Mahārthasūtrāṇi
Aforizmák a Hatalmas Valóságról
योजनं परमेश्वरीष्टमेव कल्याणं ॥१॥
Yojanaṃ parameśvarīṣṭameva kalyāṇaṃ || 1 ||
A Jó Szerencse (kalyāṇam) (amit) ‘az Egyesülés Aktusának’ (neveznek) --vagyis a yoga-- (yojanam) kizárólag a Legfőbb Úr Ereje által vágyott (parama-īśvarī-iṣṭam). || 1 ||
धारणाध्यानाभ्यास आत्मधामावेशानुकरणमवश्यकार्यम् ॥२॥
Dhāraṇādhyānābhyāsa ātmadhāmāveśānukaraṇamavaśyakāryam || 2 ||
A koncentráció (és) meditáció ismételt gyakorlása (dhāraṇā-dhyāna-abhyāsaḥ) imitációja az Én Hajlékába való belépésnek (ātmā-dhāma-āveśa-anukaraṇam), (és) ez egy szükséges cselekedet, amit meg kell tenni (avaśya-kāryam). || 2 ||
धारणा स्वप्रयत्नधरणम् ॥३॥
Dhāraṇā svaprayatnadharaṇam || 3 ||
A dhāraṇā vagy ‘koncentráció’ (dhāraṇā) az egyén saját erőfeszítésének a fenntartása (sva-prayatna-dharaṇam). || 3 ||
ध्याने स्वशक्त्या धरणमुपकृतम् ॥४॥
Dhyāne svaśaktyā dharaṇamupakṛtam || 4 ||
A dhyana-ban vagy ‘meditációban’ (dhyāne), a koncentrációt (dharaṇam) az egyén saját Śakti-ja vagy Ereje (sva-śaktyā) támogatja (upakṛtam). || 4 ||
उभयो भक्तिचोदितः ॥५॥
Ubhayo bhakticoditaḥ || 5 ||
Mindkettőt (ubhayaḥ) a Devóció inspirálja (bhakti-coditaḥ). || 5 ||
भक्तिर्नाथेच्छासंक्रमणं योगिने ॥६॥
Bhaktirnāthecchāsaṃkramaṇaṃ yogine || 6 ||
A Devóció (bhaktiḥ) az Úr Akaratának átadása (nātha-icchā-saṃkramaṇam) a yogin számára (yogine). || 6 ||
समाधिस्तयात्मावेशः स्फुटेत्पीठस्थितापराहन्ता ज्ञानम् ॥७॥
Samādhistayātmāveśaḥ sphuṭetpīṭhasthitāparāhantā jñānam || 7 ||
A Samādhi (samādhiḥ) kitör (sphuṭet) Azon --vagyis a Devóción-- keresztül (tayā) mint ‘Ātmāveśa’ vagy ‘Elnyelődés az Énbe’ (ātmā-āveśaḥ). (Ez) a Legfőbb Én-ség ‘Tudása’, (ami) a Pīṭha-ban vagy Śakti Székhelyében nyugszik (pīṭha-sthitā-parā-ahantā… jñānam). || 7 ||
स्वात्मास्मद्रूपः सर्वस्मिन्समश्चक्रेश्वरो नाथः शिवः ॥८॥
Svātmāsmadrūpaḥ sarvasminsamaścakreśvaro nāthaḥ śivaḥ || 8 ||
Az egyén saját Énje (sva-ātmā) (, Aki) mindenkiben (sarvasmin) ugyanaz (samaḥ), (nem más, mint) az Úr (nāthaḥ) Śiva (śivaḥ). Ő a Kerekek Ura (cakra-īśvaraḥ) (és) a Nyelvtani Első Személy formájában ragyog (asmad-rūpah). || 8 ||
स्वशक्तिस्तस्याहंविमर्शः ॥९॥
Svaśaktistasyāhaṃvimarśaḥ || 9 ||
Az egyén saját Śakti-ja vagy Ereje (sva-śaktiḥ) az Ő Ön-ébersége (aham-vimarśaḥ). || 9 ||
तस्याः प्रपञ्चो विश्वं तत्समकेन्द्रचक्राणां घनः ॥१०॥
Tasyāḥ prapañco viśvaṃ tatsamakendracakrāṇāṃ ghanaḥ || 10 ||
Az Ő --vagyis Śakti-- (tasyāḥ) Kiterjedése (prapañcaḥ) az univerzum (viśvam), melyet az Ő koncentrikus Kerekei (tat-samakendra-cakrāṇām) alkotnak (ghanaḥ). || 10 ||
प्रकाशानन्दमूर्तयः ॥११॥
Prakāśānandamūrtayaḥ || 11 ||
(Ezek a Kerekek a következők:) ‘Prakāśa’ vagy ‘észlelés’, ‘Ānanda’ vagy ‘az észlelt’ és ‘Mūrti’ vagy az ‘észlelő’ (prakāśa-ānanda-mūrtayaḥ). || 11 ||
केन्द्रप्रत्यभिज्ञा संशयाच्छेदात्मिका ॥१२॥
Kendrapratyabhijñā saṃśayācchedātmikā || 12 ||
(Ezek) Középpontjának Felismerését (kendra-prati-abhi-jñā) az (egyén saját Énjével kapcsolatos) kétségek feloldódása jellemzi (saṃśaya-āccheda-ātmikā). || 12 ||
संशयो विकल्पः ॥१३॥
Saṃśayo vikalpaḥ || 13 ||
A kétség (saṃśayaḥ) gondolat (vikalpaḥ). || 13 ||
तद्वशापायो निर्विकल्पता ॥१४॥
Tadvaśāpāyo nirvikalpatā || 14 ||
E hatalmának feloldódása (tat-vaśa-apāyaḥ) a gondolatmentesség (nirvikalpatā). || 14 ||
निर्विकल्पो’ कृत्रिमाहंभावः कृत्रिमाहम्मतिवर्जितः ॥१५॥
Nirvikalpo’ kṛtrimāhaṃbhāvaḥ kṛtrimāhammativarjitaḥ || 15 ||
A Születetlen Én-Tudatosság (akṛtrima-aham-bhāvaḥ) gondolatmentes (nirvikalpaḥ), (és Ez) mentes az ‘én’ kreált ideájától (kṛtrimā-aham-mati-varjitaḥ). || 15 ||
प्रथमावेशात्प्रसादतो मन्त्रः ॥१६॥
Prathamāveśātprasādato mantraḥ || 16 ||
Az (Énbe való első) Elnyelődés után (prathama-āveśāt) a Kegyelem következtében (prasādataḥ) (feltárul) a Mantra (mantraḥ). || 16 ||
मन्त्रविकासः स्यान्मुद्राक्रमेण ॥१७॥
Mantravikāsaḥ syānmudrākrameṇa || 17 ||
A Mantra Kiterjedése (tat-vikāsaḥ) a Mudrā-k Sorozatán keresztül (mudrā-krameṇa) nyilvánul meg (syāt). || 17 ||
तदन्त उभयः समः ॥१८॥
Tadanta ubhayaḥ samaḥ || 18 ||
Amikor Az --vagyis a Mantra Kiterjedése-- teljes (tat-ante), e kettő --vagyis a Mantra és a Mudrā-- azonosak (ubhayaḥ). || 18 ||
करङ्किण्यादिमुद्राक्रमो व्योमाचारः ॥१९॥
Karaṅkiṇyādimudrākramo vyomācāraḥ || 19 ||
A karankinīvel keződődő mudrák sorozata a Vyoma (karaṅkiṇī-ādi-mudrā-kramaḥ), avagy a Tudatosság égboltjának aktivitása (vyoman-ācāraḥ). || 19 ||
करङ्किणी ज्ञानसमावेशरूपा करणोज्झिता ॥२०॥
Karaṅkiṇī jñānasamāveśarūpā karaṇojjhitā || 20 ||
(A Mudrā-k a következők:) Karaṅkiṇī --vagyis a csontváz-- (karaṅkiṇī), (Aki) a Tudásban való Elnyelődés formájában jelenik meg, (jñāna-samāveśa-rūpā) az érzékszervek nélkül (karaṇa-ujjhitā). || 20 ||
क्रोधिनी वामात्मिका ग्रहणान्मन्त्रनिष्कर्षिणी ॥२१॥
Krodhinī vāmātmikā grahaṇānmantraniṣkarṣiṇī || 21 ||
Krodhinī --vagyis a dühös-- (krodhinī) kivonja a Mantra-t --vagyis az “Én vagyok”-ot -- az észlelésből (mantra-niṣkarṣiṇī), (és Őt ennélfogva) a Gyönyör --szó szerint Szépség-- jellemzi (vāmā-ātmikā). || 21 ||
भैरवी ग्राह्यग्राहकसामरस्यधारिण्यचिन्तासंक्रान्तिः ॥२२॥
Bhairavī grāhyagrāhakasāmarasyadhāriṇyacintāsaṃkrāntiḥ || 22 ||
Bhairavī --vagyis Bhairava Félelmetes Ereje-- (bhairavī) az ‘észlelő’ és a ‘észlelt’ Egységének Tartója (grāhya-grāhaka-sāmarasya-dhāriṇī), (és Ő Maga) a Bejárat a Gondolatmentességbe (acintā-saṃkrāntiḥ). || 22 ||
लेलिहानी चिदग्निर्वासनारूपसंशयदाहकी ॥२३॥
Lelihānī cidagnirvāsanārūpasaṃśayadāhakī || 23 ||
Lelihānī --vagyis a gyakran nyaldosó-- (lelihānī) a Tudatosság Tüze (cit-agniḥ), (Aki) elégeti az egyén benyomásokból formált kétségeit (vāsanā-rūpa-saṃśaya-dāhakī). || 23 ||
खेचरी व्यापिकानिकेतना परनादस्पन्दिनी सदा ॥२४॥
Khecarī vyāpikāniketanā paranādaspandinī sadā || 24 ||
Khecarī --vagyis Aki a Tudatosság Egén honol-- (khecarī) a Mindent-átható (vyāpikā) (és) Hajlék Nélküli (aniketanā), (Ki) szüntelen lüktet a Legfőbb Nāda-ként vagy Én-Tudatosságként (para-nāda-spandinī). || 24 ||
बुद्धिर्मुद्राक्रमरसपरामर्श उपयुज्यते ॥२५॥
Buddhirmudrākramarasaparāmarśa upayujyate || 25 ||
Az intellektust (buddhiḥ) a Mudrā-k Sorozata Esszenciájának megértésére (mudrā-krama-rasa-parāmarśe) kell használni (upayujyate). || 25 ||
स्वसद्भावपरिज्ञानं तदा तत्खण्डन उदेति ॥२६॥
Svasadbhāvaparijñānaṃ tadā tatkhaṇḍana udeti || 26 ||
Ezután (tadā), az egyén saját Esszenciális Természetének Tökéletes Megértése (sva-sat-bhāva-parijñānam) tárul fel (udeti), amikor az --vagyis az intellektus-- megsemmisül (tat-khaṇḍane). || 26 ||
तत्र नेत्रं चक्रेश्वरी विमर्शविकस्वरा निर्विचारत्वम् ॥२७॥
Tatra netraṃ cakreśvarī vimarśavikasvarā nirvicāratvam || 27 ||
Ott (tatra), a gondolkodás Hiánya (nirvicāratvam) a Szem (Ami) Cakreśvarī --vagyis a Kerekek Urának Úrnője-- (netram) (, Aki) mint Éberség terjed ki (vimarśa-vikasvarā). || 27 ||
तया चक्रेश्वरः सर्वं स्पृषति ॥२८॥
Tayā cakreśvaraḥ sarvaṃ spṛṣati || 28 ||
Rajta keresztül (tayā), a Kerekek Ura (cakra-īśvaraḥ) mindent (sarvam) megérint (spṛṣati). || 28 ||
चक्रेश्वरीस्फुरणं प्रत्यावृत्त्यधिकारी गुरुः ॥२९॥
Cakreśvarīsphuraṇaṃ pratyāvṛttyadhikārī guruḥ || 29 ||
Cakreśvarī Vibrációja (cakra-īśvarī-sphuraṇam) (, Ami) a ‘Visszatérés Folyamatát’ --vagyis a Felismerést-- irányítja (pratyāvṛtti-adhikārī) (nem más, mint) a Guru (guruḥ). || 29 ||
गुरुवक्त्रादात्मावेशरसः स्वस्थूलसूक्षगोचरमेव प्रतिष्ठेत् ॥३०॥
Guruvaktrādātmāveśarasaḥ svasthūlasūkṣagocarameva pratiṣṭhet || 30 ||
A Guru Beszédéből (guru-vaktrāt), az ‘Énbe való Elnyelődés’ Esszenciája (ātmā-āveśa-rasaḥ) még az egyén durva és finom testének körei felé is tovább (sva-sthūla-sūkṣa-gocaram…eva) terjed (pratiṣṭhet). || 30 ||
तदा स्वसंवेदनं सर्वत्र चिच्चक्तिविकासरूपि ॥३१॥
Tadā svasaṃvedanaṃ sarvatra ciccaktivikāsarūpi || 31 ||
Ezután (tadā) az egyén saját észlelése (sva-saṃvedanam) a Cit-śakti Kiterjedésének formáját ölti, (ami) a Tudatosság Ereje (cit-śakti-vikāsa-rūpi) mindehol (sarvatra). || 31 ||
तदुपस्थितेर्नित्यायास्तथा परावस्थानिवेशनीया ॥३२॥
Tadupasthiternityāyāstathā parāvasthāniveśanīyā || 32 ||
Ennélfogva (tathā), Ennek állandó Létezése miatt (tat-upasthiteḥ…nityāyāḥ), a Legfőbb Állapot (parā-avasthā) (az), ami ‘nem belépés útján’ (realizálható) (aniveśanīyā). || 32 ||
यतस्तस्यामावेशोल्लासः ॥३३॥
Yatastasyāmāveśollāsaḥ || 33 ||
Mivel (yataḥ) az ‘Elnyelődés’ megjelenése (āveśa-ullāsaḥ) Abban (nyugszik) (tasyām). || 33 ||
न कश्चित्तामावेशे’ भिघच्छति ॥३४॥
Na kaścittāmāveśe’ bhighacchati || 34 ||
Az ‘Elnyelődésben’ (āveśe) senki (kaścit) sem (na) lép be (abhighacchati) Abba --vagyis a Legfőbb Állapotba-- (tām). || 34 ||
क्षोभे तु न कश्चित्तस्याश्च्युतः ॥३५॥
Kṣobhe tu na kaścittasyāścyutaḥ || 35 ||
És (tu) a ‘zavarodottságban’ (kṣobhe), senki (kaścit) sem (na) esik (cyutaḥ) ki Abból (tasyāḥ). || 35 ||
आवेशच्युती तल्लीला तत्स्वातन्त्र्यप्रथनम् ॥३६॥
Āveśacyutī tallīlā tatsvātantryaprathanam || 36 ||
Az ‘Elnyelődés’ (A Legfőbb Állapotba) és a ‘Kiesés’ (Abból) (āveśa-cyutī) Ennek --vagyis a Legfőbb Állapotnak a-- Játéka (tat-līlā) Annak Szabadsága Kivirágzásaként (tat-svātantrya-prathanam). || 36 ||
तथाद्वयसेवितो योग्युभयं स्वच्छजृम्भनं बोधेत् ॥३७॥
Tathādvayasevito yogyubhayaṃ svacchajṛmbhanaṃ bodhet || 37 ||
Ennélfogva (tathā), egy yogī-nak (yogī), (aki) a nem-dualitást követi (advaya-sevitaḥ), mindkettőt (ubhayam) (egy Ilyen) Szabadság Megnyilvánulásának (svaccha-jṛmbhanam) kell tekintenie (bodhet). || 37 ||
तयोरभिन्नत्वं परमम् ॥३८॥
Tayorabhinnatvaṃ paramam || 38 ||
(Ezen) pár (tayoḥ) Nem-különbözősége (abhinnatvam) a Legfőbb (paramam). || 38 ||
बहिर्मुखतावर्जनं सामरस्यवशान्नान्यतः ॥३९॥
Bahirmukhatāvarjanaṃ sāmarasyavaśānnānyataḥ || 39 ||
A ‘kifelé fordulás’ felett aratott Győzelem (bahirmukhatā-āvarjanam) (kizárólag) a Sāmarasya vagy Egység hatásán keresztül (tárul fel) (sāmarasya-vaśāt) és semmilyen (na) más módon (anyataḥ). || 39 ||
स यह् पदार्थातीतोऽ पि तदाश्रयश्चोभयो न कतमापि महार्थः स्वप्रकाशितः
परमतत्त्वम् ॥४०॥
Sa yah padārthātīto' pi tadāśrayaścobhayo na katamāpi mahārthaḥ svaprakāśitaḥ paramatattvam || 40 ||
Az (saḥ), ami (yah) habár (api) túl van a szavak jelentésén (pada-artha-atītaḥ), (de mégis, ami) azok nyughelye (tat-āśrayaḥ); és (ca) bár (api) mindkettő (ubhayaḥ) (mégis) egyik (katama) sem (na), az az Önmagától Ragyogó (sva-prakāśitaḥ) Mahārthaḥ --vagyis a Hatalmas Valóság-- (maha-arthaḥ), a Legfőbb Princípium vagy (másképp, Ez az) ‘atattva’ vagy ‘nem-princípium’, (és így) a Legfőbb (paramatattvam). || 40 ||
॥इति दुर्वासोनामकृतानि श्रीमहार्थसूत्राणि महेशभक्तिभ्यो लिखितानि॥
|| Iti durvāsonāmakṛtāni śrīmahārthasūtrāṇi maheśabhaktibhyo likhitāni ||
|| Ez (iti) az alkotás (melyet) a Tiszteletreméltó Mahārthasūtra-nak vagy a Hatalmas Valóságról szóló Aforizmáknak (neveznek) (śrī-mahā-artha-sūtrāni). A Nagy Úr imádói számára (maha-īśa-bhaktibhyaḥ) írta valaki, kinek neve Durvāsāḥ (likhitāni…durvāsas-nāma-kṛtāni). ||
इति शिवम्
Iti śivam
