Mahānaya

Kairavītriṃśakā

Harminc versszak a Holdfényről

David Durvāsāḥ

𑆨𑆽𑆫𑆮𑆳𑆪 𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑇀𑆮𑆫𑆳𑆪 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆼𑆰𑆶 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆣𑆤𑆴𑆤𑆼 𑆤𑆩𑆾 𑆤𑆩𑆂  𑇅
𑆪𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆵𑆫𑇀𑆠𑆴𑆠𑆲𑆫𑆾𑆮𑆴𑆨𑆷𑆠𑆴𑆫𑆷𑆥𑆼𑆟 𑆤𑆳𑆩 𑆤𑆴𑆪𑆠𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆰𑇀𑆜𑆠𑆴𑇆

𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆠𑇀𑆪𑆥𑆫𑆩𑆳𑆱𑆖𑆼𑆠𑆤𑆳𑆪𑆳 𑆃𑆮𑆴𑆔𑇀𑆤𑆥𑆫𑆴𑆨𑆷𑆥𑇀𑆫𑆯𑆁𑆱𑆪𑆳  𑇅
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆫𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆓𑆾𑆖𑆫𑆼 𑆮𑆴𑆱𑇀𑆩𑆪𑆳𑆠𑇀𑆥𑆫𑆩𑆱𑆩𑇀𑆩𑆢𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆂𑇆

𑆪𑆳 𑆩𑆲𑆳𑆪𑆩𑆬𑆩𑆼𑆬𑆤𑆼𑆤 𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆥𑆫𑆴𑆨𑆑𑇀𑆰𑆟𑆼 𑆑𑆴𑆬  𑇅
𑆪𑆠𑇀𑆫 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆴𑆠𑆮𑆴𑆮𑆴𑆑𑇀𑆠𑆴𑆤𑆳𑆛𑇀𑆪𑆫𑆕𑇀𑆓𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁 𑆱𑆩𑆮𑆬𑆵𑆪𑆠𑆼 𑆖𑆴𑆠𑆴𑇆

भैरवाय परमेश्वराय सर्वेषु सर्वधनिने नमो नमः  ।
यः प्रकीर्तितहरोविभूतिरूपेण नाम नियतं प्रतिष्ठति॥

तस्य नित्यपरमासचेतनाया अविघ्नपरिभूप्रशंसया  ।
स्वात्मनः प्रसरति स्वगोचरे विस्मयात्परमसम्मदार्थतः॥

या महायमलमेलनेन भावेन विश्वपरिभक्षणे किल  ।
यत्र कल्पितविविक्तिनाट्यरङ्गः स्वयं समवलीयते चिति॥

Bhairavāya parameśvarāya sarveṣu sarvadhanine namo namaḥ  |
Yaḥ prakīrtitaharovibhūtirūpeṇa nāma niyataṃ pratiṣṭhati ||

Tasya nityaparamāsacetanāyā avighnaparibhūpraśaṃsayā  |
Svātmanaḥ prasarati svagocare vismayātparamasammadārthataḥ ||

Yā mahāyamalamelanena bhāvena viśvaparibhakṣaṇe kila  |
Yatra kalpitaviviktināṭyaraṅgaḥ svayaṃ samavalīyate citi ||

Tisztelet (namaḥ) Bhairava-nak (bhairavāya)! Tisztelet (namaḥ) a Legfőbb Úrnak (parama-īśvarāya)! (Ki) mindennek Birtokosa (sarva-dhanine) mindenkiben (sarveṣu), Ki (yaḥ) a (Létezés) Magasztalt Lángja Fenségének formájában (prakīrtita-haras-vibhūti-rūpeṇa) valóban (nāma) örökkön-örökké (niyatam) Létezik (pratiṣṭhati), Az Ő --vagyis Bhairava-- (tasya) Éberségének Örökkévaló és Legfőbb Ereje (nitya-paramā-sa-cetanāyā) Szakadatlan és Mindent Átható Dicsősége által (avighna-pari-bhū-pra-śaṃsayā), Ki --vagyis az Éberség Legfőbb Ereje-- (yā) az egyén saját Énjéből (sva-ātmanaḥ) terjed ki (prasarati) az egyén saját érzékeinek terepére (sva-gocare) a Legfőbb Gyönyör (feltárulásának) kedvéért (parama-sammada-arthataḥ), mely az Ámulatból (vismayāt) (tárul fel), az (Isteni) Pár Végső Egyesülésének (mahā-yamala-melanena) állapotaként (bhāvena), bizonyosan (kila) a világ elnyelése során (viśva-pari-bhakṣaṇe), amikor (yatra) a látszólagos szeparáció drámájának színpadán (kalpita-vivikti-nāṭya-raṅgaḥ) spontán (svayam) feloldódik (sam-avalīyate) a Tudatosságban (citi).

𑆑𑆽𑆫𑆮𑆵 𑆑𑆽𑆫𑆮𑆁 𑆪𑆱𑇀𑆪𑆳𑆁 𑆮𑆴𑆑𑆱𑆠𑇀𑆪𑆼𑆮 𑆖𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆑𑆳  𑇅
𑆠𑆡𑆽𑆮 𑆪𑆾𑆓𑆣𑆵𑆫𑆠𑇀𑆮𑆁 𑆢𑆴𑆓𑆩𑇀𑆧𑆫𑆳𑆢𑇀 𑆮𑆴𑆫𑆳𑆘𑆴𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇆

𑆑𑆼𑆮𑆬𑆵 𑆠𑆠𑇀𑆑𑇀𑆰𑆤𑆼 𑆨𑆳𑆠𑆵 𑆩𑆲𑆳𑆫𑆮𑆼𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆠𑆴𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳𑆂  𑇅
𑆱𑆫𑇀𑆮𑆳𑆟𑆳𑆁 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑆼𑆰𑆳 𑆖𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆴𑆟𑆵 𑇆𑇒𑇆

कैरवी कैरवं यस्यां विकसत्येव चन्द्रिका  ।
तथैव योगधीरत्वं दिगम्बराद् विराजितम् ॥१॥

केवली तत्क्षने भाती महारवेः प्रतिप्रभाः  ।
सर्वाणां योगिनामेषा चन्द्रमुद्रा स्वरूपिणी ॥२॥

Kairavī kairavaṃ yasyāṃ vikasatyeva candrikā  |
Tathaiva yogadhīratvaṃ digambarād virājitam || 1 ||

Kevalī tatkṣane bhātī mahāraveḥ pratiprabhāḥ  |
Sarvāṇāṃ yogināmeṣā candramudrā svarūpiṇī || 2 ||

‘Kairavī’ (kairavī) a Holdfény (candrikā), melyben (yasyām) csupán (eva) a fehér lótusz (kairavam) virágzik (vikasati). Hasonlóképp (tathā-eva), a Yoga Bölcsessége (yoga-dhīratvam) a sötétségből ragyog (virājitam) --amikor valaki spirituálisan meztelen, szó szerint ‘égbe öltözött’-- (digambarāt) abban a pillanatban (tatkṣane), (amikor) a Fény (bhātiḥ), (ami) kizárólag az egyén sajátja (kevalī), a Hatalmas Nap (mahā-raveḥ) Tükröződésévé (válik) (prati-prabhāḥ). Lévén az egyén saját Esszenciális Természete (sarvāṇām), Ő (eṣā) a Hold Misztériuma (candra-mudrā) minden (sarvāṇām) Yogī számára (yoginām). || 1-2 ||

𑆤 𑆖𑆑𑇀𑆫𑆨𑆼𑆢𑆴𑆤𑆵𑆤𑆴𑆰𑇀𑆟𑆾 𑆤 𑆯𑆯𑆴𑆑𑆫𑆖𑆾𑆢𑆴𑆠𑆂  𑇅
𑆩𑆳𑆠𑇀𑆫𑆳𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆢𑆴𑆤𑆘𑇀𑆪𑆾𑆠𑆴𑆰𑆳𑆲𑆁𑆑𑆸𑆠𑆤𑆴𑆮𑆼𑆯𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇓𑇆

न चक्रभेदिनीनिष्णो न शशिकरचोदितः  ।
मात्राज्ञानदिनज्योतिषाहंकृतनिवेशितः ॥३॥

Na cakrabhedinīniṣṇo na śaśikaracoditaḥ  |
Mātrājñānadinajyotiṣāhaṃkṛtaniveśitaḥ || 3 ||

(Az, Aki) tapasztalatlan az Éjszaka természetét illetően --‘mely férfit és nőt szétválaszt’, vagyis saját tudatlanságát illetően-- (na...cakra-bhedinī-niṣṇaḥ) (és) kit nem (na) vezetnek a Hold Sugarai (śaśikara-coditaḥ), a napfény miatt, (mely) csupán tudatlanság (mātra-ajñāna-dina-jyotiṣā), az elmerül az individualitás tudatosságában (ahaṃkṛta-niveśitaḥ). || 3 ||

𑆪𑆳 𑆨𑆴𑆤𑇀𑆤𑆢𑆫𑇀𑆯𑆴𑆤𑆵 𑆑𑆸𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆮𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆠𑆱𑇀𑆪 𑆱𑆁𑆘𑇀𑆚𑆴 𑆠𑆶  𑇅
𑆱𑆩𑇀𑆩𑆶𑆲𑇀𑆪 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆱𑆳 𑆠𑆪𑆳 𑆠𑆼𑆤 𑆥𑆷𑆘𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇔𑇆

या भिन्नदर्शिनी कृत्या वच्यते तस्य संज्ञि तु  ।
सम्मुह्य सत्यभावेन सा तया तेन पूज्यते ॥४॥

Yā bhinnadarśinī kṛtyā vacyate tasya saṃjñi tu  |
Sammuhya satyabhāvena sā tayā tena pūjyate || 4 ||

(Következésképp) egy aktivitás (kṛtyā), mely (yā) (természetéből fakadóan) a dolgokat különbözőnek látja (bhinna-darśinī), bizonyosan (tu) betódul (vacyate) érzékelésébe (tasya...saṃjñi). Ettől (tayā) zavarodván (sam-muhya), ezt (az állapotot) (sā) dicsőíti (tena...pūjyate), mint ‘Igazságot’ (satya-bhāvena). || 4 ||

𑆪𑆠𑇀𑆫𑆽𑆰𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆁𑆫𑆾𑆣𑆂 𑆑𑆼𑆤𑆖𑆴𑆤𑇀𑆤𑆽𑆮 𑆢𑆸𑆯𑇀𑆪𑆠𑆼  𑇅
𑆤𑆳𑆤𑆶𑆢𑇀𑆮𑆴𑆓𑇀𑆤𑆩𑆤𑆵𑆰𑆳𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆧𑆾𑆣𑆤𑆱𑆚𑇀𑆖𑆫𑆳𑆤𑆪𑆼 𑇆𑇕𑇆

यत्रैषस्तु स्वसंरोधः केनचिन्नैव दृश्यते  ।
नानुद्विग्नमनीषास्मिन्बोधनसञ्चरानये ॥५॥

Yatraiṣastu svasaṃrodhaḥ kenacinnaiva dṛśyate  |
Nānudvignamanīṣāsminbodhanasañcarānaye || 5 ||

Ellenben (tu), ha (yatra) ezt (eṣaḥ) az önkorlátozást (sva-saṃrodhaḥ) egyáltalán nem (na-eva) látja (dṛśyate...kenacid), nincs (na) az a bölcsesség, mely könnyű lenne elméjében (an-ut-vigna-manīṣā) ebben (a Doktrínában, mely) (asmin) az Ébredés Útjára vezet (bodhana-sañcara-ānaye). || 5 ||

𑆩𑆷𑆞𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆿 𑆤 𑆧𑆶𑆣𑇀𑆪𑆼𑆠𑆼 𑆩𑆷𑆞𑆠𑆳𑆁 𑆥𑆫𑆩𑆳𑆫𑇀𑆡𑆠𑆂  𑇅
𑆱𑆩𑇀𑆩𑆷𑆫𑇀𑆗𑆤𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆮𑆶𑆥𑆘𑆵𑆮𑇀𑆪𑆽𑆮 𑆪𑆡𑆳𑆑𑇀𑆫𑆩 𑇆𑇖𑇆

मूढमुक्तौ न बुध्येते मूढतां परमार्थतः  ।
सम्मूर्छनविमर्शावुपजीव्यैव यथाक्रम ॥६॥

Mūḍhamuktau na budhyete mūḍhatāṃ paramārthataḥ  |
Sammūrchanavimarśāvupajīvyaiva yathākrama || 6 ||

Való igaz (paramārthataḥ), hogy a tudatlan- és a felszabadult emberek (mūḍha-muktau) nem (na) tapasztalják (budhyete) a tudatlanságot (mūḍhatām), pontosan (eva) az érzéketlenségnek és az éberségnek (sammūrchana-vimarśau) köszönhetően (upajīvya), ebben a sorrendben (yathā-krama). || 6 ||

𑆩𑆷𑆞𑆳𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆥𑆁 𑆤 𑆧𑆶𑆣𑇀𑆪𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆠𑆠𑆂 𑆱𑆤𑇀𑆠𑆴 𑆮𑆴𑆖𑆼𑆠𑆱𑆂  𑇅
𑆩𑆿𑆞𑇀𑆪𑆩𑆶𑆑𑇀𑆠𑆳 𑆮𑆴𑆥𑆫𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳 𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆴𑆤𑆾 𑆤 𑆮𑆴𑆖𑆼𑆠𑆱𑆂 𑇆𑇗𑇆

मूढाः स्वापं न बुध्यन्ति ततः सन्ति विचेतसः  ।
मौढ्यमुक्ता विपर्याया ज्ञानिनो न विचेतसः ॥७॥

Mūḍhāḥ svāpaṃ na budhyanti tataḥ santi vicetasaḥ  |
Mauḍhyamuktā viparyāyā jñānino na vicetasaḥ || 7 ||

A tudatlanok (mūḍhāḥ) nem (na) éberek (budhyanti) a (bennük rejlő) tudatlanságról (svāpam), ezért (tataḥ) tudatlanok (santi...vicetasaḥ). Azok, akik nem (na) tudatlanok (vicetasaḥ), épp ellenkezőleg (viparyāyāḥ), felszabadultak a tudatlanság alól (mauḍhya-muktāḥ), (Ők) az Én Ismerői (jñāninaḥ). || 7 ||

𑆪𑆾𑆓𑆾’𑆬𑆿𑆑𑆴𑆑𑆱𑆩𑇀𑆧𑆢𑇀𑆣𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆪𑆩𑆷𑆬𑇀𑆪𑆁 𑆖 𑆢𑆵𑆮𑇀𑆪𑆠𑆼
𑆃𑆠𑆱𑇀𑆠𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆱𑇀𑆮𑆱𑆩𑇀𑆫𑆾𑆣𑆾 𑆪𑆱𑇀𑆩𑆴𑆤𑇀𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆢𑆫𑇀𑆥𑆟𑆼 𑇆𑇘𑇆

योगो’लौकिकसम्बद्धस्तस्यमूल्यं च दीव्यते
अतस्तस्मिन्स्वसम्रोधो यस्मिन्ग्राह्यस्तु दर्पणे ॥८॥

Yogo’laukikasambaddhastasyamūlyaṃ ca dīvyate
Atastasminsvasamrodho yasmingrāhyastu darpaṇe || 8 ||

Ebből fakadóan (atas) a Yoga (yogaḥ) a nem hétköznapi embereké (alaukika-sambaddhaḥ) és (ca) Annak (tasya) értéke (mūlyam) (csupán) abban (tasmin) a tükörben (darpaṇe) ragyog fel (dīvyate), melyben (yasmin) az egyén saját limitációja (sva-samrodhaḥ) valóban (tu) realizált (grāhyaḥ) --avagy abban a tükörben, melyben megmutatja, hogy az egyén saját limitációi valós értelemben csupán objektumok és egyáltalán nem saját valós természete--. || 8 ||

𑆤 𑆨𑆑𑇀𑆠𑆴𑆂 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆩𑆶𑆓𑇀𑆫𑆳𑆪𑆳 𑆓𑆫𑆵𑆪𑆱𑆵 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆠𑆂
𑆱𑇀𑆮𑆳𑆤𑆳𑆡𑆱𑇀𑆪 𑆥𑆫𑆳𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆢𑇀𑆓𑆠𑆳𑆪𑆳𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆢𑆳𑆪𑆠𑆂 𑇆𑇙𑇆

न भक्तिः सत्यमुग्राया गरीयसी स्वरूपतः
स्वानाथस्य परामर्शाद्गतायाः सम्प्रदायतः ॥९॥

Na bhaktiḥ satyamugrāyā garīyasī svarūpataḥ
Svānāthasya parāmarśādgatāyāḥ sampradāyataḥ || 9 ||

A Szóbeli Hagyomány szerint (sampradāyataḥ), nincs (na) nagyszerűbb (garīyasī) Odaadás (bhaktiḥ), mint ami saját kiszolgáltatottságunk/tehetetlenségünk (sva-anāthasya) természetes (svarūpataḥ) felismeréséből (para-amarśāt) származik (gatāyāḥ), ami igazán erőteljes (satyamugrāyāḥ).

𑆥𑆶𑆤𑆫𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆮𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆼 𑆮𑆴𑆢𑇀𑆪𑆼𑆠𑆼𑇁𑆥𑆴 𑆠𑆶 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆳𑆩𑇀  𑇅
𑆠𑆠𑆾’𑆥𑆴 𑆖𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆑𑆳𑆪𑆳 𑆮𑆽 𑆠𑆼𑆰𑆶 𑆮𑆴𑆨𑆳𑆤𑆶 𑆮𑆼𑆕𑇀𑆓𑆴𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇑𑇐𑇆

पुनरज्ञानविज्ञाने विद्येतेऽपि तु योगिनाम्  ।
ततो’पि चन्द्रिकाया वै तेषु विभानु वेङ्गितम् ॥१०॥

Punarajñānavijñāne vidyete'pi tu yoginām  |
Tato’pi candrikāyā vai teṣu vibhānu veṅgitam || 10 ||

Ismételten: (punar) (mind) a tudatlanság (ajñāna), (mind a) Bölcsesség (vijñāne) bizonyosan (api...tu) tapasztalt (vidyete) a yogin-ok által (yoginām), bár (tatas-api) a Holdfény (candrikāyāḥ...vai) Titka (iṅgitam) (csak) bennük (teṣu) tündököl (vibhānu) igazán (vā). || 10 ||

𑆪𑆂 𑆱 𑆱𑇀𑆩𑆸𑆠𑆾 𑆮𑆴𑆩𑆫𑇀𑆯𑆳𑆪 𑆯𑆽𑆮𑆘𑆓𑆢𑆱𑆁𑆮𑆴𑆢𑆂
𑆤𑆫𑆩𑆳𑆪𑆴𑆑𑆱𑆁𑆮𑆴𑆠𑇀𑆠𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑆸𑆩𑆼𑆪𑆢𑇀𑆮𑆪𑆳𑆠𑇀𑆩𑆴𑆑𑆳 𑇆𑇑𑇑𑇆

यः स स्मृतो विमर्शाय शैवजगदसंविदः
नरमायिकसंवित्तिर्मातृमेयद्वयात्मिका ॥११॥

Yaḥ sa smṛto vimarśāya śaivajagadasaṃvidaḥ
Naramāyikasaṃvittirmātṛmeyadvayātmikā || 11 ||

Az (saḥ), mely (yaḥ) úgy ismert (smṛtaḥ), mint ‘Vimarśa’ avagy ‘Éberség’ (vimarśāya) az ‘Annak az állapota, aki nem tapasztal semmiféle világot’ --a szubjektum és az objektum egysége miatt-- (mely állapot) Śiva-hoz tartozik (śaiva-jagat-asaṃvidaḥ). (Bár) egy individuum illuzórikus felfogása (nara-māyika-saṃvittiḥ) a szubjektum és az objektum dualitásának természetéből áll (mātṛ-meya-dvaya-ātmikā). || 11 ||

𑆤 𑆯𑆑𑇀𑆪𑆳 𑆖𑆼𑆠𑆤𑆳 𑆩𑆫𑇀𑆰𑇀𑆛𑆶𑆁 𑆩𑆾𑆲𑆼𑆤𑆽𑆮 𑆮𑆴𑆨𑆼𑆢𑆠𑆂  𑇅
𑆩𑆾𑆲𑆾 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆠𑆸𑆱𑆁𑆱𑆸𑆰𑇀𑆛𑆾 𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆳𑆟𑆳𑆤𑇀𑆠𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆾 𑆪𑆠𑆂 𑇆𑇑𑇒𑇆

न शक्या चेतना मर्ष्टुं मोहेनैव विभेदतः  ।
मोहो निर्मातृसंसृष्टो निर्माणान्तात्मको यतः ॥१२॥

Na śakyā cetanā marṣṭuṃ mohenaiva vibhedataḥ  |
Moho nirmātṛsaṃsṛṣṭo nirmāṇāntātmako yataḥ || 12 ||

A Tudatosság (cetanā) egyszerűen (eva) érinthetetlen (na...śakyā...marṣṭum) a szeparáció (állapotából) származó (vibhedataḥ) Illúzió által (mohena), mivel (yataḥ) a teremtés végén (nirmāṇa-anta-ātmakaḥ) (állva) az illúzió (mohaḥ) bizonyosan (tu) (az ő) Teremtőjéhez tartozik (nirmātṛ-saṃsṛṣṭaḥ). || 12 ||

𑆑𑆳𑆬𑆱𑆩𑇀𑆥𑇀𑆫𑆠𑇀𑆪𑆪𑆳𑆫𑆷𑆞𑆳 𑆩𑆳𑆪𑆳 𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆫𑆷𑆥𑆴𑆤𑆵  𑇅
𑆃𑆠𑆯𑇀𑆖𑆴𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆨𑆳𑆮𑆱𑇀𑆠𑆳𑆁 𑆓𑇀𑆫𑆱𑆠𑆴 𑆱𑇀𑆮𑆱𑆩𑆵𑆥𑆠𑆂 𑇆𑇑𑇓𑇆

कालसम्प्रत्ययारूढा माया विशेषरूपिनी  ।
अतश्चितः स्वभावस्तां ग्रसति स्वसमीपतः ॥१३॥

Kālasampratyayārūḍhā māyā viśeṣarūpinī  |
Ataścitaḥ svabhāvastāṃ grasati svasamīpataḥ || 13 ||

Māyā azaz a Tudatlanság (māyā), az Idő --vagyis a részek létezésének-- szilárd meggyőződésére jutva (kāla-sampratyaya-ārūḍhā), a különbözőség látszatával bír (viśeṣa-rūpinī), ebből adódóan (atas) a Tudatosság (citaḥ) Esszenciális Természete (sva-bhāvaḥ) (csupán) Jelenlétével (sva-samīpataḥ) felfalja (grasati) azt (tām). || 13 ||

𑆱𑆮𑆴𑆰𑆾 𑆨𑆮𑆠𑆵𑆠𑇀𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆓𑇀𑆫𑆤𑇀𑆡𑆱𑇀𑆪𑆳𑆫𑇀𑆡𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳𑆰𑆴𑆠𑆂  𑇅
𑆱𑆩𑇀𑆩𑆾𑆲𑆳𑆪 𑆱𑇀𑆮𑆧𑆾𑆣𑆳𑆫𑇀𑆡𑆼 𑆪𑆼𑆤 𑆖𑆴𑆠𑇀𑆠𑆶 𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇑𑇔𑇆

सविषो भवतीत्यस्य ग्रन्थस्यार्थः प्रभाषितः  ।
सम्मोहाय स्वबोधार्थे येन चित्तु प्रकाशितः ॥१४॥

Saviṣo bhavatītyasya granthasyārthaḥ prabhāṣitaḥ  |
Sammohāya svabodhārthe yena cittu prakāśitaḥ || 14 ||

(Ezáltal) e (asya)(granthasya) nyílt (prabhāṣitaḥ) Célja (ārthaḥ) hogy (iti) mérgező (saviṣaḥ) legyen (bhavati) a tudatlanság számára (sam-mohāya) az egyén saját felébredése érdekében (sva-bodha-arthe), amin keresztül (yena) a Tudatosság (cit...tu) evidenssé válik (prakāśitaḥ). || 14 ||

𑆥𑇀𑆫𑆾𑆑𑇀𑆠𑆁 𑆪𑆠𑆾 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆁 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆁 𑆮𑆴𑆖𑆴𑆤𑇀𑆠𑆼𑆪𑆶𑆂 𑆦𑆬𑆳𑆫𑇀𑆡𑆴𑆤𑆂  𑇅
𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆥𑇀𑆫𑆳𑆮𑆼𑆯𑆴𑆑𑆾 𑆪𑆂 𑆱𑆂 𑆑𑇀𑆫𑆾𑆣𑆫𑆷𑆥𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆠𑇀𑆪𑆘𑆴𑆠𑇀 𑇆𑇑𑇕𑇆

प्रोक्तं यतो गुरुं सत्यं विचिन्तेयुः फलार्थिनः  ।
मार्गप्रावेशिको यः सः क्रोधरूपस्तु सत्यजित् ॥१५॥

Proktaṃ yato guruṃ satyaṃ vicinteyuḥ phalārthinaḥ  |
Mārgaprāveśiko yaḥ saḥ krodharūpastu satyajit || 15 ||

Azok, kik a (Yoga) gyümölcsére vágynak (phala-arthinaḥ), meg kell, hogy fontolják (vicinteyuḥ) azt a korábban --a 3. stanza-ban-- említett (pra-uktam) igazságot (satyam), (melyet) nehéz megemészteni (gurum). Mert (yataḥ) az (saḥ), ami (yaḥ) arra készteti az embert, hogy a (Yoga) Útjára lépjen (mārga-prāveśikaḥ), az maga az igazán győzedelmes (satyajit) természetű Düh (krodha-rūpaḥ). || 15 ||

𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆁 𑆩𑆾𑆲𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆪𑆡𑆳 𑆢𑇀𑆮𑆴𑆣𑆳
𑆃𑆫𑇀𑆡𑆑𑆸𑆠𑇀𑆱𑆴𑆢𑇀𑆣𑆴𑆫𑆼𑆮𑆽𑆑𑆳 𑆱𑆩𑇀𑆩𑆼𑆬𑆤𑆁 𑆠𑆪𑆾𑆱𑇀𑆠𑆡𑆳 𑇆𑇑𑇖𑇆

ग्राह्यग्राहकसम्बन्धं मोहरूपं यथा द्विधा
अर्थकृत्सिद्धिरेवैका सम्मेलनं तयोस्तथा ॥१६॥

Grāhyagrāhakasambandhaṃ moharūpaṃ yathā dvidhā
Arthakṛtsiddhirevaikā sammelanaṃ tayostathā || 16 ||

Lévén (yathā) a szubjektum és az objektum duális jellegű kapcsolata (dvidhā...grāhya-grāhaka-sambandham) a tudatlanság természete (moha-rūpaṃ), az (tathā) egyetlen (eva-ekā) hasznos megoldás (arthakṛt-siddhiḥ) e kettő (tayoḥ) egyesülése (sam-melanam). || 16 ||

𑆪𑆠𑇀𑆠𑆠𑇀𑆠𑇀𑆮𑆩𑆥𑆫𑆁 𑆩𑆣𑇀𑆪𑆼 𑆠𑆪𑆾𑆫𑇀𑆨𑆴𑆣𑆳𑆣𑆫𑆳𑆠𑇀𑆩𑆑𑆩𑇀
𑆠𑆢𑇀𑆫𑆑𑇀𑆠𑆳𑆖𑇀𑆖 𑆱𑆶𑆨𑆷𑆪𑆱𑇀𑆠𑇀𑆮𑆲𑆁𑆑𑆳𑆫 𑆅𑆠𑆴 𑆑𑆡𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇑𑇗𑇆

यत्तत्त्वमपरं मध्ये तयोर्भिधाधरात्मकम्
तद्रक्ताच्च सुभूयस्त्वहंकार इति कथ्यते ॥१७॥

Yattattvamaparaṃ madhye tayorbhidhādharātmakam
Tadraktācca subhūyastvahaṃkāra iti kathyate || 17 ||

Ezenfelül (aparam), azt (tat) a kettő (tayor) közötti (madhye) princípiumot (tattvam), melynek (yat) természete a dualitás emlékének életben tartása vagy megragadása (bhidā-dhara-ātmakam), és (ca) (amely) egyre és egyre erősebbé válik (subhūyas...tu) az (objektivitás iránti) vágy folytán (raktāt), ‘ahaṃkāra’-nak vagy hamis Énnek (ahaṃkāra) nevezett (iti...kathyate). || 17 ||

𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑇀𑆪𑆓𑇀𑆫𑆳𑆲𑆑𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆖𑆫𑇀𑆪𑆳𑆪𑆳𑆁 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆶𑆑𑇀𑆠𑆴𑆠𑆂
𑆃𑆲𑆁𑆑𑆳𑆫𑆥𑆫𑆴𑆰𑇀𑆮𑆕𑇀𑆓𑆾 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆔𑆫𑇀𑆰𑆱𑆁𑆨𑆮𑆂 𑇆𑇑𑇘𑇆

ग्राह्यग्राहकसम्बन्धं प्रचर्यायां स्वयुक्तितः
अहंकारपरिष्वङ्गो भवति घर्षसंभवः ॥१८॥

Grāhyagrāhakasambandhaṃ pracaryāyāṃ svayuktitaḥ
Ahaṃkārapariṣvaṅgo bhavati gharṣasaṃbhavaḥ || 18 ||

(Így) az egyesülés folyamatában (pracaryāyām) a szubjektum - objektum kapcsolat (grāhya-grāhaka-sambandham) megérinti az ‘ahaṃkāra vagy hamis Én’-t (ahaṃ-kāra-pariṣvaṅgaḥ), (majd) egy (az ego elleni) (kellemetlen) súrlódás vagy dörzsölés forrásává (gharṣa-saṃbhavaḥ) válik (bhavati), (mely) természetesen (tárul fel) (svayuktitaḥ). || 18 ||

𑆍𑆠𑆠𑇀𑆥𑇀𑆫𑆖𑆳𑆫𑆱𑆁𑆱𑇀𑆡𑆳𑆤𑆳𑆢𑇀𑆣𑆵𑆫𑆁 𑆑𑇀𑆫𑆾𑆣𑆲𑆴𑆩𑆳𑆥𑆲𑆂
𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳𑆠𑆴 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆁 𑆱𑆁𑆓𑆸𑆲𑇀𑆪 𑆱 𑆑𑇀𑆫𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆱𑆩𑆵𑆲𑆴𑆠𑆂 𑇆𑇑𑇙𑇆

एतत्प्रचारसंस्थानाद्धीरं क्रोधहिमापहः
प्रभाति कल्पनं संगृह्य स क्रान्तिसमीहितः ॥१९॥

Etatpracārasaṃsthānāddhīraṃ krodhahimāpahaḥ
Prabhāti kalpanaṃ saṃgṛhya sa krāntisamīhitaḥ || 19 ||

Szilárdan állva ebben a folyamatban (dhīram…etat-pra-cāra-saṃsthānāt), a Düh Tüze (fokozódik) (krodha-hima-āpahaḥ), ami (saḥ) miután megragadta vagy felismerte (sam-gṛhya) a képzelgést (kalpanam), azzá lesz (prabhāti), ki vágyakozik (a saṃsāra) meghaladására (krānti-samīhitaḥ). || 19 ||

𑆠𑆱𑇀𑆩𑆴𑆁𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑆶𑆤𑇀𑆢𑆫𑆼 𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆼 𑆤 𑆱𑆳𑆣𑆑𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆮𑆫𑇀𑆠𑆴𑆠𑆂
𑆮𑆴𑆤𑆳 𑆑𑇀𑆰𑆳𑆤𑇀𑆠𑆴𑆥𑆫𑆴𑆑𑇀𑆬𑆼𑆯𑆁 𑆪𑆱𑇀𑆩𑆴𑆁𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆩𑆕𑇀𑆓𑆬𑆁 𑆥𑆫𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇐𑇆

तस्मिंस्तु सुन्दरे मार्गे न साधकः प्रवर्तितः
विना क्षान्तिपरिक्लेशं यस्मिंस्तु मङ्गलं परम् ॥२०॥

Tasmiṃstu sundare mārge na sādhakaḥ pravartitaḥ
Vinā kṣāntiparikleśaṃ yasmiṃstu maṅgalaṃ param || 20 ||

Nincs (na) spirituális törekvő (sādhakaḥ) (ki) erővel teljessé válna (pravartitaḥ) a (Shaivizmus) Gyönyörű (sundare) Útján (tasmin…tu...mārge), a türelem nehézsége (kṣānti-parikleśam) nélkül (vinā), melyben (yasmāt) valóban (tu) a Legfőbb (param) Boldogság (rejlik) (maṅgalam). || 20 ||

𑆱𑇀𑆮𑆥𑇀𑆫𑆑𑆳𑆯𑆩𑆫𑆵𑆖𑆵𑆤𑆳𑆁 𑆪𑆢𑆳𑆓𑇀𑆤𑆴𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆲𑆴𑆩𑆳𑆥𑆲𑆂
𑆢𑆵𑆥𑇀𑆠𑇀𑆪𑆳 𑆪𑆱𑇀𑆠𑆶 𑆱𑇀𑆮𑆫𑆷𑆥𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆁 𑆠𑆢𑆳𑆬𑆁 𑆨𑆮𑆴𑆰𑇀𑆪𑆠𑆴 𑇆𑇒𑇑𑇆

𑆍𑆠𑆢𑆓𑇀𑆤𑆼𑆫𑇀𑆮𑆴𑆫𑆾𑆲𑆁 𑆠𑆶 𑆨𑆳𑆰𑆪𑆠𑇀𑆪𑆥𑆴 𑆱𑆳𑆤𑇀𑆠𑆠𑆂
𑆪𑆡𑆳 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆠𑇀𑆩𑆤𑇀𑆪𑆨𑆴𑆘𑇀𑆚𑆳𑆤𑆁 𑆓𑆶𑆫𑆷𑆢𑇀𑆓𑆠𑆴𑆫𑆴𑆲𑆾𑆖𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇒𑇆

𑆪𑆳 𑆪𑆡𑆳𑆫𑇀𑆡𑆳𑆠𑇀𑆩𑆠𑆳 𑆪𑆱𑇀𑆪 𑆥𑇀𑆫𑆳𑆮𑆼𑆯𑆴𑆑𑆼𑆤 𑆢𑆫𑇀𑆯𑆴𑆠𑆂
𑆱𑆫𑇀𑆮𑆾𑆥𑆬𑆧𑇀𑆣𑆴𑆨𑆳𑆮𑆼𑆤 𑆥𑇀𑆫𑆨𑆳𑆰𑇀𑆪𑆠𑆼 𑆱𑇀𑆦𑆶𑆛𑆁 𑆩𑆶𑆤𑆼𑆂 𑇆𑇒𑇓𑇆

स्वप्रकाशमरीचीनां यदाग्निस्तु हिमापहः
दीप्त्या यस्तु स्वरूपं सर्वं तदालं भविष्यति ॥२१॥

एतदग्नेर्विरोहं तु भाषयत्यपि सान्ततः
यथा स्वात्मन्यभिज्ञानं गुरूद्गतिरिहोच्यते ॥२२॥

या यथार्थात्मता यस्य प्रावेशिकेन दर्शितः
सर्वोपलब्धिभावेन प्रभाष्यते स्फुटं मुनेः ॥२३॥

Svaprakāśamarīcīnāṃ yadāgnistu himāpahaḥ
Dīptyā yastu svarūpaṃ sarvaṃ tadālaṃ bhaviṣyati || 21 ||

Etadagnervirohaṃ tu bhāṣayatyapi sāntataḥ
Yathā svātmanyabhijñānaṃ gurūdgatirihocyate || 22 ||

Yā yathārthātmatā yasya prāveśikena darśitaḥ
Sarvopalabdhibhāvena prabhāṣyate sphuṭaṃ muneḥ || 23 ||

Amikor (yadā) a Tűz (agniḥ), mely (yaḥ) ‘elűzi a hideget’ (hima-apahaḥ) képes lesz (alam) felismerni (bhaviṣyati) mindent (sarvam), mint az egyén saját Esszenciális Természete (sva-rūpam) az egyén saját Fényének Sugaraiban (sva-prakāśa-marīcīnām) a Ragyogás által (dīptyā), ez --vagyis a Ragyogás-- (yā) végül (antataḥ) ennek a (Belső) Tűznek (etat-agneḥ) a Forrását (viroham) is nyilvánvalóvá teszi (bhāṣayati).

Mivel (yathā) az egyén saját Énjének felismerése (sva-ātmani-abhijñānam) tudvalevő, hogy (ucyate) a Guru-tól származik (guru-udgatiḥ) ezen a világon (iha), annek (yasya) Valódi Esszenciája (yathārtha-ātmatā), mely (yā) korábban (úgy) került említésre, mint ‘arra késztet, hogy a (Yoga) Útjára lépj’ (prāveśika-pradarśitaḥ), mindent átható megértésként (sarva-upalabdhi-bhāvena) jelenik meg (prabhāṣyate) (és) a bölcsek számára (muneḥ) nyilvánvalóvá (válik) (sphuṭam). || 21-23 ||

𑆯𑆴𑆮𑆢𑆸𑆑𑇀𑆥𑆳𑆠𑆱𑆁𑆮𑆸𑆢𑇀𑆣𑇀𑆪𑆳𑆂 𑆱𑆩𑇀𑆧𑆤𑇀𑆣𑆱𑇀𑆪 𑆤𑆴𑆧𑆤𑇀𑆣𑆤𑆩𑇀  𑇅
𑆠𑆤𑇀𑆩𑆶𑆒𑆼𑆤𑆽𑆮 𑆩𑆳𑆫𑇀𑆓𑆼𑆟 𑆠𑆪𑆾𑆫𑇀𑆨𑆼𑆢𑆂 𑆥𑇀𑆫𑆬𑆵𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇔𑇆

𑆠𑇀𑆫𑆽𑆬𑆾𑆑𑇀𑆪𑆳𑆤𑆳𑆁 𑆠𑆶 𑆑𑆽𑆮𑆬𑇀𑆪𑆼 𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑆥𑆫𑆳𑆯𑆪𑆼  𑇅
𑆍𑆠𑆱𑇀𑆩𑆳𑆠𑇀𑆥𑆫𑆩𑆳𑆮𑆱𑇀𑆡𑆂 𑆱𑆾’𑆤𑆳𑆡𑆥𑆫𑆩𑆳𑆯𑇀𑆫𑆪𑆂 𑇆𑇒𑇕𑇆

𑆪𑆠𑇀𑆫 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆁𑆑𑆸𑆠𑆾𑆢𑆳𑆪𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆳𑆢𑆤𑆳𑆫𑇀𑆡𑆼 𑆠𑆶 𑆪𑆾𑆓𑆴𑆤𑆂  𑇅
𑆱𑆳𑆑𑇀𑆰𑇀𑆪𑆱𑆁𑆓𑇀𑆫𑆲𑆟𑆳𑆫𑇀𑆡𑆼 𑆖 𑆩𑆶𑆲𑆶𑆫𑇀𑆩𑆶𑆲𑆶𑆯𑇀𑆖𑆫𑆳𑆖𑆫𑆼 𑇆𑇒𑇖𑇆

शिवदृक्पातसंवृद्ध्याः सम्बन्धस्य निबन्धनम्  ।
तन्मुखेनैव मार्गेण तयोर्भेदः प्रलीयते ॥२४॥

त्रैलोक्यानां तु कैवल्ये परमेशपराशये  ।
एतस्मात्परमावस्थः सो’नाथपरमाश्रयः ॥२५॥

यत्र स्वयंकृतोदायः स्वादनार्थे तु योगिनः  ।
साक्ष्यसंग्रहणार्थे च मुहुर्मुहुश्चराचरे ॥२६॥

Śivadṛkpātasaṃvṛddhyāḥ sambandhasya nibandhanam  |
Tanmukhenaiva mārgeṇa tayorbhedaḥ pralīyate || 24 ||

Trailokyānāṃ tu kaivalye parameśaparāśaye  |
Etasmātparamāvasthaḥ so’nāthaparamāśrayaḥ || 25 ||

Yatra svayaṃkṛtodāyaḥ svādanārthe tu yoginaḥ  |
Sākṣyasaṃgrahaṇārthe ca muhurmuhuścarācare || 26 ||

(Mert) Śiva Pillantása érkezésének megerősítő Erejéből (śiva-dṛk-pāta-saṃ-vṛddhyāḥ), létrejön (nibandhanam) a (Guru és tanítvány) kapcsolata (sambandhasya). Az Ő Szava révén (tat-mukhena), mely maga az Út (mārgeṇa), a kettejük között lévő (tayor) különbség (bhedaḥ) valóban (eva) feloldódik (pralīyate) a három világ (trailokyānām...tu) abszolút egységében (kaivalye), mely a Legfőbb Úr Szíve (parama-īśa-para-āśaye). Ebből (etasmāt) a Legfőbb Állapotból (parama-avasthaḥ) (tárul fel) a (saḥ) gyámoltalanok Végső Menedéke (a-nātha-parama-āśrayaḥ), ahol (yatra) a yogī-k (yoginaḥ) spontán jelennek meg (svayaṃ-kṛta-udāyaḥ), hogy Megízleljék (a Legfőbb Úr Nektárját) (svādana-arthe) és (ca), hogy elérjék a bizonyosságot (sākṣya-saṃ-grahaṇa-arthe) újra és újra (muhur...muhur) (ezen) a világon (cara-acare). || 24-26 ||

𑆑𑆴𑆩𑆼𑆠𑆠𑇀𑆥𑆫𑆢𑆳𑆤𑆵𑆪𑆳𑆢𑆨𑇀𑆪𑆫𑇀𑆲𑆴𑆠𑆁 𑆩𑆲𑆼𑆯𑆠𑆂  𑇅
𑆮𑆴𑆤𑆴𑆫𑇀𑆩𑆴𑆠𑆁 𑆪𑆠𑆾 𑆢𑆼𑆪𑆁 𑆱𑆫𑇀𑆮𑆳𑆟𑆳𑆁 𑆠𑆶 𑆢𑆪𑆳𑆤𑆴𑆣𑆴𑆂 𑇆𑇒𑇗𑇆

किमेतत्परदानीयादभ्यर्हितं महेशतः  ।
विनिर्मितं यतो देयं सर्वाणां तु दयानिधिः ॥२७॥

Kimetatparadānīyādabhyarhitaṃ maheśataḥ  |
Vinirmitaṃ yato deyaṃ sarvāṇāṃ tu dayānidhiḥ || 27 ||

Mi (kim) lehet fontosabb (abhi-arhitam), mint a Hatalmas Úr (maheśataḥ) eme Legfőbb Ajándéka (etat-para-dānīyāt), ha (yatas) (ez) az Ajándék (deyam) valóban (tu) eleve arra rendeltetett (vinirmitam), (hogy) az Irgalom Kincse (dayā-nidhiḥ) legyen minden létező számára (sarvāṇām)?

𑆥𑇀𑆫𑆳𑆣𑆳𑆤𑇀𑆪𑆳𑆠𑇀𑆱𑆳 𑆪𑆪𑆳 𑆩𑆶𑆢𑇀𑆫𑆳 𑆪𑆾𑆓𑆵 𑆯𑆑𑇀𑆠𑆂 𑆱𑇀𑆮𑆪𑆤𑇀𑆠𑇀𑆫𑆟𑆩𑇀  𑇅
𑆠𑆫𑇀𑆥𑆟𑆁 𑆑𑆮𑆬𑆵𑆑𑆫𑇀𑆠𑆶𑆁 𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢 𑆅𑆠𑆴 𑆑𑆡𑇀𑆪𑆠𑆼 𑇆𑇒𑇘𑇆

प्राधान्यात्सा यया मुद्रा योगी शक्तः स्वयन्त्रणम्  ।
तर्पणं कवलीकर्तुं प्रसाद इति कथ्यते ॥२८॥

Prādhānyātsā yayā mudrā yogī śaktaḥ svayantraṇam  |
Tarpaṇaṃ kavalīkartuṃ prasāda iti kathyate || 28 ||

Összefoglalóan (prādhānyāt), azt (sā) a Misztériumot (mudrā), mely révén (yayā) a yogin (yogī) képes (śaktaḥ) lenyelni (kavalī-kartum) saját limitációját (sva-yantraṇam), (ami így saját) táplálékává (vált) (tarpaṇam), Isteni Kegyelemnek (prasādaḥ...iti) hívják (kathyate). || 28 ||

𑆥𑇀𑆫𑆱𑆳𑆢𑆳𑆖𑇀𑆗𑆴𑆮𑆢𑆸𑆑𑇀𑆱𑆳𑆫𑆾 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆩𑆶𑆒𑆳𑆠𑇀𑆱𑇀𑆮𑆫𑆯𑇀𑆩𑆪𑆂  𑇅
𑆫𑆯𑇀𑆩𑆵𑆤𑆳𑆁 𑆮𑆴𑆯𑇀𑆮𑆥𑆳𑆤𑆵𑆝𑆁 𑆑𑆡𑆁 𑆨𑆴𑆢𑆮𑆯𑆼𑆰𑆴𑆠𑆩𑇀 𑇆𑇒𑇙𑇆

प्रसादाच्छिवदृक्सारो गुरुमुखात्स्वरश्मयः  ।
रश्मीनां विश्वपानीडं कथं भिदवशेषितम् ॥२९॥

Prasādācchivadṛksāro gurumukhātsvaraśmayaḥ  |
Raśmīnāṃ viśvapānīḍaṃ kathaṃ bhidavaśeṣitam || 29 ||

Prasāda-ból vagy Kegyelemből (prasādāt), Śiva Nézőpontjának Esszenciája (śiva-dṛk-sāraḥ), (majd) a Guru Szájából (guru-mukhāt), az egyén saját Tudatosságának Sugarai (ragyognak) (sva-raśmayaḥ). A Mindent-védelmező Nap Birodalma (viśvapā-nīḍam), a Sugarakból (tárul fel) (raśmīnām), (ezután), az hogyan (katham) maradhatna az szeparáció állapota (bhid-avaśeṣitam)? || 29 ||

𑆃𑆡𑆳𑆥𑆴 𑆓𑆶𑆫𑆶𑆱𑆁𑆫𑆑𑇀𑆰𑆳 𑆑𑆽𑆫𑆮𑆵 𑆫𑆳𑆠𑇀𑆫𑆴𑆮𑆼𑆢𑆴𑆤𑆂  𑇅
𑆨𑆷𑆪𑆳𑆠𑇀𑆠𑆤𑇀𑆩𑆶𑆒𑆱𑆁𑆱𑆼𑆮𑆳 𑆱𑆳 𑆪𑆡𑆳 𑆯𑆴𑆮𑆱𑆼𑆠𑆶𑆑𑆂 𑇆𑇓𑇐𑇆

अथापि गुरुसंरक्षा कैरवी रात्रिवेदिनः  ।
भूयात्तन्मुखसंसेवा सा यथा शिवसेतुकः ॥३०॥

Athāpi gurusaṃrakṣā kairavī rātrivedinaḥ  |
Bhūyāttanmukhasaṃsevā sā yathā śivasetukaḥ || 30 ||

Ebből adódóan (atha-api), az éjszaka ismerői számára (rātri-vedinaḥ), a ‘Holdfény’ (kairavī) maga a Guru Védelme (guru-saṃrakṣā). Legyen (bhūyāt) Dicsősége az Ő Szavának (tasya-mukha-saṃsevā), mint ahogy (yathā) ez (sā) Śiva Hídja --mely átszeli a kétségek óceánját-- (śiva-setukaḥ). || 30 ||

𑆑𑇀𑆫𑆾𑆣𑆫𑆳𑆘𑆥𑆫𑆩𑆼𑆯𑆴𑆤𑆵𑆁 𑆩𑆲𑆳𑆨𑆽𑆫𑆮𑆵𑆱𑆶𑆫𑆯𑆶𑆨𑆳𑆁 𑆱𑇀𑆠𑆮𑆵𑆩𑆴 𑆠𑆳𑆩𑇀  𑇅
𑆱𑆠𑇀𑆪𑆠𑆾 𑆤𑆴𑆫𑆨𑆴𑆩𑆳𑆤𑆣𑆫𑇀𑆩𑆴𑆟𑆵𑆁 𑆮𑆳𑆲𑆱𑆾 𑆨𑆮𑆠𑆴 𑆪𑆳 𑆥𑆫𑆳𑆁 𑆑𑆸𑆠𑆼𑇆

𑆱𑆳 𑆢𑆯𑆼𑆤𑇀𑆢𑇀𑆫𑆴𑆪𑆫𑆠𑆳𑆮𑆴𑆥𑆳𑆥𑇀𑆫𑆲𑆵𑆟𑆱𑇀𑆪 𑆩𑆳𑆪𑆴𑆑𑆮𑆴𑆯𑆼𑆰𑆫𑆼𑆒𑆪𑆳  𑇅
𑆪𑆳 𑆩𑆩𑆼𑆢𑆩𑆴𑆠𑆴 𑆑𑆬𑇀𑆥𑆤𑆳𑆱𑆩𑆶𑆢𑇀𑆨𑆷𑆠𑆴𑆱𑆳𑆣𑆤𑆮𑆴𑆤𑆾𑆢𑆤𑆁 𑆑𑆴𑆬𑇆

क्रोधराजपरमेशिनीं महाभैरवीसुरशुभां स्तवीमि ताम्  ।
सत्यतो निरभिमानधर्मिणीं वाहसो भवति या परां कृते॥

सा दशेन्द्रियरताविपाप्रहीणस्य मायिकविशेषरेखया  ।
या ममेदमिति कल्पनासमुद्भूतिसाधनविनोदनं किल॥

Krodharājaparameśinīṃ mahābhairavīsuraśubhāṃ stavīmi tām  |
Satyato nirabhimānadharmiṇīṃ vāhaso bhavati yā parāṃ kṛte ||

Sā daśendriyaratāvipāprahīṇasya māyikaviśeṣarekhayā  |
Yā mamedamiti kalpanāsamudbhūtisādhanavinodanaṃ kila ||

Tisztelem (stavīmi) a Düh Királyának azt a Legfőbb Úrnőjét (tām...krodha-rāja-parama-īśinīm), (Ki) valóban (satyataḥ) mentes minden büszkeségtől (nir-abhi-māna-dharmiṇīm), a Hatalmas Bhairavī Napjának Legfőbb Fényét (parām...mahā-bhairavī-sura-śubhām), Ki (yā) a (Düh) Tüzévé (vāhasaḥ) válik (bhavati), hogy visszavonja (kṛte...prahīṇasya) a szót (vipā), mely - elragadtatva a tíz érzék által az individualitás illuzórikus természetének formájában (māyika-viśeṣa-rekhaya)̄ (daśa-indriya-ratā), minden bizonnyal (kila) egy játék, (ami) kifejezi annak az ideának a megnyilvánulását (kalpanā-sam-ut-bhūti-sādhana-vinodanam): “ez az enyém” (mama-idam…iti) ||

𑇆𑆅𑆠𑆴 𑆯𑇀𑆫𑆵𑆓𑆶𑆫𑆶𑆥𑇀𑆫𑆢𑆵𑆥𑆑𑆾𑆥𑆘𑆵𑆮𑆴𑆢𑆮𑆴𑆢𑇀𑆢𑆶𑆫𑇀𑆮𑆳𑆱𑆱𑆳
𑆮𑆴𑆫𑆖𑆴𑆠𑆳 𑆑𑆽𑆫𑆮𑆵𑆠𑇀𑆫𑆴𑆁𑆯𑆑𑆳 𑆱𑆩𑆳𑆥𑇀𑆠𑆳𑇆

॥इति श्रीगुरुप्रदीपकोपजीविदविद्दुर्वाससा
विरचिता कैरवीत्रिंशका समाप्ता॥

 || Iti śrīgurupradīpakopajīvidaviddurvāsasā
viracitā kairavītriṃśakā samāptā ||

Eme (iti) tiszteletreméltó Kairavītriṃśakā --“Harminc versszak a Holdfényről” (kairavī-triṃśakā), melyet David Durvāsāḥ írt, aki a tiszteletreméltó Guru Pradīpaka-tól függ (viracitā…śrī-guru-pradīpaka-upajīvin-david-durvāsasā), teljes (samāptā).

Fordította angolról Gina Madanikā
loading...