Yāgavilāsaḥ
Az Áldozat Felragyogása
वन्देऽहमेव भवतीं मम हृद्यभूतेर्-
देवीश्वरीं हृदयसंविदि संविदो या ।
संदर्शितां तु ममतामिति वासनां
सम्मत्या मनाक्परमया कुरुते प्रसह्य॥
Vande'hameva bhavatīṃ mama hṛdyabhūter-
devīśvarīṃ hṛdayasaṃvidi saṃvido yā |
Saṃdarśitāṃ tu mamatāmiti vāsanāṃ
sammatyā manākparamayā kurute prasahya ||
Ó Devī (devi)! Tudatosság (saṃvidaḥ) Úrnője (īśvarīm)! A legbelsőbb Létezésem (hṛdya-bhūteḥ) által (mama) csodállak (aham…eva…vande) Téged (bhavatīm), Ki (yā) egyes egyedül (kurute…tu), erővel (prasahya) feltárod (saṃdarśitām) az ‘enyém’ állapotának (mama-tām…iti) (illuzórikus) benyomását (vāsanām), pusztán (manāk) a (Te) Legfelsőbb (paramayā) Parancsoddal (sammatyā), mikor a Szív Megtapasztalása (megnyilvánul) (hṛdaya-saṃvidi)!
भूयान्महाहवनभासनमेकमेवं
स्वक्षेत्रपालसुमुखात्स्फुट उड्डियाणे ।
देव्यास्तु सर्वचरणाय समीहितानाम्-
अन्तर्बहीरसनरूषमिह प्रलीनम्॥
Bhūyānmahāhavanabhāsanamekamevaṃ
svakṣetrapālasumukhātsphuṭa uḍḍiyāṇe |
Devyāstu sarvacaraṇāya samīhitānām-
antarbahīrasanarūṣamiha pralīnam ||
Hadd (bhūyāt) ragyogjon (bhāsanam) az egyetlen (eva.ekam) Hatalmas Áldozat (mahā-havana), ami az egyén saját Mezejét Védelmezőjének Gyönyörű Szájából tárul fel (sva-kṣetra-pāla-su-mukhāt) azokban, (kik) arra vágynak (samīhitānām) (, hogy) Devī (devyāḥ…tu) mindent elnyeljen (sarva-caraṇāya), ahol (iha) a belső és külső keserű íze (antar-bahir-rasana-rūṣam) feloldódik (pralīnam) azon tisztán látott (sphuṭe) helybe, ahonnan felrepülhet (uḍḍiyāṇe).
Prathamollāsaḥ
Első Kiáradás
Krīḍānidarśanam
Az (Isteni) Játék Bemutatása
दुर्वारविस्तरं चित्ते सम्मोहद्रेश्यलक्षणम् ।
अदर्शनान्महादुःखात्तस्य पशुस्तु जन्यते ॥१/१॥
Durvāravistaraṃ citte sammohadreśyalakṣaṇam |
Adarśanānmahāduḥkhāttasya paśustu janyate || 1/1 ||
Az illúzió látható jellegzetessége (sammoha-dreśya-lakṣaṇam) az ellenállhatatlan szószátyárság (durvāra-vistaram) az elmében (citte). Azonban (tu) a korlátolt létező (paśuḥ) ennek a láthatatlan (aspektusából) (tasya…a-darśanāt) születik (janyate), ami (nem más, mint) a nagy szenvedés (mahā-duḥkhāt). || 1/1 ||
यामयत्यणुना स्वेन चिन्तनं मोहकल्पना ।
विकलत्वस्य निर्मात्री किलाप्रकाशितामसम् ॥१/२॥
Yāmayatyaṇunā svena cintanaṃ mohakalpanā |
Vikalatvasya nirmātrī kilāprakāśitāmasam || 1/2 ||
Az illúzió működése (moha-kalpanā), ami nem más mint (kila) a zavarodottság avagy tökéletlenség állapotának (vikalatvasya) létrehozója (nirmātrī) (, mi) arra készteti a korlátolt létezőt (aṇunā), hogy magával (svena) cipelje (yāmayati) ezt a láthatatlan sötétséget (aprakāśin-tāmasam), (melyet úgy neveznek), mint a ‘gondolkodás folyamata’ (cintanam). || 1/2 ||
मोहदर्शनविश्रान्तः शङ्कते वस्तुबाहुलात् ।
यद्भाजितपदं क्रीडेति मोहः स्रष्टुमंशताम् ॥१/३॥
Mohadarśanaviśrāntaḥ śaṅkate vastubāhulāt |
Yadbhājitapadaṃ krīḍeti mohaḥ sraṣṭumaṃśatām || 1/3 ||
Az, aki az illúzió nézőpontján nyugszik (moha-darśana-viśrāntaḥ), féli (śaṅkate) a Valóság sokrétűségét (vastu-bāhulāt), mely (yat) felosztott állapot (bhājita-padam) úgy nevezett, mint ‘Krīḍā avagy Isteni Játék’ (krīḍā…iti), ami az illúzió (maga és azért létezik) (mohaḥ), hogy kiárassza (sraṣṭum) a részekre osztottságot (aṃśatām). || 1/3 ||
परा कुलैकता वस्त्वेव बहिरन्तरास्थिता ।
विधेयत्वं पराशक्त्यानुक्रियार्थं तु राजते ॥१/४॥
Parā kulaikatā vastveva
bahirantarāsthitā |
Vidheyatvaṃ parāśaktyānukriyārthaṃ tu rājate || 1/4 ||
A Valóság (vastu) ténylegesen (eva) a Legfőbb Teljesség Egysége (parā…kula-ekatā) és nem a külső (és) belső (állapotokon) nyugszik (bahir-antara-asthitam), azonban (tu) (ezen dualitáson való) függőség (vidheyatvam) a Legfőbb Erő (parā-śaktyā) által ragyog (rājate) (pusztán) az imitáció kedvéért (anukriyā-arthaṃ). || 1/4 ||
क्रीडामेतद्विधेयत्वमुपदेशस्य तेजसः ।
दोषज्ञसाधका मर्गयेयुः सदैव चिन्तनम् ॥१/५॥
Krīḍāmetadvidheyatvamupadeśasya tejasaḥ |
Doṣajñasādhakā margayeyuḥ sadaiva cintanam || 1/5 ||
A bölcs spirituális törekvőknek (doṣa-jña-sādhakāḥ) folyamatosan fürkészniük kell (margayeyuḥ…sadā…eva) azon (igazságot), ami a Tanítások (upadeśasya) Tündökléséből (tejasaḥ) tárul fel, (nevezetesen) ez (a már fentebb említett) függőség (etat-vidheyatvam) maga a Játék (krīḍām), mely (nem más, mint) ‘a gondolkodás folyamata’ (cintanam). || 1/5 ||
प्रसाद एव शक्तस्तु चिन्तनं ग्रसितुं किल ।
व्यपदेसस्य तु स्वीकार एतद्वा क्रमस्थितः ॥१/६॥
Prasāda eva śaktastu cintanaṃ grasituṃ kila |
Vyapadesasya tu svīkāra etadvā kramasthitaḥ || 1/6 ||
Nincs kétség afelől (kila), hogy kizárólag (eva) az Isteni Kegyelem (prasādaḥ) képes (śaktaḥ…tu) elpusztítani (grasitum) a gondolkodás folyamatát (cintanam), de (vā) ennek (etat) a ténynek (vyapadesasya…tu) az elfogadása (svīkāraḥ) (is maga) a Folyamat része (krama-sthitaḥ). || 1/6 ||
भाविचर्यं यतो दृष्टेरेष जीवस्य वास्तवे ।
कंचिद्दिव्यस्य तं कारयति वा पशुना प्रभुः ॥१/७॥
Bhāvicaryaṃ yato dṛṣṭereṣa jīvasya vāstave |
Kaṃciddivyasya taṃ kārayati vā paśunā prabhuḥ || 1/7 ||
A korlátolt létező (jīvasya) nézőpontja (dṛṣṭeḥ) miatt (yataḥ), ez --vagyis ennek elfogadása-- (eṣa) kétségkívül (vāstave) egy elkerülhetetlen cselekedet (bhāvin-caryam), de (vā) az Isteni (nézőpontból) (divyasya…vai), erre (kaṃcid…tam) az Úr veszi rá (prabhuḥ) a korlátolt létezőt (paśunā), hogy megtegye (kārayati). || 1/7 ||
यतश्चित्तस्थिता क्रीडा शक्ता सोमस्य भक्षितुम् ।
योगिनां तु मरीचीः संक्रान्तीरेव महारवौ ॥१/८॥
Yataścittasthitā krīḍā śaktā somasya bhakṣitum |
Yogināṃ tu marīcīḥ saṃkrāntīreva mahāravau || 1/8 ||
Mivel (yataḥ) a Játék (krīḍā), a citta-ban, vagy individuális elmében honol (citta-sthitā), még (tu) a yogin-ok elől is (yoginām) képes (śaktā) elnyelni (bhakṣitum) a Holdfény (somasya) Sugarait (marīcīḥ), mely (sugarak) az egyetlen kapu (saṃkrāntīḥ…eva) a Hatalmas Naphoz (mahā-ravau). || 1/8 ||
मरीचीरुपभक्षित्वा पशुं कल्पनसागरे ।
निमज्जयति मूढः क्रीडैषा पशुर्भविष्यति ॥१/९॥
Marīcīrupabhakṣitvā paśuṃ kalpanasāgare |
Nimajjayati mūḍhaḥ krīḍaiṣā paśurbhaviṣyati || 1/9 ||
Ez (eṣā) a Játék (krīḍā), miután felfalta (upa-bhakṣitvā) a Sugarakat (marīcīḥ), elsüllyeszti (nimajjayati) a korlátolt létezőt (paśum) a képzelgés hatalmas óceánjába (kalpana-sāgare). (Ezután) ő (paśuḥ) kábulttá (mūḍhaḥ) válik (bhaviṣyati). || 1/9 ||
सा या चित्ते तु संकल्पैस्तं क्रीडयति योगिनाम् ।
क्रीडा समुज्झितार्हा किलोद्योगकारणेन च ॥१/१०॥
Sā yā citte tu saṃkalpaistaṃ krīḍayati yoginām |
Krīḍā samujjhitārhā kilodyogakāraṇena ca || 1/10 ||
Az (sā), ami (yā) arra készteti őt (tam), hogy az elméjében (citte) meggyőződések képzeteivel (saṃkalpaiḥ) játsszon (krīḍayati) (, maga) a Játék (krīḍā) és (ca) a yogin-oknak (yoginām) kétségkívül (kila) érdemes elhagyniuk (azt) (sam-ujjhita-ārhā) az ‘Udyoga’ vagy folyamatos erőfeszítés eszköze által (ut-yoga-kāraṇena). || 1/10 ||
सा चित्तकल्पनानापि किंचिन्नयति बोधनम् ।
शब्दानां वातुला शारदफालिपातिनीव सा ॥१/११॥
Sā cittakalpanānāpi kiṃcinnayati bodhanam |
Śabdānāṃ vātulā śāradaphālipātinīva sā || 1/11 ||
Ezen (sā) mentális tevékenység (citta-kalpanā) még csak nem is (na-api) vezet semmiféle (kiṃcit-nayati) megértéshez (bodhanam). (Hiszen) ez (sā) (csupán) betűk (śabdānām) vihara (vātulā), mint az őszi levelek hullása (a szélben) (śārada-phāli-pātinī …iva). || 1/11 ||
चेकीयते सशङ्कः पशुः प्रतिष्ठिकया विना ।
परिभ्रमति च प्रश्नान्यतः शब्दोपजीविनः ॥१/१२॥
Cekīyate saśaṅkaḥ paśuḥ pratiṣṭhikayā vinā |
Paribhramati ca praśnānyataḥ śabdopajīvinaḥ || 1/12 ||
Szilárd alap híján (pratiṣṭhikayā-vinā) a kétségekkel teli (saśaṅkaḥ) korlátolt létező (paśuḥ) újra és újra retteg (cekīyate), mivel (yataḥ) függ a betűktől (śabda-upajīvinaḥ) és (ca) (szüntelenül) örlődik (pari-bhramati) a kérdéseken (praśnān). || 1/12 ||
एता हि शब्दवर्गाश्च शास्त्रेषु पशुमातरः ।
याः सर्वभूमिका जीवैः क्रीडयन्ति मतिभ्रमान् ॥१/१३॥
Etā hi śabdavargāśca śāstreṣu
paśumātaraḥ |
Yāḥ sarvabhūmikā jīvaiḥ krīḍayanti matibhramān || 1/13 ||
Továbbá (ca) a szövegekben (śāstreṣu), a betűk (śabda) ezen (etāḥ) csoportjai (vargāḥ) a ‘korlátolt létező anyái (paśu-mātaraḥ), kik (yāḥ) betöltik (a limitált létezés) minden szerepét (sarva-bhūmikāḥ) (és) előidézik, hogy a létezők (jīvaiḥ) a saját elméjük zavarodottságával avagy tébolyával (mati-bhramān) játsszanak (krīḍayanti). || 1/13 ||
अशुद्धबुद्धिसारो वातुलं विज्ञातुमिच्छति ।
यतः सो’पस्मृतिः स्वक्रीडाश्रयाचेतसो मनाक् ॥१/१४॥
Aśuddhabuddhisāro vātulaṃ
vijñātumicchati |
Yataḥ so’pasmṛtiḥ svakrīḍāśrayācetaso manāk || 1/14 ||
A tisztátalan intellektus mozgása (aśuddha-buddhi-sāraḥ) meg akarja (icchati) érteni (vijñātum) a (betűk) viharát (vātulam), mivel (yataḥ) zavarodott (saḥ…apasmṛtiḥ), (és zavarodottsága) csupán saját Játékának forrásáról való tudatlanságából tárul fel (sva-krīḍā-āśraya-acetasaḥ…manāk). || 1/14 ||
पशुरुल्लासकं यस्तु संक्रीडितः किलोच्यते ।
स्वात्मा वा क्रीडकोऽपि स्याद्विप्रच्छन्नश्चिदस्वरे ॥१/१५॥
Paśurullāsakaṃ yastu saṃkrīḍitaḥ kilocyate |
Svātmā vā krīḍako'pi syādvipracchannaścidasvare || 1/15 ||
(Ezáltal,) a korlátolt létező (paśuḥ), akit (yaḥ) kétségkívül (tu) úgy neveznek (ucyate), mint ‘a játszott’ (saṃkrīḍitaḥ…kila), (valójában nem más, mint) az (egyén saját) drámája (ullāsakam). Ellenben (vā) az egyén saját Énje (sva-ātman) valójában (api) úgy jelenik meg (syāt), mint a ‘Játékos’ (krīḍakaḥ), elrejtőzvén (vi-pracchannaḥ) a Tudatosság Csendjében (cit-asvare). || 1/15 ||
तथापि शुद्धबुद्ध्या क्रीडाश्रयो मृश्यते क्रमात् ।
येन योगी तु जानीते तद्धाम स्वरसं यतः ॥१/१६॥
Tathāpi śuddhabuddhyā krīḍāśrayo mṛśyate kramāt |
Yena yogī tu jānīte taddhāma svarasaṃ yataḥ || 1/16 ||
Mindazonáltal (tathā-api) a Játék Forrását (krīḍā-āśrayaḥ) fokozatosan (kramāt) megízleli (mṛśyate) a tiszta intellektus (śuddha-buddhyā), következésképpen, (yataḥ) e (Forrás) által (yena) a yogī (yogī) valóban (tu) felismeri (jānīte) ezen (tat) Hajlékot (dhāma) mint az ő saját Esszenciája (sva-rasam). || 1/16 ||
पसोः स्वपूर्णताहानेः विधेयत्वं प्रकाशते ।
चित्ते विकल्परूपेण यः परतन्त्रतोदयः ॥१/१७॥
Pasoḥ svapūrṇatāhāneḥ vidheyatvaṃ prakāśate |
Citte vikalparūpeṇa yaḥ paratantratodayaḥ || 1/17 ||
A korlátolt létező (pasoḥ) saját Teljessége avagy Szabadsága (sva-pūrṇatā) csökkenéséből (adódóan) (hāneḥ), (ami) az elmében (citte) fénylő (prakāśate) függőség állapota (vidheya-tvam), a vikalpa-k avagy gondolatok formáját ölti (vikalpa-rūpeṇa), melyek (yaḥ) a ‘mástól --azaz valami máson-- való függés’ kondíciójának a megnyilvánulásai (para-tantra-tā-udayaḥ). || 1/17 ||
अनन्तकविकल्पावलिः क्रीडाकर्तृता खलु ।
प्रबन्धात्स विपक्षोऽलं चेत्स्यति विभ्रमासिना ॥१/१८॥
Anantakavikalpāvaliḥ krīḍākartṛtā khalu |
Prabandhātsa vipakṣo'laṃ cetsyati vibhramāsinā || 1/18 ||
A vikalpa-k végtelen sora (anantaka-vikalpāḥ-āvaliḥ) valóban (khalu) a Játék hajtóereje (krīḍā-kartṛtāḥ), (ennélfogva) ez (saḥ) az ellenfél (vipakṣaḥ) képes belevágni (alam-cetsyati) a folyamatosságba (prabandhāt) a bizonytalanság kardjának forgatásával (vibhrama-asinā). || 1/18 ||
संप्रयात्येव चिन्तायाश्चिन्तां संकुचितः स यः ।
आद्यन्तं तदवस्थानं संसार इति कत्यते ॥१/१९॥
Saṃprayātyeva cintāyāścintāṃ saṃkucitaḥ sa yaḥ |
Ādyantaṃ tadavasthānaṃ saṃsāra iti katyate || 1/19 ||
A (saḥ) korlátolt egyén (saṃkucitaḥ…tu), ki (yaḥ) gondolatról (cintāyāḥ) gondolatra (cintām) vándorol (saṃprayāti), (az, akinek) kezdete és vége van (ādyantam). Az ő állapotát (tat-avasthānam) nevezik (kathyate) Saṃsāra-nak (saṃsāraḥ…iti). || 1/19 ||
धात्वर्थानुगमात्तद्यत्संसरतीति तत्किल ।
संसारस्तु स्वचित्ते पशुं सारयति विप्सया ॥१/२०॥
Dhātvarthānugamāttadyatsaṃsaratīti tatkila |
Saṃsārastu svacitte paśuṃ sārayati vipsayā || 1/20 ||
A --‘sṛ’, azaz ‘folyni’-- gyök jelentése alapján (dhātu-artha-anugamāt) az, ami (tat-yat) ‘keresztül folyik vagy vándorol’ --vagyis ‘saṃsṛ’ azt jelenti ‘folyik vagy áthalad (állapotok sorozatán)’-- (saṃsarati), ez (iti) valójában (kila) maga (a saṃsāra) (tat). Tehát (tu) a Saṃsāra --vagyis a Körforgás-- (saṃsāraḥ) ráveszi az egyént (paśum), hogy (folytonos) ismétlés (vipsayā) közepette bolyongjon (sārayati) a saját elméjében (sva-citte). || 1/20 ||
श्रद्धातृष्विह तत्संसरणं ज्ञातं विराजति ।
आदेयं नाम तत्सारं मानसंसरणं खलु ॥१/२१॥
Śraddhātṛṣviha tatsaṃsaraṇaṃ jñātaṃ virājati |
Ādeyaṃ nāma tatsāraṃ mānasaṃsaraṇaṃ khalu || 1/21 ||
Elfogadható (ādeyam) az, hogy létezik (virājati) ebben a világban (iha) az (tat), (ami úgy) ismert (jñātam) mint az élőlények születése és újjászületése --mely az általános felfogása a saṃsāra vagy létezés körforgásának-- (saṃsaraṇam) azok számára, akik hisznek benne (śraddhātṛṣu), mindazonáltal (nāma) ennek (a saṃsāra-nak) valódi jelentése (tat-sāram) ténylegesen (khalu) az (elmében formát öltött) koncepciók vagy elképzelések ‘születése és újjászületése’ (māna-saṃsaraṇam). || 1/21 ||
साधका एव चेतन्त्येतन्महार्थोपदेशनम् ।
अन्यथा योगमार्गस्य फलं तेषां सुदुर्लभम् ॥१/२२॥
Sādhakā eva cetantyetanmahārthopadeśanam |
Anyathā yogamārgasya phalaṃ teṣāṃ sudurlabham || 1/22 ||
A spirituális törekvőknek (sādhakāḥ) figyelmeseknek (cetanti) kell lenniük erre (etat) a lényeges tanításra (mahā-artha-upa-deśanam); különben (anyathā) számukra (teṣām) a Yoga Útjának (yoga-mārgasya) Gyümölcse (phalam) rendkívül nehezen (lesz) elérhető (su-dur-labham). || 1/22 ||
कल्पनायाः कृतं यौ तु चिन्तात्यागपरिग्रहौ ।
विकल्पकेतितं चित्तं विकल्पयति केवलम् ॥१/२३॥
Kalpanāyāḥ kṛtaṃ yau tu cintātyāgaparigrahau |
Vikalpaketitaṃ cittaṃ vikalpayati kevalam || 1/23 ||
A mentális tevékenység (kalpanāyāḥ) eredménye (kṛtam) a megragadása és elutasítása a képzeteknek (cintā-tyāga-parigrahau), miket (yau) vikalpa-nak avagy gondolatnak neveznek (vikalpa-ketitam) (, mivel) arra kényszeríti az elmét, hogy csak válasszon --vikḷp-- (egyet a két lehetőségből, vagyis egy ellentétpár képzetéből) (cittam…vikalpayati…kevalam). || 1/23 ||
द्वितीयकं रहस्यं वै ज्ञेयं श्लोकान्महार्थकम् ।
श्रीमदुत्पलदेवाचार्यपादेन महात्मना ॥१/२४॥
Dvitīyakaṃ rahasyaṃ vai jñeyaṃ ślokānmahārthakam |
Śrīmadutpaladevācāryapādena mahātmanā || 1/24 ||
(Ez) a második (dvitīyakam) különösen fontos (mahā-arthakam) megértendő (jñeyam) titok (rahasyam…vai) a versszakból (ślokāt), melyet a nagy-lelkű (maha-ātmanā) (és) dicsőséges Utpaladeva Mester (írt) --vagyis a következő idézett versszakból-- (śrīmat-utpala-deva-ācārya-pādena). || 1/24 ||
तदतत्प्रतिभाभाजा मात्रैवातद्व्यपोहनात् ।
तन्निश्चयनमुक्तो हि विकल्पो घट इत्ययम्॥
Tadatatpratibhābhājā mātraivātadvyapohanāt |
Tanniścayanamukto hi vikalpo ghaṭa ityayam ||
“A meggyőződés (tat-niścayanam): ‘ez egy vizesedény’ (ghaṭa…ayam...iti), ami az ‘az’ (és) ‘nem az’ --tehát az ellentétpárok-- megnyilvánulásának feltárulásából születik (tad-atat-pratibhā-bhā-jā) (, majd megszilárdul) kizárólag a ‘nem-az’ elutasításával (mātra-iva-atat-vyapohanāt), (nem más) amit (hi) vikalpa-nak, vagy gondolatnak (vikalpa) neveznek (ukta)” ||
(Īśvarapratyabhijñākārikā 1/6/3)
ततः शब्दोपजीवी त्यागी धर्षितः परिग्रही ।
पुर्यष्टकेन संरुद्धः संसारेण यथास्थितः ॥१/२५॥
Tataḥ śabdopajīvī tyāgī dharṣitaḥ parigrahī |
Puryaṣṭakena saṃruddhaḥ saṃsāreṇa yathāsthitaḥ || 1/25 ||
Ezért (tataḥ), akit leigáz (dharṣitaḥ) a saṃsāra (saṃsāreṇa), (és következésképpen) függ a betűktől (śabda-upajīvī), elutasítja (tyāgī) (és) elfogadja (az elméjében megjelenő betűket, melyek a képzelgés koncepcióit alkotják) (parigrahī), ezen oknál fogva (őt úgy nevezik) (yathā-sthitaḥ): ‘Az akit leigáz a puryaṣṭaka avagy finomtest’ --megjegyzés: ez a kifejezés a tiszteletreméltó Vasugupta-tól lett kölcsönözve-- (saṃ-ruddhaḥ…puri-aṣṭakena). || 1/25 ||
स्वसंप्रवाहविच्छेदं कॢप्तविकल्पनं परम् ।
योगिनां तु परास्यं च यत्संवरो यथायथम् ॥१/२६॥
Svasaṃpravāhavicchedaṃ kḷptavikalpanaṃ param |
Yogināṃ tu parāsyaṃ ca yatsaṃvaro yathāyatham || 1/26 ||
Az egyén saját szüntelen létezésének folyamában bekövetkező törés (sva-saṃpravāha-vicchedam) csupán (param) egy kreált képzelgés (kḷpta-vikalpanam), ami (yat) választások (saṃvaraḥ) sorozatán (yathā-yatham) alapszik és (ca) amit egy yogī-nak (yoginām…tu) el kell dobnia (parāsyam). || 1/26 ||
यर्हि कश्चित्प्रमुक्तः संसाराद्भवितुमिच्छति ।
भक्त्युद्रेकात्समृध्योदयात्गभीरविचिन्तया ॥१/२७॥
स्वसत्ताप्रातिभार्थं फुल्लति यः कासृतिक्रमः ।
संहारचक्रकर्त्त्री च बोधनमोजकीदया ॥१/२८॥
Yarhi kaścitpramuktaḥ saṃsārādbhavitumicchati |
Bhaktyudrekātsamṛdhyodayātgabhīravicintayā || 1/27 ||
Svasattāprātibhārthaṃ phullati yaḥ kāsṛtikramaḥ |
Saṃhāracakrakarttrī ca bodhanamojakīdayā || 1/28 ||
Amikor (yadi) valaki (yaḥ…saḥ), gazdagon fel van ruházva (samṛdhya) egy belső tükröződéssel (gabhīra-vicintayā) az Imádat bőségének feltárulása okán (bhakti-udrekāt…udayāt), szabaddá (pramuktaḥ) akar (icchati) válni (bhavitum) a létezés körforgásától (saṃsārāt), hogy (megnyilváníthassa) az egyén saját Létezésének vagy Tökéletes Én-tudatosságának intuícióját (sva-sattā-prātibha-artham), (ekkor) a Felébredés (bodhanam) egy misztikus folyamata (kāsṛti-kramaḥ) kiterjed (phullati), ami (yaḥ) a Visszavonás Kerekének Forgatója (saṃhāra-cakra-karttrī) és (ca) Kegye az Éltetőnek (ojakī-dayā). || 1/27-28 ||
Dvitīyollāsaḥ
Második Kiáradás
Yāgasamutthānam
Az Áldozat Feltárulása
नूनं धीरोऽभिजानीत चित्ताविच्छेदकल्पनाम् ।
मूलं यस्याः प्रबन्धस्य लिङ्गरूपं चितोऽन्तरा ॥२/१॥
Nūnaṃ dhīro'bhijānīta cittāvicchedakalpanām |
Mūlaṃ yasyāḥ prabandhasya liṅgarūpaṃ cito'ntarā || 2/1 ||
Ebből kifolyólag (nūnam), a bölcsnek (dhīraḥ) fel kell ismernie (abhijānīta) az elme folytonos működését (citta-aviccheda-kalpanām), melynek (yasyāḥ) forrása (mūlam) (az elme aktivitását formáló) gondolatok (citaḥ) között lévő (antarā) szakadatlan kapcsolat (prabandhasya) jelének avagy karakterisztikájának formáját ölti (liṅga-rūpam). || 2/1 ||
क्रीडारूपाप्रसंख्यानं स्वचित्ते शब्दचालनम् ।
परामृशेत भोक्तृत्वं नैव स भावनामयान् ॥२/२॥
Krīḍārūpāprasaṃkhyānaṃ svacitte śabdacālanam |
Parāmṛśeta bhoktṛtvaṃ naiva sa bhāvanāmayān || 2/2 ||
A betűk vihara (śabda-cālanam) az egyén saját elméjében (sva-citte) csupán a Játék természetének tükröződése (krīḍā-rūpa-pra-saṃkhyānam). Az egyénnek (saḥ) a tapasztaló állapotát (bhoktṛ-tvam) kell megragadnia (parāmṛśeta) (és) nem (na…eva) azokat, amiket a képzelgés hoz létre --vagyis a tapasztalás tárgyait-- (bhāvanā-mayān) || 2/2 ||
स्वसूविषयसम्प्रीतेर्लेढुकामः प्रसूयते ।
ममाहमिति काष्ठान्तिके उपभोक्तृ चाञ्चती ॥२/३॥
Svasūviṣayasamprīterleḍhukāmaḥ prasūyate |
Mamāhamiti kāṣṭhāntike upabhoktṛ cāñcatī || 2/3 ||
A (betűk) ízlelésének vágya (leḍhum-kāmaḥ) az (elme) ön-alkotta tartalmához való ragaszkodásból (sva-sū-viṣaya-samprīteḥ) tárul fel (pra-sūyate). Továbbá (ca) (a betűkből született koncepciók) tapasztalója (upabhoktṛ) egy tűz (añcatī). Az ‘enyém’ (képzete) (mama… iti) a ‘tüzifa’ (kāṣṭha), és a ‘hamis én’ (aham… iti) (érzete) a ‘tűzrakóhely’ (antike). || 2/3 ||
सावग्रहाञ्चतीं स्वात्मचोदितस्तु समुज्झ्य यः ।
संविच्चुल्लिं स्वपीठं भ्रान्तो योगी सेवते विदुः ॥२/४॥
Sāvagrahāñcatīṃ svātmacoditastu samujjhya yaḥ |
Saṃvicculliṃ svapīṭhaṃ bhrānto yogī sevate viduḥ || 2/4 ||
(Az), akit (yaḥ) valóban (tu) meghív az ő saját Énje (sva-ātmā-coditaḥ), elhagyja (samujjhya) e limitált tüzet (sāvagraha-añcatīm), (és) menedéket vesz (sevate) a Tudatosság Tűzrakóhelyénél (saṃvid-cullim), (kétség kívül) egy bölcs (viduḥ) yogī (yogī), (aki) az ő saját Pīṭha-jához avagy Szent Trónjához (sva-pīṭham) zarándokolt (bhrāntaḥ). || 2/4 ||
संविच्चुल्लौ तु संस्थानादञ्चतीलक्षणोदयः ।
तत्स्वक्रीडामपि ज्ञात्वा स्वात्मविश्रान्तिरुत्थिता ॥२/५॥
Saṃviccullau tu saṃsthānādañcatīlakṣaṇodayaḥ |
Tatsvakrīḍāmapi jñātvā svātmaviśrāntirutthitā || 2/5 ||
A Tudatosság Tűzrakóhelyében (saṃvit-cullau…tu) állván (saṃsthānāt) feltárul a (limitált) tűz természetének felismerése (añcatī-lakṣaṇa-udayaḥ). Miután az egyén saját Játékának (sva-krīḍām…api) látja (jñātvā) azt (tat), (a) spirituális erőfeszítés (ut-thitā) (az) ‘egyén saját Énjén való Nyugvássá’ (válik) (sva-ātmā-viśrāntiḥ). || 2/5 ||
अम्शज्ञानविसर्गः परित्यागः स्थिरचेतसा ।
निरावरणरूपत्वे लोलुपयापि योगिनाम् ॥२/६॥
Amśajñānavisargaḥ parityāgaḥ sthiracetasā |
Nirāvaraṇarūpatve lolupayāpi yoginām || 2/6 ||
A yogī-k (yoginām) lemondása (pari-tyāgaḥ) a mozdulatlan elmével (történő) (sthira-cetasā) részekre osztott tudás elengedése (amśa-jñāna-visargaḥ) és (api) a mohó vágy (lolupayā) a kendőzetlen természet állapotának (megismerésére) (nir-āvaraṇa-rūpa-tve). || 2/6 ||
विकल्पसिन्धुराजं तर्तुकामो यत्नतर्पणीम् ।
स्वात्मप्रतिष्ठया यागसमुत्थानं महामतौ ॥२/७॥
Vikalpasindhurājaṃ tartukāmo yatnatarpaṇīm |
Svātmapratiṣṭhayā yāgasamutthānaṃ mahāmatau || 2/7 ||
A gondolatok óceánján való (vikalpa-sindhurāje) átkelés vágya (tartum-kāmaḥ) az Erőfeszítés Hajtóanyaga (yatna-tarpaṇīm). Szilárdan állván az egyén saját Természetében (sva-ātmā-pratiṣṭhayā), (bekövetkezik) az Áldozat feltárulása (yāga-sam-utthānam) abban, (ki) hatalmas megértéssel bír (mahā-matau). || 2/7 ||
चित्तस्य वातुलप्रत्ययः समन्युमहागदः ।
स नाथिताय चन्द्रागदो बोधप्रत्ययामृतः ॥२/८॥
Cittasya vātulapratyayaḥ samanyumahāgadaḥ |
Sa nāthitāya candrāgado bodhapratyayāmṛtaḥ || 2/8 ||
(Az) elme viharába vetett erős hit (cittasya-vātula-pratyayaḥ) egy bánattal teli súlyos betegség (samanyu-mahā-gadaḥ). A (saḥ) ‘Hold gyógyíre’ (candra-agadaḥ) egy gyámoltalan számára (nāthitasya) a Tudatosságba vetett szilárd meggyőződés Nektárja (bodha-pratyaya-amṛtaḥ). || 2/8 ||
उद्योगह् सत्प्रयत्नोऽयं महाप्रसादसारथिः ।
साधकानां समाचाररूपतया तरंगितः ॥२/९॥
Udyogah satprayatno'yaṃ mahāprasādasārathiḥ |
Sādhakānāṃ samācārarūpatayā taraṃgitaḥ || 2/9 ||
Ezen (ayam) valódi kitartó erőfeszítés (sat-prayatnaḥ) (valójában) folyamatos törekvés (udyoga), (ami) nem más, mint a Hatalmas Könyörület Óceánja (taraṃgitaḥ…prasāda-sārathiḥ), (mely) a spirituális törekvők (sādhakānām) útjaként hullámzik (samācāra-rūpatayā). || 2/9 ||
Tritīyollāsaḥ
Harmadik Kiáradás
Pūrṇasruvaḥ
A Teljesség Áldozati Öntőkanala
चित्तस्य प्रभवो नादनित्याविच्छेदबोधनम् ।
सर्वस्मिन्सर्वगो दीप्तः स्वात्मबोधि स्वरूपतः ॥३/१॥
Cittasya prabhavo nādanityāvicchedabodhanam |
Sarvasminsarvago dīptaḥ svātmabodhi svarūpataḥ || 3/1 ||
Az elme (cittasya) forrása (prabhavaḥ) az Én-tudatosság végtelen folytonosságának Felébredése (nāda-nitya-aviccheda-bodhanam), (mely) az egyén saját Énjének felismerését eredményezi (sva-ātmā-bodhi), (ami) mindent áthat (sarva-gaḥ) (és) természetes módon (sva-rūpataḥ) lángol (dīptaḥ) mindenkiben (sarvasmin). || 3/1 ||
अहमस्मीति संवित्तिः स्वसंवेदनरोहिणी ।
विमर्शारोहणी या धीरतासार्चिहिमापहः ॥३/२॥
Ahamasmīti saṃvittiḥ svasaṃvedanarohiṇī |
Vimarśārohaṇī yā dhīratāsārcihimāpahaḥ || 3/2 ||
Az Ön-éberség megnyilvánulása (vimarśa-ārohaṇī) az ‘Én Vagyok’ (aham-asmi…iti) tapasztalása (saṃvittiḥ), ami (yā) (abból) a Tudásból nő ki (sva-saṃvedana-rohiṇī), (mely) az egyén saját Énjéből származik, (és mi maga) a Bölcsesség Égő Tüze --szó szerint a hideg eltűntetése-- (dhīra-tā-sārci-himā-apahaḥ). || 3/2 ||
चित्तप्रभवलाभश्चिदानन्दोद्गतिलक्षणा ।
स चिन्ताचिन्तयोः स्वैरः स्वानन्दोऽपि विनाकृतः ॥३/३॥
Cittaprabhavalābhaścidānandodgatilakṣaṇā |
Sa cintācintayoḥ svairaḥ svānando'pi vinākṛtaḥ || 3/3 ||
Az individuális elme forrásának elérését (citta-pra-bhava-lābhaḥ) a Tudatosság Gyönyörének feltárulása jellemzi (cit-ānanda-ut-gati-lakṣaṇā). Mindazonáltal (api), az egyén saját Gyönyöre (sva-ānandaḥ) független (saḥ…svairaḥ) (és) szabad (vinā-kṛtaḥ) a gondolatoktól vagy a gondolatok hiányától (cintā-acintayoḥ). || 3/3 ||
अविच्छेदः प्रकाशात्मा सा शिवः शिवचेतना ।
शक्तिर्या किल यागस्रुङ्मतिमन्थनकासृतिः ॥३/४॥
Avicchedaḥ prakāśātmā sā śivaḥ śivacetanā |
Śaktiryā kila yāgasruṅmatimanthanakāsṛtiḥ || 3/4 ||
Śiva (śivaḥ) a Fény (prakāśaḥ) Zavartalan (avicchedaḥ) Természete (ātmā). Śiva Ön-éberségét (śiva-cetanā) úgy nevezik (sā…kila) Śakti (śaktiḥ), Aki (yā) a Megértés Köpülésénének Titkos Ösvénye (mati-manthana-kāsṛtiḥ) (és) az Áldozat Öntőkanala (yāga-sruk). || 3/4 ||
यस्याः सा शिवहस्ता चितिः स्वस्थयोगिनः प्रियाः ।
महार्थो भाति मेलापे तेभ्यस्तदभिसारिणः ॥३/५॥
Yasyāḥ sā śivahastā citiḥ svasthayoginaḥ priyāḥ |
Mahārtho bhāti melāpe tebhyastadabhisāriṇaḥ || 3/5 ||
Ő a (sā) Legfelsőbb Tudatosság (citiḥ), Śiva Keze (śiva-hastā), (Aki) úgy jelenik meg (bhāti), mint a Nagy Jelentés avagy Cél (mahā-arthaḥ) a Melāpa vagy Találkozás (melāpe) pillanatában az Ő (yasyāḥ) szeretett (priyāḥ) yogin-jai számára (tebhyaḥ), (kik) a saját Énjükben nyugszanak (sva-stha-yoginaḥ) (és következésképpen) találkozni fognak Vele (tayā-abhi-sāriṇaḥ). || 3/5 ||
चित्तसम्बोधकृत्यायाश्चित्तसम्प्रीतिसूदनः
क्रमतः क्रमणो यागाग्नेर्दाहो योगिलायकः ॥३/६॥
Cittasambodhakṛtyāyāścittasamprītisūdanaḥ
Kramataḥ kramaṇo yāgāgnerdāho yogilāyakaḥ || 3/6 ||
Az elme (saját forrását) megvilágosító folyamatból fakadóan (citta-sambodha-kṛtyāyāḥ), az elméhez való kötődések fokozatosan megsemmisülnek (kramataḥ…citta-samprīti-sūdanaḥ). (Ezt a) folyamatot (kramaṇaḥ) az Áldozati Tűz (yāga-āgneḥ) Pusztításának (dāhaḥ) (nevezik), (mely) a yogin-okhoz kötődik (yogin-lāyakaḥ). || 3/6 ||
भस्मीकृतास्तु यागस्य परानन्देन वासनाः ।
महेशसमतार्थाय जिह्वेनेव महार्चिषा ॥३/७॥
Bhasmīkṛtāstu yāgasya parānandena vāsanāḥ |
Maheśasamatārthāya jihveneva mahārciṣā || 3/7 ||
A Nagy Úrral való Azonosságért (mahā-īśa-samatā-arthāya) az Áldozat (yāgasya) Legfelsőbb Gyönyörének Hatalmas, nyelvszerű Lángjai (jihvena…iva…parā-ānandena… mahā-arciṣā) porig égetik (bhasma-kṛtāḥ…tu) a látens benyomásokat (vāsanāḥ). || 3/7 ||
यागात्समतया भस्म परं वै सम्प्रलीयते ।
महाक्रमसमारोहे सहसा चिद्विकासिना ॥३/८॥
Yāgātsamatayā bhasma paraṃ vai sampralīyate |
Mahākramasamārohe sahasā cidvikāsinā || 3/8 ||
(Ekkor,) túl (yāgāt) az Áldozaton (param…vai), a Nagy Folyamathoz való felemelkedésben (mahā-krama-samārohe) a hamvak (bhasma) eltűnnek (sampralīyate) az Azonosságon keresztül (samatayā) a Tudatosság (cit) Hirtelen (sahasā) Kiterjedése által (vikāsinā). || 3/8 ||
स्वरूपतः प्रसादोऽयं विभिन्नग्रन्थिछेदनः ।
स्वरूपस्थापकाद्योगी कार्यतः स्वात्मसंगतः ॥३/९॥
Svarūpataḥ prasādo'yaṃ vibhinnagranthichedanaḥ |
Svarūpasthāpakādyogī kāryataḥ svātmasaṃgataḥ || 3/9 ||
Ez (ayam) a Kegyelem (prasādaḥ), (ami) Önmaga által (sva-rūpataḥ) átvágja a részekre osztottság (állapotának) csomóját (vibhinna-granthi-chedanaḥ); következésképpen (kāryataḥ) rábírván az egyént, hogy saját Esszenciális Természetében álljon (sva-rūpa-sthāpakāt), a yogin (yogī) egybeolvad, vagyis egyesül az ő saját Énjével (sva-ātmā-saṃgataḥ). || 3/9 ||
यागोपायविनिर्बन्धो योगमहार्थसंस्थितिः ।
बाला भूत्वा कुमारीव स्त्रीभावपरिवर्तिनी ॥३/१०॥
Yāgopāyavinirbandho yogamahārthasaṃsthitiḥ |
Bālā bhūtvā kumārīva strībhāvaparivartinī || 3/10 ||
Az Áldozat Ösvényén való kitartás (yāga-upāya-vinirbandhaḥ) a Yoga valódi jelentésének fontosságát adja (yoga-mahā-artha-saṃsthitiḥ), mint egy leány gyermek (kumārī-iva), (ki) eddig hajadon (bālā) volt (bhūtvā), (de most) feleséggé készül válni (strī-bhāva-parivartinī). || 3/10 ||
स्वशक्तिर्व्यसने माता जन्मकाले पशोर्यतः ।
योगक्रमेऽपि सम्स्थाय मेलनं सैव दम्पती ॥३/११॥
Svaśaktirvyasane mātā janmakāle paśoryataḥ |
Yogakrame'pi samsthāya melanaṃ saiva dampatī || 3/11 ||
Eképp (yataḥ), az individualitás (vyasane) születésének pillanatában (janma-kāle), az egyén saját Ereje (sva-śaktiḥ) a limitált létező (paśoḥ) Anyja (mātā), de (api) a Yoga folyamatában (yoga-krame), Ő (sā…eva), miután az Egyesülés (melanam) formáját ölti (samsthāya), Feleséggé és Férjjé (válik) (dampatī). || 3/11 ||
तथापि मातृपुत्र्योः सम्बन्धः सम्सारवस्तुकः ।
योगभा नैव भात्यार्थिका तु संकीर्णचारिणम् ॥३/१२॥
Tathāpi mātṛputryoḥ sambandhaḥ samsāravastukaḥ |
Yogabhā naiva bhātyārthikā tu saṃkīrṇacāriṇam || 3/12 ||
Mindazonáltal (tathā-api), (ahogy) az anya és lánya --vagyis a gyermeke-- (mātṛ-putryoḥ) kapcsolata (sambandhaḥ) az esszenciája a létezés körforgásának (samsāra-vastukaḥ), az Egyesülés Tündöklése (yoga-bhā) nem (na…eva) ragyog (bhāti) oly (tu) jelentőségteljesen (ārthikā) azok számára, (akik) zavarodottan bolyonganak (az elméjükben) (saṃkīrṇa-cāriṇam). || 3/12 ||
कालो हानिः स्वनिर्भेदभूतेः स भवति क्षणे ।
जन्ममृत्युः स्वसत्ता विकल्पकृतो’पि दुर्मतिः ॥३/१३॥
Kālo hāniḥ svanirbhedabhūteḥ sa bhavati kṣaṇe |
Janmamṛtyuḥ svasattā vikalpakṛto’pi durmatiḥ || 3/13 ||
Az idő (kālaḥ) egy hamis képzete (durmatiḥ) a (saḥ) törésnek (hāniḥ) az egyén saját zavartalan Létezésében (sva-nirbheda-bhūteḥ), abban a pillanatban (kṣaṇe), (amikor) az egyén saját léte (sva-sattā) születésre és halálra (janma-mṛtyuḥ) (osztottá) válik (bhavati), (és amit) csupán a gondolatok hoznak létre (vikalpa-kṛtaḥ…api). || 3/13 ||
मिथ्याविकल्पक्रमसूतकालः संवार एकस्तु तथा प्रिया या ।
संयोगकर्त्री किल कालसंकर्शिणी हि पुत्र्यै तु विनिर्मिता वा ॥३/१४॥
Mithyāvikalpakramasūtakālaḥ saṃvāra ekastu tathā priyā yā |
Saṃyogakartrī kila kālasaṃkarśiṇī hi putryai tu vinirmitā vā || 3/14 ||
De (vā) egy leány gyermeknek (putryai…tu), kinek (yā) sorsa (vinirmitā), hogy Feleség legyen (priyā), az egyetlen (ekaḥ…tu) akadály (saṃvāraḥ) az Idő, (mi) úgy jelenik meg, mint téves gondolatok sorozata (mithyā-vikalpa-krama-sūta-kālaḥ), ezért (tathā) az Egyesülés Létrehozóját (saṃyoga-kartrī) úgy (nevezik) (kila) Kālasaṃkarśiṇī avagy Az (, Aki) elnyeli, vagyis lerövidíti az Időt (kāla-saṃ-karśiṇī…hi). || 3/14 ||
Caturthollāsaḥ
Negyedik Kiáradás
Daṇḍayātrāsammadaḥ
A Nászmenet Öröme
राजराजस्त्रियोरैक्ये स्वराज्यसरमेजते ।
पञ्चपिण्डमयी मङ्क्तुं कासृतिः प्रतिपादिह ॥४/१॥
Rājarājastriyoraikye svarājyasaramejate |
Pañcapiṇḍamayī maṅktuṃ kāsṛtiḥ pratipādiha || 4/1 ||
A Király és a Királynő (rāja-rājastriyoḥ) Egységében (aikye) ragyog (ejate) a saját Királyságuk Tava (svarājya-saram). Az elmerüléshez (maṅktum) egy öt seregből álló (pañca-piṇḍa-mayī) titkos ösvényen (kāsṛtiḥ) kell átkelni (pratipāt) ebben a világban (iha). || 4/1 ||
अन्यथा पुष्पवाट्येव द्वादशी परिधायकः ।
अलसाद्यः सरं येन रक्ष्यते सरमण्डली ॥४/२॥
Anyathā puṣpavāṭyeva dvādaśī paridhāyakaḥ |
Alasādyaḥ saraṃ yena rakṣyate saramaṇḍalī || 4/2 ||
Máskülönben (anyathā), a virágoskert (puṣpavāṭī…eva) a Tó körül (sara-maṇḍalī) tizenkétrétű (dvādaśī) kerítéssé (paridhāyakaḥ) válik (yaḥ), mely (yena) védelmezi (rakṣyate) a Tavat (saram) a kábultaktól (alasāt). || 4/2 ||
सम्मिल्य तरिताभिः स्वकीया भवन्ति चक्रिकाः ।
भावयेन्मिलितुं तस्या लक्षणानि महामतिः ॥४/३॥
Sammilya taritābhiḥ svakīyā bhavanti cakrikāḥ |
Bhāvayenmilituṃ tasyā lakṣaṇāni mahāmatiḥ || 4/3 ||
A Vezetőkkel (taritābhiḥ) való találkozás után (sam-milya), (azok) seregei (cakrikāḥ) az egyén szövetségeseivé (sva-kīyāḥ) válnak (bhavanti). A találkozáshoz (militum) a bölcsnek (mahā-matiḥ) azok (tasyāḥ) természetén (lakṣaṇāni) kell meditálnia (bhāvayet). || 4/3 ||
निरीहा प्रथमा सैव क्षितिशायिकरङ्किणी ।
शून्यारणपतन्ती गम्यगभे शवरूपिणी ॥४/४॥
Nirīhā prathamā saiva kṣitiśāyikaraṅkiṇī |
Śūnyāraṇapatantī gamyagabhe śavarūpiṇī || 4/4 ||
Az (sā…eva) első (prathamā), (Aki) egy holttest alakját ölti (śava-rūpiṇī) Karaṅkiṇī (, Aki) mozdulatlanul fekszik a földön a világ végén (nirīhā… kṣiti-śāyin-karaṅkiṇī) (, mialatt) belesüllyed az üresség mélységébe (śūnya-āraṇa-patantī) (, az elme által) elérhető dolgok között húzódó szakadékon keresztül (gamya-gabhe). || 4/4 ||
प्रभूय जाग्रते क्रुद्धे द्वितीया वृतपूर्विकाम् ।
स्वधाम्न्यामोषिणे भोक्तुं वेशिकां क्रोधिनीच्छते ॥४/५॥
Prabhūya jāgrate kruddhe dvitīyā vṛtapūrvikām |
Svadhāmnyāmoṣiṇe bhoktuṃ veśikāṃ krodhinīcchate || 4/5 ||
Krodhinī (krodhinī), a második (dvitīyā), (miután) úrrá lett (prabhūya) a világ (jāgrate) tolvaj természete elleni (āmoṣiṇe) haragján (kruddhe), élvezni (bhoktum) akarja (icchate) az előbbi Belépés Kincsét (veśikām…vṛta-pūrvikām) az Ő sajat hajlékában (sva-dhāmni). || 4/5 ||
तृतीया भैरवी मूर्तिर्भाति सा स्तब्धलोचना ।
नित्यभावस्य मध्ये’पि भूचरी भूमिसंस्थिता ॥४/६॥
Tṛtīyā bhairavī mūrtirbhāti sā stabdhalocanā |
Nityabhāvasya madhye’pi bhūcarī bhūmisaṃsthitā || 4/6 ||
A harmadik (tṛtīyā), lévén (bhāti) egy (olyan) Szobor (mūrtiḥ) (, melynek) szemeki nem pislognak (stabdha-locanā) az Örökkévalóság (nityabhāvasya) jelenlétében (madhye), (mialatt) vándorol a világban (bhū-carī), de (ugyanakkor) (api) a Mezőn is nyugszik (bhūmi-saṃsthitā), ő (sā) (nem más, mint) Bhairavī (bhairavī). || 4/6 ||
स्वसूक्ष्मचक्रपालावलोकितद्विषनाशिका ।
महाज्वालशिखायाः सा चतुर्था लेलिहानिका ॥४/७॥
Svasūkṣmacakrapālāvalokitadviṣanāśikā |
Mahājvālaśikhāyāḥ sā caturthā lelihānikā || 4/7 ||
A negyedik (caturthā), a hatalmas lobogó láng (mahā-jvāla-śikhāyāḥ), (Ki) az egyén saját finom horizontján észlelhető ellenségek pusztítója (sva-sūkṣma-cakra-pāla-avalokita-dviṣa-nāśikā), ő (sā) Lelihānī (lelihānikā). || 4/7 ||
स्फुटित्वा सहसोद्दामं स्वखं भवति पञ्चमी ।
न लक्षणीयमैक्ये सा यस्मिंश्चरति खेचरी ॥४/८॥
Sphuṭitvā sahasoddāmaṃ svakhaṃ bhavati pañcamī |
Na lakṣaṇīyamaikye sā yasmiṃścarati khecarī || 4/8 ||
Az ötödik (pañcamī), hirtelen kitörvén (sahasā…sphuṭitvā), az egyén saját Korlátlan Égboltjává (uddāmam…sva-kham) válik (bhavati) (, ahová) Ő (sā) behatol (carati), (és) ahol (yasmin) az Egység következtében (aikye), semmi sem létezik (na) (mi objektumként) érzékelhető vagy kifejezhető lenne (lakṣaṇīyam), (ő nem más mint) Khecarī (khecarī). || 4/8 ||
तासां तु तरिताभिः पिण्डसम्बन्धास्तु मुद्रिताः ।
तेषां तु पञ्चपञ्चिन्यः ख्यातयः शिष्यरूपिणम् ॥४/९॥
Tāsāṃ tu taritābhiḥ piṇḍasambandhāstu mudritāḥ |
Teṣāṃ tu pañcapañcinyaḥ khyātayaḥ śiṣyarūpiṇam || 4/9 ||
A Vezetők (taritābhiḥ) Megpecsételik (muotdritāḥ) a Szövetséget a Seregeikkel (tāsām…piṇḍa-sambandhāḥ) azok számára, (kik) egy tanítvány természetét öltik --vagyis kiket tanítani kell-- (śiṣya-rūpiṇam), (az által, hogy e tanítványok megkapják) az ő (teṣām) ötrétű (pañca-pañcinyaḥ) nevüket (khyātayaḥ). || 4/9 ||
करङ्किण्या समावेशः सम्बन्धः षोडशेन तु ।
आत्मनो ज्ञानरूपश्च ज्ञानसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/१०॥
Karaṅkiṇyā samāveśaḥ sambandhaḥ ṣoḍaśena tu |
Ātmano jñānarūpaśca jñānasiddhasya mudritaḥ || 4/10 ||
A Samāveśa vagy Elnyelődés (samāveśaḥ), ami Karaṅkiṇī (karaṅkiṇyā) Megpecsétel (mudritaḥ), (nem más mint) a kapcsolat (sambandhaḥ) a Tizenhatrétű (Sereggel) --vagyis a Szubjektivitás magánhangzóival-- (ṣoḍaśena…tu) és (ca) az ‘Én Megismerésének Feltárulásával’ bír (ātmanaḥ…jñāna-rūpaḥ), (ami) a Jñānasiddha-hoz avagy ahhoz tartozik, ki elérte a Belső Én Realizációját (jñāna-siddhasya). || 4/10 ||
भातधीनां चतुर्विंशसम्बन्धः सारचर्वणा ।
क्रोधनायाः समावेशो मन्त्रसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/११॥
Bhātadhīnāṃ caturviṃśasambandhaḥ sāracarvaṇā |
Krodhanāyāḥ samāveśo mantrasiddhasya mudritaḥ || 4/11 ||
A Samāveśa avagy Elnyelődés (samāveśaḥ), ami Krodhinī (krodhanāyāḥ) Megpecsétel (mudritaḥ) (nem más, mint a) kapcsolat (sambandhaḥ) a Huszonnégyrétű (Sereggel) --vagyis a tizenkét kifelé és befelé irányuló érzékszervvel-- (catur-viṃśa-sambandhaḥ) (és ami) a ‘feltáruló gondolatok (bhāta-dhīnām) Esszenciájának Megízlelése –vagyis ‘én vagyok ez’ megtapasztalása--’ (sāra-carvaṇā) (, ami) a Mantrasiddha-hoz tartozik, azaz a Mantra --vagyis az ‘Én Vagyok’-- Élvezőjéhez (mantra-siddhasya). || 4/11 ||
भैरव्यापि समावेशः सम्बन्धो द्वादशेन तु ।
बहिरन्तःसमस्या मेलापसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/१२॥
Bhairavyāpi samāveśaḥ sambandho dvādaśena tu |
Bahirantaḥsamasyā melāpasiddhasya mudritaḥ || 4/12 ||
A Samāveśa vagy Elnyelődés (samāveśaḥ) (az,) amit kétségkívül (api) Megpecsétel (mudritaḥ) Bhairavī (bhairavyā), (ami) a kapcsolat (sambandhaḥ) a Tizenkétrétű (Sereggel) --vagyis a tizenkét befelé és kifelé irányultságtól mentes érzékszervvel-- (dvādaśena…tu) (és ez) a ‘belső és külső Egyesülése’ (bahir-antar-samasyā), (ami) a Melāpasiddha-hoz tartozik, vagyis ahhoz, aki az Egységen tér nyugalomra (melāpa-siddhasya). || 4/12 ||
शेषदाहः समावेशः सम्बन्धोऽष्टविधेन तु ।
चिदग्नेर्लेलिहानायाः शाक्तसिद्धस्य मुद्रितः ॥४/१३॥
Śeṣadāhaḥ samāveśaḥ sambandho'ṣṭavidhena tu |
Cidagnerlelihānāyāḥ śāktasiddhasya mudritaḥ || 4/13 ||
A Samāveśa vagy Elnyelődés (samāveśaḥ), amit Lelihanī (lelihānāyāḥ) Megpecsétel (mudritaḥ), (ami) a kapcsolat (sambandhaḥ) a Nyolcrétű (Sereggel) --vagyis a puryaṣṭaka-val avagy finom testtel-- (aṣṭavidhena…tu) (és ami) az ‘ (előző fázissal való Egyesülés után keletkezett) maradványok Hamvasztása (śeṣa-dāhaḥ) a Tudatosság Tüze által (cit-agneḥ)’, (ami) Śāktasiddha-hoz tartozik, vagyis ahhoz, aki Śakti-n vagy az Én-tudatosságon Nyugszik (śākta-siddhasya). || 4/13 ||
यः शाम्भवसमाविष्टः खेचर्यापि स मुद्रितः ।
स्वस्वभावाय सम्बन्धः सिद्धश्चतुर्विधेन च ॥४/१४॥
Yaḥ śāmbhavasamāviṣṭaḥ khecaryāpi sa mudritaḥ |
Svasvabhāvāya sambandhaḥ siddhaścaturvidhena ca || 4/14 ||
Kinek (yaḥ) kapcsolata (sambandhaḥ) van a Négyrétű (Sereggel) --vagyis az ‘A’ betű négyrétű természetével-- (caturvidhena) és (ca) csordultig telve van a (gondolatmentesség) Śāmbhava Állapotával (śāmbhava-samāviṣṭaḥ), az ő maga --vagyis nem az ő ‘állapota’-- (saḥ) (, az) kétség kívül (api) Megpecsételt (mudritaḥ) Khecarī által (khecaryā…api), (mivel ő) elérte a saját Esszenciális Természetét --vagyis ő Śāmbhavasiddha, (azaz aki) elérte a Boldogság Forrását-- (sva-sva-bhāvāya…siddhaḥ). || 4/14 ||
दशार्धतरितागर्भे देशकालतरं सरम् ।
चतुःषष्टिमहावृन्दं पाठकसत्यतां परम् ॥४/१५॥
Daśārdhataritāgarbhe deśakālataraṃ saram |
Catuḥṣaṣṭimahāvṛndaṃ pāṭhakasatyatāṃ param || 4/15 ||
Az öt Vezetővel való Egyesülésben (daśārdha-taritā-garbhe), a Hatvannégyrétű Hatalmas Raj (catuḥ-ṣaṣṭi-mahā-vṛndam) a Legfelsőbb (param) Tóvá (saram) válik, túl Téren és Időn (deśa-kāla-taram), (ami úgy ragyog, mint) az olvasó Valósága (pāṭhaka-satya-tām). || 4/15 ||
महादेव्याः परानन्दो यागसमुद्रवल्लभा ।
क्रमतः सा शिवाम्भोधिं संसृत्यापि समाहिताः ॥४/१६॥
Mahādevyāḥ parānando yāgasamudravallabhā |
Kramataḥ sā śivāmbhodhiṃ saṃsṛtyāpi samāhitāḥ || 4/16 ||
A Hatalmas Istennő (mahā-devyāḥ) Legmagasabb Gyönyöre (para-ānandaḥ) az Áldozat Folyója --szó szerint az óceán úrnője-- (yāga-samudra-vallabhā). De (api) miután fokozatosan (kramataḥ) beleömlik (saṃsṛtya) Śiva Óceánjába --szó szerint a vizek gyűjtőjébe-- (śiva-ambhodhim), Ő (sā) a mindenséggé válik (samāhitāḥ). || 4/16 ||
यागस्वादस्तया कालं ग्रासयत्यनपायि तम् ।
संशाख्य सोषितं कान्तं गायति गीतकं शिवा ॥४/१७॥
Yāgasvādastayā kālaṃ grāsayatyanapāyi tam |
Saṃśākhya soṣitaṃ kāntaṃ gāyati gītakaṃ śivā || 4/17 ||
Az Áldozat Íze (yāga-svādaḥ) arra készteti (tayā), hogy elégesse (grāsayati) az Időt (kālam), (majd) Ő (sā), -lévén Śiva Felesége- (sivā), magához ölelvén (saṃśākhya) Őt (, ki) (tam) megmaradt (uṣitam), dalolni kezdi (gāyati) Végtelen Szerelmi Énekét (kāntam…anapāyi…gītakam). || 4/17 ||
चिदम्बरे’भिषिक्ताय योगिन्याः पुत्रकाय च ।
देवीचक्रस्वरूपिण्याः शिवाख्यामालिने नमः ॥४/१८॥
Cidambare’bhiṣiktāya yoginyāḥ putrakāya ca |
Devīcakrasvarūpiṇyāḥ śivākhyāmāline namaḥ || 4/18 ||
Hódolat (namaḥ) (annak, aki) Śiva egy nevével füzérezett (śiva-ākhyā-māline), (Ki) a Tudatosság Egében (cit-ambare) trónra lépett (abhiṣiktāya) és (ca) egy Yoginī (yoginyāḥ) spirituális fia (putrakāya), (és Aki) megtestesíti az Istennő Kerekének Esszenciális Természetét (devī-cakra-sva-rūpiṇyāḥ). || 4/18 ||
या काश्मीरस्वरायै वै काव्यलाङ्गलकर्षिणी ।
कालभूमितरंगा च निर्मलायै सदा नमः ॥४/१९॥
Yā kāśmīrasvarāyai vai kāvyalāṅgalakarṣiṇī |
Kālabhūmitaraṃgā ca nirmalāyai sadā namaḥ || 4/19 ||
Hódolat (namaḥ) a makulátlan (nirmalāyai) Hangnak, ki Kasmírban honol (yā…kāśmīra-svarāyai…vai), (és) a Bölcsesség Ekéjét húzza (kāvya-lāṅgala-karṣiṇī) az Idő földjén át (kāla-bhūmi-taraṃgā), mindörökké (sadā). || 4/19 ||
नारीसलीलरूपेण स्वभासाबोधिने प्रभो ।
चेतना मन्थते यस्य योगिनां बोधने नमः ॥४/२०॥
Nārīsalīlarūpeṇa svabhāsābodhine prabho |
Cetanā manthate yasya yogināṃ bodhane namaḥ || 4/20 ||
Ó Uram! (prabho) Hódolat (namaḥ) (Neked,) Felfedője az egyén saját Fényének (sva-bhāsā-bodhine), Kinek (yasya) Tudatossága (cetanā) az Áldozat Játékának formáját öltve (nārī-salīla-rūpeṇa) Köpül (manthate) a yogin-ok (yoginām) Felébredésének (folyamatában) (bodhane). || 4/20 ||
॥वन्देऽहं खचक्रचारिणीम्॥
|| Vande'haṃ khacakracāriṇīm ||
|| Hódolatom (aham…vande) Annak,
(Aki) az Üresség Kerekében él (kha-cakra-cāriṇīm). ||
॥समाप्तो’यं दुर्वासोनामकृतश्रीयागविलासः॥
|| Samāpto’yaṃ durvāsonāmakṛtaśrīyāgavilāsaḥ | |
|| E (ayam) tiszteletre méltó ‘Yāgavilāsaḥ’ avagy ‘Az Áldolzat Felragyogása’, (amit) valaki Durvāsāḥ néven írt (durvāsas-nāma-kṛta-śrī-yāgavilāsaḥ), (immár) teljes (samāptaḥ) ||
॥शुभं भूयात्॥
|| Śubhaṃ bhūyāt ||
