Anuttarāṣṭikā
Nyolc versszak az Abszolútról
संक्रामो ऽत्र न भावना न च कथा युक्तिर्न चर्चा न च
ध्यानं वा न च धारणा न च जपाभ्यासप्रयासो न च ।
तत्किं नाम सुनिश्चितं वद परं सत्यं च तच्छ्रूयतां
न त्यागी न परिग्रही भज सुखं सर्वं यथावस्थितः ॥१॥
Saṃkrāmo 'tra na bhāvanā na ca kathā yuktirna carcā
na ca
dhyānaṃ vā na ca dhāraṇā na ca japābhyāsaprayāso na ca |
Tatkiṃ nāma suniścitaṃ vada paraṃ satyaṃ ca tacchrūyatāṃ
na tyāgī na parigrahī bhaja sukhaṃ sarvaṃ yathāvasthitaḥ || 1 ||
Itt (, Abhinavagupta e Doktrínájában Anuttara állapotáról tanít, amit ’anupāya’-nak avagy ‘módszer nélküli felismerésnek’ nevez) (atra) (, ahol) nincs (na) fejlődés (saṃkrāmaḥ), nincs (na) kontempláció (bhāvanā), nincs (na) magyarázat (kathā), nincs érvelés (yuktiḥ), nincsenek (na) énekek (titkos tanokról) (carcā), nincs (na) meditáció (dhyānam), de (vā) nincs (na) koncentráció (sem) (dhāraṇā), és (ca…ca…ca…ca…ca) nem (na) kell küszködni a japa vagyis az ismétlés gyakorlásával sem (japa-abhyāsa-prayāsaḥ). Áruld hát el (vada), mi (kim…nāma) az (tat) a teljesen bizonyos (suniścitam) Legfőbb (param) Igazság (amit a felsoroltak meghatároznak) (satyam)? Vagy (ca) halld (śrūyatām) Ezt (most tőlem inkább) (tat): te (, az olvasó), (tat) ne (na) légy tyāgin, vagyis aki elutasít valamit (tyāgī), (de) ne (na) légy parigrahin sem, vagyis aki elfogad valamit (az elméjében) (parigrahī). Csak könnyeden (sukham) Élvezz (bhaja) mindent (sarvam) úgy ahogy Vagy --mivel ez az Esszenciális Természeted, és nem valami, amit a korábban említett módokon elérhetsz-- (yathāvasthitaḥ). || 1 ||
संसारो ऽस्ति न तत्त्वतस्तनुभृतां बन्धस्य वार्तैव का
बन्धो यस्य न जातु तस्य वितथा मुक्तस्य मुक्तिक्रिया ।
मिथ्यामोहकृदेषरज्जुभुजगश्छायापिशाचभ्रमो
मा किञ्चित्त्यज मा गृहाण विहर स्वस्थो यथावस्थितः ॥२॥
Saṃsāro 'sti na tattvatastanubhṛtāṃ bandhasya
vārtaiva kā
bandho yasya na jātu tasya vitathā muktasya muktikriyā |
Mithyāmohakṛdeṣarajjubhujagaśchāyāpiśācabhramo
mā kiñcittyaja mā gṛhāṇa vihara svastho yathāvasthitaḥ || 2 ||
Valójában (tattvataḥ) nem (na) létezik (asti) saṃsāra (saṃsāraḥ), így (vā) voltaképp (eva) mi (kā) is a testet öltött létezőket (tanu-bhṛtām) súlytó (ārtā) kötelék (bandhasya)? Soha nem (létezett) (na…jātu) kötelék (bandhaḥ) egy Felszabadult (muktasya) számára (tasya…yasya), (aki következésképp tudja, hogy bármely) erőfeszítés a Felszabadulás elérésére (mukti-kriyā) hiábavaló (vitathā), (hiszen ezt csak) hamis tévképzet kreálta (mithyā-moha-kṛt). (Olyan, mint) összetéveszteni egy mozgó kötelet egy kígyóval, (vagy) egy árnyékot egy démonnal (eṣa-rajju-bhujagaḥ…chāyā-piśāca-bhramaḥ). Ne (mā) utasíts el (tyaja) semmit (kiñcit), (és) ne (mā) fogadj el semmit (gṛhāṇa). Csak maradj az Énedben (sva-sthaḥ) úgy ahogy Vagy (yathāvasthitaḥ), (és) Élvezz (mindent) (vihara). || 2 ||
पूजापूजकपूज्यभेदसरणिः केयं कथानुत्तरे
संक्रामः किल कस्य केन विदधे को वा प्रवेशक्रमः ।
मायेयं न चिदद्वयात्परतया भिन्नाप्यहो वर्तते
सर्वं स्वानुभवस्वभावविमलं चिन्तां वृथा मा कृथाः ॥३॥
Pūjāpūjakapūjyabhedasaraṇiḥ keyaṃ kathānuttare
saṃkrāmaḥ kila kasya kena vidadhe ko vā praveśakramaḥ |
Māyeyaṃ na cidadvayātparatayā bhinnāpyaho vartate
sarvaṃ svānubhavasvabhāvavimalaṃ cintāṃ vṛthā mā kṛthāḥ || 3 ||
Anuttara (Legfőbb Állapotában) --vagyis az Abszolútban-- (anuttare), mi (kā) (értelme) e (iyam) ’kathā’-nak azaz ’beszédnek’ (kathā), ami megkülönbözteti az ’imádatot’, az ’imádót’ és az ’imádat tárgyát’ --vagyis értelmetlen e háromról beszélni-- (pūjā-pūjaka-pūjya-bheda-saraṇiḥ)? Ki számára (kasya), és ki által (kena) (lenne) végrehajtva (vidadhe) egy (ilyen) folyamat (saṃkrāmaḥ…kila)? Vagy (másképpen:) (vā) mi (kaḥ) (egyáltalán az) ’ (egyén saját Énjébe) való elmerülésének a folyamata’ (praveśa-kramaḥ)? Bár (api) különbözőnek (látszik) (bhinnā), (de) a legmagasabb értelemben (paratayā) ez (iyam) az illúzió (māyā) nem (na) (különbözik) a Nem-duális Tudatosságtól (cit-advayāt). Ó (aho)! Minden (sarvam…vartate) Tiszta --vagyis Tudatosságból áll-- (az egyén saját Énje) (Megvilágosított) Tapasztalásának Esszenciális Természetében (sva-anubhava-svabhāva-vimalam), (tehát) ne (mā) félj --szó szerint ne gondolkodj-- (cintām…kṛthāḥ) hasztalan (vṛthā). || 3 ||
आनन्दोऽत्र न वित्तमद्यमदवन्नैवाङ्गनासङ्गवत्
दीपार्केन्दुकृतप्रभाप्रकरवन्नैव प्रकाशोदयः ।
हर्षः संभृतभेदमुक्तिसुखभूर्भारावतारोपमः
सर्वाद्वैतपदस्य विस्मृतनिधेः प्राप्तिः प्रकाशोदयः ॥४॥
Ānando'tra na vittamadyamadavannaivāṅganāsaṅgavat
dīpārkendukṛtaprabhāprakaravannaiva prakāśodayaḥ |
Harṣaḥ saṃbhṛtabhedamuktisukhabhūrbhārāvatāropamaḥ
sarvādvaitapadasya vismṛtanidheḥ prāptiḥ prakāśodayaḥ || 4 ||
Az ’Ānanda’ avagy a ’Gyönyör’ (ānandaḥ) itt (atra) nem (na) hasonlít a bortól való részegülés élvezetéhez (vitta-madya-mada-vat), vagy a vagyon (birtoklásához) (vitta-madya-mada-vat), de még a szexuális közösülés (élvezetéhez) (aṅganā-saṅgavat) sem --szó szerint a kapcsolathoz egy kerekded végtagokkal bíró nővel-- (na…eva). (És) a ’Prakāśodayaḥ’ avagy a ’Fény Feltárulása’ (prakāśa-udayaḥ) egyáltalán nem (na…eva) hasonlít egy lámpa, a Nap, (vagy) a Hold (keltette) sokrétű sugarakhoz (dīpa-arka-indu-kṛta-prabhā-prakaravat). A Boldogság --vagyis a Gyönyör-- (itt) (harṣaḥ) a ’kreált dualitásból avagy különbözőségből való Felszabadulás Öröme (saṃbhṛta-bheda-mukti-sukha-bhūḥ) (ami) olyan, mint ’amikor leesik az (ember válláról) a teher’ (bhāra-avatāra-upamaḥ). (Következésképpen) a ’Fény Feltárulása’ (prakāśa-udayaḥ) (nem más, mint) ’a Tökéletes Nem-dualitás Állapot (sarva-advaita-padasya) elfeledett Kincsének (vismṛta-nidheḥ) visszaállítása (prāptiḥ)’. || 4 ||
रागद्वेषसुखासुखोदयलयाहङ्कारदैन्यादयो
ये भावाः प्रविभान्ति विश्ववपुषो भिन्नस्वभावा न ते ।
व्यक्तिं पश्यसि यस्य यस्य सहसा तत्तत्तदेकात्मता
संविद्रूपमवेक्ष्य किं न रमसे तद्भावना निर्भरः ॥५॥
Rāgadveṣasukhāsukhodayalayāhaṅkāradainyādayo
ye bhāvāḥ pravibhānti viśvavapuṣo bhinnasvabhāvā na te |
Vyaktiṃ paśyasi yasya yasya sahasā tattattadekātmatā
saṃvidrūpamavekṣya kiṃ na ramase tadbhāvanā nirbharaḥ || 5 ||
Az olyan (te) dolgok (bhāvāḥ), mint szeretet és gyűlölet, öröm és fájdalom, felemelkedés és leereszkedés, magabiztosság és depresszió, stb. (rāga-dveṣa-sukha-asukha-udaya-laya-ahaṅkāra-dainya-ādayaḥ), melyek (ye) a világ formáját öltve (viśva-vapuṣaḥ) nyilvánulnak meg (pravibhānti), esszenciálisan nem különböznek (egymástól) (bhinna-svabhāvāḥ…na). A Tudatosság Természetének (saṃvit-rūpam) kutatását követően (avekṣya), (ha) bármikor (yasya…yasya) megpillantasz (paśyasi) valami láthatót (vyaktim), az (tat) azonnal (sahasā) eggyé válik Vele --vagyis a Tudatosság Természetével-- (tat-tat-eka-ātmatā). (Hát) miért nem (kim…na) Örvendesz (ramase) (, mikor egyszerűen) Telve vagy Ennek (a Tudatosság Természetének) Éberségével (tat-bhāvanā-nirbharaḥ)? || 5 ||
पूर्वाभावभवक्रिया हि सहसा भावाः सदास्मिन् भवे
मध्याकारविकारसङ्करवतां तेषां कुतः सत्यता ।
निःसत्ये चपले प्रपञ्चनिचये स्वप्नभ्रमे पेशले
शङ्कातङ्ककलङ्कयुक्तिकलनातीतः प्रबुद्धो भव ॥६॥
Pūrvābhāvabhavakriyā hi sahasā bhāvāḥ sadāsmin
bhave
madhyākāravikārasaṅkaravatāṃ teṣāṃ kutaḥ satyatā |
Niḥsatye capale prapañcanicaye svapnabhrame peśale
śaṅkātaṅkakalaṅkayuktikalanātītaḥ prabuddho bhava || 6 ||
A világ aktivitása soha nem létezett ezelőtt (pūrva-abhāva-bhava-kriyā…hi). A világ dolgai (bhāvāḥ) mindig (sadā) eme (asmin) létezésben nyilvánulnak meg (, és nem egy másikban) (bhave), mindenféle fokozatos (teremtő folyamat) nélkül (sahasā). A (világ dolgainak) hamis (niḥsatye) (és) pillanatnyi (capale) gyűjteménye (prapañca-nicaye) mesterséges (peśale) (, mint) egy álom illúziója (svapna-bhrame), hol (kutaḥ) van (hát) a Valósága (satyatā) azon (dolgoknak) (teṣām), (melyek) olyanok, mint köztes cselekedetek váltakozásának kavalkádja --vagyis hol a gondolkodásból származó ideák Valósága? A kérdésben rejlő válasz: egyedül a Jelenben-- (madhya-akāra-vikāra-saṅkaravatām). Ébredj (hát) fel (prabuddhaḥ…bhava) (, és alapozódj meg) abban, ami túl van azon, ami ösztökéli a hibával --azaz spirituális illúzióval-- való kapcsolatod, melynek oka a kétségek fájdalma (śaṅka-ātaṅka-kalaṅka-yukti-kalanā-atītaḥ). || 6 ||
भावानां न समुद्भवो ऽस्ति सहजस्त्वद्भाविता भान्त्यमी
निःसत्या अपि सत्यतामनुभवभ्रान्त्या भजन्ति क्षणम् ।
त्वत्सङ्कल्पज एष विश्वमहिमा नास्त्यस्य जन्मान्यतः
तस्मात्त्वं विभवेन भासि भुवनेष्वेकाप्यनेकात्मकः ॥७॥
Bhāvānāṃ na samudbhavo 'sti sahajastvadbhāvitā
bhāntyamī
niḥsatyā api satyatāmanubhavabhrāntyā bhajanti kṣaṇam |
Tvatsaṅkalpaja eṣa viśvamahimā nāstyasya janmānyataḥ
tasmāttvaṃ vibhavena bhāsi bhuvaneṣvekāpyanekātmakaḥ || 7 ||
A dolgoknak (bhāvānām) nincs (na…asti) eredendő vagy eredeti (sahajaḥ) léte --vagyis létrejötte-- (samudbhavaḥ). (Kizárólag) azért jelennek meg (amī…bhānti), mert te létrehozod őket (az elmédben) (tvat-bhāvitāḥ). Habár (api) nem valódiak --vagyis nincs önálló elkülönült létük-- (niḥsatyāḥ), (látszólag mégis elkülönült) létezést (satyatām) --szó szerint Valóságot-- kapnak (bhajanti) a tapasztalás illuzórikus (anubhava-bhrāntyā) pillanatában --vagyis az illuzórikus tapasztalás az, amikor valaki azt gondolja, hogy az objektumok tőle különböznek-- (kṣaṇam). A ’világ ezen nagysága’ (eṣaḥ…viśva-mahimā) a képzelgésedből született (tvat-saṅkalpajaḥ), (és) nincs (asya…na…asti) más forrása (janma-anyataḥ). Következésképpen (tasmāt), (mivel) te (tvam) (úgy jelensz meg, mint) ’megannyi létező és tárgy’, mialatt (valójában te) Egy vagy (eka-api-aneka-ātmakaḥ), (kizárólag te) ragyogsz (bhāsi) az Erőd által (vibhavena) (minden) világban –vagyis az ébrenlétben, álomban és mélyalvásban-- (bhuvaneṣu). || 7 ||
यत्सत्यं यदसत्यमल्पबहुलं नित्यं न नित्यं च यत्
यन्मायामलिनं यदात्मविमलं चिद्दर्पणे राजते ।
तत्सर्वं स्वविमर्शसंविदुदयाद्रूपप्रकाशात्मकं
ज्ञात्वा स्वानुभवाधिरूढमहिमा विश्वेश्वरत्वं भज ॥८॥
Yatsatyaṃ yadasatyamalpabahulaṃ nityaṃ na nityaṃ ca
yat
yanmāyāmalinaṃ yadātmavimalaṃ ciddarpaṇe rājate |
Tatsarvaṃ svavimarśasaṃvidudayādrūpaprakāśātmakaṃ
jñātvā svānubhavādhirūḍhamahimā viśveśvaratvaṃ bhaja || 8 ||
Valós (yat…satyam) (vagy) valótlan (yat…yat…yat…asatyam), apró vagy nagy (alpa-bahulam), örök (nityam) vagy (ca) átmeneti (na…nityam), illuzórikus (māyā-malinam) (vagy) tiszta, mint az egyén Énje (ātmā-vimalam)... (mindezen ellentétpár) a Tudatosság Tükrében (cit-darpaṇe) ragyog (rājate). Megértvén (jñātvā), hogy (tat) a világ (sarvam) (azon) formákból áll (rūpa-prakāśa-ātmakam), melyek (yat) a saját Tudatosságodból tárulnak fel (sva-vimarśa-saṃvit-udayāt), élvezd (bhaja) (hát most) az Univerzum Urának Állapotát (, ami a) Fensége ’a saját tapasztalásod megszilárdulásának az Univerzális Tudatosságot illetően’ (sva-anubhava-adhirūḍha-mahimā-viśva-īśvara-tvam). || 8 ||
॥इति श्रीमदाचार्याभिनवगुप्तपादविरचितानुत्तराष्टिका समाप्ता॥
|| Iti śrīmadācāryābhinavaguptapādaviracitānuttarāṣṭikā samāptā ||
Ezen (iti) ’Anuttarāṣṭikā’ avagy a ’Nyolc Versszak az Abszolútról’, (melyet) a Legtiszteletreméltóbb Ācārya Abhinavaguptaḥ írt (śrīmat-ācārya-abhinavagupta-pāda-viracitā), immár teljes (samāptā). ||