Pratyabhijñāhṛdayam
A Felismerés Szíve
चितिः स्वतन्त्रा विश्वसिद्धिहेतुः ॥१॥
Citiḥ svatantrā viśvasiddhihetuḥ || 1 ||
A Tudatosság Független Ereje, (Aki a Megjelenése vagy Természete a Legfőbb Śakti-nak, Aki Abszolút vagy Kimondhatatlan Éberségből áll) (svatantrā...citiḥ), a Forrása az univerzum Siddhi-jének --avagy megnyilvánulásának, fenntartásának és visszavonásának-- (viśva-siddhi-hetuḥ). || 1 ||
स्वेच्छया स्वभित्तौ विश्वमुन्मीलयति ॥२॥
Svecchayā svabhittau viśvamunmīlayati || 2 ||
Saját Akaratán keresztül (sva-icchayā), az univerzum (viśvam) megjelenik (unmīlayati) az Ő saját vásznán (sva-bhittau). || 2 ||
तन्नानानुरूपग्राह्यग्राहकभेदात् ॥३॥
Tannānānurūpagrāhyagrāhakabhedāt || 3 ||
Ez --vagyis a világ-- (tat) különböző módokon jelenik meg --vagyis sokrétű-- (nānā), az objektum és szubjektum kölcsönös megfelelőségének különbségei szerint (anurūpa-grāhya-grāhaka-bhedāt). || 3 ||
चितिसङ्कोचात्मा चेतनोऽपि सङ्कुचितविश्वमयः ॥४॥
Citisaṅkocātmā cetano'pi saṅkucitaviśvamayaḥ || 4 ||
Még (api) az a tapasztaló is (cetanaḥ), (akit) a Tudatosság limitációja jellemez (citi-saṅkoca-ātmā), egy limitált univerzumból áll (mint egy fa magja, ami potencialitásként létezik anélkül, hogy kiterjedne egy teljes fa formájában) (saṅkucita-viśva-mayaḥ). || 4 ||
चितिरेव चेतनपदादवरूढा चेत्यसङ्कोचिनी चित्तम् ॥५॥
Citireva cetanapadādavarūḍhā cetyasaṅkocinī cittam || 5 ||
Kizárólag (eva) Citi vagy a Tudatosság Ereje (citiḥ) (válik) Citta-vá vagy individuális tudattá (cittam) (mint) korlátozódás az objektivitás (formájában) (cetya-saṅkocinī), (miután) alászállt (avarūḍhā) a Cetana vagy Tudatos Létező állapotából (cetana-padāt). || 5 ||
तन्मयो मायाप्रमाता ॥६॥
Tanmayo māyāpramātā || 6 ||
Māyā vagy a dualitás spirituális illúziójának tapasztalója (māyā-pramātā) abból --azaz citta-ból vagy individuális tudatból-- áll (tat-mayaḥ). || 6 ||
स चैको द्विरूपस्त्रिमयश्चतुरात्मा सप्तपञ्चकस्वभावः ॥७॥
Sa caiko dvirūpastrimayaścaturātmā saptapañcakasvabhāvaḥ || 7 ||
És (ca) Ő --vagyis a Cetana, a Tudatos Létező-- (saḥ) csupán Egy (ekaḥ), (ám úgy jelenik meg, mint Aki) kétrétű (dvi-rūpaḥ), háromrétű (tri-mayaḥ), négyrétű (catur-ātmā) (és) a harmincöt (állapot) Esszenciális Természete (sapta-pañcaka-svabhāvaḥ). || 7 ||
Kétrétű azt jelenti szubjektum és objektum.
Háromrétű a három mala-t jelenti, mint āṇava, māyīya és kārma.
Négyrétű a négy testet jelenti.
Harmincöt a hét tapasztalói állapotot jelenti sakala-tól Śiva-ig, szorozva öttel, ami a tudatállapotok száma: ébrenlét, álom, mély-alvás, Turya és Turyātīta.
Tadbhūmikāḥ sarvadarśanasthitayaḥ || 8 ||
Minden nézőpont vagy filozófiai rendszer helye (sarva-darśana-sthitayaḥ) Annak --vagyis a Tudatos Létezőnek-- színpada (a szeparáció drámájának játékához) (tat-bhūmikāḥ). || 8 ||
Cidvattacchaktisaṅkocānmalāvṛtaḥ saṃsārī || 9 ||
Az --vagyis Cetana-- (tat), telve Tudatossággal (cit-vat), saṃsārī-vá (saṃsārī) (vagyis) a (három) mala által befedett újjászületű létezővé (mala-āvṛtaḥ) (válik) (saját) Śakti-jának korlátozódása miatt (śakti-saṅkocāt). || 9 ||
Tathāpi tadvatpañcakṛtyāni karoti || 10 ||
Még ebben a helyzetben is (tathā-api), Ő szintén (tadvat) végrehajtja (karoti) öt aktusát (pañca-kṛtyāni). || 10 ||
Ābhāsanaraktivimarśanabījāvasthāpanavilāpanatastāni || 11 ||
Azok (ugyanzok) (tāni) az, ābhāsana, rakti, vimarśana, bījāvasthāpana (és) vilāpana miatt amik: (az objektumok) megvilágítása, (azok) élvezete, (azok) tapasztalása, mint camatkāra avagy az Éberség csodája, a (saṃsāra) magjának elvetése és (annak spontán) feloldása (a Tudatosság Tüzének Esszenciális Természetén keresztül, rendre, ahogy azt a Nagy Tiszteletreméltó Mahārtha nézőpont fejti ki az öt Úrnő kiterjedéseként) (ābhāsana-rakti-vimarśana-bīja-avasthāpana-vilāpanataḥ). || 11 ||
Ez az öt nem más, mint: sṛṣṭi vagy megnyilvánítás, sthiti vagy fenntartás, saṃhāra vagy visszavonás, vilaya vagy elfedés és anugraha vagy Kegyelem.
Tadaparijñāne svaśaktibhirvyāmohitatā saṃsāritvam || 12 ||
Saṃsārin-nak vagy újjászülető létezőnek (saṃsāritvam) lenni (nem más, mint) megzavarodottnak lenni (vyāmohitatā) az egyén saját Śakti-jai által (sva-śaktibhiḥ), amikor ez a (tény) nem ismert (tat-aparijñāne). || 12 ||
Tatparijñāne cittamevāntarmukhībhāvena cetanāpadādhyārohāccitiḥ || 13 ||
Amikor ez a (tény) ismert (tat-parijñāne), kizárólag (eva) a citta vagy individuális tudat (cittam) (az, ami) a Belső Princípium felé való fordulás miatt (antar-mukhī-bhāvena) (válik újra) Citi-vé vagy a Tudatosság Erejévé (citiḥ), a Cetana vagy Tudatos Létező Állapotába való felemelkedés miatt (cetanā-pada-adhyārohāt). || 13 ||
Citivahniravarohapade channo'pi mātrayā meyendhanaṃ pluṣyati || 14 ||
Bár api a Tudatosság Tüze (citi-vahniḥ) (az individualitás ilyen) alászállt állapotában (avaroha-pade) (Māyā által) fedett (, Az) (channaḥ) részlegesen (mātrayā) elégeti --vagyis saját Énjével eggyé teszi-- (pluṣyati) az objektumok üzemanyagát (meya-indhanam). || 14 ||
Balalābhe viśvamātmasātkaroti || 15 ||
Bala vagy Śakti, azaz a Tudatosság Erejének elérésekor (bala-lābhe), az univerzum (viśvam) az egyén sajátjaként kerül realizálásra --szó szerint az eggyé válik az egyén saját Énjével-- (ātmasāt...karoti). || 15 ||
Cidānandalābhe
dehādiṣu cetyamāneṣvapi
cidaikātmyapratipattidārḍhyaṃ jīvanmuktiḥ || 16 ||
A Tudatosság Gyönyörének elérésekor (cit-ānanda-lābhe), (amikor jelen van) a Stabil Éberség a Tudatossággal való Önazonosítással (kapcsolatosan) (cit-aikātmya-prati-patti-dārḍhyam) még az objektumok, mint test, stb. (deha-ādiṣu) (jelenléte) közben is (cetyamāneṣu), az életben való Felszabadulás (szintén eléretett) (jīvat-muktiḥ). || 16 ||
Madhyavikāsāccidānandalābhaḥ || 17 ||
A Tudatosság Gyönyöre (cit-ānanda-lābhaḥ) a Középpont --avagy az egyén saját Énje, mint mindennek forrása-- Feltárulása újtán (jön létre) (madhya-vikāsāt). || 17 ||
Vikalpakṣayaśaktisaṅkocavikāsavāhacchedādyantakoṭinibhālanādaya ihopāyāḥ || 18 ||
Itt (iha), a módszerek a következők (upāyāḥ): A gondolatok feloldása, Śakti visszahúzódása és kitárulása --vagyis visszahúzódás a Forráshoz és a Tudatosság Sugarainak kiterjedése, mint a Bhairavīmudrā--, a vāha --vagyis a prāṇa vagy kilégzés és apāna vagy belégzés-- feloldódása (az anackam vagy kiejthetetlen Éberség recitálásával--, stb. (vikalpa-kṣaya-śakti-saṅkoca-vikāsa-vāha-cheda-ādi), (valamint) a legfőbb pont vagy antakoṭi (ami dvādaśānta) tapasztalata, stb. (antakoṭi-nibhālana-ādayaḥ). || 18 ||
Samādhisaṃskāravati vyutthāne bhūyo bhūyaścidaikyāmarśānnityoditasamādhilābhaḥ || 19 ||
A (Samādhi után) feltáruló állapotban (vyutthāne), (mely) telve van a Samādhi benyomásaival (samādhi-saṃskāra-vati), (eléretik) az állandóan ragyogó Samādhi (nitya-udita-samādhi-lābhaḥ) a Tudatossággval való önazonosítás (cit-aikya-āmarśāt) ismételt megragadása miatt (bhūyaḥ...bhūyaḥ). || 19 ||
Tadā prakāśānandasāramahāmantravīryātmakapūrṇāhantāveśātsadā
sarvasargasaṃhārakārinijasaṃviddevatācakreśvaratāprāptirbhavatīti śivam || 20 ||
Ezt követően (tadā), a Tiszta-Énbe vagy Én-tudatosságba való Belépés miatt, (ami) Prakāśa vagy Fény és Ānanda vagy Gyönyör Esszenciája Nagy Mantra-jának Erejéből áll (prakāśa-ānanda-sāra-mahā-mantra-vīrya-ātmaka-pūrṇāhanta-āveśāt), az egyén saját Tudatosságában (nyugvó) Istenségek Kereke feletti Uralom Szüntelen sadā Realizációja prāptiḥ Létezik (bhavati) (, ami az univerzum) minden megnyilvánulásának és feloldódásának végrehajtója (sarva-sarga-saṃhāra-kāri-nija-saṃvit-devatā-cakra-īśvaratā). (És mindez) Śiva (iti...śivam). || 20 ||
शुभमस्तु
Śubhamastu
Legyen
(astu)
Boldogság (śubham)