Mahārthamañjarī
A Legfőbb Valóság Virágba borulása
अथ महार्थमञ्जरी
atha mahārthamañjarī
Kezdődjék a Mahārthamañjarī azaz A Legfőbb Valóság Virágba borulása ||
नत्वा नित्यशुद्धौ गुरोश्चरणौ महाप्रकाशस्य ।
ग्रथ्नाति महार्थमञ्जरीमिमां सुरभिं महेश्वरानन्दः ॥१॥
natvā nityaśuddhau guroścaraṇau mahāprakāśasya |
grathnāti mahārthamañjarīmimāṃ surabhiṃ maheśvarānandaḥ || 1 ||
Dicsőítvén Mahāprakāśa Guru Örökkön Tiszta Lótusz lábait, Maheśvarānanda --a szerző-- megkezdi eme Mahārthamañjarī-nak avagy A Legfőbb Valóság Virágba borulásának nevezett Nektár kifejtését. || 1 ||
वर्धता महाप्रकाशो विमर्शविस्फुरितनिश्छलोद्द्योतः ।
संज्ञाविशेषनिर्णयमात्रप्रवृत्तानि यत्र शास्त्राणि ॥२॥
vardhatā mahāprakāśo vimarśavisphuritaniśchaloddyotaḥ |
saṃjñāviśeṣanirṇayamātrapravṛttāni yatra śāstrāṇi || 2 ||
Mahāprakāśaḥ avagy a Legfőbb Fény fokozatosan Éberségtől lüktető Megingathatatlan Megvilágosodássá válik, melyben a Szövegek szerepe pusztán a Tudás különböző nézőpontokból történő megvizsgálása. || 2 ||
आत्मा खलु विश्वमूलं तत्र प्रमाणं न कोऽप्यर्थयते ।
कस्य वा भवति पिपासा गङ्गास्रोतसि निमग्नस्य ॥३॥
ātmā khalu viśvamūlaṃ tatra pramāṇaṃ na ko'pyarthayate |
kasya vā bhavati pipāsā gaṅgāsrotasi nimagnasya || 3 ||
Az Én valóban a világ Forrása és senki sem kér erre bizonyítékot. Ki maradhatna szomjas, midőn a Gaṅgā áramlataiba merül? || 3 ||
यं जानन्ति जडा अपि जलहार्योऽपि यं विजानन्ति ।
यस्यैव नमस्कारः स कस्य स्फुटो न भवति कुलनाथः ॥४॥
yaṃ jānanti jaḍā api jalahāryo'pi yaṃ vijānanti |
yasyaiva namaskāraḥ sa kasya sphuṭo na bhavati kulanāthaḥ || 4 ||
Ki számára ne ragyogna tisztán A Legfőbb Létező, Kulanātha, a Kula avagy az egész világ Ura, Kit a tudatlan lények és még a vízhordók is ismernek, és Akit ők kizárólagosan Dicsőítenek? || 4 ||
अवच्छिन्नं प्रत्यक्षमवच्छिन्नं तन्मुखं चानुमानम् ।
आगमदीपालोकस्तस्य प्रकाशयति किमपि माहात्म्यम् ॥५॥
avacchinnaṃ pratyakṣamavacchinnaṃ tanmukhaṃ cānumānam |
āgamadīpālokastasya prakāśayati kimapi māhātmyam || 5 ||
A közvetlen tapasztalás limitált, és a következtetés úgyszint, mivel az előbbivel --tapasztalással-- kezdődik. De Kulanātha Hatalmassága valamiképp feltárul az Āgama-k avagy a Kinyilatkoztatott Szövegek Fénye által. || 5 ||
येषां निरुपणीयो व्यतिरिक्तः कोऽप्यात्मनो भावः ।
आत्मविमुखानां तेषामधिकारिविभागविभ्रमो भवतु ॥६॥
yeṣāṃ nirupaṇīyo vyatiriktaḥ ko'pyātmano bhāvaḥ |
ātmavimukhānāṃ teṣāmadhikārivibhāgavibhramo bhavatu || 6 ||
Legyen zavarodottság az Úr különböző nevei kapcsán azok számára kik, elfordulván az Éntől, úgy vélik, hogy az Én valósága valamiképp különbözik tőlük. || 6 ||
यत्र रुचिस्तत्र विधिर्यत्रेयं नास्ति तत्र च निषेधः ।
इत्यस्माकं विवेको हृदयपरिस्पन्दमात्रशास्त्राणाम् ॥७॥
yatra rucistatra vidhiryatreyaṃ nāsti tatra ca niṣedhaḥ |
ityasmākaṃ viveko hṛdayaparispandamātraśāstrāṇām || 7 ||
Ahol Fény, ott megnyilvánulás, hol nincs Fény, ott nincs megnyilvánulás. Mi így értelmezzük a Tudatosság Szívének Lüktetésével foglalkozó szövegeket. || 7 ||
पर्यालोचनविमुखे वस्तुस्वभावस्यात्मनो हृदये ।
शङ्काविषवेगेनेव संसारभयेन मुह्यति लोकः ॥८॥
paryālocanavimukhe vastusvabhāvasyātmano hṛdaye |
śaṅkāviṣavegeneva saṃsārabhayena muhyati lokaḥ || 8 ||
Ki nem kutatja teljes szívvel --intellektusával-- Énjét avagy a Valóság Esszenciális Természetét, az egy megzavarodott világi ember, ki fél a saṃsāra-tól, mely oly akár a kétségek mérge általi nyugtalanság. || 8 ||
माणिक्यप्रवेक इव निचोलितो निजमयूखलेखया ।
प्रतिभाति लौकिकानामत्यन्तस्फुटोऽप्यस्फुट आत्मा ॥९॥
māṇikyapraveka iva nicolito nijamayūkhalekhayā |
pratibhāti laukikānāmatyantasphuṭo'pyasphuṭa ātmā || 9 ||
Midőn fedetlen, a legbecsesebb drágakő saját fénysugarának köszönhetően tündököl, akárcsak az Én, mely bár mindig tisztán ragyog, mégis amikor elfedett, haloványan sejlik a világi emberek számára. || 9 ||
ऊर्ध्वो ज्वलति प्रकाशो लोकालोकस्य मङ्गलप्रदीपः ।
विमर्शदशामुखेन दह्यते मलालितैलनिष्यन्दः ॥१०॥
ūrdhvo jvalati prakāśo lokālokasya maṅgalapradīpaḥ |
vimarśadaśāmukhena dahyate malālitailaniṣyandaḥ || 10 ||
Az Én Fénye minden más fényt meghaladván ragyog fel, akárcsak egy áldásos lámpa, mely Önébersége által feltárja azt ami van, és azt is, ami nincs --létet és nem-létet--. Felragyog, akárcsak a lámpa kanócát átitató cseppnyi olaj, midőn meggyújtják. || 10 ||
Jegyzetek:
Egy lámpa akkor vet fényt bármire, mikor olaja ég. Hasonlóképp, az Én, mely bár oly akár a legfőbb fényforrás, mindenre fényt vet Ébersége által. || 10 ||
सन् हृदयप्रकाशो भवनस्य क्रियायां भवति कर्ता ।
सैव क्रिया विमर्शः स्वस्था क्षुभिता च विश्वविस्तारः ॥११॥
san hṛdayaprakāśo bhavanasya kriyāyāṃ bhavati kartā |
saiva kriyā vimarśaḥ svasthā kṣubhitā ca viśvavistāraḥ || 11 ||
A Tudatosság Szívének Fénye a Valódi Lét, és Az a Cselekvőként létezik a világi aktivitás során. Ilyen Aktivitás az Énben nyugvó Éberség, mely mozgásba hozza a világ kiterjedését. || 11 ||
पृथ्वीपरमशिवयोः प्रत्याहारे प्रकाशपरमार्थे ।
योऽन्योन्यविशेषः स एव हृदयस्य विमर्शोन्मेषः ॥१२॥
pṛthvīparamaśivayoḥ pratyāhāre prakāśaparamārthe |
yo'nyonyaviśeṣaḥ sa eva hṛdayasya vimarśonmeṣaḥ || 12 ||
Midőn a Létezés Fényének Legfőbb Valósága, azaz Śiva és a föld elem eggyé válik, a Szív Ébersége Kibontakozik. Az az Éberség, amely máskülönben a legalsó és legfelső elemek kölcsönös megkülönböztetéseként jelenik meg. || 12 ||
तथा तथा दृश्यमानानां शक्तिसहस्राणामेकसंघट्टः ।
निजहृदयोद्यमरूपो भवति शिवो नाम परमस्वच्छन्दः ॥१३॥
tathā tathā dṛśyamānānāṃ śaktisahasrāṇāmekasaṃghaṭṭaḥ |
nijahṛdayodyamarūpo bhavati śivo nāma paramasvacchandaḥ || 13 ||
Következésképp, az ezernyi látható erő Kizárólagos Egyesítése az egyén Szívének Feltárulása. Ennélfogva ez az Egyesítés mint Legfőbb Szabadság ragyog, mely nem más, mint Śiva. Śiva maga a Szabadság, Erőinek Egyesítése formájában. || 13 ||
स एव विश्वमेषितुं ज्ञातुं कर्तुं चोन्मुखो भवन् ।
शक्तिस्वभावः कथितो हृदयत्रिकोणमधुमांसलोल्लासः ॥१४॥
sa eva viśvameṣituṃ jñātuṃ kartuṃ conmukho bhavan |
śaktisvabhāvaḥ kathito hṛdayatrikoṇamadhumāṃsalollāsaḥ || 14 ||
Śakti állapotának kizárólag azt a Létezőt nevezzük, ki vágyja a világ teremtését és ismeretét, midőn a Szív Trigónuma --szubjektum, kogníció és objektum-- Nektárjának Erővel telt Kiáradásaként jelenik meg. || 14 ||
ज्ञानं क्रियेति द्वयोरपि प्रथमोन्मेषे सदाशिवो देवः ।
द्वितीयाया उल्लेखे द्वितीयः स भवतीश्वरो नाम ॥१५॥
jñānaṃ kriyeti dvayorapi prathamonmeṣe sadāśivo devaḥ |
dvitīyāyā ullekhe dvitīyaḥ sa bhavatīśvaro nāma || 15 ||
A Tudás és a Cselekvés párosának Kezdeti Kibontakozásakor az Úr Sadāśiva. A második megnyilvánulásakor a Cselekvés Īśvara-ként létezik. || 15 ||
ज्ञाता स आत्मा ज्ञेयस्वभावश्च लोकव्यवहारः ।
एकरसां संसृष्टि यत्र गतौ सा खलु निस्तुषा विद्या ॥१६॥
jñātā sa ātmā jñeyasvabhāvaśca lokavyavahāraḥ |
ekarasāṃ saṃsṛṣṭi yatra gatau sā khalu nistuṣā vidyā || 16 ||
Az Én a Tapasztaló, és a tapasztalt állapota a világi lét. Ahol a kettő egy ízként --amikor a Tapasztaló és a tapasztalt nem különböző-- együttjár, azt Tiszta Tudásnak nevezzük. || 16 ||
एकरसे स्वभावे उद्भावयन्ती विकल्पशिल्पानि ।
मायेति लोकपतेः परमस्वतन्त्रस्य मोहनी शक्तिः ॥१७॥
ekarase svabhāve udbhāvayantī vikalpaśilpāni |
māyeti lokapateḥ paramasvatantrasya mohanī śaktiḥ || 17 ||
A gondolatok változatos megnyilvánulása az egyén Esszenciális Természetében ered, melynek íze egy --egy ízű avagy mindenki számára azonos, azaz az összes ellentétpár egységéből áll--. Māyā a világ Ura Legfőbb Szabadságának megtévesztő ereje. || 17 ||
सर्वकरः सर्वज्ञः पूर्णो नित्योऽसंकुचश्च ।
विपरीत इव महेशो याभिस्ता भवन्ति पञ्चशक्तयः ॥१८॥
sarvakaraḥ sarvajñaḥ pūrṇo nityo'saṃkucaśca |
viparīta iva maheśo yābhistā bhavanti pañcaśaktayaḥ || 18 ||
Maheśa, a Hatalmas Úr Mindenható, Mindentudó, Teljes, Végtelen és Korlátlan. Ezek reprezentálják az öt Śakti-t --Cit, Ānanda, Icchā, Jñāna and Kriyā--. Bár Ő ezek ellentéteként jelenik meg általuk (az Erők által a kañcuka-k formájában). || 18 ||
य एष विश्वनाटकशैलूषः शुद्धसंविच्छम्भुः ।
वर्णकपरिग्रहमयी तस्य दशा कापि पुरुषो भवति ॥१९॥
ya eṣa viśvanāṭakaśailūṣaḥ śuddhasaṃvicchambhuḥ |
varṇakaparigrahamayī tasya daśā kāpi puruṣo bhavati || 19 ||
Ennek az univerzális táncnak a Táncosa Śambhu, Aki maga a Tiszta Tudatosság. Sajátos, a világi dráma tapasztalásából vagy megragadásából álló állapotát limitált létezőnek nevezzük. || 19 ||
ज्ञानक्रियामायानां गुणानां सत्त्वरजस्तमस्स्वभावानाम् ।
अविभागावस्थायां तत्त्व प्रकृतिरिति शाम्भवी शक्तिः ॥२०॥
jñānakriyāmāyānāṃ guṇānāṃ sattvarajastamassvabhāvānām |
avibhāgāvasthāyāṃ tattva prakṛtiriti śāmbhavī śaktiḥ || 20 ||
A Tudás, a Cselekvés és a Māyā azaz az Illuzió az esszenciája azoknak a minőségeknek, mint a sattva - a fény, a rajas - a szenvedély és a tamas - a sötétség. A Prakṛti tattva az ő osztatlan természetük és a Śambhu-hoz tartozó Erő. || 20 ||
कल्लोलायमानानि सदा हृदयाम्बुनिधौ त्रीणि करणानि ।
आकर्षन्तीदन्तां तत्राहन्तां चात्रार्पयन्ति ॥२१॥
kallolāyamānāni sadā hṛdayāmbunidhau trīṇi karaṇāni |
ākarṣantīdantāṃ tatrāhantāṃ cātrārpayanti || 21 ||
A Szív Lótuszának Óceánján szakadatlan hullámzó okok hármasa objektivitást és limitált szubjektivitást vonz Oda, és aztán eléri Azt --mindezt felajánlja a Szívnek, mivel mindkettő megnyugvást ér el Ott--. || 21 ||
हृदयस्थितस्य विभोर्विषयालोको विशृङ्खलो भवति ।
ज्ञानेन्द्रियदीपेषु निजनिजगोलाग्रनित्यलग्नेषु ॥२२॥
hṛdayasthitasya vibhorviṣayāloko viśṛṅkhalo bhavati |
jñānendriyadīpeṣu nijanijagolāgranityalagneṣu || 22 ||
A Tudatosság Szívében nyugvó Mindenható Úr számára a világot alkotó objektumok megjelenése nem limitált --azaz az elkülönültség korlátozása nélkül terjednek ki-- az érzékszervek fényében, mely folyamatosan szétszóródik a fül, stb. üregeiben a megfelelő objektumok formájában. || 22 ||
भवन्ति करणानि पञ्च खलु कर्मप्रधानानि लोकनाथस्य ।
स्पन्दते स्वैरं यैर्जनो जडाद्विलक्षणो भवन् ॥२३॥
bhavanti karaṇāni pañca khalu karmapradhānāni lokanāthasya |
spandate svairaṃ yairjano jaḍādvilakṣaṇo bhavan || 23 ||
Az ok elsősorban a világ Urának öt cselekvőképessége. Az Ő Akarata szerint dobbannak, vibrálnak, lüktetnek, léteznek és általuk a limitált létező a teremtettől ---a világtól-- különböző marad. || 23 ||
विश्वोद्यानविरूढानि गन्धप्रमुखानि सुगन्धीनि पुष्पाणि ।
पञ्चाप्याजिघ्रन्क्रीडति त्रैलोक्यधूर्त्तो देवः ॥२४॥
viśvodyānavirūḍhāni gandhapramukhāni sugandhīni puṣpāṇi |
pañcāpyājighrankrīḍati trailokyadhūrtto devaḥ || 24 ||
A három világ --szubjektum, kogníció és objektum-- furfangos Ura az öt illatos virág, mint szag, stb. --érzekek tárgyai-- szaglását --tapasztalását-- játsza, melyek a világ kertjében virágoznak. || 24 ||
स्त्यानस्य क्रमवशादिक्षुरसस्येव शिवप्रकाशस्य ।
गुडपिण्डा इव पञ्चापि भूतानि मधुरतां न मुञ्चन्ति ॥२५॥
styānasya kramavaśādikṣurasasyeva śivaprakāśasya |
guḍapiṇḍā iva pañcāpi bhūtāni madhuratāṃ na muñcanti || 25 ||
Śiva Fénye még az egymásutániság befolyása alatt is ugyanaz marad az öt durvaelem formájában, akárcsak a cukornád leve, mely nem veszít édességéből, amikor cukorrá formálódik. || 25 ||
सर्वस्य भुवनविभ्रमयन्त्रोल्लासस्य तन्तुवल्लिव ।
विमर्शसरम्भमयी उज्जृम्भते शम्भोर्महाशक्तिः ॥२६॥
sarvasya bhuvanavibhramayantrollāsasya tantuvalliva |
vimarśasarambhamayī ujjṛmbhate śambhormahāśaktiḥ || 26 ||
Śambhu Legfőbb Śakti-ja testesíti meg az Éberség Aktivitását és folyondárként kúszik, mely egy gépezetként működő világot teremt. || 26 ||
यदध्वनां च षट्कं तत्र प्रकाशार्थलक्षणमर्धम् ।
विमर्शशब्दस्वभावमर्धमिति शिवस्य यामलोल्लासः ॥२७॥
yadadhvanāṃ ca ṣaṭkaṃ tatra prakāśārthalakṣaṇamardham |
vimarśaśabdasvabhāvamardhamiti śivasya yāmalollāsaḥ || 27 ||
A hatrétű szakaszból hármat a ’Prakāśa’ avagy a ‘Fény’ szó jellemez. A másik fele a ’Vimarśa’ avagy az ‘Éberség’ szó Esszenciális Természete. Śiva kétrétű természete eképp jelenik meg. || 27 ||
आलेख्यविशेष इव गजवृषभयोर्द्वयः प्रतिभासः ।
एकस्मिन्नप्यार्थे शिवशक्तिविभागकल्पनां कुर्मः ॥२८॥
ālekhyaviśeṣa iva gajavṛṣabhayordvayaḥ pratibhāsaḥ |
ekasminnapyārthe śivaśaktivibhāgakalpanāṃ kurmaḥ || 28 ||
Ahogyan felismerjük az elefántot és a bikát is a kétértelműen megfestett képen, hasonlóképp Śiva és Śakti között is képzeletbeli különbséget teszünk ugyanezen okból. || 28 ||
तिलमात्रेऽपि शरीरे प्रेक्षध्वं कीटस्यैतावती शक्तिः ।
सा स्वच्छन्दश्रियो विश्वशरीरस्य कियती भवतु ॥२९॥
tilamātre'pi śarīre prekṣadhvaṃ kīṭasyaitāvatī śaktiḥ |
sā svacchandaśriyo viśvaśarīrasya kiyatī bhavatu || 29 ||
Lásd mily erő lakozik egy parányi rovarban. Milyen hatalmas lehet hát ez az Erő a Szabad Úrban, Kinek Teste az univerzum? || 29 ||
विश्वोन्मेषदशायां देशिकनाथस्य यावान्प्रसरः ।
कललावस्थायां स्थितोऽपि विश्वनिमेषेऽपि तावान्भवति ॥३०॥
viśvonmeṣadaśāyāṃ deśikanāthasya yāvānprasaraḥ |
kalalāvasthāyāṃ sthito'pi viśvanimeṣe'pi tāvānbhavati || 30 ||
A világ megnyilvánítása során az Útmutató Úr Erejének kiterjedése oly hatalmas akárcsak annak embrionikus formájában, amikor a világ visszavont. || 30 ||
त्रिपुटीमयं खलु समस्तं तत्र च ज्ञेये ज्ञातरि च समम् ।
दृढग्रन्थिर्ज्ञानकला कलयति त्रैलोक्यमेकलम् ॥३१॥
tripuṭīmayaṃ khalu samastaṃ tatra ca jñeye jñātari ca samam |
dṛḍhagranthirjñānakalā kalayati trailokyamekalam || 31 ||
Az egész világ háromrétű, és ott a tapasztaló és a tapasztalt egy és ugyanaz. A köztük lévő szilárd kapocs a tapasztalás, mely egymaga hozza létre a hármast --a tapasztalás hozza létre a különbséget tapasztaló és tapasztalt között és eképp tapasztalunk háromrétű világot--. || 31 ||
कः सद्भावविशेषः कुसुमाद्भवति गगनकुसुमस्य ।
यत्स्फुरणानुप्राणो लोकः स्फुरणं च सर्वसामान्यम् ॥३२॥
kaḥ sadbhāvaviśeṣaḥ kusumādbhavati gaganakusumasya |
yatsphuraṇānuprāṇo lokaḥ sphuraṇaṃ ca sarvasāmānyam || 32 ||
Mi lényegi különbség adódik ‘az ég virága’ --képzelet-- és egy valódi virág --külső objektumok-- között, ha a Tudatosság Lüktetése, mely életteltelivé teszi a világot, ugyanaz mindenben? || 32 ||
माणिक्यमरकतयोः इव भावाभावयोर्भेदप्रतिभासम् ।
एकरसोऽ न्योन्यं द्वयोरप्युन्मार्ष्टि स्फुरणसंभेदः ॥३३॥
māṇikyamarakatayoḥ iva bhāvābhāvayorbhedapratibhāsam |
ekaraso' nyonyaṃ dvayorapyunmārṣṭi sphuraṇasaṃbhedaḥ || 33 ||
A ’lét’ és ‘nemlét’ közötti különbség megnyilvánulása olyan, mint a rubin és a smaragd közötti nüánsz. Különbségeik ellenére egyformának látszanak, mikor egymáshoz közel helyezve befogadják egymás fényét. || 33 ||
अण्डमये निजपिण्डे पीठे स्फुरन्ति करणदेव्यः ।
प्रस्फुरति च परमशिवो ज्ञाननिधिस्तासां मध्ये ॥३४॥
aṇḍamaye nijapiṇḍe pīṭhe sphuranti karaṇadevyaḥ |
prasphurati ca paramaśivo jñānanidhistāsāṃ madhye || 34 ||
Az érzékek Istennői a Pīṭha-n azaz az Erő centrumában lakoznak, mely nem más mint az egyén saját teste, a kozmikus tojás; és Paramaśiva a Középpontjukban ragyog, mint minden tapasztalás befogadója. || 34 ||
स तत्रार्चनीयो विमर्शपुष्पाधिवाससुरभिभिः ।
चित्तचषकार्पितैर्वेद्यसुधावीरपाणवस्तुभिः ॥३५॥
sa tatrārcanīyo vimarśapuṣpādhivāsasurabhibhiḥ |
cittacaṣakārpitairvedyasudhāvīrapāṇavastubhiḥ || 35 ||
Ott Őt a ‘Vimarśa’-t avagy az ‘Éberséget’ szimbolizáló virágokkal és illatos olajokkal imádják, valamint a hősök italával, amely nem más mint az érzékszervek nektárja, mely a kehelyként működő elmében kerül felajánlásra. || 35 ||
श्रीपीठपञ्चवाहनेत्रत्रयवृन्दचक्राणि स्मरत ।
स्मरत च गुरूणां पङ्क्तिं पञ्च च शक्तीः सृष्टिप्रमुखाः ॥३६॥
śrīpīṭhapañcavāhanetratrayavṛndacakrāṇi smarata |
smarata ca gurūṇāṃ paṅktiṃ pañca ca śaktīḥ sṛṣṭipramukhāḥ || 36 ||
Felidézzük a Vṛndacakram-ot azaz a Totalitás Körét, a Három szemet, az Öt Áramlást és a Tiszteletreméltő Pītḥa-t, az Erő Központját. Megidézzük továbbá a Guru-k vérvonalát és a Sṛṣṭi-vel azaz a Megnyilvánítással kezdődő Öt Erőt. || 36 ||
पीठे कला नव पञ्चैव पञ्चवाहपदव्याम् ।
सप्तदश फालनेत्रे द्वादश षोडश चान्यनेत्रयोः ॥३७॥
pīṭhe kalā nava pañcaiva pañcavāhapadavyām |
saptadaśa phālanetre dvādaśa ṣoḍaśa cānyanetrayoḥ || 37 ||
A Pīṭha kilencrétű, az Öt Áramlás ötértű, a Lótusz-szem --középső szem-- tizenhétrétű, a másik két szem tizenkét- és tizenhatrétű, rendre. || 37 ||
प्रकटितपञ्चस्कन्धे चतुष्षष्टिर्भवन्ति वृन्दचक्रे ।
न खलु मण्डले गुरूणां नियमो नियमातिलङ्घिनां युक्तः ॥३८॥
prakaṭitapañcaskandhe catuṣṣaṣṭirbhavanti vṛndacakre |
na khalu maṇḍale gurūṇāṃ niyamo niyamātilaṅghināṃ yuktaḥ || 38 ||
A Vṛndacakram-ban, mely a kibontakozó ötrétű Természet sokasága, Hatvannégy Siddha található, de nincs határa a Guru-k számának, Kik átlépték a korlátokat. || 38 ||
सृष्टौ दश कलाः स्थितौ द्वाविंशतिर्भवन्ति शक्तयः ।
एकादश संहारे त्रयोदश तास्तुरीय-पर्वणि ॥३९॥
sṛṣṭau daśa kalāḥ sthitau dvāviṃśatirbhavanti śaktayaḥ |
ekādaśa saṃhāre trayodaśa tāsturīya-parvaṇi || 39 ||
Sṛṣṭi-nek azaz a Megnyilvánulásnak tíz, Sthiti-nek azaz a Fenntartásnak huszonkét ereje van. Saṃhāra-nak azaz a Visszavonásnak tizenegy, és az erők száma a Turīya-nak nevezett negyedikben tizenhárom. || 39 ||
भासायां न विकल्पः स्फुरति स्फुरदेकनिष्कलश्रियाम् ।
यदि प्रतिबिम्बगत्या स्फुरति परं षोडशाधिका देवी ॥४०॥
Bhāsāyāṃ na vikalpaḥ sphurati sphuradekaniṣkalaśriyām |
yadi pratibimbagatyā sphurati paraṃ ṣoḍaśādhikā devī || 40 ||
Nem létezik gondolat a Bhāsā-ban azaz a Legfőbb Fényben, mely az osztatlan Szabadság Egyedüli Ragyogása. Amennyiben az Istennő mint Tükröződés Ragyog, akkor Ő a tizenhaton túl van. --Bhāsā a Tizenhetedik Kalā--. || 40 ||
सृष्टेः पञ्चमकला भासेति जनो गणयति व्यवधानम् ।
सृष्टेर्मूलकन्दो भासा भासायाः पल्लवः सृष्टिः ॥४१॥
sṛṣṭeḥ pañcamakalā bhāseti jano gaṇayati vyavadhānam |
sṛṣṭermūlakando bhāsā bhāsāyāḥ pallavaḥ sṛṣṭiḥ || 41 ||
Világi emberek a megnyilvánulás felosztásában ötödikként tartják számon a Bhāsā-t azaz a Legfőbb Fényt. Valójában azonban Bhāsā a megnyilvánulás Gyökere, és hajtása maga a megnyilvánult. || 41 ||
निजबलनिभालनमेव वरिवस्या सा च दुर्लभा लोके ।
सुलभानि विश्वपतेरासवताम्बूलगन्धपुष्पाणि ॥४२॥
nijabalanibhālanameva varivasyā sā ca durlabhā loke |
sulabhāni viśvapaterāsavatāmbūlagandhapuṣpāṇi || 42 ||
Nehéz elérni a valódi Devóciót avagy Imádatot, mivel az kizárólag a saját Erőről való Éberség. Ámbár könnyű virágokkal, parfümökkel, bétellevelekkel és spiritusszal dícsérni az Urat. || 42 ||
विम्रष्टुं निजसत्त्वं विभवे कार्यओन्मुखे स्तिमितेऽपि ।
बाह्यवृत्तान्तानां भङ्गः प्राणस्य संयमो ज्ञेयः ॥४३॥
vimraṣṭuṃ nijasattvaṃ vibhave kāryaonmukhe stimite'pi |
bāhyavṛttāntānāṃ bhaṅgaḥ prāṇasya saṃyamo jñeyaḥ || 43 ||
Mivel véget vet a külső eseményeknek, ismerni kell a (valódi) légzéskontrollt ahhoz, hogy az objektív éberség közben és akkor is, amikor az megnyugszik, éberek lehessünk saját Valóságunkról. || 43 ||
शोषो मलस्य नाशो दाह एतस्य वासनोच्छेदः ।
आप्लावनं तनूनां ज्ञानसुधासेकनिर्मिता शुद्धिः ॥४४॥
śoṣo malasya nāśo dāha etasya vāsanocchedaḥ |
āplāvanaṃ tanūnāṃ jñānasudhāsekanirmitā śuddhiḥ || 44 ||
A testeket illetően ‘szárítani’ azt jelenti, elpusztítani a kötelékeket; ‘felfalni’ pedig a vāsanā-k azaz a benyomások megszűntetése. ‘Füröszteni’, mely ‘megtisztuláshoz’ vezet, annyit tesz, mint az Én Tudásával meghinteni. || 44 ||
अविकल्पतया मर्शो विकल्पवर्गस्याङ्गसन्नाहः ।
अर्घ्यं वेद्यविलासः पुष्पाणि स्वभावपोषका भावाः ॥४५॥
avikalpatayā marśo vikalpavargasyāṅgasannāhaḥ |
arghyaṃ vedyavilāsaḥ puṣpāṇi svabhāvapoṣakā bhāvāḥ || 45 ||
Az ‘Aṅganyāsa’ azaz ‘a testrészek megkötése’ valójában gondolatmentes éberség a gondolatok sokaságáról. A ‘Víz felajánlása’ maga a színjáték avagy az obejktumok megnyilvánulása, míg a virágok Esszenciális Természetünket táplálják. || 45 ||
पूर्णाहन्तायां मुखे विश्वविकल्पाङ्कुराणां विक्षेपम् ।
मन्त्रोल्लेखविशुद्धंपूर्णं कुलबिन्दुतर्पणं भणामः ॥४६॥
pūrṇāhantāyāṃ mukhe viśvavikalpāṅkurāṇāṃ vikṣepam |
mantrollekhaviśuddhaṃpūrṇaṃ kulabindutarpaṇaṃ bhaṇāmaḥ || 46 ||
A világot alkotó gondolatcsírákról való lemondás akkor történik meg, amikor az egyén a Tiszta Tudatosság felé irányult. Azon a nézőponton vagyunk, hogy Śakti és Śiva tökéletes elégedettsége a Mantra intuícióján keresztüli megtisztulás. || 46 ||
यो यस्य भावयोगस्तस्य खलु स एव देवता भवति ।
तद्भावभाविता अभिलषितं तथा फलन्ति प्रतिमाः ॥४७॥
yo yasya bhāvayogastasya khalu sa eva devatā bhavati |
tadbhāvabhāvitā abhilaṣitaṃ tathā phalanti pratimāḥ || 47 ||
‘Istenség’ kizárólag az, amihez ragaszkodunk. Kötődni hozzá maga a ‘vágy’, és eképp a gyümölcs az a vágyott dolog, mely ebből terem. || 47 ||
चित्रं न लिखति चित्रं चित्रकरः पश्यत लिखति तच्चित्रम् ।
तद्भणत कुत्र योग्या कर्तुं द्वयोरपि देवताबुद्धिः ॥४८॥
citraṃ na likhati citraṃ citrakaraḥ paśyata likhati taccitram |
tadbhaṇata kutra yogyā kartuṃ dvayorapi devatābuddhiḥ || 48 ||
Értsd meg: egy festmény nem festi a festményt, mivel a festő festi a festményt. Mondd hát el nekem: a kettő közül hova kell helyezni az Istenség Éberségét? || 48 ||
मननमयी निजविभवे निजसङ्कोचे भये त्राणमयी ।
कवलितविश्वविकल्पा अनुभूतिः कापि मन्त्रशब्दार्थः ॥४९॥
mananamayī nijavibhave nijasaṅkoce bhaye trāṇamayī |
kavalitaviśvavikalpā anubhūtiḥ kāpi mantraśabdārthaḥ || 49 ||
Az egyén mindenütt-jelenvalóságán és a saját limitációtól való félelem elleni védelmen kontemplálni, ez a ‘Mantra’ jelentése. Ez az a leírhatatlan éberség, mely felemészti az univerzum kettősségének benyomását. || 49 ||
वैखरिका नाम क्रिया ज्ञानमयी भवति मध्यमा वाक् ।
इच्छा पुनः पश्यन्ती सूक्ष्मा सर्वासां समरसा वृत्तिः ॥५०॥
vaikharikā nāma kriyā jñānamayī bhavati madhyamā vāk |
icchā punaḥ paśyantī sūkṣmā sarvāsāṃ samarasā vṛttiḥ || 50 ||
A Vaikharī azaz a testi beszéd a Kriyā avagy az Aktivitás. A Madhyamāvāk avagy a középső --tehát a mentális beszéd vagy a kogníció-- a Jñāna avagy a Tudás. Az Icchā avagy az Akarat --a szubjektum-- a Paśyantī. Az aktív éberség, melyben mindezeknek egy íze van, az a Sūkṣmā avagy a Szubtilis (Beszéd). || 50 ||
आनन्दोल्लासश्रीः क्षुल्लकिताष्टमहासिद्धिसौभाग्या ।
दृश्यते यत्र दशायां सैव देवस्य सर्वमुद्राः ॥५१॥
ānandollāsaśrīḥ kṣullakitāṣṭamahāsiddhisaubhāgyā |
dṛśyate yatra daśāyāṃ saiva devasya sarvamudrāḥ || 51 ||
A Tudatosság Gyönyöre Ragyogásának Szépsége véget vet a nyolc siddhi avagy természetfeletti erő bűvöletének. Isten univerzális pecsétje kizárólag azon az Állapoton keresztül valósul meg. || 51 ||
हृदयस्थानप्ररूढो विमर्शकल्पद्रुमो महाशाखः ।
पुष्प्यति भोगश्रियां फलति च निष्कलसुखोत्सवालोकम् ॥५२॥
hṛdayasthānaprarūḍho vimarśakalpadrumo mahāśākhaḥ |
puṣpyati bhogaśriyāṃ phalati ca niṣkalasukhotsavālokam || 52 ||
Az Éberség mennyei fája hatalmas ágáival teljesen kifejlődött a Szív Menedékében. A gyönyör szépségeként virágzik és gyümölcse az osztatlan boldogságból álló Öröm Fénye. || 52 ||
क्रमिको भवति न देवस्तस्य कथं कालकल्मषस्पर्शः ।
नित्यनिरावरणस्यापि को जीवतो मोक्षप्रत्यूहः ॥५३॥
kramiko bhavati na devastasya kathaṃ kālakalmaṣasparśaḥ |
nityanirāvaraṇasyāpi ko jīvato mokṣapratyūhaḥ || 53 ||
Az Úrban nincs sorozatosság. Hogyan érinthetné Őt az Idő sara? Mi hát a Felszabadulás akadálya annak, ki folyton leplezetlen? || 53 ||
यत्किमपि येन केनापि रूपेण यत्र कुत्रापि किं नास्ति ।
तस्मादात्मा नित्यस्थिरः क्षणभङ्ग एवास्थिरो भवति ॥५४॥
yatkimapi yena kenāpi rūpeṇa yatra kutrāpi kiṃ nāsti |
tasmādātmā nityasthiraḥ kṣaṇabhaṅga evāsthiro bhavati || 54 ||
Hol és milyen formában nem létezne az, ami létezik? Következésképpen, az Én folyton változatlan. Változás csupán a mulandóság érzetének esetében jelenik meg. || 54 ||
नन्वात्मनः प्रियार्थं सर्वस्य प्रियत्वं भणति श्रुतिः ।
तस्मादानन्दस्वभाव आत्मा मुक्तोऽमुक्तो वा ॥५५॥
nanvātmanaḥ priyārthaṃ sarvasya priyatvaṃ bhaṇati śrutiḥ |
tasmādānandasvabhāva ātmā mukto'mukto vā || 55 ||
Tény, hogy a Kinyilatkoztatás azt mondja: az egész világ iránti szeretet az Én Szeretete. Következésképpen, szabad vagy kötött, az Én Esszenciális Természete a Gyönyör. || 55 ||
यदि निजहृदयोल्लासं निर्णेतुं नित्यनिष्कलमिच्छा ।
मध्यतुटिस्त्रुटितव्यास्तङ्गतयोः सोमसूर्ययोः ॥५६॥
yadi nijahṛdayollāsaṃ nirṇetuṃ nityaniṣkalamicchā |
madhyatuṭistruṭitavyāstaṅgatayoḥ somasūryayoḥ || 56 ||
Ha valaki az osztatlan és állandóan virágzó Szív fürkészését vágyja, akkor azt a Hold és a Nap Között kell tennie, ahol sokfélesége nyugszik. || 56 ||
स्थूलतरेष्वपि प्रेक्षध्वं भूतेषु खस्य निष्कलावस्थाम् ।
षट्त्रिशिंकातिलङ्घी कीदृशो भवतु सोमनाथः सः ॥५७॥
sthūlatareṣvapi prekṣadhvaṃ bhūteṣu khasya niṣkalāvasthām |
ṣaṭtriśiṃkātilaṅghī kīdṛśo bhavatu somanāthaḥ saḥ || 57 ||
Mindenben a Tudatosság Egének oszatlan állapotát lásd, még a legdurvább elemben is. Mi a Hold --objektumok-- Urának természete, Ki meghaladja a harminchat tattva-t? || 57 ||
ये कुलकुम्भसुधासवपानमहोत्सवसुखे प्रवर्तन्ते ।
ते खलु विकल्पाङ्कुरान्रसिका उपदंष्टुं प्रगल्भन्ते ॥५८॥
ye kulakumbhasudhāsavapānamahotsavasukhe pravartante |
te khalu vikalpāṅkurānrasikā upadaṃṣṭuṃ pragalbhante || 58 ||
Kizárólag azok a megvilágosodottak képesek csírájukban elfolytani a gondolatokat, kik gyönyörködnek a Teljesség kelyhében rejlő Nektár Ivásának Roppant Örömében. || 58 ||
हन्त मुखं प्रतिबिम्बतु प्रतिबिम्बयतु तथा तदपि दर्पणः ।
दर्पणः पुनर्यस्मिन् प्रतिबिम्बति सोऽपि ज्ञातव्यः ॥५९॥
hanta mukhaṃ pratibimbatu pratibimbayatu tathā tadapi darpaṇaḥ |
darpaṇaḥ punaryasmin pratibimbati so'pi jñātavyaḥ || 59 ||
Ó! Amikor egy arc egy tükörben tükröződik és aztán ez tükröződik még egy tükörben, akkor ez a második tükör, mely az első tükröt tükrözi, az az, amit realizálni kell. --A második tükör az első (mindennapi) tükröt tükrözi, és ez a második Tükör az Úr Szabadsága, Ki maga a Tudatosság--. || 59 ||
अविकारोभयपार्श्वे चाषपिञ्जसदृक्षेऽर्थे ।
अन्तर्मुखो योगी बहिर्मुख इति कल्पना कुतः ॥६०॥
avikārobhayapārśve cāṣapiñjasadṛkṣe'rthe |
antarmukho yogī bahirmukha iti kalpanā kutaḥ || 60 ||
Honnan származik az ötlet, hogy létezik befelé és kifelé forduló yogī? Ez olyan, mint különbözőnek tartani a kék szajkó szárnyait, pedig tollai ugyanolyanok mindkét oldalon. || 61 ||
योगी जागरस्वप्नसौषुप्ततुरीयपर्वपरिपाटिम् ।
चित्रामिव मणिमालां विमर्शसूत्रैकगुम्फितामुद्वहति ॥६१॥
yogī jāgarasvapnasauṣuptaturīyaparvaparipāṭim |
citrāmiva maṇimālāṃ vimarśasūtraikagumphitāmudvahati || 61 ||
A yogī drágakő füzérként viseli az ébrenlét, álom, mélyalvás és a Negyedik Állapot sorozatát, mivel azokat egyetlen szál fűzi össze, méghozzá az Önéberség. || 61 ||
उल्लोकानन्दसुधाशीधुरसोद्वेजितेन हृदयेन ।
अभिलषति लोकयात्रातिन्तिणिचर्वणरसान्तरं योगी ॥६२॥
ullokānandasudhāśīdhurasodvejitena hṛdayena |
abhilaṣati lokayātrātintiṇicarvaṇarasāntaraṃ yogī || 62 ||
A yogī szívét a Virágzó Gyönyör Nektárjának Íze sújtja, így vágyja egy más jellegű íz, a világi lét keserűségének élvezetét. || 62 ||
याभिर्गृह्णाति योगी करणप्रणालीभिर्विषयसौख्यानि ।
निजहृदयोद्वमनशीलाभिः स्फुरणमयं ताभिः करोति त्रैलोक्यम् ॥६३॥
yābhirgṛhṇāti yogī karaṇapraṇālībhirviṣayasaukhyāni |
nijahṛdayodvamanaśīlābhiḥ sphuraṇamayaṃ tābhiḥ karoti trailokyam || 63 ||
Eképp a yogī megtölti a három világot Ragyogással az érzékek azon csatornáin keresztül, amelyek által az érzékszervek tárgyait élvezi, mivel ezek az érzékek saját Szívét --Tudatosságát-- árasztják ki. || 63 ||
यथा तव स्थितिस्तथैवास्स्व निश्चिन्त इति खलु प्रतिष्ठितोऽर्थः ।
तत्राप्यस्ति विवेक एवमुपदिशति तस्य कोऽन्यः ॥६४॥
yathā tava sthitistathaivāssva niścinta iti khalu
pratiṣṭhito'rthaḥ |
tatrāpyasti viveka evamupadiśati tasya ko'nyaḥ || 64 ||
“Maradj, ahogy vagy, gondolkodás nélkül.” Ez a kitűzött cél, és eképp létezik az éberség. Ki más, ha nem az Én tanítaná ezt a yogī-nak? || 64 ||
अहो संसारसुखातिशयः अहो सुलभं मोक्षमार्गसौभाग्यम् ।
त्रुटितातङ्ककलङ्का अहो शिवयोगिनां यामली सिद्धिः ॥६५॥
aho saṃsārasukhātiśayaḥ aho sulabhaṃ mokṣamārgasaubhāgyam |
truṭitātaṅkakalaṅkā aho śivayogināṃ yāmalī siddhiḥ || 65 ||
Ó! A Śiva-val eggyé váltak Én-realizációjának két jellegzetessége a Szabadság Útjának könnyedén elérhető --természetes-- Dicsősége és a világi lét élvezetének kiválósága --boldogság még a saṃsāra-ban is--, melyet az elme szenvedésének feloldódása jellemez. || 65 ||
क्षणमात्रस्पृष्टेनाप्यमृतस्वभावेनानेन भावेन ।
सर्वोत्तिर्णः सर्वः सर्वचिरं लभते सर्वसौभाग्यम् ॥६६॥
kṣaṇamātraspṛṣṭenāpyamṛtasvabhāvenānena bhāvena |
sarvottirṇaḥ sarvaḥ sarvaciraṃ labhate sarvasaubhāgyam || 66 ||
A Halhatatlanság Nektárja Esszenciális természetének egyetlen érintése által mindenki meghalad mindent és eléri az Univerzális és Örökkévaló Dicsőséget. || 66 ||
गूढाद्गूढतरो भवति स्फुटादपि स्फुटतर एषः ।
देशिककटाक्षपाते पक्षः प्रथमो न भवति धन्यानाम् ॥६७॥
gūḍhādgūḍhataro bhavati sphuṭādapi sphuṭatara eṣaḥ |
deśikakaṭākṣapāte pakṣaḥ prathamo na bhavati dhanyānām || 67 ||
“Ez a legrejtettebb, de a legegyértelműbb is.” A szerencsések számára az első opció nem létezik akkor, amikor a Mester Tekintete --Kegyelme-- rájuk vetül. || 67 ||
आस्तामन्या विद्या चतुःस्रोतसामपि सागराणामिव ।
एनमेवामृतमयं मथ्नाति मन्थानभैरवो देवः ॥६८॥
āstāmanyā vidyā catuḥsrotasāmapi sāgarāṇāmiva |
enamevāmṛtamayaṃ mathnāti manthānabhairavo devaḥ || 68 ||
A Köpülő Bhairava, Ki maga Isten, kizárólag ezt a Nektárral telt Valóságot köpüli, mivel Ő köpüli a négy hullám óceánját --sok Doktrína tanítja az Éberség négy hullámát-- és semmi más tudást. || 68 ||
हन्त रहस्यं भणामो मुढा मा भ्रमत गर्भगोलेषु ।
अत्यासन्नं हृदयं पर्यालोचयत तस्योद्योगम् ॥६९॥
hanta rahasyaṃ bhaṇāmo muḍhā mā bhramata garbhagoleṣu |
atyāsannaṃ hṛdayaṃ paryālocayata tasyodyogam || 69 ||
Ó! zavarodottak, elárultuk a Titkot! Ne barangoljatok hát a méhek barlangjában. Kutassátok erőfeszítéssel a Szívet, mivel az oly’ közel van. || 69 ||
एनमेव महार्थं युद्धारम्भे पाण्डुपुत्रस्य ।
षोडशसहस्रशक्तिर्देव उपदिशति माधव इति शिवम् ॥७०॥
enameva mahārthaṃ yuddhārambhe pāṇḍuputrasya |
ṣoḍaśasahasraśaktirdeva upadiśati mādhava iti śivam || 70 ||
Kizárólag ez a Mahārtha, amit Mādhava, a tizenhatezer Śakti Istene tanít Pāṇḍu fiának --Arjuna-nak-- a harc kezdetén. Legyen jólét mindenki számára! || 70 ||
॥श्रीमहार्थमञ्जरी समाप्ता॥
|| śrīmahārthamañjarī samāptā ||
|| A Tiszteletreméltó Mahārthamañjarī azaz a A Legfőbb Valóság Virágba borulása teljes ||
