Mahānaya

Mahārthasūtrāṇi

Aforizmák a Hatalmas Valóságról

Durvāsāḥ

𑆪𑆾𑆘𑆤𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵𑆰𑇀𑆛𑆩𑆼𑆮 𑆑𑆬𑇀𑆪𑆳𑆟𑆁  𑇆𑇑𑇆

योजनं परमेश्वरीष्टमेव कल्याणं  ॥१॥

yojanaṃ parameśvarīṣṭameva kalyāṇaṃ  || 1 ||

A Jó Szerencse (kalyāṇam) (amit) ‘az Egyesülés Aktusának’ (neveznek) --vagyis a yoga-- (yojanam) kizárólag a Legfőbb Úr Ereje által vágyott (parama-īśvarī-iṣṭam).  || 1 ||

𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆳𑆨𑇀𑆪𑆳𑆱 𑆄𑆠𑇀𑆩𑆣𑆳𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆳𑆤𑆶𑆑𑆫𑆟𑆩𑆮𑆯𑇀𑆪𑆑𑆳𑆫𑇀𑆪𑆩𑇀  𑇆𑇒𑇆

धारणाध्यानाभ्यास आत्मधामावेशानुकरणमवश्यकार्यम्  ॥२॥

dhāraṇādhyānābhyāsa ātmadhāmāveśānukaraṇamavaśyakāryam  || 2 ||

A koncentráció (és) meditáció ismételt gyakorlása (dhāraṇā-dhyāna-abhyāsaḥ) imitációja az Én Hajlékába való belépésnek (ātmā-dhāma-āveśa-anukaraṇam), (és) ez egy szükséges cselekedet, amit meg kell tenni (avaśya-kāryam).  || 2 ||

𑆣𑆳𑆫𑆟𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆪𑆠𑇀𑆤𑆣𑆫𑆟𑆩𑇀  𑇆𑇓𑇆

धारणा स्वप्रयत्नधरणम्  ॥३॥

dhāraṇā svaprayatnadharaṇam  || 3 ||

A dhāraṇā vagy ‘koncentráció’ (dhāraṇā) az egyén saját erőfeszítésének a fenntartása (sva-prayatna-dharaṇam).  || 3 ||

𑆣𑇀𑆪𑆳𑆤𑆼 𑆱𑇀𑆮𑆯𑆑𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆣𑆫𑆟𑆩𑆶𑆥𑆑𑆸𑆠𑆩𑇀  𑇆𑇔𑇆

ध्याने स्वशक्त्या धरणमुपकृतम्  ॥४॥

dhyāne svaśaktyā dharaṇamupakṛtam  || 4 ||

A dhyana-ban vagy ‘meditációban’ (dhyāne), a koncentrációt (dharaṇam) az egyén saját Śakti-ja vagy Ereje (sva-śaktyā) támogatja (upakṛtam).  || 4 ||

𑆇𑆨𑆪𑆾 𑆨𑆑𑇀𑆠𑆴𑆖𑆾𑆢𑆴𑆠𑆂  𑇆𑇕𑇆

उभयो भक्तिचोदितः  ॥५॥

ubhayo bhakticoditaḥ  || 5 ||

Mindkettőt (ubhayaḥ) a Devóció inspirálja (bhakti-coditaḥ).  || 5 ||

𑆨𑆑𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆤𑆳𑆡𑆼𑆖𑇀𑆗𑆳𑆱𑆁𑆑𑇀𑆫𑆩𑆟𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆼  𑇆𑇖𑇆

भक्तिर्नाथेच्छासंक्रमणं योगिने  ॥६॥

bhaktirnāthecchāsaṃkramaṇaṃ yogine  || 6 ||

A Devóció (bhaktiḥ) az Úr Akaratának átadása (nātha-icchā-saṃkramaṇam) a yogin számára (yogine). || 6 ||

𑆱𑆩𑆳𑆣𑆴𑆱𑇀𑆠𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆂 𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆼𑆠𑇀𑆥𑆵𑆜𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆳𑆥𑆫𑆳𑆲𑆤𑇀𑆠𑆳 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆩𑇀  𑇆𑇗𑇆

समाधिस्तयात्मावेशः स्फुटेत्पीठस्थितापराहन्ता ज्ञानम्  ॥७॥

samādhistayātmāveśaḥ sphuṭetpīṭhasthitāparāhantā jñānam  || 7 ||

A Samādhi (samādhiḥ) kitör (sphuṭet) Azon --vagyis a Devóción-- keresztül (tayā) mint ‘Ātmāveśa’ vagy ‘Elnyelődés az Énbe’ (ātmā-āveśaḥ). (Ez) a Legfőbb Én-ség ‘Tudása’, (ami) a Pīṭha-ban vagy Śakti Székhelyében nyugszik (pīṭha-sthitā-parā-ahantā… jñānam).  || 7 ||

𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆱𑇀𑆩𑆢𑇀𑆫𑆷𑆥𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆱𑆩𑆯𑇀𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆾 𑆤𑆳𑆡𑆂 𑆯𑆴𑆮𑆂  𑇆𑇘𑇆

स्वात्मास्मद्रूपः सर्वस्मिन्समश्चक्रेश्वरो नाथः शिवः  ॥८॥

svātmāsmadrūpaḥ sarvasminsamaścakreśvaro nāthaḥ śivaḥ  || 8 ||

Az egyén saját Énje (sva-ātmā) (, Aki) mindenkiben (sarvasmin) ugyanaz (samaḥ), (nem más, mint) az Úr (nāthaḥ) Śiva (śivaḥ). (Ő) a Kerekek Ura (cakra-īśvaraḥ) (és) a Nyelvtani Első Személy formájában ragyog (asmad-rūpah).  || 8 ||

𑆱𑇀𑆮𑆯𑆑𑇀𑆠𑆴𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆲𑆁𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆂  𑇆𑇙𑇆

स्वशक्तिस्तस्याहंविमर्शः  ॥९॥

svaśaktistasyāhaṃvimarśaḥ  || 9 ||

Az egyén saját Śakti-ja vagy Ereje (sva-śaktiḥ) az Ő Ön-ébersége (aham-vimarśaḥ). || 9 ||

𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆥𑆚𑇀𑆖𑆾 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆠𑇀𑆱𑆩𑆑𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆖𑆑𑇀𑆫𑆳𑆟𑆳𑆁 𑆔𑆤𑆂  𑇆𑇑𑇐𑇆

तस्याः प्रपञ्चो विश्वं तत्समकेन्द्रचक्राणां घनः  ॥१०॥

tasyāḥ prapañco viśvaṃ tatsamakendracakrāṇāṃ ghanaḥ  || 10 ||

Az Ő --vagyis Śakti-- (tasyāḥ) Kiterjedése (prapañcaḥ) az univerzum (viśvam), melyet az Ő koncentrikus Kerekei (tat-samakendra-cakrāṇām) alkotnak (ghanaḥ). || 10 ||

𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆳𑆤𑆤𑇀𑆢𑆩𑆷𑆫𑇀𑆠𑆪𑆂  𑇆𑇑𑇑𑇆

प्रकाशानन्दमूर्तयः  ॥११॥

prakāśānandamūrtayaḥ  || 11 ||

(Ezek a Kerekek a következők:) ‘Prakāśa’ vagy ‘észlelés’, ‘Ānanda’ vagy ‘az észlelt’ és ‘Mūrti’ vagy az ‘észlelő’ (prakāśa-ānanda-mūrtayaḥ).  || 11 ||

𑆑𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳 𑆱𑆁𑆯𑆪𑆳𑆖𑇀𑆗𑆼𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳  𑇆𑇑𑇒𑇆

केन्द्रप्रत्यभिज्ञा संशयाच्छेदात्मिका  ॥१२॥

kendrapratyabhijñā saṃśayācchedātmikā  || 12 ||

(Ezek) Középpontjának Felismerését (kendra-prati-abhi-jñā) az (egyén saját Énjével kapcsolatos) kétségek feloldódása jellemzi (saṃśaya-āccheda-ātmikā). || 12 ||

𑆱𑆁𑆯𑆪𑆾 𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆂  𑇆𑇑𑇓𑇆

संशयो विकल्पः  ॥१३॥

saṃśayo vikalpaḥ  || 13 ||

A kétség (saṃśayaḥ) gondolat (vikalpaḥ).  || 13 ||

𑆠𑆢𑇀𑆮𑆯𑆳𑆥𑆳𑆪𑆾 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆠𑆳  𑇆𑇑𑇔𑇆

तद्वशापायो निर्विकल्पता  ॥१४॥

tadvaśāpāyo nirvikalpatā  || 14 ||

E hatalmának feloldódása (tat-vaśa-apāyaḥ) a gondolatmentesség (nirvikalpatā). || 14 ||

𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆑𑆬𑇀𑆥𑆾’ 𑆑𑆸𑆠𑇀𑆫𑆴𑆩𑆳𑆲𑆁𑆨𑆳𑆮𑆂 𑆑𑆸𑆠𑇀𑆫𑆴𑆩𑆳𑆲𑆩𑇀𑆩𑆠𑆴𑆮𑆫𑇀𑆘𑆴𑆠𑆂  𑇆𑇑𑇕𑇆

निर्विकल्पो’ कृत्रिमाहंभावः कृत्रिमाहम्मतिवर्जितः  ॥१५॥

nirvikalpo’ kṛtrimāhaṃbhāvaḥ kṛtrimāhammativarjitaḥ  || 15 ||

A Születetlen Én-Tudatosság (akṛtrima-aham-bhāvaḥ) gondolatmentes (nirvikalpaḥ), (és Ez) mentes az ‘én’ kreált ideájától (kṛtrimā-aham-mati-varjitaḥ).  || 15 ||

𑆥𑇀𑆫𑆡𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆳𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆠𑆾 𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆂  𑇆𑇑𑇖𑇆

प्रथमावेशात्प्रसादतो मन्त्रः  ॥१६॥

prathamāveśātprasādato mantraḥ  || 16 ||

Az (Énbe való első) Elnyelődés után (prathama-āveśāt) a Kegyelem következtében (prasādataḥ) (feltárul) a Mantra (mantraḥ).  || 16 ||

𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆂 𑆱𑇀𑆪𑆳𑆤𑇀𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩𑆼𑆟  𑇆𑇑𑇗𑇆

मन्त्रविकासः स्यान्मुद्राक्रमेण  ॥१७॥

mantravikāsaḥ syānmudrākrameṇa  || 17 ||

A Mantra Kiterjedése (tat-vikāsaḥ) a Mudrā-k Sorozatán keresztül (mudrā-krameṇa) nyilvánul meg (syāt).  || 17 ||

𑆠𑆢𑆤𑇀𑆠 𑆇𑆨𑆪𑆂 𑆱𑆩𑆂  𑇆𑇑𑇘𑇆

तदन्त उभयः समः  ॥१८॥

tadanta ubhayaḥ samaḥ  || 18 ||

Amikor Az --vagyis a Mantra Kiterjedése-- teljes (tat-ante), e kettő --vagyis a Mantra és a Mudrā-- azonosak (ubhayaḥ).  || 18 ||

𑆑𑆫𑆕𑇀𑆑𑆴𑆟𑇀𑆪𑆳𑆢𑆴𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩𑆾 𑆮𑇀𑆪𑆾𑆩𑆳𑆖𑆳𑆫𑆂  𑇆𑇑𑇙𑇆

करङ्किण्यादिमुद्राक्रमो व्योमाचारः  ॥१९॥

karaṅkiṇyādimudrākramo vyomācāraḥ  || 19 ||

A karankinīvel keződődő mudrák sorozata a Vyoma (karaṅkiṇī-ādi-mudrā-kramaḥ), avagy a Tudatosság égboltjának aktivitása (vyoman-ācāraḥ).  || 19 ||

𑆑𑆫𑆕𑇀𑆑𑆴𑆟𑆵 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆱𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆫𑆷𑆥𑆳 𑆑𑆫𑆟𑆾𑆘𑇀𑆙𑆴𑆠𑆳  𑇆𑇒𑇐𑇆

करङ्किणी ज्ञानसमावेशरूपा करणोज्झिता  ॥२०॥

karaṅkiṇī jñānasamāveśarūpā karaṇojjhitā  || 20 ||

(A Mudrā-k a következők:) Karaṅkiṇī --vagyis a csontváz-- (karaṅkiṇī), (Aki) a Tudásban való Elnyelődés formájában jelenik meg, (jñāna-samāveśa-rūpā) az érzékszervek nélkül (karaṇa-ujjhitā).  || 20 ||

𑆑𑇀𑆫𑆾𑆣𑆴𑆤𑆵 𑆮𑆳𑆩𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑆓𑇀𑆫𑆲𑆟𑆳𑆤𑇀𑆩𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆤𑆴𑆰𑇀𑆑𑆫𑇀𑆰𑆴𑆟𑆵  𑇆𑇒𑇑𑇆

क्रोधिनी वामात्मिका ग्रहणान्मन्त्रनिष्कर्षिणी  ॥२१॥

krodhinī vāmātmikā grahaṇānmantraniṣkarṣiṇī  || 21 ||

Krodhinī --vagyis a dühös-- (krodhinī) kivonja a Mantra-t --vagyis az “Én vagyok”-ot -- az észlelésből (mantra-niṣkarṣiṇī), (és Őt ennélfogva) a Gyönyör --szó szerint Szépség-- jellemzi (vāmā-ātmikā). || 21 ||

𑆨𑆽𑆫𑆮𑆵 𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆣𑆳𑆫𑆴𑆟𑇀𑆪𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆳𑆱𑆁𑆑𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆂  𑇆𑇒𑇒𑇆

भैरवी ग्राह्यग्राहकसामरस्यधारिण्यचिन्तासंक्रान्तिः  ॥२२॥

bhairavī grāhyagrāhakasāmarasyadhāriṇyacintāsaṃkrāntiḥ  || 22 ||

Bhairavī --vagyis Bhairava Félelmetes Ereje-- (bhairavī) az ‘észlelő’ és a ‘észlelt’ Egységének Tartója (grāhya-grāhaka-sāmarasya-dhāriṇī), (és Ő Maga) a Bejárat a Gondolatmentességbe (acintā-saṃkrāntiḥ).  || 22 ||

𑆬𑆼𑆬𑆴𑆲𑆳𑆤𑆵 𑆖𑆴𑆢𑆓𑇀𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆳𑆱𑆤𑆳𑆫𑆷𑆥𑆱𑆁𑆯𑆪𑆢𑆳𑆲𑆑𑆵  𑇆𑇒𑇓𑇆

लेलिहानी चिदग्निर्वासनारूपसंशयदाहकी  ॥२३॥

lelihānī cidagnirvāsanārūpasaṃśayadāhakī  || 23 ||

Lelihānī --vagyis a gyakran nyaldosó-- (lelihānī) a Tudatosság Tüze (cit-agniḥ), (Aki) elégeti az egyén benyomásokból formált kétségeit (vāsanā-rūpa-saṃśaya-dāhakī).  || 23 ||

𑆒𑆼𑆖𑆫𑆵 𑆮𑇀𑆪𑆳𑆥𑆴𑆑𑆳𑆤𑆴𑆑𑆼𑆠𑆤𑆳 𑆥𑆫𑆤𑆳𑆢𑆱𑇀𑆥𑆤𑇀𑆢𑆴𑆤𑆵 𑆱𑆢𑆳  𑇆𑇒𑇔𑇆

खेचरी व्यापिकानिकेतना परनादस्पन्दिनी सदा  ॥२४॥

khecarī vyāpikāniketanā paranādaspandinī sadā  || 24 ||

Khecarī --vagyis Aki a Tudatosság Egén honol-- (khecarī) a Mindent-átható (vyāpikā) (és) Hajlék Nélküli (aniketanā), (Ki) szüntelen lüktet a Legfőbb Nāda-ként vagy Én-Tudatosságként (para-nāda-spandinī).  || 24 ||

𑆧𑆶𑆢𑇀𑆣𑆴𑆫𑇀𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩𑆫𑆱𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯 𑆇𑆥𑆪𑆶𑆘𑇀𑆪𑆠𑆼  𑇆𑇒𑇕𑇆

बुद्धिर्मुद्राक्रमरसपरामर्श उपयुज्यते  ॥२५॥

buddhirmudrākramarasaparāmarśa upayujyate  || 25 ||

Az intellektust (buddhiḥ) a Mudrā-k Sorozata Esszenciájának megértésére (mudrā-krama-rasa-parāmarśe) kell használni (upayujyate). || 25 ||

𑆱𑇀𑆮𑆱𑆢𑇀𑆨𑆳𑆮𑆥𑆫𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆠𑆢𑆳 𑆠𑆠𑇀𑆒𑆟𑇀𑆝𑆤 𑆇𑆢𑆼𑆠𑆴  𑇆𑇒𑇖𑇆

स्वसद्भावपरिज्ञानं तदा तत्खण्डन उदेति  ॥२६॥

svasadbhāvaparijñānaṃ tadā tatkhaṇḍana udeti  || 26 ||

Ezután (tadā), az egyén saját Esszenciális Természetének Tökéletes Megértése (sva-sat-bhāva-parijñānam) tárul fel (udeti), amikor az --vagyis az intellektus-- megsemmisül (tat-khaṇḍane). || 26 ||

𑆠𑆠𑇀𑆫 𑆤𑆼𑆠𑇀𑆫𑆁 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆮𑆴𑆑𑆱𑇀𑆮𑆫𑆳 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆮𑆴𑆖𑆳𑆫𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀  𑇆𑇒𑇗𑇆

तत्र नेत्रं चक्रेश्वरी विमर्शविकस्वरा निर्विचारत्वम्  ॥२७॥

tatra netraṃ cakreśvarī vimarśavikasvarā nirvicāratvam  || 27 ||

Ott (tatra), a gondolkodás Hiánya (nirvicāratvam) a Szem (Ami) Cakreśvarī --vagyis a Kerekek Urának Úrnője-- (netram) (, Aki) mint Éberség terjed ki (vimarśa-vikasvarā). || 27 ||

𑆠𑆪𑆳 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆂 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆱𑇀𑆥𑆸𑆰𑆠𑆴  𑇆𑇒𑇘𑇆

तया चक्रेश्वरः सर्वं स्पृषति  ॥२८॥

tayā cakreśvaraḥ sarvaṃ spṛṣati  || 28 ||

Rajta keresztül (tayā), a Kerekek Ura (cakra-īśvaraḥ) mindent (sarvam) megérint (spṛṣati).  || 28 ||

𑆖𑆑𑇀𑆫𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆵𑆱𑇀𑆦𑆶𑆫𑆟𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆳𑆮𑆸𑆠𑇀𑆠𑇀𑆪𑆣𑆴𑆑𑆳𑆫𑆵 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆂  𑇆𑇒𑇙𑇆

चक्रेश्वरीस्फुरणं प्रत्यावृत्त्यधिकारी गुरुः  ॥२९॥

cakreśvarīsphuraṇaṃ pratyāvṛttyadhikārī guruḥ  || 29 ||

Cakreśvarī Vibrációja (cakra-īśvarī-sphuraṇam) (, Ami) a ‘Visszatérés Folyamatát’ --vagyis a Felismerést-- irányítja (pratyāvṛtti-adhikārī) (nem más, mint) a Guru (guruḥ). || 29 ||

𑆓𑆶𑆫𑆶𑆮𑆑𑇀𑆠𑇀𑆫𑆳𑆢𑆳𑆠𑇀𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆫𑆱𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆱𑇀𑆡𑆷𑆬𑆱𑆷𑆑𑇀𑆰𑆓𑆾𑆖𑆫𑆩𑆼𑆮 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆰𑇀𑆜𑆼𑆠𑇀  𑇆𑇓𑇐𑇆

गुरुवक्त्रादात्मावेशरसः स्वस्थूलसूक्षगोचरमेव प्रतिष्ठेत्  ॥३०॥

guruvaktrādātmāveśarasaḥ svasthūlasūkṣagocarameva pratiṣṭhet  || 30 ||

A Guru Beszédéből (guru-vaktrāt), az ‘Énbe való Elnyelődés’ Esszenciája (ātmā-āveśa-rasaḥ) még az egyén durva és finom testének körei felé is tovább (sva-sthūla-sūkṣa-gocaram…eva) terjed (pratiṣṭhet). || 30 ||

𑆠𑆢𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆮𑆼𑆢𑆤𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆠𑇀𑆫 𑆖𑆴𑆖𑇀𑆖𑆑𑇀𑆠𑆴𑆮𑆴𑆑𑆳𑆱𑆫𑆷𑆥𑆴  𑇆𑇓𑇑𑇆

तदा स्वसंवेदनं सर्वत्र चिच्चक्तिविकासरूपि  ॥३१॥

tadā svasaṃvedanaṃ sarvatra ciccaktivikāsarūpi  || 31 ||

Ezután (tadā) az egyén saját észlelése (sva-saṃvedanam) a Cit-śakti Kiterjedésének formáját ölti, (ami) a Tudatosság Ereje (cit-śakti-vikāsa-rūpi) mindehol (sarvatra).  || 31 ||

𑆠𑆢𑆶𑆥𑆱𑇀𑆡𑆴𑆠𑆼𑆫𑇀𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑆥𑆫𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆴𑆮𑆼𑆯𑆤𑆵𑆪𑆳  𑇆𑇓𑇒𑇆

तदुपस्थितेर्नित्यायास्तथा परावस्थानिवेशनीया  ॥३२॥

tadupasthiternityāyāstathā parāvasthāniveśanīyā  || 32 ||

Ennélfogva (tathā), Ennek állandó Létezése miatt (tat-upasthiteḥ…nityāyāḥ), a Legfőbb Állapot (parā-avasthā) (az), ami ‘nem belépés útján’ (realizálható) (aniveśanīyā). || 32 ||

𑆪𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆾𑆬𑇀𑆬𑆳𑆱𑆂  𑇆𑇓𑇓𑇆

यतस्तस्यामावेशोल्लासः  ॥३३॥

yatastasyāmāveśollāsaḥ  || 33 ||

Mivel (yataḥ) az ‘Elnyelődés’ megjelenése (āveśa-ullāsaḥ) Abban (nyugszik) (tasyām). || 33 ||

𑆤 𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆳𑆩𑆳𑆮𑆼𑆯𑆼’ 𑆨𑆴𑆔𑆖𑇀𑆗𑆠𑆴  𑇆𑇓𑇔𑇆

न कश्चित्तामावेशे’ भिघच्छति  ॥३४॥

na kaścittāmāveśe’ bhighacchati  || 34 ||

Az ‘Elnyelődésben’ (āveśe) senki (kaścit) sem (na) lép be (abhighacchati) Abba --vagyis a Legfőbb Állapotba-- (tām).  || 34 ||

𑆑𑇀𑆰𑆾𑆨𑆼 𑆠𑆶 𑆤 𑆑𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪𑆳𑆯𑇀𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆂  𑇆𑇓𑇕𑇆

क्षोभे तु न कश्चित्तस्याश्च्युतः  ॥३५॥

kṣobhe tu na kaścittasyāścyutaḥ  || 35 ||

És (tu) a ‘zavarodottságban’ (kṣobhe), senki (kaścit) sem (na) esik (cyutaḥ) ki Abból (tasyāḥ).  || 35 ||

𑆄𑆮𑆼𑆯𑆖𑇀𑆪𑆶𑆠𑆵 𑆠𑆬𑇀𑆬𑆵𑆬𑆳 𑆠𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑇀𑆪𑆥𑇀𑆫𑆡𑆤𑆩𑇀  𑇆𑇓𑇖𑇆

आवेशच्युती तल्लीला तत्स्वातन्त्र्यप्रथनम्  ॥३६॥

āveśacyutī tallīlā tatsvātantryaprathanam  || 36 ||

Az ‘Elnyelődés’ (A Legfőbb Állapotba) és a ‘Kiesés’ (Abból) (āveśa-cyutī) Ennek --vagyis a Legfőbb Állapotnak a-- Játéka (tat-līlā) Annak Szabadsága Kivirágzásaként (tat-svātantrya-prathanam).  || 36 ||

𑆠𑆡𑆳𑆢𑇀𑆮𑆪𑆱𑆼𑆮𑆴𑆠𑆾 𑆪𑆾𑆓𑇀𑆪𑆶𑆨𑆪𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆖𑇀𑆗𑆘𑆸𑆩𑇀𑆨𑆤𑆁 𑆧𑆾𑆣𑆼𑆠𑇀  𑇆𑇓𑇗𑇆

तथाद्वयसेवितो योग्युभयं स्वच्छजृम्भनं बोधेत्  ॥३७॥

tathādvayasevito yogyubhayaṃ svacchajṛmbhanaṃ bodhet  || 37 ||

Ennélfogva (tathā), egy yogī-nak (yogī), (aki) a nem-dualitást követi (advaya-sevitaḥ), mindkettőt (ubhayam) (egy Ilyen) Szabadság Megnyilvánulásának (svaccha-jṛmbhanam) kell tekintenie (bodhet). || 37 ||

𑆠𑆪𑆾𑆫𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆩𑇀  𑇆𑇓𑇘𑇆

तयोरभिन्नत्वं परमम्  ॥३८॥

tayorabhinnatvaṃ paramam  || 38 ||

(Ezen) pár (tayoḥ) Nem-különbözősége (abhinnatvam) a Legfőbb (paramam). || 38 ||

𑆧𑆲𑆴𑆫𑇀𑆩𑆶𑆒𑆠𑆳𑆮𑆫𑇀𑆘𑆤𑆁 𑆱𑆳𑆩𑆫𑆱𑇀𑆪𑆮𑆯𑆳𑆤𑇀𑆤𑆳𑆤𑇀𑆪𑆠𑆂  𑇆𑇓𑇙𑇆

बहिर्मुखतावर्जनं सामरस्यवशान्नान्यतः  ॥३९॥

bahirmukhatāvarjanaṃ sāmarasyavaśānnānyataḥ  || 39 ||

A ‘kifelé fordulás’ felett aratott Győzelem (bahirmukhatā-āvarjanam) (kizárólag) a Sāmarasya vagy Egység hatásán keresztül (tárul fel) (sāmarasya-vaśāt) és semmilyen (na) más módon (anyataḥ). || 39 ||

𑆱 𑆪𑆲𑇀 𑆥𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆳𑆠𑆵𑆠𑆾𑇁 𑆥𑆴 𑆠𑆢𑆳𑆯𑇀𑆫𑆪𑆯𑇀𑆖𑆾𑆨𑆪𑆾 𑆤 𑆑𑆠𑆩𑆳𑆥𑆴 𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆡𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆂
𑆥𑆫𑆩𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆩𑇀  𑇆𑇔𑇐𑇆

स यह् पदार्थातीतोऽ पि तदाश्रयश्चोभयो न कतमापि महार्थः स्वप्रकाशितः
परमतत्त्वम्  ॥४०॥

sa yah padārthātīto' pi tadāśrayaścobhayo na katamāpi mahārthaḥ svaprakāśitaḥ paramatattvam  || 40 ||

Az (saḥ), ami (yah) habár (api) túl van a szavak jelentésén (pada-artha-atītaḥ), (de mégis, ami) azok nyughelye (tat-āśrayaḥ); és (ca) bár (api) mindkettő (ubhayaḥ) (mégis) egyik (katama) sem (na), az az Önmagától Ragyogó (sva-prakāśitaḥ) Mahārthaḥ --vagyis a Hatalmas Valóság-- (maha-arthaḥ), a Legfőbb Princípium vagy (másképp, Ez az) ‘atattva’ vagy ‘nem-princípium’, (és így) a Legfőbb (paramatattvam).  || 40 ||

𑇆 𑆅𑆠𑆴 𑆢𑆶𑆫𑇀𑆮𑆳𑆱𑆾𑆤𑆳𑆩𑆑𑆸𑆠𑆳𑆤𑆴 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆩𑆲𑆳𑆫𑇀𑆡𑆱𑆷𑆠𑇀𑆫𑆳𑆟𑆴 𑆩𑆲𑆼𑆯𑆨𑆑𑇀𑆠𑆴𑆨𑇀𑆪𑆾 𑆬𑆴𑆒𑆴𑆠𑆳𑆤𑆴 𑇆

॥ इति दुर्वासोनामकृतानि श्रीमहार्थसूत्राणि महेशभक्तिभ्यो लिखितानि ॥

 || iti durvāsonāmakṛtāni śrīmahārthasūtrāṇi maheśabhaktibhyo likhitāni  ||

 || Ez (iti) az alkotás (melyet) a Tiszteletreméltó Mahārthasūtra-nak vagy a Hatalmas Valóságról szóló Aforizmáknak (neveznek) (śrī-mahā-artha-sūtrāni). A Nagy Úr imádói számára (maha-īśa-bhaktibhyaḥ) írta valaki, kinek neve Durvāsāḥ (likhitāni…durvāsas-nāma-kṛtāni). ||

𑆅𑆠𑆴 𑆯𑆴𑆮𑆩𑇀

इति शिवम्

iti śivam

Fordította angolról Namraḥ
loading...