेषु न भेतव्यं क्रीडति परमेश्वरी ॥२१॥

अमृते सेयमुन्मत्ता विकारान्कुरुते बहून्  ।
मलत्रयविकारेण बहुजन्मसु यत्कृतम् ॥२२॥

धुनोति स मलान्पाशात्परशक्तिसमुत्थितान्  ।
भूमिकागमनं प्रोक्तमन्तावस्था तथोच्यते ॥२३॥

Hṛdayaṃ kampate pūrvaṃ tālukadvārameva ca  |
Śiraśca bhramate tasya dṛṣṭisaṃkrāntilakṣaṇam || 19 ||

Ekaikaṃ bhramayatyaṅgamaṅgapratyaṅgasaṃdhiṣu  |
Ghūrṇate hṛdayaṃ cāsya samyagvidyāprabhāvataḥ || 20 ||

Yāni yāni vikārāṇi avasthā kurute sataḥ  |
Teṣu teṣu na bhetavyaṃ krīḍati parameśvarī || 21 ||

Amṛte seyamunmattā vikārānkurute bahūn  |
Malatrayavikāreṇa bahujanmasu yatkṛtam || 22 ||

Dhunoti sa malānpāśātparaśaktisamutthitān  |
Bhūmikāgamanaṃ proktamantāvasthā tathocyate || 23 ||

Először (pūrvam) a szív (hṛdayam) lüktet (kampate), aztán a fej (śiraḥ) és (ca…ca) még (eva) a szájpadlás (tāluka-dvāram) is eképp kezd forogni (bhramate), (amely) a ‘Látás’ vagy ‘Bölcsesség’ (állapotába) való belépés vagy átadása az (Isteni) Látásmódnak, (mely) az egyén saját jellemzője. (tasya… dṛṣṭi-saṃ-krānti-lakṣaṇam). || 19 ||

Az Igaz Tudásnak köszönhetően, (amit az egyén itt kezd tapasztalni) (samyañc-vidyā-prabhāvataḥ...asya) a teljes test ízületei, beleértve a végtagokat is (eka-ekam...aṅgam...aṅga-pratyaṅga-saṃdhiṣu) remegni kezd (bhramayati), továbbá (ca) a szív (hṛdayam) hevesen (ghūrṇate) kalapál. || 20 ||

Akármilyen (yāni…yāni) átalakulás vagy tünet (vikārāṇi) jelentkezik (kurute) (egy ilyen) állapotban (avasthā), szükségtelen megijedni (na…bhetavyam) ezektől (teṣu…teṣu), (mivel) mindez (sataḥ) a Legfőbb Istennő (parama-īśvarī) játéka (krīḍati). | | 21 ||

Ez (iyam) Ő maga (sā), a (Halhatatlanság) Nektárjától (amṛte) megrészegülten (unmattā) és (aki) mindezen (bahūn) tüneteket (vikārān) (okozza), melyeket (yat) a számtalan születés (során felhalmozódott) (bahu-janmasu) három tisztátalanság módosulása (mala-traya-vikāreṇa) hozott létre (kṛtam). || 22 ||

Ő --vagyis ezen állapot yogin-ja-- (saḥ) lerázza (dhunoti) a Legfőbb Erő által feltárt (para-śakti-samutthitān) (tudatlanság) kötelékéből (pāśāt) (származó) tisztátalanságokat (malān). (Ez) az Állapot Érkezése (proktam...bhūmikā-āgamanam). Ezt követően (tathā), a Végső Állapot (anta-avasthā) (lesz) kifejtve (ucyate). || 23 ||

𑆪𑆠𑇀 𑆱𑆁𑆑𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆿 𑆫𑆾𑆩𑆲𑆫𑇀𑆰𑆾 𑇁𑆱𑇀𑆫𑆶𑆥𑆳𑆠𑆾 𑆘𑆸𑆩𑇀𑆨𑆳𑆫𑆩𑇀𑆨𑆾 𑆓𑆢𑇀𑆓𑆢𑆳 𑆓𑆵𑆫𑇀𑆓𑆴𑆫𑆾 𑇁𑆤𑇀𑆠𑆂  𑇅
𑆓𑇀𑆫𑆤𑇀𑆡𑆴𑆱𑇀𑆦𑆾𑆛𑆂 𑆱𑇀𑆥𑆫𑇀𑆯𑆢𑆴𑆮𑇀𑆪𑆥𑇀𑆫𑆲𑆫𑇀𑆰𑆾 𑆧𑆴𑆤𑇀𑆢𑆶𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆳 𑆤𑆳𑆨𑆴𑆑𑆤𑇀𑆢𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆦𑆶𑆫𑆤𑇀𑆠𑆴 𑇆𑇒𑇔𑇆

यत् संक्रान्तौ रोमहर्षो ऽस्रुपातो जृम्भारम्भो गद्गदा गीर्गिरो ऽन्तः  ।
ग्रन्थिस्फोटः स्पर्शदिव्यप्रहर्षो बिन्दुस्पन्दा नाभिकन्दात्स्फुरन्ति ॥२४॥

Yat saṃkrāntau romaharṣo 'srupāto jṛmbhārambho gadgadā gīrgiro 'ntaḥ  |
Granthisphoṭaḥ sparśadivyapraharṣo binduspandā nābhikandātsphuranti || 24 ||

Amelynek átadásakor (yat…saṃkrāntau): a köldökből és kanda-ból (nābhi-kandāt) feltörhet (sphuranti) a remegés vagy borzongás (roma-harṣaḥ), könnyhullás (asrupātaḥ), (valamint) az, ami ásítással --vagyis álmossággal-- kezdődik (jṛmbha-ārambhaḥ), dadogás (gadgadā), esdeklés (gīr), belső dicsőítés (giraḥ…antaḥ), ízületek vagy összeköttetések ropogása (granthi-sphoṭaḥ), Isteni Érintés mámora (sparśa-divya-pra-harṣaḥ) vagy vibrálás a Binduban (bindu-spandā). || 24 ||

𑆃𑆤𑇀𑆠𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳 𑆱𑆩𑆳𑆒𑇀𑆪𑆳𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆩𑆱𑇀𑆠𑇀𑆮𑆣𑆶𑆤𑆾𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼  𑇅
𑆤𑆳𑆨𑆴𑆖𑆑𑇀𑆫𑆮𑆴𑆤𑆴𑆫𑇀𑆪𑆳𑆠𑆳 𑆪𑆢𑆳 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆣𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇕𑇆

𑆠𑆢𑆳 𑆠𑇀𑆮𑆱𑇀𑆠𑆩𑆴𑆠𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆩𑆑𑇀𑆰𑆓𑇀𑆫𑆳𑆩𑆁 𑆧𑆲𑆴𑆂𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆩𑇀  𑇅
𑆪𑆢𑆳 𑆱𑆳 𑆥𑆫𑆩𑆳 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆱𑆶𑆬𑆵𑆤𑆳 𑆥𑆫𑆩𑆼 𑆥𑆢𑆼 𑇆𑇒𑇖𑇆

𑆠𑆢𑆳 𑆤 𑆮𑆴𑆤𑇀𑆢𑆠𑆼 𑆑𑆴𑆁𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑆴𑆰𑆪𑆵 𑆮𑆴𑆰𑆪𑆳𑆤𑇀𑆠𑆫𑆩𑇀  𑇅
𑆯𑆴𑆮𑆼 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆩𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆩 𑆇𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇗𑇆

अन्तावस्था समाख्याता विश्रामस्त्वधुनोच्यते  ।
नाभिचक्रविनिर्याता यदा शक्तिः प्रबुध्यते ॥२५॥

तदा त्वस्तमितं सर्वमक्षग्रामं बहिःस्थितम्  ।
यदा सा परमा शक्तिः सुलीना परमे पदे ॥२६॥

तदा न विन्दते किंचिद्विषयी विषयान्तरम्  ।
शिवे विश्राम्यते शक्तिस्तदा विश्राम उच्यते ॥२७॥

Antāvasthā samākhyātā viśrāmastvadhunocyate  |
Nābhicakraviniryātā yadā śaktiḥ prabudhyate || 25 ||

Tadā tvastamitaṃ sarvamakṣagrāmaṃ bahiḥsthitam  |
Yadā sā paramā śaktiḥ sulīnā parame pade || 26 ||

Tadā na vindate kiṃcidviṣayī viṣayāntaram  |
Śive viśrāmyate śaktistadā viśrāma ucyate || 27 ||

Ezt a Végső Állapotnak (anta-āvasthā) hívják (samākhyātā). (És) most (adhunā), a Végső Megnyugvás (viśrāmaḥ) kerül kifejtésre (ucyate): Mikor (yadā...tadā…tu.) Śakti (śaktiḥ), felébredvén és kiterjedvén (pra-budhyate) emelkedik fel a Nābhicakra-ból (nābhi-cakra-viniryātā), az érzékek kifelé irányuló teljes csoportja (sarvam.akṣa-grāmam…bahiḥ-sthitam) véget ér (astamitam). A Legfőbb (paramā) Śakti (śaktiḥ) Legmagasabb (parame) Állapotban (pade) való feloldódásakor (yadā...tadā...sulīnā) a Szubjektum (viṣayī) nem (na) tapasztal (vindate) (önmagán) belül objektumokat --vagyis semmi különbözőt Saját magától-- (kiṃcid...viṣaya-antaram), (és) Śakti (śaktiḥ) Śiva-ban (śive) nyugszik (viśrāmyate), ekkor (tadā) (eme állapot) Végső Megnyugvásnak (viśrāmaḥ) nevezett (ucyate). | | 25-27 ||

𑆪𑆠𑇀𑆫 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆩𑆟𑆁 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆼𑆫𑇀𑆩𑆤𑆱𑇀𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆬𑆪𑆁 𑆮𑇀𑆫𑆘𑆼𑆠𑇀  𑇅
𑆠𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆠𑇀𑆮𑆼 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆠𑆮𑇀𑆪𑆾 𑆤𑆴𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆨𑆴𑆂 𑇆𑇒𑇘𑇆

𑆯𑆴𑆮𑆵𑆨𑆷𑆠𑆾 𑆨𑆮𑆠𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳 𑆥𑆫𑆴𑆟𑆳𑆩𑆂 𑆱 𑆍𑆮 𑆲𑆴  𑇅
𑆱𑆢𑆳 𑆱 𑆮𑆫𑇀𑆰𑆠𑆼 𑆢𑆴𑆮𑇀𑆪𑆩𑆩𑆸𑆠𑆁 𑆘𑆤𑇀𑆠𑆶𑆘𑆵𑆮𑆤𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇙𑇆

यत्र विश्रमणं शक्तेर्मनस्तत्र लयं व्रजेत्  ।
तदात्मा परमात्मत्वे ज्ञातव्यो निश्चितात्मभिः ॥२८॥

शिवीभूतो भवत्यात्मा परिणामः स एव हि  ।
सदा स वर्षते दिव्यममृतं जन्तुजीवनम् ॥२९॥

Yatra viśramaṇaṃ śaktermanastatra layaṃ vrajet  |
Tadātmā paramātmatve jñātavyo niścitātmabhiḥ || 28 ||

Śivībhūto bhavatyātmā pariṇāmaḥ sa eva hi  |
Sadā sa varṣate divyamamṛtaṃ jantujīvanam || 29 ||

Ahol (yatra) Śakti (śakteḥ) Végső Megnyugvása (viśramaṇam) (történik), (ott) oldódik fel (layam) az elme (vrajet), majd (tadā) (itt) (tatra) az Én (ātmā), a Legfőbb Én Állapotában --a Legfőbb Énként-- (parama-ātmatve) kell, hogy megértésre kerüljön (jñātavyaḥ) azok által, (akik) megalapozódtak (niścita-ātmabhiḥ) (ebben). (Eme) Totális Átváltozás --szó szerint átalakulás vagy totális változás az egyén saját önazonosítását illetően (pariṇāmaḥ...bhavati)-- nem más, mint (hi) (amikor) az Én (ātmā) minden kétséget kizáróan (eva) Śiva (śivī-bhūtaḥ...saḥ), (mivel) Ő (saḥ) szakadatlanul (sadā) zúdítja (varṣate) az Isteni (divyam) Nektárt (amṛtam), (mely) élővé varázsol minden létezőt (jantu-jīvanam). || 28-29 ||

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆁 𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆠𑆶 𑆱𑆁𑆣𑆳𑆫𑇀𑆪 𑆥𑆶𑆤𑆫𑇀𑆢𑆽𑆮𑆵 𑆮𑆴𑆯𑆼𑆠𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆳  𑇅
𑆠𑆢𑆳 𑆠𑇀𑆮𑆳𑆓𑆩𑆤𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆩𑆼𑆮𑆁 𑆱𑆩𑇀𑆪𑆑𑇀𑆠𑇀𑆫𑆪𑆾𑆢𑆯 𑇆𑇓𑇐𑇆

चित्तं तत्र तु संधार्य पुनर्दैवी विशेत्तु सा  ।
तदा त्वागमनं प्रोक्तमेवं सम्यक्त्रयोदश ॥३०॥

Cittaṃ tatra tu saṃdhārya punardaivī viśettu sā  |
Tadā tvāgamanaṃ proktamevaṃ samyaktrayodaśa || 30 ||

A Tudatosság --vagyis Éberség-- (cittam) ott (tatra…tu) szilárdan tartandó (saṃdhārya), aztán (tadā) (hadd) lépjen be (viśet…tu) újra (punar) az (sā) Isteni Erő (daivī). (Ez) valójában (evam) a Visszatérés (proktam...āgamanam). (Ilyen a tiszteletreméltó Kuṇḍalinī) tizenhárom (trayodaśa) átszúrásának vagy állapotának kiteljesedése (samyak). || 30 ||

𑆅𑆠𑆴 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆱𑆾𑆩𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆥𑆳𑆢𑆮𑆴𑆫𑆖𑆴𑆠𑆁 𑆯𑆳𑆑𑇀𑆠𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆱𑆩𑇀𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆩𑇀𑇆
𑆯𑆴𑆮𑆩𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆬𑆼𑆒𑆑𑆥𑆳𑆜𑆑𑆪𑆾𑆂𑇆

इति श्रीसोमानन्दपादविरचितं शाक्तविज्ञानं सम्पूर्णम्॥
शिवमस्तु लेखकपाठकयोः॥

Iti śrīsomānandapādaviracitaṃ śāktavijñānaṃ sampūrṇam ||
Śivamastu lekhakapāṭhakayoḥ ||

Eme (iti) ‘Śāktavijñānam’ vagy ‘Śakti-hoz vagy az Isteni Erő-höz tartozó Bölcsesség’ (śākta-vijñānam), melyet a tiszteletreméltó Somānanda alkotott (śrī-soma-ānanda-pāda-viracitam), most a végéhez ért (sampūrṇam). ||

Jöjjön (astu) jólét (śivam) minden szerző és olvasó számára (lekhaka-pāṭhakayoḥ). ||

Fordította angolról Gina Madanikā & Soma Somanāthaḥ
loading...