Cittasaṃtoṣatriṃśikā

𑆏𑆀 𑆤𑆩𑆂 𑆯𑆕𑇀𑆑𑆫𑆳𑆪 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆳𑆪

ॐ नमः शङ्कराय स्वस्वभावाय

Oṃ namaḥ śaṅkarāya svasvabhāvāya

Hódolat (namaḥ)  Śaṅkara-nak (śaṅkarde māya),
 (Aki) az egyén Valódi Természete (sva-sva-bhāvāya) ! |

𑆏𑆩𑆀

𑆬𑆾𑆑𑆾𑆠𑇀𑆠𑆫𑆳𑆤𑆶𑆨𑆮𑆱𑆱𑇀𑆩𑆴𑆠𑆔𑆷𑆫𑇀𑆟𑆩𑆳𑆤𑆱𑇀𑆮𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆱𑆶𑆤𑇀𑆢𑆫𑆮𑆴𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆬𑆤𑆴𑆫𑇀𑆤𑆴𑆩𑆼𑆰𑆳  𑇅
𑆪𑆠𑇀𑆱𑇀𑆦𑆳𑆫𑆠𑆂 𑆥𑆯𑆶𑆫𑆥𑆵𑆯𑇀𑆮𑆫𑆠𑆳𑆩𑆶𑆥𑆽𑆠𑆴 𑆱𑆳 𑆑𑆳𑆥𑆴 𑆢𑆸𑆓𑇀𑆮𑆴𑆘𑆪𑆠𑆼 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆥𑆕𑇀𑆓𑆮𑆳𑆤𑆳𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇆

ओमँ

लोकोत्तरानुभवसस्मितघूर्णमानस्वानन्दसुन्दरविनिर्मलनिर्निमेषा  ।
यत्स्फारतः पशुरपीश्वरतामुपैति सा कापि दृग्विजयते गुरुपङ्गवानाम् ॥१॥

Om̐

Lokottarānubhavasasmitaghūrṇamānasvānandasundaravinirmalanirnimeṣā  |
Yatsphārataḥ paśurapīśvaratāmupaiti sā kāpi dṛgvijayate gurupaṅgavānām || 1 ||

Ez a (sā) Guru-k Legjobbjának (guru-paṅgavānām) felfoghatatlan (kā-api) Tekintete (dṛk), (ami) lankadatlan és az egyén saját Gyönyörének rendkívül tiszta szépsége, (amely) a Közvetlen Tapasztalás különleges mosolyával --világon túl-- ismételt (loka-uttara-anu-bhava-sasmita-ghūrṇa-māna-sva-ānanda-sundara-vi-nirmala-nirnimeṣā), a Kiterjedésen keresztül (yat-sphārataḥ) amellyel még (api) a korlátolt létező (paśuḥ)  is eléri (upaiti) Felsőbbrendűségét (az Úrnak) (īśvaratām), mely Győzedelmes (vijayate). || 1 ||

𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳 𑆨𑆮𑆳𑆤𑆬𑆯𑆴𑆒𑆳𑆯𑆠𑆠𑆳𑆥𑆠𑆥𑇀𑆠𑆁 𑆘𑆤𑇀𑆩𑆳𑆛𑆮𑆵𑆰𑆶 𑆮𑆴𑆰𑆩𑆳𑆱𑆶 𑆑𑆢𑆫𑇀𑆡𑆴𑆠𑆁 𑆪𑆠𑇀  𑇅
𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆼𑆠𑆢𑆣𑆶𑆤𑆳𑆩𑆬𑆖𑆴𑆠𑇀𑆱𑆶𑆣𑆳𑆧𑇀𑆣𑆴𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼 𑆤𑆴𑆩𑆓𑇀𑆤𑆩𑆱𑆩𑆳𑆁 𑆨𑆘𑆠𑆼
𑆥𑇀𑆫𑆯𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇆

दिष्ट्या भवानलशिखाशततापतप्तं जन्माटवीषु विषमासु कदर्थितं यत्  ।
चेतस्तदेतदधुनामलचित्सुधाब्धिमध्ये निमग्नमसमां भजते
प्रशान्तिम् ॥२॥

Diṣṭyā bhavānalaśikhāśatatāpataptaṃ janmāṭavīṣu viṣamāsu kadarthitaṃ yat  |
Cetastadetadadhunāmalacitsudhābdhimadhye nimagnamasamāṃ bhajate praśāntim || 2 ||

Az (tat) az elme (az enyém) (cetas), amely (yat) (korábban már) megsült a világi létezés tüze több száz lángjának hevében (etad…bhava-anala-śikhā-śata-tāpa-taptam) (és) szükségtelenné vált (kadarthitam) a nehezen áthaladható (viṣamāsu) születés (és újjászületés) erdejében (való vándorlása következtében) (jan-ma-aṭavīṣu), most (adhunā) részt vesz (bhajate) az egyedülálló (asamām) Lecsendesülésben (praśāntim), elmerülve  (nimagnam) a Tiszta Tudatosság Nektárjának közepében (amala-cit-sudhā-abdi-madhye) Jó Szerencse által (diṣṭyā). || 2 ||

𑆮𑇀𑆪𑆳𑆩𑆷𑆞𑆩𑆤𑇀𑆡𑆩𑆴𑆮 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆢𑆾𑆰𑆢𑆶𑆰𑇀𑆛𑆁
𑆖𑆼𑆠𑆾 𑆪𑆢𑆼𑆠𑆢𑆨𑆮𑆢𑇀𑆨𑆮𑆢𑆶𑆂𑆒𑆥𑆳𑆠𑇀𑆫𑆩𑇀 𑇅

𑆘𑆳𑆠𑆁 𑆠𑆢𑆢𑇀𑆪 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆥𑆳𑆢𑆱𑆫𑆾𑆘𑆱𑆼𑆮𑆳𑆱𑆚𑇀𑆘𑆳𑆠-
𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆬𑆮𑆴𑆧𑆾𑆣𑆩𑆲𑆳𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆩𑇀 𑇆𑇓𑇆

व्यामूढमन्थमिव संशयदोषदुष्टं
चेतो यदेतदभवद्भवदुःखपात्रम् ।

जातं तदद्य गुरुपादसरोजसेवासञ्जात-
निर्मलविबोधमहाप्रकाशम् ॥३॥

Vyāmūḍhamanthamiva saṃśayadoṣaduṣṭaṃ
ceto yadetadabhavadbhavaduḥkhapātram |

Jātaṃ tadadya gurupādasarojasevāsañjāta-
nirmalavibodhamahāprakāśam || 3 ||

Ez az (etat) elme (cetas), mely (yat)  hasonló (iva) a kábulat teljes kavargásához (vyā-mūḍha-mantham), melyet a kétségek sötétsége mételyez (saṃśaya-doṣa-duṣtam), (ami) a világi létezés fájdalmának tartályává válik (bhava-duḥkha-pātram…abhavat), most (adya) a Makulátlan Tapasztalás Nagy Fényeként látszik, (mely) a Guru Lótusz-lábának Imádatából született (jātam...tat...guru-pāda-saroja-sevā-sañjāta-nirmala-vibodha-mahā-prakāśam). || 3 ||

𑆱𑆕𑇀𑆑𑆾𑆖𑆩𑆳𑆯𑇀𑆫𑆴𑆠𑆮𑆠𑆾 𑆤𑆴𑆧𑆴𑆝𑆩𑇀 𑆮𑆴𑆩𑆾𑆲𑆳𑆠𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆨𑆮𑆢𑇀𑆨𑆪𑆩𑆴𑆲𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆥𑆫𑇀𑆮𑆓𑆼𑆨𑇀𑆪𑆂
𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆳𑆥𑇀𑆪 𑆮𑆴𑆩𑆬𑆾𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆳𑆘𑇀𑆚𑆳𑆁 𑆤𑆴𑆂𑆯𑆕𑇀𑆑𑆩𑆢𑇀𑆪 𑆫𑆩𑆠𑆼 𑆮𑆴𑆰𑆪𑆳𑆠𑆮𑆵𑆰𑆶 𑇆𑇔𑇆

सङ्कोचमाश्रितवतो निबिडम् विमोहात्यस्याभवद्भयमिहेन्द्रियपर्वगेभ्यः
चेतस्तदाप्य विमलोर्जितसंविदाज्ञां निःशङ्कमद्य रमते विषयातवीषु ॥४॥

Saṅkocamāśritavato nibiḍam vimohātyasyābhavadbhayamihendriyaparvagebhyaḥ
Cetastadāpya vimalorjitasaṃvidājñāṃ niḥśaṅkamadya ramate viṣayātavīṣu || 4 ||

Az érzékszervek csomóinak --azaz a korlátozásnak-- áthatása által (indriya-parvan-gebhyaḥ) az (tat) elme (cetas) az illúzióból származó  (vimohāt) sűrű (nibiḍam) kötelékben (saṅkocam) nyugodalmat véve (āśritavataḥ) félelembe esett (abhavat-bhayam)  e világban (iha). Elérvén (āpya) a Tiszta és Erős Tudatosság Függetlenségét vagy Megértését (vimala-urjita-saṃvid-ājñām), most (adya)  (ez) félelemtől lett szabaddá (niḥśaṅkam)  (és) örömét leli (ramate)  (a vándorlásban) az érzékszervi objektumok erdejében (viṣaya-atavīṣu). || 4 ||

Megjegyzés:

Korlátokban vesz menedéket az elme, miképp csak saját korlátolt aktivitását látja. A korlátozásból származik az illúzió, és amikor az érzékszervekben nyugvó illúziót átjárja az elme vagy mikor csupán csak  abban hisz, mit az érzékszerveken keresztül ért vagy lát, ekkor a “félelem” állapotában nyugszik. Az elme az érzékszervek birodalmába lép, ahol folyamatos félelemben van, mert ki van téve a váratlan események veszélyeinek.

𑆑𑆤𑇀𑆢𑆫𑇀𑆥𑆧𑆳𑆟𑆮𑆴𑆰𑆩𑆁 𑆲𑆫𑆴𑆟𑆼𑆑𑇀𑆰𑆟𑆳𑆨𑆴𑆂𑆥𑆵𑆠𑆁 𑆲𑆠𑆁 𑆑𑆮𑆬𑆴𑆠𑆁 𑆩𑆶𑆰𑆴𑆠𑆁 𑆪𑆢𑆳𑆱𑆵𑆠𑇀  𑇅
𑆠𑆠𑇀𑆥𑆳𑆠𑇀𑆫𑆠𑆳𑆩𑆶𑆥𑆓𑆠𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆾𑆑𑇀𑆰𑆬𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆴𑆥𑇀𑆫𑆼𑆩𑆳𑆩𑆸𑆠𑆳𑆥𑇀𑆬𑆶𑆠𑆑𑆛𑆳𑆑𑇀𑆰𑆥𑆫𑆩𑇀𑆥𑆫𑆟𑆳𑆠𑇀 𑇆𑇕𑇆

कन्दर्पबाणविषमं हरिणेक्षणाभिःपीतं हतं कवलितं मुषितं यदासीत्  ।
तत्पात्रतामुपगतं परमोक्षलक्ष्मिप्रेमामृताप्लुतकटाक्षपरम्परणात् ॥५॥

Kandarpabāṇaviṣamaṃ hariṇekṣaṇābhiḥpītaṃ hataṃ kavalitaṃ muṣitaṃ yadāsīt  |
Tatpātratāmupagataṃ paramokṣalakṣmipremāmṛtāplutakaṭākṣaparamparaṇāt || 5 ||

(Az elmém) Kāma, a szerelem istene --azaz vonzalom-- nyilaival mérgezett (kandarpa-bāṇa-viṣamam), és a gazella szemű (nők) (hariṇa-īkṣa-nābhiḥ) által megrészegülten (pītam), megsemmisítetten (hatam), elnyelten (kavalitam) és kifosztottan (muṣitam), (most) alkalmassá --befogadóvá-- vált (pātra-tām-āsīt-tat-yat)  (amely) a Legmagasabb Felszabadulás Gazdagságából (áradó) Szeretet Nektárjának túlcsorduló Pillanatásai által éretett el. (para-mokṣa-lakṣmi-prema-amṛtā-pluta-kaṭākṣa-param-paraṇāt…upagatam) || 5 ||

𑆑𑇀𑆬𑆴𑆰𑇀𑆛𑆁 𑆪𑆢𑆼𑆠𑆢𑆨𑆮𑆘𑇀𑆘𑆥𑆑𑆰𑇀𑆠𑆪𑆾𑆓𑆥𑇀𑆫𑆳𑆟𑆥𑇀𑆫𑆮𑆳𑆲𑆮𑆴𑆤𑆴𑆫𑆾𑆣𑆑𑆢𑆫𑇀𑆡𑆤𑆳𑆨𑆴𑆂  𑇅
𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆢𑇀𑆪 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆢𑇀𑆮𑆪𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆱𑆚𑇀𑆘𑆳𑆠𑆱𑆁𑆩𑆢𑆫𑆱𑆳𑆱𑆮𑆩𑆠𑇀𑆠𑆩𑆳𑆱𑇀𑆠𑆼 𑇆𑇖𑇆

क्लिष्टं यदेतदभवज्जपकष्तयोगप्राणप्रवाहविनिरोधकदर्थनाभिः  ।
चेतस्तदद्य परमाद्वयसामरस्यसञ्जातसंमदरसासवमत्तमास्ते ॥६॥

Kliṣṭaṃ yadetadabhavajjapakaṣtayogaprāṇapravāhavinirodhakadarthanābhiḥ  |
Cetastadadya paramādvayasāmarasyasañjātasaṃmadarasāsavamattamāste || 6 ||

Ez (etat) az elme (ami, az enyém) (cetaḥ), amely (yat) a prāṇa folyamatos áramlása miatti kínzó gyötrelemtől és az ismétlés --azaz japa-- fárasztó gyakorlatától szorongott (kliṣṭam...abhavat japa-kaṣṭa-yoga-prāna-pravāha-vinirodha-kadarthanābhiḥ), most (adya) megrészegülten nyugszik az Öröm Ízének Nektárja által született Legmagasabb Nem-dualitás Esszenciájában (tat…parama-advaya-sāmarasya-sañjāta-saṃmada-rasa-āsava-mattam...āste). || 6 ||

𑆪𑆾 𑆨𑆼𑆢𑆠𑆵𑆮𑇀𑆫𑆯𑆴𑆯𑆴𑆫𑆥𑇀𑆫𑆱𑆫𑆾𑆥𑆔𑆳𑆠𑆨𑆵𑆠𑆾 𑆩𑆤𑆾𑆩𑆣𑆶𑆑𑆫𑆾 𑆲𑆠𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑆳𑆱𑆵𑆠𑇀  𑇅
𑆄𑆱𑆳𑆢𑇀𑆪 𑆱𑆾𑆢𑇀𑆪 𑆯𑆴𑆮𑆣𑆳𑆩𑆩𑆣𑆶𑆁 𑆱𑆢𑆳𑆱𑇀𑆠𑆼 𑆱𑆁𑆮𑆴𑆬𑇀𑆬𑆠𑆳𑆑𑆶𑆱𑆶𑆩𑆱𑆿𑆫𑆨𑆥𑆳𑆤𑆩𑆠𑇀𑆠𑆂 𑇆𑇗𑇆

यो भेदतीव्रशिशिरप्रसरोपघातभीतो मनोमधुकरो हतशक्तिरासीत्  ।
आसाद्य सोद्य शिवधाममधुं सदास्ते संविल्लताकुसुमसौरभपानमत्तः ॥७॥

Yo bhedatīvraśiśiraprasaropaghātabhīto manomadhukaro hataśaktirāsīt  |
āsādya sodya śivadhāmamadhuṃ sadāste saṃvillatākusumasaurabhapānamattaḥ || 7 ||

Az (Én) elmém (manaḥ), mely (yaḥ) megrémült az elképesztően hideg dualitás folyama által okozott sérülés miatt (bheda-tīvra-śiśira-pra-sara-upaghāta-bhītaḥ), Erőtől megfosztva (hata-śaktiḥ), most (adya) eléri (āsādya) Śiva Hajlékának Valódi Nektárját (sat...śiva-dhāma-madhum), szabaddá  --szó szerint méztermelővé--  vált (madhu-karaḥ...āsīt...saḥ) (és) az illattól megrészegült, (amelyet) a Tudatosság Kúszónövényének Virága áraszt. (āste...saṃvid-latā-kusuma-saurabha-pāna-mattaḥ). || 7 ||

𑆠𑇀𑆪𑆑𑇀𑆠𑆱𑇀𑆮𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆤𑆴𑆘𑆫𑆷𑆥𑆩𑆲𑆳𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳𑆮𑆁 𑆪𑆠𑇀𑆑𑆫𑇀𑆩𑆧𑆴𑆤𑇀𑆢𑆶𑆣𑆫𑆤𑆵𑆰𑆶 𑆮𑆴𑆬𑆵𑆤𑆩𑆳𑆱𑆵𑆠𑇀  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳𑆥𑇀𑆫𑆱𑆫𑆥𑆷𑆫𑆴𑆠𑆱𑆫𑇀𑆮𑆬𑆾𑆑𑆁 𑆖𑆼𑆠𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑆩𑇀𑆧𑆫𑆥𑆢𑆼𑆤 𑆠𑆢𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆳𑆠𑆴 𑇆𑇘𑇆

त्यक्तस्वतन्त्रनिजरूपमहाप्रभावं यत्कर्मबिन्दुधरनीषु विलीनमासीत्  ।
स्वच्छप्रभाप्रसरपूरितसर्वलोकं चेतश्चिदम्बरपदेन तदस्य माति ॥८॥

Tyaktasvatantranijarūpamahāprabhāvaṃ yatkarmabindudharanīṣu vilīnamāsīt  |
Svacchaprabhāprasarapūritasarvalokaṃ cetaścidambarapadena tadasya māti || 8 ||

(Bár) az elmém (cetaḥ) elmerült (vilīnam-āsīt) a világ aktivitásában (karma-bindu-dharanīṣu), mely (yat) nélkülözi az egyén Saját Szabad Természetének Nagy Méltóságát (tyakta-sva-tantra-nija-rūpa-mahā-pra-bhāvam), (most) összehasonlítja (māti) az (tat) egész világot, áthatva (azzal, ami) a Kristálytiszta -- ‘szó szerint Átlátszó, mely azt jelenti ‘Szabad’-- Ragyogásból árad (svaccha-pra-bhā-pra-sara-pūrita-sarva-lokam), a Tudatosság Egének Állapotával (cit-ambara-padena). || 8 ||

𑆪𑆠𑇀𑆤𑆼𑆤 𑆮𑆳𑆚𑇀𑆗𑆴𑆠𑆩𑆤𑆬𑇀𑆥𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆘𑆳𑆬𑆮𑆴𑆓𑇀𑆤𑆽𑆱𑇀𑆠𑆴𑆫𑆱𑇀𑆑𑆸𑆠𑆩𑆮𑆳𑆥𑆤 𑆪𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯𑆩𑇀  𑇅
𑆢𑆶𑆫𑇀𑆧𑆼𑆢𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆮𑆴𑆰𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆬𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆁 𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆢𑇀𑆪 𑆫𑆩𑆠𑆼 𑆯𑆴𑆮𑆩𑆤𑇀𑆢𑆴𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆂 𑇆𑇙𑇆

यत्नेन वाञ्छितमनल्पविकल्पजालविग्नैस्तिरस्कृतमवापन यत्प्रवेशम्  ।
दुर्बेदभिन्नविषमार्गलभिन्नमार्गं चेतस्तदद्य रमते शिवमन्दिरान्तः ॥९॥

Yatnena vāñchitamanalpavikalpajālavignaistiraskṛtamavāpana yatpraveśam  |
Durbedabhinnaviṣamārgalabhinnamārgaṃ cetastadadya ramate śivamandirāntaḥ || 9 ||

Az elmém (cetaḥ), (ami) sohasem (na) érte el (avāpa) a szörnyű akadályoktól mentes Út Kapuját, (melyen) nehéz áttörni (dur-bheda-bhinna-viṣama-argala-bhinna-mārgam...praveśam...tat) (és amely) elfedett (tiraskṛtam) a számtalan gondolat hálójának zavarával (analpa-vikalpa-jāla-vighnaiḥ), (amikor) erőfeszítéssel (yatnena) van vágyva (vāñchitam), az, ami --azaz a Kapu-- (yat) most (adya) a belül rejlő Śiva Templomaként (śiva-mandira-āntaḥ) élvezett (ramate). || 9 ||

Megjegyzés:

Az elmém volt az akadály számtalan gondolat formájában, amikor a bennem rejlő Śiva Templomán való belépésre áhítoztam, a saját erőfeszítésemmel, ám most ugyanaz az elme válik a belül rejlő Śiva Templomán való belépés élvezőjévé, mert ez most az erőfeszítéssel való belépés vágyától lett szabaddá.

𑆪𑆾𑆓𑆮𑇀𑆫𑆠𑆳𑆢𑆴𑆤𑆴𑆪𑆩𑆽𑆫𑆶𑆥𑆱𑆼𑆮𑆴𑆠𑆳𑆥𑆴 𑆤𑆳𑆮𑆳𑆥 𑆢𑆫𑇀𑆯𑆤𑆥𑆡𑆁 𑆑𑆴𑆬 𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆘𑆳𑆠𑆶  𑇅
𑆱𑆩𑇀𑆮𑆴𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳 𑆱𑆶𑆨𑆓𑆩𑆷𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆨𑆳𑆓𑇀𑆪𑆱𑆩𑇀𑆥𑆖𑇀𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆢𑇀𑆪 𑆤 𑆘𑆲𑆳𑆠𑆴
𑆩𑆶𑆲𑆷𑆫𑇀𑆠𑆩𑆼𑆑𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇐𑇆

योगव्रतादिनियमैरुपसेवितापि नावाप दर्शनपथं किल यस्य जातु  ।
सम्वित्प्रिया सुभगमूर्जितभाग्यसम्पच्चेतस्तदद्य न जहाति
मुहूर्तमेकम् ॥१०॥

Yogavratādiniyamairupasevitāpi nāvāpa darśanapathaṃ kila yasya jātu  |
Samvitpriyā subhagamūrjitabhāgyasampaccetastadadya na jahāti muhūrtamekam || 10 ||

A Szeretett (priyā) Tudatosság (samvit), (melyet) szolgálnak (upa-sevitā) még (api) az olyan megkötések, mint yoga, fogadalom stb. (yoga-vrata-ādi-niyamaiḥ), bizonyosan (kila) nem lépett (avāpa…na…jātu) be a látómezejébe (darśana-patham...yasya) (ezelőtt),  (de az) elmém (cetaḥ) oly szerencse érte (subhagam) most (adya), hogy az Erővel áthatott isteni áldás (ūrjita-bhāgya-sampat) még egyetlen (ekam) egy pillanatra (muhūrtam) sem hagyja el (na-jahāti...tat). || 10 ||

𑆢𑆶𑆂𑆒𑆽𑆑𑆱𑆳𑆫 𑆅𑆠𑆴 𑆨𑆵𑆩 𑆅𑆠𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆳𑆠𑇀𑆱𑆁𑆱𑆳𑆫 𑆍𑆰 𑆑𑆴𑆬 𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆧𑆨𑆷𑆮 𑆲𑆼𑆪𑆂  𑇅
𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳 𑆱 𑆍𑆮 𑆥𑆫𑆖𑆴𑆢𑇀𑆫𑆱𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆱𑆚𑇀𑆘𑆵𑆮𑆴𑆠𑆂 𑆯𑇀𑆫𑆪𑆠𑆴 𑆠𑆱𑇀𑆪
𑆮𑆴𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑆳𑆩𑇀𑆪𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇑𑇆

दुःखैकसार इति भीम इति प्रयत्नात्संसार एष किल यस्य बभूव हेयः  ।
दिष्ट्या स एव परचिद्रससामरस्यसञ्जीवितः श्रयति तस्य
विमुक्तिसाम्यम् ॥११॥

Duḥkhaikasāra iti bhīma iti prayatnātsaṃsāra eṣa kila yasya babhūva heyaḥ  |
Diṣṭyā sa eva paracidrasasāmarasyasañjīvitaḥ śrayati tasya vimuktisāmyam || 11 ||

Ez (eṣa) a saṃsāra (saṃsāra), amely (yasya) puszta esszenciája szörnyű (és) a bánathoz kapcsolódik (duḥkha-eka-sāraḥ…bhīmaḥ…iti…iti),

(olyasvalami), ami elhagyandó (volt ezelőtt) (babhūva-heyaḥ) a folyamatos erőfeszítés által (prayatnāt), (de most) ez --saṃsāra-- (saḥ) szerencsére (diṣṭyā) kétségtelenül (eva) a Legmagasabb Tudatosság Egységének Ízével élénkített (para-cit-rasa-sāmarasya-sañjīvitaḥ) (és) menedéket lel (śrayati) a végső felszabadítás azonosságában --azaz a saṃsāra és a Felszabadulás között nincs különbség-- (tasya...vimukti-sāmyam). || 11 ||

𑆠𑆸𑆰𑇀𑆟𑆳𑆑𑆫𑆳𑆬𑆑𑆫𑆮𑆳𑆬𑆮𑆴𑆬𑆶𑆥𑇀𑆪𑆩𑆳𑆤𑆁 𑆪𑆢𑇀𑆮𑆴𑆱𑇀𑆩𑆸𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆨𑆮𑆁 𑆑𑆸𑆥𑆟𑆁 𑆧𑆨𑆷𑆮  𑇅
𑆇𑆖𑇀𑆖𑆽𑆫𑆑𑆴𑆚𑇀𑆖𑆤𑆠𑆪𑆳𑆥𑆴 𑆠𑆢𑆢𑇀𑆪 𑆖𑆼𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆮𑆩𑆫𑇀𑆯𑆥𑆫𑆲𑆫𑇀𑆰𑆩𑆶𑆢𑆳𑆫𑆩𑆳𑆱𑇀𑆠𑆼 𑇆𑇑𑇒𑇆

तृष्णाकरालकरवालविलुप्यमानं यद्विस्मृतात्मविभवं कृपणं बभूव  ।
उच्चैरकिञ्चनतयापि तदद्य चेतः स्वात्मावमर्शपरहर्षमुदारमास्ते ॥१२॥

Tṛṣṇākarālakaravālavilupyamānaṃ yadvismṛtātmavibhavaṃ kṛpaṇaṃ babhūva  |
Uccairakiñcanatayāpi tadadya cetaḥ svātmāvamarśaparaharṣamudāramāste || 12 ||

Borzasztóan kapzsi köröm nagyságú vagy mértékű romlottsága (tṛṣṇā-karāla-karavāla-vilupyamānam) volt (babhūva) az elmémnek (cetaḥ), amely (yat) értéke, (nem más, mint) az elfelejtett Én nyomorúsága (kṛpaṇam…vismṛta-ātmā-vibhavam), de (api) most (adya) az erőteljes, szándékosan magára öltött szegénység által (uccair-akiñcanatayā) nagylelkű (udāram...tat) (és) a ‘Saját Énemmel való kapcsolat’ Legfőbb Örömében (sva-ātmā-avamarśa-para-harṣam) nyugszik (āste).

𑆑𑆱𑇀𑆪𑆾’𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆶𑆑𑆸𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆦𑆬𑆁 𑆠𑆢𑆼𑆠𑆠𑇀𑆥𑆶𑆟𑇀𑆪𑆾𑆢𑆪𑆱𑇀𑆠𑆮 𑆑𑆶𑆠𑆾𑆪𑆩𑆤𑆤𑇀𑆪𑆬𑆨𑇀𑆪𑆂  𑇅
𑆱𑆁𑆮𑆴𑆖𑇀𑆗𑇀𑆫𑆴𑆪𑆳 𑆓𑆬𑆴𑆠𑆨𑆼𑆢𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆪𑆳 𑆪𑆢𑆼𑆑𑆁 𑆩𑆶𑆲𑆷𑆫𑇀𑆠𑆩𑆥𑆴 𑆤𑆽𑆮 𑆮𑆴𑆩𑆶𑆖𑇀𑆪𑆱𑆼
𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇓𑇆

कस्यो’र्जितस्य सुकृतस्य फलं तदेतत्पुण्योदयस्तव कुतोयमनन्यलभ्यः  ।
संविच्छ्रिया गलितभेदविकल्पया यदेकं मुहूर्तमपि नैव विमुच्यसे
त्वम् ॥१३॥

Kasyo’rjitasya sukṛtasya phalaṃ tadetatpuṇyodayastava kutoyamananyalabhyaḥ  |
Saṃvicchriyā galitabhedavikalpayā yadekaṃ muhūrtamapi naiva vimucyase tvam || 13 ||

Milyen (kasya) fontos (ūrjitasya) (és) elismerésre méltó tettek (sukṛtasya) gyümölcse (phalam) ez (tat), amely (yat) a jószerencse megjelenése (puṇya-udayaḥ) rólad (tava) (és)  honnan (kutas) (származik) ez (ayam), (mely) kizárólag azok által elérhető, akik nincsenek elkötelezve senki más felé (ananya-labhyaḥ)? (Mert) a duális gondolatok hanyatlása által (galita-bheda-vikalpayā), te (tvam) bizonyosan (eva) még egy (ekam) pillanatra (muhūrtam…api) sem (na) különültél el (vimucyase) a Tudatosság Gyönyörétől (saṃvit-śriyā) (Ó elme!). || 13 ||

Jegyzet:

Nāgaḥ itt a saját elméjéhez szól és megkérdezi, hogy miféle dícséretes cselekedetet hajtott végre korábban, melynek jutalmát most (ő általa) tapasztalja? Mert az elméje, nem tudja szem elől téveszteni a Tudatosságot. Ez egy szónokias kérdés, mely rámutat a tényre, hogy a Tudatosság saját Szabadságából tárul fel, és nem függ senki tettétől.

𑆮𑆫𑇀𑆠𑆳𑆩𑆲𑆼 𑆑𑇀𑆮𑆖𑆤 𑆤𑆳𑆩 𑆤 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠 𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳
𑆮𑆫𑇀𑆣𑆳𑆩𑆲𑆼 𑆮𑆪𑆩𑆲𑆾 𑆩𑆶𑆢𑆴𑆠𑆳 𑆨𑆮𑆳𑆩𑆂  𑇅
𑆪𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆳𑆁 𑆱𑆒𑆼 𑆥𑆫𑆤𑆴𑆫𑆶𑆠𑇀𑆠𑆫𑆯𑆽𑆮𑆱𑆩𑇀𑆥𑆠𑇀-
𑆱𑆩𑇀𑆨𑆾𑆓𑆩𑆤𑇀𑆡𑆫𑆠𑆫𑆁 𑆥𑆫𑆴𑆬𑆾𑆑𑆪𑆳𑆩𑆂 𑇆𑇑𑇔𑇆

वर्तामहे क्वचन नाम न चित्त दिष्ट्या
वर्धामहे वयमहो मुदिता भवामः  ।
यत्त्वां सखे परनिरुत्तरशैवसम्पत्-
सम्भोगमन्थरतरं परिलोकयामः ॥१४॥

Vartāmahe kvacana nāma na citta diṣṭyā
vardhāmahe vayamaho muditā bhavāmaḥ  |
Yattvāṃ sakhe paraniruttaraśaivasampat-
sambhogamantharataraṃ parilokayāmaḥ || 14 ||

Ó elme (citta)! A (Mi) drága Barátunk (sakhe)! Hol (kvacana) nem (na) létezünk (vartāmahe) valójában (nāma)? Ó (aho)! Mi (vayam) élőnek érezzük (magunk) (vardhāmahe) (és) örvendezünk (muditā...bhavāmaḥ) (ilyen) Jó Szerencse --Isteni Kegyelem-- hatására (diṣṭyā). Látván Téged (tvām) mindenhol (pari-lokayāmaḥ) (mi) Śiva Tökéletességének Páratlan és Legmagasabb Gyönyörűségétől teljesen ellazultunk (para-niruttara-śaiva-sampat-sambhoga-manthara-taram…yat). || 14

Jegyzet:

Nāgaḥ ismét az érzékszervei nevében szól az elméjéhez. Az elméje folyvást mozdulatlan függetlenül attól mit lát, hall stb. Mert az elméje most elképesztően lassú vagy szótlan, miképp Śiva Tökéletességét élvezi.

𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆼𑇁𑆫𑇀𑆖𑆤𑆼’𑆥𑆴 𑆤 𑆑𑆢𑆳𑆖𑆤 𑆑𑆳𑆚𑇀𑆖𑆤𑆳𑆥𑆴
𑆑𑆶𑆠𑇀𑆫𑆳𑆥𑆴 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆸𑆠𑆴𑆢𑆯𑆳𑆁𑆧𑆠 𑆪𑆤𑇀𑆤 𑆬𑆼𑆧𑆼  𑇅
𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳 𑆤𑆴𑆩𑆓𑇀𑆤𑆩𑆥𑆴 𑆱𑆁𑆮𑇀𑆪𑆮𑆲𑆳𑆫𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼
𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆢𑇀𑆪 𑆤 𑆮𑆴𑆩𑆶𑆚𑇀𑆖𑆠𑆴 𑆥𑆳𑆫𑆴𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑇀𑆪𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇕𑇆

ध्यानेऽर्चने’पि न कदाचन काञ्चनापि
कुत्रापि निर्वृतिदशांबत यन्न लेबे  ।
दिष्ट्या निमग्नमपि संव्यवहारमध्ये
चेतस्तदद्य न विमुञ्चति पारिपूर्ण्यम् ॥१५॥

Dhyāne'rcane’pi na kadācana kāñcanāpi
kutrāpi nirvṛtidaśāṃbata yanna lebe  |
Diṣṭyā nimagnamapi saṃvyavahāramadhye
cetastadadya na vimuñcati pāripūrṇyam || 15 ||

Ó! (bata) Az az (tat) elme (cetaḥ), mely (yat) sehol sem (kutra-api) érte el a Boldogság állapotát (nirvṛti-daśām) soha (na…kadācana), még (api) a szent helyeken sem --szó szerint az aranyból készült helyeken sem pl: templomok-- (kāñcana) még (api) meditáció (dhyāne) és imádat (arcane) közben sem, most (adya), Ó (lebe)! Jó Szerencse által (diṣṭyā), még (api) a világi dolgokban elmerülve (nimagnam...sam-vyavahāra-madhye) sem (na) adja fel (vimuñcati) a teljes kielégülést (pāri-pūrṇyam). || 15 ||

𑆱𑆫𑇀𑆮𑆼𑆱𑆶 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆩𑆣𑆶𑆥𑆾 𑆮𑆴𑆰𑆪𑆢𑇀𑆫𑆶𑆩𑆼𑆰𑆶 𑆧𑆨𑇀𑆫𑆳𑆩 𑆪𑆂 𑆱𑆠𑆠𑆩𑆱𑇀𑆠𑆩𑆴𑆠𑆳𑆨𑆴𑆬𑆳𑆰𑆂  𑇅
𑆢𑆽𑆮𑆳𑆢𑆮𑆳𑆥𑇀𑆪 𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆥𑆳𑆫𑆴𑆘𑆳𑆠𑆁 𑆠𑇀𑆫𑆴𑆥𑇀𑆠𑆾 𑆮𑆴𑆬𑆵𑆤 𑆅𑆮 𑆩𑆶𑆚𑇀𑆖𑆠𑆴 𑆖𑆚𑇀𑆖𑆬𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇖𑇆

सर्वेसु चित्तमधुपो विषयद्रुमेषु बभ्राम यः सततमस्तमिताभिलाषः  ।
दैवादवाप्य परमेश्वरपारिजातं त्रिप्तो विलीन इव मुञ्चति चञ्चलत्वम् ॥१६॥

Sarvesu cittamadhupo viṣayadrumeṣu babhrāma yaḥ satatamastamitābhilāṣaḥ  |
Daivādavāpya parameśvarapārijātaṃ tripto vilīna iva muñcati cañcalatvam || 16 ||

Az elme a méhhez (citta-madhupaḥ…yaḥ) hasonlóan folyamtosan vándorolt (babhrāma…satatam) az érzékszervi-objektumok fái (viṣaya-drumeṣu) között (sarvesu), (ám) a vágya (kizárólag akkor) ér véget (astamita-abhilāṣaḥ), miután spontán eléri (daivāt…avāpya) a Legmagasabb Úr Nektár-fáját --az isteni fát, mely a Tudatosság óceánjának köpüléséből nőtt ki-- (parama-īśvara-pārijātam) (és) mint (iva) az, (aki) ragaszkodik hozzá (vilīna), elégedetté (válik) (triptaḥ) (és) feladja (muñcati) ennek instabil természetét (cañcala-tvam). || 16 ||

𑆪𑆽𑆫𑆴𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆽𑆫𑆥𑆴 𑆮𑆯𑆵𑆑𑆸𑆠𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆼𑆠𑆂 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆑𑆢𑆫𑇀𑆡𑆴𑆠𑆩𑆨𑆷𑆫𑆲𑆴𑆠𑆽𑆫𑆴𑆮𑆾𑆖𑇀𑆖𑆽𑆂  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆳𑆤𑆴𑆑𑆼𑆠𑆥𑆫𑆖𑆴𑆢𑇀𑆫𑆱𑆱𑆁𑆮𑆴𑆨𑆑𑇀𑆠𑆽𑆂 𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪 𑆠𑆽𑆫𑆤𑆶𑆖𑆫𑆽𑆫𑆴𑆮 𑆫𑆳𑆘𑆱𑆼
𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇗𑇆

यैरिन्द्रियैरपि वशीकृतशक्तिचेतः पूर्वं कदर्थितमभूरहितैरिवोच्चैः  ।
स्वच्छानिकेतपरचिद्रससंविभक्तैः दिष्ट्याद्य तैरनुचरैरिव राजसे
त्वम् ॥१७॥

Yairindriyairapi vaśīkṛtaśakticetaḥ pūrvaṃ kadarthitamabhūrahitairivoccaiḥ  |
Svacchāniketaparacidrasasaṃvibhaktaiḥ diṣṭyādya tairanucarairiva rājase tvam || 17 ||

Ó elme! Az erőd eltompítván (vaśīkṛta-śakti-cetaḥ…api), megvetetted (kadarthitam...abhūḥ) az érzékszerveket (indriyaiḥ) korábban (pūrvam), melyek erőszakos (uccaiḥ) ellenségként (ahitaiḥ.iva) (jelentek meg), (de) most (adya) Jó Szerencsével (diṣṭyā), társként (anucaraiḥ) Ragyogva (rājase) Ismered fel őket (tvam...taiḥ...iva). A Tudatosság Meghatározhatatlan, Átlátszó, Legmagasabb Ízeként kiterjedve (svaccha-aniketa-para-cit-rasa-saṃvibhaktaiḥ). || 17 ||

𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳 𑆠𑆠𑆳𑆤 𑆑𑆫𑆶𑆟𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆬𑆬𑆳𑆥 𑆥𑆷𑆫𑇀𑆮𑆁
𑆪𑆠𑇀𑆱𑆁𑆑𑆶𑆖𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆴𑆨𑆪𑆁 𑆫𑆮𑆴𑆘𑆳𑆢𑇀𑆮𑆴𑆖𑆳𑆫𑇀𑆪  𑇅
𑆖𑆼𑆠𑆱𑇀𑆠𑆢𑆢𑇀𑆮𑆪𑆩𑆴𑆢𑆩𑇀 𑆤𑆴𑆘𑆫𑆷𑆥𑆩𑆵𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪
𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆨𑆪𑆩𑆩𑆤𑇀𑆢𑆩𑆶𑆢𑆳𑆠𑇀𑆠𑆩𑆳𑆱𑇀𑆠𑆼 𑇆𑇑𑇘𑇆

चिन्ता ततान करुणं प्रललाप पूर्वं
यत्संकुचस्थितिभयं रविजाद्विचार्य  ।
चेतस्तदद्वयमिदम् निजरूपमीक्ष्य
दिष्ट्याद्य निर्भयममन्दमुदात्तमास्ते ॥१८॥

Cintā tatāna karuṇaṃ pralalāpa pūrvaṃ
yatsaṃkucasthitibhayaṃ ravijādvicārya  |
Cetastadadvayamidam nijarūpamīkṣya
diṣṭyādya nirbhayamamandamudāttamāste || 18 ||

Az elme (cetaḥ), mely (yat) korábban (pūrvam) szorongásként (cintā) mutatkozott (tatāna), (és) szomorúan (karuṇam) siránkozott (pralalāpa) a Karma istene --szó szerint a ‘nap-szülte’ azaz a Śani nevű Szaturnusz bolygó, ‘a tettek ura’-- (ravi-jāt) által okozott korlátolt létezéstől való félelem (saṃkuca-sthiti-bhayam) vizsgálata után (vicārya). (De) Jó Szerencsével (diṣṭyā) látván (īkṣya) ezt (idam) a legbelső nem-dualitást (advayam), most (adya) felemelkedett (udāttam...tat...āste), rettenthetetlen (nirbhayam) (és) ragyogó (amandam). || 18 ||

𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆪𑆢𑆼𑆠𑆢𑆨𑆮𑆢𑇀𑆮𑆴𑆦𑆬𑆥𑇀𑆫𑆪𑆳𑆱𑆁 𑆲𑆼𑆮𑆳𑆑𑆢𑆶𑆫𑇀𑆬𑆬𑆴𑆠𑆩𑆥𑇀𑆫𑆡𑆴𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆨𑆳𑆮𑆩𑇀  𑇅
𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆱𑆶𑆣𑆳𑆫𑆱𑆖𑆩𑆠𑇀𑆑𑆸𑆠𑆴𑆔𑆷𑆫𑇀𑆤𑆩𑆳𑆤𑆁 𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳 𑆠𑆢𑆢𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆠𑆫𑆳𑆁
𑆱𑇀𑆥𑆸𑆲𑆟𑆵𑆪𑆩𑆳𑆱𑇀𑆠𑆼 𑇆𑇑𑇙𑇆

नित्यं यदेतदभवद्विफलप्रयासं हेवाकदुर्ललितमप्रथितात्मभावम्  ।
संवित्सुधारसचमत्कृतिघूर्नमानं दिष्ट्या तदद्य नितरां
स्पृहणीयमास्ते ॥१९॥

Nityaṃ yadetadabhavadviphalaprayāsaṃ hevākadurlalitamaprathitātmabhāvam  |
Saṃvitsudhārasacamatkṛtighūrnamānaṃ diṣṭyā tadadya nitarāṃ spṛhaṇīyamāste || 19 ||

A (vágyak) szeszélyességétől kimerült (yat...hevāka-dur-lalitam) az (elme) (etat) (aminek) erőfeszítései mindig eredménytelenek (nityam…viphala-prayāsam) (voltak) (abhavat), (mivel)  az Én léte nem terjedt ki (benne) (aprathita-ātma-bhāvam), (de) most (adya), Jó Szerencsével (diṣṭyā) a Tudatosság Nektár-italának ámulatától táncol (tat...saṃvit-sudhārasa-camat-kṛti-ghūrnamānam), (és) ez (āste) rendkívül (nitarām) irigylésre méltó (spṛhaṇīyam). || 19 ||

𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆯𑆠𑆳𑆑𑆶𑆬𑆠𑆫𑆁 𑆤 𑆓𑆠𑆴𑆁 𑆑𑆢𑆳𑆖𑆴𑆠𑇀𑆨𑆵𑆠𑆁 𑆨𑆮𑆳𑆢𑆨𑆘𑆠𑆽𑆑𑆩𑆥𑆴 𑆑𑇀𑆰𑆤𑆁 𑆪𑆠𑇀  𑇅
𑆖𑆼𑆠𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑆴𑆢𑆁 𑆱𑆑𑆬𑆁 𑆮𑆴𑆬𑆾𑆑𑇀𑆪 𑆱𑆶𑆥𑇀𑆠𑆥𑇀𑆫𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆩𑆴𑆮 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆸𑆠𑆫𑆷𑆥𑆩𑆳𑆱𑇀𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇐𑇆

चिन्ताशताकुलतरं न गतिं कदाचित्भीतं भवादभजतैकमपि क्षनं यत्  ।
चेतश्चिदात्मकमिदं सकलं विलोक्य सुप्तप्रबुद्धमिव निर्वृतरूपमास्ते ॥२०॥

Cintāśatākulataraṃ na gatiṃ kadācitbhītaṃ bhavādabhajataikamapi kṣanaṃ yat  |
Cetaścidātmakamidaṃ sakalaṃ vilokya suptaprabuddhamiva nirvṛtarūpamāste || 20 ||

Az elme (cetaḥ), mely (yat) meg volt rémülve (bhītam) az újjászülető létezéstől (bhavāt), teljesen összezavarodott a nyugtalanító gondolatok százától (cintā-śata-ākula-taram), sohasem (na…kadācit) élvezhette (abhajat) a boldogságot (vagy) megnyugvást (gatim) még (api) egyetlen (aikam) másodpercre sem (kṣanam). (De most) mindezt (idam...sakalam) Tudatosságként látván (cit-ātmakam...vilokya), megnyugvásra lelt, mint (iva) aki álomból ébredt fel (supta-pra-buddham). || 20 ||

𑆮𑆤𑇀𑆢𑆳𑆩𑆲𑆼 𑆑𑆴𑆩𑆶 𑆤𑆶𑆩𑆂 𑆑𑆴𑆩𑆶 𑆓𑆿𑆫𑆮𑆼𑆟
𑆲𑆫𑇀𑆱𑆼𑆟 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠 𑆑𑆴𑆩𑆶 𑆤𑆳𑆩 𑆤𑆴𑆥𑆵𑆝𑆪𑆳𑆩𑆂 𑇅

𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑆢𑆶𑆫𑇀𑆬𑆨𑆩𑆲𑆾𑆢𑆪𑆯𑆽𑆮𑆱𑆩𑇀𑆥𑆠𑇀
𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆑𑆿𑆠𑆶𑆑𑆼𑆤 𑆑𑆴𑆩𑆶 𑆩𑆴𑆠𑇀𑆫 𑆮𑆴𑆬𑆾𑆑𑆪𑆳𑆩𑆂 𑇆𑇒𑇑𑇆

वन्दामहे किमु नुमः किमु गौरवेण
हर्सेण चित्त किमु नाम निपीडयामः ।

सम्प्राप्तदुर्लभमहोदयशैवसम्पत्
त्वं कौतुकेन किमु मित्र विलोकयामः ॥२१॥

Vandāmahe kimu numaḥ kimu gauraveṇa
harseṇa citta kimu nāma nipīḍayāmaḥ |

Samprāptadurlabhamahodayaśaivasampat
tvaṃ kautukena kimu mitra vilokayāmaḥ || 21 ||

Ó elme (citta)! Tisztelettel  (gauraveṇa) kellene (kim…u) imádnunk (téged) (vandāmahe) vagy (kim…u) elképesztő örömmel (harseṇa) magasztaljunk (numaḥ), vagy (kim…u) valójában (nāma) el (kellene) nyomnunk (téged) (nipīḍayāmaḥ)? Vagy (kim…u), Ó barát (mitra)! Vággyal (kautukena) (telve) kellene vizsgálnunk (téged) (vilokayāmaḥ), ki (tvam) (már) elérte Śiva Tökéletességét, a nehezen elérhető Nagy Feltárulást? (samprāpta-durlabha-maha-udaya-śaiva-sampat) || 21 ||

𑆄𑆥𑆸𑆖𑇀𑆗𑆠𑆳𑆩𑆴𑆪𑆩𑆤𑆳𑆢𑆴𑆔𑆤𑆥𑇀𑆫𑆧𑆾𑆣-
𑆱𑇀𑆤𑆼𑆲𑆳𑆤𑆶𑆮𑆴𑆢𑇀𑆣𑆲𑆸𑆢𑆪𑆳𑆢𑇀𑆣𑆸𑆢𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪 𑆩𑆳𑆪𑆳 𑇅

𑆱𑆁𑆱𑆼𑆮𑇀𑆪𑆠𑆳𑆁 𑆱𑆶𑆨𑆓𑆯𑆽𑆮𑆥𑆢𑆥𑇀𑆫𑆮𑆼𑆯-
𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑆢𑆶𑆫𑇀𑆬𑆨𑆩𑆲𑆾𑆢𑆪𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆴𑆬𑆑𑇀𑆰𑇀𑆩𑆵 𑇆𑇒𑇒𑇆

आपृच्छतामियमनादिघनप्रबोध-
स्नेहानुविद्धहृदयाद्धृदयाद्य माया ।

संसेव्यतां सुभगशैवपदप्रवेश-
सम्प्राप्तदुर्लभमहोदयमुक्तिलक्ष्मी ॥२२॥

Āpṛcchatāmiyamanādighanaprabodha-
snehānuviddhahṛdayāddhṛdayādya māyā |

Saṃsevyatāṃ subhagaśaivapadapraveśa-
samprāptadurlabhamahodayamuktilakṣmī || 22 ||

Megvizsgálván (āpṛcchya) azt (tām) (ami) a Szívvel (hṛdayāt) imádandó (saṃsevyatām) (melyet) az Örökkévalóság Áradatának Folytonosságára való vágy szúrt át ,--szó szerint a szakadatlan éberségre való vágy, amely telve van azzal, mi kezdettelen-- (anādi-ghana-prabandha-sneha-anu-viddha), most (adya), māyā --az illúzió-- (māyā) (eggyé) vált ezzel (iyam) a Szívvel (hṛdayā), (mely) a Felszabadulás Bősége (ami) Śiva Fenséges állapotába történő behatolás elérésének a Nagy Feltárulása, melyet elérni nehéz (subhaga-śaiva-pada-praveśa-samprāpta-durlabha-maha-udaya-mukti-lakṣmī). || 22 ||

𑆑𑆴𑆁 𑆧𑇀𑆫𑆷𑆩𑆲𑆼’𑆠𑇀𑆫𑆨𑆮𑆠𑆼 𑆱𑆶𑆑𑆸𑆠𑆼𑆤 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆼
𑆱𑆫𑇀𑆮𑆳𑆯𑆴𑆰𑆳𑆩𑆮𑆴𑆰𑆪𑆼 𑆤𑆤𑆶 𑆮𑆫𑇀𑆠𑆱𑆼 𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀 𑇅

𑆪𑆠𑇀𑆑𑆳𑆫𑆟𑆳𑆠𑆴𑆓𑆠𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆬𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥-
𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆤𑇀𑆢𑆯𑆕𑇀𑆑𑆫𑆥𑆢𑆼 𑆨𑆘𑆱𑆼’𑆤𑆶𑆫𑆳𑆓𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇓𑇆

किं ब्रूमहे’त्रभवते सुकृतेन सत्ये
सर्वाशिषामविषये ननु वर्तसे त्वम् ।

यत्कारणातिगतनिर्मलनिर्विकल्प-
स्वच्छन्दशङ्करपदे भजसे’नुरागम् ॥२३॥

Kiṃ brūmahe’trabhavate sukṛtena satye
sarvāśiṣāmaviṣaye nanu vartase tvam |

Yatkāraṇātigatanirmalanirvikalpa-
svacchandaśaṅkarapade bhajase’nurāgam || 23 ||

Mit (kim) is mondhatnánk (brūmahe) Neked (Ó elme!) (atra-bhavate)? (Ha) nincs semmilyen objektuma (aviṣaye) az imádatnak (sarvāśiṣām) egy (ilyen) Igazságban (satye), (ahol) a Szerencse által (sukṛtena) Te (tvam) tényleg (nanu) felemelkedsz (most) (vartase), ami --az Igazság-- (yat) a Makulátlan, Gondolatmentes (és) Átlátszó --Szabad-- Állapota  Śaṅkara-nak minden megnyilvánultan túl (kāraṇa-ati-gata-nirmala-nirvikalpa-svacchanda-śaṅkara-pade), (ahol) élvezheted (bhajase) a szeretetteljes ragaszkodást (saját Éned felé) (anurāgam). || 23 ||

𑆖𑆴𑆠𑇀𑆫𑆁 𑆠𑆢𑆼𑆠𑆢𑆱𑆩𑆁 𑆪𑆢𑆨𑆷𑆠𑇀𑆱𑆶𑆒𑆼𑆰𑆶
𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑆼𑆰𑆶 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆸𑆠𑆴𑆢𑆯𑆳𑆩𑆤𑆶𑆮𑆫𑇀𑆠𑆩𑆳𑆤𑆳𑆩𑇀 𑇅

𑆢𑆶𑆂𑆒𑆼𑆰𑆶 𑆢𑆶𑆂𑆱𑆲𑆠𑆫𑆼𑆰𑇀𑆮𑆥𑆴 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆩𑆢𑇀𑆪
𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆥𑇀𑆫𑆩𑆾𑆢𑆫𑆱𑆤𑆴𑆫𑇀𑆨𑆫𑆩𑆼𑆠𑆢𑆳𑆱𑇀𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇔𑇆

चित्रं तदेतदसमं यदभूत्सुखेषु
प्राप्तेषु निर्वृतिदशामनुवर्तमानाम् ।

दुःखेषु दुःसहतरेष्वपि चित्तमद्य
पूर्णप्रमोदरसनिर्भरमेतदास्ते ॥२४॥

Citraṃ tadetadasamaṃ yadabhūtsukheṣu
prāpteṣu nirvṛtidaśāmanuvartamānām |

Duḥkheṣu duḥsahatareṣvapi cittamadya
pūrṇapramodarasanirbharametadāste || 24 ||

 

Ez (etat) az elme (cittam), mely (yat) hajszolja (anu-vartamānam) a boldogság során (sukheṣu) megszerzett (prāpteṣu) elégedettséget (nirvṛti-daśām), sokrétű (citram) és egyenlőtlen --duális-- (asamam) maradt (abhūt), most (adya) még (api) a legsúlyosabb (duḥ-saha-tareṣu) fájdalom (duḥkheṣu) közepette is a Tiszta Gyönyör Nektárjával telt (etat…pūrṇa-pramoda-rasa-nirbharam...tat...āste). || 24 ||

Magyarázat:

Az az elme vagy ‘citta’ amely kielégülést elérvén a boldogságban még továbbra is duális marad, ám eléri a Tiszta Öröm Nektárját vagy Gyönyörét még a szomorúság vagy fájdalom közepette is, ‘elmének’ nevezett, de csak képletesen, mert ez Citi vagy Tudatosság. Nāgaḥ kijelenti, hogy az elméje Tudatossággá válik, mivel a Gyönyöre túl van az elme olyan ellentétpárjain, mint a boldogság és szomorúság. Mostantól kezdve a szerző Legfőbb Tudatosságként tekint az elméjére, annak teljes megvilágosodása miatt, amely az egész eddigi Szövegben került elbeszélésre.

𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆤𑆴𑆓𑆵𑆫𑇀𑆪 𑆱𑆲𑆱𑆳 𑆑𑆮𑆬𑆂 𑆮𑆴𑆣𑆳𑆪
𑆑𑆳𑆬𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆯𑆳𑆤𑇀𑆠𑆓𑆓𑆤𑆾𑆥𑆩𑆢𑆴𑆮𑇀𑆪𑆩𑆷𑆫𑇀𑆠𑆴𑆂 𑇅

𑆪𑆳 𑆫𑆳𑆘𑆠𑆼 𑆤𑆴𑆫𑆶𑆥𑆩𑆳𑆩𑆸𑆠𑆥𑆷𑆫𑆥𑆷𑆫𑇀𑆟𑆳
𑆱𑆳 𑆑𑆳𑆥𑆴 𑆒𑆼𑆖𑆫𑆓𑆠𑆴𑆫𑇀𑆘𑆪𑆠𑆴 𑆠𑇀𑆮𑆢𑆵𑆪𑆳 𑇆𑇒𑇕𑇆

विश्वं निगीर्य सहसा कवलः विधाय
कालं प्रशान्तगगनोपमदिव्यमूर्तिः ।

या राजते निरुपमामृतपूरपूर्णा
सा कापि खेचरगतिर्जयति त्वदीया ॥२५॥

Viśvaṃ nigīrya sahasā kavalaḥ vidhāya
kālaṃ praśāntagaganopamadivyamūrtiḥ |

Yā rājate nirupamāmṛtapūrapūrṇā
sā kāpi khecaragatirjayati tvadīyā || 25 ||

Erőszakkal elfedvén (sahasā…nigīrya) a világot  (viśvam) (és) egy morzsává (kavalam) téve (vidhāya) az Időt (kālam), a Nyugodt Ég --azaz a gondolatmentes állapot-- legmagasabb isteni Formája (praśānta-gagana-upama-divya-mūrtiḥ) Uralkodik (rājate) (és) a Te (tvadīyā) Ürességben mozgásod Felfoghatatlan Folyamata (kā-api...khe- cara-gatiḥ), (amely) az Egyedülálló Nektár áradatával telt (nirupama-amṛta-pūra-pūrṇā), az (sā), ami (yā) Győzedelmes (jayati). || 25

𑆠𑆼 𑆑𑆳𑆫𑆟𑆳𑆢𑆴𑆥𑆠𑆪𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆬𑆪𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆪𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴
𑆪𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆩𑆲𑆳𑆮𑆛𑆛𑆠𑆼 𑆮𑆴𑆱𑆩𑆼 𑆓𑆨𑆵𑆫𑆼 !

𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆤𑆴𑆘𑆁 𑆮𑆥𑆶𑆫𑆥𑆴 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆨𑆁 𑆘𑆲𑆾𑆠𑆴
𑆠𑆢𑇀𑆣𑆳𑆩 𑆱𑆁𑆯𑇀𑆫𑆪𑆱𑆴 𑆮𑆵𑆫𑆮𑆫! 𑆠𑇀𑆮𑆩𑆼𑆑𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇖𑇆

ते कारणादिपतयः प्रलयं प्रयान्ति
यस्मिन्महावटटते विसमे गभीरे !

शक्तिर्निजं वपुरपि प्रसभं जहोति
तद्धाम संश्रयसि वीरवर! त्वमेकम् ॥२६॥

Te kāraṇādipatayaḥ pralayaṃ prayānti
yasminmahāvaṭaṭate visame gabhīre !

Śaktirnijaṃ vapurapi prasabhaṃ jahoti
taddhāma saṃśrayasi vīravara! tvamekam || 26 ||

Az uraid, mint az ok --ok és okozat--  (te...kāraṇa-ādi-patayaḥ) elérik (prayānti) a feloldódást (pralayam) a titokzatos (gabhīre) és elérhetetlen (viṣame) nagy Banyan fában --a teremtés lehetőségében-- (mahā-vaṭaṭate) amelyben (yasmin) Śakti (śaktiḥ) erőszakosan (prasabham) elhagyja (jahāti) még (api) az egyén Erednedő (nijam) Esszenciáját is (vapus). Ó Hősök Legjobbja (vīra-vara)! Te (tvam) (végül) kizárólag (ekam) eme Lakhelyen (tat-dhāma) nyugszol (saṃśrayasi). || 26 ||

𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆶𑆠𑇀𑆮𑆴𑆬𑆳𑆱𑆖𑆥𑆬𑆼 𑆮𑆴𑆨𑆮𑆼 𑆤𑆠𑆳𑆕𑇀𑆓𑆵𑆨𑇀𑆫𑆷𑆨𑆤𑇀𑆓𑆨𑆤𑇀𑆓𑆶𑆫𑆠𑆫𑆼’𑆥𑆴 𑆖 𑆘𑆵𑆮𑆴𑆠𑆼𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀  𑇅
𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠 𑆠𑇀𑆮𑆪𑆽𑆮 𑆮𑆴𑆘𑆴𑆠𑆁 𑆯𑇀𑆫𑆪𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆤𑆳𑆯𑆴𑆢𑆴𑆓𑇀𑆢𑆼𑆯𑆑𑆳𑆬𑆑𑆬𑆤𑆳𑆫𑆲𑆴𑆠𑆁 𑆥𑆢𑆁 𑆠𑆠𑇀 𑇆𑇒𑇗𑇆

विद्युत्विलासचपले विभवे नताङ्गीभ्रूभन्गभन्गुरतरे’पि च जीवितेस्मिन्  ।
चित्त त्वयैव विजितं श्रयता विनाशिदिग्देशकालकलनारहितं पदं तत् ॥२७॥

Vidyutvilāsacapale vibhave natāṅgībhrūbhangabhanguratare’pi ca jīvitesmin  |
Citta tvayaiva vijitaṃ śrayatā vināśidigdeśakālakalanārahitaṃ padaṃ tat || 27 ||

Ebben (asmin) az erőteljes (vibhave) világi létben (jīvite), (mely) a kecses lábú nő villámként cikázó szemöldökének még mindig valóban mulandó játéka (vidyut-vilāsa-capale...natāṅgī-bhrū-bhanga-bhangura-tare...api…ca), ó elme (citta)! A Menedék (śraya-tā) a Pusztitó (vināśi...tat) Állapot (padam), amely szabad attól, mi tér  és idő (képzetét) generálja (dik-deśa-kāla-kalanā-rahitam) (és) amit kizárólag (eva) Te (tvayā) vagy képes birtokba venni (vijitam).

𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆠𑇀𑆪𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆮𑆴𑆑𑆱𑇀𑆮𑆫𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆢𑆳𑆪𑆱𑆁𑆥𑇀𑆫𑆳𑆥𑇀𑆠𑆯𑆕𑇀𑆑𑆫𑆥𑆢𑆾𑆢𑆴𑆠𑆱𑆩𑇀𑆩𑆢𑆳𑆪  𑇅
𑆢𑆶𑆫𑇀𑆮𑆳𑆫𑆱𑆁𑆱𑆸𑆠𑆴𑆢𑆯𑆳𑆱𑇀𑆮𑆥𑆴 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆳𑆫𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆾𑆢𑆴𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆮𑆴𑆨𑆮𑆳𑆪 𑆨𑆮𑆳𑆨𑆮𑆳𑆪 𑇆𑇒𑇘𑇆

स्वस्त्यस्तु ते स्वरविकस्वरसम्प्रदायसंप्राप्तशङ्करपदोदितसम्मदाय  ।
दुर्वारसंसृतिदशास्वपि निर्विकारनित्योदितात्मविभवाय भवाभवाय ॥२८॥

Svastyastu te svaravikasvarasampradāyasaṃprāptaśaṅkarapadoditasammadāya  |
Durvārasaṃsṛtidaśāsvapi nirvikāranityoditātmavibhavāya bhavābhavāya || 28 ||

Dicsőség (svasti) Neked (astu...te), (Ki) létező és nem-létező vagy (egyszerre) (bhavā-abhavāya), a Változatlan (és) az Örökké Emelkedő Én Felsége (nirvikāra-nitya-udita-ātmā-vibhavāya), ki örömét leli Śaṅkara Állapotának Felemelkedésében, mely eléretett a Tudatosság Vibrálása Kiterjedésének Szóbeli Hagyományán keresztül (svara-vikasvara-sampradāya-saṃprāpta-śaṅkara-pada-udita-sammadāya), még (api) az ellenállhatatlan világi lét forgatagában is (durvāra-saṃsṛti-daśāsu). || 28 ||

𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆤𑇀𑆢𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆬𑆥𑆢𑆾𑆢𑆴𑆠𑆤𑆴𑆫𑇀𑆤𑆴𑆑𑆼𑆠-
𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆱𑆶𑆣𑆳𑆫𑆱𑆖𑆩𑆠𑇀𑆑𑆸𑆠𑆴𑆤𑆴𑆫𑇀𑆨𑆫𑆾’𑆱𑇀𑆩𑆴  𑇅
𑆢𑆴𑆰𑇀𑆛𑇀𑆪𑆳𑆢𑇀𑆪 𑆱𑆢𑇀𑆓𑆶𑆫𑆶𑆩𑆶𑆒𑆳𑆩𑇀𑆧𑆶𑆘𑆩𑆣𑇀𑆪-
𑆬𑆧𑇀𑆣𑆳𑆤𑆶𑆯𑇀𑆖𑆳𑆫𑇀𑆪𑆖𑆳𑆫𑆑𑆡𑆤𑆾𑆢𑆪𑆮𑆴𑆱𑇀𑆩𑆴𑆠𑆾’𑆱𑇀𑆩𑆴 𑇆𑇒𑇙𑇆

स्वच्छन्दनिर्मलपदोदितनिर्निकेत-
संवित्सुधारसचमत्कृतिनिर्भरो’स्मि  ।
दिष्ट्याद्य सद्गुरुमुखाम्बुजमध्य-
लब्धानुश्चार्यचारकथनोदयविस्मितो’स्मि ॥२९॥

Svacchandanirmalapadoditanirniketa-
saṃvitsudhārasacamatkṛtinirbharo’smi  |
Diṣṭyādya sadgurumukhāmbujamadhya- labdhānuścāryacārakathanodayavismito’smi || 29 ||

Jó Szerencse által (diṣṭyā), valaki (olyan) vagyok (asmi…asmi), ki  a Valódi Guru Szájának Lótusza Közepét tapasztalván (sat-guru-mukha-ambuja-madhya-labdha-anuḥ) most (adya), a Meghatározhatatlan Tudatosság Nektár-italának Ámulatától Telt, mely a Szabadság Makulátlan Állapotából sarjadzik, (svacchanda-nirmala-pada-udita-nirniketa-saṃvit-sudhārasa-camat-kṛti-nirbharaḥ) (és) Elképedt a Titkos Folyamat Szóbeli Tanításának Végkifejletétől (cāryacāra-kathana-udaya-vismitaḥ). || 29 ||

𑆨𑆮𑆩𑆫𑆶𑆨𑆶𑆮𑆴𑆯𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆾 𑆩𑆾𑆲𑆳𑆠𑇀 𑆪 𑆍𑆰 𑆩𑆤𑆾’𑆣𑇀𑆮𑆓𑆾
𑆮𑆴𑆰𑆩𑆮𑆴𑆰𑆪𑆥𑇀𑆫𑆾𑆢𑇀𑆪𑆠𑇀 𑆠𑆸𑆰𑇀𑆤𑆳𑆤𑆴𑆮𑆼𑆯𑆮𑆯𑆵𑆑𑆸𑆠𑆂 𑇅

𑆯𑆴𑆮𑆥𑆢𑆱𑆶𑆣𑆳𑆱𑆴𑆤𑇀𑆣𑆶𑆁 𑆢𑆽𑆮𑆳𑆢𑆮𑆳𑆥𑇀𑆪 𑆱 𑆱𑆳𑆢𑆫𑆁
𑆑𑆴𑆩𑆥𑆴 𑆱𑆶𑆒𑆴𑆠𑆁 𑆩𑆘𑇀𑆘𑆁 𑆩𑆘𑇀𑆘𑆁 𑆤𑆴𑆩𑆘𑇀𑆘𑆠𑆴 𑆱𑆳𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇓𑇐𑇆

भवमरुभुविश्रान्तो मोहात् य एष मनो’ध्वगो
विषमविषयप्रोद्यत् तृष्नानिवेशवशीकृतः ।

शिवपदसुधासिन्धुं दैवादवाप्य स सादरं
किमपि सुखितं मज्जं मज्जं निमज्जति साम्प्रतम् ॥३०॥

Bhavamarubhuviśrānto mohāt ya eṣa mano’dhvago
viṣamaviṣayaprodyat tṛṣnāniveśavaśīkṛtaḥ |

Śivapadasudhāsindhuṃ daivādavāpya sa sādaraṃ
kimapi sukhitaṃ majjaṃ majjaṃ nimajjati sāmpratam || 30 ||

Ki (yaḥ) az illúzió miatt (mohāt) az elme forgatagát tűrte (mana-udhvagaḥ), a kapzsiság hatására megbabonázott, (mely) különböző érzékszervi-objektumokat mutatott (viṣama-viṣaya-prodyat-tṛṣnā-niveśa-vaśīkṛtaḥ), (végül) belefáradt a világi lét  sivatagába (bhava-maru-bhuvi-śrāntaḥ). Ő (saḥ), kinek szándékában áll (sādaram), spontán (daivāt) elérvén (avāpya) Śiva Nektárjának Óceánját (śiva-pada-sudhā-sindhum), (mely) nyugodttá vált (sukhitam) valahogy (kim-api), (így Ő) most (sāmpratam) elmerül abban (nimajjati), ami egyre mélyebbnek (majjam) és mélyebbnek (majjam) látszik. || 30 ||

𑆤𑆴𑆫𑆳𑆮𑆫𑆟𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑇀𑆪𑆾𑆩𑆥𑆫𑆩𑆳𑆩𑆸𑆠𑆤𑆴𑆫𑇀𑆨𑆫𑆩𑇀  𑇅
𑆤𑆳𑆓𑆳𑆨𑆴𑆣𑆳𑆤𑆁 𑆠𑆢𑆴𑆢𑆁 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑆁𑆠𑆾𑆰𑆑𑆁 𑆮𑇀𑆪𑆣𑆳𑆠𑇀𑇆

निरावरणचिद्व्योमपरमामृतनिर्भरम्  ।
नागाभिधानं तदिदं चित्तसंतोषकं व्यधात्॥

Nirāvaraṇacidvyomaparamāmṛtanirbharam  |
Nāgābhidhānaṃ tadidaṃ cittasaṃtoṣakaṃ vyadhāt ||

Nāgaḥ szónoklata (nāgā-abhidhānam...idam) (,mely feltárul) a (tudatlanság) átszúrásából (vyadhāt),

A Tudatosság Tiszta Egének Legmagasabb Nektárjával Telt (nirāvaraṇa-cit-vyoma-parama-amṛta-nirbharam...tat), (következésképpen) kielégítő az elme számára (citta-saṃtoṣakam). ||

𑇆𑆅𑆠𑆴 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆤𑆳𑆓𑆮𑆴𑆥𑆯𑇀𑆖𑆴𑆢𑇀𑆮𑆴𑆫𑆖𑆴𑆠𑆳𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑆁𑆠𑆾𑆰𑆠𑇀𑆫𑆴𑆁𑆯𑆴𑆑𑆳 𑆱𑆩𑆳𑆥𑇀𑆠𑆳𑇆

॥इति श्रीनागविपश्चिद्विरचिताचित्तसंतोषत्रिंशिका समाप्ता॥

 || Iti śrīnāgavipaścidviracitācittasaṃtoṣatriṃśikā samāptā ||

 || Itt (iti) ér véget (samāptā) a ‘Cittasaṃtoṣatriṃśikā’ vagy ‘Harminc versszak az elme lecsendesítésére’ melyet a tiszteletreméltó (és) tanult Nāgaḥ. írt (śrī-nāga-vipaścit-viracitā-citta-saṃtoṣa-triṃśikā). ||

𑇆𑆯𑆶𑆨𑆩𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆘𑆓𑆠𑆳𑆩𑇀𑇆

॥शुभमस्तु सर्वजगताम्॥

 || Śubhamastu sarvajagatām ||

 || Legyen (astu) jólét (śubham)
az egész világon (sarva-jagatām)! ||

Szanszkrit forrás:
Forrás: SOAS University of London, 44390 "Saiva hymns"