Śāktavijñānam
Śakti-hoz tartozó Bölcsesség
--gyakorlati tudás vagy Tudomány Kuṇḍalinī folyamatáról--
स्थानं प्रवेशो रूपं च लक्षं लक्षणमेव च ।
उत्थापनं बोधनं च चक्रविश्राममेव च ॥१॥
भूमिकागमनं चैव अन्तावस्था तथैव च ।
विश्रामः परिणामश्च तथागमनमेव च ॥२॥
इति त्रयोदशविधं शाक्तं विज्ञानमुत्तमम् ।
सर्वेषु त्रिकशास्त्रेषु सूचितं शम्भुना स्वयम् ॥३॥
Sthānaṃ praveśo rūpaṃ ca lakṣaṃ lakṣaṇameva ca |
Utthāpanaṃ bodhanaṃ ca cakraviśrāmameva ca || 1 ||
Bhūmikāgamanaṃ caiva antāvasthā tathaiva ca |
Viśrāmaḥ pariṇāmaśca tathāgamanameva ca || 2 ||
Iti trayodaśavidhaṃ śāktaṃ vijñānamuttamam |
Sarveṣu trikaśāstreṣu sūcitaṃ śambhunā svayam || 3 ||
Bázis (sthānam), Belépés (praveśaḥ), Forma (rūpam) és (ca) Tárgy (lakṣam). Továbbá (eva…ca) Tünet (lakṣaṇam), Emelkedés (utthāpanam) és (ca) Felébredés (bodhanam) és (eva…ca) Kerékben Szunnyadás, (cakra-viśrāmam) Állapot Érkezése (bhūmikā-āgamanam), de még (tatha-eva) a Végső Állapot (anta-āvasthā), Végső Megnyugvás (viśrāmaḥ), Totális Átváltozás (pariṇāmaḥ) és (ca…ca…ca…ca…eva…eva) ezután, (tathā) Visszatérés. (āgamanam) Ez (iti) a tizenhárom áthatolás vagy megnyilvánulás (trayodaśa-vidham), melyek a Śakti-hoz --a Szöveg keretén belül Kuṇḍalinī-hez-- (śāktam) tartozó Legfőbb (uttamam) Bölcsesség vagy megkülönböztető tudás (vijñānam), melyre Śambhu Maga --az Úr Śiva-- (śambhunā...svayam) világít rá (sūcitam) minden (sarveṣu) Trika Szövegben (trika-śāstreṣu). || 1-3 ||
नाभ्यधो ऽङ्गुलाः पञ्चमेढ्रस्योर्ध्वाङ्गुलद्वयम् ।
तन्मध्ये कन्दनामा च चक्रस्थानमिति स्मृतम् ॥४॥
Nābhyadho 'ṅgulāḥ pañcameḍhrasyordhvāṅguladvayam |
Tanmadhye kandanāmā ca cakrasthānamiti smṛtam || 4 ||
(A két pont) között (tat-madhye) öt (pañca) ujj szélességnyire (aṅgulāḥ) a ‘Nābhi’ vagy a köldök alatt (nābi-adhaḥ) (és) kettővel a nemi szervek fölött (található) (ūrdhvā-āṅgula-dvayam...meḍhrasya) (az, amit) ’Kanda’-nak --szó szerint: ’gumós gyökérnek’-- hívnak (kanda-nāmā) és (ca) úgy ismert (iti...smṛtam), mint a cakra-k Bázisa (cakra-sthānam). || 4 ||
प्राणापाननिरोधेन मनस्तत्रैव निःक्षिपेत् ।
सम्यग्वायुगतिं जित्वा यावन्मध्यगतां नयेत् ॥५॥
Prāṇāpānanirodhena manastatraiva
niḥkṣipet |
Samyagvāyugatiṃ jitvā yāvanmadhyagatāṃ nayet || 5 ||
Uralván a légzés folyamatát (samyak…vāyu-gatim…jitvā) a prāṇa és apāna --vagyis a kilégzés és a belégzés-- visszatartása --vagyis figyelmen kívül hagyása-- által (prāṇa-apāna-nirodhena), az elmét (manaḥ) arra a bizonyos helyre --vagyis a ‘kanda’-ra-- (tatra-eva) kell irányítani (niḥkṣipet), eközben (yāvat) legyen --az elme-- a középső állapothoz vezetve (nayet...madhya-gatām). || 5 ||
एषः प्रवेश इत्याहू रूपं वक्ष्यामि चाधुना ।
शृङ्गाटकनिभं चक्रं षडरं चापरं ध्रुवम् ॥६॥
दाडिमीकुसुमप्रख्यं कन्दं वै जातिलोहितम् ।
एतद्रूपं समाख्यातं तृतीयं चिन्तनात्मकम् ॥७॥
Eṣaḥ praveśa ityāhū rūpaṃ vakṣyāmi
cādhunā |
Śṛṅgāṭakanibhaṃ cakraṃ ṣaḍaraṃ cāparaṃ dhruvam || 6 ||
Dāḍimīkusumaprakhyaṃ kandaṃ vai
jātilohitam |
Etadrūpaṃ samākhyātaṃ tṛtīyaṃ cintanātmakam || 7 ||
Ezt hívják (eṣaḥ...iti...āhū) Belépésnek. (praveśa) És (ca) most (adhunā), a ‘Rūpa’-ról avagy a ‘Formáról’ (rūpam) fogok beszélni (vakṣyāmi), (mely) valójában (vai) maga a ‘Kanda’ (kandam), élénkvörös akár a szerecsendió-virág --vagyis a szerecsendió héja-- (jāti-lohitam), háromszögű, mint egy háromcsúcsú hegy vagy a sulyom magja (śṛṅgāṭaka-nibham), és (ca) a hat küllőjű (ṣaṭ-aram) cakra (cakram) alatt (aparam) rögzült (dhruvam), (valamint) hasonló a gránátalma virágához (dāḍimī-kusuma-prakhyam). Ez (etat) a ‘Forma’ (rūpam) (, ami a tizenháromból) harmadikként (tṛtīyam) ismertetett (samākhyātam), a kontempláció jellegével bír (cintanā-ātmakam). | | 6-7 ||
तन्मध्ये निक्षिपेच्चित्तं यावत्तत्र स्थिरीकृतम् ।
त्यक्तरुद्धो यदा वायुस्तदा लक्षं विनिर्दिशेत् ॥८॥
Tanmadhye nikṣipeccittaṃ
yāvattatra sthirīkṛtam |
Tyaktaruddho yadā vāyustadā lakṣaṃ vinirdiśet || 8 ||
Az elmét (cittam) ennek --vagyis a ‘Kanda’-nak-- a középpontjába (tat-madhye) kell irányítani (nikṣipet), amíg (yāvat) abban a stabilitás el nem éretik (sthirī-kṛtam). Amit, amint (yadā…tadā) a légzés (vāyuḥ) visszatartván uralt (tyakta-ruddhaḥ), a kontempláció Tárgyaként (lakṣam) kell ismerni (vinirdiśet). || 8 ||
कन्दचक्रस्य मध्यस्था त्वनाहतमयी कला ।
अध ऊर्ध्वे रेखासंयुक्ता भुजंगकुटिलाकृतिः ॥९॥
ऊर्ध्वाधो ऽवस्थितावस्था सूर्याचन्द्रमसावुभौ ।
सत्यं विराजमाना सा सहस्रार्कसमप्रभा ॥१०॥
तामेवालोकयेच्छक्तिं मनाक्कुम्भकवृत्तिना ।
एतल्लक्षणमुद्दिष्टमुत्थापनमतः परम् ॥११॥
Kandacakrasya madhyasthā tvanāhatamayī
kalā |
Adha ūrdhve rekhāsaṃyuktā bhujaṃgakuṭilākṛtiḥ || 9 ||
Ūrdhvādho 'vasthitāvasthā
sūryācandramasāvubhau |
Satyaṃ virājamānā sā sahasrārkasamaprabhā || 10 ||
Tāmevālokayecchaktiṃ
manākkumbhakavṛttinā |
Etallakṣaṇamuddiṣṭamutthāpanamataḥ param || 11 ||
A Kanda Kerekének (kanda-cakrasya) közepén állva (madhya-sthā…tu) (található) az Erő (kalā), (mely) az anāhata-ból vagy a kimondatlan hangból áll (anāhata-mayī), (mely) az alsó (adhe) és a felső (ūrdhve) pontokat egy vonalként egyesíti (rekhā-saṃyuktā), (mely) egy összetekeredett kígyó formájában jelenik meg (bhujaṃga-kuṭilā-ākṛtiḥ). Ez (sā) valójában (satyam) az a kondíció vagy állapot, (amelynek) helye felül és alul van (ūrdhvādhaḥ…avasthitā-avasthā), mint a nap és a hold súlya (sūryā-candra-masau…ubhau) (és ami) ezer nap ragyogásaként (sahasra-ārka-sama-prabhā) tündököl (virājamānā). Ez (tām) az Erő (śaktim) pusztán (eva...manāk) a lélegzet visszatartásával (kumbhaka-vṛttinā) tapasztalható (ālokayet). Ez (etat) a Tünet (lakṣaṇam) jellemzése (uddiṣṭam). (És) most íme (ataḥ), a Legfőbb (param) Emelkedés (utthāpanam). || 9-11 ||
जुषद्रेचकवृत्त्या तु मन्त्रं चैव समुच्चरेत् ।
प्रबुद्धां चिन्तयेच्छक्तिं दण्डवत्परमेश्वरीम् ॥१२॥
आधारमध्यादायाता सुषुम्नामार्गमाश्रिता ।
उत्थापनं समाख्यातं बोधनं परतस्तथा ॥१३॥
Juṣadrecakavṛttyā tu mantraṃ caiva
samuccaret |
Prabuddhāṃ cintayecchaktiṃ daṇḍavatparameśvarīm || 12 ||
Ādhāramadhyādāyātā suṣumnāmārgamāśritā |
Utthāpanaṃ samākhyātaṃ bodhanaṃ paratastathā || 13 ||
Elmerülvén a kilégzésben --vagyis a tüdő kiürítésében-- (juṣad-recaka-vṛttyā…tu), (a yoginnak) a mantrát (mantram) kell ismételnie (samuccaret) és (ca…eva) kontemplálnia kell (cintayet) a Legfőbb Úrnőn (parama-īśvarīm), (Aki) a botszerűen (daṇḍa-vat) felemelkedő (pra-buddhām) Śakti (śaktim). Az ādhāra vagy az alap --vagy is a mūlādhāra-- közepéből emelkedve (ādhāra-madhyāt) megérkezik (āyātā) (és) kitölti (āśritā) a Suṣumṇā vagy a középső csatorna Útját (suṣumnā-mārgam). (Ez az) ‘Utthāpanam’ vagy Emelkedés (utthāpanam) nevet viseli (samākhyātam). A következő állapot (parataḥ…tathā) a ‘Bodhanam’ vagy Felébredés (bodhanam). || 12-13 ||
कन्दस्थो वेधयेन्नाभिं ततो हृत्स्थं पितामहम् ।
कण्ठस्थमच्युतं साक्षाद्रुद्रं तालुतले स्थितम् ॥१४॥
भ्रुवोर्मध्यगतं त्वीशं ब्रह्मद्वारे सदाशिवम् ।
बोधयित्वा व्रजेदाशु पदं चानाश्रितं शिवम् ॥१५॥
Kandastho vedhayennābhiṃ tato hṛtsthaṃ
pitāmaham |
Kaṇṭhasthamacyutaṃ sākṣādrudraṃ tālutale sthitam || 14 ||
Bhruvormadhyagataṃ tvīśaṃ
brahmadvāre sadāśivam |
Bodhayitvā vrajedāśu padaṃ cānāśritaṃ śivam || 15 ||
Hadd szúrja át (vedhayet) a ‘Nābhi’-t vagy a köldököt (nābhim), Ki a Kanda-n nyugszik (kandasthaḥ), aztán (tataḥ) a szívben lakozó (hṛt-stham) Brahma-t --‘pitāmaha’-t vagy ‘ősapát’-t-- (pitāmaham). Majd, miután áthatol a torokban nyugvó (kaṇṭha-stham) Viṣṇu-n --szó szerint ‘acyuta’-n a múlhatatlanon-- (acyutam), hadd szúrja át azonnal (sākṣāt) a szájpadlás tetején (tālu-tale) elhelyezkedő (sthitam) Rudra-t (rudram), ezek után a szemöldökök (bhruvoḥ) között ülő (madhya-gatam) Īśa-t --vagyis Īśvara-t--, ezt követően pedig (tu) a Brahma Kapujánál álló Sadāśiva-t (sadā-śivam) --azaz Brahmarandhra-t-- (brahma-dvāre). Felébredvén eképp (bodhayitvā), hadd haladjon fürgén tova (āśu...vrajet) a támaszmentes --vagyis a független, elgondolható jellemzőktől mentes-- (an-āśritam) Śiva Állapotába (padam...śivam). || 14-15 ||
एतद्बोधनमुद्दिष्टं चक्रविश्रामणं ततः ।
स्वाभाविकं दलं दीप्तं द्रवं स्थिरनभोपमम् ॥१६॥
अमृतं शेखरं चैव शक्तिर्ब्रह्मा तथैव च ।
बिन्दुनादं तथा प्रोक्तं चक्रद्वादशकं किल ॥१७॥
वेधयन्ती क्रमाच्छक्तिश्चक्रे चक्रे प्रतिक्षणम् ।
विश्रमेत्सा महादेवी चक्रविश्राम उत्तमः ॥१८॥
Etadbodhanamuddiṣṭaṃ cakraviśrāmaṇaṃ
tataḥ |
Svābhāvikaṃ dalaṃ dīptaṃ dravaṃ sthiranabhopamam || 16 ||
Amṛtaṃ śekharaṃ caiva śaktirbrahmā
tathaiva ca |
Bindunādaṃ tathā proktaṃ cakradvādaśakaṃ kila || 17 ||
Vedhayantī kramācchaktiścakre
cakre pratikṣaṇam |
Viśrametsā mahādevī cakraviśrāma uttamaḥ || 18 ||
Ez (etat) jellemzi (uddiṣṭam) a Felébredést (bodhanam). És most (tataḥ), a Cakra-ban Nyugvás (cakra-viśrāmaṇam): amikor áthatol a természetes (svābhāvikam), kibomló szirmokon (dalam), melyek akár a legkiválóbb, rendíthetetlen Égbolt (sthira-nabha-upamam), szikráznak (dīptam) és áramlanak (dravam). Ez bizonyosan (ca...eva) (maga) a Fej Koronájának --vagyis a Sahasrāra-nak-- (śekharam) Nektárja (amṛtam), sőt mi több (tathā…eva…va) Maga Śakti (śaktiḥ), Brahman, vagy az Abszolút (brahmā), Bindu (és) Nāda --vagyis az Én és az Ő Ébersége-- (bindu-nādam). Ennél (tathā) fogva ez úgymond (proktam) kétségtelenül (kila) a Cakra tizenkétrétű csoportja (cakra-dvādaśakam). (Amikor) sikeresen (kramāt) átszúródott (vedhayantī), Śakti (śaktiḥ) kiteljesedvén (pratikṣaṇam) a Cakra-ban (cakre), (nem más mint) a Csodálatos Istennő (sā...mahā-devī). Nyugodjék (viśramet) a Cakra-ban (cakre), (hiszen Ő Maga) a legfőbb (uttamaḥ) Cakra-ban Nyugvás --a nyolcadik formáció avagy átszúrás, amely Kuṇḍalinī behatolása a Sahasrāra-ba és következésképpen Ő ebben nyugszik-- (cakra-viśrāmaḥ). || 16-18 ||
हृदयं कम्पते पूर्वं तालुकद्वारमेव च ।
शिरश्च भ्रमते तस्य दृष्टिसंक्रान्तिलक्षणम् ॥१९॥
एकैकं भ्रमयत्यङ्गमङ्गप्रत्यङ्गसंधिषु ।
घूर्णते हृदयं चास्य सम्यग्विद्याप्रभावतः ॥२०॥
यानि यानि विकाराणि अवस्था कुरुते सतः ।
तेषु तेषु न भेतव्यं क्रीडति परमेश्वरी ॥२१॥
अमृते सेयमुन्मत्ता विकारान्कुरुते बहून् ।
मलत्रयविकारेण बहुजन्मसु यत्कृतम् ॥२२॥
धुनोति स मलान्पाशात्परशक्तिसमुत्थितान् ।
भूमिकागमनं प्रोक्तमन्तावस्था तथोच्यते ॥२३॥
Hṛdayaṃ kampate pūrvaṃ
tālukadvārameva ca |
Śiraśca bhramate tasya dṛṣṭisaṃkrāntilakṣaṇam || 19 ||
Ekaikaṃ bhramayatyaṅgamaṅgapratyaṅgasaṃdhiṣu |
Ghūrṇate hṛdayaṃ cāsya samyagvidyāprabhāvataḥ || 20 ||
Yāni yāni vikārāṇi avasthā kurute
sataḥ |
Teṣu teṣu na bhetavyaṃ krīḍati parameśvarī || 21 ||
Amṛte seyamunmattā vikārānkurute
bahūn |
Malatrayavikāreṇa bahujanmasu yatkṛtam || 22 ||
Dhunoti sa
malānpāśātparaśaktisamutthitān |
Bhūmikāgamanaṃ proktamantāvasthā tathocyate || 23 ||
Először (pūrvam) a szív (hṛdayam) lüktet (kampate), aztán a fej (śiraḥ) és (ca…ca) még (eva) a szájpadlás (tāluka-dvāram) is eképp kezd forogni (bhramate), (amely) a ‘Látás’ vagy ‘Bölcsesség’ (állapotába) való belépés avagy az (Isteni) Látásmód átadása, (mely) az egyén saját jellemzője. (tasya… dṛṣṭi-saṃ-krānti-lakṣaṇam). || 19 ||
Az Igaz Tudásnak köszönhetően, (amit az egyén itt kezd tapasztalni) (samyañc-vidyā-prabhāvataḥ...asya) a teljes test ízületei, beleértve a végtagokat is (eka-ekam...aṅgam...aṅga-pratyaṅga-saṃdhiṣu), remegni kezd (bhramayati), továbbá (ca) a szív (hṛdayam) hevesen (ghūrṇate) kalapál. || 20 ||
Akármilyen (yāni…yāni) átalakulás vagy tünet (vikārāṇi) jelentkezik (kurute) (egy ilyen) állapotban (avasthā), szükségtelen megijedni (na…bhetavyam) ezektől (teṣu…teṣu), (mivel) mindez (sataḥ) a Legfőbb Istennő (parama-īśvarī) játéka (krīḍati). | | 21 ||
Ez (iyam) Ő maga (sā), a (Halhatatlanság) Nektárjától (amṛte) megrészegülten (unmattā) és (aki) mindezen (bahūn) tüneteket (vikārān) (okozza), melyeket (yat) a számtalan születés (során felhalmozódott) (bahu-janmasu) három tisztátalanság módosulása (mala-traya-vikāreṇa) hozott létre (kṛtam). || 22 ||
Ő --vagyis ezen állapot yogin-ja-- (saḥ) lerázza (dhunoti) a Legfőbb Erő által feltárt (para-śakti-samutthitān) (tudatlanság) kötelékéből (pāśāt) (származó) tisztátalanságokat (malān). (Ez) az Állapot Érkezése (proktam...bhūmikā-āgamanam). Ezt követően (tathā), a Végső Állapot (anta-avasthā) (lesz) kifejtve (ucyate). || 23 ||
यत् संक्रान्तौ रोमहर्षो ऽस्रुपातो जृम्भारम्भो गद्गदा गीर्गिरो ऽन्तः ।
ग्रन्थिस्फोटः स्पर्शदिव्यप्रहर्षो बिन्दुस्पन्दा नाभिकन्दात्स्फुरन्ति ॥२४॥
Yat saṃkrāntau romaharṣo 'srupāto
jṛmbhārambho gadgadā gīrgiro 'ntaḥ |
Granthisphoṭaḥ sparśadivyapraharṣo binduspandā nābhikandātsphuranti || 24 ||
Amelynek átadásakor (yat…saṃkrāntau): a köldökből és a kanda-ból (nābhi-kandāt) feltörhet (sphuranti) remegés vagy borzongás (roma-harṣaḥ), könnyhullás (asrupātaḥ), (valamint) az, ami ásítással --vagyis álmossággal-- kezdődik (jṛmbha-ārambhaḥ), dadogás (gadgadā), esdeklés (gīr), belső dicsőítés (giraḥ…antaḥ), ízületek vagy összeköttetések ropogása (granthi-sphoṭaḥ), Isteni Érintés mámora (sparśa-divya-pra-harṣaḥ) vagy vibrálás a Binduban (bindu-spandā). || 24 ||
अन्तावस्था समाख्याता विश्रामस्त्वधुनोच्यते ।
नाभिचक्रविनिर्याता यदा शक्तिः प्रबुध्यते ॥२५॥
तदा त्वस्तमितं सर्वमक्षग्रामं बहिःस्थितम् ।
यदा सा परमा शक्तिः सुलीना परमे पदे ॥२६॥
तदा न विन्दते किंचिद्विषयी विषयान्तरम् ।
शिवे विश्राम्यते शक्तिस्तदा विश्राम उच्यते ॥२७॥
Antāvasthā samākhyātā viśrāmastvadhunocyate |
Nābhicakraviniryātā yadā śaktiḥ prabudhyate || 25 ||
Tadā tvastamitaṃ sarvamakṣagrāmaṃ
bahiḥsthitam |
Yadā sā paramā śaktiḥ sulīnā parame pade || 26 ||
Tadā na vindate kiṃcidviṣayī viṣayāntaram |
Śive viśrāmyate śaktistadā viśrāma ucyate || 27 ||
Ezt a Végső Állapotnak (anta-āvasthā) hívják (samākhyātā). (És) most (adhunā), a Végső Megnyugvás (viśrāmaḥ) kerül kifejtésre (ucyate): Mikor (yadā...tadā…tu.) Śakti (śaktiḥ), felébredvén és kiterjedvén (pra-budhyate) emelkedik fel a Nābhicakra-ból (nābhi-cakra-viniryātā), az érzékek kifelé irányuló teljes csoportja (sarvam.akṣa-grāmam…bahiḥ-sthitam) véget ér (astamitam). A Legfőbb (paramā) Śakti (śaktiḥ) Legmagasabb (parame) Állapotban (pade) való feloldódásakor (yadā...tadā...sulīnā) a Szubjektum (viṣayī) nem (na) tapasztal (vindate) (önmagán) belül objektumokat --vagyis semmi különbözőt Saját magától-- (kiṃcid...viṣaya-antaram), (és) Śakti (śaktiḥ) Śiva-ban (śive) nyugszik (viśrāmyate), ekkor (tadā) (eme állapot) Végső Megnyugvásnak (viśrāmaḥ) nevezett (ucyate). | | 25-27 ||
यत्र विश्रमणं शक्तेर्मनस्तत्र लयं व्रजेत् ।
तदात्मा परमात्मत्वे ज्ञातव्यो निश्चितात्मभिः ॥२८॥
शिवीभूतो भवत्यात्मा परिणामः स एव हि ।
सदा स वर्षते दिव्यममृतं जन्तुजीवनम् ॥२९॥
Yatra viśramaṇaṃ śaktermanastatra
layaṃ vrajet |
Tadātmā paramātmatve jñātavyo niścitātmabhiḥ || 28 ||
Śivībhūto bhavatyātmā pariṇāmaḥ sa
eva hi |
Sadā sa varṣate divyamamṛtaṃ jantujīvanam || 29 ||
Ahol (yatra) Śakti (śakteḥ) Végső Megnyugvása (viśramaṇam) (történik), (ott) oldódik fel (layam) az elme (vrajet), majd (tadā) (itt) (tatra) az Én (ātmā), a Legfőbb Én Állapotában --a Legfőbb Énként-- (parama-ātmatve) kell, hogy megértésre kerüljön (jñātavyaḥ) azok által, (akik) megalapozódtak (niścita-ātmabhiḥ) (ebben). (Eme) Totális Átváltozás --szó szerint átalakulás vagy teljes változás az egyén saját önazonosítását illetően (pariṇāmaḥ...bhavati)-- nem más, mint (hi) (amikor) az Én (ātmā) minden kétséget kizáróan (eva) Śiva (śivī-bhūtaḥ...saḥ), (mivel) Ő (saḥ) szakadatlanul (sadā) zúdítja (varṣate) az Isteni (divyam) Nektárt (amṛtam), (mely) élővé varázsol minden létezőt (jantu-jīvanam). || 28-29 ||
चित्तं तत्र तु संधार्य पुनर्दैवी विशेत्तु सा ।
तदा त्वागमनं प्रोक्तमेवं सम्यक्त्रयोदश ॥३०॥
Cittaṃ tatra tu saṃdhārya
punardaivī viśettu sā |
Tadā tvāgamanaṃ proktamevaṃ samyaktrayodaśa || 30 ||
A Tudatosság --vagyis az Éberség-- (cittam) ott (tatra…tu) szilárdan tartandó (saṃdhārya), aztán (tadā) (hadd) lépjen be (viśet…tu) újra (punar) az (sā) Isteni Erő (daivī). (Ez) valójában (evam) a Visszatérés (proktam...āgamanam). (Ilyen a tiszteletreméltó Kuṇḍalinī) tizenhárom (trayodaśa) átszúrásának vagy állapotának kiteljesedése (samyak). || 30 ||
इति श्रीसोमानन्दपादविरचितं शाक्तविज्ञानं सम्पूर्णम्॥
शिवमस्तु लेखकपाठकयोः॥
Iti śrīsomānandapādaviracitaṃ śāktavijñānaṃ sampūrṇam ||
Śivamastu lekhakapāṭhakayoḥ ||
Eme (iti) ‘Śāktavijñānam’ avagy ‘Śakti-val vagy az Isteni Erő-vel kapcsolatos Bölcsesség’ (śākta-vijñānam), melyet a tiszteletreméltó Somānanda alkotott (śrī-soma-ānanda-pāda-viracitam), most a végéhez ért (sampūrṇam). ||
Jöjjön (astu) jólét (śivam) minden szerző és olvasó számára (lekhaka-pāṭhakayoḥ). ||